Ajax-loader

kollekció: Társadalomtudomány

“Hisszük, hogy az emberi jogok univerzális értékek, melyek pártállástól, hovatartozástól, bőrszíntől, nemtől, vallástól függetlenül minden embert megilletnek.”

- a kollekció támogatója a Humana emberi jogi magazin


Tom Wolfe - Kandírozott ​mandarinzselészínű áramvonal
A ​kritikusok a popművészet, a képregény, esszévetületének tartják. Miről tudósít Wolfe az új, ismeretlen szavakat, tényeket, híreket, fogalmakat barokk bőséggel ontó, mégis "formássá" regulázott esszéiben? Arról az erőfeszítésről, melyet az agyontechnicizált amerikai tömegtársadalomban az egyes rétegek, nemzedékek a maguk szubkultúrájának, életforma-rituáléjának kialakításáért tesznek. Vagyis a formáról, a szent mindennapok ceremóniájáról.

Hermann István - A ​kíváncsiság dicsérete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A_j%c3%b3_hal%c3%a1l
A ​jó halál Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​jó halál
Ebben ​a könyvben most indított pro és kontra sorozatunk legelső kötetében szenvedélyes érvek és ellenérvek csapnak össze - a többi között - ilyen problémákon: Ölhet-e az orvos? Ki döntsön élet és halál kérdésében? Vonatkozik-e az igazmondás kötelezettsége az orvosokra is? Van-e "halálhoz való jog"? A könyv bemutatja az eutanázia vonatkozásában tett jogi, etikai, vallási intézkedéseket, összeütközteti racionális és kevésbé racionális iskolák, orvosok, filozófusok, jogászok, etikusok, pszichológusok nézeteit és véleményeit. Bár nem ajánl kész megoldásokat, világossá teszi, hogy a beteg emberrel - legyen az gyógyítható vagy gyógyíthatatlan - emberhez méltóan kell bánni, tiszteletben tartva az értelmes döntéshez való jogát. Dr. Blasszauer Béla a Pécsi Orvostudományi Egyetemen tanít. Szakterülete az orvosi etika; ebben a témakörben már számos, vitát kiváltó tanulmánya jelent meg a szaklapokban és a folyóiratokban. E kötetében is elsősorban etikai oldalról közelíti meg az emberi élet és egészségügyi gyakorlat egyik sok évszázados, centrális problémáját: a jó halál (eutanázia) kérdéskörét.

Sütő András - Anyám ​könnyű álmot ígér
Sütő ​András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak - az ötvenes és hatvanas évek - társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban. A könyv műfaji meghatározása nem könnyű, sőt alighanem lehetetlen; szociográfia, emlékirat és regény egyszerre: lírai följegyzések, családi levelek és baráti beszélgetések, visszaemlékezések, anekdotaszerű történetek váltakoznak bennük, ellenpontozott szerkezeti elrendezésben; mégis lazának látszó szerkezete ellenére is, az egész romániai magyar társadalmat átfogóan ábrázoló, a valóságot meggyőző erővel, hitelesen tükröző, költőien ihletett regény elsősorban. Nyelve tömör, gazdag, a népnyelv leleményeit, szókincsét értően hasznosítja. Sütő András regényét a legújabb kori magyar irodalom legjelentősebb alkotásai között tartják számon, könyvének Magyarországi fogadtatása - mind az olvasóközönség, mind a kritika részéről - valóságos diadalmenet volt.

Magyar Imre - Az ​évszázad gyermeke
Az ​évszázad gyermeké-ben az író viszonylag rövid időszak, tizenegy év (1910-1921) történetének leírására vállalkozik, de meggyőzően képes érzékeltetni, hogy a személyiségfejlődés szempontjából döntő jelentőségű kisgyermek és kamaszkori élmények hogyan, miképpen befolyásolhatták, alakíthatták egyéniségét, életútját. E kétségtelenül lélektani indíttatású mű azonban sohasem merül bántó pszichologizálgatásokba. Ellenkezőleg: Magyar Imre a hangsúlyt a könyv igen gazdag arcképcsarnokának felrajzolására helyezi. Magyar Imre könyvének legfőbb írói erénye tehát a jellemábrázolás. Mindig találó jelzőivel, humoros-ironikus helyzetrajzaival az egész embert képes megjeleníteni, sőt ami még ennél is több: az ember légkörét. Megközelítése majd mindig kétirányú, de eredményében, a kész portréban, csodálatos harmóniában ötvöződik a gyermeki optika intuitív éleslátása és a pontos diagnózisra törekvő orvosprofesszor rendkívül gazdag emberismerete.

Émile Durkheim - Az ​öngyilkosság
Durheim ​munkája a szociológiai irodalom immár klasszikus alkotása, s bár a megírása óta eltelt közel egy évszázad alatt nagyon fejlődött a szociológia módszertana Az öngyilkosság ma is időszerű, ma is hat: nem véletlenül hivatkoznak a legmodernebb módszertani könyvek Durkheimre, és a könyvéből átvett részeken mutatják be a követendő módszerességet. A problémát Durkheim látta meg és rendszerezte elsőként; vizsgálatának módszeres végigvezetése máig példaszerű. A ma alkalmazott világosabb, tisztázottabb fogalmak jelentős részét az ő koncepciójából fejlesztették ki. A könyv nagy jelentőségű szociológiatörténeti szempontból, kezdő és képzett szociológusok ma is sokat meríthetnek gondolataiból.

Csománé Forgács Emma - Fészek ​és fiókák
A ​könyv egy ötgyermekes pedagógus házaspár mindennapjairól szól, ahogyan azt az édesanya látja: öt fiú nevelésének gondjairól és örömeiről. Megmosolyogtató és elgondolkodtató jeleneteket villant fel a gyerekek kisiskolás - és kamaszkoráról, az unokákról, a nagy család anyagi gondjairól és emberformáló erejéről.

Forgács Attila - Györfi-Tóth Péter - Mező Ferenc - Nagy Imre - Veliky János - Társadalmi ​és állampolgári ismeretek középiskolásoknak
A ​társadalmi és állampolgári ismeretek modultantárgyhoz készült ez a sokoldalúan felhasználható alaptankönyv. Tíz nagy fejezetét a társadalomismeret legfontosabb témakörei adják: természet és társadalom kapcsolata régen és ma, a város a történelemben és napjainkban, társadalmi közösségek egykor és ma, a lélek világa, a munka világa, társadalmak és kommunikáció, államtípusok, államformák, választási rendszerek története, művészet és társadalom, vallásos és tudományos világmagyarázatok, az európaiság története. Megismerhetjük a magyar választási rendszert, az Európai Unó intézményrendszerét, hazánk csatlakozását a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A tankönyv témaköreit történetiségükben mutatja be. Így lehetővé válik a történelem tananyag elméleti szintű összegzése is. Egy-egy tankönyvi nagy fejezet négy leckéből áll, s ha a téma engedi, minden lecke egy-egy történelmi korral hozható összefüggésbe (őskor és ókor - középkor - újkor - jelenkor). Ezáltal könnyen megteremthető a kapcsolat a történelmi tanulmányok és a társadalmi, állampolgári ismeretek között, s bővülnek a tankönyv felhasználási lehetőségei. A tankönyv a képességfejlesztés számtalan lehetőségét kínálja. A témakörök problémaközpontú és árnyalt bemutatása, az értékes adatsorok, diagramok, a szemléletes térképek, ábrák, a jellegzetes képek jó hátteret biztosítanak az önálló véleményalkotáshoz és a vitákhoz. A témák feldolgozását érdekes szituációs játékok színesítik. Az önálló ismeretszerzést színvonalas szakirodalmi bibliográfia is segíti. Az átdolgozott tankönyv a jobb áttekinthetőség, tanulhatóság miatt új tipográfiával jelenik meg. Tényanyaga felfrissült - sok az új ábra, kép és táblázat is -, szövege egyszerűsödött. "A tárgy igazi értékét nem az mutatja, hogy a diákok mit ismernek és tudnak a tanulás idején az iskolában, hanem az, hogy hogyan viselkednek majd további életük során" - írja a társadalomismeret tárgy érettségi követelményeinek bevezetője. Szerzők és kiadó e gondolattal azonosulva ajánlja ezt a tankönyvet.

Barabási Albert-László - Behálózva
Könyve, ​mint minden igazi tudomány, látszólag egyszerű kérdést kutat, egy detektív szívósságával: Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben? „A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása. A Behálózva című könyvet 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára. Hazánkban 2003-ban jelent meg először, szintén Vicsek Mária fordításában. Az azóta eltelt időszakban a könyv megindult a világranglistán. Jelen kiadásunk alapja a Penguin Book kartonált változatú kiadványa.

Halák László - Illemkocka
"Tételezzük ​fel, hogy az eddig megfogalmazott viselkedési elveink és szabályaink hozzásegítették a tizennyolcadik születésnapjához érkező fiatalt s viselkedési szabályok minimumának ismeretéhez, és ezzel ahhoz is, hogy a legkisebb hátránnyal lépjen ki az életbe." Ezzel a mondattal valahol könyvünk utolsó lapjainak egyikén találkozik majd a Kedves Olvasó, ha megtisztelő érdeklődéssel elovassa az "Illemkockát". Úgy gondoljuk, akkor már e mondat ellenére egyértelmű lesz, hogy könyvünk a felnőttek számára készült, bár a tizennyolc éven aluliak is olvashatják. Nem a felnőtteket akarjuk illendő viselkedésre tanítani, bár tudjuk, gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor szükségünk lenne viselkedési tanácsokra. Mégis, a felnőtt emberek viselkedésében tükröződő illemszabályok sokasága visszatart attól, hogy megkíséreljük összefoglalásukat, vagy éppen azoknak a szabályoknak a megfogalmazását, amelyek esetleg hiányoznak viselkedésünkből. Ki tudná ugyanis megmondani, mit ismernek a felnőttek és mit nem a közösen elfogadott viselkedési szabályainkból? Senki sem adhatna erre pontos választ. Ajánlatot azonban tehetünk az ifjúság nevelőinek, megfogalmazhatjuk, melyek legyenek azok a legszükségesebb viselkedési szabályok, amelyeket leányainkkal, fiainkkal megszületésüktől nagykorúságukig meg kell ismertetnünk. Könyvünk ilyen ajánlásokat tartalmaz. Az ismertetést mégsem bízhatjuk a könyvre, hiszen a legjobb nevelő a látott, tapasztalt példa. Mielőtt tehát egy gyermek kezébe veszi ezt a könyvet, mindenképpen jó, ha a környezetében levő felnőtt már ismeri, és kialakította véleményét a könyvben ajánlott helyes, illő viselkedésről. Azért is ajánljuk elsősorban felnőtteknek a könyvünket, mert az illő viselkedésünk alapjául szolgáló erkölcsöt is a felnőttektől ismerik meg a fiatalok, tehát a felnőtti egyetértés nélkül nem sok haszna lenne az "illemkockának". A viselkedési szabályok sokasága miatt előfordulhat, hogy felnőtt olvasóink is találnak új vagy újszerűen megfogalmazott illemszabályt, tehát könyvünk azoknak a felnőtteknek is hasznos lehet, akik saját viselkedésükben akarják hasznosítani ajánlatainkat. Illő szerénységgel hívjuk fel tehát Kedves Olvasóink figyelmét arra, hogy nem törekedtünk teljességre, inkább bevallottan a szükséges legkevesebbet próbáltuk megfogalmazni. Sikerült-e ez a szándékunk? Erre csak akkor kaphatunk választ, ha az olvasó egyetértését és tetszését sikerült kivívnunk, mire eljut könyvünk utolsó mondatához, amely az illő viselkedés fontosságára ekképpen hívja fel a figyelmet: illendő viselkedéssel tehát nemcsak a pillanatokat tesszük kellemessé, hanem folyamatos illő viselkedésünk nélkül a szocializmus sem valósulhat meg társadalmunkban.

Csernus_imre_a_n%c5%91
elérhető
145

Dr. Csernus Imre - A ​nő
​"Ez a könyv, a NŐ-ről szól, aki a férfiak imádatának a tárgya, az örök és megfoghatatlan csoda, amelyet már sokan leírtak és megfogalmaztak. Én meg arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan lesz valakiből jó Nő! Nehéz téma, de ahogy megfigyeltem, ez mindkét nemet egyformán izgatja." Mitől nő egy nő? És vajon mitől jó nő? Hogyan képes egy nő - vagy akár egy férfi - megélni saját nemiségét? Tud-e jó példával szolgálni gyermekeinek? Tudja-e jól érezni magát a saját bőrében? És tesz-e valamit azért, hogy jobb legyen? Ha Ön elég erős, hogy feltegye magának ezeket a kérdéseket, lapozzon bele Dr. Csernus Imre legújabb könyvébe! Bátraké a szerencse...

Aldous Huxley - Visszatérés ​a szép új világhoz
Vissza, ​de nem a jövőbe, hanem a se nem tetszetős se nem fiatalos huszadik-huszonegyedik századba. Hogy a szerző negyedszázaddal korábbi jóslatainak némelyike 1959-re, a Visszatérés megírásának korára valóra vált, vagy jó úton haladt - és persze halad ma is - a megvalósulás felé, az inkább aggodalomra, mint bizakodásra ad és adott okot.

Moldova György - Bűn ​az élet...
Az ​író így vall legújabb könyvéről: „Régóta csodálkozom azon, hogy egy egész ország arra büszke, hogy okosabb, mint a saját rendőrei. Éreztem, hogy az igazság közelről bizonyára másképpen fest, de sokáig nem törődtem ezzel az előítélettel. Mikor azonban tapasztalnom kellett, hogy a bűnözés – különösen az erőszakos bűncselekmények – egyre inkább ostromolja Budapest, sőt Magyarország közbiztonságát, úgy gondoltam, meg kell ismertetnek az olvasókkal a rendőrség munkáját és embereit. Ehhez persze előbb nekem magamnak kellett megismernek őket, másfél évet szántam rá. Budapest nyolcadik kerületétől Zala és Borsod megyéig bejártam a fontosabbnak gondolt területeket, beszéltem járőrökkel, nyomozókkal, vizsgálókkal, katonai ügyészekkel, sok száz emberrel. Azt hiszem, hogy ez a riport mind szándékában, mind terjedelmében eddig a legfontosabb valóságfeltáró vállalkozásom.”

Hill Ferenc - Fallosz ​monológok
Nincsenek ​szavaink. Legalábbis már attól könnyen zavarba jövünk, ha néven kell neveznünk a... Péniszünket? Fütyinket? Faszunkat? Ha a nemiségről beszélünk, és nem akarunk trágárak lenni, csak a gyereknyelv negédes, vagy az orvosi szaknyelv hideg és mesterkélt kifejezései állnak rendelkezésünkre. Egy könyv, amely tabu-témához nyúl, szükségképpen nyelvi tabukat is áthág, nincs ez másképp a Fallosz monológok esetében sem. Ám a trágárságot a szándék teszi azzá, és e könyv szándéka szerint nem megbotránkoztatni akar. Férfiak beszélnek arról, ami férfivá teszi őket - mást se tesznek, mondhatnánk erre. Csakhogy e könyvet nem a dicsekvés retorikája uralja: merevedési problémák, önkielégítés, korai magömlés, kisebbrendűségi érzés, bűntudat, elégedetlenség, kényszerképzetek, titkolt és szégyellt vágyak - ezek is a férfi-lét (s így kötetünk) részét képezik, noha összeegyeztethetetlenek a macsó beszédmóddal. Katolikus pap és pornószínész, nőfaló és homoszexuális, értelmiségi és funkcionális analfabéta, huszon- és nyolcvanéves férfitársaink beszélnek (a névtelenség jótékony homályából, ám épp ezért minden gátlás nélkül) arról, hogyan jutottak el az első orvososditól az első magömlésen át a mába. A kötet a nagy sikerű Vagina monológok ikerdarabja, ám míg párját a megszólalás ténye teszi figyelemreméltóvá, a Fallosz monológokat az, hogy a benne megszólalók most nem azt mondják, amit a társadalom elvár tőlük, és amit saját maguk is elvárnak maguktól, hanem a színtiszta igazat.

Daniel Goleman - Társas ​intelligencia
Több ​mint tíz évvel az Érzelmi intelligencia megírását követően Daniel Goleman egy újabb forradalmi jelentőségű könyvvel állt elő. A legfrissebb tudományos és gyakorlati példák sorával érzékelteti, hogy a verbális és logikai készségek mellett mekkora jelentősége van az érzelmi és társas intelligenciának nem csupán társas kapcsolataink, hanem harmonikus érzelmi, lelki fejlődésünk, sőt még anyagi érvényesülésünk szempontjából is. Szociálpszichológiai és idegtudományi iskolák bemutatásával vezet be az emberi agy működésének rejtelmeibe s abba a gyökeresen új szemléletbe, hogy az emberi agy működése nem csupán az agykérgen belül, hanem két agy között végbemenő folyamatokban is vizsgálható. Több fejezet foglalkozik a gének és kulturális mémek szerepével, vagyis az emberi kapcsolatok biológiai és társadalmi természetével. A társas intelligencia olyan készség, ami a látáshoz, halláshoz és mozgáshoz hasonlóan megkönnyíti az élet fizikai, gazdasági, társadalmi dzsungelében való fennmaradást, eligazodást. Aki a társas intelligencia különleges képességével rendelkezik, olvasni tud a másik ember gondolataiban, belelát a lelkébe, szívébe, együtt érez vele. Megismeri az adás örömét, és ezzel örömet szerezhet másoknak is. Ahogy az olvasót is örömmel tölti el e könyv olvasása, különösen, amikor a lertakban ráismer azokra a hétköznapi helyzetekre, amikkel oly gyakran szembesül, ám ritkán tudatosít.

Illyés Gyula - Puszták ​népe
A ​Puszták népe voltaképpen egy avantgárd gesztusból, André Gide 1927-es Kongói utazásának ösztönzésére született. Illyés Gyula a magyar "tengerfenék titkai közé reflektorfényt vető" (Babits) írószociográfiájával, máig nem múló hatású remekműben ábrázolta a két háború között a hazai hitbizományok és nagybirtokok vergődő cselédnépének életét, saját pusztai gyerekkora világát.

Csörsz István - Sírig ​tartsd a pofád
_Első ​rész, 1971_ BŐRLÁBÚ: Ez a könyv újabb ló lesz a tömeg alá a hosszúhajúak ellen, éppen úgy, mint az Abbázia-galeri ügye vagy a Halálfejesek című film. Lesz egy nagyon vékony réteg, amelyik elgondolkodik rajta, de a többség még jobban gyűlöl majd bennünket. Nekem ugyan nem hiányzott soha, hogy elismerjenek. Gondoljanak még piszkosabbnak, még szemetebbnek. Annál boldogabb leszek. PATKÁNY: Sokan lesznek olyanok, akik hülyeségnek tartják az egészet. Egyszerűen nem hiszik el. Aki meg elhiszi, az magában tartja. Mit tudnának csinálni? Küldenek száz forintot postán? ZORD KHÁN: Engem speciel nem érdekel ez a könyv. Sem ez, sem más, és nem is fűzök hozzá illúziókat, hogy megjelenik-e, vagy nem jelenik meg. Az effajta ifjúságot úgy mérik fel erkölcsileg, hogy a társadalom legelvetemültebb része, de tulajdonképpen nem tudnak róluk semmit. Nekem ez a történet csak rossz emlékeket táplál, és azt hiszem, így vannak vele a többiek is. Nincs rá kilátás, hogy jobb legyen. Azoknak, akiknek mondana valamit, úgyse kerül kezükbe ez a könyv, már csak azért sem, mert az a réteg egyáltalán nem olvas. _Második rész, 1982_ BŐRLÁBÚ: Az egykori bálványok mind ledőltek. Nincs a fiataloknak egy példaképe. Nincs, akit utánoz. Nincs, akire felnéz. PATKÁNY: Elfogadtak bennünket olyannak, amilyenek vagyunk. Nem vagyunk már értéktelen emberek. A Zord Khánra ugyanúgy szükség van, mint rám. A társadalomban. Hogy a munkája mellett mit csinál, az a magánügye. ZORD KHÁN: Tudom, hogy nem jegyzik azt az értéket, amit én kiragadtam az életből, de nekem érték volt. Én ezzel mértem. Nekem alumínium bögre jutott, nem érdekes, de belemerítettem. A sűrűjébe. Kész.

Anthony R. Pratkanis - Elliot Aronson - A ​rábeszélőgép
Hogyan ​hirdessünk hatásosan? Hogyan védekezzünk a hatásos hirdetések ellen? Hogyan adjunk el jó terméket? Hogyan adjunk el rossz terméket? Hogyan álljunk ellen a kísértésnek, hogy megvegyük azokat a jó vagy rossz termékeket, amelyeket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan adjunk el jó politikust? Hogyan adjunk el rossz politikust? Hogyan ne vegyük meg azokat a politikusokat, akiket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan tartsunk hatásos beszédeket értekezleteken, gyűléseken vagy akár családi körben? Hogyan ragaszkodjunk álláspontunkhoz az értekezleteken, gyűléseken vagy akár családi körben tartott hatásos beszédek ellenére? Hogyan vegyünk rá másokat olyasmire, ami eszük ágában se volna? Hogyan ne vegyük rá önmagunkat olyasmire, ami eszünk ágában se volna? Hogyan válhat a nevelés propagandává? Hogyan válhat a propaganda neveléssé? Hogyan manipulálhatjuk embertársainkat? Hogyan állhatunk ellen a manipulációnak és a manipulátoroknak? Hogyan növelhető egy politikus vagy egy párt hitelessége? Hogyan láthatunk át a politikusok és a pártok hitelességét növelő trükkökön? Hogyan használhatjuk ki az emberek bűntudatát, szorongásait és félelmeit? Hogyan hányhatunk fittyet a bűntudatunkat, szorongásainkat vagy félelmeinket kihasználókra? Hogyan szervezhetünk hatásos kampányt? Hogyan állhatunk ellen a hatásos kampánynak? E könyv a fenti kérdésekre keresi (és gyakran találja meg) a választ. A két amerikai szerző világhírű szociálpszichológus. Tudományáguk azt kutatja: hogyan viselkedik az ember csapatban, csordában, kis és nagy közösségben - egyszóval: társadalomban. Aronson főműve, A társas lény, Magyarországon is nagy siker volt, négy kiadásban fogyott el. A rábeszélőgép egyszerre szórakoztató olvasmány és közhasznú kézikönyv a meggyőzés mindennapos mesterségéről, annak elméletéről és gyakorlatáról; élvezetes stílusban, a témába vágó karikatúrákkal.

Eur%c3%b3pai_%e2%80%8bk%c3%b6zjog_%c3%a9s_politika
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Európai ​közjog és politika
Bár ​az Európai Unióval foglalkozó írások száma robbanásszerűen nő, a könyv amit az Olvasó kézbe vett, páratlan a hazai piacon. Az először 1995-ben kiadott és a felsőoktatásban, a kormányzati oktatásban, valamint az Európai Unióval foglalkozók legszélesebb köreiben használt kézikönyv teljesen új, a friss eseményekkel - például a 2001 szeptemberi terrortámadással is számot vető változata ez a tankönyv. A téma elismert kutatói (egyetemi oktatók Magyarországon és az Egyesült Királyságban, az EU-hoz akkreditált diplomaták) az európai integráció jogi, politikai és gazdasági fejlődésének folyamatát vizsgálják. Részletesen bemutatják és tárgyilagosan elemzik az Európai Unió intézményrendszerének valamennyi elemét, a közösségi jogrendet, valamint az unió kormányközi és külső dimenzióit egyaránt. A kötet kitüntetett figyelmet fordít az alapvető közösségi intézményekben érvényesülő hatásköri, eljárási és végrehajtási mechanizmusokra, és önálló fejezetben foglalkozik az Európai Unió és Magyarország között folyó csatlakozási tárgyalásokkal is. Számtalan ábra, táblázat teszi könnyűvé az eligazodást a hatalmas anyagban, amelynek rendszerezésénél és bemutatásánál a szerzők figyelembe vették a diákok és a könyv egyéb felhasználóinak tanácsait is, ezért joggal remélik, hogy a kézikönyv és a tankönyv előnyeit egyesítő munkájuk (melyet külön kötet egészít ki az Európai Unió szakpolitikáiról) továbbra is a hazai tudományos publikációk inspiráció szereplője lesz.

Köves J. Julianna - Illik ​tudni
Tudja ​mindenki, hogy tunkolni - azaz villára tűzött kenyérdarabkákkal mondjuk pörköltlében mártogatni - nem illik. Pedig jó! Akkor legyünk engedékenyek, s tegyünk kivételt a szigorú szabály alól. Mondjuk azt: otthon, egymás között, nem is olyan nagy illetlenség. De egy díszvacsorán szigorúan tilos. Tehát illik tudni, hogy tunkolni nem illik.

Miskolczi Miklós - Hazudni ​boldog hitvest
A ​szerző azt kutatja, hogy a monogámként megbukott házasságok hogyan próbálják túlélni önnön válságukat, hogyan és miért, meddig képesek tartósulni titkolt vagy nyíltan vállalt külső kapcsolatok terheivel. Sorra veszi a megromlott házasságokban fellépő etikai, jogi, gazdasági szempontokat, szól a lélektani tényezőkről, a gyerekek szerepéről. Felvázolja, milyen az élet egy-egy ilyen házasságban, milyen jelenségek villámlanak belül, amikor kívülről és távolról még teljesnek látszhat a nyugalom.

Roger Martin du Gard - A ​Thibault család
A ​Thibault család-ban, a XX. század Háború és béké-jében nyomon követhetjük egy apa és két fia élettörténetét; az apáét, akinek belső harcait és elfojtott érzelmeit csak halála után ismerjük meg ; Antoine-ét, az idősebb fiúét, aki majdnem mindent megkap a fennálló társadalmi rendtől: állást, hírnevet, jólétet, szerelmet ; s talán leginkább Jacques-ét, a kisebbik testvérét, aki már gyermekkorában sem tűri a családi, az érzelmi, a társadalmi zsarnokság nyűgét, és aki mindennel szakítva, az írásban, a forradalomban és végül az önkéntes halálban találja meg az emberekkel és önmagával való békéjét. De fontosabb a mesénél az a hatalmas világkép, amely mintegy rajzolódik lassan a háttérre. Antoine, a jó orvos, és Jacques, az eszményi forradalmár, a maguk véges életén túl az emberi szenvedéssel birkóznak: az egyik a társadalmon belül és azért, hogy gyógyítsa, a másik a társadalommal szemben, hogy gyökerében megváltoztassa. Megkísérlik a lehetetlent, és mind a ketten eljutnak az emberi lehetőség végső határáig.

Andorka Rudolf - Bevezetés ​a szociológiába
A ​jelen tankönyv több mint húszéves oktatási tapasztalat terméke, a rendszerváltás után végzett legfontosabb szociológiai vizsgálatok eredményeivel. A szociológia tudományának alapkérdéseit, a szociológia történetét és módszertanát tárgyaló első három fejezet után tizenhat további fejezetben egy-egy társadalmi jelenséggel foglalkozik. Röviden bemutatja a jelenségre vonatkozó elméleteket, a vizsgálatra használt módszertant, más országokban megfigyelhető tendenciákat. Részletesen tárgyalja a magyarországi helyzetet, s végül utal a jelenség társadalompolitikai eszközökkel való alakításának lehetőségeire. A szerző a makroszociológiától halad a mikroszociológia felé: a társadalmi szerkezet és az egyenlőtlenségek tárgyalásából indul ki, és az emberi viselkedés és a kultúra jelenségeivel fejezi be a szociológiai jelenségek bemutatását.

A_ferfi
elérhető
184

Dr. Csernus Imre - A ​férfi
Mitől ​boldog egy férfi? Miért van a férfiaknak szüksége pótmamára? Milyen az érzelmi intelligenciájuk? Miért nem képesek udvarolni? Miért nem képesek pihenni és egyedül is jól érezni magukat? Miért szűnt meg bennük a bátorság? Miért hasonlít a legtöbbjük egy papucsállatkára? Egy nyúlra? Egy majomra? Egy vörösboros marhaszeletre... Miért nem mernek felnőni és miért ennyire rövidlátók? Dr. Csernus Imre a nők után ezúttal a férfiak felé fordul, hogy merész és őszinte kérdéseket szegezzen szembe férfiközpontúnak mondott világunk hazugságaival. A hangoskönyv a szerző előadásában hallgatható meg.

Csíkszentmihályi Mihály - Az ​öröm művészete
Csíkszentmihályi ​Mihály arra az örök kérdésre keresi a választ, hogy mi a boldogság titka, mitől is leszünk mi, emberek, elégedettek. Az öröm művészete a világhírű pszichológus korábbi műveiben lefektetett alapgondolatainak letisztult összegzése és azok gyakorlati alkalmazása a mindennapi életünkre. Emberek ezrein végzett széleskörű vizsgálatok alapján jutott a szerző arra a következtetésre, hogy a boldogtalanság, az elégedetlenség fő oka az, hogy az emberek többsége a mindennapok során egyáltalán nem foglalkozik, nem is vesz tudomást érzelmeiről. Csíkszentmihályi szerint a probléma megoldásának a kulcsa az lehet, ha olyan, változó kihívások elé állítjuk magunkat, amelyek magas fokú tudást és különböző képességek alkalmazását várják el tőlünk.

Bokor Imre - Kiskirályok ​mundérban
Különös ​könyvet tart kezében az Olvasó. Ilyet még aligha olvashatott. Katonákról szól, felelős beosztású, magas rangú tisztekről éles kritikával. De nem a régmúlt hadseregben szolgált urakról, akiket a háború után az elrettentő propaganda prédájává tett a sematikus vélekedés, hanem a Magyar Néphadsereg egyes parancsnokairól. Aktív tiszt — mérnök ezredes — írta, olyan ember, aki már négy évtizede teljesíti hűen szolgálatát a maga választotta pályán. Szereti hivatását, becsüli a sereget, melynek ifjan és önként szegődött tagjául, hogy mindmáig tudása legjavát adva megérdemelten jusson arra a posztra, amelyen — mint a Zrínyi Katonai Akadémia tanszékvezető tanára — a leendő tisztek nevelője lehet. Feljebbvalói mindig is becsülték, különösebb sérelem soha nem érte — írása mégsem a hadsereg apoteózisa. De nem is szidalmazása. Ez a könyv a lelkiismeret szava. Szerzője különböző beosztásai révén gyakran nyert bepillantást a honvédelmi minisztériumban vagy más magas állásban lévő főtisztek tevékenységébe. Sokat közülük méltán becsülhet. De akadnak, számosan olyanok is, akik magatartásukkal, katonatiszthez — de egyáltalán: becsületes emberhez — nem illő viselkedésükkel megbotránkoztatták. Ezeknek a „fejeseknek” a viselt dolgai nemigen kerültek nyilvánosságra, botrányaikat legtöbbször elsimítgatták azok a feletteseik, akik a hatalmukkal való visszaélések során erkölcsi hitelüket vesztették, tehát nem vonhatták felelősségre a rossz példáik nyomán vérszemet kapott követőiket. Szerzőnk sokat töprengett azon, vajon helyesen teszi-e, hogy akár a miniszteri székben ülőket, akár más vezérkariakat nem kímélve közrebocsátja kiskirálykodásaik, korrupciós ügyeik felháborító történeteit, dzsentroid allűrjeiket, mégpedig olyanokat, amelyek láttán maguk az egykori, valódi dzsentrik is elámultak volna. Aggasztotta, nem lesz-e árulója a seregnek, nem mondhatják-e rá, hogy bemocskolta a mundért? Aztán úgy döntött, s ebben más, jó érzésű, egyenes gondolkodású bajtársainak biztatása is közrejátszott, hogy beszélnie kell. Le kell írnia mindazt, amiről hallgatni egyenlő a cinkossággal. Márpedig miért vállaljon cinkosságot a dőzsölő „kisistenekkel”? Hiszen ők, éppen ők azok, akik nem becsülik a mundért. Megírta hát ezt a könyvet. Munkája nem szépirodalmi értékű, nem az írói erényeknek köszönhető kiadása. Az őszintesége a meggyőző. Ennek a dolgozatnak minden során átsüt egy felelős, komoly gondolkodású katonaember őszinte ügyszeretete. Nem pletykálkodni kíván, amikor a hétköznapi esetektől a nemzetközi harcgyakorlatokig képet fest a fenn említett személyek ügyködéseiről, basáskodásairól, meggondolatlan parancsaik, korlátlannak vélt hatalmuk nevetséges vagy tragikus, sokszor a nemzeti vagyont megtépázó következményeiről. Nem a szenzációkeltés vezérli, hanem az a becsülendő szándék, amely manapság a közügyek dolgában oly sokakat: rendet tenni a házunk táján. E könyvben található nacionáléja rá a bizonyíték, akárcsak számos bajtársa, ő sem szerzett magának soha jogtalan előnyöket még a ranglétra felsőbb fokain sem; tehát nem szenvedheti azokat, akik a szolgálat örvén hitbizománynak tekintik a Néphadsereget. Elképesztő, hogy egyesek mennyire a saját tulajdonuknak vélték a kincstárat, milyen szemérmetlenül vették igénybe magáncéljaikra a honvédelmi erőket, hogyan szakítottak ki maguknak vadászterületet az ország testéből, mint építtettek katonákkal és közpénzen villákat és lakásokat sőt privát utakat is, hány gépkocsit vettek igénybe személyes használatra és így tovább. Lakomák és ivászatok, nagyzási hóbortok államkasszából való kielégítése, „bundázások” és szakmai képzetlenségből származó baklövések leírásának sora követi egymást ebben a könyvben. Mindezek feltárását, éppen azoknak az érdekében és védelmében, akik közkatonaként vagy parancsnokként becsülettel és tisztességgel szolgálnak, és eredményes munkájukkal nemzetközi elismerést szereznek a Néphadseregnek, szerzőnk, mint említettük, nem kívülállóként, még csak nem is nyugállományú tisztként végzi el, mert igaza tudatában vállalni akarja szavaiért a felelősséget. Szemtől szemben kívánja kimondani az aggasztó tényeket. Manapság, amikor a közélet tisztaságáért folynak a küzdelmek, amikor a Néphadseregben is sokféle és jelentős változás teszi nyíltabbá, igazabbá, emberibbé a légkört, amikor a parancsnokok különösképpen érzik a rájuk bízott fiatalok nevelésének felelősségét, amikor a reformok a laktanyákban is megváltoztatják az életet, ez a könyv segítségére lehet azoknak, akik a szerzőhöz hasonlóan a katonaélet becsületéért szállnak síkra. Szakonyi Károly

Lakatos Menyhért - Akik ​élni akartak
A ​Füstös képek, az első magyar cigányregény szerzője azt firtatja könyvében hogy az utóbbi évtizedekben végbement társadalmi változásokból "mennyi az igaz" - a cigányokra nézve., Másképpen mondva: kedvezőbbre fordult-e a cigányság helyzete. A választ szokatlan, mégis jelképpé növő történettel keresi meg Lakatos Menyhért. Egy cigánytelep a maga keserves erőfeszítése árán, minden "külső" segítség nélkül téglagyárat hoz létre, mely megszabadítaná a nyomorúságos cigánysorstól, és kiválthatná az évszázadok óta tartó elszigeteltségből. Az üzemből azonban kiforgatja a helyi termelőszövetkezet, kiforgatja a gyanakvás,az előítélet és a féltékenység. Ebből a kifejletből derül ki: "mennyi is igaz" az említett változásokból. Mégis a kudarc ellenére, valamilyen átalakulás kezdődött el a telep életében. Ha anyagi és életforma-természetű hasznot nem is húztak a téglakészítésből a telep lakói, olyat azonban, amelynek erkölcsi és magatartásbeli értéke van, igen: ugyanis a munka, mondhatni: a teremtő cselekvés segítette őket abban hogy szabaduljanak némileg a régestelen-régen természetükké rögződött babonáktól, rossz szokásoktól és vonásoktól, és eljussanak addig a belátásig, miszerint vissza lehet ugyan álmodni olyannak a világot mint amilyen a múltban volt , "de úgy élni benne, mint akkor, már nem lehet."

Nagy_lajos_-_kiskunhalom_(millenniumi_k%c3%b6nyvt%c3%a1r)
elérhető
0

Nagy Lajos - Kiskunhalom
Ez ​a könyv a két háború közti magyar írószociográfiai irodalom úttörő, klasszikus remeke, írója szülőfalujáról, Apostagról. Egyetlen nap leltára, hajnaltól hajnalig tartó huszonnégy óra eseménymozaikjainak egymáshoz illesztése, 1932. augusztus tizenhetedikén, szerdán. „Kemény, öröm és szépség nélküli élet bontakozik ki ebben a falu-monográfiában. - írta a Kiskunhalomról 1934-ben Bálint György. - Ridegség, gőg és kapzsiság egyrészről, fásultság, kétségbeesés, kényszerű, eltompult megalázkodás másrészről: ez Kiskunhalom életének lelki tartalma.” József Attila pedig baráti levélben így jellemezte a könyvet: „Bennem szinte szorongást keltett a Kiskunhalom végzetszerűsége. Mert nem az a végzetszerű, hogy a hős a végén elbukik, hanem hogy a hős egy pakli dohányt vesz a trafikban, hogy tehát soha senki nem lehet hős.”

Elliot Aronson - Carol Tavris - Történtek ​hibák (de nem én tehetek róluk)
Miért ​nem vállalnak felelősséget az emberek, amikor már minden összeomlott? Miért képtelenek beismerni a közélet jeles szereplői, ha valamit nagyon elszúrtak? Miért nem tudják abbahagyni a házastársak örökös vitájukat arról, hogy kinek van igaza? Miért látjuk világosan, ha valaki képmutató, és egyáltalán nem, ha mi magunk vagyunk azok? Mindannyian hazudunk? Vagy tényleg el is hisszük, amit mondunk? A két közismert amerikai szociálpszichológus, Elliot Aronson és Carol Tavris könyvében sokéves kutatómunka eredményeit tárja elénk szellemes, élvezetes stílusban. A Történtek hibák (de nem én tehetek róluk) lenyűgöző elemzést ad arról, hogyan működik az önámítás, milyen káros hatásai vannak, és hogyan kerekedhetünk felül az önigazolás kényszerén. „Csodálatos, lebilincselő olvasmány. De mindenekelőtt kíméletlen. Tudományos tényekre alapozva és a mindennapi életből vett történetek segítségével Elliot Aronson és Carol Tavris szociálpszichológusok arra keresik a választ, miért hisszük, hogy igazunk van és ésszerűen viselkedünk. Minden nyilvánvaló bizonyíték ellenére, miért vagyunk képtelenek felhagyni az önámítással - legyünk bár politikusok, tudósok, orvosok, jogászok, pszichoterapeuták vagy egyszerű közemberek. A szerzők lenyűgöző éleslátással és szellemességgel tárják elénk megállapításaikat. Történtek hibák... de ez a könyv hibátlan." Daniel Gilbert boldogságkutató, a Harvard Egyetem professzora „Tévedni emberi dolog, tévedéseink belátása még emberibb. Ennek a nagyszerű könyvnek köszönhetően végre megtudhatjuk, hogyan és miért mentegetik ballépéseiket olykor még a legjobb szándék által vezérelt emberek is. Azt nem tudhatjuk meg a könyvből, hogyan válhatnánk angyalokká, de aligha találunk jobb - és szórakoztatóbb - olvasmányt, amely fényt derítene furfangos agyunk kisded játékaira." David Callahan, a The Cheating Culture szerzője „Lélegzetelállító könyv, minden vezető kötelező olvasmánya - alapvetően újfajta gondolkodásra tanítja a döntéshozókat." Burt Nanus, a Transzformatív vezetés társszerzője

Végh Antal - Mit ​ér az ember hit nélkül?
Akkor ​írok, amikor valami olyat látok, ami nem hagy nyugodni,amin változtatni szeretnék. Az én egyetlen esélyem a változtatásra, hogy beleszólok valamibe, hogy felhívom mások figyelmét is a torz dolgokra. Móricz azt mondta: Szépen megírni csak azt lehet, ami fáj. Nekem sok minden fáj. Hogy szépen írom-e meg, azt az olvasók döntik el... Két dologtól irtózom: a tétlenségtől és a szürkeségtől. Mindig kell valamit csinálni az embernek, mert másként értelmetlenné válnak a napjai. Mindegy, hogy mit: ír, kapál vagy házat épít, csak hasznosan töltse az idejét. Ez a kötetem egy riport-szociográfiai kötet, az utóbbi években írott ilyen jellegű írásaimat gyűjtöttem egybe. Ez a könyvem sem más, se több, mint bármelyik eddigi: üzenet az olvasónak. Olvasmány és elgondolkoztatás. Én így látom a világot, s vajon ő hogyan? Segítsük egymást a gondolkozásban, legyünk társak a gondolkodás bátorságában. Mert csak így érdemes az írónak tollat fogni a kezébe, és az olvasónak is könyvet - csak ekképpen!

Louann Brizendine - A ​női agy
Miért ​kommunikálnak jobban és többet a nők, mint a férfiak? Miért emlékeznek sokkal tisztábban egy veszekedés részleteire? És vajon miért kötődnek jóval mélyebben a barátnőikhez, mint a férfiak a saját barátaikhoz? Ezekre, és még sok hasonló kérdésre kaphat választ Louann Brizendine forradalmian új szemléletű könyvéből. A szerző saját klinikai gyakorlata során megismert valódi élettörténetek (a kaliforniai egyetemen nők és tinilányok hormonális és kedélybetegségeire koncentráló szakrendelést indított 1994-ben) és a legújabb tudományos kutatások eredményei alapján mutatja be, hogyan is működik a női agy. Könnyed, olvasmányos stílusa és forradalmi eredményei a kritikusokat sem hagyták hidegen: máig élénk vita folyik méltatói és a kétkedők között. Egy dologban azonban mindannyian egyetértenek: a szerző szakértelme a témában kétségbevonhatatlan. Rengeteg hasznos információval és jó pár meglepő meglátással szolgál a női agy elemi, sejtszintű működéséről az élet különböző periódusaiban, és azokról az idegrendszeri folyamatokról, amelyek a nőt nővé teszik. Ez a könyv hasznos lehet mindenkinek, aki valaha is elgondolkodott azon, hogy miért különböznek annyira egymástól a nők és a férfiak, és szinte kihagyhatatlan olvasmány a nők, valamint a lányos szülők számára.

Dr. Czeizel Endre - Genetika ​és társadalom
A ​tudományokat sokáig a teológia szolgálólányának tekintették. A tudományok és művelőik később azután a társadalom önkéntes szolgálatára vállalkoztak, s ez mindannyiunk hasznára vált. A genetika és a társadalom viszonya a múltban azonban nem bizonyult szerencsésnek. Úgy tetszik, a genetika mint "szolgáló" túl kívánatos és túl fiatal volt. Emiatt már korán túl sokat vártak tőle. S amikor erre képtelennek bizonyult, megerőszakolták (eugenika), majd kiközösítették (Liszenko), s végül olyasmivel rágalmazták, amit valójában soha nem állított (a tehetség egyenlőtlenségének a társadalmi egyenlőség fogalmával való szembeállítása, a teljes genetikai determinizmus stb). A humángenetika társadalmi értelmezésében és alkalmazásában történt visszaélések, sajnálatos túlzások, feledhető mulasztások tudományunkat sokak szemében gyanússá, vesélyessé tették. S most, amikor a genetika "szolgálatait" már megbecsülés övezi, talán érdemes e viszony korábbi megromlásának okait, eredetét egy kicsit jobba szemügyre venni. Már csak azért is, nehogy még egyszer előfordulhassanak ilyen félreértések. Hiszen a genetika és a társadalom kapcsolatának még nagy jövője van - beteljesedés reményével és az újabb csalódások veszélyével. Hiszek abban, hogy társadalmunk elérte azt a fejlődési fokot, amikor objektív tényekről tárgyilagosan, félreértések és félremagyarázások nélkül, a humanitárius célok megvalósíthatóságának hitében lehet írni, beszélni, vitatkozni, és végül közös nevezőre jutni. Csakis az "az írástudók" kollektív felelősségvállalása jelenthet biztosítékot ahhoz, hogy a tudományunk további fejlődése és eredéményeinek társadalmi hasznosítása során a humanizmus legmesszebbmenőkig érvényesüljön. S mindehhez nem feltétlenül szükséges a humángenetik a részletes, mélyebb ismerete. Helyes problémafelvetés mellett a döntéshez a szocialista humanizmus általános elveinek érvényesítése szükséges és elégséges. S éppen ezt kívánja elősegíteni ez a kis kötet. Mindezt részint önigazolásképpen írtam le. Egyik kiváló genetikus ismerősöm ilyen irányú késztetéseimet látva, némileg csalódottan fejezte ki véleményét: "Azt hittem, sokkal okosabb vagy annál, hogy ilyen >> kényes << kérdések felvetésével tedd magad lehetetlenné. ". Magam azonban biztosan tudom , hogy az öröklődéssel kapcsolatos ismeretek minél szélesebb körű alkalmazására szükség van, és ez csakis megfelelő társadalmi tudatosság mellett oldható meg. Hiszek abban, hogy ma már e"kényes" kérdések is megvitathatók "a hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezetében".

Kollekciók