Ajax-loader

kollekció: Történelem

“Van itt egy 8-adik Hendrik, asz mindég a hóhérnál tartott válópert. Igazán elvesztették érte fejüket a nők.”
(Rejtő Jenő)


Cornelius Ryan - A ​leghosszabb nap
Az ​Overlord hadművelet, a szövetségesek európai partraszállása pontosan 1944. június 6-án éjfél után tizenöt perccel kezdődött, annak a napnak első órájában, melyet ezentúl D-napként ismer majd a világ. Azokban a percekben az amerikai 101. és 82. légiszállítású hadosztály néhány különlegesen öszeválogatott ejtőernyős katonája kiugrott a repülőgépből Normandia fölött a holdfényes éjszakában. Öt perccel később és nyolcvan kilométerrel arrább a brit 6. légiszállítású hadosztály egy kis csapata ereszkedett le. Ők voltak a jelzők, azok a katonák, akik azt a feladatot kapták, hogy fényekkel kitűzzék a leugrási övezeteket az őket hamarosan követő ejtőernyősök és a vitorlázógépeken szállított gyalogság számára. A szövetséges ejtőernyős egységek világosan megjelölték a normandiai hadszíntér szélső határait. Közöttük húzódott, végig a francia tengerparton, az öt inváziós partszakasz: a Utah, az Omaha, a Gold, a Juno, és a Sword. A kora hajnali órákban, miközben az ejtőernyősök Normandia sötét sövényei között harcoltak, a legnagyobb hajóhad, melyet valaha látott a világ, gyülekezni kezdett e partok előtt: majdnem ötezer hajó szállított több mint kétszázezer katonát, tengerészt és a partvédelem katonáit. A támadás reggel fél 7-kor kezdődött, hatalmas légi- és haditengerészeti bombázás és tüzérségi össztűz előkészítése után, az invázió első hullámában néhány ezer katona gázolt ki a partra. Ami itt következik, az nem hadtörténet. Egyes emberek története: a szövetséges hadsereg katonáié, az ellenségé, akik ellen harcoltak, és polgári személyeké, akik belekeveredtek a D-nap véres forgatagába.

Allan Hall - A ​világ legnagyobb titkai
Minden ​jó sztori - akár tényeken alapul, akár kitalált - rejteget titkokat. Titkokat, melyeket reménykedve vagy félelemmel telve őrizgetnek szeretők és szélhámosok, államférfiak és kémek, pénzemberek és tábornokok, terroristák és gyilkosok, bűnözők és a törvény emberei... Emberek és szervezetek féltik fennmaradásukhoz szükséges irataikat, hogy elkerüljék a vereséget, a botrányt, a szégyent, vagy azért, hogy sikerhez, hírnévhez, profithoz vagy győzelemre jussanak. Ebben az izgalmas könyvben számtalan titokkal ismerkedhet meg. Vannak köztük olyanok, melyeket megőriztek, és olyanok is, amiket elárultak. Titkok, melyekre még nem derült fény, és titkok, melyek soha nem is fognak kitudódni. Elolvashatja a hollywoodi botrányok történeteit, a gazdagok és hírességek titkait, köztük "Duci" Arbuckleét, Lord Lucanét, Marilyn Monroe-ét és a Kennedyekét. Továbbá betekintést nyerhez a "Fat Boy" nevű atombomba, a Overlord hadművelet, az ODESSA, a maffia, a Ku Klux Klan, a A SAS, a Moszad, Hasfelmetsző Jack és a "Zöld-folyó gyilkosának" hétpecsétes titkaiba.

Bart István - A ​boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös
A ​kétségtelen tény ennyi: 1889. január 30-án a mayerlingi vadászkastély egyik hálószobájában meghalt Rudolf, I. Ferenc József trónjának várományosa és Vetsera Mária bárónő. A királyfi haláláról szóló első hivatalos verzió szívszélhűdésről szólt, a másnap kiadott beismerte, Rudolf pillanatnyi elmezavarában öngyilkosságot követett el; Vetsera baroneszről nem szólt a kommüniké - és míg a Habsburg-birodalom állt, hivatalos hely nem ejtette ki, nem írta le a nevét. Feltehetően kettős öngyilkosság történt, a szobában azonban csak egy golyót találtak. Mi történt valójában? Igaz lenne, hogy Rudolfot körmönfont módon behálózták, de aki állítólag hálóba csalta, meghalt végül, s feltehetően szerelmese kezétől. (De miért járt a halál éjszakáján katonaorvos-nőgyógyász - kissé különös ez együtt - a vadászlakban?) Kezdettől fogva a tragédia, a halál előérzete lebeg a szerelmesek felett, egyiknek sem frivol kaland, kellemes viszony ez a kapcsolat. De mi idézi a légyottok színhelyeire a tragédiát? Rudolf politikai csalódása, netán valamilyen, a trónörököst halálba kergető kényszerhelyzet, vagy csak játék a tűzzel? Vagy valóban aprólékosan kitervelték, gondosan megtervezték a közös halált? Esetleg nem is ők, hanem mások? Mária csak eszköz lett volna, hogy az igazi okról elterelje a figyelmet? Mi a magyarázata például annak, hogy a liberális Moritz Szeps oly gondosan színezgette hírlapjában a haladó szellemű trónörökös arcképét, azt engedvén setjeni, hogy Rudolf politikai nézetei nem azonosak az apjáéval, s távolról sem a nagy szövetséges, Vilmos császáréval? Az image olyan jól sikerült, hogy Magyarországon sokáig gyászolták a boldogtalan Rudolf királyfit, az igaz magyar hazafit, aminek persze, mint Bart István mesterien elemzi, egyetlen alapja volt, a történelmi-politikai hamis tudat. Vagy netán mégis lenne igazság a kortársi mendemondában, miszerint nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt? Mi volt abban a vasdobozban, amit a trónörökös Larisch grófnő gondjára bízott, s amit Orth János gróf magával vitt - talán a tenger fenekére -, és amely máig sem került elő? Rengeteg a kérdés, kézzelfogható bizonyíték viszont alig akad; gondos kezek összegyűjtötték és megsemmisítették a legtöbbet. A szerző a lehetséges teljes anyagot összegyűjtve Maigret gondosságával vizsgál meg minden nyomot, követ végig minden szálat, tesz fel és válaszol meg minden kérdést, ebben a történelmi-politikai krimiben, mesterien szerkesztett, szellemesen megírt "esszében". S bár mindvégig a tragikus sorsú szerelmespár alakját állítja reflektorfénybe, lassan a teljes színtér megvilágosodik: az Osztrák-Magyar Monarchia elmaradott társadalmi viszonyaival, kafkai bürokráciájával, a trónörökös minden lépését feljegyző rendőrségével, politikai viszonyaival, diplomáciai kapcsolataival, várható csúfos jövőjével - a múlt század utolsó évtizedeiben, amikor már szövődnek azok a szálak, melyek az első világháborúhoz vezetnek. Ha kalandregény ez a könyv, olyan íve van, mint egy nagyszabású történelmi tanulmánynak, ha történelmi esszé, olyan olvasmányos, izgalmas, lebilincselő, mint egy detektívregény a javából, de az alcíméről se feledkezzünk meg: "szerelmi regény"....

Hollósi Tibor - Hosszú ​kések éjszakája
Ernst ​Röhmnek és a parancsnoksága alá tartozó rohamosztagoknak igen nagy szerepük volt abban, hogy Hitler 1933 elején a kancellári székbe emelkedhetett. Mintegy másfél évvel később Röhmmel és alvezéreivel meg néhány ezer emberrel éppen a Führer parancsára végeztek. "A mór megtette kötelességét, a mór mehet..." Ilyen egyszerű lett volna? Hollósi Tibor igen érdekesen ismerteti az eseményeket: az 1934. június 30-i vérfürdő megszervezését és végrehajtását, bemutatja a szereplőket, megismertet az SA és az SS történetével. E lényegében felszíni leírással azonban nem elégszik meg. Szorgos kutatómunkával keres választ arra, miért kellett leszámolni Röhmékkel, kiknek az akaratára cselekedett Hitler, kinek lett haszna az egészből. E vizsgálódások során fény derül a birodalmi hadsereg és a nagytőke szerepére, továbbá olyan összefüggésekre, melyek lehetővé tették a fasiszták további népellenes intézkedéseinek megvalósítását az országon belül, s agresszivitásuk fokozását nemzetközi téren.

Mika Waltari - Az ​emberiség ellenségei
A ​római Minutus Manilianus naiv-ironikus közvetítésével most Claudius és Nero korába kalauzolja az olvasót, hogy az utóvirágzását élő, hanyatlásnak indult római birodalom mindennapi életét mutassa be a mai szemmel látó és láttató művész történelmi hűségével és a tőle megszokott lebilincselő mesélőkészséggel. Főhőse ismét gyarló ember, a kor jellemző hibáival, de az örök igyekezete, amely minden korban, minden társadalomban a jobb, a szebb keresésére sarkall. Nero, a világtörténelemből megismert zsarnok, akinek a nevéhez Róma égése és az első keresztényüldözések fűződnek, merőben új, eredeti megvilágításban áll előttünk. Hiú és szeszélyes művész, maga előtt tetszelgő "emberbarát" ez a császár, aki magatehetetlenül kapálózik a minden porcikájában romlott augustusi birodalom elkerülhetetlen végzete ellen. Valóban elbukott-e Nero? Igaz-e, hogy öngyilkos lett? Hogyan váltak mártírokká a lenézett keresztények? Hogyan hordozta magában az új vallás kezdettől fogva a későbbi szakadások csíráját? Hihet-e egyáltalán fenntartások nélkül a racionálisan gondolkodó ember? Az író szenvedélyesen keresi a kielégítő választ ezekre a kérdésekre.

Ruffy Péter - Magyar ​ereklyék, magyar jelképek
Nemzeti ​ereklyéinkről, jelképeinkről az elmúlt századok során számos művet írtak. Nagyrészt tudományos műveket, amelyek a Szent Korona, a klenódiumok vagy az ősi nyelvemlékek eredetével, történetével foglalkoznak. Megjeleníti őket gyakran a szépirodalom is, ám népszerű tudományos ismeretterjesztő, a nem szakmai olvasóközönség számára is élvezhető munka mindeddig nem készült róluk. Pedig gyakran éreztük szükségét az iskolai, a közösségi és a családi nevelésben egyaránt. Ruffy Péter, az igényes tollú, népszerű könyveiről is ismert újságíró vállalkozott a merész feladatra, hogy egy kötetben szól a nemzettudat ápolása terén oly nagy értékkel bíró tárgyakról, jelképekről. Ismereteket közöl anélkül, hogy adathalmazzal fárasztana, és érzelmeket ébreszt olykor már feledésbe merülő emlékek iránt. A szerző a kialakulás történeti rendjében veszi sorra bemutatandó tárgyait, államalapító Szent István királyunk jobbjától a nemzeti színek használatáig. A könyv az államalapító nagy uralkodó halálának 950. évfordulója alkalmából kerül az olvasók elé.

Lion Feuchtwanger - A ​hamis Néró
A ​hírhedt Nero császárnak igen tetszett, hogy Terentius fazekasmester minden mozdulatát utánozni tudja, és már megjelenésével, beszédével is megtéveszti az embereket. Nero halála után Varro szenátor segítségével Terentius a birodalom keleti tartományaiban az igazi császárnak adja ki magát, hiszen ki tudja, nem ölték-e meg tévedésből éppen a fazekast Rómában a császár helyett. Nerót szerették keleten, és a fazekas el is indul világhódító útjára... A csalásra épített császárság a kezdeti nagy sikerek után összeomlik, a hamis ügy a hamis vezérrel együtt mindig megbukik. Ez a nagyszerű, igen szórakoztató és világhírű történelmi regény nagy tanulsága.

Valéry Giscard d'Estaing - A ​franciák
Valéry ​Giscard d'Estaing elnöki tevékenységének (1974-1981) rendkívül vonzó, jól megírt és elmélyült tanúbizonysága, Giscard d'Estaing memoárja magyarul 1992-ben jelent meg az Európa kiadásában. E memoárkötet szerves folytatása ez a könyv, mely a korábbi műhöz méltóan nagy ívű esszé mindarról, amit Franciaország az elmúlt két évszázadban megvalósított, s amit - a szerző elképzelése szerint - megvalósítani képes a következő évszázadban. A múlttal szembesítő gondolatok az alcímnek megfelelően csakugyan tanulságos töprengéssé, a kortárs adottságokat számba vevő és a jövőt is felvázoló reflexiókká válnak. A nagy politikai szellemek tisztánlátásának és nagyvonalúságának megfelelően, Giscard d'Estaing gondolatai végső soron Európa sorsáról szólnak. Műve épp ezért lehet élvezetes mindenki számára, aki tapasztalatot és tanulságot keres a kontinens eljövendő új évszázadának elgondolásához.

Rozsnyói Ágnes - A ​Szálasi-puccs
Rozsnyói ​Ágnes munkája az újkori magyar történelem egyik legtragikusabb szakaszáról szól. Az események fonalát 1944. augusztus 23-ával – Románia háborúból való kiugrásával – veszi fel a szerző. Az 1944-es év második felének bonyolult és kusza történelmi folyamatát két vonalon kíséri végig. Egyrészt bemutatja a magyar uralkodó osztályok határozatlan és felemás kísérleteit a fasiszta Németországgal való szakításra, a háborúból való kiugrásra; másrészt a német és a nyilas ellenlépéseket e szándék megakadályozására. A szerző jól érzékelteti a magyar politikai vezetés szándéka és tettei közötti ellentmondásokat [...]. A kötet vizsgálja a fasiszta német diplomácia céltudatos manővereit, melyek Szálasi hatalomra segítését eredményezték, s egyben szabad utat nyitottak a nyilas uralom öldöklő terrorjának.

Raffay Ernő - Trianon ​titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal...
A ​trianoni békeszerződés nyomán Magyarország nemcsak területének kétharmadát, nemcsak gazdasági életképességét, s magyarjainak millióit vesztette el, de kettétörte és a továbbiakban szinte lehetetlenné tette a nemzeti fejlődésnek akkor már több évszázados folyamatát is. Hiába hangoztatták a nemzet legjobbjai háromnegyed évszázadon át, hogy túl a tépelődéseken végre új hazát kell építeni, igazán cselekvővé sohasem ért, sohasem érhetett a szándék. Trianon súlyos titokként, a végzetes katasztrófák félelmetes súlyával nehezedett a nemzetre. Raffai Ernő a titok föloldására vállalkozott, amikor egykorú hiteles források alapján nyomon követi könyvében az eseményeket. A történész az 1920 junius 4-én aláírt békeszerződést az "erőszak békéjé"-nek tekinti, olyan nagyhatalmi döntésnek, amely nyomán Magyarország történelme a világ legméltánytalanabb csapását volt kénytelen elszenvedni

Covers_98473
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Titkos ​jelentések 1956 okt. 23.-nov. 4.
A ​budapesti amerikai követ és a washingtoni külügyminisztérium közvetlen telex-összeköttetés útján folytatott véleménycseréjéből. Kezdődött 1956. november 3-án éjjel 11.45-kor, véget ért november 4-én hajnali 5.15-kor.

Covers_53280
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Az ​igazság a Nagy Imre ügyben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jászi Oszkár - A ​nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés
"Ennél ​a könyvnél talán évtizedek óta nagyobb, bátrabb, magyarabb és olvasandóbb cselekedet aligha történt. Megtalálta nemzetiségi kérdésünkben, e valóban - legvéresebb - kérdésben, a - demokrácia archimédesi pontját - megtalálta, s káprázatos munkával, tudással és hittel meg merte mutatni." Így írt Ady a Nyugatban 1912 tavaszán, nyomban Jászi klasszikus nemzetiségi munkájának megjelenése után. Ez a könyv, amelynek rövidített újra kiadását az olvasó most a kezébe veheti, századunk első tudományos igényű vállalkozása volt a magyarországi nemzetiségi probléma megragadására, leírására és a megoldás irányának megjelölésére. Egy olyan kérdéskörben, amelyben akkor - az első világháború előestéjén - már eluralkodott az egymásnak feszülő soviniszta indulat és a kölcsönös bizalmatlanság, s amelynek békés, ésszerű, kompromisszumos megoldása helyett a felek egyre inkább erőszakos megoldásban tudtak hinni, Jászi Oszkár az utolsó pillanatban még megkísérelte, hogy tárgyilagos módon felülemelkedve, igazságosságra törekvő megértéssel mind a magyar, mind a más nemzetiségi önérzet iránt, történeti és szociológiai eszközökkel tárja fel a nemzetközi eseményeket, a hazai múltat és a század elejére kialakult helyzetet. Jóllehet Jászi maga sem volt még mentes a magyar hegemónia eszméjétől, legjellemzőbb vonása mégis a realizmus és a nemzeti önkritikai szellem. Litván György, a kötet válogatója, előszavában értően és kritikusan mutatja be Jászi művének jelentőségét és szerepét a XX. századi magyar politikai gondolkodás történetében.

Ember Judit - Menedékjog ​- 1956
"30 ​év távlatából az ember nem mindenre emlékszik pontosan, és én igyekszem is a tárgyilagosságomat megőrizni, de azért ezekről a dolgokról, amik itt történtek ezekben a napokban, szenvtelenül nem lehet beszélni. Szóval, ez egy olyan példátlan galádság, egy olyan gyalázatos história, hogy a mi kis világunk, az úgynevezett szocialista világ, de az egész világ erkölcsi züllésére jellemző, hogyan tudtak napirendre térni olyan dolgok fölött, amelyek 100 évvel korábban, mondjuk a XIX. században is sokkal nagyobb felháborodást és el nem felejtett megbotránkozást okoztak volna." Vásárhelyi Miklós

V. N. Viszockij - A ​Terminál-akció
1945.július ​17.és augusztus 2. kötött Potsdamban megtartották a Szovjetunió,az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormányfőinek harmadik konferenciáját a második világháború időszakában.Előzményeiről a szerző egyebek között ezt írja: ......A konferencia összehívásának formális kezdeményezését Harry Truman vállalta. Az előkészítéssel Joseph Edward Daviest és Harry Hopkinst bízta meg.1945 május végén Davies Londonba,Hopkins pedig Moszkvába látogatott.,s tárgyalásaik valamint a Szovjetunió,az Egyesült Államok és Anglia közötti további eszmecsere eredményeként megállapodtak a "három nagy" találkozójának megtartásával kapcsolatos fő kérdésekben.Churchill javaslatára,aki szótárral a kezében sokáig keresgélte a kormányfők konferenciája számára a megfelelő elnevezést,Terminál -akciónak nevezték el.Az angol miniszterelnök elképzelése szerint ugyanis ez az utolsó állomást jelentette a Szovjetunióval közösen megtett úton-vagyis ezzel lényegében véget kellett érnie a háború alatt kialakult együttműködésnek. Helyszínéül,Sztálin javaslatára,Berlin egyik elővárosát választották.Ez nem volt véletlen,Berlin volt a legyőzött hitleri Németország fővárosa,az agresszió és az obskurantizmus jelképe.A győztes hatalmak kormányfői itt tartott konferenciájukkal is jelképezték a történelmi tényt:a fasizmus megbukott ,s a Hitler-ellenes koalíció győzelmet aratott.Minthogy a lerombolt Berlinben nem találtak megfelelő helyet,úgy döntöttek ,hogy a konferenciát Potsdamban tartják meg,amely voltaképpen Berlin elővárosa.Egykor Potsdam a porosz királyok székhelye volt.Itt épségben megmaradt számos kastély,biztosítottak voltak a feltételek a konferencia munkájához.

Gergely Mihály - Mi, ​gyalogrendűek
Egyes ​emberek a közösségek létmélységeiből meríti témáit Gergely Mihály a Kiáltás jegyzetrovatába. Leggyakrabban gyalogrendű sorstársai reményeiről, megcsalatásairól, düheiről ír. És az önpusztító emberi nem halálos fenyegetettségeiről, az országnyi meg a GLÓBUS-kormánykeréknél tolongók tehetetlenségeiről, kontárkodásairól. A XVI. századi Németalföldön élt Pieter Bruegelnek a könyv borítóján megidézett, a Vakok című műve borzongatóan sugallja a tízmilliós állatvilág legkülönösebb egyede, az ember útjának (vak vezet világtalant!?) tragikomikusságát. Az ötéves kisTOTÁL rovat első százhuszonnyolc írásából válogatott hetven egy TOTÁL-kép erejével rajzolja elénk a KOR-t, melyben élnünk adatik.

Max Allan Collins - Célkeresztben
1963 "Háromszor ​lőttek rá John Kennedy miniszterelnökre..." Az volt a munkája, hogy védelmezze a nemzet áldozatát. De abban a kritikus pillanatban Frank Horrigan, a titkosszolgálat ügynöke másodszorra is későn lépett közbe. 1993 "Frank Horrigan? Olvastam már önről. Láttam önről készült fotókat is. Ön volt JFK kedvence. Dallas. Mi történt önnel aznap?" Most, egy egész életet végigkísérő újabb és újabb megfontolások és feltételezések után Frank Horrigan arra vár, hogy kapjon egy második esélyt. És ekkor ő készen áll. "Látlak, Frank. Látlak, ahogy egy másik halott miniszterelnök sírjánál állsz. Ez nem fog megtörténni.

Jadwiga Dackiewicz - A ​Sasfiók
Kék ​szemű, fürtös szőke hajú kisfiú vágyódik a "jó papa" után, akit mások "korzikai szörnyként" emlegetnek, majd hamleti pózokban töprengő ifjú keresi a helyét a világban: osztrák vér-e - vagy netán a dicső Napóleon sokra hivatott fia? A schönbrunni aranykalitkában vergődő ifjú sas - a kettős nevelés és a kényszerű színlelés miatt - sohasem próbálhatja ki a karmait. Melodrámai helyzet, de történelmi súlya nincs. Egy pompában élő fiatal osztrák tiszt alakja mögött földereng a történelmi lényeg. A Metternich kori Európa hatalmi viszonyai, az a hideg célszerűség, ahogyan a népek tavasza előtt néhány reakciós monarchia a karmai között tartja a világot. Államérdek, hideg megfontolás, rettegés az "anarchiától" - amely maga a nép. A szomorújáték apró rezzenései mögött a korszellem és a Habsburg birodalom kórképe a legérdekesebb.

Francois Trassard - Dominique Antérion - Renaud Thomazo - Hétköznapi ​élet a fáraók korában
-Miért ​jó szerencsés napon születni? -Az egyiptomiak nemzeti itala valóban a sör? -Hány éves korukig szoptatták csecsemőiket az anyák? -A piramisok építői tényleg sztrájkba léphettek? -Milyen tárgyakat vittek magukkal a másvilágra az egyiptomiak? E kötet valóságos időutazás: elénk tárja, hogyan töltötték mindennapjaikat az egyiptomi férfiak, nők, gyerekek, hivatalnokok és rabszolgák. Róluk szól ez a színes stílusban megírt, érdekes összefoglalás, amelyet gazdag képanyag tesz még élvezetesebbé. A Hétköznapi élet a fáraók korában igyekszik bemutatni a több mint 4000 évvel ezelőtt lezajlott eseményeket, azt a képet, amely ma is bennünk él erről a különleges világról, az egyiptomiak életszeretetéről, az egyszerre kegyetlen és megengedő világszemléletükről, roppant sokrétű társadalmukról, az egyszerű emberek gazdag érzelemvilágáról, érzéseikről, kultúrájukról. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői ugyanis azt vallják, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Martin Roberts - Európa ​története 1789-1914
Az ​angol szerző az 1789 és 1914 közötti Európa bel- és külpolitikai eseményeit, az ipari forradalom történetét elfogulatlanul és tárgyilagosan, hazáját is kritikusan szemlélve mutatja be, s a szociális kérdéseket, az osztályok ellentétét a modern angolszász történeti irodalom legújabb eredményeit is felhasználva, korszerű szellemben tárgyalja. E fejezeteket nemcsak a szokásos irodalmi vagy művészeti vonatkozású részekkel egészíti ki, de ezt meghaladva igyekszik sokkal teljesebb körképet rajzolni. E nagyívű tablót a kor kiemelkedő egyéniségeinek életrajza és sok szemléletes térkép, rajz, kép és mutató teszi még színesebbé. A kötet nagy tapasztalatokkal rendelkező történész tanár munkája, aki elsősorban középiskolások számára kíván olyan korszerű történeti ismereteket összegező kézikönyvet adni, amely megszilárdítja a tárgyal korszakra vonatkozó általános ismereteket, és további segítséget, tájékoztatást nyújt az Európa története iránt érdeklődőknek.

Adolf Burger - A ​hamisító csoport
"A ​külföldi bankjegyek hamisításának gondolata Alfred Naujocks fejében fogalmazódott meg... Naujocks beszélt Heydricchel, Heydrich a főnökével, Himmlerrel, Himmler pedig egyenesen Hitlerrel. A pénzhamisítást szigorú és rendkívüli biztonsági intézkedések közepette a német rendőrség és az SD főnöke, Reinhard Heydrich, Otto Rasch SS-Brigadeführer és dr. Wilhelm Höttl SD-Hauptsturmführer kapta feladatul. A hamisítóüzem vezetője Bernhard Krüger SS-Sturmbannführer lett, akiről az akció a »Bernhard-vállalkozás« nevet kapta. A nyomógépek berlini és más nyomdákból érkeztek. A festéket két berlini cég, a Schmidt testvérek és a Kast és Ehinger GmbH gyártotta. A klisék a sachsenhauseni koncentrációs tábor közelében, a biztonsági szolgálat friedenthali vegyi gyárában készültek. A buchenwaldi, a mauthauseni, a theresienstadti, az auschwitzi és más táborokból 1942 közepén grafikai szakembereket - kizárólag zsidókat - vezényeltek a sachsenhauseni különítménybe. A különítmény 1942 szeptemberében kezdte meg a munkát, eleinte huszonnyolc fogollyal. A műhely 1942 decemberében lett kész teljesen, s 1943 januárjában megkezdődött az akció..."

Covers_100831
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​világ legnagyobb tévedései
A ​világtörténelemben minden sikerre jut baklövés, minden fellendülésre hanyatlás, és minden zsenire legalább egy kétbalkezes. A sikereket természetesen gondosan feljegyezték az utókor számára. A géniuszok neveit emlékművekbe vésték és nagybetűvel szerepelnek a történelemkönyvek lapjain. De mi van azokkal, akiket balsiker ért? Azokkal, akik - gyakran egy tévedés miatt - rossz irányt szabtak az eseményeknek? Ez a könyv azzal a céllal íródott, hogy róluk is szó essék. A kötetben baklövések, tévedések, balszerencsés esetek és szerencsétlenségek hatalmas tárházával találkozhatunk, melyeket most gyűjtöttek össze először. Olvashatunk itt hétköznapi emberek egyszerű és humoros történeteiről - melyek egyébként az idő homályába vesznének. Ezen kívül találkozhatunk olyan megindító történetekkel, melyekben egészen egyszerű, nagyon is érthető hibákról esik szó. A könyvnek azonban van egy komolyabb oldala is, hiszen olyan végzetes hibákról is beszámol, melyek visszavonhatatlanul megváltoztatták a történelem menetét. Köztük a Titanic elsüllyedése, az R-101 léghajó lezuhanása, a gallipoli csata, Szingapúr védelme és a maffia megerősödése.

George Jonas - Történelem ​seprűnyélen
A ​Történelem seprűnyélen Kanada egyik legragyogóbb írójának, a magyar származású George Jonasnak, vagyis Jónás Györgynek csípősen szellemes és provokatív esszéfolyama. Valójában különleges emlékirat, sajátos krónika, amelyben a szerző magával ragadóan kalauzolja át az olvasót a huszadik század nagyobbik felén Európától Észak-Amerikáig és a Közel-Keletig. Beszámolója az 1935 és 2001 közötti időszakot öleli fel, új válaszokat keres régi kérdésekre, új kérdéseket tesz fel régi válaszokra, és olyan kérdést is feszeget, amilyet eleddig nem volt szokás. A népek és nemzetek hányattatásain eltöprengve kifejti, miért liberális koncepció az etnikai tisztogatás, miért virulnak a leigázott népek asszonyai, miért éppen Németországból indult a holokauszt, miért a tegnap jövője az Európai Unió, és miért fáj a történelem. Az elmúlt időket elemző és az elkövetkező idők forgatókönyvét felvázoló Történelem seprűnyélen azokhoz szól, akiket érdekel a huszadik század - minden gyarlóságával, gonoszságával és komédiájával. Európa ragyogó civilizációjának és mérhetetlen barbárságának zavarba ejtő keverékével.

Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij - Kelet ​titkai
Legendás ​könyv a Kelet titkai, megdöbbentő nyomozás az emberi múlt mélyrétegeiben, s felkavaró, izgalmas olvasmány az első sorától az utolsóig. Mereskovszkij, akinek nevét negyven éven át csak fanyalogva említette -ha említette- a marxista irodalomtörténet, nem kevesebbre vállalkozik ebben a könyvében, mint hogy a sumer és az egyiptomi irodalom, művészet és építészet ránk maradt emlékeiből megpróbálja rekonstruálni a vízözön utáni emberiség tudását és útját Krisztus megszületéséig. Mit tudtak a sumerek, mit tudtak az egyiptomiak, akiknek művészetét máig is felfoghatatlan titokként csodáljuk -mint tudtak a világról, a teremtésről, Istenről és halálról? És miért kellett óhatatlanul elpusztulniuk e civilizációknak minden fenséges művükkel, minden élet- és békeszeretetükkel együtt is? Megdöbbentő az a lénylátó erő, ahogyan Mereskovskij piramisokból, templomokból, freskókból, pásztorénekekből és halottaskönyvekből kihámozza a felszín alatti üzenetet, meg-meglebbentve élet és halál nagy rejtélyének fátylát. Lehet vele vitatkozni, lehet a történelmet másképp szemlélni -de nehéz ellenállni a lenyűgöző varázsnak, amely évezredeket repül át, hogy rég kihalt kultúrákat eleven kortársként láttasson. A nagy sikert aratott mű végre visszahelyezi Mereskovszkijt megvont jogaiba, és egy hozzáférhetetlen könyvet juttat el az olvasóhoz.

Hollós Ervin - Kik ​voltak, mit akartak?
1956. ​október 23-án a déli órákban Budapesten valami váratlan és elképzelhetetlen kezdődött el. Az ellenforradalom nyugati krónikásai szerint "spontán", "ösztönös népmozgalom" bontakozott ki, a "nép fegyvert fogott", hogy "kivívja szabadságát". Valóban ösztönös volt? Valóban a nép mozgalma volt? A szerző erre a kérdésre ad választ. A könyvben megszólalnak a szereplők, ellenforradalmárok, az alvilág figurái, feltárulnak a dokumentumok, napvilágra kerül 1956 igazi háttere. A könyv nem elemzi az ellenforradalom összes okait és tényezőit. Mindenekelőtt a tudatos osztályellenség, a bukott reakciós pártok és egyházi szervezetek, hétpróbás fasiszták és bűnöző elemek készülődéséről, illegális szervezkedésről rántja le a leplet

Covers_64590
Az ​antik Róma napjai Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Az ​antik Róma napjai
"Közös ​munkánkban szeretnénk bemutatni és emberi közelségbe hozni a korunk számára már oly távolinak tűnő római világot. Mindenekelőtt szeretnénk érzékeltetni, miképpen élt a római kor embere. Törekszünk szemléletesen bemutatni azt a társadalmi és anyagi valóságot, ami életét körülvette és meghatározta. Szólunk Itália földjéről és népéről. Bemutatjuk Rómát, a világbirodalom fővárosát. Szólunk arról, milyen volt közéletük, azaz állami berendezésük, politikájuk és jogrendjük. [...]"

Lévai Anita - Potó István - Egyiptomi ​fáraók titokzatos élete
Az ​ókori Egyiptom megunhatatlan téma, s az ókori fáraók (titokzatos vagy kevésbé titokzatos, csak általunk már kevéssé ismert) élete is. Az emberiség egyik legősibb kultúrájának isten-uralkodói között vannak olyanok, akikről többet, s olyanok is, akikről kevesebbet tudunk. Történelmi tetteiket megőrizték a feliratok, magánéletükről azonban nehezebb biztosat tudni - ezeknek a titkoknak a feltárására tesz kísérletet Lévai Anita könyve.

Louis Baldwin - Különös ​diadalok
A ​verség gyakran a bukás kezdete, de a bukás nem mindig jelent katasztrófát. Nem jelenti szükségszerűen a világ végét még az egyén életében sem. Néha - bizonyos értelemben - csak a kezdete valaminek. A Különös diadalok fejezetei mintegy harminc évszázadot ölelnek fel, bemutatnak sok sorsfordulót, a balsorson aratott számos győzelmet, azt hogy a sikertelenségből hogyan lett még is siker. A történetek felölelik az egész történelmet: az ókori Egyiptomtól kezdve - amikor Mózes lobbanékonysága miatt válságos helyzetbe került - Gallilei és az inkvizíció korán át egészen a modern időkig. Olvashatunk többek közt Abraham Lincolnról és az 1858-as választásokról, amikor elvesztette szenátusi küzdelmét, Rossiniről a Sevillai borbély lesújtó kritikájáról, Dosztojevszkijről, akit majdnem tönkretett a rulett, Mao Ce-tungról és a hosszú menetelésről.

Henry Hamilton - Ferenc ​József magánélete
Az ​osztrák császár és magyar király egyfelől joviális ember, másfelől ijesztően rideg bürokrata volt. Ám „Henry Hamilton” a magánembert mutatja be, felhasználva a legutóbbi években napvilágot látott új forrásokat, régi naplókat, visszaemlékezéseket. Ezekből egy házasságtörő, elkényelmesedett, de néha vakmerően szerelmes (?) férfi képe bontakozik ki.

Karsai Elek - A ​berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig
A ​nagy sikerű munka eredetileg a szerzőnek a rádióban elhangzott előadássorozatára épült föl. Előljáróban ismerteti Hitler és a nácizmus 1933-as németországi uralomra jutásának körülményeit, s azt a történelmi szituációt, amelynek során a mindenen átgázoló fasiszta militarizmus a csatlós államok, de nem utolsósorban a nyugati államok megalkuvó, sőt nem ritkán áruló szövetségeseit cserbenhagyó politikája jóvoltából kirobbantja a világháborút. A további fejezetek bemutatják a Lengpelország elleni 1939. szeptember elsejei támadástól egészen az 1945. augusztus 14-i, a Japán megadásáig terjedő gigászi küzdelmet. Az eseménytörténet elsősorban az európai hadszíntérre koncentrál, a többi földrészen folyó hadműveletekről csak akkor és annyiban esik szó (pl. Rommel és Montgomery afrikai csatája, a Japánra ledobott atombomba), ha azok alapvetően befolyásolták az Európában folyó harcot, vagy a háború befejezésére voltak döntő hatással.

Turi András - Rabszolgák ​ezredese
"Nyolcnapos ​ostrommal, s a titkos alagút bevételével Varras a forradalmárok kezére került. Amikor Lopez tábornok tisztjei kíséretében megjelent az alsó mellvéden, a győztes felkelők egetverő ordításban törtek ki. Lopez tábornok így fejezte be beszédét: - Fontos győzelmeinknek ezen a napján köszönetet akarok mondani mindannyiótok előtt annak a férfinak, aki a sikernek szülője és legfőbb részese: John Prágay ezredesnek! Hatalmas éljenzés volt a válasz. - Távoli európai országból jött hozzánk, hogy részt vegyen igazságos harcunkban. Hadd mondjam el neki itt: ha eljön a győzelmes béke órája, a szabad Kuba népe nem feledkezik meg róla." Akkor 1851-et írtak. Havannában díszes emlékoszlop hirdeti a nemzeti hősök dicsőségét. A márványba vésett névsorban ott található ez a név: Colonel János Prágay. Neve szerepel a kubai történelemkönyvekben, hőstetteit tanítják az iskolákban. De hát ki volt tulajdonképpen Prágay János? Hogyan jutott el Komárom várából a távoli szigetországba, hogyan áldozta életét annak szabadságáért? Ezekre a kérdésekre ad választ Turi András, eredeti dokumentumokra épülő, történelmi regényében. Az írói fantázia és a történelmi valóság érdekes, harmonikus ötvözete ez a szép, a forradalmi romantika jegyében fogant kisregény.

Cseres Tibor - Parázna ​szobrok
A ​paráznai szobrok epikai közegén keresztül azokat a körülményeket, helyzeteket, katonai és politikai feltételeket kutatja fel és fogja vallatóra, amelyek nélkül egyszerűen nem érthetők meg a második világháborús magyar szereplés tragikus ellentmondásai. S itt már nem a "kilencmillió magyar fasisztát" idéző tévképzetekről vagy a könnyen felelősséget kiáltó buzgalomról van szó. Láthatóan olyan szakaszáról a nemzeti önismeretének, melyben az ítélkezés alapjainak megteremtése folyik, mégpedig a valóságos tények,a dokumentumok, a legapróbb mozzanatok, a tudatba és az ösztönökbe égett, osztott és kapott sebek számbavételével. Minthogy azonban az írónak beláthatatlan anyaggal kell dolgoznia, szükségszerűen nem a felelősség, nem a történelmi ítéletmondás regénye lesz a Parázna szobrok. Sokkal inkább az egyedi sorsoké, a sorsokban hordott történelemé.