Ajax-loader

kollekció: Kultúrtörténet, elemzések/tanulmányok

“A semmiből is hatalom lesz, ha valaki meggyőz egy tömegnyi keserű életű embert, hogy jogában áll jogtalanságot cselekedni.”
(Rejtő Jenő)


Nagy Péter - Móricz ​Zsigmond
Legnagyobb ​prózaírónk, Móricz Zsigmond, igazában a felszabadulás után kapta meg az az elismerést, érdeklődést, amivel nagy alakjának tartozunk, azokat az olvasó tömegeket, amelyre egész életében vágyott. A marxista irodalomtörténeti kutatás is mind többet foglalkozik vele, s ebben a munkában úttörő szerepe volt Nagy Péter monográfiájának néhány esztendeje, az első kiadás idején. A tanulmány alapvető megállapításai változatlanul érvényesek ma is, sőt, a mind jobban kibontakozó kutatás, az újabb publikációk csak árnyalták, illetve megerősítették őket. A filológia felfedezéseit, az életrajz újabb adatait, a lappangó s azóta előkerült vallomásokat, leveleket, naplórészleteket Nagy Péter figyelembe vette könyve átdolgozásakor, s a Móricz Zsigmond iránti érdeklődés így még teljesebb magyarázatát kapja az életműnek, még világosabbá válnak az író gondolatai, érzései, törekvései, és még jobban felmagasodik óriás-alakja.

Földényi F. László - Defoe ​világa
A ​magányos szigetre vetett s ott eszével és két kezével civilizációt teremtő Robinson Crusoe már nem is csak irodalomtörténeti fogalomként él a köztudatban, s mintegy függetlenült alkotójától. Pedig Daniel Defoe sorsa, életműve megteremtésének históriája alig marad el kalandban, megpróbáltatásban és izgalomban a józan és gyakorlatias polgár-Odüsszeusz története mögött. Abban a korban élt (1660-1731), amikor Angliában a polgárság gazdasági vezető szerepet vívott ki magának, s a forradalom utáni kompromisszumos időkben életvitelének erkölcsi megalapozásához is hozzáláthatott. A politikai élet színterén "látványos" pálfordulásokat produkáló, az elvek és a gyakorlat ellentmondásait sorsában egyeztető Defoe világába vezet be Földényi F. László könyve, tárgyilagos szeretettel keltve életre hősét.

Dr_gremsperger-gyesko_ki_kicsoda_a_magyar_irodalomban_3f_1366376760
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a magyar irodalomban?
Nincs ​olyan irodalmár, akit ne hozna zavarba a kérdés: Mondd már meg, mi is az az irodalom!" Az ilyen - akár naivitásból is eredő - felszólítás úgyszólván beugratásként hat, mert nem lehet rá habozás nélkül tartalmas, minden kétséget kizáró meghatározással válaszolni.. az irodalomról egyetlen elméleti definició sem tudja feledtetni azt a banális történelmi igazságot: irodalom mindaz, amit az ember koronként annak tartott." - írja Cs. Gyimesi Éva. Sajnos e könyv szerkesztőinek nem állt módjukban mindenkiről írni, akit a saját korában "irodalommal foglalkozó embernek tartottak.Válogatásunk alapja az volt, hogy a ma szépirodalomnak tartott művekkel kapcsolatan áll-e valamilyen módon az illető. Így az esztétikai szempontból ma is íróknak tekintett emberek", ill. a szépirodalommal foglalkozó irodalomtörténészek, esztéták és kritikusok élveztek előnyt a válogatás során, valamint olyan híres történetírók, nyomdászok, fordítók, akik minden kétséget kizáróan bekerültek az irodalmi köztudatba. Külön figyelmet kívántunk fordítani a határon túli magyar irodalom személyiségeire. A szócikkek terjedelme nem biztos, hogy minden esetben arányban áll az alkotó jelentőségével. Úgy gondoltuk, hogy pl. az iskolai tankönyvek eléggé részletesen tartalmazzák az ismertebb írók és költők pályaképét, ezért a kevésbé ismert, de jelentős szerzőknek szántunk több helyet.

Lengyel Dénes - Régi ​magyar mondák
Lengyel ​Dénes könyve eltér a magyar mondavilág korábbi feldolgozásaitól. Más, mint Jókai Mór, Benedek Elek, Móra Ferenc gyűjteményekből és tankönyvekből ismert történetei. Nem hasonlítható Komjáthy István Mondák könyve című, hét kiadásban közkézen forgó művéhez sem. Lengyel Dénes ugyanis egyetlen kötetben a teljes régi magyar mondavilágot feldolgozta: a hun mondákat, a honfoglalás mondáit, a királymondákat, egészen a Mátyás királyról szóló történetekig. Megőrizte a mondák hangját, a naiv történeteket semmiféle történelmi és néprajzi anyaggal nem keverte. Írásain megérződik hiteles forrásmunkáinak, a krónikáknak, a népmondáknak jellegzetes stílusa. A kötetet magyarázó, okos utószó és bőséges, betűsoros jegyzet zárja le - ezekből az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat a mondák forrásairól, a történelem minduntalan felbukkanó mozzanatairól, a mondák hőseiről.

Fekete Sándor - Így ​élt a szabadságharc költője
A ​legtöbb európai népnek van egy vagy két olyan költője, akit nem egyszerűen a szép versek művészének tart a világ, hanem mintegy az illető nép eszmei megtestesítőjének. A magyar költészet nagyjai közül Petőfi Sándor ilyen. Élete nem pusztán az irodalomtörténetre tartozik, nem csupán műveltség dolga, mennyire ismerjük üstökösi pályáját. Ez az élet nemzeti történelmünk része, annak egyik legszebb emberi teljesítménye: a forradalmár küzdelmeinek örök mintája. Tanulni belőle - minden új nemzedék kötelessége.. Ez a sodró erejű írás a költő saját műveinek nyomán, kortársi visszaemlékezések, levelek, újságcikkek tükrében mutatja be Petőfi életét és munkásságát. Közel száz illusztráció teszi teljesebbé a képet, köztük olyan ritkán közölt érdekességek, mint Petőfi szépírásfüzetének egy oldala, az általa rajzolt siketnéma-ábécé, apró grafikái a kisfiáról és költőbarátairól.

Bitskey István - Így ​élt Bethlen Gábor
Bethlen ​Gábort nagy fejedlemnek tartották, és a kis országot, amelyet négy évszázaddal ezelőtt teremtett, fejlesztett és tett nagyá, Tündérkertnek nevezték.

Latinovits Zoltán - Verset ​mondok
"... ​valaha a szövegelőadásnak is voltak Paganinjei és Liszt Ferencei, aztán sokáig nem voltak... Színészet és előadóművészet úgy eltávolodott egymástól, hogy szinte szólás lett, a versmondó színész feledje el színészmúltját, az előadóművésznek eszébe se jusson, hogy színjátszás is van a földön, azaz, hogy ő is játsszon, ez természetesen tévedés. Az előadóművész is színész, s neki is játszania kell, azzal a különbséggel, hogy neki nem a szöveg cselekményét kell életre keltenie. Gondolatom az, hogy az előadóművésznek magát a költőt kell megjátszania, vagyis az alkotás hosszú folyamatát kell olyan röviden összefoglalnia, mint maga a vers, a költőt kell életre keltenie, úgy ahogy ő a költőt a mű első élményében, az alkotás küzdelmében elképzeli." (Latinovits Zoltán)

Esterházy Péter - Egy ​kék haris
Senkit ​ne tévesszen meg a megnyirbált cím: valódi "kékharisnyák" olvashatók ebben a kötetben is. Vagyis hamisítatlan Esterházy-publicisztikák: glosszák, jegyzetek, esszéisztikus elmélkedések. A tárgy pedig ezúttal is _bármi_, azazhogy minden, amit az író észrevesz, s amire rögtön reflektál. A kor lélegzik ezekben az írásokban, néha éppenséggel légszomjjal küzdve, máskor megnyugodva. Meglehet, kevesebb a vitriol, több a rezignált bölcsesség. S hogy ez miért van így, arra áttételesen választ kapunk a kötetet záró nagyívű esszéből, mely egyszerre szól regényről és politikáról, _hagyományról és egyéniség_ről, de mindenekelőtt a magyar nyelvről, a magyar mondatról. Amely "nem a nyelvből jön, hanem a szerzőből, vagyis mindig személyes, mindig bravúros. Stílus és nem létezés." ___Esterházy írói személyiségét, emberi karakterét árnyalja olvasói számára a Petri György által készített interjú.

Covers_80266
elérhető
1

Ismeretlen szerző - József ​Attila-versek elemzése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karel Schulz - Kőbe ​zárt fájdalom
"Az ​életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író."

Franz Fühmann - Homéroszi ​háború
1975-ben ​jelent meg magyarul a kiváló német író, Franz Fühmann A Nibelungok című műve, amelyben a modern író epikus eszközeivel mondta el a nagy eposz tartalmát. Fühmann újabb könyvében Homérosz költészetének világába vezeti el olvasóit. Következetesen ragaszkodva Homérosz eposzainak, az Iliasznak és az Odüsszeiának tartalmához, a cselekmény lendületes bonyolításával, az istenek és emberi hősök mesteri jellemzésével, az egész művet átható drámai feszültséggel egyszerre nyújt maradandó élményt és műveltséget gazdagító olvasmányt.

Karcsai Kulcsár István - Így ​élt Blaha Lujza
Színháztörténetünk ​két jelentős alakja: Déryné és Jászai Mari után most a nemzet csalogányának, Blaha Lujzának állít emléket ez a kis kötet. Egy színészcsaládban született kislány, aki gyerekkorában lépett először színpadra, és egész életében játszott és énekelt, a fennmaradt dokumentumok szerint - csodálatosan. Blaha Lujza élete a sikerek története, de a magyar színjátszás és a magyar színház kialakulásának és fejlődésének a története is. Ennek bemutatása által válik Karcsai Kulcsár István írása nemcsak érdekessé, hanem hasznossá is.

Szalay Károly - Bálanyák ​a prófétaképző főiskolán
"A ​szatíra és a humor fölszabadít vagy leleplez. Pontosabban : ahhoz, hogy fölszabadítson, előbb le kell lepleznie. Leleplezi például, hogy jelentéktelen, kisszerű az, amit eddig hatalmasnak hittünk, és féltünk tőle, hogy az, amit igaznak véltünk, voltaképp hamis, amit jónak láttunk, rossz, s a velük kapcsolatos gátlásaink, félelmeink, téveszméink oktalanok, fölöslegesek. A nevetés - amit a szatíra és a humor kelt - helyreállítja megalázott emberi méltóságunkat, fejlesztheti egészséges kritikai szellemünket, és amit különösen fontosnak tartok: fokozza szakadatlan jobbra vágyódásunkat, egészséges elégedetlenségünket" - vallja Szalay Károly a humor és a szatíra szerepéről egy interjúban. Egész eddigi munkássága során azt kutatta, hogy a művészet különböző területein miként valósul meg a komikum, a szatíra, a humor társadalmi, emberi küldetése. Új könyvébe mintegy 15 év terméséből válogatott esszéket, tanulmányokat. Azt vizsgálja ebben is, hogy az alkotók - és később hatásukkal a művek - miként járultak hozzá e küldetés sikerességéhez. Úgy rajzolja meg portréit, úgy elemzi a műveket, mintha tovább akarná mondani azok "leleplező" és +fölszabadító" erejű mondandóját. Meggyőződése ugyanis, hogy nincs és nem lehet alapvető funkcióban különbség a műfajok között, hatásában, irányulásában, szándékában egyaránt fontos a szépírói mű és a tanulmány, a karcolat és a kritika, a szatirikus regény és az irodalomtörténeti elemzés. Ezért ajánlhatjuk kettős céllal írásait: egyrészt tudós igényű műveivel fölhívja a figyelmet az alkotásokra, másrészt esszétanulmányaival továbbgondolkodásra ösztönöz.

Covers_194059
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​magyar irodalom története
A ​magyar irodalom története a kezdetektől napjainkig követi hazai literaturánk fejlődését, változásait. Kitér a legkitűnőbb haza és határon túli szerzők életművére, azok meghatározó alkotásaira, kapcsolódási pontjaikra, s röviden összefoglalva tárgyalja az egyes kor- és stílusirányzatokat. Olvasmányosan, élvezhetően, de minden állításában adatokra támaszkodva ad tömör áttekintést az általános, közép, és felső iskolai tanulmányokat folytatóknak. De aki azért veszi kezébe a köteteket, hogy felújítsa irodalmi ismereteit, az is megtalálja számítását: jónéhány olyan remek olvasmányra hívja fel figyelmét, ami eddig esetleg elkerülte érdeklődését. A kötet másik értéke: kiszűri azokat az ideológiai, esztétikummal ellentétes nézőpontokat, amelyek például egy időben Illés Bélát állították a modern magyar prózaírás csúcsára. Ugyanakkor egy ellenoldalú restaurációt sem kíván véghezvinni: a két háború közötti korszak ünnepelt, de tiszavirág dicsőségű szerzőit sem emeli piedesztálra. A kötet egyértelmű erénye az érthetőség, áttekinthetőség és egyszerűség. A laikus olvasó éppúgy befogadja keresettség nélküli írói-költői portréit, ahogyan a szakértő élvezheti a gondolatmenetek világosságát.

Bárczi Géza - Benkő Loránd - Berrár Jolán - A ​magyar nyelv története
A ​mű nyelvünk történetét tekinti át a nyelvészeti eszközökkel kitapintható legrégibb időktől napjainkig. Bár érinti a magyar nyelv előtörténetét, a rokon nyelvi együttélés idejét, a fő súlyt nyelvünk önálló történetének megrajzolására fekteti. A magyar nyelvtörténet forrásainak bemutatása és felhasználásuk módszerbeli kérdéseinek tárgyalása után sorra veszi a nyelvrendszer különféle részlegeinek történetét: nyelvünk hangfejlődését szókincsbeli és szerkezeti változásait. Mindezen részlegek összefoglalásaként általános áttekintést is ad a magyar nyelv életének egészéről, népünk történetéhez, a gazdasági, társadalmi, művelődési változásokhoz fűződő viszonyáról. A mű végén a magyar nyelvtörténetírás rövid áttekintése található. - A munka elsősorban egyetemi tankönyvnek készült, de haszonnal forgathatja a nyelv kérdése iránt érdeklődő művelt olvasó és különösen a magyar szakos pedagógus.

Lederer Emma - Egyetemes ​művelődéstörténet
Lederer ​Emma (1897-1977) történész, egyetemi tanár tudományos pályafutása a két világháború között kezdődött. Érdeklődésének középpontjában a magyarság társadalom és politikatörténete állt, de foglalkozott historiográfiával is, az ELTE Történelem segédtudományok tanszéke vezetőjeként pedig egyik kezdeményezője volt az egyetemi levéltárosképzésnek. Egyetemes művelődéstörténet c. könyve, mely az emberiség történelmének és művelődésének sűrített kivonatát adja, 1935-ben jelent meg. A mű 12 fejezete a történelem előtti kortól a 19. század végéig, a "nagy kapitalizmus" kialakulásáig tekinti át az emberiség fejlődését, tág teret szentelve a történelmi eseményeknek, az egyes korszakok gazdasági jelenségeinek és eszmei-filozófiai áramlatainak. A szerző rendkívül tömör, ugyanakkor élvezetes stílusban segíti hozzá az átlagműveltségű olvasót az emberiség rég és közelmúltjának megismeréséhez.

Levendel Júlia - Vörösmarty ​Mihály
A ​kiadó most induló sorozata a magyar szépírás, a magyar költészet nagy, halhatatlan alakjainak körébe vezeti el az olvasót. Nem új értékek kutatása, felfedezése vezérli a kiadót s az egyes kötetek íróit, szerzőit, hanem sokkal inkább a magyar irodalom klasszikus és mai értékeinek megőrzése, valamint a költészet értő és élményt adó olvasásának rejtelmeibe bevezetni az olvasót. A sorozat első három kötete még idén napvilágot lát, s ezek közül Vörösmarty Mihállyal, Csokonai Vitéz Mihállyal és Arany Jánossal foglalkoznak. Levendel Júlia Vörösmarty Mihályról írott és költeményeiből összeállított kötete személyes hangú, szinte már lírai vallomás az emberről, a költőről, aki a Szózat sorainak szellemében élt, alkotott, s életének minden tragikus fordulata ellenére reménykedett. A kötet olvasása, forgatása maradandó élményt nyújt minden embernek, aki meg akar ismerkedni költészetünk e kimagasló alakjával, s különösen javasoljuk azoknak a fiataloknak, akik most ismerkednek a költővel, és szeretnék ismereteiket bővíteni, mélyíteni.

Litván György - Magyar ​gondolat - szabad gondolat
A ​kötet a közelmúltban elhunyt Litván Györgynek állít emléket azzal, hogy gazdag életművéből összegyűjti a szerző legfontosabb történeti tanulmányait. A tanulmányok elsősorban a magyar századelő eszmei és politikai törekvéseit, a nemzeti, a demokratikus és a szocialista áramlatok egymáshoz való viszonyát, ütközéseit és találkozásait, a modernizáció és a hagyománykövetés konfliktusait elemzik. Néhány írás a demokrácia s a diktatúra hazai válaszútjaival foglalkozik (1918-1919-es forradalmak, Jászi Oszkár és Károlyi Mihály emigrációs levelezése, a sztálinizmus lélektana, a kollektív elfojtás és a totális rendszerek összefüggése). A tanulmányok sorát Pótó János Litván-bibliográfiája zárja.

Illyés Gyula - Tűz ​vagyok...
Petőfi ​életével és költészetével számos kutató, történettudós, irodalomtörténész, író és költő foglalkozott. A nagy forradalmár költő alakja és tevékenysége a szabadság szimbólumává vált a magyar ifjúság szemében, mégsem jelent meg róla az ifjúság számára hűséges életrajz. Ezt a hiányt pótolja Illyés Gyula Petőfijének rövidített kiadása. A kötetet a költő életével és korával kapcsolatos képek díszítik.

Gyertyán Ervin - József ​Attila
Gyertyán ​Ervin József Attila-díjas (1981), Balázs Béla-díjas (1997) irodalomtörténész, filmesztéta, műfordító. 1966-ban írta József Attila - Arcok és vallomások című művét.

Szulofoldem_magyarorszag
Szülőföldem ​Magyarország Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Szülőföldem ​Magyarország
Talán ​az egyetlen téma, amelyről minden magyar költőnek, írónak van szép és fontos, közérdekű s mégis szemérmesen vallomásos jellegű mondanivalója: a szülőföld, a gyermekkor ízei, tájai, hangulatai, emlékezetes figurái, embert nevelő élményei. Kötetünkben irodalmunk több mint félszáz reprezentánsa mondja el, milyen táj, milyen utcák emlékét őrzi a tarsolyában, mit kapott tágabb és szűkebb szülőhazájától, hogyan sáfárkodott az induláskor reá bízott kincsekkel. Van, akinél csaknem prózavers kerekedik a vallomásból; mások már-már novellává színezik az emlékezést; akad, aki riportot, szociográfiát ír, s akad, aki oly közvetlenül mesél nekünk hajdani élményeiről, mintha jóbarátként társaságunkban ülne. Egy bizonyos: íróink, ha szülőföldjükről, gyermekkorukról szólnak, önmagukat is képesek felülmúlni. Válogatásunk ezeket az írásokat gyűjti csokorba. A kötet lapjain felbukkan az országnak szinte minden tája, tájegysége, városa, falva - kis túlzással bízvást állíthatjuk, hogy teljes a körkép. Nagy érzelmi töltésű, széles skálán mozgó, szines gazdag írások gyűjteményét tartja kezében az olvasó; a hazaszeretet mély és korszerű megnyilatkozásait s egyúttal élő irodalmunk rokonszenves önarcképét is.

Keresztury Dezső - Így ​élt Arany János
"Aki ​többet és mélyebbet akar tudni Arany Jánosról, mint amit a tankönyvekből tudhat, aki az életmű és életút elemző összevetésére kíváncsi, aki a nagy magyar költő Szalontától a halhatatlanságig ívelő pályájáról szeretne egy lírikus irodalomtörténész bensőséges és avatott tollából olvasni, annak ajánljuk Keresztury Dezső Így élt Arany János című könyvét."

Img_0011
Irodalmi ​fogalomtár A-Z Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​fogalomtár A-Z
Az ​irodalom tanulásakor, tanulmányozásakor számos olyan fogalommal találkozhatunk, amelyek értelmezéséhez az adott mű, az adott korszak kapcsán szükség lehet. Ehhez kíván segítséget adni ez a könyv, amely a gimnáziumi tankönyvek fogalmaira építve közérthetően és a lényeget kiemelve tájékoztatja az olvasót. Elsősorban a középiskolásoknak készült e gyűjtemény, de mindazok sikerrel forgathatják, akik a műelemzés, műértés kapcsán felmerülő fogalmi kérdésekben szeretnének behatóbb ismereteket szerezni.

Makkai László - A ​reneszánsz világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zoltai Dénes - Az ​esztétika rövid története
Hegel ​ismert mondása szerint egy tárgy nem más, mint önmagának története. A szerző ebben a szellemben arra törekedett, hogy az esztétikai tudomány történetét mint elméleti értékek felhalmozódásának történetét állítsa az olvasó elé. Nemcsak a szorosabb értelemben vett filozófiai művészetelmélet fejlődésének alakulását kíséri figyelemmel, hanem az egyes művészeti ágak és műfajok elméletének, mi több: a gyakorló művészek ars poeticájában foglalt esztétikai tudatnak történeti sorsfordulóit is. Az esztétika e felfogásban nem más, mint elméleti reflex, gondolati számvetés a mindenkori művészeti gyakorlat által napirendre tűzött kérdésekkel. Fejlődéstörténetének rajza ezért sem korlátozható a nagy virágkorok - az antikvitás, a reneszánsz, a klasszikus polgári felfogás - ábrázolására. Művészetelméleti irányzatok állnak ennek az áttekintésnek a homlokterében, s az egyes korok képe is ilyen irányzatok harcának felvázolása révén kerekedik teljessé. Az antik esztétika csúcsteljesítményei mellől ezért nem marad el a keleti előzmények és a hellenisztikus-középkori következmények jelzése; a német klasszikus idealizmus esztétikájának bemutatását ezért kíséri nyomon a romantikus művészetfelfogás elemzése. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy áttekintést adjon századunk sok irányba húzó esztétikai irányzatairól. Ábrázolásában a marxista-leninista esztétikai felfogás genezise a legújabb kori esztétika központi eseménye. A történet ezúttal is az élet tanítómestere: a jelenkori törekvések jobb megértésére tanít és gondolati továbblépésre serkent.

Végh Antal - Az ​utolsó konzílium
-Ezzel ​a dokumentum-összeállítással megint lezárul majd valami az életedben? - Mindig lezárul valami, amikor az ember kiteszi a pontot. És abban a pillanatban mindig újra el is kezd valami mást. Mert már újra gondolkozom, töprengek valamin, mi lesz a szolgálatvállalásomnak a következő fejezet, állomása. - Te egy helyütt azt írtad a sporttal kapcsolatos ténykedésedről, hogy senki ne reménykedjne, mert te nem adod fel. - Örülök, hogy megragadt emlékezetedben ez a \"kitörésem\". Valóban, amíg énbennem szusz lesz, amíg énbennem erő lesz, s amíg én a tollat meg tudom fogni, mindig szolgálni akarok vele. Valaki és valami mellett, és valaki és valami ellen. Nem hiszem, hogy ez bővebb magyarázatot kívánna azoknak, akik olvassák írásaimat.

Gaál Mózes - Hun ​és magyar mondák
"Megfesteni ​képét, nagy, régi időknek, melyekre világot a históriának fáklyája ingyen sem vet; összerakosgatni a töredékeket igazságos kézzel és becsületes hűséggel: íme ez volt a szándékom. Neked festem meg sok jóakarattal ezt az ódon képet édes nemzetemnek nagyramenendő ifjúsága, kit szívemen hordok, mióta pennám forgatom." Gaál Mózes

Ruffy Péter - Bujdosó ​nyelvemlékeink
Ruffy ​Péter több mint két évtizede járja a világot, az országot, könyvtárakat, kézirattárakat, Erdélyt, Bécset, Szlovákiát, Párizst, írói szülőházakat, páncélszekrényekben őrzött ősi kéziratokat bújva, hogy egybegyűjtse, megírja a magyar nyelvemlékek bujdosását, a magyar írásbeliség századait. Hogyan került első ismert versünk, az Ómagyar Mária-siralom kézirata Belgiumba? Hol rejtekeztek évszázadokig Balassi Bálint elveszettnek hitt szerelmes versei? Hogyan vált majdnem temetési szemfedővé Petőfi Sándor írói szerződése Amerikában? Miként mentették meg a második világháború romjai közt Madách Imre Tragédiájának a kéziratát? Ki fedezte föl az ősi székely rovásírást egy konstantinápolyi istálló falán, s hogyan kerültek tömegsírba Radnóti Miklós versei, a XX. századi magyar líra legtragikusabb kéziratai? Erről beszél, s még sok minden másról szól ez a finom mívű könyv, anyanyelvünk, nyelvemlékeink évszázadainak regényes története.

Candace Bushnell - Szex ​és New York
"Isten ​hozott az elveszített ártatlanság korában!... Első az önvédelem és a jó üzlet. Ámor meg elhúzhat a jó büdös francba." - Íme New York, Manhattan, a felső tízezer, a kulturális elit világa. A kivételezettek nemegyszer botrányos szexuális szokásairól most egy kívülálló rántja le falrengető humorral a leplet. A Candace Bushnell, angol újságírónő által írt, szellemes és brutálisan őszinte kötet bemutatja azt a manhattani réteget, akik csapatostul lepik el a partikat, bárokat, klubokat. A különböző történetekben a szerző saját élményeit, tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Carrie, az ifjú írónő folyton rosszkor és rossz helyen keresi a szerelmet. Mr. Big, az iparmágnás egyik értelmetlen partnerkapcsolatból sodródik céltalanul a másikba. Samantha Jones, a negyvenes éveit taposó filmproducer a nők azon nemzedékéről mesél, akik egyetlen dolgot tanultak meg nagyon jól az életben: a szépség és a fiatalság múlandó. A "modellezők" csakis és kizárólag fotogén "dilis csajokkal" hajlandóak randevúzni és ágyba bújni. No meg a "biciklis bölcsészek", akik már jócskán benne járnak a korban, s közlekedési eszközükön kívül csak a hátizsákjukhoz ragaszkondnak nagyon.

Michael Paterniti - Mr. ​Einstein sofőrje
A ​fiatal,sikeres amerikai újságíró első regénye. Krómtól csillogó országúti cirkáló repeszt át Amerikán. Csomagtartójában sporttáska, abban Albert Einstein formalinba áztatott agya. A volánnál egy ifjú maine-i újságíró, Michael Paterniti, mellette egy nyolcvannégy esztendős kórboncnok, Thomas Harvey, aki 1955-ben Einstein halottkémi szemléjét végezte; és egyszerűen kiemelte, hazavitte, majd több mint negyven éven át őrizte az agyat. A két férfi New Jerseyből Kalifornia felé autózik, ahol Einstein unokája, Evelyn értetlenül várja őket. Képzeletben velük tart maga Einstein is, a csillagokban járó lángelme, az utánozhatatlan galaktikus hobó.

Illyés Gyula - Petőfi ​Sándor
Ez ​a könyv franciáknak készült, úgy, hogy Illyés egy korábban született Petőfi-monográfiájának fordítási munkálatai közben mindazt, ami ismeretlen vagy homályos körülmény lehet a kultúránkban és a történelmünkben járatlan olvasó számára, beépítette a szövegébe. Nemcsak a magyar forradalom és szabadságharc előzményeit és fordulatatait, hanem azt is, ami Petőfi alakja és költészete köré azóta kristályosodott ki, hogy megéreztesse e költő metaforikus jelentőségét népünk történetében és tudatában. Természetesen a magyar olvasónak van erre nagyobb szüksége. Hiszen csak hisszük, hogy tudjuk: ki volt Petőfi, hogyan zajlott le a "szabadság délelőttje", s hogy milyen versek azok, amelyeket esetleg kívülről fújunk - de sose olvastunk el figyelmesen. Illyés az irodalomtörténetírás ritka bravúrját vitte véghez - de könyve azért enciklopédiaként és regényként is forgatható.

Ráth-Végh István - A ​fáraó átka
Micsoda ​kincsestár a rég múlt korok világa! Ki ne volna rá kíváncsi, mit hittek, mit gondoltak a hajdanvolt emberek, micsoda babonaságok éltek - és bizony micsoda babonák élnek még ma is. Igaz, ami igaz, ma már senki sem hisz sem a griffmadár létezésében, sem a sebezhetetlenség csacsi csodaszereiben, hanem azért még ma is fel-felrémlik a csillagjóslás divatja, sőt vannak, akik a vizet, a fémet meglelő varázsvessző erejében sem kételkednek... Ráth-Végh István, a nagyszerű tollú kultúrtörténész egész életében nagy kíváncsisággal kutatta a történelmi korok sok-sok különösségét. Ezekből az izgalmas, érdekes írásokból válogattunk össze a Delfin barátai számára egy színes kötetre valót.

Kollekciók