kollekció: Társadalomtudomány

Tom Wolfe - Kandírozott ​mandarinzselészínű áramvonal
A ​kritikusok a popművészet, a képregény, esszévetületének tartják. Miről tudósít Wolfe az új, ismeretlen szavakat, tényeket, híreket, fogalmakat barokk bőséggel ontó, mégis "formássá" regulázott esszéiben? Arról az erőfeszítésről, melyet az agyontechnicizált amerikai tömegtársadalomban az egyes rétegek, nemzedékek a maguk szubkultúrájának, életforma-rituáléjának kialakításáért tesznek. Vagyis a formáról, a szent mindennapok ceremóniájáról.

Hermann István - A ​kíváncsiság dicsérete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​jó halál
Ebben ​a könyvben most indított pro és kontra sorozatunk legelső kötetében szenvedélyes érvek és ellenérvek csapnak össze - a többi között - ilyen problémákon: Ölhet-e az orvos? Ki döntsön élet és halál kérdésében? Vonatkozik-e az igazmondás kötelezettsége az orvosokra is? Van-e "halálhoz való jog"? A könyv bemutatja az eutanázia vonatkozásában tett jogi, etikai, vallási intézkedéseket, összeütközteti racionális és kevésbé racionális iskolák, orvosok, filozófusok, jogászok, etikusok, pszichológusok nézeteit és véleményeit. Bár nem ajánl kész megoldásokat, világossá teszi, hogy a beteg emberrel - legyen az gyógyítható vagy gyógyíthatatlan - emberhez méltóan kell bánni, tiszteletben tartva az értelmes döntéshez való jogát. Dr. Blasszauer Béla a Pécsi Orvostudományi Egyetemen tanít. Szakterülete az orvosi etika; ebben a témakörben már számos, vitát kiváltó tanulmánya jelent meg a szaklapokban és a folyóiratokban. E kötetében is elsősorban etikai oldalról közelíti meg az emberi élet és egészségügyi gyakorlat egyik sok évszázados, centrális problémáját: a jó halál (eutanázia) kérdéskörét.

Budai Balázs Benjámin - Sükösd Miklós - M-kormányzat ​- M-demokrácia
Hogyan ​használhatják a mobiltechnológiát az önkormányzatok, az állami szervezetek és az állampolgárok? Hogyan intézhetnénk hivatali ügyeinket mobiltelefonon? Hogyan kampányolnak a pártok tömeg-sms-ekkel az országgyűlési és a helyi választásokon? S milyen szerepetjátszikamobil a civil szervezetek kommunikádójában? Az M-kormányzat - m-demokrácía című kötet bemutatja a mobil kormányzat lehetőségeit, a mobiltechnológia által kiszolgált tudástársadalmat, a mobilpiac trendjeit, jogi hátterét, a mobil-közösségépítési és marketing lehetőségeket, a készenléti rendszereket. Megismerhetjük a konkrét hazai és nemzetközi példák sorát, a helyi önkormányzati alkalmazásokat, a mobil közigazgatás távlatait, a mobil interaktivitás demokratikus felhasználását. A könyv a mobilkommunikáció közigazgatási, társadalmi és politikai lehetőségeinek átfogó képét rajzolja meg. Az ajánlások és az új szakterület rendezése hasznos tudnivaló az államigazgatás és az önkormányzatok gyakorló szakembereinek. A jövő közszolgáinak, politikai vezetőinek és társadalomtudósainak - a jogi, közgazdasági, igazgatásszervezési, politikatudományi és szociológus szakok hallgatóinak - már elengedhetetlen, hogy műszaki előképzettség nélkül is rendszerezni tudják a mobilkommunikáció demokratikus és közigazgatási lehetőségeit, és rálátásuk legyen a közeljövő elvárásainak megfelelő m-kormányzati eszközrendszer területére. Ehhez nyújt segítséget ez a világviszonylatban ma még egyedülálló kiadvány, a világ első m-kormányzati tankönyve. Budai Balázs Benjámin a Budapesti Corvinus Egyetem Államigazgatási Kara Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tánszékének oktatója. Sükösd Miklós a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének docense, a CEU Média- és Kommunikációkutató Központ akadémiai igazgatója.

Sütő András - Anyám ​könnyű álmot ígér
Sütő ​András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak - az ötvenes és hatvanas évek - társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban. A könyv műfaji meghatározása nem könnyű, sőt alighanem lehetetlen; szociográfia, emlékirat és regény egyszerre: lírai följegyzések, családi levelek és baráti beszélgetések, visszaemlékezések, anekdotaszerű történetek váltakoznak bennük, ellenpontozott szerkezeti elrendezésben; mégis lazának látszó szerkezete ellenére is, az egész romániai magyar társadalmat átfogóan ábrázoló, a valóságot meggyőző erővel, hitelesen tükröző, költőien ihletett regény elsősorban. Nyelve tömör, gazdag, a népnyelv leleményeit, szókincsét értően hasznosítja. Sütő András regényét a legújabb kori magyar irodalom legjelentősebb alkotásai között tartják számon, könyvének Magyarországi fogadtatása - mind az olvasóközönség, mind a kritika részéről - valóságos diadalmenet volt.

Émile Durkheim - Az ​öngyilkosság
Durheim ​munkája a szociológiai irodalom immár klasszikus alkotása, s bár a megírása óta eltelt közel egy évszázad alatt nagyon fejlődött a szociológia módszertana Az öngyilkosság ma is időszerű, ma is hat: nem véletlenül hivatkoznak a legmodernebb módszertani könyvek Durkheimre, és a könyvéből átvett részeken mutatják be a követendő módszerességet. A problémát Durkheim látta meg és rendszerezte elsőként; vizsgálatának módszeres végigvezetése máig példaszerű. A ma alkalmazott világosabb, tisztázottabb fogalmak jelentős részét az ő koncepciójából fejlesztették ki. A könyv nagy jelentőségű szociológiatörténeti szempontból, kezdő és képzett szociológusok ma is sokat meríthetnek gondolataiból.

Csománé Forgács Emma - Fészek ​és fiókák
A ​könyv egy ötgyermekes pedagógus házaspár mindennapjairól szól, ahogyan azt az édesanya látja: öt fiú nevelésének gondjairól és örömeiről. Megmosolyogtató és elgondolkodtató jeleneteket villant fel a gyerekek kisiskolás - és kamaszkoráról, az unokákról, a nagy család anyagi gondjairól és emberformáló erejéről.

Forgács Attila - Györfi-Tóth Péter - Mező Ferenc - Nagy Imre - Veliky János - Társadalmi ​és állampolgári ismeretek középiskolásoknak
A ​társadalmi és állampolgári ismeretek modultantárgyhoz készült ez a sokoldalúan felhasználható alaptankönyv. Tíz nagy fejezetét a társadalomismeret legfontosabb témakörei adják: természet és társadalom kapcsolata régen és ma, a város a történelemben és napjainkban, társadalmi közösségek egykor és ma, a lélek világa, a munka világa, társadalmak és kommunikáció, államtípusok, államformák, választási rendszerek története, művészet és társadalom, vallásos és tudományos világmagyarázatok, az európaiság története. Megismerhetjük a magyar választási rendszert, az Európai Unó intézményrendszerét, hazánk csatlakozását a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A tankönyv témaköreit történetiségükben mutatja be. Így lehetővé válik a történelem tananyag elméleti szintű összegzése is. Egy-egy tankönyvi nagy fejezet négy leckéből áll, s ha a téma engedi, minden lecke egy-egy történelmi korral hozható összefüggésbe (őskor és ókor - középkor - újkor - jelenkor). Ezáltal könnyen megteremthető a kapcsolat a történelmi tanulmányok és a társadalmi, állampolgári ismeretek között, s bővülnek a tankönyv felhasználási lehetőségei. A tankönyv a képességfejlesztés számtalan lehetőségét kínálja. A témakörök problémaközpontú és árnyalt bemutatása, az értékes adatsorok, diagramok, a szemléletes térképek, ábrák, a jellegzetes képek jó hátteret biztosítanak az önálló véleményalkotáshoz és a vitákhoz. A témák feldolgozását érdekes szituációs játékok színesítik. Az önálló ismeretszerzést színvonalas szakirodalmi bibliográfia is segíti. Az átdolgozott tankönyv a jobb áttekinthetőség, tanulhatóság miatt új tipográfiával jelenik meg. Tényanyaga felfrissült - sok az új ábra, kép és táblázat is -, szövege egyszerűsödött. "A tárgy igazi értékét nem az mutatja, hogy a diákok mit ismernek és tudnak a tanulás idején az iskolában, hanem az, hogy hogyan viselkednek majd további életük során" - írja a társadalomismeret tárgy érettségi követelményeinek bevezetője. Szerzők és kiadó e gondolattal azonosulva ajánlja ezt a tankönyvet.

Halák László - Illemkocka
"Tételezzük ​fel, hogy az eddig megfogalmazott viselkedési elveink és szabályaink hozzásegítették a tizennyolcadik születésnapjához érkező fiatalt s viselkedési szabályok minimumának ismeretéhez, és ezzel ahhoz is, hogy a legkisebb hátránnyal lépjen ki az életbe." Ezzel a mondattal valahol könyvünk utolsó lapjainak egyikén találkozik majd a Kedves Olvasó, ha megtisztelő érdeklődéssel elovassa az "Illemkockát". Úgy gondoljuk, akkor már e mondat ellenére egyértelmű lesz, hogy könyvünk a felnőttek számára készült, bár a tizennyolc éven aluliak is olvashatják. Nem a felnőtteket akarjuk illendő viselkedésre tanítani, bár tudjuk, gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor szükségünk lenne viselkedési tanácsokra. Mégis, a felnőtt emberek viselkedésében tükröződő illemszabályok sokasága visszatart attól, hogy megkíséreljük összefoglalásukat, vagy éppen azoknak a szabályoknak a megfogalmazását, amelyek esetleg hiányoznak viselkedésünkből. Ki tudná ugyanis megmondani, mit ismernek a felnőttek és mit nem a közösen elfogadott viselkedési szabályainkból? Senki sem adhatna erre pontos választ. Ajánlatot azonban tehetünk az ifjúság nevelőinek, megfogalmazhatjuk, melyek legyenek azok a legszükségesebb viselkedési szabályok, amelyeket leányainkkal, fiainkkal megszületésüktől nagykorúságukig meg kell ismertetnünk. Könyvünk ilyen ajánlásokat tartalmaz. Az ismertetést mégsem bízhatjuk a könyvre, hiszen a legjobb nevelő a látott, tapasztalt példa. Mielőtt tehát egy gyermek kezébe veszi ezt a könyvet, mindenképpen jó, ha a környezetében levő felnőtt már ismeri, és kialakította véleményét a könyvben ajánlott helyes, illő viselkedésről. Azért is ajánljuk elsősorban felnőtteknek a könyvünket, mert az illő viselkedésünk alapjául szolgáló erkölcsöt is a felnőttektől ismerik meg a fiatalok, tehát a felnőtti egyetértés nélkül nem sok haszna lenne az "illemkockának". A viselkedési szabályok sokasága miatt előfordulhat, hogy felnőtt olvasóink is találnak új vagy újszerűen megfogalmazott illemszabályt, tehát könyvünk azoknak a felnőtteknek is hasznos lehet, akik saját viselkedésükben akarják hasznosítani ajánlatainkat. Illő szerénységgel hívjuk fel tehát Kedves Olvasóink figyelmét arra, hogy nem törekedtünk teljességre, inkább bevallottan a szükséges legkevesebbet próbáltuk megfogalmazni. Sikerült-e ez a szándékunk? Erre csak akkor kaphatunk választ, ha az olvasó egyetértését és tetszését sikerült kivívnunk, mire eljut könyvünk utolsó mondatához, amely az illő viselkedés fontosságára ekképpen hívja fel a figyelmet: illendő viselkedéssel tehát nemcsak a pillanatokat tesszük kellemessé, hanem folyamatos illő viselkedésünk nélkül a szocializmus sem valósulhat meg társadalmunkban.

Berkovits György - Terepszemle
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Kreativitás ​és deviáció
"A ​kreativitás mint a megszokottól eltérő magatartás, gondolatmenet, tevékenység a normalitás szférájában is tartalmaz valami különöset, a személyiség határait tágító-feszítő tulajdonságot. Ez valószínűleg hat a betegségállapot konszolidálására, a feszültségek kiegyenlítésére és levezetésére, a frusztrációk és az önérték vesztések kielégítésére, kiegészítésére. A reális, mindennapi tevékenységben és a művészetekben tevékenykedők körében egyaránt folynak vizsgálatok, elemzések a kreatív tevékenység és a betegség kapcsolatáról. A kötetben közölt előadások egy csoportja a megismerés és a gondolkodás súlyos zavaraiban szenvedő elmebetegek műalkotásait elemzi, a betegség megnyilvánulását az alkotásokban, illetve az alkotás tágabb értelmében gyógyító hatásait a betegségre." Megjegyzés: A kötet az "Alkotás és kifejezés". A művészeti és kreatív terápia a rehabilitációban c., Szentendrén, 1978. ápr. 7-én tartott szimpozion anyaga.

Moldova György - Bűn ​az élet...
Az ​író így vall legújabb könyvéről: „Régóta csodálkozom azon, hogy egy egész ország arra büszke, hogy okosabb, mint a saját rendőrei. Éreztem, hogy az igazság közelről bizonyára másképpen fest, de sokáig nem törődtem ezzel az előítélettel. Mikor azonban tapasztalnom kellett, hogy a bűnözés – különösen az erőszakos bűncselekmények – egyre inkább ostromolja Budapest, sőt Magyarország közbiztonságát, úgy gondoltam, meg kell ismertetnek az olvasókkal a rendőrség munkáját és embereit. Ehhez persze előbb nekem magamnak kellett megismernek őket, másfél évet szántam rá. Budapest nyolcadik kerületétől Zala és Borsod megyéig bejártam a fontosabbnak gondolt területeket, beszéltem járőrökkel, nyomozókkal, vizsgálókkal, katonai ügyészekkel, sok száz emberrel. Azt hiszem, hogy ez a riport mind szándékában, mind terjedelmében eddig a legfontosabb valóságfeltáró vállalkozásom.”

Hill Ferenc - Fallosz ​monológok
Nincsenek ​szavaink. Legalábbis már attól könnyen zavarba jövünk, ha néven kell neveznünk a... Péniszünket? Fütyinket? Faszunkat? Ha a nemiségről beszélünk, és nem akarunk trágárak lenni, csak a gyereknyelv negédes, vagy az orvosi szaknyelv hideg és mesterkélt kifejezései állnak rendelkezésünkre. Egy könyv, amely tabu-témához nyúl, szükségképpen nyelvi tabukat is áthág, nincs ez másképp a Fallosz monológok esetében sem. Ám a trágárságot a szándék teszi azzá, és e könyv szándéka szerint nem megbotránkoztatni akar. Férfiak beszélnek arról, ami férfivá teszi őket - mást se tesznek, mondhatnánk erre. Csakhogy e könyvet nem a dicsekvés retorikája uralja: merevedési problémák, önkielégítés, korai magömlés, kisebbrendűségi érzés, bűntudat, elégedetlenség, kényszerképzetek, titkolt és szégyellt vágyak - ezek is a férfi-lét (s így kötetünk) részét képezik, noha összeegyeztethetetlenek a macsó beszédmóddal. Katolikus pap és pornószínész, nőfaló és homoszexuális, értelmiségi és funkcionális analfabéta, huszon- és nyolcvanéves férfitársaink beszélnek (a névtelenség jótékony homályából, ám épp ezért minden gátlás nélkül) arról, hogyan jutottak el az első orvososditól az első magömlésen át a mába. A kötet a nagy sikerű Vagina monológok ikerdarabja, ám míg párját a megszólalás ténye teszi figyelemreméltóvá, a Fallosz monológokat az, hogy a benne megszólalók most nem azt mondják, amit a társadalom elvár tőlük, és amit saját maguk is elvárnak maguktól, hanem a színtiszta igazat.

Daniel Goleman - Társas ​intelligencia
Több ​mint tíz évvel az Érzelmi intelligencia megírását követően Daniel Goleman egy újabb forradalmi jelentőségű könyvvel állt elő. A legfrissebb tudományos és gyakorlati példák sorával érzékelteti, hogy a verbális és logikai készségek mellett mekkora jelentősége van az érzelmi és társas intelligenciának nem csupán társas kapcsolataink, hanem harmonikus érzelmi, lelki fejlődésünk, sőt még anyagi érvényesülésünk szempontjából is. Szociálpszichológiai és idegtudományi iskolák bemutatásával vezet be az emberi agy működésének rejtelmeibe s abba a gyökeresen új szemléletbe, hogy az emberi agy működése nem csupán az agykérgen belül, hanem két agy között végbemenő folyamatokban is vizsgálható. Több fejezet foglalkozik a gének és kulturális mémek szerepével, vagyis az emberi kapcsolatok biológiai és társadalmi természetével. A társas intelligencia olyan készség, ami a látáshoz, halláshoz és mozgáshoz hasonlóan megkönnyíti az élet fizikai, gazdasági, társadalmi dzsungelében való fennmaradást, eligazodást. Aki a társas intelligencia különleges képességével rendelkezik, olvasni tud a másik ember gondolataiban, belelát a lelkébe, szívébe, együtt érez vele. Megismeri az adás örömét, és ezzel örömet szerezhet másoknak is. Ahogy az olvasót is örömmel tölti el e könyv olvasása, különösen, amikor a lertakban ráismer azokra a hétköznapi helyzetekre, amikkel oly gyakran szembesül, ám ritkán tudatosít.

Anthony R. Pratkanis - Elliot Aronson - A ​rábeszélőgép
Hogyan ​hirdessünk hatásosan? Hogyan védekezzünk a hatásos hirdetések ellen? Hogyan adjunk el jó terméket? Hogyan adjunk el rossz terméket? Hogyan álljunk ellen a kísértésnek, hogy megvegyük azokat a jó vagy rossz termékeket, amelyeket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan adjunk el jó politikust? Hogyan adjunk el rossz politikust? Hogyan ne vegyük meg azokat a politikusokat, akiket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan tartsunk hatásos beszédeket értekezleteken, gyűléseken vagy akár családi körben? Hogyan ragaszkodjunk álláspontunkhoz az értekezleteken, gyűléseken vagy akár családi körben tartott hatásos beszédek ellenére? Hogyan vegyünk rá másokat olyasmire, ami eszük ágában se volna? Hogyan ne vegyük rá önmagunkat olyasmire, ami eszünk ágában se volna? Hogyan válhat a nevelés propagandává? Hogyan válhat a propaganda neveléssé? Hogyan manipulálhatjuk embertársainkat? Hogyan állhatunk ellen a manipulációnak és a manipulátoroknak? Hogyan növelhető egy politikus vagy egy párt hitelessége? Hogyan láthatunk át a politikusok és a pártok hitelességét növelő trükkökön? Hogyan használhatjuk ki az emberek bűntudatát, szorongásait és félelmeit? Hogyan hányhatunk fittyet a bűntudatunkat, szorongásainkat vagy félelmeinket kihasználókra? Hogyan szervezhetünk hatásos kampányt? Hogyan állhatunk ellen a hatásos kampánynak? E könyv a fenti kérdésekre keresi (és gyakran találja meg) a választ. A két amerikai szerző világhírű szociálpszichológus. Tudományáguk azt kutatja: hogyan viselkedik az ember csapatban, csordában, kis és nagy közösségben - egyszóval: társadalomban. Aronson főműve, A társas lény, Magyarországon is nagy siker volt, négy kiadásban fogyott el. A rábeszélőgép egyszerre szórakoztató olvasmány és közhasznú kézikönyv a meggyőzés mindennapos mesterségéről, annak elméletéről és gyakorlatáról; élvezetes stílusban, a témába vágó karikatúrákkal.

Ismeretlen szerző - Európai ​közjog és politika
Bár ​az Európai Unióval foglalkozó írások száma robbanásszerűen nő, a könyv amit az Olvasó kézbe vett, páratlan a hazai piacon. Az először 1995-ben kiadott és a felsőoktatásban, a kormányzati oktatásban, valamint az Európai Unióval foglalkozók legszélesebb köreiben használt kézikönyv teljesen új, a friss eseményekkel - például a 2001 szeptemberi terrortámadással is számot vető változata ez a tankönyv. A téma elismert kutatói (egyetemi oktatók Magyarországon és az Egyesült Királyságban, az EU-hoz akkreditált diplomaták) az európai integráció jogi, politikai és gazdasági fejlődésének folyamatát vizsgálják. Részletesen bemutatják és tárgyilagosan elemzik az Európai Unió intézményrendszerének valamennyi elemét, a közösségi jogrendet, valamint az unió kormányközi és külső dimenzióit egyaránt. A kötet kitüntetett figyelmet fordít az alapvető közösségi intézményekben érvényesülő hatásköri, eljárási és végrehajtási mechanizmusokra, és önálló fejezetben foglalkozik az Európai Unió és Magyarország között folyó csatlakozási tárgyalásokkal is. Számtalan ábra, táblázat teszi könnyűvé az eligazodást a hatalmas anyagban, amelynek rendszerezésénél és bemutatásánál a szerzők figyelembe vették a diákok és a könyv egyéb felhasználóinak tanácsait is, ezért joggal remélik, hogy a kézikönyv és a tankönyv előnyeit egyesítő munkájuk (melyet külön kötet egészít ki az Európai Unió szakpolitikáiról) továbbra is a hazai tudományos publikációk inspiráció szereplője lesz.

Köves J. Julianna - Illik ​tudni
Tudja ​mindenki, hogy tunkolni - azaz villára tűzött kenyérdarabkákkal mondjuk pörköltlében mártogatni - nem illik. Pedig jó! Akkor legyünk engedékenyek, s tegyünk kivételt a szigorú szabály alól. Mondjuk azt: otthon, egymás között, nem is olyan nagy illetlenség. De egy díszvacsorán szigorúan tilos. Tehát illik tudni, hogy tunkolni nem illik.

Miskolczi Miklós - Hazudni ​boldog hitvest
A ​szerző azt kutatja, hogy a monogámként megbukott házasságok hogyan próbálják túlélni önnön válságukat, hogyan és miért, meddig képesek tartósulni titkolt vagy nyíltan vállalt külső kapcsolatok terheivel. Sorra veszi a megromlott házasságokban fellépő etikai, jogi, gazdasági szempontokat, szól a lélektani tényezőkről, a gyerekek szerepéről. Felvázolja, milyen az élet egy-egy ilyen házasságban, milyen jelenségek villámlanak belül, amikor kívülről és távolról még teljesnek látszhat a nyugalom.

Dale Carnegie - Sikerkalauz ​1.
Leírás: ​TÖBB MINT 20,000,000 ELADOTT PÉLDÁNY VILÁGSZERTE! A könyv haszna 8 pontban: 1. Kizökkent régi szellemi beidegződéseidből. 2. Könnyen és gyorsan szerzel barátokat. 3. Nő a népszerűséged. 4. Magad mellé állítod az embereket. 5. Nő a befolyásod, tekintélyed. 6. Megérted mások problémáit. 7. Jobb előadó és szórakoztató társalgó leszel. 8. Magaddal tudod ragadni munkatársaidat. Ne aggódj, tanulj meg élni! A meggyőzés iskolája, a hatásos beszéd módszerei

Dr. Csernus Imre - A ​férfi
Mitől ​boldog egy férfi? Miért van a férfiaknak szüksége pótmamára? Milyen az érzelmi intelligenciájuk? Miért nem képesek udvarolni? Miért nem képesek pihenni és egyedül is jól érezni magukat? Miért szűnt meg bennük a bátorság? Miért hasonlít a legtöbbjük egy papucsállatkára? Egy nyúlra? Egy majomra? Egy vörösboros marhaszeletre... Miért nem mernek felnőni és miért ennyire rövidlátók? Dr. Csernus Imre a nők után ezúttal a férfiak felé fordul, hogy merész és őszinte kérdéseket szegezzen szembe férfiközpontúnak mondott világunk hazugságaival. A hangoskönyv a szerző előadásában hallgatható meg.

Bokor Imre - Kiskirályok ​mundérban
Különös ​könyvet tart kezében az Olvasó. Ilyet még aligha olvashatott. Katonákról szól, felelős beosztású, magas rangú tisztekről éles kritikával. De nem a régmúlt hadseregben szolgált urakról, akiket a háború után az elrettentő propaganda prédájává tett a sematikus vélekedés, hanem a Magyar Néphadsereg egyes parancsnokairól. Aktív tiszt — mérnök ezredes — írta, olyan ember, aki már négy évtizede teljesíti hűen szolgálatát a maga választotta pályán. Szereti hivatását, becsüli a sereget, melynek ifjan és önként szegődött tagjául, hogy mindmáig tudása legjavát adva megérdemelten jusson arra a posztra, amelyen — mint a Zrínyi Katonai Akadémia tanszékvezető tanára — a leendő tisztek nevelője lehet. Feljebbvalói mindig is becsülték, különösebb sérelem soha nem érte — írása mégsem a hadsereg apoteózisa. De nem is szidalmazása. Ez a könyv a lelkiismeret szava. Szerzője különböző beosztásai révén gyakran nyert bepillantást a honvédelmi minisztériumban vagy más magas állásban lévő főtisztek tevékenységébe. Sokat közülük méltán becsülhet. De akadnak, számosan olyanok is, akik magatartásukkal, katonatiszthez — de egyáltalán: becsületes emberhez — nem illő viselkedésükkel megbotránkoztatták. Ezeknek a „fejeseknek” a viselt dolgai nemigen kerültek nyilvánosságra, botrányaikat legtöbbször elsimítgatták azok a feletteseik, akik a hatalmukkal való visszaélések során erkölcsi hitelüket vesztették, tehát nem vonhatták felelősségre a rossz példáik nyomán vérszemet kapott követőiket. Szerzőnk sokat töprengett azon, vajon helyesen teszi-e, hogy akár a miniszteri székben ülőket, akár más vezérkariakat nem kímélve közrebocsátja kiskirálykodásaik, korrupciós ügyeik felháborító történeteit, dzsentroid allűrjeiket, mégpedig olyanokat, amelyek láttán maguk az egykori, valódi dzsentrik is elámultak volna. Aggasztotta, nem lesz-e árulója a seregnek, nem mondhatják-e rá, hogy bemocskolta a mundért? Aztán úgy döntött, s ebben más, jó érzésű, egyenes gondolkodású bajtársainak biztatása is közrejátszott, hogy beszélnie kell. Le kell írnia mindazt, amiről hallgatni egyenlő a cinkossággal. Márpedig miért vállaljon cinkosságot a dőzsölő „kisistenekkel”? Hiszen ők, éppen ők azok, akik nem becsülik a mundért. Megírta hát ezt a könyvet. Munkája nem szépirodalmi értékű, nem az írói erényeknek köszönhető kiadása. Az őszintesége a meggyőző. Ennek a dolgozatnak minden során átsüt egy felelős, komoly gondolkodású katonaember őszinte ügyszeretete. Nem pletykálkodni kíván, amikor a hétköznapi esetektől a nemzetközi harcgyakorlatokig képet fest a fenn említett személyek ügyködéseiről, basáskodásairól, meggondolatlan parancsaik, korlátlannak vélt hatalmuk nevetséges vagy tragikus, sokszor a nemzeti vagyont megtépázó következményeiről. Nem a szenzációkeltés vezérli, hanem az a becsülendő szándék, amely manapság a közügyek dolgában oly sokakat: rendet tenni a házunk táján. E könyvben található nacionáléja rá a bizonyíték, akárcsak számos bajtársa, ő sem szerzett magának soha jogtalan előnyöket még a ranglétra felsőbb fokain sem; tehát nem szenvedheti azokat, akik a szolgálat örvén hitbizománynak tekintik a Néphadsereget. Elképesztő, hogy egyesek mennyire a saját tulajdonuknak vélték a kincstárat, milyen szemérmetlenül vették igénybe magáncéljaikra a honvédelmi erőket, hogyan szakítottak ki maguknak vadászterületet az ország testéből, mint építtettek katonákkal és közpénzen villákat és lakásokat sőt privát utakat is, hány gépkocsit vettek igénybe személyes használatra és így tovább. Lakomák és ivászatok, nagyzási hóbortok államkasszából való kielégítése, „bundázások” és szakmai képzetlenségből származó baklövések leírásának sora követi egymást ebben a könyvben. Mindezek feltárását, éppen azoknak az érdekében és védelmében, akik közkatonaként vagy parancsnokként becsülettel és tisztességgel szolgálnak, és eredményes munkájukkal nemzetközi elismerést szereznek a Néphadseregnek, szerzőnk, mint említettük, nem kívülállóként, még csak nem is nyugállományú tisztként végzi el, mert igaza tudatában vállalni akarja szavaiért a felelősséget. Szemtől szemben kívánja kimondani az aggasztó tényeket. Manapság, amikor a közélet tisztaságáért folynak a küzdelmek, amikor a Néphadseregben is sokféle és jelentős változás teszi nyíltabbá, igazabbá, emberibbé a légkört, amikor a parancsnokok különösképpen érzik a rájuk bízott fiatalok nevelésének felelősségét, amikor a reformok a laktanyákban is megváltoztatják az életet, ez a könyv segítségére lehet azoknak, akik a szerzőhöz hasonlóan a katonaélet becsületéért szállnak síkra. Szakonyi Károly

Lakatos Menyhért - Akik ​élni akartak
A ​Füstös képek, az első magyar cigányregény szerzője azt firtatja könyvében hogy az utóbbi évtizedekben végbement társadalmi változásokból "mennyi az igaz" - a cigányokra nézve., Másképpen mondva: kedvezőbbre fordult-e a cigányság helyzete. A választ szokatlan, mégis jelképpé növő történettel keresi meg Lakatos Menyhért. Egy cigánytelep a maga keserves erőfeszítése árán, minden "külső" segítség nélkül téglagyárat hoz létre, mely megszabadítaná a nyomorúságos cigánysorstól, és kiválthatná az évszázadok óta tartó elszigeteltségből. Az üzemből azonban kiforgatja a helyi termelőszövetkezet, kiforgatja a gyanakvás,az előítélet és a féltékenység. Ebből a kifejletből derül ki: "mennyi is igaz" az említett változásokból. Mégis a kudarc ellenére, valamilyen átalakulás kezdődött el a telep életében. Ha anyagi és életforma-természetű hasznot nem is húztak a téglakészítésből a telep lakói, olyat azonban, amelynek erkölcsi és magatartásbeli értéke van, igen: ugyanis a munka, mondhatni: a teremtő cselekvés segítette őket abban hogy szabaduljanak némileg a régestelen-régen természetükké rögződött babonáktól, rossz szokásoktól és vonásoktól, és eljussanak addig a belátásig, miszerint vissza lehet ugyan álmodni olyannak a világot mint amilyen a múltban volt , "de úgy élni benne, mint akkor, már nem lehet."

Nagy Lajos - Kiskunhalom
Ez ​a könyv a két háború közti magyar írószociográfiai irodalom úttörő, klasszikus remeke, írója szülőfalujáról, Apostagról. Egyetlen nap leltára, hajnaltól hajnalig tartó huszonnégy óra eseménymozaikjainak egymáshoz illesztése, 1932. augusztus tizenhetedikén, szerdán. „Kemény, öröm és szépség nélküli élet bontakozik ki ebben a falu-monográfiában. - írta a Kiskunhalomról 1934-ben Bálint György. - Ridegség, gőg és kapzsiság egyrészről, fásultság, kétségbeesés, kényszerű, eltompult megalázkodás másrészről: ez Kiskunhalom életének lelki tartalma.” József Attila pedig baráti levélben így jellemezte a könyvet: „Bennem szinte szorongást keltett a Kiskunhalom végzetszerűsége. Mert nem az a végzetszerű, hogy a hős a végén elbukik, hanem hogy a hős egy pakli dohányt vesz a trafikban, hogy tehát soha senki nem lehet hős.”

Végh Antal - Mit ​ér az ember hit nélkül?
Akkor ​írok, amikor valami olyat látok, ami nem hagy nyugodni,amin változtatni szeretnék. Az én egyetlen esélyem a változtatásra, hogy beleszólok valamibe, hogy felhívom mások figyelmét is a torz dolgokra. Móricz azt mondta: Szépen megírni csak azt lehet, ami fáj. Nekem sok minden fáj. Hogy szépen írom-e meg, azt az olvasók döntik el... Két dologtól irtózom: a tétlenségtől és a szürkeségtől. Mindig kell valamit csinálni az embernek, mert másként értelmetlenné válnak a napjai. Mindegy, hogy mit: ír, kapál vagy házat épít, csak hasznosan töltse az idejét. Ez a kötetem egy riport-szociográfiai kötet, az utóbbi években írott ilyen jellegű írásaimat gyűjtöttem egybe. Ez a könyvem sem más, se több, mint bármelyik eddigi: üzenet az olvasónak. Olvasmány és elgondolkoztatás. Én így látom a világot, s vajon ő hogyan? Segítsük egymást a gondolkozásban, legyünk társak a gondolkodás bátorságában. Mert csak így érdemes az írónak tollat fogni a kezébe, és az olvasónak is könyvet - csak ekképpen!

Sebestyén Balázs - Szigorúan ​bizalmas
Hogyan ​lehetünk szerethetők? Mit kezdjünk a vágyainkkal? Legyőzhetjük-e féltékenységünket? Mi történik a halálunk után? Sokan talán meglepődnek, hogy ezekre a kérdésekre Sebestyén Balázs keresi a választ. Ez a könyv elsősorban az emberek problémáiról szól. Azokról, akikkel találkozott, s akik megnyíltak előtte. Vannak közöttük híresek és ismeretlen ismerősök egyaránt. Balázs könyve közös dolgainkról mesél. Félelmekről és kétségekről, amelyekkel nap mint nap szembesülünk. Mégsem szomorú olvasmány, épp ellenkezőleg remény sugárzik belőle. Ahogy Balázs fogalmazta: "Szeretném, ha sokan vigaszt merítenének ebből a könyvből, elgondolkodnának rajta, és meghallanák az üzenetemet: NEM VAGY EGYEDÜL!!!"

Dr. Czeizel Endre - Genetika ​és társadalom
A ​tudományokat sokáig a teológia szolgálólányának tekintették. A tudományok és művelőik később azután a társadalom önkéntes szolgálatára vállalkoztak, s ez mindannyiunk hasznára vált. A genetika és a társadalom viszonya a múltban azonban nem bizonyult szerencsésnek. Úgy tetszik, a genetika mint "szolgáló" túl kívánatos és túl fiatal volt. Emiatt már korán túl sokat vártak tőle. S amikor erre képtelennek bizonyult, megerőszakolták (eugenika), majd kiközösítették (Liszenko), s végül olyasmivel rágalmazták, amit valójában soha nem állított (a tehetség egyenlőtlenségének a társadalmi egyenlőség fogalmával való szembeállítása, a teljes genetikai determinizmus stb). A humángenetika társadalmi értelmezésében és alkalmazásában történt visszaélések, sajnálatos túlzások, feledhető mulasztások tudományunkat sokak szemében gyanússá, vesélyessé tették. S most, amikor a genetika "szolgálatait" már megbecsülés övezi, talán érdemes e viszony korábbi megromlásának okait, eredetét egy kicsit jobba szemügyre venni. Már csak azért is, nehogy még egyszer előfordulhassanak ilyen félreértések. Hiszen a genetika és a társadalom kapcsolatának még nagy jövője van - beteljesedés reményével és az újabb csalódások veszélyével. Hiszek abban, hogy társadalmunk elérte azt a fejlődési fokot, amikor objektív tényekről tárgyilagosan, félreértések és félremagyarázások nélkül, a humanitárius célok megvalósíthatóságának hitében lehet írni, beszélni, vitatkozni, és végül közös nevezőre jutni. Csakis az "az írástudók" kollektív felelősségvállalása jelenthet biztosítékot ahhoz, hogy a tudományunk további fejlődése és eredéményeinek társadalmi hasznosítása során a humanizmus legmesszebbmenőkig érvényesüljön. S mindehhez nem feltétlenül szükséges a humángenetik a részletes, mélyebb ismerete. Helyes problémafelvetés mellett a döntéshez a szocialista humanizmus általános elveinek érvényesítése szükséges és elégséges. S éppen ezt kívánja elősegíteni ez a kis kötet. Mindezt részint önigazolásképpen írtam le. Egyik kiváló genetikus ismerősöm ilyen irányú késztetéseimet látva, némileg csalódottan fejezte ki véleményét: "Azt hittem, sokkal okosabb vagy annál, hogy ilyen >> kényes << kérdések felvetésével tedd magad lehetetlenné. ". Magam azonban biztosan tudom , hogy az öröklődéssel kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körű alkalmazására szükség van, és ez csakis megfelelő társadalmi tudatosság mellett oldható meg. Hiszek abban, hogy ma már e"kényes" kérdések is megvitathatók "a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében".

Ismeretlen szerző - Politikai ​kisszótár
A ​kötetben általános politikai, gazdaságpolitikai, munkásmozgalmi, nemzetközi politikai, diplomáciai és katonapolitikai fogalmak, kifejezések és elnevezések, valamint fontosabb nemzetközi és hazai politikai események szerepelnek - ezek rövid ismertetését és értelmezését adjuk. A címszavak kiválasztásában nem törekedtünk teljességre. Felhasználva az előző kiadások kapcsán tett javaslatokat is, szándékunk az volt, hogy azokról a fogalmakról, szervezetekről és eseményekről írjunk, amelyekkel szinte naponta találkozunk a sajtóban és a politikai irodalomban.

Kertész Magda - Mai ​házasságok?
A ​boldog családok mind hasonlók egymáshoz. Minden boldogtalan család a maga módján az." Lev Tolsztoj írja ezt "Karenina Anna" című művében. Az idézetet régóta ismerem, sokszor feltettem a kérdést magamnak: vajon csupán a boldogtalan családoknak és a boldogtalan házasságoknak van történetük? És a boldog házasságoknak nincsen? Nem nyugodtunk bele Tolsztoj állításába, nem fogatuk el állítása igazát, ezért hirdettünk pályázatot "Sikeres házasságok" címen és jeligére a "Nők Lapjá"-ban.

Miskolczi Miklós - Mindenki ​mással csinálja - és egyéb írások
Érdekes ​volna megtudni, vajon milyen méreteket ölt manapság a házastársi hűtlenség. Mert teljes a sötétség, noha az aktusok többsége, bizonyos időelszámolási kötelezettségek miatt világosban játszódnak le. És hol? Kölcsönágyakban, kölcsönszobákban, órára bérelhető sufnikban, dermesztően hideg víkendházakban, autók hátsó ülésein, elnéptelenedett irodák íróasztalain és foteljaiban, telis-tele megalázó bujkálással, lopakodással, szorongással, kis és nagy hazugsággal. - Mindenki csinálja - mondja nyilvánvalóan önigazoló szándékkal egy fiatalasszony. - Mindenki csinálja - véli egy másik asszony, akiről nem feltételezek hűtlenséget. A közvélemény (közhit?) mindenesetre az: mindenki, vagy majdnem mindenki csinálja. Igazolni látszik ezt, hogy évente emelkedik a válások száma... És mi tagadás, környezetében mindenki szaporodó hűtlenségi eseteket, példákat, történeteket regisztrál... A barátnők egymás között nem titkolják, a barátok egymásnak eldicsekszenek, a papa-mama, néha még az após-anyós is hajlandó falazni, a testvér biztos támasz, de a sógor is megértő, az ismerősök, a házbeliek elfordulnak: mi közöm hozzá.

William Cane - A ​csókolózás művészete
Egy ​csók csak egy csók... vagy mégsem? Valamennyi hozzáértő egyetért abban, hogy a csók nagyszerűségéhez a csücsörítésnél többre van szükség... A csókolózás művészete 28 féle csók kézikönyve. Ebből a műből minden érdeklődő kiolvashatja azokat a mesterfogásokat, amelyekkel valamennyi csókját egyénivé varázsolhatja, a röptében odavetett évődő puszitól a nagy felkészültséget igénylő francia csókig. Megtudja, mivel érdemes próbálkozni és mitől óvakodjon, ha a tettek mezejére lép. Lélegzetelállító tanácsokat kap a víz alatti csókolózáshoz, útbaigazítást arra, hogy mit kezdjen a kezeivel csókolózás közben, és biztos tippeket a moziban, színházban és az autóban lopott és visszalopott csókokról. A csókolózás művészetében lekerül a lakat a szájról, megoldódnak a nyelvek, kiteljesednek az új és újjászületnek a régi szerelmek. Próbáld ki Te is, és meglátod, minden csókod olyan lesz, mintha az első volna... Szinte biztos, hogy ez a könyv kézről kézre, szórakoztató, néha meghökkentő, de mindig izgalmas és új, a régieket friss ízekkel fűszerező ötletei pedig SZÁJRÓL SZÁJRA járnak majd.

Vecsenyi Katalin - Gyesen ​voltam Amerikában
"Gyors ​telefon a kórházba: szerintük is mehetünk. Még felhívjuk Merrily barátnőnket, hogy segítsen a szülésnél, és fényképezzen Lcai helyett, aki, ugye, velem lesz elfoglalva..." Dr. Vecsenyi Katalin pszichológus a IX. Kerületi Nevelési Tanácsadó munkatársa, a Családi Lap hasábjain megjelent számos cikk szerzője, 1983-ban, hat hónapos terhesként, vendégprofesszor férjét elkísérve utazott Amerikába. Az ott töltött három év alatt két gyermekük született. A szerző az amerikai családok életmódjával, szokásaival, belső világával kapcsolatos élményeit és megfigyeléseit adja közre ebben a személyes hangú, olvasmányos írásban.

Ismeretlen szerző - Tények ​könyve '88
...nincs ​kész! Hogyan is lehetne? Az Alföldi Nyomda türelmével, különleges segítőkészségével visszaélve, 1987. július 1-jéig húzzuk a kézirat lezárását. Augusztusban küldjük az utolsó 900 kéziratoldalt, szeptemberben még külön az év sportját, az adótörvény ismertetését, a legújabb AIDS-helyzetképet... és bánkódunk, hogy nem várhatjuk meg az új útlevél-rendelkezéseket. De már a tavasz végétől sokszor érezzük: csak újság, televízió, rádió ne lenne - napról napra, percről perce történik valami, amit még bele kellene venni, ami megváltoztathat valamit, ami már benne van... Idegesek vagyunk ebben a "holtidőben", ami csak nekünk az, a leadástól a megjelenésig. Szovjet-amerikai rakéta megállapodás, a szupravezetés legújabb fejleményei, világcsúcsok, találmányok, hónapok óta keresett és hirtelen előkerülő tények, statisztikák, adatok járnak vitustáncot a fejünkben. Először csináljuk. Nagyon sok éve szerettem volna megpróbálkozni egy ilyen könyvvel, 1986 tavaszán elmentem Lipovecz Ivánhoz: társulna-e? Azonnal benne volt. Kiadót kerestünk. Százhúsz oldalas könyvvázlatot írtunk. És nekiálltunk - tényeket, szerzőket, adatokat keresni. Elsősorban persze tényeket, számokat - de úgy gondoltuk: a szerintünk legfontosabb témákról esszékre, illetve magyarázó-ismertető leírásokra is szükségünk van. talán ez volt a könnyebb. A nehezebb: a tények, az adatok, nevek címek, telefonszámok. Hatóságokkal, szervezetekkel, intézményekkel tárgyalni-levelezni egy-egy adatért; meggyőzni őket, hogy a kért információ közzétételével közszolgálatot teszünk, és erre ma Magyarországon szükség van. Adataink egy része most jelenik meg először, vagy pedig új és következtetések levonására módot adó csoportosításban kerül az olvasó elé- természetes, hogy pontosságra és gondosságra törekedtünk. De - nekünk, immár, sajnos - az is természetes, hogy sokszor ahány forrás, annyiféle adat - ugyanarra. Újra és újra választani kellett. Viták, viták, viták. Főleg és mindenekelőtt: mekkora és milyen legyen ez a könyv, kinek szóljon, mi legyen benne, illetve amikor kiderült, hogy ez tíz könyv, mi maradjon ki? Mennyiben kézikönyv és mennyiben évkönyv? Mennyi múlt és mennyi jelen? Mennyi világ és mennyi Magyarország? Mennyi tudomány és technika (amit könnyű számszerűsíteni, ráadásul jövőnk kulcsa), és mennyi kultúra és művészet (amit nehéz számszerűsíteni, de ami nélkül nincs jövő)? Közöljünk-e forrásokat, Ki-ki el tudja-e viselni, hogy kedvenc témáit rövidítjük, kedvenc tényeiből kihagyunk, kedvenc "őrületével" nem foglalkozunk? Mit mondjak? Sokat tanultunk, és megismertük egymást. Főleg az éjszakákba húzódó "apró" vitákban: milyen nyelven beszélnek Luxemburgban, hány grammos egy gulyásleveskocka, lehet-e az elektronikus alkatrészek integrálását a számítástechnika fejlődésével párhuzamosan szemléltetni, mi a keresztneve egy 1908-as olimpiai bajnoknak, szabad-e megkocáztatni, hogy érték szerint válogassunk a közelmúlt egyetemes és magyar művészetéből, mit kezdjünk a valuták egymásnak ellentmondó keresztárfolyamaival... Vitáink eredményei, a válaszok - itt következnek. Szeretnénk hinni, hogy minden magyar háztartásban szükség van egy ilyen könyvre, s ha tapasztalatainkat, az Ön véleményét hasznosítani tudjuk, jövőre még inkább szükség lesz. Forrásokat helytakarékosság miatt nem közlünk: úgy gondoltuk, helyettük további tényeket találunk. Részben a múltról, részben arról: hol tartunk, merre tartunk- és merre tart a világ? Mert úgy gondoljuk - és ez ezernyi vitánk egyikének sem volt tárgya -: a felzárkózás, a világ követése 1988 Magyarországának elsőszámú teendője. ez a tény döntötte el, mi kerüljön a Tények könyvébe, és erről szeretnénk a jelenlegi örvendetesebb tényeket közölni - a Tények könyve '89-ben.