kollekció: Filozófia

Márai Sándor - Füves ​könyv
Olyasféle ​ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.

Ismeretlen szerző - Bevezetés ​a filozófiába
A ​hazugság, a diadalra jutott félműveltség légkörében kivált a filozófia oktatása vált lehetetlenné, nem utolsósorban az ezt megtestesítő tankönyvek miatt. Új és újszerű, a mai igényeket minden tekintetben kielégítő, középiskolások számára készült, a filozófiatörténet korszakait, a problémaköreit ismertető bevezetőkkel, remek portrékkal kísért szöveggyűjteményünk éppen ezt a hiányt hivatott pótolni. A kötet tizenhárom fejezete, mintegy hetven szöveget tartalmaz, s ez a hetven szöveg átfogja a gondolkodás egész történetét, az ókortól napjainkig. Az ókor és középkor filozófiáját bemutató részben szemelvényeket olvashatunk Platon, Arisztotelész, Epikurosz, Diogenész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás és más szerzők műveiből. A reneszánsz és felvilágosodás korát olyan személyiségek képviselik, mint Bacon, Descartes, Spinoza, Locke, Berkeley, Hume, Rousseau, stb.; a klasszikus német filozófia kialakulásától napjainkig terjedő időszak reprezentánsai pedig: Kant, Fichte, Schelling, Hegel, Kierkegaard, Marx, Nietzsche, Comte, Husserl, Jaspers, Rahner. Az idézett szövegek lehetőség szerint logikailag teljes, önmagukban értelmezhető gondolatmeneteket mutatnak be szükség esetén szerkesztői kommentárral kiegészítve. A kommentár visszahelyezi a részletet a teljes mű kontextusába, értelmezi, magyarázza az újonnan felmerült filozófiai fogalmakat. A kötet szerkezetét áttekinthetőség, tartalmát szakmai korrektség és ideológiai semlegesség jellemzi. Ilyen könyv Magyarországon még sosem készült.

Végh Antal - Mit ​ér az ember hit nélkül?
Akkor ​írok, amikor valami olyat látok, ami nem hagy nyugodni,amin változtatni szeretnék. Az én egyetlen esélyem a változtatásra, hogy beleszólok valamibe, hogy felhívom mások figyelmét is a torz dolgokra. Móricz azt mondta: Szépen megírni csak azt lehet, ami fáj. Nekem sok minden fáj. Hogy szépen írom-e meg, azt az olvasók döntik el... Két dologtól irtózom: a tétlenségtől és a szürkeségtől. Mindig kell valamit csinálni az embernek, mert másként értelmetlenné válnak a napjai. Mindegy, hogy mit: ír, kapál vagy házat épít, csak hasznosan töltse az idejét. Ez a kötetem egy riport-szociográfiai kötet, az utóbbi években írott ilyen jellegű írásaimat gyűjtöttem egybe. Ez a könyvem sem más, se több, mint bármelyik eddigi: üzenet az olvasónak. Olvasmány és elgondolkoztatás. Én így látom a világot, s vajon ő hogyan? Segítsük egymást a gondolkozásban, legyünk társak a gondolkodás bátorságában. Mert csak így érdemes az írónak tollat fogni a kezébe, és az olvasónak is könyvet - csak ekképpen!

Dörömbözi János - Erkölcsi ​alapismeretek
A ​kötet közérthető módon mutatja be az etika fogalmát, tárgyát, rövid történetét. Delphoi örök üzenete: "Ismerd meg önmagad!" és "Semmit se túlzottan!" a vezérfonala e műnek is. Megelevenedik e könyv lapjain az antik görög és római világ értékrendje: Szókratész, Platón, Arisztotelész és a hellénizmus eszményei, erkölcs és gazdaság, erkölcs és jog, erkölcs és politika kapcsolata, az ember "társas lény" mivoltának szépségei és nehézségei. A filozófiai megközelítésen (Kant, Kierkegaard, Nietzsche stb.) túl megismerkedhetünk az erkölcsi tartalom művészi megjelenítésének formáival: a képzőművészetek, a zene az irodalom, a film ember nemesítő törekvéseivel. A Laokoón-szoborcsoport, a Pieta különféle korok emberire egyaránt ható megrendítő élményére éppúgy utal, mint az antik dráma vagy a Dosztojevszkij által bemutatott "örök" erkölcsi értékekre. Betekintést nyerhetünk különböző vallási közösségek erkölcsi normarendszerébe, többek között az iszlám és a kereszténység erkölcsi alapelveibe. E mű tankönyv jellegén túlmutató sajátossága - a gazdag tény- és tárgyismeret szisztematikus feldolgozása - lehetővé teszi, hogy minden diák és minden pedagógus nélkülözhetetlen "vezetője" legyen, s "értékvesztett" világunkban hazánk valamennyi polgára számára útmutatást nyújtson.

László Ervin - Harmadik ​évezred
A ​Budapest Klubban nem pusztán rokon lelkek találnak egymásra - sokkal inkább olyan emberek társulnak itt, akik felismerték, hogy a jövőbeli problémák nem oldhatók meg a jelen logikájával, még kevésbé a múlt szabályrendszerével. László Ervin volt az, aki megálmodta ezt a szervezetet. Hívó szavára a legkülönbözőbb hátterű és karakterű emberek gyűltek össze, hogy társai legyenek ebben a nagy kalandban, melynek célja, hogy kiterjessze a képzelet eddigi határait, és így képessé tegye az embert, hogy szembenézzen a gyorsan változó társadalom kihívásaival? Ez a könyv kihívás minden eredeti gondolkodó, minden úttörő, az emberiség összes alkotó szelleme számára." Sir Peter Ustinov

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Az ​önmegvalósítás tudománya
Napjainkat ​bámulatra méltó anyagi fejlődés jellemzi, ám emellett problémáink is folytonosan szaporodnak. Egy teljesen zavarodott társadalomban élünk, s az ember sorsának kérdése aktuálisabb, mint valaha. Hogyan óvjuk meg a jövőnket? Mi az életünk célja? Honnan jöttünk, s mi történik a halál után? Ő isteni Kegyelme A.C. Bhaktivedanta Swami prabhupada egyedülálló és a gyakorlatban alkalmazható válaszokat ad e kérdésekre - a védikus tudomány, a világ legteljesebb tudománya fényében.

Friedrich Nietzsche - Im-ígyen ​szóla Zarathustra
Az ​Im-ígyen szóla Zarathustra (1883) a filozófiatörténészek szerint szerzője kevésbé kidolgozott, nem elsőrangú fontosságú művei közé tartozik. Nem így vélekednek róla az irodalmárok, akik a költő Nietzsche egyik legjobb művének tartják. A nem filozófus Nietzsche-olvasóknak pedig mindenkor a legnépszerűbb, legkedvesebb olvasmánya volt. Műfajilag a nagy világköltemények, emberiség-költemények közé tartozik, állandó utalással, finom, művészi rájátszással a Bibliára. Cselekménye, története úgyszólván nincs. A szerző - alakmása, alteregója, a perzsa vallásalapító, Zarathustra maszkjában - próféciáit mondja el benne, hol tömören megfogalmazott aforizmák, hol prózai ditirambusok, hol ritmizált prózájú himnuszok, hol példabeszédek formájában (szerepel benne szabadvers is, a műfaj világviszonylatban legkiemelkedőbb darabjai közül). E próféciák értelmét, irányultságát mindmáig vitatják. Sokan a legreakciósabb, prefasiszta elméletek megnyilvánulását vélik kiolvasni belőlük (Zarathustra az Übermenschet, a felsőbbrendű embert jövendöli, hirdeti meg bennük); mások a pozitivista értékválság, az ontológiaellenes, afilozofikus polgári "józan ész" ellen meghirdetett legnagyobb lázadás, az emberi integritás, nembeli szabadság irányába tett "felkelés" halhatatlan dokumentumának tekintik. A mai olvasóra nyilvánvalóan esztétikai értékével hathat elsősorban. Hatalmas, egyívű pátosza, tragikus lírája, önkínzó, öngyötrő vallomásossága, a legmélyebb dekadencia ellen emelt akaratetikája kétségkívül a nagy műalkotások levegőjét árasztja. A huszadik század szinte minden fontos irodalmi irányzata sokat köszönhet e műnek, amely nélkül sem az elioti nagy poémákat, sem Adyt nem lehet igazán megérteni. A mű irodalomtörténeti, filozófiai és esztétikai szempontból alapvető jelentőségű.

Müller Péter - Szeretetkönyv
Hetvenedik ​születésnapján élete egyik legjelentősebb könyvével jelentkezik a magyar spirituális irodalom mestere. A szeretetről ír. Műve őszinte önvallomás. Gazdag tanítás de ugyanakkor társkeresés is. Az olvasó szeretét keresi. Azt mondja: "A szeretetről beszélni egyedül nem lehet. Csak együtt." Szól a szerelemről, a barátságról, a női és a férfisorsról. A párkapcsolatról, a szexualitásról és a magányról, társunk elvesztéséről, a saját lelkünkkel való barátságról, az öregségről, a családról a gyermeki és az anyai szeretetről, korunk érzelmi zűrzavaráról s az elmúlhatatlan égi szeretetről. A szeretet a legnagyobb szavunk. Minden örömünk és gondunk mögött ez az egyetlen szó rejlik. A jóskönyv élni segített. Ez a könyv továbblép. Szeretni segít.

Paulo Coelho - A ​győztes egyedül van
Igor ​Malev, a dúsgazdag orosz vállalkozó csak egy dologra tud gondolni: egykori feleségére, Ewára. A férfi jóképű és gazdag, ám mégis boldogtalan, mert társa évekkel ezelőtt elhagyta egy divattervezőért. Csalódását Igor máig nem heverte ki, s bármi áron vissza akarja hódítani szerelmét. A cannes-i filmfesztiválra készül, mert úgy tudja, hogy Ewa is ott lesz – új férje oldalán. S a mértéktelen luxusban lubickoló Szuperosztály tagjai között, a győztesek és a modern élet hedonista játékainak világában megkezdi 24 órán át tartó erőszaksorozatát. Igor maga a vibráló és jéghideg intelligencia, ezért a kibékülés sem lehet mindennapi. Megígérte, hogy egész világokat fog elpusztítani azért, hogy közel kerülhessen szerelméhez. És az ígéreteit mindig betartja… Paulo Coelho mesterien bonyolítja történetét. Tizenkettedik regényében sokkoló képet fest a csillogás iránti vágy uralta világunkról, megmutatva e mértéktelen rajongás borzalmas következményeit. Felkavaró regény a hatalom és a siker hajszolása miatt meghiúsult álmokról.

Diószegi György - A ​bölcselet eredete
[...] ​a filozófia a bölcsesség szeretete, a bölcselet. A filozófus pedig az, aki a bölcsességet kedveli, a bölcselő. Az ókori görögök szerint a bölcsesség az istenek ajándéka, és csak a kiválasztottak kapták meg, mint kiemelkedő emberi erényt. A bölcsesség távolról sem korlátozódik csak a tudásra, ismeretre vagy valamilyen tudomány művelésére. Sokkal többet jelent, az emberek többsége számára megismerhetetlen, megfoghatatlan tudás megértését.

Søren Kierkegaard - Mozart ​Don Juanja
Attól ​a pillanattól kezdve, hogy lelkem első ízben ámult el s hajolt meg alázatos csodálattal Mozart muzsikájának hallatán, gyakorta kedves és üdítő foglalatosságként tűnődöm azon: hogy az a derűs görög világszemlélet, amely azért nevezi kozmosz-nak a világot, mert olyan, mint valami jól elrendezett egész, mint holmi ízléses, áttetsző ékszer az őt éltető és átható szellem számára, hogy ez a derűs szemlélet miképpen ismétlődhet meg a dolgok rendjében, az eszmék világában, miként lesz itt megint irányító bölcsességgé és csodálatra méltóvá főleg abban, ahogy összekapcsolja az összetartozót, Axelt Valborggal, Homéroszt a trójai háborúval, Raffaellót a katolicizmussal, Mozartot Don Juannal. Van olyan szánalmas hitetlenség, amely látszólag sok mindenre gyógyírt ád. Szerinte az effajta összefüggés véletlen, és nem lát benne mást, csupán az élet játékában működő különböző erők valóban szerencsés egybeesését.

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Rája-vidyá, ​a bölcsesség királya
Oly ​büszkék vagyunk akadémiai képzettségünkre, de ha megkérdezik tőlünk, kik vagyunk, nem tudunk válaszolni. Mindenki azt hiszi, hogy a test az önvaló, a védikus írásokból azonban megtudjuk, hogy ez nem így van. Csak akkor léphetünk be a valódi tudás birodalmába, s csak akkor érthetjük meg, hogy kik is vagyunk valójában, ha felismerjük, hogy nem ez a test az énünk.

Ismeretlen szerző - Aranykönyv ​- Mindennapi bölcsességünk
Bölcsességek ​lexikona A-tól Z-ig "Az emberi szellem teljessége a tiéd is, élj vele mindennap, ahogy lélegzik az ember." Az "Aranykönyv" a legszebb és legmélyebb gondolatok gyűjteménye. Évezredek tudását tárja fel előttünk: a boldog és a teljes élet záloga bennünk rejlik.

Lendvai L. Ferenc - A ​gondolkodás története
Paul ​Gauguin, a századforduló nagy festője azokat a kérdéseket fogalmazza meg képe címében, amelyek az emberek életében mint világnézeti kérdések vetődnek föl: "Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?" A filozófia is ezeket a világnézeti kérdéseket tárgyalja, módszere azonban nem a művészi megjelenítés, hanem a fogalmi gondolkodás. A filozófia tudományos módszerű világnézet; olyan világnézet, mely tárgyát fogalmilag (tudományos fogalmakkal, ezek rendszerében) ragadja meg. A filozófia az emberi élet alapkérdéseiről való gondolkodás, de tudományos módszerű gondolkodás: a gondolkodás legsajátosabb, legtisztább formája. Ezért szokás a nagy filozófusokat gondolkodóknak nevezni, s ezért nevezhetjük a filozófia történetét a gondolkodás történetének.

Ismeretlen szerző - Etikai ​kislexikon
Korunkban ​jelentősen megnövekedett az érdeklődés az erkölcsi-etikai kérdések iránt. Ezért szükségesnek mutakozott, hogy a magyar közönség számára újra kiadjuk az Etikai Kislexikont, amelynek 1967-es kiadása már régen elfogyott. A korábbi kiadástól eltérően a kislexikonban nemcsak fogalmak, kategóriák, irányzatok szerepelnek, hanem az etikai gondolkodás legjelentősebb alakjai is az ókortól a közelmúltig. A kislexikon alapja az I. Sz. Kon szerkesztette 1983-as szovjet kiadás, amelyet azonban a hazai szükségleteket és érdeklődést szem előtt tartva módosítottunk és kiegészítettünk.

Zoltai Dénes - Az ​esztétika rövid története
Hegel ​ismert mondása szerint egy tárgy nem más, mint önmagának története. A szerző ebben a szellemben arra törekedett, hogy az esztétikai tudomány történetét mint elméleti értékek felhalmozódásának történetét állítsa az olvasó elé. Nemcsak a szorosabb értelemben vett filozófiai művészetelmélet fejlődésének alakulását kíséri figyelemmel, hanem az egyes művészeti ágak és műfajok elméletének, mi több: a gyakorló művészek ars poeticájában foglalt esztétikai tudatnak történeti sorsfordulóit is. Az esztétika e felfogásban nem más, mint elméleti reflex, gondolati számvetés a mindenkori művészeti gyakorlat által napirendre tűzött kérdésekkel. Fejlődéstörténetének rajza ezért sem korlátozható a nagy virágkorok - az antikvitás, a reneszánsz, a klasszikus polgári felfogás - ábrázolására. Művészetelméleti irányzatok állnak ennek az áttekintésnek a homlokterében, s az egyes korok képe is ilyen irányzatok harcának felvázolása révén kerekedik teljessé. Az antik esztétika csúcsteljesítményei mellől ezért nem marad el a keleti előzmények és a hellenisztikus-középkori következmények jelzése; a német klasszikus idealizmus esztétikájának bemutatását ezért kíséri nyomon a romantikus művészetfelfogás elemzése. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy áttekintést adjon századunk sok irányba húzó esztétikai irányzatairól. Ábrázolásában a marxista-leninista esztétikai felfogás genezise a legújabb kori esztétika központi eseménye. A történet ezúttal is az élet tanítómestere: a jelenkori törekvések jobb megértésére tanít és gondolati továbblépésre serkent.

Mácz István - Kísértés ​a jóra
Nem ​tankönyv, melyet tanítani kell, ám példát, fogalmazási módot kínál ahhoz, hogy az erkölcs értékeiről eredményesen lehessen beszélgetni. Tudom, ez a könyv inkább élményszerűen, mint iskolás módon beszél tárgyáról. Meggyőződésem, hogy az ismeretek átadása mellett erősebb hangsúllyal kell azon fáradoznunk, hogy az erkölcsi világ, AZ ETIKAI ÉRTÉKEK, az erények felé az ízlést finomítsuk, az érzékelést érzékenyebbé tegyük, az érdeklődősét mélyítsük, a kedvet fokozzuk. Az ember személyiségében élő ERKÖLCSI ÉRZÉK, a LELKIISMERET művelése legyen elsőrendű célunk. Munkám 42 témaként is felfogható. Törekedtem az erényeket tárgyilagosan, mint az EMBER ÉRTÉKEIT bemutatni, melyet hit és világnézetre való tekintet nélkül mindenki elfogad. A jóságról írtam, – de kinek? Értelmes, érdeklődő, jóra vágyó lánynak és fiúnak. Valószínűleg Neked is… Ez a könyv nem tankönyv. Olvasókönyv, melyet nem kell megtanulni, hanem TÁRSKÉNT kellene elfogadni, hogy segítse kereső értelmedet a JÓ felismerésében, vágyó szívedet indítsa a JÓ megszeretésére, akaratodnak erőt adjon megélni a JÓT.” (A könyv harmadik, javított kiadása. Az Oktatási Minisztérium tankönyvként ismerte el és ajánlja.)

Osho - Bátorság
Osho ​szerint a bátorság nem azonos a félelem hiányával, inkább szembenézés a jelenlétével. Bemutatja, honnan erednek a félelmeink, miként érthetjük meg ezeket, és honnan meríthetünk bátorságot szembesülni velük. Arra biztat minket, hogy örüljünk minden bizonytalanságnak és változásnak, amelyek lehetőséget teremtenek az új élményekre, s önmagunk és a bennünket körülvevő világ megértésére. Útmutatást ad belső bátorságunk fejlesztéséhez, képessé tesz hitelesen és elégedetten élni mindennapjainkat.

Lengyel Dénes - Újkori ​bölcsek nyomában
A ​nagy sikerű Ókori bölcsek nyomában c. kötet után a szerző mostani munkájában az újkor legkiemelkedőbb etikai gondolkodóit mutatja be. Machiavellitől Roberspierre-ig több évszázad szépírói, filozófusai, bölcselői vallanak arról, hogyan, milyen erkölcsi felfogással éljen az ember a társadalomban, mit tartson vezérlő elvének, hogy a legfontosabbat: lelki nyugalmát megtalálja. A portékkal, egykori rajzokkal gazdagon illusztrált kötetet gyerekek és felnőttek egyaránt haszonnal forgathatják.

Osho - Nők ​könyve
"A ​legtöbb dolog, amiben a férfi és a nő különböznek, csak viszonylagos. A különbségeket éppen hogy meg kellene becsülni, fenn kellene tartani, mert ezek teszik vonzóvá a két nemet egymás számára. Nem egymás elítélésére kellene használni őket." "Én azt szeretném, ha a két nem egy szerves egységgé válna, megtartva közben önnön szabadságukat, mert a szeretet szabaddá tesz. És akkor egy szebb világot hozhatnánk létre. Az emberiség egyik fele most meg van fosztva attól a lehetőségtől, hogy ebben közreműködhessen, pedig ez a fél, a nő, nagyszerű adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy egy szebb világ jöhessen létre. Az ő közreműködésével egy gyönyörű paradicsom lehetne a világ..." Osho

Osho - Mindennapra
Osho ​felismerései több mint harminc éve jelentenek nagy örömet és kihívást a spirituális keresőknek. Az Osho mindennapra e felismerések esszenciája. Összhangot teremt a spirituális és filozófiai tradíciók, valamint a modern tudomány és pszichológia vívmányai között. Ez az inspiráló könyv mindennapra kínál egy meditációt, melyek segítségével teljesebben élhetünk a jelenben, és átléphetünk egy újfajta létezésbe, ahol szerves egységet alkot a test, a lélek és a szellem.

Ancsel Éva - Éthosz ​és történelem
A ​szerző új könyve szervesen kapcsolódik korábbi munkáihoz - különösen a Történelem és alternatívák, továbbá az Írás az éthoszról című esszéihez. Ezúttal is az etikum és a történelem érintkezési pontjait keresi - de új kérdéseket tesz fel és a tárgyalásba bevonja a mindennapiság témáját is. Indító problémája: az etikum ereje és erőtlensége. Az éthosz erejét a tett után jelentkező, többnyire néma, a nem szándékolt következményekért is felelősséget vállaló tudatban mutatja fel. erőtlenségének magyarázatát pedig az embert mozdító erők többféleségében látja. Kiemelkedő szerep jut a fejtegetéseiben annak a kérdésnek,hogy mi az etikum sorsa a történelmi határhelyzetekben, milyen utóélete van az ilyenkor tanúsított helytállásnak vagy gyöngeségnek. Az éthosz és a tudás, az emberismerés összefüggéseit vizsgálva jut el a mindennapok és az etikum, majd pedig a mindennapok és a történelem találkozásának, illetve ütközésének problémáihoz. Azt vizsgálja, mintegy közelnézetből, hogyan mutatkozik meg az a legegyszerűbb, leghétköznapibb szituációkban, s hogyan küzdenek meg az emberek a nagy történelmi földmozgások őket érintő következményeivel. A könyv a történelmi fordulatok utóéletét vizsgálva a jelen problémáihoz jut el, azt a sajátos "történelmi hallgatagságot" elemezve, amely akadályt jelent a nemzedékek közötti tapasztalatcserében, a múlt átörökítésében.

Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

Hermann Hesse - Demian
Az ​ember élete lehetőség, hogy megtalálja a sorsához elvezető utat. De rábízhatjuk-e magunkat a sorsra? És ha ez a sors bűnökre csábít, ha eltávolít a tiszta és fényes világtól? Bűn-e a bűn? És jó-e a jó? Van-e szabad akaratunk? Létezik-e Isten? Mi az igazi szeretet? Amikor lelkünk mélyére nézünk, rájövünk, hogy hasonló kérdésekkel vívódunk mi is. "Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud." Ezek a gondolatok szövik át Hesse fiatalkori regényét, amelyet álnéven adott ki. Megjelenése óta a Demian méltán foglalja el helyét a virágirodalom gyöngyszemei között.

Jean-Paul Sartre - Egy ​vezér gyermekkora / A fal / A szavak
A ​nemrég elhunyt világhírű francia író három rövidebb írását gyűjti egybe ez a kötet. Az első, a címadó, egy francia gyároscsemete gyermekkorát és ifjúságát meséli el, az elkényeztetett üvegházi léttől egy megrontott kamaszkor fülledt perverzitásain át az ifjúkor harcias, tüntető jobboldaliságáig és antiszemitizmusáig. Ez a maróan szatirikus elbeszélés a nagyon egyéni jellemzésen keresztül megmutat valami nagyon lényegeset a fasiszta diktatúrák lélektanából is. - A második történet, A fal, a spanyol polgárháborúban játszódik: egy halálra ítélt forradalmár utolsó éjszakáját. lidércnyomásos elmélkedéseiben visszatükröződő életét ábrázolja. - A szavak-ban, ebben az emlékiratnak szánt nagyszerű önvallomásban Sartre a tulajdon gyermekkoráról, gyermekélményeiről, különös, bolondos és rokonszenves családjáról s a tulajdon íróvá válásának kezdeményeiről vall csillogó egyszerűséggel, megindító és megdöbbentő nyíltsággal.

Lynn Grabhorn - A ​vonzás hatalma
A ​vonzás hatalma izgalmas, kozmikusan garantált módszert ajánl ahhoz, hogy hozzájussunk mindenféle jóhoz, amit csak kívánunk magunknak. Megtanulhatjuk, miként lépjünk túl „hibás beállítódásunkon”, és hogyan éljünk, érezzünk, rezegjünk egy magasabb szinten, amely rengeteg igazán jó dolgot hoz az életünkbe. Lynn Grabhorn kiváló humorú írása megismertet minket a Vonzás Törvényével, az érzelmek egy új és gyorsan feltáruló birodalmával, amelynek létezését orvosok, tudósok, fizikusok és teológusok is kezdik elismerni.

Lendvai L. Ferenc - Nyíri J. Kristóf - A ​filozófia rövid története
Elõszó Könyvünkkel ​a filozófia története iránt érdeklõdõk számára kívánunk rövid bevezetést nyújtani; egy ilyen jellegû munka érezhetõ hiánya bátorított bennünket arra, hogy az itt adódó nyilvánvaló buktatókat vállaljuk. A könyv a kapitalizmus elõtti korok filozófiájának történetét és a polgári filozófia történetét tárgyalja. Könyvünkben mindvégig arra törekedtünk, hogy a filozófiai eszméket a társadalmi teljesség részeként mutassuk be. E törekvésünkben, módszertani példaként, mindenekelõtt Hauser Arnoldnak a mûvészet és irodalom társadalomtörténetérõl írott munkája, valamint Lukács György mûve, Az ifjú Hegel hatottak ösztönzõen. Forrásaink részletes felsorolásával nem terheljük az olvasót: ami az összefoglaló jellegû filozófiatörténeteket illeti, itt Hegel alapvetõ jelentõségû elõadásain kívül a régebbi munkák közül Karl Vorländer, az újabbak közül F.C. Copleston mûvét használtuk; a Bevezetésben a Kossuth Kiadónál 1971-ben megjelent Munka és emberréválás címû kötetre, továbbá Hahn István és Tõkei Ferenc különbözõ munkáira is támaszkodtunk. Köszönetet mondunk Erdélyi Ágnesnek, Faragó-Szabó Istvánnak, Hermann Istvánnak, Hont Istvánnak, Munkácsy Gyulának, Simon Endrének, Tõkei Ferencnek és Vidrányi Katalinnak, akik megjegyzéseikkel és tanácsaikkal a kézirat végleges megfogalmazásában segítségünkre voltak. A kézirat technikai elkészítésében Fürst Beáta és Orbán Lívia voltak segítségünkre.

Halák László - Illemkocka
"Tételezzük ​fel, hogy az eddig megfogalmazott viselkedési elveink és szabályaink hozzásegítették a tizennyolcadik születésnapjához érkező fiatalt s viselkedési szabályok minimumának ismeretéhez, és ezzel ahhoz is, hogy a legkisebb hátránnyal lépjen ki az életbe." Ezzel a mondattal valahol könyvünk utolsó lapjainak egyikén találkozik majd a Kedves Olvasó, ha megtisztelő érdeklődéssel elovassa az "Illemkockát". Úgy gondoljuk, akkor már e mondat ellenére egyértelmű lesz, hogy könyvünk a felnőttek számára készült, bár a tizennyolc éven aluliak is olvashatják. Nem a felnőtteket akarjuk illendő viselkedésre tanítani, bár tudjuk, gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor szükségünk lenne viselkedési tanácsokra. Mégis, a felnőtt emberek viselkedésében tükröződő illemszabályok sokasága visszatart attól, hogy megkíséreljük összefoglalásukat, vagy éppen azoknak a szabályoknak a megfogalmazását, amelyek esetleg hiányoznak viselkedésünkből. Ki tudná ugyanis megmondani, mit ismernek a felnőttek és mit nem a közösen elfogadott viselkedési szabályainkból? Senki sem adhatna erre pontos választ. Ajánlatot azonban tehetünk az ifjúság nevelőinek, megfogalmazhatjuk, melyek legyenek azok a legszükségesebb viselkedési szabályok, amelyeket leányainkkal, fiainkkal megszületésüktől nagykorúságukig meg kell ismertetnünk. Könyvünk ilyen ajánlásokat tartalmaz. Az ismertetést mégsem bízhatjuk a könyvre, hiszen a legjobb nevelő a látott, tapasztalt példa. Mielőtt tehát egy gyermek kezébe veszi ezt a könyvet, mindenképpen jó, ha a környezetében levő felnőtt már ismeri, és kialakította véleményét a könyvben ajánlott helyes, illő viselkedésről. Azért is ajánljuk elsősorban felnőtteknek a könyvünket, mert az illő viselkedésünk alapjául szolgáló erkölcsöt is a felnőttektől ismerik meg a fiatalok, tehát a felnőtti egyetértés nélkül nem sok haszna lenne az "illemkockának". A viselkedési szabályok sokasága miatt előfordulhat, hogy felnőtt olvasóink is találnak új vagy újszerűen megfogalmazott illemszabályt, tehát könyvünk azoknak a felnőtteknek is hasznos lehet, akik saját viselkedésükben akarják hasznosítani ajánlatainkat. Illő szerénységgel hívjuk fel tehát Kedves Olvasóink figyelmét arra, hogy nem törekedtünk teljességre, inkább bevallottan a szükséges legkevesebbet próbáltuk megfogalmazni. Sikerült-e ez a szándékunk? Erre csak akkor kaphatunk választ, ha az olvasó egyetértését és tetszését sikerült kivívnunk, mire eljut könyvünk utolsó mondatához, amely az illő viselkedés fontosságára ekképpen hívja fel a figyelmet: illendő viselkedéssel tehát nemcsak a pillanatokat tesszük kellemessé, hanem folyamatos illő viselkedésünk nélkül a szocializmus sem valósulhat meg társadalmunkban.

Irvin D. Yalom - A ​Schopenhauer-terápia
Julius ​Hertzfeldről, a jó nevű pszichiáterről egy rutinvizsgálaton kiderül, hogy gyors lefolyású bőrrákja van. A férfi rákényszerül, hogy szembenézzen a rideg ténnyel: hamarosan meghal. Ez arra készteti, hogy számvetést készítsen az életéről. Felkeresi egykori, szexfüggő páciensét, Philip Slate-et, akin húsz évvel korábban hiába próbált segíteni. Philip mégis gyógyultnak tekinti magát, felépülését pedig a nagy német filozófus, Arthur Schopenhauer pesszimista tanításainak tulajdonítja. Az érzelmeit kifejezni képtelen, kapcsolatfóbiás férfit Julius meghívja terápiás csoportjába. Csakhogy az idő vészesen fogy. Vajon jut-e még ideje arra, hogy valóban segítsen Philipnek? Sikerül-e megvívniuk egymással a csoport tagjainak szeretetéért és elismeréséért? Talán még nem késő. Gyönyörűen szőtt mese egy pszichoterápiás csoport utolsó évéről, megindító elmélkedés az élet alkonyáról.

Forrai Gábor - Rudolf ​Carnap
Rudolf ​Carnap (1891-1970) német származású filozófus és logikus, a logikai pozitivizmus nevű irányzat vezéralakja. 1935-ig a Bécsi Kör, a legjelentősebb logikai pozitivista csoportosulás tagja volt, majd haláláig az Egyesült Államokban dolgozott. Frege logikájától és Rusell episztemológiájától befolyásolva arra törekedett, hogy létrehozza azt az elméleti keretet, amelyben a tudomány racionálisan rekonstruálható, azaz a tapasztalat szolgáltatta tényanyagból logikailag kifogástalan módon felépíthető. A könyv végigkíséri Carnap nézeteinek alakulását, figyelmet fordítva arra, hogy a program megvalósítása körben felmerülő problémákra miként dolgozott ki Carnap újabb és újabb megoldásokat. Jóllehet a logikai pozitivista program végső soron megvalósíthatatlannak bizonyult, a megvalósítási kísérletek során létrejött egy új filozófiai diszciplína, a tudományelmélet. Logikusként Carnap A nyelv logikai szintaxisával és szemantikai írásaival beírta magát Frege, Russell és Tarski mellé a huszadik századi logika klasszikusainak sorába.

Kelemen János - Benedetto ​Croce
Benedetto ​Croce, a marxista Antonio Labriola tanítványa, a XX. századi Olaszország legnagyobb hatású polgári gondolkodója. Budapesttől Amerikán át Japánig olvasták és kommentálták műveit. Esztétikája és a történelemről kialakított koncepciója filozófus nemzedéket nevelt. Gramsci, akinek munkásságában szintén kimutatható Croce hatása, a korabeli Európa legnagyobb élő gondolkodójának nevezte. Jelen munkájában a szerző Croce fejlődését mutatja be. A filozófiát, az esztétikát, az irodalomtörténetet és a történelmet felölelő gazdag életművéből a marxizmushoz, a német klasszikus filozófiához és az olasz kulturális hagyományokhoz való viszonyát, intuíció-elméletét, szellemfilozófiai rendszerét és a történelmi megismerésről szóló tanítását elemzi. Összehasonlító vizsgálatok segítségével jelöli ki helyét a modern polgári filozófiai irányzatokon (főleg a pozitivizmus-antipozitivizmus ellentétén) belül. Megmutatja, hogy Croce álláspontját a történelmi ismeret természetéről és a történeti magyarázatról folyó mai vitákban is érdemes figyelembe venni, mivel jellegzetes - bár komoly kritikával kezelendő - megoldási típust képvisel.

Darai Lajos Mihály - Karl ​Popper
Karl ​Popper osztrák származású angol filozófus, logikus, szociológus. Elméleti munkásságának fő területe: a tudományos megismerés módszerének vizsgálata. Kritikailag kapcsolódik századunk ismert pozitivista filozófiai csoportosulásához, a "Bécsi Kör"-höz, melynek különösen szubjektivizmusát bírálja. Popper, szociológiai nézeteit tekintve, a polgári demokrácia védelmében lépett fel. Ilyen értelemben a fasiszta-fasizálódó rendszerek kritikusa. Ugyanakkor azonban, szintén a "tiszta demokrácia" álláspontjáról, támadta a szocializmus társadalmi-politikai berendezkedését is. Szocializmuskritikáját Popper a közgazdász F. A. Hayeknek a szocialista tervgazdálkodás elleni érveire alapozta. A marxizmust megsemmisíteni szándékozó historicizmuskritikája és a szocialista társadalmakra rávarrt zártságvádja szintén fontos eleme Popper marxizmus- és szocializmuskritikájának. Popper a marxizmus ellenében az ún. kritikai racionalizmus elvét vonultatja fel; a létező szocializmus helyett pedig a "nyílt társadalom" koncepcióját javasolja. - A könyv részletesen ismerteti Popper nézeteinek történeti-eszmetörténeti hátterét, s tárgyilagos marxista elemzését adja a tudományfilozófiája és társadalomfilozófiája közötti benső összefüggéseknek.