kollekció: Slow Hét 2015

Szun-ce - A ​háború művészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Nietzsche - Bálványok ​alkonya
Nietzsche ​egyik utolsó munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta tanítását. A kötetet a fordító rövid tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Dés Mihály - Pesti ​barokk
Budapesti ​házibulik a nyolcvanas évek derekán. Szerelmi bonyodalmak, hódítások, megcsalások, barátságmítoszok, világjobbító dumák, politikai viccek, szamizdatok. Regényünk főhőse, egyben szerzője Koszta János ebben a pesti világban otthonosan mozog, mégsem találja a helyét. Mindenről van egy jó vicce, egy családi anekdotája, egy csavaros sztorija, egy szellemes aforizmája és most készül megírni élete történetét is. Honnan is kezdje? És hová juthat el? Mire megy azzal, hogy okosan látja élete hülyeségeit? A kérdésekre ebben a regényben több válasz is létezik. Barokk voltát éppen a sokszínűség, a színpompás gazdagság szavatolja. A könyvben több műfaj is – mintha irodalmi farsangbál lenne – izgalmasan találkozik egymással. Családregény-betétek, levelezések, naplók, önéletrajzok, anekdoták, viccek, ügynökjelentések váltakoznak a mű lapjain. A Pesti barokk játék a valósággal, hiszen a fiktív karakterek mellett valódi, hús-vér személyek is szerepelnek benne; a határvonalak elmosódnak. Szellemessége szintén többrétegű: akadnak itt vaskos humorú tréfák, ironikus szólamok és irodalmi utalások. Dés Mihály nagyszerű első regényében a korszaknak és környezetnek nem is annyira emléket állít, semmint inkább a mítoszoknak, emlékfutamoknak a nyomába ered. Újraírja, átgondolja őket. Az ájtatos legendaképzésnek ugyanannyira híján van ez a kalandokban bővelkedő szellemes regény, mint a retrocsalamádénak. Dés Mihály (Budapest, 1950) magyar irodalmár, lapkiadó és író, aki 1986 óta Barcelonában él. Magyarországon műfordító volt, lektor, kritikus és alkalmi filmszínész, a Banánhéjkeringő és A dokumentátor főszereplője. Fordításai között Borges, Carpentier, Cortázar, García Márquez, Vargas Llosa művek szerepelnek. Spanyolországban újságíróként kezdte pályáját. Később megalapítja a Lateralt, mely a spanyol nyelvű világ meghatározó kulturális folyóirata lett. 1995 és 2003 között a Barcelonai Központi Egyetem tanára, spanyolul elbeszéléseket is publikált. A Pesti barokk az első regénye.

David Walliams - Milliárdos ​fiú
Egy ​újabb különleges és nagyon vicces történet David Walliamstől! Joe-nak számos oka van rá, hogy boldog legyen. Egész pontosan milliárdnyi oka. Bizony, Joe gazdag. Nagyon, nagyon gazdag. Van saját tekepályája, saját mozija, és még főkomornyika is, aki mellesleg egy orángután. Ő a legvagyonosabb tizenkét éves az egész világon! De Joe boldogtalan. Hogy miért? Mert rengeteg pénze van, viszont egyetlen barátja sincs. Aztán mégis jön valaki, aki Joe-t Joe miatt szereti, nem a pénzéért. Csak az a baj, hogy Joe már megtanulta: ahol megjelenik a pénz van, ott semmi sem az, aminek látszik. A legfontosabb dolgok nem kerülnek semmibe – mondják, és ha Joe nem vigyáz, most mindent elveszíthet…

Massimiliano Parente - Hitler ​után a második legnagyobb művész
Massimiliano ​Parente 1970-ben született Grossetóban, jelenleg Rómában él. Poposabb, mint Andy Warhol, excentrikusabb, mint Salvador Dalí, zseniálisabb, mint Marcel Duchamp - Max Fontana, aki a kritikusok szerint ,,a világ legnagyobb festője", véletlenül lett sikeres negyvenévesen, éppen azon a napon, amikor eldöntötte, hogy eldobja életét, mert csődtömegnek érzi magát. Akkor átalakul: zöld Hitler-frizurát, náci sapkát, Nike cipőt visel. Megközelíthetetlen, akár egy rocksztár, szeszélyes, mint egy hollywoodi díva, kellemetlen és provokatív, pusztán mert úgy tartja kedve, és odáig megy, hogy festői példaképeként Adolf Hitlert jelöli meg. Ám van egy gyengéd oldala is: a kis Martina, az élettársa, aki siketnéma, és jelnyelvvel kommunikál.

Benedek Szabolcs - A ​vérgróf
Mindig ​esténként tűntek elő, néha csapatosan, többnyire azonban egyedül. Hogy pontosan hogyan és mikor érkeztek, arról senki nem bírt megbízhatót mondani. Volt, aki azt állította, hogy ugyanott laknak, amerre dolgoznak is, napközben alszanak és megbújnak valamelyik bérkaszárnya zugában, s csupán napszálltakor merészkednek elő. Mások akár meg is esküdtek volna rá, hogy a város egy másik fertályából jönnek és szekéren hozzák őket... Most is csak annyit lehetett tudni, hogy megint meghalt közülük az egyik. A székesfőváros utcáin arat a halál: a rendőrség elképzelhetetlen brutalitással meggyilkolt prostituáltak holttesteire bukkan szerte a városban, a Városligettől kezdve az előkelő Ó utcai bordélyon át egész a ferencvárosi munkásnegyedekig. 1910-et írunk: az újabban már villanyfényben úszó Andrássy úton még egymást kerülgetik a konflisok és az automobilok, a legendás kávéházakban pedig Ady Endre és Molnár Ferenc társaságát keresik a szépreményű költők és hírlapírók. Ezzel egy időben pedig különös vendég érkezik Budapestre, hogy néhány hónapi rejtőzködés után egyszerre csak az előkelő szalonok és úri társaságok kedvencévé váljon: Saint-Germain grófja, aki egyenesen Rákóczi fejedelem leszármazottjának mondja magát, és a világtörténelem legkülönbözőbb korszakaiból származó történeteinél csak a szokásai különösebbek. Éjszaka él, akárcsak a város, és még soha, senki nem látta enni...

Linor Goralik - Barbie
Ha ​Barbie körül minden olyan kétségbeejtő lenne, amilyennek sokan állítják, akkor életének bő fél évszázada alatt civilizációnkat már rég elnyelte volna a pokol; ha viszont minden olyan jó benne, mint ahogy mások állítják, az emberiség rég a mennybe ment volna. A magam részéről azt szeretném, hogy könyvem olvasója egy egyszerű premisszából induljon ki: Barbie dolgai nem jók, nem rosszak, hanem bonyolultak. S éppen ez a bonyolultság, üzenetének állandó kettőssége az, ami a babát oly roppant érdekes témává teszi.

Sendhil Mullainathan - Eldar Shafir - A ​szűkösség pszichológiája
Miért ​van az, hogy a sikeres emberek az utolsó pillanatig halogatják a teendőiket? A szegények mindig szegények maradnak? Mi az oka, hogy bizonyos szervezetekben állandó tűzoltómunka folyik? Miért olyan nehéz a magányosoknak új kapcsolatot létesíteni? Első pillantásra nem sok összefüggés fedezhető fel e kérdések között. Ám Sendhil Mullainathan és Eldar Shafir bebizonyítja, hogy mindegyik probléma abból a gondolkodásmódból fakad, amelyet a szűkösség kényszerít ránk. A szűkösség mindenkiben, akinek a szükségesnél kevesebből kell gazdálkodnia, hasonló mentális állapotot idéz elő. A viselkedéstudomány és a közgazdaságtan legújabb kutatási eredményeit felhasználva a kötet szerzői feltárják, miképpen szűkítheti be látókörünket és torzíthatja döntéseinket az az állapot, amikor a kelleténél kevesebbel rendelkezünk pénzből, élelmiszerből vagy időből. Ha rászánjuk magunkat, és a szűkösség által meghatározott stratégiák jegyében kezdünk gondolkodni, elégedettebben és sikeresebben szállhatunk szembe a modern élet kihívásaival.

Ismeretlen szerző - Buddha ​beszédei
" ​A Beérkezettnek nem szokása, hogy elméleteket állítson fel. Mert a Beérkezett felismerte, mi a test, hogyan jön létre a test, hogyan szűnik meg a test; mik az érzetek, hogyan jönnek létre az érzetek, hogyan szűnnek meg az érzetek; mi a tudat, hogyan jön létre a tudat, hogyan szűnik meg a tudat; mik az adottságok, hogyan jönnek létre az adottságok, hogyan szűnnek meg az adottságok; mi a megismerés, hogyan jön létre a megismerés, hogyan szűnik meg a megismerés. Ennek következtében a Beérkezett minden véleményt, minden felvetést, minden önzést, önösséget, önhittséget feladott, elvetett, visszautasított, eltávoztatott, és ezáltal felszabadult." Ezekkel a szavakkal intette a hozzá fordulót Buddha, Kelet nagy vallásalapítója, akinek élete tanítással és prédikálással telt; szavait jóval halála után jegyezték föl. Beszédeiben a Magasztos nem törekedett rendszeralkotásra; szavai olvastán a megszólítottság erejét érezzük. Buddha beszédeiben az élethez való ragaszkodás elvetése, a szeretet és a gyűlölet elutasítása olyan szemléletességgel és erkölcsi tisztasággal párosul, amely azt is megérteti hogyan válhatott tanítása világvallássá.

Dave Eggers - Az ​árvízi csónakos
Hát ​valóban megtörtént mindez? Itt, az Egyesült Államokban? És velünk? A szíriai halászcsaládból származó Zeitoun Abdulrahman hosszas vándorlás után köt ki New Orleansban, ahol építési vállalatot alapít, és tisztes vagyont gyűjt. Feleségül vesz egy elvált amerikai asszonyt, aki egy fiút hoz a házasságba, majd három kislányt szül. 2005-ben a Katrina hurrikán erre a rokonszenves, egyszerű családra is lesújt. A hivatalos felszólításnak engedelmeskedve Zeitoun felesége a gyerekekkel együtt elhagyja a várost, ő azonban marad. Küldetést érez: emberéleteket akar menteni, hogy lerója háláját választott hazája, imádott városa iránt. Ám egyszer csak eltűnik, és a család egyre borúlátóbb a sorsa felől. A hírek a kihalt városban dúló rablóbandákról, gyilkosokról, gyújtogatókról szólnak. A valóság azonban minden képzeletet felülmúl. A New Orleansba özönlő, fegyelmezhetetlen „rendcsinálók”, katonák, rendőrök, nemzeti gárdisták egy különítménye saját házában fogja el Zeitount és három társát, akiknek egyike szintén arab. Csak amikor már ott sínylődnek a Guantánamo mintájára épült szabadtéri ketrecben, derül ki, hogy fosztogatással és terrorizmussal, aktív tálib szimpátiával gyanúsítják, ami 9/11 után, egy katasztrófa közepette, végzetes lehet.

Finy Petra - Szárnyak ​és paták
Aránytalanul ​apró szárnyai miatt úgy tűnik, hogy Pego soha nem lesz képes szárnyalni. Ám ez a kis pegaur sosem adja fel a küzdelmet! A pegaurok csodás mesebeli lények, akik egyszerre pegazusok és kentaurok, és felettünk, a felhők világában élnek. Ám egy nap Pego a mélybe zuhan, le az emberek közé. Vajon valóra válhat az álma és visszarepülhet a sajátjai közé? A Szárnyak és paták két különleges testvérpár története. Míg a bajba jutott Pegóért és nővéréért izgulunk, megismerjük Glút, a 8 éves kisfiút, aki máris fantasztikus feltaláló, és mellesleg cukorbeteg. És hogy a kaland teljes legyen, csatlakozik hozzájuk vagány nővére is, Glenda. A testvérek megmutatják, hogy kitartással és a barátság erejével még a lehetetlennek tűnő feladatok is megoldhatók. A Szárnyak és paták a mese nyelvén fogalmazza meg, mit jelent cukorbetegnek lenni, miközben arra is rávilágít, hogy az állandó kontroll és figyelem mellett marad még bőven erő a rosszaságra, a kalandra, és a teljes értékű életre is. Ez a könyv nem pusztán egy gyönyörűen megírt és illusztrált, vidám történet gyerekhősökről, testvéri szeretetről és odafigyelésről, hanem észrevétlen segítség azoknak, akiknek cukorbeteg családtagjuk van, vagy ők maguk cukorbetegek. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Kolibri Kiadó közösen életre hívott mesekönyve

Kemény Zsófi - Nyílt ​láng használata
Ez ​a könyv egy sosem látott táj, amit újra és újra be kell járnod, hogy megértsd. Elromló mondatokból összeszerelt magánmitológia, labirintus, erdő – valahol a mélyén többszereplős monológok éjszakai gyülekezőhelyével. Ennek a könyvnek a hangja a legfinomabb regiszterekből válogat, bár a szövegek formája megtévesztően egyszerű, a megszólalás természetessége magával ragadó, a téteket szimpatikus nagyvonalúsággal kezelő versek titokban mégis a végtelenre játszanak. Ez a könyv az összement karácsonyfáké, fekete-fehér nagyszülőké, tavaszi hajnaloké, kapaszkodó kezeké. Itt még a rontás is csak gyakorlás, ama majdani, igazi rontásra. És persze, már rég dehogy. Ez a könyv hátat fordít az elvárásoknak, elsétál a pálya végéig, és csöndben mosolyogva magasabbra teszi az úgynevezett lécet. Sokkal magasabbra. Ez Kemény Zsófi első kötete. Simon Márton

Rebecca Skloot - Henrietta ​Lacks örök élete
„Halott ​nő többet még nem tett az élőkért. Szívszorító történet, fontos könyv.” The Guardian „A való életből merített krimi, mely az orvosi kutatás faji és erkölcsi kérdéseit feszegeti.” Nature „Szobám falán van egy fénykép egy nőről, akivel sohasem találkoztam. A kép szakadt jobb sarkát celluxszal ragasztották meg. A nő mosolyogva néz szembe a fényképezőgéppel, kezét a csípőjére teszi; ruhája gondosan vasalt, ajka erősen ki van rúzsozva. Nincs még harmincéves. A kép az 1940-es évek végén készült. A nő halványbarna bőre sima, szeme pajkos. Még nem tud a benne növekvő rosszindulatú daganatról, amely árvává teszi majd öt gyermekét, az orvostudomány jövőjét pedig döntően befolyásolja. A fénykép aláírása: „Henrietta Lacks, Helen Lane vagy Helen Larson”. Nem tudni, ki készítette ezt a fotót, de több százszor megjelent már képes újságokban és tudományos könyvekben, blogokon és a laboratóriumok falán. A rajta szereplő nőt általában Helen Lane-ként említik, de sokszor nem is adnak neki nevet. Többnyire csak HeLaként emlegetik őt is, akárcsak az első halhatatlan emberi sejteket, melyeket az ő méhnyakából metszettek ki pár hónappal a halála előtt. Valójában Henrietta Lacksnek hívták.” Az orvosok sejteket vettek le tőle, az engedélye nélkül. Ezek a sejtek sosem pusztultak el, és forradalmasították az orvostudományt. Több millió dolláros üzletág épült rájuk. Minderről Henrietta gyermekei csak húsz év múlva értesültek. Életük egyszer s mindenkorra megváltozott. Rebecca Skloot sodró lendületű sikerkönyve erkölcsi, faji és orvosi kérdésekről szól, tudományos felfedezésekről és kuruzslókról. S végül, de nem utolsó sorban egy nőről, Deborah-ról, aki égett a vágytól, hogy minél többet megtudjon az édesanyjáról, akit alig ismert.

Rita Monaldi - Francesco Sorti - Mysterium
Az ​Imprimatur-sorozat harmadik kötetében Atto Melani halálával bizonyos értelemben lezárult a regényfolyam első szakasza. A folytatásban visszaugrunk az időben, és megismerhetjük a történet előzményeit. A Mysterium egyaránt letehetetlen azok számára, akik az első három könyvet ismerik, és azoknak az új olvasóknak, akik csak most csöppennek a Monaldi&Sorti házaspár lenyűgöző világába. 1644, Párizs. Az Imprimatur-sorozat kasztrált énekes hőse, a húszéves Atto Melani Mazarin bíboros meghívására egy francia gálya fedélzetén Párizsba indul, hogy színpadra lépjen a királyi udvarban, és így közelebb kerülhessen az áhított hírnévhez és dicsőséghez. Az utazás során berber kalózok fogságába kerül, megismerkedik Európa legzseniálisabb tudósaival, veszélyes sziklazátonyok közt rejtőző utópisztikus világokat fedez fel, és egy dalmát szerzetes leveléből vészterhes titkokról szerez tudomást. Lehetséges, hogy Cicero nem is létezett? Ki találta fel az ógörög, héber és latin szavakból alkotott kódnyelve? Kinek állt érdekében meghamisítani évszázadok históriáját? Véres kegyetlenkedések, ármány és máglyahalál várt mindazokra, akik megkísérelték felfedni a misztérium ködébe vesző igazságot.

David Norman - Kis ​dinókönyv nagyoknak
„A ​di­no­szau­ru­szok hi­va­ta­lo­san 1842-ben »szü­let­tek « az angol ana­tó­mus, Ri­chard Owen jó­vol­tá­ból, aki zse­ni­á­lis és in­tu­i­tív nyo­mo­zói mun­ká­ja során ki­halt hül­lők fosszí­li­á­i­nak egye­di ter­mé­sze­tét vizs­gál­ta. A di­no­szau­ru­szo­kat a nagy­kö­zön­ség hamar a szí­vé­be fo­gad­ta, mivel ezek a lé­nyek egy­részt addig is­me­ret­len ősi vi­lá­gok ki­halt lakói vol­tak, más­részt a mí­to­szok és le­gen­dák sár­ká­nya­it is meg­tes­te­sí­tet­ték. A di­no­szau­ru­szok az em­lé­ke­ze­tes ent­rée óta mit sem ve­szí­tet­tek vonz­ere­jük­ből. Azóta is sokan ta­lál­gat­ják, minek kö­szön­he­tő ez a ki­tar­tó ér­dek­lő­dés: talán azzal függ össze, hogy az em­ber­nek min­dig fon­to­sak vol­tak a mesék, ame­lyek be­in­dít­ják a kép­ze­le­tet és fej­lesz­tik a kre­a­tív ké­pes­sé­ge­ket. Szá­mom­ra nem tűnik vé­let­len egy­be­esés­nek, hogy gyak­ran éppen 3 és 10 éves kor kö­zött, a szel­le­mi és kul­tu­rá­lis fej­lő­dés­re leg­fo­gé­ko­nyabb idő­sza­ká­ban a leg­na­gyobb a di­no­szau­ru­szok irán­ti ér­dek­lő­dés – ahogy azt sok szülő is ta­nú­sít­hat­ja.” David Nor­man a camb­ridge-i Sedg­wick Föld­tu­do­má­nyi Mú­ze­um igaz­ga­tó­ja, szá­mos si­ker­könyv szer­ző­je.

Nicolaas Matsier - 3D ​a festészetben
Egy ​trompe-l'oeil (ejtsd: [tromplöj], szó szerint: a szemet becsapó) nem egyszerűen valósághű ábrázolásra törekszik, hanem arra tart igényt, hogy úgy tekintsenek rá, mint az anyagi valóság egy darabjára. Emiatt a megtévesztésig háromdimenziósnak kell hatnia, az eredetivel (közel) megegyező méretűnek kell lennie, a festett színeknek meg kell hazudtolniuk a valóságos színeket, a festett fényhatásoknak és árnyékoknak a valóságos fényeket és árnyékokat. Az ilyen festmény kaméleonként beolvad a környezetébe. Az észrevétlenséghez létfontosságú, hogy eltűnjön a művészetben megszokott szétválasztás, a festményt körülvevő, az ábrázolást pontosan be- és elhatároló keret, vagyis esetében minden azon múlik, sikerül-e elkendőzni vagy eltüntetni a határt vagy a szegélyt. „Nem vagyok művészettörténész. A hozzám hasonló műkedvelőknek írok. Koncepcióm nagyon egyszerű: a konkrét alkotásokat és azok alkotóit állítom a középpontba. Lényegében időrendben tárgyalom a műveket és a művészeket. Közel százhúsz mű kerül majd szóba. Közülük számos beletartozik abba a körbe, melyet a trompe-l'oeil kánonjának nevezhetnénk. Mivel holland vagyok, és így dicsekvés nélkül állíthatom, e műfaj képviselői közül sokan a honfitársaim, néhány olyan alkotás is figyelmet kap könyvemben,amelyet talán túlzás lenne mesterműnek nevezni.” Nicolaas Matsier

Tomasz Lem - Földközeli ​kalandok
Stanisław ​Lemet hőseiből ismerhettük meg, és bár a hősök sokat elárultak róla, személye és mindennapi körülményei ez ideig ismeretlenek voltak magyar olvasótábora előtt. Fia, Tomasz ugyan fizikusként végzett, ám akárcsak apja, vizsgáit letéve az írói-fordítói hivatást választotta. Elektromos cukortartó, villanyvasút, transzformátor, gokart, Wimhurst-gép, sztaniolpapírok, Polski-125, Wartburg és társaik népesítették be Tomasz gyermekkorát, aki a világhírű apa "árnyékában" felnőve most egy csokorba gyűjti a Lem-család történeteit. Háború, orosz megszállás, menekülés és költözés városról városra: Lemberg, Krakkó, Kliny, Bécs, Nyugat-Berlin... A lengyel szocialista barakkban szélesvásznon peregnek az események: totalitárius rezsim regnál, a világ megosztott, az információ adagolt, a javakat kiporciózzák, az ellátás elégtelen. Lemék valahogy mégis élnek, túlélnek. Költöznek és utaznak, anekdotákba illő hétköznapjaikat töltik. Hogy milyen ember volt ő a mindennapi helyzetekben, milyen hátteret adott a korszak, melyben élt, rendkívül érdekes olvasnivaló az író rajongói számára, és akik elolvassák, megbizonyosodhatnak róla, hogy az alma nem esett messze a fájától...

Ismeretlen szerző - Képes ​filozófiatörténet
Ha ​a fi­lo­zó­fia tör­té­ne­tét egy ra­ci­o­ná­lis vi­lág­kép örö­kös új­ra­raj­zo­lá­sa­ként ér­tel­mez­zük, akkor azt is fel­té­te­lez­zük, hogy a vi­lá­got gon­do­la­ti úton csak­is kép­ze­lő­erő­vel re­konst­ru­ál­hat­juk. Ezért a cím. A fi­lo­zó­fi­át magát pedig min­dig egy meg­ha­tá­ro­zott kor ke­re­tei kö­zött gya­ko­rol­ták, így a gon­dol­ko­dók saját koruk, saját kö­ze­gé­ben fel­tett kér­dé­se­i­re vá­la­szol­tak. Tehát min­den kor­szak nyoma ott van – a fi­lo­zó­fu­sok által köz­ve­tí­tet­ten – az épp ak­tu­á­lis vi­lág­ké­pün­kön is. Egy-egy gon­dol­ko­dó ko­rá­nak sa­já­tos­sá­ga­it épp olyan köz­vet­le­nül tapasztal­ta meg, aho­gyan a kor le­ve­gő­jét lé­le­gez­te be. Mond­hat­juk, min­den fi­lo­zó­fia képet raj­zolt saját ko­rá­ról. Ezért az a kü­lö­nös és gaz­dag kép­anyag, amely a szer­zők mon­dan­dó­ját il­luszt­rál­ja és pa­ra­dox módon még a je­len­ben való el­iga­zo­dást is se­gí­ti.

Laura Bazzicalupo - Kevélység
A ​hét főbűn Ke­vély­ség, fös­vény­ség, bu­ja­ság, irigy­ség, tor­kos­ság, harag, jóra való rest­ség – ez a hét ki­fe­je­zés a bűnök egész uni­ver­zu­mát fog­lal­ja össze. A hét fő­bűn­re az ókori vi­lág­ban a go­nosz meg­tes­te­sü­lé­se­ként te­kin­tet­tek, a zsi­dó-ke­resz­tény kul­túr­kör­ben pedig az er­kölcs­te­len­ség meg­fé­ke­zé­sé­nek egyik fő­pil­lé­re­ként ka­pott ki­emelt sze­re­pet. Mit mon­da­nak ezek a ki­fe­je­zé­sek nap­ja­ink­ban? Mi ma­radt meg egy­ko­ri vég­ze­tes és ve­sze­del­mes ter­mé­sze­tük­ből? Vajon sze­re­pet kap­nak-e ko­runk tár­sa­dal­má­ban is, vagy netán már el­avult­nak szá­mí­ta­nak egy olyan vi­lág­ban, ahol „min­den el­megy”, ahol már min­den ha­tárt meg­szeg­tünk. Fel­ele­ve­nít­he­tők és új­ra­ér­tel­mez­he­tők, netán be­épít­he­tők a pszi­cho­ló­gi­á­ba és a pszi­cho­ana­li­ti­kus te­rá­pi­ák­ba? Egy biz­tos: vé­tek­ről és bűn­ről lehet idő­sze­rű­en be­szél­ni. Ebben az új so­ro­zat­ban hét tudós kutat az újabb vá­la­szok után. A fő­bű­nö­ket egé­szen szo­kat­lan, mai szem­lé­let­tel vizs­gál­ják, amely már távol áll attól a val­lá­sos ha­gyo­mány­tól, amely­ben ere­de­ti­leg meg­for­má­lód­tak. Kor­sze­rű­en, in­kább ki­áll­ha­tat­lan szen­ve­dély­ként ér­tel­me­zik őket. A hoz­zá­juk való vi­szony az em­be­ri­ség azon ké­pes­sé­gét fe­je­zi ki, amellyel kü­lönb­sé­get tesz jó és rossz kö­zött. Be­szél, anél­kül, hogy má­sok­ra fi­gyel­ne, és min­dig igaza van: nagy­ké­pű. Meg­van a pénze és a ha­tal­ma, azt akar­ja, hogy min­den tőle in­dul­jon ki: ön­telt. Gyö­nyö­rű és el­ér­he­tet­len, min­den moz­du­la­tá­ban saját tes­té­re össz­pon­to­sít: hiú. A ke­vély­ség a bűnök ere­de­te: ta­la­já­ból táp­lál­ko­zik a többi bűn, me­lyek mind ennek kü­lön­bö­ző for­mái. A ke­vély­ség ugyan­ak­kor a csúcs­pont­ja és a be­te­tő­zé­se is ugyan­en­nek a sor­nak: a bűnök ki­rály­nő­je. Tehát ha a többi mind hi­á­nyoz­na, ha egy ember élete egé­szé­ben eré­nyes, sőt tö­ké­le­te­sen er­köl­csös lenne, és a gőg ko­ro­náz­na meg ennyi erényt, akkor az ön­ma­gá­ban ele­gen­dő lenne ahhoz, hogy rontó ár­nyék­kal be­bo­rít­va, meg­sem­mi­sít­se ezt az éle­tet. A gőg egy­ma­gá­ban, lévén a bűnök leg­sú­lyo­sab­bi­ka, képes kár­ho­zat­ra ren­del­ni az em­bert. Ere­det és csúcs­pont.

Francesca Rigotti - Torkosság
Abban ​mindenki egyetért, hogy a Hét főbűn közül a Torkosság a legenyhébb vétek. Miért olyan veszélyes mégis, és miért került a figyelem középpontjába századunkban? Mert ez az egyetlen vétek, ami nem csak a lelket veszélyezteti, hanem a testet is. A falánk ember az arcán viseli bűnjelét, meg a pocakján. Korunkban a világméretű éhezésnél már csak a világméretű elhízás nagyobb probléma. Erre keres megoldást Francesca Rigotti, végigpörgetve a nagyevőket, az ókori mitológiától a mai filmekig.

Slavoj Žižek - A ​törékeny abszolútum
A ​tö­ré­keny ab­szo­lú­tum szin­te min­den olyan témát érint, ami­nek Žižek ön­ál­ló kö­te­tet is szen­telt: a poszt­mo­dern ka­pi­ta­liz­mus mű­kö­dés­lo­gi­ká­ja, a to­ta­li­tá­ri­us rend­sze­rek bor­zon­ga­tó esz­té­ti­ku­ma, a klasszi­kus német fi­lo­zó­fia örök­sé­ge, a lac­ani­á­nus pszi­cho­ló­gia kul­tú­ra­el­mé­le­ti kér­dé­sei, to­váb­bá a pénz és a ha­ta­lom és rek­lám de- és re­ter­ri­to­ri­a­li­zá­ci­ós fo­lya­ma­tai a glo­bá­lis vi­lág­ban, a sze­ku­la­ri­zá­ció és az új­val­lá­si fe­no­mé­nek. Kiss Lajos And­rás Žižek A tö­ré­keny ab­szo­lú­tum-ban meg­koc­káz­tat­ja azt az ál­lí­tást, hogy a ke­resz­tény­ség­nek és a mar­xiz­mus­nak együtt kel­le­ne fel­ven­nie a har­cot az új spi­ri­tu­a­liz­mus tá­ma­dá­sá­val szem­ben. A ke­resz­tény örök­ség fel­for­ga­tó erejű lé­nye­ge túl­sá­go­san is ér­té­kes ahhoz, hogy meg­hagy­juk a fun­da­men­ta­lis­ták­nak. Ide­vá­gó ál­lás­fog­la­lás ez egy mar­xis­tá­tól annak a Krisz­tus­nak 2000. szü­le­té­si év­for­du­ló­já­ra, aki tu­da­tá­ban volt, hogy vi­lá­gunk­ban a sze­re­tet gya­kor­lá­sá­hoz tűz és vas kell­het. „A leg­fé­lel­me­te­sebb, leg­bri­li­án­sabb ér­tel­me­zé­se a pszi­cho­ana­lí­zis­nek, és iga­zá­ból a kul­tu­rá­lis el­mé­let­nek ál­ta­lá­ban." Terry Eag­let­on Sla­voj Žižek írá­sai négy pil­lé­ren ala­pul­nak, ezek: a lac­ani pszi­cho­a­na­lí­zis, a he­ge­li fi­lo­zó­fia, az ideo­ló­gia mar­xis­ta el­mé­le­te, és a ke­resz­tény teo­ló­gia. Ennek a tu­do­má­nyos épít­mény­nek a szer­ke­ze­tét, mely mind a négy te­rü­le­ten köz­pon­ti be­avat­ko­zást esz­kö­zöl, a „nél­kü­löz­he­tet­len Žižek" név is alá­tá­maszt­ja. A The Sub­lime Ob­ject of Ideo­logy (Az ideo­ló­gia ma­gasz­tos tár­gya) c. mun­ká­já­ban Lacan mun­kás­sá­gá­nak je­len­tő­sé­gét he­lye­zi a kö­zép­pont­ba a fi­lo­zó­fi­á­ra és a kor­társ po­li­ti­kai küz­del­mek­re fó­kusz­ál­va. A The Tick­lish Sub­ject (A ké­nyes tárgy) c. mű­vé­ben a ger­mán ide­a­liz­must és a gon­dol­ko­dás utol­ér­he­tet­len ho­ri­zont­ja­it vizs­gál­ja. A The Pla­gue of Fan­ta­si­es (A fan­tá­zia pes­ti­se) c. írá­sá­ban azo­kat az ideo­ló­gi­ai me­cha­niz­mu­so­kat bon­col­gat­ja, me­lyek a hét­köz­na­pi ta­pasz­ta­la­ta­in­kat for­mál­ják, végül a The Fra­gi­le Ab­so­lu­te-ban (A tö­ré­keny ab­szo­lú­tum) fel­tár­ja ke­resz­tény egyen­lő­ség mag­vát. Sla­voj Žižek (Ljub­lja­na, 1949-) szlo­vén író, szo­cio­ló­gus, pszi­cho­ana­li­ti­kus, fi­lo­zó­fus és kul­tú­ra kri­ti­kus. Je­len­leg a ljub­lja­nai egye­tem pro­fesszo­ra, és a Uni­ver­sity of Lon­don Birk­beck Ins­ti­tu­te for Hu­ma­ni­ti­es nem­zet­kö­zi igaz­ga­tó­ja. A világ szá­mos egye­te­mé­nek ven­dég­ta­ná­ra: Uni­ver­sity of Chi­ca­go, Co­lum­bia, Lon­don Con­sor­ti­um, Prince­ton, The New Scho­ol, Euro­pe­an Gra­du­a­te Scho­ol, Uni­ver­sity of Min­ne­so­ta, Uni­ver­sity of Ca­li­for­nia, Ir­vi­ne, Uni­ver­sity of Mi­chi­gan. A poszt-lac­ani­á­nus el­mé­let egyik leg­je­len­tő­sebb kép­vi­se­lő­je, aki a po­pu­lá­ris el­mé­le­tek­kel kí­ván­ja Lacan te­ó­ri­á­ját ma­gya­ráz­ni, il­let­ve Lacan fo­gal­ma­i­val írja le a kor­társ po­li­ti­kai és tár­sa­dal­mi je­len­sé­ge­ket és prob­lé­má­kat. Olyan bal­ol­da­li gon­dol­ko­dó, akit erő­sen be­fo­lyá­sol­tak Hegel, Marx és Schel­l­ing el­mé­le­tei. Žižek po­li­ti­ka­i­lag is aktív: 1990-ben je­löl­tet­te magát az el­nök­vá­lasz­tás során. Szá­mos írása je­lent meg, több mint ötven köny­ve, emel­lett do­ku­men­tum­fil­mek is ké­szül­tek vele és róla.

Marshall McLuhan - Quentin Fiore - Médiamasszázs
Mikor ​először gyűjtötték egybe McLuhan profetikus kijelentéseit az elektronizált információs kor életéről, meglepetéssel tapasztalták, hogy megfigyelései négy évtized elteltével is milyen zavarba ejtően tiszták, mennyire meghökkentően pontosak és időszerűek. A Médiamasszázs egy visszapillantó tükör, amely a láthatatlan és a természeti környezet, az érzékszervi hatások, a tömegmédia mindennapjai, a fogyasztói javak, a sajtó, a reklámok, és a művészetek kaleidoszkópját mutatja számunkra. Kétségkívül tudománytörténeti jelentőségű mű. Quentin Fiore illusztrációi és Jerome Agel kiegészítései kísérik, melyek McLuhan tudás, eredetiség, provokáció és intuíció iránti szenvedélyességére reflektálnak. Marshall McLuhan kanadai tudós, filozófus, irodalomtanár és irodalomkritikus, rétor és kommunikáció-teoretikus volt. Munkássága a médiaelmélet egyik sarokköve, melyet a reklám- és médiaipar a gyakorlatban is alkalmaz. Nevéhez fűződik „a médium maga az üzenet” („the medium is the message”) szlogen és a „globális falu” („the global village”) fogalom bevezetése, valamint a hozzájuk tartozó elméletek kidolgozása.

Stanisław Lem - Sex ​Wars
„Mivel ​nem is dilettánsként, hanem inkább tudatlanként szemlélem a történelmet, csak a saját gondolataimat írhatom le és tárhatom mások elé, azzal az előzetes figyelmeztetéssel, hogy természetesen nem ismerem sem a történelem „valódi” mozgatórugóit, sem a történelemre – veszély esetén – alkalmazandó csodaszert…” „A SEX WARS, amelynek egyértelműen provokatív céllal adtam ezt a nevet, valójában semmiféle tisztességes előrejelzést nem jelent. Nem azt takarja, hogy eljön a nap, amikor a műszakilag legfejlettebb országok meddőséget vagy vetélést okozó aeroszolt tartalmazó bombát dobnak a harmadik világra. Csak arról van szó, hogy az emberiség nagy tömege a jólét erődjét ostromolja, közben éhen pusztul a tolongásban, és ez az emberáradat végül rákényszeríti a kémiai technikák tulajdonosait arra, hogy tegyenek valamit…”

Tomáš Zmeškal - Az ​ékírásos szerelmeslevél
1915. ​november 24-én a cseh nyelvész Hrozný professzor bemutatta a világnak a hettita nyelv megfejtését – és éppen ezen a napon született meg Josef Cerný. Az életét követve egyben megismerjük térségünk 20. századi történetét: börtön, kínzás, árulás, erőszak, sértődés, megbocsátás…Az egészet azonban mégsem a keserűség jellemzi, hanem a cseh íróktól megszokott csendes derű. A történelmet sem egyoldalúan ábrázolja,hanem árnyaltan, több nézőpontból, olykor szürreálisan, mégis átélhető módon.A történelmi családregény Csehszlovákiából indul és a mai Csehországba vezet, mozaikszerűen épül fel, más időszakok és távoli helyek tűnnek fel, megismerjük Josef és Kveta szerelmét, házasságát, ott állunk lányuk esküvőjén, és végül az a bizonyos, ékírással írott szerelmeslevél is megtalálja az olvasóját. A kongói apától és cseh anyától származó prágai Tomáš Zmeškal (1966) író, műfordító és angoltanár. Regénye elnyerte a rangos cseh Josef Škvorecký-díjat (2009) és az Európai Unió irodalmi díját (2011).

Judith Schalansky - Darwinregény
Milyen ​gyakran követelték már, hogy szülessék meg végre a fordulat regénye, amely az „endékás” múltat a történelemkönyvek megállapításait meghaladva magyarázza meg. Sok író próbálta megírni ezt a könyvet, vannak azonban olyan szerzők, akik tartózkodnak az ilyesfajta igazságkereséstől, akiket a történetek érdekelnek. Történetek, amelyekben emberek állnak a középpontban. Az NDK náluk szinte csak háttér: nem feledhető, de nem is elengedhetetlen. Ezeknek a szerzőknek a történeteiben az emberiség igazán nagy kérdéseiről van szó. Így van ez Judith Schalansky esetében is, aki 1980-ban az ottani Greifswaldban született. Jelenleg Berlinben él. A Darwinregénnyel elnyerte A legszebb német könyvnek járó díjat és Német Könyvdíjra is jelölték. „Csak mert léteznek kövületek, azért tudunk egyáltalán a régebbi életről. Ezek a legfontosabb bizonyítékok az evolúció folyamatára, amely a fajok változékonyságáról, közös származásáról, az elképzelhetetlenül hosszú időszakokon át megtett apró lépések rettentő erejéről szóló tan! Bizonyítják azt a tényt, hogy minden élet egymással rokon és semmi sincs egymástól elválasztva, hogy minden összetartozik, még akkor is, ha nem úgy néz ki. Számok, képletek vagy kísérletek nélküli elmélet. Aki megértette, az megértette az életet, megoldotta a világ rejtélyét.” A regény Elő-Pomerániában, Németország egyik legkevésbé fejlett régiójában játszódik. Inge Lohmark régimódi biológia–testnevelés szakos tanárnő, aki keményen és könyörtelenül tartja óráit, és közben nem veszi észre, hogy sem önmaga, sem a családja, sem a diákjai iránt nincs benne jóérzés, sem szeretet. Képtelen felfogni, hogy miért él Amerikában a lánya, és miért lett strucctenyésztő a férje. A rendszerváltás, a diákhiány, a lakosság elköltözésével fenyegetett régió: mindezek elengedhetetlen rekvizitumai az elbeszélésnek. Inge Lohmark a természet törvényeinek fennmaradásáért küzd, az elérhetetlen elérésére törekszik, ám végül meginog Darwinba vetett hite. Schalansky nem a történelemben, nem az NDK-s múltban keresi az okokat. Nem azonosít vétkeseket: egy embert lát, aki nem a környezetétől való elszakadása miatt és nem is a külső körülmények kizárólagos hatására lett az, aki.

Pico Iyer - A ​nyugalom művészete
"A ​sebesség korában nincs üdítőbb, mint a lassúság. A zavaró körülmények korában nincs nagyobb luxus, mint a koncentrált figyelem." A csendes üldögélés lehet a legnagyobb kaland az életben - állítja Pico Iyer, az ünnepelt útikönyvszerző, aki bejárta az egész világot. Leonard Cohen, Mahátma Gandhi, Marcel Proust és különböző innovatív vállalatok példáján keresztül mutatja be, hogy a magányos elvonulás növeli a kreativitást, és olyan életformát kínál, amely képes ellensúlyozni a modern világ őrült rohanását.

Nicholas Carr - Hogyan ​változtatja meg agyunkat az internet?
Vajon ​elbutít-e bennünket a Google? A könyvolvasás megtanított figyelmünk összpontosítására és a kreatív gondolkodásra, ezzel szemben az internet a sok forrásból származó, apró információfoszlányok gyors megismerésére ösztönöz, s mindeközben eltereli a figyelmünket. Tudományosan bebizonyították, hogy élményeink megváltoztatják az agyunkat: az információk keresésére, tárolására és megosztására használt digitális technológiák ténylegesen átszervezik agyunk idegpályáit. Nicholas Carr sokakban aggodalmat kelt, amikor rávilágít korunk egyik legfontosabb dilemmájára: miközben élvezzük a világháló előnyeit, vajon nem áldozzuk-e fel az elmélyült olvasás és gondolkodás képességét? Ez a rendkívül olvasmányos mű leírja azt a furcsa, mesterséges világot, amelyben jelenleg élünk, miközben komoly kérdéseket vet fel a modernkori szellem állapotával kapcsolatban.

Sergio Benvenuto - Jóra ​való restség
A ​hét főbűn Ke­vély­ség, fös­vény­ség, bu­ja­ság, irigy­ség, tor­kos­ság, harag, jóra való rest­ség – ez a hét ki­fe­je­zés a bűnök egész uni­ver­zu­mát fog­lal­ja össze. A hét fő­bűn­re az ókori vi­lág­ban a go­nosz meg­tes­te­sü­lé­se­ként te­kin­tet­tek, a zsi­dó-ke­resz­tény kul­túr­kör­ben pedig az er­kölcs­te­len­ség meg­fé­ke­zé­sé­nek egyik fő­pil­lé­re­ként ka­pott ki­emelt sze­re­pet. Mit mon­da­nak ezek a ki­fe­je­zé­sek nap­ja­ink­ban? Mi ma­radt meg egy­ko­ri vég­ze­tes és ve­sze­del­mes ter­mé­sze­tük­ből? Vajon sze­re­pet kap­nak-e ko­runk tár­sa­dal­má­ban is, vagy netán már el­avult­nak szá­mí­ta­nak egy olyan vi­lág­ban, ahol „min­den el­megy”, ahol már min­den ha­tárt meg­szeg­tünk. Fel­ele­ve­nít­he­tők és új­ra­ér­tel­mez­he­tők, netán be­épít­he­tők a pszi­cho­ló­gi­á­ba és a pszi­cho­ana­li­ti­kus te­rá­pi­ák­ba? Egy biz­tos: vé­tek­ről és bűn­ről lehet idő­sze­rű­en be­szél­ni. Ebben az új so­ro­zat­ban hét tudós kutat az újabb vá­la­szok után. A fő­bű­nö­ket egé­szen szo­kat­lan, mai szem­lé­let­tel vizs­gál­ják, amely már távol áll attól a val­lá­sos ha­gyo­mány­tól, amely­ben ere­de­ti­leg meg­for­má­lód­tak. Kor­sze­rű­en, in­kább ki­áll­ha­tat­lan szen­ve­dély­ként ér­tel­me­zik őket. A hoz­zá­juk való vi­szony az em­be­ri­ség azon ké­pes­sé­gét fe­je­zi ki, amellyel kü­lönb­sé­get tesz jó és rossz kö­zött. A rest­ség bűnét ele­in­te a re­me­te szer­ze­te­sek szá­má­ra tar­tot­ták fenn, akik el­mél­ke­dés he­lyett dé­mo­nok kí­sér­té­sé­nek ke­reszt­tü­zé­ben lus­tál­kod­tak. A kö­zép­ko­ri lajst­rom még meg­kü­lön­böz­tet­te a rest­ség és a szo­mo­rú­ság bűnét: – rest­ség: he­nye­ség, lus­ta­ság, al­kal­mat­lan­ko­dás, sem­mit­te­vés, nyug­ta­lan­ság – a gon­do­la­tok el­ka­lan­do­zá­sa, a test el­ka­lan­do­zá­sa (sic!), bő­be­szé­dű­ség, kí­ván­csi­ság; – szo­mo­rú­ság: ne­hez­te­lés, kis­hi­tű­ség, el­ke­se­re­dés. Ami­kor Ger­gely pápa a fő­bű­nök szá­mát 8-ról 7-re csök­ken­tet­te, és a szo­mo­rú­ság és rest­ség bűnét össze­von­ta, a bús­ko­mor­ság or­vo­si ese­tét – mai ki­fe­je­zés­sel a de­presszi­ót – a rest­ség eti­kus mo­tí­vu­má­val össze is ke­ver­te. Ob­lo­mov, Cse­hov hősei, Proust el­tűnt ide­jé­nek fog­lyai, Freud hisz­té­ri­kái bő­sé­ges mu­ní­ci­ót adnak mai di­ag­nó­zi­sunk és in­ga­tag ke­dé­lyünk vizs­gá­la­tá­nak kul­túr­tör­té­ne­ti meg­íté­lé­sé­hez. Ser­gio Ben­ve­nu­to: pszi­cho­ana­li­ti­kus, fi­lo­zó­fus a római Nem­ze­ti Ku­ta­tá­si Ta­nács ku­ta­tó­ja és a Jour­nal of Euro­pe­an Psy­cho­a­naly­sis fő­szer­kesz­tő­je.

Etgar Keret - Boldog ​boldogultak
Mi ​történik, miután felvágod az ereidet, főbe lövöd, esetleg vízbe fojtod magad? A paradicsomba vagy a pokolra kerülsz, miután végzel magaddal? A világsikerű izraeli író abszurd kisregényében egy nagyvárosba érkeznek az öngyilkosok, és úgy élnek tovább ebben a furcsa világban, ahogyan végeztek magukkal. Vérző csuklóval, elkékült orcával vagy épp lyukkal a halántékukon tengetik napjaikat az örökkévalóságig. Főhősünk, Háim még csak két napja dolgozik a Kamikaze pizzériában, amikor olyan hírt kap, amely alapjaiban változtatja meg addigi halálát Etgar Keret (1967, Rámát Gán) a kortárs izraeli irodalom világszerte egyik legkedveltebb alakja, művei eddig 37 országban jelentek meg. Salman Rushdie az új generáció hangjának titulálta, prózái mellett számos film és sikeres képregény is fűződik a nevéhez.