kollekció: Könyves blog: 2013 legjobb könyvei

Dés Mihály - Pesti ​barokk
Budapesti ​házibulik a nyolcvanas évek derekán. Szerelmi bonyodalmak, hódítások, megcsalások, barátságmítoszok, világjobbító dumák, politikai viccek, szamizdatok. Regényünk főhőse, egyben szerzője Koszta János ebben a pesti világban otthonosan mozog, mégsem találja a helyét. Mindenről van egy jó vicce, egy családi anekdotája, egy csavaros sztorija, egy szellemes aforizmája és most készül megírni élete történetét is. Honnan is kezdje? És hová juthat el? Mire megy azzal, hogy okosan látja élete hülyeségeit? A kérdésekre ebben a regényben több válasz is létezik. Barokk voltát éppen a sokszínűség, a színpompás gazdagság szavatolja. A könyvben több műfaj is – mintha irodalmi farsangbál lenne – izgalmasan találkozik egymással. Családregény-betétek, levelezések, naplók, önéletrajzok, anekdoták, viccek, ügynökjelentések váltakoznak a mű lapjain. A Pesti barokk játék a valósággal, hiszen a fiktív karakterek mellett valódi, hús-vér személyek is szerepelnek benne; a határvonalak elmosódnak. Szellemessége szintén többrétegű: akadnak itt vaskos humorú tréfák, ironikus szólamok és irodalmi utalások. Dés Mihály nagyszerű első regényében a korszaknak és környezetnek nem is annyira emléket állít, semmint inkább a mítoszoknak, emlékfutamoknak a nyomába ered. Újraírja, átgondolja őket. Az ájtatos legendaképzésnek ugyanannyira híján van ez a kalandokban bővelkedő szellemes regény, mint a retrocsalamádénak. Dés Mihály (Budapest, 1950) magyar irodalmár, lapkiadó és író, aki 1986 óta Barcelonában él. Magyarországon műfordító volt, lektor, kritikus és alkalmi filmszínész, a Banánhéjkeringő és A dokumentátor főszereplője. Fordításai között Borges, Carpentier, Cortázar, García Márquez, Vargas Llosa művek szerepelnek. Spanyolországban újságíróként kezdte pályáját. Később megalapítja a Lateralt, mely a spanyol nyelvű világ meghatározó kulturális folyóirata lett. 1995 és 2003 között a Barcelonai Központi Egyetem tanára, spanyolul elbeszéléseket is publikált. A Pesti barokk az első regénye.

Benedek Szabolcs - Focialista ​forradalom
1954 ​nyarán, alig egy évvel a legendás londoni 6:3 után Magyarország újabb futballdiadalnak néz elébe: a világbajnoki döntőnek. Az Aranycsapat győzelme nem lehet kétséges, ezért a pártállamtól a legkisebb lakóközösségekig mindenki a hazatérő bajnokok ünneplésére készül. Amikor azonban a várva várt győzelem elmarad, a csalódott szurkolók először csak tüntetni, aztán törni-zúzni kezdenek Budapesten, sőt egyesek már forradalomról beszélnek. Benedek Szabolcs történelmi dokumentumokon alapuló regénye a magyar közelmúlt egyik elfelejtett epizódját eleveníti fel egy tipikus budapesti bérház lakóinak sorsán keresztül, akik között éppúgy megtalálható az elvhű kommunista házmester, mint a volt horthysta főtiszt vagy a munkatáborokból hazatért házaspár. Egyszerű futballhisztéria volt ez vagy az 1956-os forradalom előjátéka? Tömegoszlatási főpróba? A szabadság első szárnypróbálgatása? Senki sem tudja - ez a regény azonban segít elképzelni, milyen lett volna nekünk is ott lenni az események forgatagában.

Timur Vermes - Nézd, ​ki van itt
2011. ​nyara. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban. Timur Vermes káprázatos szatírájának Hitlere nemcsak végtelenül komikus figura, de ijesztően valóságos is. Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést. A könyv a megjelenése óta töretlen sikert arat Németországban, olvasók százezreit bűvölte el, és a világon szinte mindenütt az idei év egyik legjobban várt megjelenéseként beszélnek róla.

Győrei Zsolt - Schlachtovszky Csaba - Emmuska
- ​De miért nem játszik valami osztrák dalművet is? - Kérje meg! - Én? Á, nem, az olyan... kellemetlen volna. - Miért? Maga a császár. - Az én vagyok. De ezek a magyarok olyan sértődékenyek. Hiányzik nekem, hogy megint elmondják, miért nem Kossuth győzött? - Akkor megkérem én. - Ne tegye! Benne volt a kiegyezés egyik titkos záradékában, hogy a nemzeti hangszereken előadott koncertek műsorába a császári kamara nem avatkozhat bele. Aljas merénylet készül Ferenc József császár ellen! De mi szükség ehhez egy világhírű cimbalomfenoménre? És mi köze mindehhez a Tiszaszalókot rettegésben tartó Prémes Rémnek? Vagy Emmuskának, a Londonba szakadt magyar grófnőnek és karótnyelt angol férjének? Min múlik végül, hogy botrányba fullad-e az Ezredévi Kiállítás Budapesten? S vajon gyorsabb lehet-e egy betyárból omnibuszlovassá vedlett csirkefogó, mint a frissen felavatott millenniumi földalatti? Felülkerekedhet-e az angol virtus a magyar hidegvéren? Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba 1970-ben születtek Budapesten. Hatévesen kerültek egy iskolapadba, s onnantól kezdve máig paródiák, átköltések, gimnáziumi, később pedig színházi darabok, librettók és forgatókönyvek, verses és prózai művek sokaságát írták együtt. Műveikből a József Attila Kör két alkalommal közölt válogatást (Rostáltatás a magtárban, 1998; A passzív apaszív, 2005). Győrei Zsolt manapság a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanít a Művészetelméleti Tanszék docenseként, Schlachtovszky Csaba pedig televíziós dramaturgként keresi kenyerét. Mindez azonban nem gátolhatta meg őket abban, hogy évek szorgos munkájával megírják első nagyobb lélegzetű kalandregényüket.

Ugron Zsolna - Erdélyi ​menyegző
1608 ​november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték… Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak… Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.

Sirokai Mátyás - A ​beat tanúinak könyve
Sirokai ​Mátyás új versei mintha régészeti leletek lennének egy eljövendő civilizáció szent irataiból: nehéz eldönteni, vajon hétköznapi mozdulatainkat írják-e le egy poszthumán sámán lézerpontosságú figyelmével, vagy épp a megváltás felé vezető ösvényt álcázzák egyszerű gyakorlatoknak. De akár a tajga közepén, akár egy intergalaktikus mentőkapszulában érezzük magunkat olvasás közben, egy dolog biztos: költészet ritkán van ilyen közel a csillagokhoz.

D. Tóth Kriszta - Jöttem, ​hadd lássalak
Mindenkinek ​van egy „Hufnágel Pistije”. De vajon akkor járunk a legjobban, ha teljesülnek az álmaink? Borbálát a haláláig fogva tartja egy másik élet ígérete. A saját világából elvágyódik, de nem is sejti, hogy ha annak idején másképp dönt, semmi sem úgy alakult volna, ahogy azt életének utolsó percéig elképzeli... Bora – mert a Borbálát rendszeresen kikérte magának -, ez a bonyolult, ellentmondásos de ellenállhatatlan nő halálos ágyán, 45 évesen kénytelen szembenézni választásaival, vágyaival, kudarcaival, a megszerzett és elmulasztott lehetőségekkel. Miközben a betegség emészti testét, az elméje ép. Visszaemlékszik két nagy szerelmére: hetvenes évek Budapestjére tévedt angol grófra, és Mikire, a magyar főiskolásra, akinek kedvéért végül feladta a nagyvilági élet lehetőségét. 25 évvel, egy házassággal, két gyerekkel és egy keserves válással később nagybetegen Bora még mindig azon lamentál, hogy vajon mi lett volna, ha... ha mégis színésznő lesz és nem tanárnő, ha a fővárosból nem költözik vidékre, ha a másik férfihoz megy hozzá. Ha a másik életet választja. De vajon létezik „másik élet”? Életének utolsó napjaiban aztán Bora nagy döntést hoz. Arra kéri a lányát, hogy szervezzen meg neki egy utazást... mert bármi is történt a múltban, annak a férfinak a karjában akar meghalni, akit mindig is szeretett.

Csabai László - Szindbád ​Szibériában
Szindbád, ​a detektív szovjet fogságba esik, és egy hosszú, a rabokat megtizedelő vonatút után egy szibériai munkatáborban találja magát, a Bajkál-tó közelében. A láger borzalmas körülményei közt küzd az életben maradásért, amikor is egy rejtélyes bűntény a segítségére lesz: valaki ellopja a lágerparancsnok, Grecki őrnagy rendkívül értékes távcsöves puskáját - és Szindbád rájön, ki a tettes. Ettől pedig gyökeresen megváltozik az élete. A szovjet rendőrség alkalmazásába lépő Szindbád életveszélyes vizeken kénytelen lavírozni, hiszen ebben a végletekig átpolitizált, a mindennapi rettegésre épülő rendszerben soha nem lehet tudni, hogy ki kicsoda, de páratlan nyomozó ösztöne és emberismerete segítségével legyőzi az akadályokat. Csabai László nagyregényében feltárulnak a negyvenes évek Szovjetuniójának hétköznapjai, a sztálini rezsim működésének elképesztő, már-már mulatságos abszurditása, a kontinensnyi Szibéria lenyűgöző tájai, ősi kultúrája, s mindezt jellegzetesen ,,csabais", vagyis egyszerre dermesztően pontos és mégis finoman költői tekinteten keresztül látjuk.

Esterházy Péter - Egyszerű ​történet vessző száz oldal - A kardozós változat
Íme, ​egy friss, ropogós regény a tizenhetedik századról. Tehát történelmi regénynek kell lennie, mert hogyan is lehetne más, mint történelmi, ha egyszer a tizenhetedik században játszódik, de a huszonegyedik században írták? Írta - Esterházy Péter. - E. P. Egy kemény asszonyról szól, aki tud szeretni. Így gyűlölni is. Továbbá az Úristenről és Gizi nevű bakmacskájáról. Férfiakról is, az egyik Nyáry Pál, igen, egy ilyen nevűt a tizenkilencedik századból ismerünk, aki tehát így nem lehet azonos hősünkkel. Ahogy egy másik szereplő, Christoph Ransmayr csöndhintókészítő neve is csak véletlenül esik egybe a kortárs osztrák íróéval. Próbáljunk hát megbarátkozni a gondolattal, hogy a történelmi regény mint műfaj kap fogni még egy vajszínű árnyalatot az _Egyszerű történet vessző száz oldal_ kardozós változatában. Más férfiak is regénykednek itten, az egyikük szakács - "A nagy ételsorokat még mindig fejből tudja, akár a Miatyánkot" -, specialitása a tengeri piláf. Vagy itt van Croy herceg: megfigyeltet és jelentéseket írat, de a jelentéseket tán el se olvassa. "Sebaj, tudjuk, a jelentés lényege nem az, hogy olvassák, hanem hogy írják őket." Nem volna ez így szerencsés azonban a könyvekkel. Ha nem olvassák őket, nem történik semmi, porfogó tárgyakká lesznek. Ha meg ezt itt nem olvassák el, nem tudják meg soha, milyen az _Esterházy-féle kardozós_. Sem azt, hogy legfontosabb: örülni tudni. - P. D.

Charles Bukowski - Posta
Charles ​Bukowski kívülálló volt és az is maradt. Élete első regénye, az 1971-ben megjelent Posta - amit állítólag három hét alatt írt - szintén ennek állít emléket. Többek között. A főhős, az író alteregója, Chinaski "tévedésből" elhelyezkedik a postánál, ahol permanens másnaposságtól szenvedve, kora reggel szortírozza és kézbesíti a leveleket, közben kölcsönösen alázzák egymást főnökeivel, az utcán nők és kutyák rontanak rá, szóval semmi izgalom, csak maga az élet... Nem szokványos regény egy nem szokványos amerikai szerzőtől.

Simon Márton - Polaroidok
Simon ​Márton új verseskötete a nagyvárosi szorongás szótára. Szélesvásznú történeteket mesél el néhány szóban vagy egy-egy mondatban, a félig kihunyt fényreklámok tömörségével. Baltával és körömollóval esik neki a nyelvnek, mintha mindig azt az egyetlen elrugaszkodási pontot keresné, ahol költészet és valóság egymásba zuhan. De miután megtalálta és megmutatta nekünk, udvariasan hátralép, és csak annyit mond: ''Uram, íme, a szakadék, amit rendelt.''

Centauri - Jégvágó
Centauri, ​a ,,titokzatos író" nem az Államokban él, első regénye mégis egy hamisítatlan, modern amerikai nagyregény. Hátborzongató balesetek, merényletek, agyműtétek, kocsmázások, válságok, és szerelmi csalódások jelölik ki az ifjú Dan Coolbirth útját, hogy aztán a nálánál jóval idősebb Angelicával folytatott románcát egy kettős gyilkosság szakítsa meg. Ekkor elkezdődik a road movie, Dan Kaliforniából észak felé, Montanába menekül, ahol a vad szépségű és különös képességekkel megáldott indiánlány, Téa keresztezi az útját. Szinte filmszerűen áll össze egy extravagáns, őrült, mégis sok szempontból fájóan átlagos család története, miközben számos jellegzetes és felejthetetlen figura bukkan föl, áttételesen pedig fontos szereplőkké lépnek elő olyan írók, mint Salinger vagy Melville, sőt fény derül arra is, hogy mi köti össze a famíliát Jack Londonnal. Dan, a maga kamaszos módján, durva kritikával illeti a világot, főként a szüleit - még az imádott nagyit is, aki lökött barátai segítségével igyekszik ,,tökös gyereket" faragni belőle -, ugyanakkor remek humora van. Azt viszont nehéz eldönteni: Dan útja a múltba visz, vagy egy olyan világba, ahol élő ember még nem járt.

Ljudmila Ulickaja - Örökbecsű ​limlom
Az ​Örökbecsű limlom minden eddiginél összetettebb képet nyújt Ljudmila Ulickaja ön- és világszemléletéről, élet- és művészetfilozófiájáról. A műfajilag is sokszínű kötetben az orosz írónő szinte az összes olyan dologról beszél, ami foglalkoztatta valaha. A személyesebb szövegekben, illetve a vele készült és a kötetbe beválogatott interjúkban kendőzetlen őszinteséggel fogalmaz magánéletéről, pályafutásáról. Megtudhatjuk, hogy a családi környezettől kezdve az olvasmányélményekig mi formálta leginkább a személyiségét. Miként azt is, milyen véleménnyel van a család, szerelem, házasság, barátság fogalmáról és megvalósulási formáiról. A társadalmi kérdésekben is bátran foglal állást. Így derül rá fény, mit gondol a nők társadalomban betöltött szerepéről, a politikáról, az állami és egyházi ideológiákról, vagy éppen a világ működését meghatározó gazdasági rendszerekről. Esszéiben, művészeti írásaiban pedig főként a kifogyhatatlanul gazdag orosz kultúra legfontosabb kérdéseiről beszél. Mindezt a tőle megszokott közvetlenséggel és nyíltsággal tárja olvasói elé.

Krasznahorkai László - Megy ​a világ
Megy ​a világ előre. És akkor mi marad hátra a végidők kezdetekor? Például Krasznahorkai László titokzatos-személyes elbeszélései, melyek között akad monológ, rövidtörténet, töprengés, vallomás, visszaemlékezés és előrepillantás; igazi mesterdarab mind. Lenyűgözően tágas Krasznahorkai-mondatokban ismerkedhetünk meg az elbeszéléskötet rejtélyes hősével, aki először beszél, aztán elbeszél, végül pedig elköszön. Ebben a hármas léttagoltságban találkozhatunk a többiekkel, akikről ő beszél. A földet először elhagyó Gagarin, a röpülni képtelen okinavai guvatr, a berlini metró peronján dolgát végző hajléktalan, a tébolyult Nietzsche Torinóban, a beváltott éden ígéretét megfesteni igyekvő Palma Vecchio, a Shanghaiban dolgozó tolmács, aki azt tervezi, hogy egyszer elmegy az Angel-vízeséshez, a Victoria-vízeséshez, vagy legalább a schaffhauseni vízeséshez, a hárshegyi gyerekgyilkos, az egy kézen álló indiai aggastyán. Ami a különböző figurákat és históriákat összeköti: az író szenvedélyes, csillapíthatatlan érdeklődése és figyelme az emberi táj iránt. Hogy _„egyszer egy tájban a legmélyebb szépségben és enyészetben valamit megpillanthatunk: valamit, azt, ami ránk vonatkozik."_ A bölcseleti téteket, egzisztenciális kérdéseket fanyar-felszabadító, önmagával is kíméletlen iróniával ellensúlyozva, Krasznahorkai a távolit hozza közel, az univerzálisban az egyszerit csillantja fel, és ahogy olvassuk az írásokat, kirajzolódik saját létezésünk egyetemes mélysége is: _„hisz ott áll az ember egy végtelen, számára felfoghatatlan bonyolultságban, és teljességgel értetlenül áll ott, tanácstalanul és elveszetten, kezében az emlék végtelen egyszerűsége – meg persze mind efölött a melankólia pusztító gyöngédsége, mert azért érzi, miközben ott ez az emlék, hogy a valósága ennek az emléknek a szívtelen, józan, jéghideg messzeségben van."_

Bereményi Géza - Vadnai ​Bébi
Bereményi ​Géza kalandokban és szenvedélyekben rendkívül gazdag, fordulatos regénye, a Vadnai Bébi két, egymástól élesen elütő történelmi időben játszódik: a negyvenes és a hetvenes években. Ami a két korszakot, életformát és a két szálat összeköti, az részint a címszereplő Vadnai Bébi, másrészt pedig az egymásra tükröződő dilemmák, motívumok és kételyek. A hetvenes évek Budapestjén, ahol egyetlen nap maga az örökkévalóság, Dobrovics, a pályakezdő író, miután felvetődik, hogy egyik barátjával talán testvérek, nyomozni kezd az illető apja után. Újabb és újabb titkok derülnek ki. A negyvenes évek Budapestjén, ahol csak egy nap az élet, és egyre közelebb van a háború, az aranyifjak körülrajongják a lenyűgöző szépségű Vadnai Bébit. Akad a kérők között milliomos, diplomata, jogász. Ekkor bukkan fel a hallgatag, töprengő orvos. Vajon a titkok mélyére tud-e pillantani Dobrovics? És ha igen, akkor mit pillant meg ott? Szerelem és gyűlölet hogyan váltakozik újra meg újra? A _Vadnai Bébi_ egyszerre történelmi regény, amely nagyszerűen, érzékletesen idézi fel a régi Budapest egykorvolt figuráit-helyeit, és kegyetlen érdességgel mutatja meg hogyan működnek az emberek háborúban, továbbá az érzelmek iskolája, amely a szerelem irracionalitását, a vágy gyűlöletté izzását, az anya- és apakeresés kétségbeesett mozdulatait démoni erővel teszi szóvá. Hogyan ismételjük vonzásainkkal és választásainkkal elődeink sorsát? A lüktetően izgalmas regény, melynek nagyfokú a valóságalapja, nemcsak ezekre a kérdésekre ad szenzációsan érdekes választ.

Parti Nagy Lajos - Mi ​történt avagy sem
„A ​legjobb tréning a valóság.” – mondja nekünk Parti Nagy Lajos új elbeszéléskötetének egyik szereplője. „Legjobb póráz az ember!” – tudjuk meg egy másiktól. Hogy igazuk van-e vagy sem, döntse el mindenki maga. Parti Nagy újabb novelláiban rengeteg minden történik napjaink és tegnapjaink holnaptalan Magyarországán Tömpemizsértől Budapesten és az elbeszélői tudat álomperonjain át Csőpépig. Véletlen találkozások, vétlen balesetek, szándék nélküli csodák, lépték nélküli dumák. Régi ismerősök. Angyalok és házmesterek. Az anyanyelvi figurák a magyar nyelv korábban nem ismert mélységeit és lehetőségeit tárják elénk. Parti Nagy műhelyében megint olyan nyelvek születtek, melyekben a margón lévők argója, a megalázottak dadogása a legváratlanabb pillanatokban egészül ki a hétköznapok lírájával és a szerző frenetikus leleményeivel. A karneváli groteszk is így kerül egy szaggatottan pontos vonalba Parti Nagy szociális realizmusával. Ez a civilpróza kegyetlenül pontos lát- és létlelet mindnyájunk mai Magyarországáról.

Khaled Hosseini - És ​a hegyek visszhangozzák
2013 ​szépirodalmi szenzációja - Khaled Hosseini új regénye a világ bestseller-listáinak élén! A 80 országban, 40 millió példányban eladott Papírsárkányok és Ezeregy tündöklő nap szerzőjének új regényét már az első hetekben világszerte többszázezren olvasták. Hosseini mestere a rabul ejtő egzotikus történeteknek és a finoman szőtt mondatok mögött rejlő, mélyen emberi érzéseknek. Új regényében arról mesél, hogyan szeretünk, hogyan viselünk gondot egymásra, és a döntéseink hogyan rezonálnak a minket követő nemzedékek életében. Könyve nem áll meg a szülők és gyermekeik kapcsolatánál, hanem a testvérek és unokatestvérek kötődéseiből bámulatosan gazdag tablót festve mutatja be, hogyan sértjük meg, áruljuk el, becsüljük meg és áldozzuk fel egymást. Hogy milyen gyakran lepnek meg bennünket döntéseikkel és tetteikkel a hozzánk legközelebb állók amikor a leginkább számítanánk rájuk. Miközben lap, lap után, a Földet körbeutazva követjük a regényszereplők ágas-bogas életét, sorsukat és szerelmeiket - Kabultól Párizsig és San Franciscótól a görög szigetvilágig -, az érzelemgazdag és magával ragadó történet belénk költözik és életre kel. "Mit is mondhatnék nektek, miféle kínokat állt ki Baba Ajub és a felesége azon az éjszakán? Egyetlen szülőt sem szabadna ilyen választásra kényszeríteni. Baba Ajub és felesége úgy tanácskozták meg, mi a teendő, hogy a gyerekek meg ne hallják. Beszéltek, sírtak, beszéltek, sírtak. Egész éjjel csak újra és újra átbeszéltek mindent, és bár már közeledett a hajnal, eldönteni mégsem tudták - lehet, hogy a div épp ezt akarta, mert ha nem döntenek, akkor öt gyereket vihet el egy helyett. Végül Baba Ajub a ház ajtaja elől behozott öt ugyanolyan méretű és alakú követ. Mindegyikre ráírta egy gyermeke nevét, s mikor megvolt vele, bedobta őket egy vászonzsákba. De mikor odanyújtotta a zsákot a feleségének, az úgy ugrott hátra, mintha mérges kígyó lenne benne. - Nem tudom megtenni! - mondta a férjének a fejét rázva. - Nem tudom én kiválasztani. Nem bírnám elviselni! - Én sem - kezdte Baba Ajub, de az ablakon kinézve látta, hogy már csak néhány pillanat, és kibukkan a Nap a keleti dombok mögül. Egyre fogyott az idejük. Gyászosan bámult az öt gyerekére. Le kell vágni egy ujjat, hogy megmentsük a kezet! Lehunyta a szemét, és kihúzott egy követ a zsákból. Gondolom, már ti is tudjátok, melyik követ találta kihúzni Baba Ajub. Amikor meglátta a rá írt nevet, az ég felé fordította arcát és felkiáltott. Megtört szívvel karjába vette legkisebb fiát, Qais pedig, aki vakon megbízott az apjában, a nyaka köré fonta a két kezét. Csak akkor értette meg, mi a baj, amikor az apja letette a földre kint, majd becsukta az ajtót; Baba Ajub ott állt bent, hátát az ajtónak vetve, két szemét szorosan lehunyta, de még így is folytak belőlük a könnyek, az ő drága Qais-e meg picike öklével verte kívülről az ajtót, és sírt, hogy Baba engedje be. Baba Ajub pedig csak állt, állt, azt motyogta, bocsáss meg, bocsáss meg!, s a div lépteitől megremegett a föld, a fia felsikoltott, és a föld újra és újra megrendült, ahogy a div távozott Maidan Sabzból, míg végül eltűnt, és a föld is megnyugodott; néma csend volt, csak Baba Ajub zokogott és kérte Qais-t, bocsásson meg neki."

Tóth Krisztina - Akvárium
Ebben ​a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Ezek az emberek egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Mégis, az elfojtott érzelmek és indulatok olykor-olykor feltörnek, és ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményeznek. Ez a nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világ maga az akvárium. Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, ,,hétköznapi katarzissal" tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.

Roberto Bolaño - Vad ​nyomozók
1975 ​szilveszterén Arturo Belano és Ulises Lima, a zsigeri realista költészeti mozgalom két alapítója elindul Mexikóvárosból, hogy felkutassa a mexikói forradalom után rejtélyes módon eltűnt költőnőt, a nagy szellemi elődöt, Cesárea Tinajerót. Húsz éven át követik a nő nyomát. Az őrült utazás során, amelyről ötvenkét szereplő számol be töredékesen és csapongva, eljutnak Mexikóból Izraelbe, Párizsba, Barcelonába, Los Angelesbe, San Franciscóba, Bécsbe és végül a polgárháború sújtotta Libériába is. Képtelen és hátborzongató kalandokat élnek át. A beszámolókat a tizenhét éves, nagyratörő költő, García Madero elbeszélése foglalja keretbe, aki a regény nyitányaként leírja a "zsigeri realisták" állandóan kavargó poétikai és társadalmi környezetét, majd a könyv végén elmeséli, hogyan menekülnek Mexikóvárosból Sonora államba, ám mégis Cesárea Tinajero nyomában maradva. Roberto Bolano a Vad nyomozókat a nemzedékéhez írt szerelmes levélnek nevezte.

Borbély Szilárd - Nincstelenek
Borbély ​Szilárd (1963–2014) regénye 2013-ban jelent meg először, azonnal a kortárs magyar irodalom alapművévé vált. A Jelenkor Kiadó Borbély Szilárd-életműsorozata a _Nincstelenek_ új kiadásával indul, mely a szerző javításaival lát napvilágot. „Borbély könyve nem arról szól, hogy milyen a falu, hanem arról: milyen (lehet) a gyermekkor; nem arról, hogyan él a falu, hanem arról: hogyan hat a (ez a) falu egy gyermekre; nem arról, hogy a falu és a szegénység kibírhatatlan, hanem arról: a falu és szegénység körében a gyermekkor kibírhatatlan.” Margócsy István _(2000)_

Maros András - Semmi ​negyven
George ​H. W. Bush hivatalos budapesti látogatása alatt a Vasas teniszpályáinál tartja napi futóedzését, együtt kocogunk. Körről körre lassul. Megkérdezem, fárad-e, hősködve azt mondja, nem. Hazugságon kapom az Egyesült Államok elnökét! A Fővárosi Tanács egyik osztályvezetőjét sikerül elsőre tökön lőnöm teniszlabdával, fagyi jár érte. Az idősebb csapattársakkal való pimaszkodásért viszont használt zokni jár - szájba. Misi, a pályamunkás lopott pólóban a slagnak kiásott gödörbe húzódik, ott iszogat, felszámolási eljárást indított saját magával szemben, jól áll az ügye. Cliff Richard belép a teniszcsarnokba fényes melegítőben, hajpántban. Ütök vele egy órácskát. Az ausztriai teniszversenyre kísérő szakvezető, miután eltéved Bécs belvárosában, megszólítja a helyieket: Guten Tag, Westbahnhof! Különös figurák és helyzetek, elérhetetlen példaképek a 80-as, 90-es évek teniszvilágából. A rendszerváltás környéki Magyarország egy élsportoló tinédzser szemén keresztül. Epizódok egy a vasfüggöny mögül az USA-ba keveredett, álmodozó fiú mindennapjaiból. Semmi negyven - nem jó állás, de még megfordítható...

Kondor Vilmos - A ​másik szárnysegéd
Wertheimer ​Miklós hadnagy, Horthy kormányzó szárnysegéde alapvetően hétköznapi figura. Három dolog fontos a számára: az egyenruhája, a becsülete és a kocsija. Ám október 15-én egyszerre kerül veszélybe mindhárom: a kormányzó fiát az orra elől rabolják el, majd Magyarország, ha csak pár óra erejéig is, de kilép a háborúból, és a nyilas hatalomátvétel fenyegetése dermesztő valósággá válik. A katasztrófa elkerülhetetlen, ezért a kormányzó és legbelsőbb köre egyszerre két olyan feladattal is megbízza Wertheimer hadnagyot, amelyek egyenként is embert próbálóak: menekítsen ki az országból egy geológust, mielőtt Szálasi és veszett csatlósai elkapnák, és menekítse ki az országból a Szent Koronát. Azt a Szent Koronát, amely eddig soha nem hagyta még el Magyarország területét, azt a Szent Koronát, amely Wertheimer hadnagy számára sokkal többet jelent egy koronázási ékszernél. Pár óra elteltével egy fiatal lánnyal az oldalán hagyja maga mögött Pestet, hogy végrehajtsák a lehetetlen feladatot, miközben hungarista rendvédelmi szervek és náci kommandósok lihegnek a nyakukba. Nem telik el huszonnégy óra, és a szárnysegédnek már nem csak a becsülete, az egyenruhája vagy a kocsija miatt kell aggódnia: még a legártatlanabbnak látszó helyeken és a legbarátságosabb emberek között is csapdába kerül; egyik pillanatról a másikra űzött vaddá válik, hazája pedig ellenséges területté. A nyilasok és németek azonban kitartóak, nem adják fel, ahogyan Wertheimer Miklós sem adja fel. Soha. Még az élete árán sem.

Szepesi Nikolett - Én, ​a szexmániás
Dokumentumregény? ​Vagy erotikus iromány? Esetleg önéletrajz? Szepesi Nikolett olimpikon zavarba ejtő botránykönyvében nem csak a főhős valóságos személy, hanem mindenki más is. Csábítások és elcsábulások. Mámoros orgiák és megalázó pofonok. Szerelmek és tragédiák. Az olimpikon megdöbbentő őszinteséggel ír a sztársportolók világáról, arról a közegről, amelyet az átlagember eddig csak kívülről és kellő áhítattal figyelt. Több ez, mint egyszerű életrajz – inkább valamiféle korrajz, a mai huszonévesek zaklatott, felszínes örömökkel és kapcsolatokkal teli világáról. Sokkoló valóság. Egy 26 éves lány útkeresése.

Thomas Pynchon - Beépített ​hiba
Los ​Angeles, 1970. Véget értek a hatvanas évek. Zajlik az egyre kilátástalanabb vietnámi háború, folyik a Manson-per tárgyalása, a hippikorszak pedig lassan a múltba merül. Larry Sportello - Doki -, a marihuánafüstbe burkolózó magándetektív megbízást kap a régi szerelmétől egy dúsgazdag építési vállalkozó felkutatására. S ahogy a nyomozása során alámerül a Los Angeles-i bohémtanyák, az őrült szörfösök, a pszichedelikus rockzenekarok, a börtönviselt nehézfiúk, a kisstílű csirkefogók és az alvilági hatalmasságok forgatagába, feltárul egy átalakulóban lévő világ színes és mulatságos panorámája. Thomas Pynchon csípős humorú, karneváli regénye egyszerre tisztelgés a Chandler-féle hard boiled-detektívregény hagyománya előtt, és búcsú a huszadik századi Amerika egyik meghatározó korszakától.

Kubiszyn Viktor - Foglaltház
Kísérleti ​kórkép – hallucinogén trash – dzsankifless és alkeszmásnap. A _Foglaltház_ egyszerre folytatása is meg nem is a nagy sikerű _Drognaplónak_ – (poli)toxikomán szlenggel belőtt, maróan őszinte, csontig hatoló zónapróza Kubiszyn Viktor tollából. Míg a _Drognapló_ban egyetlen elbeszélő vallomását olvashattuk, jelen kötetben több különböző szereplőn keresztül láthatunk bele abba a „félvilágba”, melyet a drogosok, alkoholisták és hajléktalanok által kisajátított ház keretez.

Herman Koch - A ​vacsora
Négy ​ember egy csúcsétterem vacsoraasztalánál. Egyikük országosan ismert politikus, esélyes miniszterelnök-jelölt. Mire véget ér az este, döntésre kell jutniuk egy közfelháborodást keltő ügyben, amely a fiaikat is közvetlenül érinti. Emberölésről van szó, egy hajléktalan nő erőszakos haláláról. Meddig mennek el a gyerekek, a karrier, a boldog családi élet megmentése érdekében? Messzire. Nagyon messzire.

John Le Carré - Törékeny ​igazság
2008-ban ​Nagy Britannia gyarmatainak ékkövén, Gibraltáron Vadvilág fedőnéven titkos, terrorista-ellenes akciót szerveznek, amelynek célja elfogni és elrabolni egy rendkívül veszélyes dzsihádista fegyverkereskedőt. Az akció értelmi szerzője egy ambiciózus külügyminisztériumi államtitkár és egy közeli barátja, aki az amerikai szélsőjobb sorait erősíti, egykoron a CIA-nak dolgozott és most történetesen honvédelmi alvállalkozó. A művelet annyira titkos, hogy még az államtitkár személyi titkára, Toby Bell sem tudhat róla. Toby azonban veszedelmes összeesküvést sejt, de amint megpróbálja megakadályozni, azonnali hatállyal külföldre helyezik át. Három évvel később a Különleges Erők egy tagja üzenetet küld a síron túlról, és hirtelen törékennyé válik az igazság: a Vadvilág művelet valóban olyan sikeres volt, mint mondták, vagy nem más, mint egy könyörtelenül elhallgatott emberi tragédia? Az egykori személyi titkárt ekkor egy nyugalmazott diplomata, Sir Christopher Probyn hívja el magához düledező cornwalli otthonába, ami után Tobynak választania kell a külügy iránti hűsége és a lelkiismerete között, miközben egyre jobban gyötri a kérdés: ha a gonosz győzelméhez nem kell más, mint a jó emberek tétlensége, akkor hogyan hallgathat tovább?

Kőrösi Zoltán - Magyarka
Hogyan ​és miért lesz egy ún. tisztes családból való, finom és érzékeny nő magyarkává egy osztrák bordélyban? És milyen véletlenek formálják azok életét, akik inkább elszenvedik, mintsem alakítani tudnák sorsukat? Kőrösi Zoltán új regénye nemcsak ezekre a kérdésekre ad választ, hanem három asszony, három generáció sorsán át rajzolja meg az elmúlt évtizedek Magyarországának történetét.

Ismeretlen szerző - Rájátszás
Popikonok ​sztárköltőkkel – pár éve, 2011-ben mutatkozott be először a közönség előtt a hazai popélet egy merőben új vállalkozása, a Rájátszás című produkció. A Rájátszásban a magyar pop-rock szcéna legismertebb alakjai és kortárs költők írják át egymás műveit, hogy slágereket hozzanak létre. Az alkotói folyamatban a költők új szövegeket írnak a zenészek ismert dalaihoz, a zenészek pedig megzenésítik a poéták egy-egy versét. A végeredmény egy izgalmas CD rengeteg jó dallal, valamint egy versekkel és novellákkal színesített izgalmas könyv . A lemezen szereplő számok zenéjét szerezték és szövegét írták: Beck Zoltán, Bérczesi Róbert, Erdős Virág, Grecsó Krisztián, Háy János, Karafiáth Orsolya, Kardos-Horváth János, Kemény István, Kollár-Klemencz László, Másik János, Szálinger Balázs és Szűcs Krisztián. "Hát ez a Rájátszás: verseskötet, amit az autódban tartasz és a telefonodra töltesz, rendezvénysorozat, amin részt veszel, ha színpadra állnak a kortárs sztárpárosok, brand, amit ápolunk és építünk, első album, amelynek folytatása következik – költészet popritmusban."

György Péter - Állatkert ​Kolozsváron
Trianon ​a mai napig hatással van ránk, akár beszélünk róla, akár nem. György Péter új könyvében a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz nyomába ered, a békeszerződés lehetséges előzményeit és számos következményét szemügyre veszi. Hogyan reagált a magyar irodalom 1920-ban a traumára? Hogyan kezdtek új életet és milyen sorsdilemmákkal birkóztak meg az új határok mögött? Hogyan alakítja történelemképünket, azonosságtudatunkat Trianon? Miképpen néz ki napjaink Trianon-paradigmája? Hogyan lehet átlépni a hallgatás és a traumák határvonalait? Irodalmi művek, privát dokumentumok, épületek és műemlékek segítségével mutatja meg és értelmezi az emlékezés és felejtés kettős működését. A könyv nagy utat jár be: a közelmúlttól 1920-on át napjainkig, Pannonhalmától Székelyudvarhelyen keresztül Budapestig; hősei többek között: Karinthy és Kosztolányi, Szabédi László, Bretter György, Gion Nándor és Szilágyi Domokos. Vitaindító mű, amely a kényszeres hallgatás és a kompenzatív túlbeszéd, a patológiás amnézia és a szemérmetlen konfabulálás tünet-együtteseit megértő, mégis éles érzékenységgel elemzi. Így lesz az esszékönyv úti- és korrajz. Látlelet múltunkról és jövőbeli perspektíváinkról. Valamint az is kiderül, hogy mi köze van Bodor Ádámnak a kolozsvári állatkerthez.

Colum McCann - Hadd ​forogjon a nagyvilág
Forog ​a világ, de a kötéltáncos miközben lépdel a World Trade Center ikertornyai között, kiemelkedik ebből a forgásból. A világ megáll egy pillanatra. New York City, a hetvenes évek közepe. A levegőben egyensúlyozó művész, alatta a nagyváros mindennapi poklában élő prostituált és a többiek: az Új Világba érkező radikális katolikus ír és a kábítószeres, a graffitis és a hacker, hispánok és feketék, gyilkosok és bírák, áldozatok és világjobbítók. Többek között velük találkozhatunk ebben a regényforgásban, amely a tornyok között sasszézó kötéltáncoshoz hasonlóan arra vállalkozik, hogy hajszálvékony kapcsolódásokon, majdhogynem láthatatlan idegkötélpályákon keresztül kössön össze különböző tartományokat. A Hadd forogjon a nagyvilág egy korszak zilált életérzésének, egy kaotikusan működő, tébolyítóan izgalmas metropolisznak és egy létállapotnak, a folyamatos egyensúlyozásnak, e mutatvány képtelenségének és szükségszerűségének a regénye. A világ forog.

Forgách András - 12 ​nő voltam
12 ​nő voltam. Egy - aki egy eszkimóhoz megy feleségül Kettő - aki az űrben akart csókolózni... Három - akit legjobb barátnője meggyilkolásával vádolnak Négy - aki a BudapestPárizs járaton lefogy 25 kilót Öt - aki bemártja, azt, akit a legjobban szeret Hat - aki újra találkozik 12 élettel korábbi karmikus szerelmével Hét - aki tud nemet mondani Nyolc - aki egy orosz bankárba zúg bele Szentpéterváron Kilenc - aki egy hétig állt mozdulatlanul tütüben Tíz - akinek rendőr volt az apja Tizenegy - akinek négy anyja volt, de egyik se vallja be melyikük szülte Tizenkettő - aki egy széthasított fejű férfit szeretett.