Ajax-loader

kollekció: Művészet, építészet

“Csak egy asszony építheti fel újra, amit egy másik asszony romba döntött.”
(Rejtő Jenő)


Sisa József - Híres ​magyar templomok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ungvári Tamás - Avantgarde ​vagy realizmus?
"A ​Brecht-Lukács vita nem csupán a harmincas évek epizódja. Jelentősége abban áll, hogy túlnőtt alkalmiságán, és példaszerűen mutatja fel, miként fejlődhet a marxista esztétika ellentmondásokon, összecsapásokon által rugalmasabbá, árnyalatosabbá. S ezt a rugalmasságot két nagy szellemének fejlődése, folytonos önvizsgálata éppúgy bizonyítja, mint az, hogy mindketten jogos képviselői a marxista esztétika egy-egy áramának."

Szabó Zoltán - Tanulmányok ​a magyar impresszionista stílusról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dercsényi Dezső - Zádor Anna - Kis ​magyar művészettörténet
Több ​mint fél százada annak, hogy Divald Kornél ismeretterjesztő céllal írt Magyarország művészeti emlékei c. egykötetes műve az Egyetemi Nyomda kiadásában megjelent, s amelyet néhány év múlva Hekler Antal rövid összefoglalása követett a magyar művészettörténetről ugyanennél a kiadónál. Mindkét könyvnek egyik jellemző tulajdonsága, hogy az előmunkálatok, monográfiák, részlettanulmányok hiányára hivatkozik mint mentségre, ami megakadályozta, hogy tökéletes áttekintést nyújtsanak a szerzők művészetünk egészéről. A valóságban a két kitűnő tudós saját kutatásainak eredményeivel igyekezett áthidalni a hiányokat. Főleg a régi művészetre helyezték a hangsúlyt, és az 1800 utánival alig foglalkoztak. Mi nem hivatkozhatunk erre, noha művészetünk történetének bőven vannak még fehér foltjai. Ennek ellenére, hála az elmúlt évtizedek gazdag kutató munkájának és publikációinak, ma azért van szükség ilyen összefoglalásra, hogy az újabb és újabb eredmények között eligazítsa az olvasót. Követni szeretnénk azonban elődeinket abba is, hogy saját kutatásaink, eredményeink egyike-másikéval bővíteni kívánjuk olvasóink ismereteit. Ha valamit elöljáróban fel szabad és kell említeni, az a könyv terjedelme, amely szövegben és képben egyaránt e rendkívül gyorsan népszerűvé vált sorozat keretei közé szorított bennünket. Ezek a keretek arra ösztökélték a szerzőket, hogy a főbb áramlatok bemutatására törekedjenek s mellőzzenek sok minden kevésbé fontosat. Ugyanígy részletesebben foglalkozzanak a kiemelkedő értékekkel és művészettörténetünk múltjának legfontosabb jelenségeivel, néha hallgatva, avagy csak az említés szintjén szólva az általuk jelentéktelenebbnek vélt törekvésekről. Örülnénk, ha ez az elhatározásunk megnyerné az olvasók tetszését, de azért is hálásak lennénk, ha olvasóink hiányérzetükről vagy feldolgozásunk vitatható pontjairól tájékoztatnának. A könyv eredetileg napjaink művészetéig szándékozott elkalauzolni olvasóinkat. Megírás közben azonban kitűnt, hogy ez a Prokrusztész-ágy már túl szűk és az utolsó háromnegyed század önálló könyvet vagy könyveket érdemel. Úgy véljük, itt feltétlenül meg kell köszönnünk Entz Géza, R. Várkonyi Ágnes és Szabad György lektorainknak, valamint számos kollégánknak értékes észrevételeit, tanácsait, a kiadónak áldozatkészségét és a könyv megjelentetése érdekében kifejtett erőfeszítését.

Beke László - Műalkotások ​elemzése I.
Évfolyam: ​9. A tankönyvjegyzéken szerepel. Ez a tankönyv a korábbi Műalkotások elemzése átdolgozott, továbbfejlesztett változata. A gimnáziumi tananyagot két részre bontottuk: az első kötetben ismerkedünk meg a képzőművészeti alkotások sajátosságaival, míg a másodikban kerül sor az építészet és a tárgyi környezet problémáira. A módosításra azért volt szükség, mert korunk társadalma új kérdéseket állít a művészet számára, de változnak a műelemzés módszerei is. Az elemzett példákat történeti sorrendbe állítottuk, hogy ily módon is hangsúlyozzuk a művészettörténeti szemlélet fontosságát. A könyvet szakkifejezések kislexikona és tartalomjegyzék egészíti ki.

Roland Barthes - Világoskamra
Előszó Egyszer ​régen a kezembe került Napóleon legfiatalabb öccsének, Jérome-nak egy fényképe (1852). Döbbenten mondtam magamnak - s döbbenetem azóta sem csökkent -:"Ezek a szemek, amelyeket most látok, még látták a Császárt." Néha beszéltem erről a nagy rácsodálkozásról másoknak is, de mivel senki sem osztozott benne, sőt senki nem értette (az életben sokszor maradtunk így egyedül), elfeledkeztem róla. A Fotográfia iránti érdeklődésem elmélyült. Kijelentettem, hogy a film ellenében szeretem a Fotográfiát, de nem tudtam különválasztani a kettőt. Nem hagyott nyugodni ez a kérdés. "Ontológiai" sóvárgás fogott el, mindenáron tudni akartam, mi a Fotográfia "önmagában", milyen lényegi vonás különbözteti meg a másfajta képektől. Ez a sóvárgás azt jelentette, hogy a technika és a mindennapi gyakorlat evidenciáit leszámítva, a Fénykép napjainkban tapasztalt, félelmetes mértékű elterjedése ellenére sem voltam biztos abban, hogy a Fotográfia létezik, hogy van saját "géniusza".

Mandel Róbert - Klasszikus ​és romantikus hangszercsodák
A ​szabadalmi rajzokkal, korabeli fotográfiákkal és az eredeti példányokról készült műtermi hangszerfotókkal gazdagon illusztrált kötetben olyan hangszerritkaságokat csodálhatunk meg, amelyek egyrészt esztétikai megjelenésük miatt különlegesek, másrészt megszólaltatásuk módja és agyafúrt működésük miatt érdemelnek figyelmet. A világ jelentősebb gyűjteményeiben többnyire elhanyagolt állapotban fellelhető hangszerritkaságok újrafelfedezése és kalandos történetük megismertetése talán segíthet abban, hogy az egykor találmányaikon évtizedeken át kitartóan dolgozó feltalálókra visszaemlékezzünk és életművüket átmenthessük a jövő zenekedvelői számára.

Abody Béla - Tündöklések, ​bukások
Operakritikákat, ​a műfajról szóló írásokat s kritikusi tevékenységének "életrajzát" tartalmazó kötet.

Covers_187505
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Hasonlóságok ​és különbözőségek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth Lászlóné - A ​XX. század művészete
Barangolás ​a művészettörténetben.

Pécsi Géza - Kulcs ​a muzsikához
A ​könyv az ókori folyammenti nagy kultúráktól napjainkig, kultúrtörténeti háttérbe helyezve, bemutatja a leggyakoribb művészeti stílusokat, irányzatokat, zenei formákat, kifejezéseket, műfajokat, műveket, áttekintést nyújt az alapvető zeneelméletről, népzenéről, de közvetett módon a helyes értékrend kialakítását is segíti.

Julia Cameron - A ​művész útja
A ​művész útja olyan mű, melynek olvasása által minden érvényesülni, alkotni kívánó ember gazdagodik. Julia Cameron abból az alapvető nézetből indul ki, hogy a kreativitás megnyilvánulása az életünk természetéhez tartozik. Egy tizenkét hetes tanfolyam tömör ismeretanyagán vezeti végig az érdeklődő, önmagát megismerni, felszabadítani kívánó olvasót. Leleplezi egy sereg kreativitás-torlasz valódi okát, köztük a gondolkodásunkat szűk korlátok közé szorító téves hiedelmeinket, félelmeinket, merényleteinket, káros szenvedélyeinket és más, gátló erőket, hatásokat. A MŰVÉSZ ÚTJA több szempontból is egyedülálló írás. A szerző a kreativitást a szellemmel, a lelki világgal kapcsolja össze, és vallásoktól független, világi hangnemben mutat rá, hogyan lehet "megcsapolni" a világegyetem kreatív energiáinak felsőbbrendű erőfolyamát, amelyből az emberi kreativitás fakad. Függetlenül az Olvasó szellemi érdeklődési körétől, beállítottságától, A MŰVÉSZ ÚTJÁban leírtakra bárki kreatív tudata könnyen "ráhangolódhat", új igazságokat, bölcsességet lel benne, és megannyi ösztönzést kap tőle.

Földényi F. László - Defoe ​világa
A ​magányos szigetre vetett s ott eszével és két kezével civilizációt teremtő Robinson Crusoe már nem is csak irodalomtörténeti fogalomként él a köztudatban, s mintegy függetlenült alkotójától. Pedig Daniel Defoe sorsa, életműve megteremtésének históriája alig marad el kalandban, megpróbáltatásban és izgalomban a józan és gyakorlatias polgár-Odüsszeusz története mögött. Abban a korban élt (1660-1731), amikor Angliában a polgárság gazdasági vezető szerepet vívott ki magának, s a forradalom utáni kompromisszumos időkben életvitelének erkölcsi megalapozásához is hozzáláthatott. A politikai élet színterén "látványos" pálfordulásokat produkáló, az elvek és a gyakorlat ellentmondásait sorsában egyeztető Defoe világába vezet be Földényi F. László könyve, tárgyilagos szeretettel keltve életre hősét.

Dr_gremsperger-gyesko_ki_kicsoda_a_magyar_irodalomban_3f_1366376760
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a magyar irodalomban?
Nincs ​olyan irodalmár, akit ne hozna zavarba a kérdés: Mondd már meg, mi is az az irodalom!" Az ilyen - akár naivitásból is eredő - felszólítás úgyszólván beugratásként hat, mert nem lehet rá habozás nélkül tartalmas, minden kétséget kizáró meghatározással válaszolni.. az irodalomról egyetlen elméleti definició sem tudja feledtetni azt a banális történelmi igazságot: irodalom mindaz, amit az ember koronként annak tartott." - írja Cs. Gyimesi Éva. Sajnos e könyv szerkesztőinek nem állt módjukban mindenkiről írni, akit a saját korában "irodalommal foglalkozó embernek tartottak.Válogatásunk alapja az volt, hogy a ma szépirodalomnak tartott művekkel kapcsolatan áll-e valamilyen módon az illető. Így az esztétikai szempontból ma is íróknak tekintett emberek", ill. a szépirodalommal foglalkozó irodalomtörténészek, esztéták és kritikusok élveztek előnyt a válogatás során, valamint olyan híres történetírók, nyomdászok, fordítók, akik minden kétséget kizáróan bekerültek az irodalmi köztudatba. Külön figyelmet kívántunk fordítani a határon túli magyar irodalom személyiségeire. A szócikkek terjedelme nem biztos, hogy minden esetben arányban áll az alkotó jelentőségével. Úgy gondoltuk, hogy pl. az iskolai tankönyvek eléggé részletesen tartalmazzák az ismertebb írók és költők pályaképét, ezért a kevésbé ismert, de jelentős szerzőknek szántunk több helyet.

Covers_98397
Popzsebkönyv Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Popzsebkönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fekete Sándor - Így ​élt a szabadságharc költője
A ​legtöbb európai népnek van egy vagy két olyan költője, akit nem egyszerűen a szép versek művészének tart a világ, hanem mintegy az illető nép eszmei megtestesítőjének. A magyar költészet nagyjai közül Petőfi Sándor ilyen. Élete nem pusztán az irodalomtörténetre tartozik, nem csupán műveltség dolga, mennyire ismerjük üstökösi pályáját. Ez az élet nemzeti történelmünk része, annak egyik legszebb emberi teljesítménye: a forradalmár küzdelmeinek örök mintája. Tanulni belőle - minden új nemzedék kötelessége.. Ez a sodró erejű írás a költő saját műveinek nyomán, kortársi visszaemlékezések, levelek, újságcikkek tükrében mutatja be Petőfi életét és munkásságát. Közel száz illusztráció teszi teljesebbé a képet, köztük olyan ritkán közölt érdekességek, mint Petőfi szépírásfüzetének egy oldala, az általa rajzolt siketnéma-ábécé, apró grafikái a kisfiáról és költőbarátairól.

Karel Schulz - Kőbe ​zárt fájdalom
"Az ​életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író."

Bartók Béláné - Kisné Kertész Gabriella - Nagy Imréné - Ének-rajz-technika ​fogalomtár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Muveszetilexikon
Művészeti ​kislexikon Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Művészeti ​kislexikon
A ​Művészeti Kislexikon felöleli a magyar és egyetemes művészet teljes történetét az altamirai barlangfestményektől a napjainkban kibontakozó conceptual art-ig. Több mint 600 címszava tárgyal mestereket, irányzatokat, művészettörténeti, művészetelméleti és technikai alapfogalmakat. A Kislexikon áttekinti a művészet legfrissebb jelenségeit is: a legújabb irányzatokat és mozgalmakat, az újabban feltűnt művészeket, a művészettörténeti kutatás legújabb eredményeit. Stílusa közérthető, egyszerű, mert nemcsak szakembereknek, hanem a művészetkedvelő, kiállításlátogató nagyközönségnek is készült, és éppen ezért nagyobb arányban foglalkozik élő magyar művészekkel, akiknek munkáit a közönség a tárlatokon láthatja. Egy-egy eddig részben vagy teljesen mellőzött művészet ág (pl. ipari formatervezés) legjelentősebb képviselői is helyet kapnak benne. Az olvasó tehát egy kötetbe sűrítve képet kap a képző- és iparművészet minden ágáról és korszakáról.

Daniel Arasse - Festménytörténetek
A ​szerző kitűnő előadó, aki izgalmas képzőművészeti elemzéseit élvezetes rádióadásokban tette hozzáférhetővé a nagyközönség számára. Festménytörténetek című sorozata 2003. július 28. és augusztus 29. között hangzott el a France Culture adóján. Briliáns elemzést ismerhet meg az olvasó például a Mona Lisáról. Ebben a szerző több meglepetéssel szolgál e számtalanszor leírt festmény hátterével kapcsolatban: felhasználva Leonardo da Vinci legközelebbi munkatársának visszaemlékezését és saját felfedezését a kép és a polihisztor festő térképészeti munkájának kapcsolatáról, megismertet bennünket azzal az összetett szimbólumrendszerrel, amellyel a zseniális művész megkomponálta a boldog fiatalasszony képének hátterét. Megtudjuk, hogy a megrendelő nem kapta meg a festményt, mert annyira megtetszett alkotójának, hogy nem tudott megválni tőle. A legtöbbet elemzett festő Leonardo da Vinci, mintegy főhőse a tanulmánysorozatnak. De sokat megtudunk Tiziano, Raffaelo vagy a későbbiek közül Vermeer, Manet vagy Courbet művészetéről is. Olvasmányos írások ezek, ugyanakkor elmélyült értekezések is egyben a realizmusról, manierizmusról vagy éppen a műalkotások restaurálásáról. A festmények elemzése során Daniel Arasse megtanít bennünket úgy nézni a képeket, hogy varázsuk megelevenedjen és megérintsen.

Goya
elérhető
5

Lion Feuchtwanger - Goya
"A ​megismerés gyötrelmes útja" - ezt az alcímet adta regényének Lion Feuchtwanger. Francisco Goya, a nagy spanyol festő emberi és művészi kibontakozásának útja ez. Spanyolország a XVIII. század második felében a külső pompa és ragyogás mögött a legsötétebb elnyomás, az inkvizícikó borzongató szellemét őrizte. Mindent elüldöztek, mindent elpusztítottak, ami az emberiesség, a szabadság jegyében született. Goya személyisége, világfelfogása, minden cselekedete kihívás az önkénnyel szemben, egész művészete lázadás, harc az emberi szellem szabadságáért. Feuchtwanger regényéből mozgalmas elevenséggel bontakozik ki a spanyol történelemnek ez az izgalmas fejezete, s Goya központi figurája körül kitűnően ábrázolt mellékszereplők - valóságos és költött személyek - egész sora vonul fel.

Máté Bence - Láthatatlanul
A ​fotósnak, amennyiben egy gyors és érdekes akciójelenetet technikailag tökéletesen szeretne elcsípni, a legtöbb esetben előre tudnia, vagy legalábbis sejtenie kell, mi fog történni az objektív előtt. A természetet járva, távcsővel a kezünkben egyetlen nap alatt is rengeteg lélegzetelállító pillanatnak lehetünk szemtanúi, ezekben a momentumokban azonban a távolság, a fények, a háttér, a környezet és a meglepetés varázsának összjátéka nem teszi lehetővé, hogy a vizuális élményt később másoknak is átadhassuk. Munkám során én vállaltam a feladatot, hogy ezeket a pillanatokat fotózásra alkalmas helyen és időben, előre "megjósoljam". Első könyvem arról szól, milyen utak vezettek képeim elkészítéséig. Olvasását azoknak ajánlom, akik kíváncsiak, miért nem ajánlatos fémvázas sátrat jégre építeni, akik tudni szeretnék, hogyan lehet villámfénynél madarakat fényképezni, vagy miként örökíthetők meg az állatvilág legfélénkebb madarai a vadonban centiméterekről, kézben tartott fényképezővel anélkül, hogy tudomást szereznének a fotósról. Tizennégy fejezetben részletesen megosztom olvasóimmal, mi munka, ötlet, tervezés és türelem áll egy-egy jól sikerült kép mögött, miközben nem rejtem véka alá azt sem, a természetfotózásban milyen hatalmas szerep jut a szerencsének. Ám az sohasem a véletlennek köszönhető, hogy miért pont ott és akkor gubbasztottam napokat, heteket vagy akár hónapokat a szerencsére várva.... Máté Bence

Beke László - Műalkotások ​elemzése
A ​szerzőnek - saját tapasztalataira és számos nagy művész, tudós vagy pedagógus meggyőződésére támaszkodva - az a véleménye, hogy a művészet különös tulajdonságai miatt "nem megtanítható". Rengeteg ismeret és készség átadható és elsajátítható ugyan a művészettel kapcsolatban, elméletben és gyakorlatban egyaránt - csupa olyasmi, "amit minden művelt emberneknek illik tudnia" -, de éppen a legfontosabbhoz, ahhoz a bizonyos "kimondhatatlanhoz", amelynek megragadására minden művész és minden műértő törekszik, kizárólag személyes utak vezetnek. Ahány ember, annyiféle. Emiatt mondhatjuk: könyvünk ugyan sok olyan ismeretet tartalmaz, amit meg lehet tanulni és számon is lehet kérni, mégsem ez a lényeg. És megfordítva: az a célunk, hogy mindenkit a lényeg megismerése felé segítsünk, noha a végeredményt nem mindig tartjuk számonkérhetőnek.

Gál György Sándor - Új ​operakalauz 2.
Talán ​nincs még egy kiadványa a Zeneműkiadónak, amely annyiszor jelent volna meg, annyi új kiadást ért volna meg, mint Gál György Sándor és Balassa Imre Operák könyve című munkája. Ez a hatalmas példányszám, ez az állandóan megnyilvánuló igény azt mutatja, hogy az opera műfaja változatlanul a zenei érdeklődés középpontjában áll. Az igény, az érdeklődés változatlan, de kibővült az Operaház repertoárja, sok-sok nálunk nem játszott operát szólaltat meg a rádió és - ami a legfontosabb - változott, fejlődött a közönség hozzáértése, mondhatjuk így is: tudományos igénye. Egyáltalán nem lebecsülhető, sőt nagyon is figyelembe veendő szempont, hogy az elmúlt évtizedek alatt számos nemzedék került ki az iskolapadokból úgy, hogy kottát tud olvasni. Mindez arra késztette a Zeneműkiadó Vállalatot, hogy új operakalauzt bocsásson közre. Balassa Imre halála után Gál György Sándor egyedül vállalta az új kalauz megírását, Németh Amadé, az Operaház karnagya segítségével. (Németh Amadé állította össze a kottapéldákat.) Az Új operakalauz szemlélete tulajdonképpen azonos a régi Operák könyvéével, azaz: az egyes művek kapcsán sokirányú kitekintést nyújt a zeneszerző munkásságára, a szövegíróra, az opera tárgyára, mitológiai, történeti és társadalmi összefüggéseire. A szemlélet és a koncepció tehát változatlan, de minden adat, minden megvilágítás a legújabb kutatásokat is gigyelembe veszi. A kottapéldák beiktatása, az anyag természetszerű megnövekedése tette indokolttá, hogy az Új operakalauz két kötetben lásson napvilágot.

William Somerset Maugham - Az ​ördög sarkantyúja
A ​regény főhősének sorsa lényeges vonásaiban Gauguin, a tragikus sorsú francia festő életrajzával egyezik, de Maugham nem művészbiográfiát akart írni, hanem egy sajátos emberi magatartást s az úgynevezett "zseni-típust" bemutatni; Gauguin hányatott élete ehhez csak alkalmas nyersanyagul szolgált. A szerző saját életébe fonva meséli el a különös történetet, melynek olykor maga is aktív szereplője. Charles Strickland, az ízetlen, műveletlen tőzsdés 40 éves korában rövidke levelet ír feleségének, melyben közli, hogy örökre elhagyja. A szerző utána megy, hogy visszahozza, s felfedezi a józan polgárok számára hihetetlen valóságot: azért hagyta el biztos megélhetését, kényelmes életét, hogy festő lehessen. Strickland Párizsban öngyilkosságba kerget egy nőt, tönkreteszi a férjét, majd több évi nyomor és éhezés után Tahitiba megy, ahol végre megtalálja, amit keresett: igazi hazáját, a buja tájat, a nyugalmat, a magányt, itt végre elfogadják olyannak amilyen, s bár félbolondnak nézik, dolgozni hagyják. Itt festi meg legnagyobb műveit. A könyvnek nagy vonzereje a különféle környezetek bemutatása. A főhős tipikus angol polgári miliőből indul, majd a párizsi művészvilágban folytatja, innen a marseille-i kikötő csavargói közé kerül, majd a pittoreszk, barbár Tahiti tárul az olvasó szeme elé, hogy a könyv végén ismét visszakerüljünk a sznob londoni társaságba, ahol az életében megvetett Stricklandet évekkel halála után mint világhírű festőt ünneplik.

Barabás Tibor - Michelangelo ​élete
Barabás ​Tibor a regényben kronológiai hűséggel és a tények iránti alázattal követi a szobrász- és festőóriás útját, a gyermekkori kísérletektől egészen haláláig. S nemcsak életrajzot ír,hanem művészi pályaképet is rajzol, a magánélet változásait, a történelmi-társadalmi eseményeket, a külső erők hatását, a belső viharzásokat, a kivételes művészi teljesítményeket s a tehetség dimenzióit egyidejűleg és izgalmas összefüggésükben bemutatva. Különösen érdekesen érzékelteti és elemzi, hogy Michelangelo hogyan vergődik, és hogyan váltja valóra a maga belső lehetőségeit és kényszerűségek és az egymást váltó hatalmak szorításában. A Michelangelo élete nem önkényes és felszínes regényesítés, hanem az adatszerű pontosság, az írói ábrázolás és az esztétikai igény kivívott szintézise.

Rembrandt
elérhető
3

Bródy Sándor - Rembrandt
„Rembrandt ​látása munka közben hideg volt. Másképpen nem is lehet. A meglátásban kell lennie annak a benső forróságnak, amely nélkül nincs művészi alkotás. És ennek a meleg mámor-emléknek úgy kell elkönyvelve lenni a lélekben, hogy arról minden pillanatban azsúr legyen. De nézni, amit csinálunk, nem lehet másképp, csak józan, hideg, szinte kegyetlenül vizsgálódó szemmel. Még egy jóravaló dal sem születhetik másképpen és az ihlet percnyi őrülete színészeknek termett. Meséljék maguknak, akiknek művészetét a múló és részeg perc öleli magába.” (részlet a könyvből)

André Salmon - Modigliani ​szenvedélyes élete
Amadeo ​Modigliani a modern európai művészet egyik legnagyobb festője. Livornóban született. Olaszországból Párizsba ment. Sorsa talán az utolsó romantikus tragédia, írta róla Jean Cassou. Rövid, megrendítő életében egyedülálló művészetet teremtett, jóllehet az ő festészete is beilleszkedik a kor forrongó művészetébe. A nagy kubista művészek - Picasso, Juan Gris, Lipchitz, Zadkine - kortársa. André Salmon Modigliani e „romantikus tragédiáját" írja meg regényében, s egyúttal érdekes képet rajzol a század eleji Párizs művészvilágáról, a Mont-parnasse avantgardista nemzedékéről, amelynek ő maga is nevezetes alakja volt, mint Modigliani közvetlen barátja és életének szemtanúja.

Marcel Brion - Rembrandt ​élete
Marcel ​Brion, a neves francia művészettörténész-író és akadémikus könyve monográfia, regény és tanulmány együttvéve. Ragaszkodik a tényekhez, és alkalmazkodik az adatokhoz, ugyanakkor behatóan és érzékletesen elemzi az egyes műveket, felhasználva az elbeszélés nyújtotta lehetőségeket is, elsősorban az érzelmi és lélektani motívumok kibontásánál. Az elegáns, árnyalt és igen kifejező stílusú műben Rembrandt élete és művészi munkássága tökéletesen összefonódik. Az élettörténetben benne vannak a művek, a művekben az élettörténet; egyik sem érthető meg a másik nélkül. Ez az ábrázolásmód rendkívüli közelségbe hozza az olvasóhoz Rembrandtot és korát, amelynek a szerző kiváló értője. A könyv gazdag kor- és művészettörténeti ismereteket nyújt, amelyek segítségével más festőkhoz is közelebb férkőzhetünk.

Passuth László - Aranyködben ​fáznak az istenek
A ​regény Raffaello Rómába érkezésétől korai haláláig tart Színhelye az újjászülető nemzetközi nagyváros, az a Róma, amely politikai változásaival s művészi szenvedélyeivel vet fényt vagy árnyékot a szereplők sokrétű jellemvonásaira. Kiemelkedik II. Gyula és X. Leó pápa szürke eminenciása - a kereszténység nagy kufára, Agostino Chigi, hogy a maga módján uralkodjék egész Itália fölött s ugyanakkor játssza érdekes szerepét a művészek világában és Imperia mellett is. Imperia, a "római kurtizán" címét sírfeliratként is előre vállaló széplány a maga kultúrájával, reneszánsz moráljával és ritka szépségével mintegy szimbolikus alakja ennek a bonyolult korszaknak. Vágyai szerint épül meg a legszebb villa - a mai Farnesina -melyet Raffaello freskósorozata ékesít. Ezt a villát avatja fel az ünnep melynek során még egyszer - mintegy záróakkordként - felvonulnak a szereplők. Szinte külön regény La Fornarinának dokumentumokból s trasteverei legendákból összeszőtt története - a hazai pékműhelytől Raffaello otthonán át a kolostor kapujáig. A művész barátai köréhez tartoznak a kor olyan kitűnő humanistái, mint Bembo, Castiglione, Bibbiena s feltűnnek a korképben hadvezérek és politikusok is. Mégis elsősorban a művészek világában él az olvasó: Sodoma, Piombo Giulio Romano s a többi tanítványok alakja együtt él a mesterével az Urbinói halála után bekövetkező "apostolok oszlásáig". Ha freskó-távlatból nézzük az epizódjaiból kibomló képet, megérezzük a születő európai Újkor tragikumát - a Reformáció kezdeteit, a nagy dinasztikus háborúkat s mögöttük a parasztforradalmakat. Amikor Bakócz Tamás pápajelöltként érkezik az Örök Városába - 1514-re s a közeledő Mohácsra kell gondolnunk.

Passuth László - A ​lombard kastély
A ​regény főhőse egy tehetséges fiatal művészettörténész, aki itáliai tanulmányútján képhamisítási bonyodalomba keveredik. Vele akarják "tudományosan hitelesítetni" hogy a montemaggiói várkastély pincéjében elhelyezett, frissen restaurált képeket Ambrogio de Predis, Leonardo da Vinci kortársa festette a kastély hajdani tulajdonosairól, a Galleraniakról. Édry Loránd, aki éppen Leonardóval és körével foglalkozik, nem teljesen gyanútlan, mégis majdnem kelepcébe esik. A friss kézjegy, a különböző eredetre valló stíluseltérések nyugtalanítják, de képtelen arra, hogy a kastély új tulajdonosával, a nagy formátumú szélhámossal saját erejéből szakítson, s visszatérjen korábbi munkájához, a fegyelmet és aszkézist igénylő tudományos kutatáshoz. Végül is szigorú és példás emberségű professzora az újságok reklámcikkeiből értesül a gyanús kalandról, s leutazik Olaszországba, hogy tehetséges tanítványát megmentse a tudománynak. A lombard kastély-t, mely 1941-ben jelent meg először, nemcsak a művészttörténeti "rejtvényfejtés" logikája és izgalma teszi érdekessé, hanem a tudomány becsületét és a saját jövőjét kockáztató főhős vívódása és belső drámája is.

Szabó Pál - Talpalatnyi ​föld
A ​40-es évek elején, közvetlenül a nagy történelmi sorsforduló előtt született meg a nagy mű; Szabó Pál regénytrilógiája: a Lakodalom, Keresztelő, Bölcső. a Talpalatnyi föld összefoglaló címet már a felszabadulás után kapta, s Piros Góz Jóska és Juhos Marika szerelmének, házasságának története a földosztás lázas évében nőtt a megváltást sürgető, életre való nép emlékeztető sorsképévé. Természetes volt ez az átlényegülés, hiszen az író egy egész falu, bátran mondhatjuk: a magyar falu igézően teljes képét festette meg a regényben hamvas-friss színeivel. Csodálatos könnyedséggel, a játszi humor ellenállhatatlna hatalmával idézte meg alakjait: a csúfot valló vagyonos parasztot, a minden lében kanál, potyaleső ügyeskedőt, az úrhatnám tanítókat, hivatalnokokat s az egész, elvenen nyüzsgő falusi közösséget. A fordulatos történet tarka epizódjaiból a nagybirtokok közé szorult hajdani falu életének minden szorongató kérdése, minden vágya a napfényre kerül, de hatalmas gátak állják útját a jobbra törő szándékoknak, a szegény nép egyéni kezdeményezéseinek. Ezeknek a gátaknaknémelyikét sikerült áttörnie Piros Góz Jóskának, midőn a falu íratlan törvényei ellenére szerelmét a lakodalomból szökteti meg újdonsült férje, a módos parasztfiú mellől. Merész tette népszerűvé teszi, s véleményével ezek után a falu urainak is számolnia kell. Góz Jóska azonban nem törleszkedő, nem keresi az urak barátságát. Ehelyett a kemény, kockázatot és munkát vállaló szegényparaszti élet folyamatában, amelynek Szabó Pál minden rezdülését és hangulatát érzékelteti, szikes földecskéjének megjavításán kísérletezik. az eredmény követendő példává növeli alakját - de ezen a ponton már nem lhet gátat törni. A nagybirtok vezetője megtiltja az öntözést a halastavak levezető csatornájábül - s ebben a perben a döntést a nép javára a regény még nem monhatta ki, a történelem is csak pár év múlva hozta meg. Piros Góz Jóska és Juhos Marika alakjában Szabó Pál a régi falu megváltoztatására hivatott, újfajta parasztembert rajzolta meg, akinek sorsában a népmesék örökkön élő igazsága a jövő igazságává érik. Vérbeli epikus alak mind a kettő, többet jelentenek önmaguknál, mint ahogy történetük is többet jelent, hiszen ez a széles körű, ezerfajta színnel és fénnyel játszó nagy regény tulajdonképpen eposz, az egész magyar parasztság küszködésének és reményeinek, az "áttörhetetlen közeg" áttörési kísérleteinek hőskölteménye.

Kollekciók