Ajax-loader

kollekció: Szépirodalom

“Az írás nem könnyű mesterség. Sok műveltséget, fáradságot és tintát igényel.”
(Rejtő Jenő)


Boris Vian - Tajtékos ​napok
Íme ​egy könyv az élet kegyetlen varázslatáról, melyet már több évtizede olvasunk újra és újra, titkon azt remélve, hogy e történetben minden baj csak átmeneti.A szemérmesen félszeg, szerelemre éhes Colin és a kedvesen egyszerű Chloé gátak nélkül beteljesülő kapcsolatának története Boris Vian tollából meghökkentő stílusban, üde frissességgel, pergő ritmusban születik meg. A világot önfeledten habzsoló pár szerelmi történetében az abszurditás humorával, kiapadhatatlanul változatos őrültségeivel támadja a hamis értékek, a pózokkal teli sznobizmus konzerválóit, úgy, hogy a meglepő szófordulatok, szinesztéziák és szürrealista helyzetek mögött azért mégiscsak az alapvető emberi érzések görgetik a szerelmi történet cselekményét.Az olvasó csodálkozó mosolya hamar lesz harsány nevetéssé, ami hirtelen az arcra fagy, mert a szerelmesek szertelen boldogságára váratlanul iszonyú csapást mér az ostoba végzet: a kivédhetetlen tragédia...

Covers_4154
elérhető
33

Franz Kafka - A ​kastély
Josef ​K., a kastély új földmérője megérkezik a faluba, hogy tovább folytathassa útját a kastély urához. Arra azonban soha nem gondolt volna, hogy ezzel élete legnagyobb megpróbáltatásának néz elébe - útját a kastélyhoz minduntalan akadályozza a falu népe, míg végül ő maga sem biztos benne, valóban várják-e odafönt. Vajon eléri-e célját? Az elidegenedés legnagyobb huszadik századi írójának egyik legismertett és legjobb könyve A kastély. Szerzője 1915-ben Fontane-díjat kapott, de igazán csak a halála után fedezte fel a művelt világ. Az igazi Kafka-reneszánsz főleg az emberiséget ért hatalmas megrázkódtatás, a II. világháború után érkezett el. E regénye 1941-ben Amerikában is megjelent. Thomas Mann ekkor írta róla: "Utal az isteni és emberi állapot között meglévő áthidalhatatlan szakadékra, melyet csak mágikus humorral lehet érzékeltetni."

Daniel Defoe - Robinson ​Crusoe
A ​történet minden új és új generációt meghódít, amióta Defoe Robinsonja megszületett. Robinson hajótörése, élete a lakatlan szigeten, leleményessége ahogyan mindennapjait megszervezi, a művészek, pedagógusok, tudósok kimeríthetetlen példa- és hasonlattára, amikor arról kell szólniuk, hogyan alkotta meg a munka az ember életét, hogyan tette egyre tökéletesebbé magát az embert. Ne fosszuk meg gyermekeinket ettől az élménytől, Robinson magányos küzdelmének tanulságától - adjuk kezükbe ezt a könyvet - megannyi olvasónemzedék első feledhetetlen élményét.

Michael Pearson - A ​diadal könnyei
A ​Vercors – őstönk. A Rhone és az Isére folyók lapályos részei fölé tornyosuló fennsíkot horhosok szaggatják, hósipkás csúcsok csillognak fölötte, rengeteg erdők borítják, másutt csupasz sziklák szökkennek róla kinyújtott ujjakként a magasba. A német megszállás első évétől az ellenállók természetes erődje és búvóhelye volt, már akkor is legenda. Drámája több síkon mozog. A normandiai invázió hírére itt gyülekeztek az Ellenállás harcosai, polgári ruhában, meghatóan elavult fegyverekkel, s várták a dél-franciaországi partraszállást, amely egyre késett. De Gaulle algíri ideiglenes kormánya szólította fegyverbe a Vercors maquisard-jait, akiket végül a német túlerő szétszórt, megtizedelt, bujdosóvá tett. S a francia baloldal és jobboldal között máig tombol a vita: tudatosan áldozták-e fel bátor férfiak ezreit az algíri és a londoni szövetséges főhadiszállások. Hosszú volt az út, amíg a túlélők arcán végigcsordulhattak a diadal könnyei, s az elárult Vercors legendává magasodott.

Émile Zola - Tisztes ​úriház
A ​pénzre és szerelemre éhes, de az élet dolgaiban tapasztalatlan Octave egy tisztes úriházban bérel lakást a nagy lehetőségek Párizsában. Csinos fiatalember, aki elsősorban a nők révén szeretne karriert csinálni. A korabeli polgárokat az önzés, pletykálkodás, kapzsiság és irigység fűti, így elvegyülve Octave könnyen jut vagyonhoz, testi szerelemhez, dicsőséghez; ha ügyesen használja alantas eszközeit, és megválogatja barátait, de még inkább ellenségeit. Az egyik legnagyobb hatású francia író mesterműve kíméletlenül leplezi le kora képmutatását, erkölcsi hanyatlását. Octave visszás sikertörténete tökéletesen példázza, hogy egy tisztességtelen világban csak tisztességtelen eszközökkel lehet érvényesülni.

Jókai Mór - Egy ​magyar nábob
"Ne ​vegye tőlem rossznéven, hogy oly ritkán és oly sokára írok. Kétannyi a dolgom, mint amennyi az időm: a lappal való foglalatosságok elveszik annyira egész nap az időmet, hogy csak estefelé pihenhetek meg - pihenésnek nevezem pedig azt, amikor leülök írni." 1853-ból datálódik e levélrészlet, melyet Jókai Mór írt édesanyjához. A pihenésképpen írott regény pedig az Egy magyar nábob volt. És valóban: olyan belefeledkező kedvvel, édes színeket szőve meséjének szövetébe, annyi természetes, üde bájjal, humorral adja azt elő, mint talán egyetlen regényét sem. A regény keletkezéséről több változatot ismer az irodalomtörténet; a szerző maga kétízben is megemlítette, hogy az alapötletet, "az első akkordokat" feleségétől kapta. Hogy így volt-e valóban, nem tudjuk, aminthogy az sem eldöntött, ki szolgált a regény főhősének, a nábobnak modelljéül. Talán - legalábbis így mondotta később Jókai - Józsa Gyuri, a hirhedt alispán, akiről adomák sora keringett akkor a két hazában. Mikszáth Kálmán szerint a regény valóságos történelmi alapja Kékkő várurának, báró Balassának története, aki hetvenéves korában egy fiatal, szegénysorsú lányt vett feleségül. Bennünket persze sokkalta jobban érdekel, hogy Kárpáthy János személyében Jókai a magyar középnemesség halhatatlan típusát alkotta meg, kinek öregkori megifjodása mintha távolról azt a másik, nagy változást is példázná, ahogyan egész Magyarország megújult a reformkor éveiben. Valóságos történelmi személyek rejtőznek Szentirmay Rudolf, István gróf, Miklós báró figuráiban is. E férfiak a reformkor vasakarattal, izzó értelemmel küzdő hősei; nem nehéz felfedezni bennük Széchenyi Istvánt, Wesselényi Miklóst. Hogy ösztönösen vagy tudatosan - nem fontos -, de Jókai egy ígéretesen tündöklő, gyönyörű korszak eszméit elevenítette fel az 1853-as esztendő szomorú Magyarországában.

Jean Cayrol - Most ​is hallom
Az ​igazi irodalom változhatatlan igényével Jean Cayrol is arra tör, hogy az eszközök új rendbe rendezésével elevenebben érinthesse meg a szokványosra már érzéketlen elmét, érzékeket. Külön világa sajátságos törvénye szerint akar szétválogatni lényegest és lényegtelent, hogy nyilvánvalóbb legyen a kínlódva összeállított és kimondott igazság. Hőse tudat előtti idők és örökre elmerült emberek mozaikfényképét próbálja rekonstruálni a tények és a képzelet, a történelem és a mese töredék köveiből, a prózaköltészet sűrű és éles, idegen és megrázó képeivel, a többszörös fikció tartományain át jutva el a megrendítően érvényes valósághoz.

Victor Hugo - Kilencvenhárom
A ​romantika óriásának ez a kései műve a jakobinus diktatúra nehéz esztendejéről, 1793-ról szól. A mű megírásának idején - 1873-ban, két évvel a Párizsi Kommün tragikus bukása után - a francia nép már levert forradalmainak egész sorára tekinthet vissza. A forradalmak és a Kommün igazságának vállalása késztette arra az aggastyán írót, hogy regényében a forradalmi eszméknek monumentális emlékművet állítson. A regény a hatalom megtartásának kulcskérdése köré építkezik, ez az a feladat, amely történelmi leckeként magasodik a forradalmárok előtt. Külső és belső ellenség, eszmék és eszmények harca veszélyezteti a forradalom létét. Alapvetően a harmadik rend - plebejus és polgár - vívja harcát a feudalizmus erőivel. A drámai küzdelem paradoxona: mindkét oldalon a nép fiai küzdenek - arisztokraták vezetésével. Két márki - nagybácsi és unokaöcs - áll a harcolók élén, a két világ, a régi és az új képviseletében. Az ellenforradalmi Vendée és a forradalmi Párizs csap össze öldöklő csatában, mely ha nem is végleges de újabb győzelmet hoz a forradalom eszméjének. A 24 kötetből álló sorozat végigkíséri a társadalmi fejlődés folyamatát a rabszolgatartó társadalomtól egészen a szocializmus világáig.

William Makepeace Thackeray - Pendennis ​története
Színes, ​kavargó világ bontakozik ki e monumentális regény lapjain: a XIX. század közepének Angliája, a nyüzsgő, eleven London és derűs, kedves kastélyaival, paplakjaival az angol vidék. S ezt a káprázatos színteret Thackeray megannyi érdekes figurával népesíti be: szépasszonyok, és szélhámosok, öregedő katonatisztek és elegáns ficsúrok, szerelmes lelkészek és pletykás vénlányok, lordok és inasok tűnnek fel a történet különböző állomásain. Közöttük vívja harcát ifjú hősünk, Arthur Pendennis úr legnagyobb ellenségével - önmagával. Illetve a tisztaságát, egyenességét minduntalan megkísértő önzéssel, a felelőtlen cinikus karriervágyat. Küzdelme sikerrel jár. E híres regényben ismét pompás képét kapjuk az emberi természetnek. Az áradó mese végig ébrentartja érdeklődésünket.

Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

Jan Otčenášek - Rómeó, ​Júlia és a sötétség
A ​cseh szerző regénye vallomás az elvadult világ farkastörvényei közepette továbbélő emberségről, szeretetről, önfeláldozásról, a tiszta, gyöngéd érzésekről. A megejtő szépségű szerelmi történet a németek megszállta Prágában játszódik, szereplői Pavel, az érettségiző cseh diák és Eszter, az üldözött zsidó lány.

Harriet Beecher Stowe - Tamás ​bátya kunyhója
"ViIágtörténeti ​cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot... Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát. Úgy látszik, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embernek fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást!" - írta Benedek Marcell, aki külön a gyerekeknek fordította és dolgozta át ezt a világhíres művet.

Kertész Imre - Valaki ​más
"Egy ​nagy ismeretlen Úr vendégeként (Kosztolányi), a földi szenvedést megtapasztalva Kertész Imre szinte nem evilági, és mégis valamennyiőnknek ismerős perspektívából számol be mindarról, ami megesett vele. (...) A Valaki másban a kortárs európai irodalomban párját ritkító élességgel és kíméletlenséggel mutatja be, miként talált rá az idegenben az otthonra, a nem-azonosban az azonosra. S közben bennünket, olvasókat is ráébreszt valamire. Arra, hogy a rettenetben, sőt a rettenet fokozásában is ott lappang a misztérium lehetősége, s hogy talán az idegenség végtelen fokozása vezet el minket oda, hogy sejteni kezdjük azt, ami túl van az idegenségen." (Földényi F. László) "...a Valaki más is naplóból készült, mint ahogyan a Gályanapló is. Valaki - pontosabban valaki más - kilép a 89-es évig tartó bezártságból, ki a nagyvilágba, s megpróbál ott nem valamiféle más identitást felvenni, hanem a saját identitásánál megmaradni." (Kertész Imre, 1999) "Régen olvastam ilyen izgalmasat. E könyv újdonsága, szellemi izgalma abban a művészi bátorságban áll, amellyel Kertész körbenéz a mában, lajstromozza, mi van, mi nincs. Semmihez nem ragaszkodik, sem otthonos fájdalomhoz, sem elért tudáshoz, nincs is neki semmije, hacsak nem ez: a semmi" (Esterházy Péter)

Kósa Csaba - Szélfúvó ​Garabonc
"A ​tengerekből kicsiny szigetek emelkednek ki, sok-sok kicsiny sziget. Van köztük egy sziget, az a világ közepe! Ezen a szigeten él a Garabonc király! Bármerre fordul, és a levegőt kiereszti a tüdőjéből, a szél végigvágtat a világon. Áttör a hegyeken, fut, fut, ameddig a kedve tartja. Télen hideget, nyáron meleget fú a Garabonc király. Csakhogy időközben az történt, hogy megöregedett. Nehezére esik már a szélfúvás. Gondolt egyet a király, és magához intette a fiait. Minden fiú kapott az apjától egy szép, bokáig érő vöröslila köpenyt... Így került hozzánk is egy Garabonc. Az apja megölelte, megcsókolta és azt mondta neki: menj, fiam, a posztodra, végezd a dolgodat becsülettel! Ez a fia fújja mifelénk a szelet az apja helyett..." Így mesél az ámuló gyerekeknek Herpenyő, az isten háta mögötti vasi falucska kivetett félnótása, és ők hiszik is meg nem is, de a nagy utazásra, a messzi Garaboncországba titkon mégis lelkesen készülnek. Közben zajlik a falu élete - a háború utáni években vagyunk -, és közeledik a szomszéd megyéből a villanyvezeték, hogy a fény szétoszlassa majd a néphit kedves és gonosz babonáit. Kósa Csaba új regénye fordulatosan és költőien, derűsen és nosztalgiával mesél a kisgyermekkor és egy egész korszak szelíd elmúlásáról.

Barát Endre - Boszorkánytánc
Százharminchét ​éve halt meg Niccoló Paganini, minden idők legcsodálatosabb hegedűművésze. Kortársai "az ördög hegedűsének", a "genovai varázslónak" nevezték. Rajongás, csodálat, irígység, gyűlölet, elragadtatás és idegenkedés vette körül. Játékának hatása nem csupán nagyszerű technikájában rejlett, hanem abban a különös lelki izgalomban, amelyet az emberekben előidézett. Halálhírét a zenei világ mély megrendüléssel fogadta. A lapok hónapokon át írták megemlékezéseiket a nagyszerű újítóról, aki lenyűgöző technikájával, érzéseinek végtelen skálájával, szilaj lendületével, személyiségének szuggesztív erejével bámulatba ejtette Európa hangversenylátogató közönségét. Barát Endre drámai megjelenítéssel, átéléssel kelti életre Paganini alakját; küzdelmeit, sorsának meglepő fordulatait a történelem sodrásában mutatja be az olvasónak. A megtörtént események hű leírásán túl, regénye költői újjáteremtése annak, ami Paganini érzésvilágában lezajlott, s ami a valóságban megtörténhetett vele.

Kolozsvári Papp László - Halálugrás ​kezdőknek és haladóknak
Az ​író vallomása: "Nemrég jutott eszembe: miért is olvastam már kamaszkoromban is szívesebben egyes szám első személyben írt, könyvet, lett légyen az krimi, emlékirat vagy kitalált történet. Valószínűleg ugyanazért, amiért szívesebben is írok ebben a formában: idegenkedem az írói mindentudás prózaeszközétől, úgy érzem, mintha megbotlanék az olvasásban, ha az író kilép hőseiből, hogy a tájról, a körülményekről, a múltról és a jövőről értekezzék. Hiszen ez a könyvben csak a hős szempontjából fontos. De akkor miért nem a hős beszél róluk? Olvasóként is pontosan annyit akarok tudni, amennyit a hős tud; vele együtt akarom megélni választása kockázatát és felelősségét, vele együtt akarok bukni vagy igazolódni. S az író oldaláról nézve: ezért jut el szinte minden hősöm az öngyilkos őszinteségig, ezért keresi kétségbeesetten, önirónikusan vagy fölényeskedve főleg önmagában és átfogható emberi történelmi környezetében önmaga okát. Őszinte, s mint ilyen, őszintén hazudik is, őszintén téved is. Mint valamennyien mindennapi életünkben. Az emberi őszinteség ritka pillanatainak lehallgatása és megelevenítése majdnem minden, amit eddig megírtam. Egy regényt azonban meg kell építeni - vagy ahogyan magamban nevezni szoktam: meg kell szervezni. Mi válthatja ki, mi indokolhatja például az ember igaz-hazug, szép-rút, építő-romboló önvallomását, önleleplezését? Mi viheti el tévedéseivel együtt igaz, önveszélyes kitárulkozásáig? Mi lehet két tapasztalt-csalódott, hazudni már önmagának is jól tudó ember őszinteségének az oka? Mi más, ha nem a szerelem?"

Móricz Virág - Balga ​szüzek
Hogyan ​válik egy munkáslányból operaénekesnő? - ezt a folyamatot ábrázolja Móricz Virág regénye, ennek a nem mindennapi életútnak négy sorsdöntő állomása köré csoportosítva mondanivalóját. Az első rész, a Boldog gyermekkor, a leendő énekesnő, Gönczi Mária gyerekkorának a megidézése, a világháború utolsó éveitől a Tanácsköztársaság bukásáig villantja fel a 20. századi magyar történelem közismert eseményeinek a rendjében a regény hősnőjének családi és társadalmi környezetét; a háború végére tönkremenő asztalos-iparművész nagyapát s a proletár szülőket; a fronton elpusztuló apát és a hadiözvegy sorban élő munkásasszony anyát, a kemény és tiszta emberségű proletárokat. A Kísérletek és kísértések a nagy gazdasági válság kezdetén beszéli el a felserdült hősnő érettségijének és első szerelmének a nyarát, s azt a küzdelmet, amivel Gönczi Mara beverekszi magát a Zeneművészeti Főiskolára. A Más a hibás című rész már a kiforrott énekesnőt állítja az olvasó elé, aki beleszeret gyerekkori játszópajtásába, az időközben világhírű hegedűművésszé vált Klinger Fricibe. Ez a szerelem korántsem boldog beteljesülés: két művész-önzés szikrázó összecsapása, melynek kilátástalanságát a hegedűművész származása is kiélezi a fasizálódó Horthy-korszakban. A Szemünk fénye viszont az ötvenes-hatvanas évek fordulóján jeleníti meg a nagy művésznővé érett hősnő életének folyását egyetlen napja keretében, amelynek nagy drámai konfliktusa: ezen a napon határozza el Gönczi Mária, hogy felbontja harmadik házasságát. Így rajzol a Balga szüzek-ben négy nagy s egymásba kulcsolódó drámai történetbe sűrítve Móricz Virág négy nemzedék asszonysorsairól, céljairól, törekvéseiről eredeti, életteljes regényt.

Kertész Imre - A ​száműzött nyelv
A ​száműzött nyelv Kertész Imre előadásainak, esszéinek gyűjteménye."Egy ismerősöm nemrégiben megjegyezte, hogy mást mondok az esszéimben, mint a regényeimben, s bevallom, ismerősömnek ez az észrevétele annyira meghökkentett, hogy azóta sem tudom kiverni a fejemből. Őszintén szólva valószínűleg sohasem írtam volna meg itt következő tanulmányaimat, ha fel nem kérnek rá. És sohasem kértek volna fel rá, ha össze nem omlik Európa másik nagy totalitárius birodalma, amelyet a szocialista melléknévvel illettek. Ez volt a hely ahol magam is éltem, az élet, amely teljes valóságában megismertette velem az illegálisnak nyilvánított normális létezés állapotát... Az itt következő írásokat különben nem tekintem szabályszerű esszéknek. Műfajukat egyszer inkább a ťmegközelitésekŤ szóval jellemeztem, ha ilyen műfaj valójában, persze, nem is ismeretes. Részint azt akartam így kifejezni, hogy egyik írás sem meríti ki teljesen a tárgyát, legföljebb megközeliteni tudja; másrészt pedig, hogy ugyanazt akarják megközeliteni, csupán más oldalról, amit az elbeszélői szövegeim is: a megközelithetetlent." (K.I.)

Hallama Erzsébet - A ​bábu
A ​Bábu hősnője kortársunk, akkor találkozunk vele, amikor súlyos műtét utáni narkózisban elindul, hogy "kivégezze" elvált férjét, akit minden baja okozójának érez. De nem ilyen egyszerű a képlet. Annának sosem volt ereje, hogy szembeszegüljön a család, a kor, a körülmények szorításával. Igaz, nem is könnyű ez a küzdelem. Kibontakozik a történetből az ötvenes évek kényszerét képmutatással túlélő család, az októberi események lázas egyetemi napjai, a tantestület, a munkahely kis pokla, egy bátortalan szerelmi kitörés csődje. Halálra ítélje-e hősnőjét, megannyi kudarc után, vagy ami számára még nehezebb, bábuként, sorsa vállalására....?

Covers_44988
elérhető
14

John Knittel - Via ​Mala
Fűrészmalom ​a Jeffben, a graubündeni hegyek eldugott zugában, a szilajon zúgó Yzolla partján. Innen menekül el a kétségbeesés és borzalom éjszakáján Silvelie Lauretz, a szépség és tisztaság e kivételes megtestesítője, hogy új életet kezdjen, megszabaduljon az emberi mivoltából kivetkőzött apa árnyától s egy szörnyű bűntett kísértetétől. Vajon sikerül-e a szegény pincérlánynak -- aki gazdag örökösnő is egyben -- feledést és megnyugvást találnia Andi, a hozzá mindenben méltó férfi oldalán? Elég erős-e a kettejüket összekapcsoló szenvedély, a mély lelki vonzalom, hogy kibírja annak a bizonyos éjszakának a terhét? A Via Mala 1934-ben látott napvilágot, s azóta nemzedékről nemzedékre rendre meghódítja olvasóit. Magyarul 1993-ban jelent meg utoljára. Régi rajongói most újra felidézhetik, az ifjabb generációhoz tartozók pedig megismerhetik a történetet, s egyúttal valamennyien bepillanthatnak a két világháború közötti Svájc csak messziről oly mintaszerű és békés életébe.

Victor Hugo - A ​nevető ember
A ​romantikus költészet, dráma- és regényirodalom legnagyobb francia klasszikusának hatalmas regénye a XVIII. század nemesi Angliájába vezet bennünket. Hugo színes és groteszk végletek közt csapongó képzelete viharos erővel sodorja az olvasót regényes tájakra, festői koldusnyomorba, hivalgó főúri pompába, de mindenütt az igaz emberséget, a szabadság nemes eszményeit kutatja, és egy nagy forradalmár szertelen gyűlöletét zúdítja a zsarnokság minden formájára. Victor Hugo csalhatatlan művészettel tárja fel a tragikus embersors lenyűgöző pátoszát, s a bohóctragédia hálás témája mindig megtalálja a szívünk titkos kamráihoz vezető utat, a részvét útját.

Tolnai Gábor - Maradj ​velem, mert beesteledett
Tolnai ​Gábornak, az utóbbi másfél évtizedben keletkezett esszéi nemegyszer már inkább szépírói alkotások - Radnótiról szóló egyik-másik írása is ilyen -, kiváltképpen ilyen pedig ez a könyve, ebben is irodalomtudós, a műveltség és az eleven élet vizsgálója: arcképeket, arcképvázlatokat rajzol külföldi nagy költőkről, Quasimodóról, Ungarettiről, Anna Ahmatováról, de magyar barátairól, pályatársairól, így Darvas Józsefről, Simon Istvánról is. De nemcsak arcképeket rajzol, hanem megeleveníti az itáliai élet légkörét is, nemcsak a mait, hanem a régit is, és nemcsak Michelangelo páratlan személyiségét és művészetét varázsolja az olvasó elé, hanem világhírű hazánkfiának, Amerigo Totnak - vagyis Tóth Imrének - vonzó alakját, lenyűgöző művészetét is. Minden írását átszövik bensőségesen személyes gondjai, érzelmei, vallomásai - olyasféleképpen, ahogyan a freskófestő alkotásába önmagát is belefesti.

Birkás Endre - A ​kalap / "Mondd, még meddig kell élni?"
- ​Hogy beszélsz, megőrültél?! - Elhatároztam, hogy mostantul pedig szögediesen fogok beszélni. A nagyapám szögedi volt, ha nem tudnád. Zsuzsi szótlanul, merev, elutasító arccal rakta a kávéscsészéket a tálcára. Hát ezekkel a baromságokkal már igazán torkig van. Meg hazudik is. Nem is volt semmiféle szegedi nagyapja. Mikor indulni akart vissza a konyhába, Lemi újra megszólalt. - Mondd, lelköm, mióta csalsz te engöm?

Megyery Sári - Játékszerelem
"A ​közelmúltban elhunyt Megyery Sári, aki az Én is voltam jávorfácska című 1979-ben megjelent önéletírásával méltán aratott nagy sikert, ebben az utolsó művében lazán összekapcsolódó emlékeiben és kedvenceiről - főleg írókról - rajzolt portréiban is a saját, élményekben gazdag, harmonikus és végtelenül sokoldalú életéről mesél. Ez a mindig megújhodásra kész, változtatni, a tudástól újabb és újabb területeket elhódítani akaró és tudó asszony - túl a nyolcvanon is - csodálatra méltó nyitottságával, mély és egyszerre bájosan naiv emberismeretével, megejtő derűjével valóságos természeti tünemény. Vigasz minden olvasónak a hanyatlás, az öregedés szorongató érzésére;" A kötet a színésznő-írónő portré műfajába tartozó írásaiból válogat. Az Emlékek franciaországi élményeit tartalmazza: De Gaulle bevonult Párizsba, Ignotus Pálnak iránta érzett szerelmének dokumentumairól számol be. Olvashatunk még A halászó macska utcája írójáról, Földes Jolánról, Shakespeare szülőföldjéről, egy párizsi vécés néni nagy bajáról , Körmendi Ferencről, Simone de Beauvoir-ról és Illyés Gyuláról is. A Portrék című második részben külföldi írók és más hírességek életét mutatja be.

Franz Werfel - Az ​elsikkasztott mennyország
Franz ​Werfel expresszionista költőként a hagyományokkal szembeforduló avantgárdista költészet nevezetes alakja volt, majd néhány azonnal világsikerű regénnyel a prózairodalom legnagyobbjai közé emelkedett.

Francoise Mallet-Joris - Allegra
A ​Svenson-Santoni családban ketten viselik az Allegra nevet: nagyanya és unokája, a villogóan fekete matriarcha és a szelíd szőke fiatalasszony, aki nyilvánvalóan az apjára ütött. A svéd Hjalmar Svenson és a korzikai származású Vanina Santoni Párizsban alapított családot, három lányuk háromféleképpen valósítja meg az örökül kapott családi eszményt. Három típus, három látszólag egyszerű képlet: Paule, a kozmetikaszalon-tulajdonosnő a lázadó, húga, Josée, a megkeseredett polgárasszony a konformista, Allegra, a "tulajdonságok nélküli" kishúg pedig a két irányzat között őrlődő mintagyerek, újdonsült feleség és dolgozó nő egy személyben. a fordulatos cselekmény alaposan megbolygatja ezt az osztályozást: a hidegfejű üzletasszony végül a szívére hallgat, és hajmeresztő cselekedetre vetemedik, az alapítványi hölgy perbe száll Istennel az anyai szeretet jogán, a mindenki kedvét kereső ártatlanság pedig legártatlanabb tettével kihívja maga ellen az engesztelhetetlenül törvénykező családot, amely őt vetik ki, nem két nővérét. Francoise Mallet-Joris Allegrát, az antihősnőt magasztalja fel tragikus hősként, rávilágít, milyen konvencionális lehet a "modern egyéniség" , milyen embertelen a "jó szándék", az ősi igazságnak szerez érvényt: önmagunk vállalása az igazi bátorság.

Grecsó Krisztián - Tánciskola
A ​Tánciskola nem konkrét hely, ahol – mondjuk – tangózni tanulnának Grecsó Krisztián új regényének hősei. A Tánciskola miliője nem valóságos tér, mert ahol elhiszik, hogy a permetezőből néhány hajtásra zenegép lesz, és a régi melódiákkal visszatér a múlt is, ott bizonyára bolondok élnek. Vagy talán mégsem egészen? Lehet, hogy akarni kell a csodákat, képesek vagyunk megálmodni a vonatablakból elsuhanó Magyarországot, és ez az akarás, a mágia iránti vágy a méltóság megőrzésének egyetlen eszköze? Grecsó egy mágikus, fülledt alföldi világot álmodik, amelyben minden olyan lehetetlenül ismerős és valóságos. Egy jogászi pályája elején lévő fiatalember a Viharsarok egy ismeretlen városába kerül; kísértések, csodák, borzalmak, nők és a halál közelébe. Dr. Voith József nem tudja, hogy ördögi dolog kavarodik-e fel a mélyből, vagy csak a hétköznapok könyörtelen üteme fodrozza a felszínt. A kusza szerelmek és a drogos bódulat zavarossá tesz számára mindent. Rajongva imádott nagybátyjához fordulna, de egyre inkább úgy érzi, rossz helyen jár. A nagysikerű, több nyelven megjelent Isten hozott szerzője ízesen, humorral és nagy szívvel mesél. A Tánciskola egy generáció, egy világ, egy rejtély és egy dilemma varázslatos regénye.

Sütő András - Gyermekkorom ​tükörcserepei
A ​szerző e kötetében összegyűjtötte a nehéz gyermekkor emlékeit. Végigjárhatjuk Sütő András életútját a gyermekkori eszméléstől a világhírű író tanításáig: "A szülő föld nem múlik el." Anyanyelvünk építése, óvása, ápolása teremti újjá a régi, nehéz emlékeket, hasznára válik minden gyermeknek a könyv olvasása. Megtanulja belőle az erdélyi magyar nyelv szépségét, mely az élet teljességével szól hozzánk.

Böszörményi Zoltán - Vanda ​örök
A ​35 éves Rudolf menedzser egy autószalonban. Felesége, Malvin a ruhatisztítóban dolgozik. Nem képesek kilépni az ördögi körből: a jobb megélhetés reményében látástól-vakulásig hajtanak. Eközben Rudolf – aki az egyetem filozófia szakának végzős diákja –, szenvedélyes szerelmi viszonyt folytat a csinos Vandával. Kapcsolatukban nincsenek korlátok: mindent szabad, és annak az ellenkezőjét is. S hogy kik alakítják még a fiatalember sorsát? Például Nina, aki logikát és filozófiát tanul, de titokban felkapott prostituált, vagy Alfréd úr, az autólízing tulajdonosa, aki látszólag tisztességes ember, de sikkaszt és csalárd módon csődöt jelent. Böszörményi regényében mindenki titkol valamit. A krimibe illő fordulatok során kiderül, ki mit rejteget. Mert a szerelem, a pénz és a hatalom sokakat kifordít önmagából. Vajon melyik az igazi énünk, és van-e visszatérés, ha a rossz utat választjuk. Néha csak gondoljuk, hogy létezünk… Böszörményi Zoltán Erdélyben született. Hányattatott fiatal éveit követően a sors Kanadába vetette. Torontóban saját vállalatot alapított. Jelenleg Monacóban élő sikeres üzletember, és az Irodalmi Jelen című folyóirat főszerkesztője. „Nagyszerű! Letehetetlen! Egyedi, átütő, remek könyv.” Stephen Vizinczey, az Érett nők dicsérete című nagysikerű könyv szerzője „Sokan fogják szeretni, és lesznek, akik utálják. A kettő között senki sem lesz.” Ferdinandy György, író

Covers_9362
elérhető
2

Joseph Conrad - Lord ​Jim
Jim ​fiatal tengerésztisztként egy zavaros helyzetben önmaga számára is érthetetlen gyávaságot követ el. Ezután hiába menekül egyre távolabb a civilizációtól, az eset híre mindenütt utoléri, és tovább űzi a megbékélni, önmagával és a világgal szembenézni képtelen fiatalembert. Jim végül a messzi kelet egyik alig ismert szigetén telepszik le, és itt sikerül is kivívnia a bennszülöttek tiszteletét: bátorsága révén vezetőjükké emelkedik, és kiérdemli a Lord Jim címet. Ám az egykori cselekedetből fakadó bizonytalanság önmaga foglyává, korábbi életének rabjává teszi, s így a bűnt szükségszerűen követi a bűnhődés - Jim szánandó, mégis emelkedett jelleme a szigetet érő támadás során újra mérlegre kerül. Az ukrajnai területen orosz alattvalóként született lengyel Joseph Conrad úgy lett a modern angol irodalom - Joyce, Lawrence és Woolf - előfutáraként számon tartott "angol" íróvá, hogy húszas évei elejéig alig pár szót tudott választott nyelvén. A sötétség mélyén és a Nostromo világhírű szerzője műveinek többségében a hűség, az emberi tartás és az ezek kudarcából következő meghasonlás témáját kutatja, elemzi. Kortársa, Henry James így írt róla: "Ő az új nemzedék egyik legérdekesebb és legmegkapóbb regényírója. Könyvei sorra az igazi irodalmat képviselik."

Berkesi András - Szélcsend
"-...Én ​most nagyon racionálisan megkérdezem magát, a nagy humanista állami humanista megbízottját, hogy ha beadnám a derekamat, meddig kéne a hazámat elárulni. A halálomig? - Nem, mérnök úr, nem a haláláig szól a szerződése. Meghatározott ideig. Mondjuk három-négy évig. Azután mi lehetőséget adunk rá, hogy a családjával együtt az Egyesült Államokba költözzön és ott folytathassa mérnöki munkáját. - Világos beszéd. És mi történik akkor, ha nem vállalom a feladatot? - Akkor Kisibaja professzor nem végzi el május huszonkettedikén a műtétet. - Mondja, Weber, maga nem gondol arra, hogy feljelenthetem, például elmondom Basir Ben Hasszánnak, a kombinát elhárító főnökének, hogy az IFPCW szumbartai megbízottja, Mike Weber valójában a CIA ügynöke? - Kedves mérnök úr, téved, ha azt hiszi, hogy ezt a lehetőséget kihagytuk a számításból. De én úgy gondolom, Szabolcsi András mérnök szereti annyira a lányát, hogy egy ilyen információ közlésével nem akadályozza meg a műtét elvégzését. Gondoljon a lányára! És még valamit, mérnök úr, ha nem áll be a sorba, van még egy megoldás. - Éspedig? - Főbe lőheti magát."

Cserna-Szabó András - Puszibolt
Ez ​a könyv a boldogságról szól – a pusziboltról, ami hol kinyit (és akkor lesz nekünk nagyon jó), hol pedig bezár (és akkor halálhörgés, siralom). Furcsa egy üzlet ez, sose lehet tudni, mikor fordul meg az üvegajtón a táblácska. A könyvbéli városka lakói mind-mind a boldogságot keresik, persze mindenki a maga módján. Kutatják a szerelemben, az igazságban, az alkotásban, a dicsőségben, a vereségben, a mámorban, a halálban. De nemcsak a puszibolt furcsa, hanem portékája is: a boldogság, akár egy nyálkás, fickándozó harcsa – ahogy megfogjuk, már ki is csúszott a markunkból. Igaz lenne, hogy az élet arra való, hogy csendben elmulasszuk? Vagy ordíthatunk is közben a fájdalomtól? Cserna-Szabó András új könyve olvasható regényként, de akár novellafüzérként is, melynek végén, akár egy krimiben, trükkös csattanó adja meg a választ kínzó kérdéseinkre.

Kollekciók