Ajax-loader

kollekció: Novellák

“Ugyanis a felborulás pillanatában ez a könyv előreesett, és a kis ülésen kuporgó lakáj nyomban utánakapott, mert felelősséget vállalt a féltett, kézzel írott könyvért.”


William Somerset Maugham - Az ​oroszlánbőr
Tartalom: A ​tücsök és a hangya Otthon Gigolo és Gigolette A boldog pár Gerlebúgás Az oroszlánőr Menekülés A boldog ember A költő Egy emebr Glasgow-ból A gyöngysor A körülmények hatalma Hányódó roncsok Erény A sebhelyes ember A gyöngyszem Lord Mountdrago A sekrestyés Idegen földön barát bajban Lábnyomok a dzsungelben Német Harry Egy ötvenéves asszony Mayhew A lótosz-evő Salvatore Egy érzékeny lelkiismeret Szeptember hercegnő Érdekházasság Egy távoli gyarmaton Nyersanyag

Moldova György - A ​törvény szolgája és egyéb történetek
"A ​turistacsoport megállt a beláthatatlan messziségben elnyúló tó partján, de mindjárt hátrább is lépett, mert a vízből egy kétméteres krokodil vetette fel magát, fogai a levegőben csattantak össze, alig néhány centire az oszloptól, melyen a "Budapest" és a "Tülkölni tilos" tábla állt. - Igen - mondta az idegenvezető -, alig néhány évvel ezelőtt még itt kezdődött Magyarország fővárosa, mely napjainkra nyomtalanul elmerült, emberi hiúság, kényelmesség és gyávaság okozta a vesztét. Lakói között még az 1970-es évek elején divattá vált, hogy gazdagságukat, rangjukat különféle jelekkel, ahogy akkoriban mondták, státusszimbólumokkal fitogtatták... Divatba jöttek a különféle állatok, először a kutyák, hatalmas bernáthegyik és komondorok szíját fogták rettegő tulajdonosaikat, őszintén megkönnyebbültek, amikor lejárt a kutyák divatja. Jöttek a majmok, de ők is hamar megszokottá váltak, minden jobb budapesti villa télikertjében ugrándozott egy-egy cerkóf- vagy makimajom. Gazdáik rövid úton megszabadultak tőlük... Nem lehet tudni, hogy ki és honnan hozta be az első krokodilt Budapestre..."

Jókai Mór - A ​nagyenyedi két fűzfa
A ​nagy magyar mesemondó szép történelmi tárgyú elbeszéléseit tartalmazza ez a kötet. Ez a tizenkét történhet felöleli úgyszólván az egész magyar történelmet. Szerepel köztük Árpád vezér és a honfoglalás, Rozgonyi Cecília, a Zsigmond királyunk idejében vitézkedő hős asszonyunk története. Mátyás király fája és további kilenc történet a törökvilágból, a kuruc időkből és a szabadságharc hősi napjaiból. Jókai mesteri tolla alatt a nagyenyedi vitéz kollégistáktól Trajtzigfritzig és Bórembukk labanc rablóvezérek mulatságos figuráján át a rettenthetetlen bátorságú Simonyi Józsefig, a "legvitézebb huszárig" és Guyon tábornokig a feledhetetlen alakok egész sora elevenedik meg. És a székely asszony nemes pátoszától a Komárom anekdotázó könnyedségéig az elbeszélő modor változatossága ejt rabul.

Ljudmila Ulickaja - Elsők ​és utolsók
Aki ​ismeri és szereti Ljudmila Ulickaja regényeit, válogatott elbeszélései kötetében is megtalálja mindazt, ami a világhírű orosz írónő művészi világát jellemzi: a fordulatos, helyenként bizarr cselekményt, a meghökkentő egyéni sorsokat, a szövevényes családi viszonyokat, a csipkeszerűen míves környezetábrázolást, a finom irodalmi és kultúratörténeti párhuzamokat. Az elbeszélések hősei átfogják az egész orosz társadalmat a félkegyelmű koldustól a társadalmi kiváltságokat élvező, magasan kvalifikált értelmiségiig, a világra eszmélő kisgyerektől a haldokló aggastyánig, az apácalelkületű elvált nőtől a szenvedélyes szerelemre vágyó, magányos homoszexuálisig. A történetek együttérzést váltanak ki vagy ironikusak, könnyeket fakasztanak vagy nevetésre ingerelnek, de sosem akarják megmondani az ,,igazságot": a szerző az értelmezést az olvasóra bízza. Ljudmila Ulickaja, a ,,szoknyás Csehov", a csak rá jellemző stílusával, egyéni látásmódjával egyetemessége mellett a kisprózájában is a legnemesebb orosz irodalmi hagyományok folytatója.

Covers_125227
Elképesztő ​novellák Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Elképesztő ​novellák
Figyelem! ​Ha Önben, kedves Olvasó, van némi vállakozó kedv, szeret kellemesen borzongani, kiállja a horror próbáját, osztozkodhat az elégtételben azokkal, akik - e kötet novelláinak tanúsága szerint - képesek voltak túlélni minden ármánykodást. Mit lát a kisfiú a tűzlétráról? Hogyan született meg a várva várt kis Hitler? Miért baj az, ha áldozatunknak ikertestvére van? Valóban el lehet követni gyilkosságokat büntetlenül? Kedves Olvasó! Legyen erős, készüljön fel minderre (és még sokkal-sokkal többre), de elsősorban olvassa el az Elképesztő novellák-at!

81
Körkép ​81 Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Körkép ​81
A ​kötet szerzői: Bertha Bulcsu Boldizsár Iván Bor Ambrus Czakó Gábor Csák Gyula Csurka István Dobai Péter Esterházy Péter Fekete Gyula Galgóczi Erzsébet Goda Gábor Göncz Árpád Gyurkovics Tibor Illés Endre Jókai Anna Kolozsvári Grandpierre Emil Kurucz Gyula Kutasi Gyula Mándy Iván Mocsár Gábor Moldova György Mózes Lajos Nádas Péter Somogyi Tóth Sándor Sőtér István Sükösd Mihály Szentkuthy Miklós Tandori Dezső Tar Sándor Tatay Sándor Vámos Miklós Végh Antal Vészi Endre

K%c3%96rk%c3%89p_82
Körkép ​82 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Körkép ​82
szerzők: Balázs ​József Bertha Bulcsu Bisztray Ádám Boldizsár Iván Fenákel Judit Gáll István Hajnóczy Péter Hernádi Gyula Hubay Miklós Jékely Zoltán Karinthy Ferenc Kolozsvári Grandpierre Emil Kolozsvári Papp László Kurucz Gyula Kutasi Gyula Lakatos Menyhért László-Bencsik Sándor Mándy Iván Mocsár Gábor Nyerges András Ottlik Géza Palotai Boris Szeberényi Lehel Szobotka Tibor Tandori Dezső Tar Sándor Tatay Sándor Thury Zsuzsa Végh Antal Vészi Endre

Heltai Gáspár - Száz ​fabula
HELTAI ​GÁSPÁR MINDEN JÁMBOR OLVASÓKNAK KÉVÁN ISTENTŐL MIND LELKI S MIND TESTI JÓKAT! Szerető uraim és szerelmes atyámfiai! Ím, gyűtöttem és egybeszedtem száz fabulát, régieket és újakat. Mi okból műveltem légyen ezt, minden jámbor olvasó meg értheti az értelmekből, melyeket minden fabula mellé szerzöttem és utána vetöttem. Senkinek e munkámmal nem akartam ártani, senkit nem akartam bosszontani, senkit is megküssebbíteni: és vélem, hogy ha valaki e fabulákat jó szűvel meg akarja olvasni, hogy sok jó hasznot vehet belőle. Mert noha e fabulák embertől talált és meggondolt dolgok, de azért ugyan velejesek, és külenb-külenb szép és hasznos tanóságok vadnak benne. De noha ídes és igen jó akaratból felvöttem ezt e munkát (mely bizony nem igen kicsiny és alávaló), és noha nem kevés haszon jő a jámbor olvasóknak be lőle: de mindazáltal tudom, hogy sokan lésznek, kik az én jó szándékomat és nehéz munkámat mind vissza és gonoszra magyarázzák. Mert a szájaveszetteknek akármit adj eleikbe, azért ugyan nem kedvelik: mert a szájoknak íze elveszett. Olyan az irigységnek természete is. Ezeknek ezokaért semmit nem mondok, hanem ezt: hogyha az én munkám nekik nem tetszik: ottan üljenek le, és csináljanak jobbat. Én bizon nem irillem. Ha ezokaért én is úgy járok, mint a szegény ember fiával és szamarával járt volt: nincs mit tennem. Mert mikoron a szegény vén ember hozzávötte volna az ő gyermek fiát, és elejbe vötte volna az ő egyetlen egy szamarát, hogy a városba hajtaná eladnyi, megláták őket az út mellett cselekedő és munkálkodó emberek, és megneveték a szegény vén embert, mondván: – Bezzeg, bolond ageb ez! Lá, mint hajtja előtte a szamárt! Nem tud az ageb reája ülni, avagy a gyermeket reá ültötni. Mely nehezen járhat ő maga is, csak alég ballaghatik. Hallván azt a szegény ember, felültöté a gyermeket a szamárra, és őmaga utána ballaga. Látván azt az út mellett való dolgozók, mondának: – Bezzeg, bolond vén ember ez, mert csak alég ballaghat, mégis nem ült fel a szamárra, hanem a gyermeket ültötte fel reája: maga a gyermek könnyebb volna és könnyebben járhatna, hogynem őmaga. Hallván ezt a szegény vén ember, ismég megmásolá tanácsát, és leszállítá a gyermeket, és őmaga üle fel a szamárra. Látván azt az út mellett munkáló emberek, mondának: – Micsoda hitván, kegyetlen vén ember ez! Ím, őmaga felült a szamárra, és utána kell gyalogalni a szegény gyermeknek. Lám, ugyan rabbá tötte az önnen fiát, és semmibe nem kímíli a szegény gyermeket. A vén ember, hallván e beszédöket megharagvék, és felvoná a gyermeket, és háta megé ültötte azt a szamárra, és elindula a város felé. Mikoron ezt látták volna az út mellett való dolgozó emberek, mondának: – Micsoda bolond és kegyetlen vén ember ez! Lám, a természet dolgát sem érti meg. Mert azért vagyon a szamárnak oly rövid háta, hogy csak egy ember üljön reá; ez kedig másodmagával hágott a szegény szamárra. Kár, hogy olyan vén ember és bolond. Hallván ezt a szegény vén ember, mondá: – E nagy dolog, hogy semmiképpen nem találhatom a módot, hogy cseleködhessem, hogy az embereknek tessék. És megharagván, mind a négy lábát egybeköté a szamárnak, és egy rudat nyújta által, és monda a fiának: – Jer, vigyük el: netalám e mód tetszik nékik. És ketten vinni kezdék a rúdon a szamárt. Látván ezt az út mellett való emberek, kacagni kezdének, és mondának: – Ó, bolond vén ember, mind fiastól, ím mint viszik a szamárt! Ki látott soha olyan dolgot? Maga mindketten ülhetnének a szamár hátára, és szépen elhordozná őket a szamár. De látod-é, mint bolondultanak meg mindketten! Hallván ezt a szegény vén ember, igen megbúsula, és monda a fiának: – Ördeg győzi ezeknek kedvekre cseleködni! Ha imezt műveljük, nem jó; ha amazt műveljük, az sem jó; ha imígy cseleköszünk, nem tetszik nékik, ha amúgy cseleköszünk, az sem jó. Sem ekképpen, sem amakképpen nem jó. Jer, vessük a vizsla szamárt a vízbe, hogy megmeneködjünk tőle! És beveték oda a vízbe, és meghala a szegény szamár a vízbe. És ekképpen a szegény vén ember az ő fiacskájával pénz nélkül és szamár nélkül hazatére. Ha ezokaért énfelőlem és az én munkám felől így kezdnek ítílni, nincs mit tönnem: el kell azt is tűrnem. Miérthogy tudom, és bizonságot vöttem róla, hogy az emberek olyanok, hogy senki kedvekre nem cseleködhetik semmit: de mind azáltal nem szinte olyan kába leszek, mint a szegény vén ember, hogy munkámat efféle harapásokért és mérges ítíletekért a tűzbe vessem, avagy a vízbe hányjam. Vaj nem. Hanem megérem avval, hogy jószándékból és jó lelkiismeretből cseleköszem; és afféle írigy lángú irigyöknek mondom: dicatis meliora. De mindazáltal hiszem, hogy vadnak jámborok, kiknek fog tetszeni e munkám, és kik jó hasznot vesznek belőle, miérthogy nemcsak a puszta fabulákat szörzettem egybe, hanem minden fabulának az értelmét is melléje töttem, melyet megspéköltem és megékesítöttem szentírásokkal és egyéb szép bölcs mondásokkal és közbeszédökkel. Ajánlom magamat a jámboroknak minden munkáimmal egyetembe, kiknek mindnyájan kévánok Istentől mind lelki s mind testi jókat.

Asszonyaink_arca
Asszonyaink ​arca Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Asszonyaink ​arca
Lányokat, ​asszonyokat - embereket idéznek antológiánk versei, elbeszélései. Emberekről szól a mese, akik ugyanakkor nők, sajátos érzelmi-lelki beállítódással, kötöttségekkel. Hogy mit jelent itt a "sajátos", arra válaszolnak ezek a szépirodalmi alkotások. A művek keletkezésük ideje, írójuk vérmérséklete szerint természetesen különbözően fogalmaznak, s csak azért nem jeleztük az évszámokat, mert olyan általános felé is szerettük volna terelni a figyelmet, amely az "emberi érték" fogalmával mínősíthető. Ennek megmutatására törekedve nem is erőltettük a tematikus körök kialakítását: az élettani folyamatot követve lányokról, asszonyokról, anyákról és idős nőkről rajzol képeket a gyűjtemény négy ciklusa. A válogatás gyűjtőterülete elsődlegesen az elmúlt fél évszázad magyar irodalma volt. Az egyetemes költészetből azért szemelgettünk, hogy bizonyos gondolatok, érzelmek időn és téren kívüliségét érzékeltessük. Ugyanakkor a kizárólagosan hazai prózaanyaggal a magyar valósághoz szerettük volna kötni a problémákat. Nyilván föltűnik, így is sok szép írás hiányzik, de lehetőség szerint semmit sem akartunk megismételni a hasonló tematikájú korábbi négy antológiából, amelyeket ugyanúgy, mint ezt, a nemzetközi nőnap alkalmából adtunk ki.

Mándy Iván - A ​bútorok
A ​roskatag karosszékek, ormótlan hármasszekrények, kopott kórházi vaságyak, ásatag ebédlőgarnitúrák, hivalkodó márványasztalok - e könyv különös hősei - valamennyien tanúk. Az önnön szűkösségüktől szenvedő, képzelt csodákkal, valódi és álmodott emlékekkel vígasztalandó emberi életek tanúi. A múlt és a jelen kísérteteiről, kínzó magányról és megunt társaságáról, betegségről és halálról, röpke szerelmekről, ünnepi kedvről és hétköznapi józanságról: az emberi életek kiszámíthatatlanul formálódó költészetéről vallanak Mándy Iván bútorai, a padlásra került ócskaságok csakúgy, mint a pöffeszkedő vadonatújak. "Éjjeliszekrények érkeztek a házba. Zömök, barna éjjeliszekrények. Elfoglalták a lépcsőfordulókat. Minden emeleten egy-egy éjjeliszekrény. Egy pillanat és felcsendül a karének. Egy rekamié lebegett az udvar fölött. Egy olyan dupla rekamié. Oldalt dőlve úszott a levegőben. Ellebegett az udvar fölött. Visszatért. Mozdulatlanul állt a levegőben. Lassan ereszkedett."

Covers_426082
elérhető
4

Fejes Endre - A ​hazudós
Fejes ​Endre írói világának sokszínűségét reprezentálja novellás kötete. Hősei nehéz, küzdelmes sorsú munkások, a Józsefváros szűk utcáin, sötét terein élnek. Szűkre mért életükből a képzelet szárnyán, szivárványos álmok segítségével próbálnak kitörni. De meséik nem csupán a prózai valóságot szépítő hazugságok, hanem egy másfajta, emberibb élet utáni vágyakozást is kifejezik. A bukástól, a kudarctól akarja védeni szeretett hőseit az író, értük, velük perel lírai realizmussal telített írásaiban.

Nádas Péter - Párhuzamos ​történetek I-III.
A ​Párhuzamos történetek talán legfeltűnőbb vonása, az életmű ismerői számára is meglepetést jelentő újdonsága az egymástól lényegében független történetek olyan elképesztő sokasága, amelyet semmiféle realista konstrukció nem lenne képes egyetlen elbeszélésben összefogni. E regény történetei szinte ugyanúgy megszámlálhatatlanok, mint ahogyan azt sem tudnánk összeszámolni, hány emberrel találkoztunk életünkben, mégis egyetlen elbeszéléssé olvadnak össze. A regény egyetlen, nagy elbeszélése azonban nem ezeket a történeteket beszéli el, hanem a testek egymásra hatásának, egymásra gyakorolt vonzásának, egymásra irányuló vágyakozásának és egymásról őrzött emlékezetének nagy történetét. Ebben a burjánzó elbeszélésben jönnek létre olyan csomópontok, amelyek különböző személyekkel azonos időben és azonos helyen (a másik test az érzetben), azonos időben különböző helyeken (a másik test a vágyban), azonos helyen különböző időkben (a lakás, a ház, a város emlékezete a testben), illetve ugyanazon személlyel különböző helyeken és időkben (a saját test az emlékezetben) megesett dolgokat kapcsolnak össze. Az elbeszélésnek ez a csomópontról csomópontra haladó mozgása vetíti ki aztán a rekonstruáló képzeletbe a történetek szövegen túli valósággá összeálló szövevényét, mely így gyakorlatilag és elvileg egyaránt kimeríthetetlen, és ezért képes egy semmiből megteremtett, társadalmilag és történelmileg mégis szigorúan meghatározott, az általunk ismert vagy ismerhető reáliáknak akkurátusan megfelelő, szövegen túli világot alkotni. Ahogy ez létrejön, az ennek a regénynek a legnagyobb titka és egyben világirodalmi teljesítménye. A Párhuzamos történetekkel létrejött az a mű, amely komolyan veszi és megválaszolja a realizmus felbomlása, a századelő újító kísérletei és a nouveau roman által felvetett kérdéseket, ugyanakkor visszaadja az olvasás gyönyörét, és kiállja az összehasonlítást a tizenkilencedik századi nagyrealizmus legnagyobb műveivel.

Chuck Palahniuk - Kísértettek
A ​határsértésben mindig élen járó Palahniuk összetéveszthetetlen stílusú novellái egészen különböző léthelyzeteket és problémaköröket tárgyalva érintik az író kedvelt témáit. A "Kísértettek" gyomorforgató szatírája, ez a stilizált nyelven előadott beszámoló a színházban rekedtek televíziós valóságshow-kat idéző kálváriájáról egyrészt írói erőfitogtatás, az olvasói ingerküszöb feszegetése, másrészt élcelődés a szerző saját hivatásán és a játszi könnyedséggel alakítható igazságverziók örök szkepszist kiprovokáló világán.

Lev Tolsztoj - Ivan ​Iljics halála
A ​kötet az alábbi elbeszéléseket tartalmazza: Szevasztopol december havában. (Tábor Béla fordítása.) Szevasztopol májusban. (Tábor Béla fordítása.) Szevasztopol 1855 augusztusában. (Tábor Béla fordítása.) Ivan Iljics halála. (Szőllősy Klára fordítása.) Kreutzer-szonáta. (Németh László fordítása.) Utószó a "Kreutzer-szonátá"-hoz. (Gellért György fordítása.)

Barry Yourgrau - Egy ​ember kiugrik a repülőből
Előfordult ​veled valaha, hogy be akartál sétálni egy Dalí metszetbe? Vagy belépni egy tündérmesébe? Nyisd ki ezt a könyvet, és meg fogsz lepődni - mintha valaki hirtelen kirántaná lábad alól a valóság talaját. Barry Yourgrau ezzel a könyvvel dobbantott, méghozzá akkorát, hogy egyből fölkerült vele az irodalom dobogójára. Akár a nemrég megjelent Szexegypercesek-ben, ebben a művében is abszurd, szürreális álmaival bombázza olvasóit. Mintha Dalí és Bunuel híres filmjébe, az Andalúziai kutyá-ba csöppennénk be vele, jóllehet ő nagynevű elődeinél talán kissé könnyedebben, játékosabban bánik ezekkel az álmokkal, hol nagy, piros orrú bohócként, hol a reánk váró, utolsó jégkorszak egyetlen megmaradt korcsolyázójaként, hol pedig a nők tehetetlen játékszereként. Ezekben az álmokban minden megtörténhet: az ember beköltözik egy tehénbe, rajtakapja a feleségét egy mókussal, hóemberré változott apját hűti éveken át, sőt, ha olyan kedve támad, kiugrik a repülőből...

Albert Camus - A ​száműzetés és az ország
Kevés ​életmű volt nagyobb hatással a XX. század francia irodalmára - és ezen keresztül az európai közgondolkodásra -, mint az, amelyet rövid élete során Albert Camus (1913-1960) alkotott meg. Camus-nek nem kellenek "trükkök", külsőségek: szembeszökően szerves és természetes minden eleme, nyelvi dísze a dísztelenség, a belső súly adta erő; torkot szorongatóan sűrű atmoszféráit a végső egyszerűségig tisztult szenvedély teremti, azok az erős kötelékek, amelyek az embert tájhoz és emberhez köthetik: a hazaszeretet furcsa, megindítóan letisztult, magasrendű képletei, bizonyságául annak, hogy a haza a születés és a gyerekkor színhelye. Mert Camus az afrikaiak nagy írója: belőle a modern ember életérzése, a kor, a belső magány, számkivetettség és a boldog Ország utáni vágy franciául is, magyarul is "afrikai nyelven" szól. Hat novella van ebben a kötetben: változatos módon, de valamennyi az emberi magány termékeny feloldásáért való szűntelen küzdelmet ábrázolja, az Ország keresését, ahol a magány úgy oldódik fel, hogy összeolvad a többi magánnyal.

Déry Tibor - Theokritosz ​Újpesten
A ​gyűjtemény első elbeszélése 1931-ben született, az utolsó 1966-ban: harmincöt esztendő novellatermését tartja kezében az olvasó. Most, hogy ezt a hatalmas, gazdag, sokszínű anyagot együtt látjuk, nemcsak egy kivételesen izgalmas tehetségű író fejlődését követhetjük nyomon, hanem harmincöt év európai történelmének és stílusirányzatainak alakulását is. A gyűjtemény két kötete tartalmazza Déry Tibor jól ismert novelláit, elbeszéléseit, A ló meg az öregasszony, a Szerelem anyagát (köztük olyan nagyszerű írásokat, mint az Alvilági játékok, a Jókedv és buzgalom, Az óriás, a Vidám temetés, Számadás, Két asszony). Ezt az anyagot kiegészítettük a Niki-vel, továbbá az író néhány régebbi elbeszélésével (A prágai lány, Vendéglátás stb.), amelyek ezúttal jelennek meg első ízben könyv alakban, valamint az utóbbi évek novellatermésével.

Gárdonyi Géza - Hosszúhajú ​veszedelem
Karácsony ​estéjén tizenkét agglegény-barát találkozik egymással, valamennyien a családias ünnep száműzöttjei, nincs hová menniük, egyedül nem akarnak maradni, s ezért együtt vacsoráznak. Utána pedig, hogy eltöltsék az időt, külön-külön mindegyik elmeséli: miért nem nősült meg. A cím szerint valamennyi elbeszélésnek ezt kellene bizonyítani, hogy nősülni nem érdemes, a "hosszúhajú veszedelem", a nő nem érdemli meg a férfinem figyelmét és fáradozását. Az efféle oktalan általánosítás azonban nem lehetett kedvére az írónak, s ezért nem is törekedett rá. Vannak nők, akik nem érdemlik meg a fenntartás nélküli szeretetet - ez a legtöbb, amit kiolvashatunk az elbeszélések némelyikéből, ki azért, mert zsarnoki módon féltékeny, a másik önző, s ezt látszólagos önzetlenséggel, vagy konok hazugsággal palástolja. A könyvet azonban az teszi igazán kedvessé és feledhetetlenné, hogy a társaság fele minden célzatos él mellőzésével a szépséges első szerelem emlékét idézi fel. Szépséges és fájdalmas emlékek, hiszen a szerelmeseknek nem rajtuk álló okok miatt kellett elszakadni egymástól. A Hosszúhajú veszedelem egységes keretbe fűzött elbeszéléseiből tehát minden emberhez szólóan a nosztalgia, az évtizedeken át elfojtva parázsló fájdalom remegése, az emlékezés és újraélés sajgó gyönyörűsége a költészet és a szerelem örök szépsége sugárzik.

Guy de Maupassant - Gyöngy ​kisasszony
Született ​elbeszélő, egyike a legnagyobbaknak, egy kissé rövid lélegzetű, egy kissé egyszínű, de kitűnő író, leleményes mesélő, mesterségének utolérhetetlen művésze, aki mindig meg tud maradni a valóság és a költészet határán, és aki több ízben nagyszerű bizonyságát adta annak, hogy magáévá tette a mindennapi élet tragikumát.

Guy de Maupassant - Erős, ​mint a halál
A ​századvégi francia regény egyik legkiválóbb mesterének remekműve, két öregedő ember bánatos szerelmének története. Olivier Bertin festőművész, a párizsi jó társaság dédelgetett kedvence már úgy hiszi, élete fogytáig zavartalanul örülhet kedveséhez, Guilleroy grófnéhoz fűződő - már-már családiassá nemesedő - szerelmének, de Annette, a grófné fölcseperedő leánya akaratlanul földúlja szíve békéjét, s Olivier szenved a kétségek, szerelem és féltékenység közt hányódó grófnéval együtt, míg nyugalmat nem ad neki a jótevő - és talán keresett - halál. Körülöttük az örök emberi szenvedélyeket villogtató regény lapjain opálos fényben ragyog a Harmadik Köztársaság arisztokráciájának csaknem császári pompája, a századvégi Párizs varázsa.

Móricz Zsigmond - Válogatott ​elbeszélések
Az ​iskola követelményeit szem előtt tartva, a kötet elsősorban a közvetlenebbül társadalmi mondanivalójú, egyszerűbb szerkesztésű és ismertebb elbeszéléseket tartalmazza. A Hét krajcár önéletrajzi ihletésű történetéből a látszólag humoros, valójában tragikus kicsengésű krajcárkeresgélés vérlázító következtetésekhez vezeti az olvasót. A Sustorgós, ropogós tafotában látszólag idilli faluképéről az elbeszélés végére derül ki, hogy mennyire hamis, mennyire csak a felszínen idilli ez a világ. A Szegény emberek az első világháború pusztításainak különös, rendkívül eredeti szempontból való ábrázolása; nem háborús történet, hanem azoknak a lelki, pszichikai sérüléseknek és következményeinek a drámai rajza, amelyeket a háború mindenkiben létrehoz. A kondás legszennyesebb inge egy kisfiú halála kapcsán mutatja be azokat az iszonyú különbségeket, amelyek "lent" és a "fent" világa között fennállnak. A Csibe-novellákat az egyik legjellemzőbb darab, a Csibe a színházban volt képviseli. A Világ végén már szép és jó című novella a kis négyéves állami gyerek, Rozika története: az Árvácskára emlékeztető rövid írás visszafogott hangja, tulajdonképpen apró, jelentéktelen eseményei ellenére is az egyik legtragikusabb, az embertelenséget leginkább felmutató Móricz-írások közül való.

Pokolrasz%c3%a1ll%c3%a1s
Pokolraszállás Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Pokolraszállás
Kötetünk ​a második világháború befejezésének harmincadik évfordulójára készült. Az olvasó három világrész - Európa, Amerika és Ázsia - íróinak, köztük magyaroknak novelláit találja benne a háborúról - a pusztításról, az embertelenségről, a náci haláltáborokról, az ellenállásról, a helytállásról - és a friss békéről. Más-más írói szemléletből, más-más stílusban, más-más nemzeti és irodalmi hagyományból merítve születtek ezek a novellák, de mind a tizenhat elbeszélést a háború elleni tiltakozás és egyazon humanista, antifasiszta gondolat ihlette, s reménység, hogy a szörnyű megrázkódtatás valahára öntudatra ébresztette az emberiséget. Kötetünket mementónak és egyben megemlékezésnek is szánjuk. Azok emlékének ajánljuk, akik emberek tudtak maradni a borzalmak és szenvedések közepette is, akik ellene szegültek az iszonyatnak és az embertelenségnek. Helytálltak a fronton vagy a hátországban - és győzedelmeskedtek, kiharcolták a sebeket ápoló békét.

Covers_96052
Az ​eltemetett katona Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Az ​eltemetett katona
Kötetünkben ​osztrák, orosz, szovjet, német, török, francia, szerb, magyar, olasz, horvát, román, amerikai és cseh írók tizenhét novelláját gyűjtöttük össze, hogy megemlékezzünk az első világháború befejezésének hatvanadik évfordulójáról. Válogatásunk a fényes és hősi illúziókat leromboló háború utáni irodalom legjellegzetesebb témáit szemlélteti: hogy a háború értelmetlen, ostoba, hogy megnyomorít testet és lelket, hogy nincsen belőle visszatérés - azaz a nyomai kitörölhetetlenek, vagyis többé senki sem élhet úgy, mint annak előtte, hogy a megdöbbenésből érlelődik a felismerés: annak a világnak, amely e céltalan háború ágyútöltelékévé alázta az embert, el kell süllyednie. Négyévi gyilkolás után a világ abban reménykedett, hogy legyőzte a háború démonát, hogy többé nem lesz háború a földön. Tudjuk, az emberiségnek csatlakoznia kellett reményeiben. Legyen kötetünk emlékezés és emlékeztető.

Vonalkod
elérhető
136

Tóth Krisztina - Vonalkód
Vonalkód ​- ez a különleges jel díszített mindent, ami a hetvenes években Nyugatról érkezett. Ez az időszak alakította ki Tóth Krisztina generációjának értékrendjét, ízlésvilágát - és kitörölhetetlen félelmeit, megváltoztathatatlan reflexeit. A Vonalkód novelláiban egyik legnépszerűbb költőnk a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg e kort: részvéttel, de nem sajnálattal ír szorongásról, kitaszítottságról, "hiszen gyereknek lenni még így is jó volt. Valamennyire."

Mikszáth Kálmán - Tavaszi ​rügyek
Selmecbányai ​és rimaszombati elbeszélések. Mikszáth a gimnázium felső osztályait járta a csodált városban: a felvidéki Selmecbányán. Istenem, mennyi látnivaló! - kiált föl a Tavaszi rügyek bevezetésében. Az iskolaváros diákjai közül legnevesebb elődje Petőfi Sándor volt, róla a Petőfi-legenda Selmecen című írásában emlékezik meg. Az én Gyuri bácsim még diákkorából, az önképzőkör tagjának tollából való. Egész oldalas illusztrációkkal.

Csoszehi
elérhető
19

Cso Sze-hi - A ​törpe
A ​koreai szerző hazájában több mint 150 kiadást megélt és közel húsz nyelvre lefordított kötete a koreai iparosodás nyomorúságos életébe enged bepillantást. Miközben a fejlődő Korea ipari csodákat hajtott végre, társadalma egyre megosztottabbá vált, mind szélesebb rétegeket értek egyre erőteljesebb fizikai és szellemi megpróbáltatások. Az egymástól függetlenül is olvasható novellák és kisregények szereplői visszatérő figurák, akik Korea legmélyebb válságait élik meg a saját bőrükön. Törpe nem csupán testi fogyatékossága, hanem a családjában generációkra visszanyúló társadalmi kiszolgáltatottsága miatt is szimbolikus szereplője az elbeszéléseknek.

Kukkubeusok
A ​rettentő Kukkubeusok Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​rettentő Kukkubeusok
Három ​évszázad, az itáliai reneszánsz tizenkilenc olasz elbeszélőjének válogatott műveit tartja kezében az olvasó, akinek a reneszánszról és Itáliáról mindenekelőtt alighanem boccacciói pajzánságok, vérmes papokról és kikapós menyecskékről szóló borsosán buja históriák jutnak eszébe. Nem hamis ez a képzet sem. de egy pillanatra se feledjük, hogy a modern értelemben vett világirodalom is ezekben a századokban és például itt, Itáliában kezdődik; s hogy ezek a pajzánságok a csevegő szórakoztatni vágyás mellett az egyre erősödő s csak a XVI. század derekán megfogyatkozó realizmusigény velejárói. Az idő- és térbeli távolságokon kívül persze az irodalmi anyag - s ezzel összefüggésben a stílus - különbözőségei el is választják egymástól ezeket az írókat, akik amúgy is a legkülönfélébb társadalmi helyzetű, az irodalmat többnyire „mellékesen" művelő emberek: kalmárok, politikusok, szerzetesek, nagypolgárok. Műveikben a sokszor a mi népmeséinkből is ismerős eurázsiai mesemotívumoktól kezdve rövid, csattanós „villámtréfákon" keresztül a bölcselkedésekkel meg-megszakított. tragikusan hömpölygő történetekig - köztük például a Shakespeare-féle Othello. A velencei kalmár vagy a Romeo és Júlia egy-egy ősváltozatáig - szinte ..minden" megtalálható.

Moldova György - Az ​Abortusz-szigetek
Nem, ​nem, kedves olvasó, az Abortusz-szigetek nem a Kanári-szigetek mellett található, nem afféle kellemes üdülőhely, idegenforgalma minimális, azon egyszerű oknál fogva, mert nem található a térképen. Ámbár mégis létezik, hogy hol?... ez egyelőre maradjon az író és a kiadó közös titka, hisz egy fülszövegtől mégsem várható el, hogy bedekkerként viselkedjék. Mindazonáltal az Abortusz-szigetek beutazható, miként Liliput vagy Kazohinia. S hogy kik lakják, megtudhatjuk az első hazai, hamisíthatatlan gulliveriádából, ami, mondanunk sem kell, tősgyökeres szatíra á la Moldova, telve kíméletlen iróniával, gyilkos humorral. A címadó szatírán kívül, amely kisregény méretű, még számos történetet, anekdotát tartalmaz a kötet, megannyi szórakoztatva elgondolkodtató írást, a Kossuth-díjas írótól megszokott élvezetes, színes stílusban.

828772_5
elérhető
0

Révay József - Tűzfolyam
Az ​ókort népszerűsített formában feldolgozó tudós-író elbeszéléskötete tíz történetet tartalmaz. Az elbeszélések időrendi és földrajzi értelemben egyaránt átfogják szinte az egész római birodalmat. Az első történet i. e. 404-ben játszódik, s egy ókori olümpiasz képe bontakozik ki belőle, az utolsó - a Tűzfolyam című - i. sz. 79-ben, s a Vezúv pusztító kitörését éljük át benne Herculaneumban. A közbülső elbeszélések részint Rómában, részint Egyiptomban játszódnak, s Ciceróval, Horatiusszal, Julius Caesarral, Cleopatrával stb. ismertetik meg az olvasót. Ez a kötet a maga érdekes és rendkívül sok régiségtani ismeretet nyújtó elbeszéléseivel méltó párja és folytatása a "Raevius ezredes utazásá"-nak. Szecskó Tamás kitűnő rajzai sokban hozzájárulnak a cselekmény, kor megelevenedéséhez.

Végh Antal - Gyógyít6atlan?
A ​szerző könyve közvetlenül az 1986-os, számunkra kudarccal végződött mexikói labdarúgó- világbajnokság után jelent meg. Mik voltak a kudarc előzményei, hogy is volt az a bizonyos 6-0-ra végződő szovjet-magyar mérkőzés...

Dunakering%c5%91
elérhető
1

Odze György - Dunakeringő
Bevallom, ​hogy nincs bennem sajnálat, csak együttérzés. Nem szeretek kezet fogni, nem szeretem, ha férfiak megölelnek. Nem szeretem a nagy társaságokat, mert mindenki csak a saját hangját akarja hallani. Nem tudok berúgni. Nem tudok önfeledt lenni. Sohasem éreztem félelmet, csak aggodalmat. Szeretek bátor lenni, mert szórakoztat. Gyakran megbántok másokat, és sohasem csodálkozom azon, ha engem is megbántanak. Nem tudok meghátrálni, de szeretek kompromisszumot kötni. Szeretem ezt az országot, mert egy ország csak akkor viheti valamire, ha szeretik a polgárai. Szeretem Angliát is, mert ott az emberek hisznek a törvényeikben. Nem hiszek az igazságban, mert mindenki csak a saját igazságában hisz. Szeretem a házasságot, mert szabaddá tett. Szeretem a sikert, mert önbizalmat ad. Csak a bukásaimból tudok tanulni. Nem szeretem az unalmas könyveket, nem szeretem, ha az olvasónak kell megküzdenie az élményért. Nem akarom megváltoztatni a világot. Azt akarom, hogy a világ változtasson meg engem. Négy éve gondolkodom azon, hogy hogyan lehet írni arról, ami manapság történik Magyarországon. Ez az én válaszom Dunakeringő

Covers_93335
elérhető
1

Gyürk Sarolta - A ​kút
"...- ​Majd meghallja, milyen egy rafinált terv ez! Nem olyan átlátszó. Minden részletét pontosan kidolgoztam, és most, amint hazaérek, végre is hajtom... - Az udvarunkban van egy kút. Rég nem használjuk, mondták már, temessük be, néhány követ bele is hajigáltam, a többi ott tornyosodik mellette. A menyem abban a kútban hűti a tejet. Leereszti, meg felhúzza. Jó mély kút, legalább tizenöt méter. Hűvös van az alján, jó hűvös. Inkább hideg. sosem megy össze a tej, ha oda leereszti. Azt szokta csinálni, a fiam meg, mostanában, odaáll mellé és figyeli. Hát én most hazamegyek, leteszem a kabátom, és szólok a menyemnek: innék egy kis hideg tejet. Ő kimegy a kúthoz, én utána, és belelököm. Aztán szólok a fiamnak, hogy a menyem beleesett a kútba, és amikor ő utánahajol, hogy megnézze, őt is belelököm. Aztán rájuk hajigálom a köveket..."

Kollekciók