Ajax-loader

kollekció: Zene

“- De Tintoretto úr! – kiáltotta Würfli – a zenész éppolyan, mint a többi pályatársa, például a festők…
- Sőt a kőfaragók és a balett-táncosok is, maga szörnyeteg!”
(Rejtő Jenő)


Jertek_%c3%a9nekelj%c3%bcnk
Jertek, ​énekeljünk Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Jertek, ​énekeljünk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_132104
Verdi ​válogatott levelei Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Verdi ​válogatott levelei
És ​amikor most Verdi leveleit magyar fordításban közöljük, azzal a meggyőződéssel és azzal a céllal tesszük, hogy sikerül képet adni Verdiről, az emberről: milyen volt a Nabucco, Rigoletto, Trubadur, Traviata, Aida, Otello és Falstaff szerzője, milyen gondolatok és érzések töltötték el a művek írásánál. S talán itt-ott sikerül majd meglesnünk azt is, hogyan rendezte művészi formába a valóságot, vagy ahogyan ő fejezte ki magát, hogyan "találta ki a valóságot".

Dömötör Endre - Miklya Anna - Quimby
Egy ​nap Tibi és Livius kocsmázni indulnak, elköszönnek az ágy végén üldögélő, gitározó Fefétől, végigbulizzák az éjszakát, reggel hétre érnek vissza, vidámak, hangosak és bűzlenek a pálinkától. Fefét ugyanabban a pózban találják, ugyanazt a számot gyakorolja. ___ - Sziasztok, fiúk! - köszön rájuk. Feláll, nekitámasztja a gitárt a falnak, nyújtózkodik, készül az iskolába, ezek meg bezuhannak a megüresedett ágyba, leejtik a fejüket a párnára, és azonnal horkolni kezdenek. Fefe egy darabig bámulja a szétcsapott barátait, aztán betakarja őket egy kockás pléddel, és megy a dolgára. A Quimby egy dunaújvárosi iskolából indult el magabiztos, apró lépésekkel, hogy később, a népszerűség és siker kapujában, egy dramaturgiailag fontos ponton a szövegíró frontember annyira megzuhanjon, hogy mind a saját életét, mind a zenekar létét veszélybe sodorja. Ezután csodás felépülés és visszatérés következett, majd minden korábbinál nagyobb siker. Hogy hívták Tibi kedvenc kecskéjét és hogyan történt Szilárd beavatása? Miért rögzítette Livius befőttes gumival az állkapcsát és miért tömte ki Dódi a porcelánnadrágját papír zsebkendővel? Mit keresett Fefe hajnalonként a vécédeszkán? Hányszor lépte át Faszi a határt? - belső zenekartörténet, első kézből.

Vásáry Tamás - Üzenet ​I-II.
"Az ​egész életem oly módon alakult, mintha csak arra találták volna ki, hogy róla ez a könyv megszülessen. A könyv magva, legfőbb üzenete mindaz, ami a belsőnkben történik. Azt is mondhatnám, hogy ez a könyv egy pszichodráma. A lényegét néhány mondatban le lehet írni, de igazán átélni, min megy keresztül valaki, amíg valahonnan eljut valahová a belső felismerések útján, csak lépésről lépésre, hosszú távon, több száz oldalon át lehet, amire aligha akadna olvasó. Mégis, színes epizódokkal, történésekkel meg-megszakítva a különben megemészthetetlennek tűnő, hosszú szöveg változatos olvasmánnyá tehető. Ezért terelték hát sorsomat láthatatlan irányítóim, hogy ennek megfelelő, eseménydús életem legyen." A világhírű zongoraművész és karmester, Vásáry Tamás önéletrajzának első kötete a kezdetektől egészen a hatvanas évekig vezeti az olvasót. Feltárul benne a harmincas-negyvenes évek fordulójának debreceni gyermekkora, a zongorista csodagyerek első megmérettetései, majd a világháború és a város ostromának az időszaka, később pedig az ötvenes évek kavalkádszerű zenei világa. A kötet második fele pedig már az 1956-ot követő emigráció éveit, illetve Vásáry Tamás első házasságát és a mögötte meghúzódó családi drámát írja le. Ugyanakkor az emlékek és anekdoták hátterében lejátszódik az önismeret drámája is, egy érzékeny és kreatív művész útkeresésének és magára találásának a története. Vásáry Tamás önéletírása izgalmas és magával ragadó olvasmány, amely nem pusztán a zenebarátok figyelmére tart igényt. Vásáry Tamás 1933-ban született Debrecenben. Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és karmester.

Leiner_laura_babel_0
elérhető
75

Leiner Laura - Bábel
Zsófi ​tizenhét éves és RHCP rajongói blogot ír, ezért nem is kérdés, hogy az idei Bábelfesztre egész hetes bérletet vesz, hiszen az utolsó nap sztárfellépője a Red Hot Chili Peppers. Zsófinak ez lesz élete első fesztiválja, amelyen barátaival, Napsival, Abdullal, Hipóval és Szaszával együtt vesznek részt. Ez pedig azt is jelenti, hogy többnapos, ismeretlen olaszok utáni hajtóvadászat, az orvosi sátorban töltött hosszú órák és a VIP-szekcióba való kétségbeesett bejutási kísérletek is várnak rájuk. A folyamatos bulizás, sátorozás, a koncertek és a legelképesztőbb közös élmények felejthetetlenné teszik ezt a hét napot, sőt, talán az egész nyarat. "Nagyon örülök, hogy Laurának sikerült megjeleníteni és tökéletesen visszaadni a fesztiválok hangulatát, és kifejezetten tetszik a humora. Gratulálok!" (Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója)

Lehar
elérhető
0

Otto Schneidereit - Lehár
Operett ​az Operaházban! Kevés szerző dicsekedhet ilyen sikerrel. Lehár, a világhírű magyar zeneszerző megérte azt, hogy több művét, így a Giudittát, A víg özvegyet, A mosoly országát a világ több operaházában játszották. Kellett ehhez az egykori katonakarmester mindig újra és jobbra törekvése, fokozodó igényessége a zenekarokkal és énekesekkel szemben, kellet, hogy Alpár Gitta, Richard Tauber mutassa be rokonszenves alakjait. Muzsikájának varázsa feledtetni tudta szövegkönyveinek gyenge színvonalát. Kritikusai sokáig nem tudták hová tenni művészetét, mert beskatulyázhatatlan volt, közönsége vizsont mindig lelkesen fogadta a többek által már eltemetett operett új, kiváló mesterének darabjait. Otto Schenidereit Lehár életének bemutatásához bőven felhasználta a korabeli sajtóban megjelent írásokat, kritikákat, Lehár és mások emlékezéseit, ezzel is színesebbé téve az amúgy is regényes életrajzot, amelynek főbb állomásait számos kép illusztrálja. A kötet Meller V. Ágnes kedves, élvezetes magyar fordításában kerül a magyar olvasó kezébe, segít felidézni az operettrajongókban Lehár varázslatos melódiáit.

Alessandro Baricco - Novecento
A ​Virginian nevű gőzhajó a két világháború között járt Európa és Amerika között - fedélzetén milliomosokkal, emigránsokkal és egyszerű, hétköznapi emberekkel. A fennmaradt legenda szerint a hajón esténként egy különös tehetséggel, páratlan improvizációs képességgel megáldott zongorista szórakoztatta a közönséget. Semmihez sem fogható muzsikájával valósággal elbűvölte hallgatóságát. Azt is mondják, egész életét a hajón töltötte, ott született, és lábát soha nem tette szárazföldre. Hogy miért, senki sem tudja, életének talányos rejtélyét magával vitte - örökre.

Rátonyi Róbert - Operett ​I-II.
Tizennégy ​éves koromtól rendszeresen látogattam a főváros színházaiban színrekerülő operettprodukciókat, és az előadásokról saját szórakozásomra jegyzeteket készítettem. Ezek alapján készültek e könyv 1937 utáni operett-ismertetései, melyek a második kötetben egészen napjainkig kalauzolják el az olvasót, felhasználva hazai és külföldi kutatásaim forrásanyagát. 1942-től sorsom és jószerencsém úgy hozta, hogy hosszú időre eljegyeztem magam az operettel, és huszönöt évig tevékeny részese lehettem a magyar operett-színjátszásnak. Így elkerülhetetlenül magam is bekerültem a második kötet szereplői közé. Mindezek ellenére igyekeztem objektivitásomat megőrizni, noha ez nem könnyű! Sok mindenről szerettem volna ebben a két könyvben írni... de nem írhattam sok mindenről... mert sok mindenről írnom kellett. Művekről, szerzőkről, színészekről, rendezőkről, igazgatókról... a korról, amiben éltek, emberi és művészi problémáikról. Talán sikerül fellebbentenem a fátylat, mely ma már kissé túlzottan ráborult mindarra, amit úgy hívunk: Operett.

Cindy Jefferies - Én ​is híres leszek?!
Cloe ​minden vágya, hogy sztár legyen. Egyszerűen imád énekelni, és órákig gyakorolni hajkefe-mikrofonjával az elképzelt rajongók ezrei előtt. Ezért, amint lehetőséget kap, hogy felvételizzen a Rockley Parkba - a popsztárt faragó iskolába -, elhatározza, hogy átugorja ezt a lécet. De mindezek előtt meg kell győznie a szsüleit arról, hogy ez nem csak kislányos ábrándozás. Tudja, hogy nehéz munka vár rá - de hát a zenészek élete se fenékig tejfel! Vajon meg tudja valósítani Cloe az álmait?

Thomas Brezina - Őrület! ​Sztár lettem!
Őrület! ​Képzeld el, hogy... ...a barátnőd titokban benevez téged egy tévés kimittudra! ...éneklés közben elszakad a topod és kiesik a kezedből a mikrofon! ...az egész osztály látja ezt a tévében, és halálra röhögi magát! ...a fiú, akibe szerelmes vagy, a legnagyobb ellenségedet szereti! Elképzelted? Velem mindez megtörtént! És amikor legszívesebben kivándorolnék egy másik bolygóra... meghallom a rádióban a számomat. Őrület! Sztár lettem! Vagyis majdnem, hiszen az igazi kaland csak most kezdődik...

Kálmán Vera - Emlékszel ​még... - Kálmán Imre élete
Az ​operett-irodalom egyik legnagyobb mestere volt Kálmán Imre. Az egész világon éneklik-fütyülik a Csárdáskirálynő, a Tatárjárás, a Marica grófnő, a Montmartre-i ibolya, az Ördöglovas fülbemászó dallamait. Úgy tartják számon művészetét, mint a bécsi operett új életre keltését - méghozzá magyaros dallamokkal. A csárdás, a palotás meghódította a világot. Mégis, a Jaj cica..., a Ma Önről álmodtam megint..., a Szép város Kolozsvár..., a Jöjjön velem nagysád shimmyt járni... szerzőjéről keveset tudunk, magánéletéről pedig szinte semmit. Felesége, Vera asszony házasságuk történetének elbeszélésével ezt a hiányt pótolja. A 16 esztendős statisztalány s a 30 évvel idősebb, akkor már világhírű zeneszerző romantikus, időnkint viharos, buktatókkal is teljes szerelme élvezetes, izgalmas olvasmány minden zeneszerető, operettkedvelő olvasó számára.

Ligeti Nagy Tamás - Rapülési ​napló - Rapülők sztori
1993 ​egyik közömbös májusi napján éppen az emlékirataimat rendezgettem, amikor csöngött a telefon. Nem hiszitek el, ki volt a vonal másik végén: hát igen, maga Geszti Péter. Természetesen már az is elegendő lett volna a munka felfüggesztéséhez, hogyha néhány jól irányított kérdéssel az egészségi állapotom iránt érdeklődik, de mivel ezt az elmúlt tíz esztendőben egyszer sem tette meg - ezúttal sem kellett csalódnom. Ezzel szemben közölte: komoly mondandója van, aminek a tartalma nem telefontéma, annyit azonban elárult: mindenki, ő, a Rapülők, én - nem beszélve emberek tízezreiről - jól fog járni. Miközben bizinszszagot éreztem a levegőben, egyfelől - mint mindig - teljes támogatásomról biztosítottam, másfelől jókedvű lettem, mert éppen a napokban utasítottam vissza egy kiadói ajánlatot, amely a rendszerváltás kulcsfiguráinak nemi életével kapcsolatos mű megírására kapacitált, az a két-három újság pedig, aminek a készítésében közreműködtem, már amúgy is untatott. Geszti Péter ajánlata ennek a könyvnek a megírására szólt; az ajánlat szó immáron harmadszor szerepel két mondaton belül, de hát mit tegyek, ajánlatot tett és kész. Szép őrülten - ahogy vezetni szokott - elmentünk a kiadóba, ahol Geszti Péter, a kiadó részéről Majtényi Klára és én megállapodtunk abban, hogy személy szerint én létrehozok egy k** jó popkönyvet - így hangzott el: "k** jó popkönyv" - olyan k** jót, amilyent csak én tudok megírni, sőt olyan k** jót, amit csak ők tudnak kiadni. A kiadó képviselője még azt is mondta, hogy majd átfaxolja a szerződést, és tényleg átfaxolta! Kezdődjön meg a munka, az egész nyavalyás kéziratot június 15-ig adjam le, és akkor a mű majd megjelenik a Rapülők nyári turnéjára, mindenki örül, lekasználjuk a piacot, satöbbisatöbbisatöbbi. Miután - mint egy jó építési vállalkozó esküt tettem a határidő betartására - visszatértem otthonomba, és körülnéztem a polcon, ahol hemzsegnek a k** jó popkönyvek, magyarok és külföldiek vegyesen, és persze egyik sem olyan k** jó, hogy egy az egyben le lehessen koppintani.

Christopher Paul Curtis - Bud ​vagyok, uram!
1936 ​Flint, Michigan állam. Kemény idők, gazdasági világválság. Bud, árva néger kisfiú elhatározza, hogy megkeresi az apját, akit sohasem ismert. Fontos és titkos dolgaival teli bőröndjével indul útnak, egyszál maga. Anyja sosem beszélt apjáról, de hagyott valami nyomot. Egy szórólapot, amit nagy becsben tartott, haláláig őrzött. Ez egy híres jazzbanddé volt, a Herman E. Calloway vezette Dusky Devastators of the Depression-é. Bud a fejébe veszi, hogy az ő apja nem más, mint a híres zenész...

Margriet de Moor - A ​virtuóz
A ​világhírű holland írónő egy XVIII. Századi, szenvedélyes nagy szerelem felidézője ebben a regényben. A hősnő, Carlotta grófnő érzelmeinek tárgya nem más, mint Gasparo Conti, a gyönyörű testű, Isten áldotta tehetségű, kasztrált szopránékes. Carlotta már kislány korában felfigyelt a templomukban éneklő, mennyei hangú kisfiúra, akit egy szép napon aztán - apja kártyaadóssága fejében - operálni vittek. A grófnő később - már mint nyiott házasságban élő asszony és családanya - újból találkozik Gasparóval a népolyi udvarnál, ahol a futó kalandok szabad és önfeledt kiélvezésével talán csak a zene, az operaelőadások szenvedélyes élvezete veszi fel a versenyt. Ekkor éli fénykorát a barokk opera, s conti, aki már sikerrel vendégszerepelt Händelnél Londonban, a nápolyi arisztokráciát is elbűvöli hangjával. A fiatal grófnő felkínálkozik neki és meghódítja. Ez a szerelem nemcsak az érzéki gyönyör forrása számára: egész valóját betölti, talán mert Carlotta homályosan érzi, hogy a kasztráltban magát az elmúlást szereti - hiszen egy korszak, egy életforma az, ami a végéhez közeledik -, maga a mulandóság ragadja meg ennek az előadásmódnak és zenei kultúrának a tovább már nem fokozható kifinomultságában.

Pierre-Jean Rémy - Maria ​Callas
Életrajz, ​művészi méltatás és írói hitvallás keveréke Perre-Jean Rémy Callas-könyve. Vagy ha úgy tetszik: a prózában elmondott görög tragédia. Nem azért, mert főhősnője, Maria Kalogeropulosz görög származású. Hanem azért, mert Maria Callas élete és pályája valóban ógörög sorstragédia volt. Elkövette a tragikai vétségek sorát: korán vállalt olyan szerepeket, amelyek hangjának korai hanyatlását idézték elő; olyan környezetet vállalt magáénak és magára, amely csak rontott hírben akkor sem hittek indiszpozícióiban, amikor valóban beteg volt. És persze megvolt benne az az életszemlélet, amely magára nézve nem ismeri el a társadalom, a világrend törvényeit, tehát az a "hübrisz", ami végeredményben minden tragikus hős bukását okozza. Pierre- Jean Rémy nem muzsikus - író. De szakértő rajongója volt Callasnak, s így biztos kézzel festette meg a XX. század "primadonna assolutájának" portréját. Callast mindenki ismerte és ma is ismeri - a könyv bemutatásához ennyi elég. A többit mondja el az író és a sok szerepkép.

Cindy Jefferies - Titkos ​tervek
Fények, ​kamera, felvétel! Tévések érkeznek a Rockley Park Iskolába, hogy a Lowther ikrekről forgassanak. A két őstehetség mindig mindent együtt csinált, és tökéletes párost alkottak. Ezért nem érti Pop, miért szomorú Lolly. Rájön-e Lolly titkaira, még mielőtt elrontja fényes pályafutásukat?

Sárosi Bálint - Zenei ​anyanyelvünk
Vargyas ​Lajos könyve a két nagy előd, Bartók Béla és Kodály Zoltán azonos témájú összefoglaló munkáját követően (azokat szintetizálva és továbbfejlesztve) született meg. A szerző a legszélesebb népdalfogalom alapján kívánja bemutatni a magyar népzenét: "... minden beletartozik a magyar népdal fogalmába, amit a magyar nép variálva, tehát alkotó módon magáévá tett, vagy amit biztosan ő maga alkotott. Amit a közösség elfogadott sajátjának és továbbfejlesztett ..." A gyűjtemény és a példatár a magyar jelleg szempontjából fontos stílusokat, típusokat jelentőségüknek megfelelően képviseli, így domborítva ki a magyar népdal sajátos vonásait. (A csaknem ezer kotta közül több mint négyszáz CD lemezeken is meghallgatható). A nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka minden bizonnyal jelentős hatással lesz a népzenetudomány további fejlődésére.

Ismeretlen szerző - Zeneművészeti ​kisszótár 1. - Huszonegy szócikk és egy ráadás
Nem ​lexikon, de igazában nem is szótár ez - nem arra való, hogy valaminek utánanézzünk, hanem arra, hogy olvassuk, élvezzük - és közben okosodjunk. Például a tekintetben, hogy mire való a zongorán a pedál, hány fajtája van, és hogyan kell élni vele. A tudást első kézből kapjuk: Alfred Brendeltől, korunk egyik vezető zongoraművészétől, aki mellesleg kitűnő író is. Sok ilyen ismerős dologgal találkozhatunk itt, zenerajongók, amelyekről talán még soha nem gondolkodtunk el alaposabban, pedig érdemes: például, hogy mióta éneklik ki a tenoristák a magas cét, és ez hogyan forradalmasította az egész operaműfajt; hogy mióta szokás tapssal megköszönni a zenei élményt, és hogyan változik a tetszésnyilvánítás módja; hogy mit jelentenek a rejtélyes KV, Hob, BWV vagy D betűk és a hozzájuk tartozó számok. Elmemozdító fejtegetést olvashatunk a pódiumon viselt frakkról és a zenekar ülésrendjéről, vagy beljebb hatolva magába a zenébe arról, hogy miért nyitott új fejezetet a zene történetében a híres "Trisztán-akkord"; hogyan fejeződik ki a zenében a sötétség; mit kell tudni a cadenzáról; mit jelent az, hogy "riff"; és egyáltalán, hogyan lehetne meghatározni azt, hogy mi a zene. A néhány oldalnyi szövegek tehát szabadon, a zene legtágabban értelmezett területéről vett témákat dolgoznak fel szórakoztatóan, a laikust és a zeneértőt egyaránt meglepve, olykor provokálva. A szellemes, könnyed, ugyanakkor valamennyi szerző esetében hatalmas háttértudást megmozgató írások eredetileg a Frankfurter Allgemeine Zeitung tárcarovatában jelentek meg, szerzőik neves publicisták, zenetudósok, zeneszerzők, előadóművészek, költők. A sorozat címe - Zeneművészeti kisszótár - eleve sugallta a kötetbe gyűjtést. Eddig két kötet jelent meg németül, és várható a harmadik is.

Koltay Gábor - Szörényi-Bródy
Szörényi ​Levente és Bródy János neve elválaszthatatlanul összefonódott az Illés, majd a Fonográf együttes munkásságával, sőt elsőszámú reprezentánsai a magyar popzenének is. Együttműködésük 15 éves születésnapja ilyen értelemben a magyar popmozgalom ünnepe is. Az őket ért dicsérő vagy bíráló szó, az őket körülvevő szeretet és gyűlölet személyükön keresztül mindig a mozgalomnak is szólt. Meggyőződésem, hogy a könyv ezért is mutat túl a szerzőpáros együttműködésének történetén, s jellemzi azt a társadalmi közeget, amelyben munkásságuk kibontakozott és kiteljesedett. A műfaji meghatározás kissé furcsa: dokumentumgyűjtemény. Gondolom, legalább ilyen furcsa, hogy alig van néhány olyan mondat ebben a könyvben, amelyet én írtam. Tehát még az is megkérdőjelezhető, vajon én vagyok-e a szerző. Én mindenesetre magaménak vallom. Budapest, 1980. szeptember Koltay Gábor

Várnai Péter - Operalexikon
Ezzel ​a könyvvel az első magyar operalexikont veszi kézbe az olvasó. Tudjuk, hogy a komolyzene kedvelői körében az opera közel négyszáz éves műfaja a legnépszerűbb. És ez természetes is, hiszen az opera nemcsak a fülnek, hanem a szemnek is ad élményt, benne a zene, a színpad látványa, a jelmezek és a díszletek, a színészi játék és az énekesi bravúr, tehát egyetlen szóval: a zenedráma hat a közönségre. A kötet szerzőjét is a komplexitásnak ez az elve vezette. Nemcsak a művekről és az énekesektől szólnak a címszavak, helyet kaptak köztük a szövegírók, rendezők és tervezők is. Természetesen külön címszavak tájékoztatnak az operatörténet jelentős karmestereiről, valamint a leghíresebb operaházakról és fesztiválokról. Szerepelnek a fontos és népszerű áriák, kettősök és egyéb együttesek kezdő szövegsorai (eredeti nyelven és magyar fordításban), valamint a műfaj és az előadási gyakorlat szakkifejezései. A sokezer címszó ily módon, a zeneszerzők kivételével, az opera műfajáról minden tudnivalót tartalmaz.

Lukin László - Lukin Lászlóné - Ének-zene ​7
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rózsa Miklós - Sebestyén János - Életem ​történeteiből
43 ​esztendei távollét után, 1974-ben látogatott ismét szülőhazájába az 1907-ben Budapesten született, kivált filmzenéi által világszerte ismert zeneszerző, Rózsa Miklós. Hogy szellemi gyökerei emberöltőnyinél hosszabb távollét tán sem tépődtek ki talajukból, érzékelhette a rádióhallgató tiszta, élvezetes magyar beszédéből, hamiskásan fordulatos adomázásából, csúfondárosan pesties előadásmódjából, Kötetünk címe tudatosan játékos: nem élettörténetét meséli el Rózsa, hanem valóban élete történeteit, mindenekelőtt találkozásait a legkülönfélébb valódi és talmi hírességekkel - Mario Lanzádtól Toscaniniig, Judy Garlandtól Marilyn Monroe-ig -, valamint olyan, sokszor drámai sorsfordulókat, melyekbe a világtörténelem alaposan belejátszott. Az önmagukban is szórakoztató epizódok mégsem puszta "nagy emberek papucsban"-anekdoták. A zsugorított jellemrajzok, groteszk események mögött felsejlik Hollywood, az "álomgyár" fénykora, a korabeli zenei élet és a filmszínészek világának megannyi fénye és árnya. Az írott szöveg igyekezett az élőszó varászát, egy vonzóan világos, derűs elme sziporkáit átmenteni, remélve, hogy sikerül fölidézni egy különleges életpálya légkörét, s egy részben letűnt, részben nagyon is élő művészvilágot.

Jarosław Iwaszkiewicz - Chopin
Ez ​a Chopinről szóló új könyvem - sorrendben már a harmadik - egyáltalán nem igényli, hogy tudományos jellegűnek tekintsék. Célja mindössze az, hogy irodalmi formában tovább adjam olvasóimnak, amit Chopinről tudok és amit róla sejtek. Még egyszer emlékezetébe akartam idézni a lengyel olvasónak a nagy művész rendkívüli jellemvonásait, hogy ugyanakkor magam is eltűnődjem életművének sorsa fölött. Bevallom, könyvem megírására igen erős kísértés volt az a vágy, hogy elmélyedjek Chopin világában, elbeszélgessek vele s feleljek a kérdéseire. Ily módon született e könyv, amely sem monográfia, sem a tudományos mű elnevezésre nem tart igényt. Nem más ez, mint a Chopin művészete és személyisége iránti szeretet szülötte, valamint az a vágy, hogy ezt a hatalmas érzést megosszam olvasóimmal.

Werner Alajos - Négy ​Passió
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csáth Géza - Zeneszerző ​portrék
Csáth ​Gézáról kevesen tudják, hogy szépírói tevékenysége mellett zenekritikusi munkássága is igen jelentős, korának egyik "nagy műveltségű, finom tollú" kritikusa volt (Éjszakai esztétizálás, 711092; Ismeretlen házban. 2. köt., 772643), de említést érdemel zeneszerzői tevékenysége is (pl. Hamvazószerda című drámájához komponált zenét). Csáth zeneszerető és zeneértő családban nőtt fel, ő maga is zenésznek készült és csak a sikertelen Zeneakadémiai felvételi után döntött az orvosi pálya mellett. A muzsikához ezer szállal kötődő író, már gimnazista korában zenekritikákat, zenei tárgyú kisesszéket írt a Bácskai Hírlap számára. Fővárosi medikusként, pedig a Budapesti Napló, a Nyugat, a Huszadik Század, a Népszava, A Polgár, a Vasárnapi Újság és a Világ című periodikumok közölték zeneszerzőkről szóló írásait, kritikáit. A most megjelent, nyolc zeneszerző portrét (Bach; Beethoven; Haydn; Schumann; Wagner; Chopin; Grieg; Erkel Ferenc) tartalmazó kötet, először 1911-ben jelent meg, majd 1971-ben az Éjszakai esztétizálás című kötet Függelékében. A széles olvasóréteghez szóló írások, igen árnyaltan, egy-egy zeneszerző stílusának lényegére mutatnak rá, de egyben jól tükrözik Csáth Géza zenei ízlését is. A rövidke esszékben az általa megfigyelt két zeneszerzőtípus ("abszolút zenész", "program-muzsikus") alkotói módszerét, valamint a zeneszerzés lélektani hátterét fejti ki. A kötet - nemcsak a zene iránt érdeklődő, hanem minden, Csáth Géza elbeszéléseit kedvelő olvasónak ajánlható.

Covers_76566
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Miért ​szép századunk operája
Miért ​szép századunk operája? A kérdés többszörösen is ellentmondásra ingerlő. Van-e századunkban még létjogosultsága a műfajnak? És: lehet-e korunk zenéje egyáltalában szép? Kérdezik sokan. Ebben a kötetben a sokat vitatott műfaj XX. századi, a legkülönbözőbb stílusirányzatokat képviselő, jelentős alkotásaihoz szeretnénk kulcsot adni. Az antológia összeállításakor azt is figyelembe vettük, melyik szakemberünk miről ír szívesen, hogy valóban bemutassa, elhitesse: miért szép - azaz inkább: miért művészi, miért értékes - az elemzett mű.

Sebők János - A ​daltulajdonos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szőllősy András - Honegger
Öt ​esztendő telt el Honegger halála óta. Öt esztendő nagy idő egy művész alkotásainak életében. Változik ez alatt az életforma, változik az ízlés, a közönség csak azt őrzi meg, ami felette áll divatok és ízlések múlásának. A teljes életmű megmaradása csak keveseknek adatott meg - s Honegger ezek közül való. Külföldön, s itthon is, csak most kezd teljes oeuvre-je igazán népszerűvé válni.

Steven Isserlis - Miért ​csapott Beethoven a lecsóba?
Talán ​ismered azt az érzést, amikor van két barátod, akik nem ismerik a másikat, de biztos vagy benne, hogy jól kijönnének egymással, és minden vágyad, hogy végre összeismerkedjenek hogy aztán reményeid szerint első látásra megkedveljék egymást. Nos, ez volt az igazi oka annak, hogy megírtam ezt a könyvet. Én magam elég szerencsés voltam, hogy gyerekkoromban találkozhattam ezekkel a zeneszerzőkkel e zseniális, olykor hihetetlenül nehéz természetű, máskor nagyon szórakoztató, de mindig csodálatosan elevennek ható emberekkel. És azt akartam, hogy te is megismerd őket, és életre szóló barátságot köss velük. A könyvben megpróbáltam a lehető leghitelesebb lenni. Szerencsére semmi szükség nincs rá, hogy a zeneszerzőkkel kapcsolatban a fantáziámra hagyatkozzak ők maguk sokkal meglepőbb dolgokat produkáltak, mint bármi, amit ki tudnék találni. Nagyon örülök, hogy a könyvem magyarul is megjelenik. Magyarország simán pályázhatna manapság a világ legzeneibb országának címére és maradjon is ez így még jó sokáig! Boldog leszek, ha a könyv révén kicsit többen kezdenek érdeklődni ez iránt a hat nagy zeneszerző iránt, hiszen zsenialitással áldotta meg őket a sors, különleges életet éltek és elképesztő figurák voltak. Öröm volt megírni a könyvet remélem, olvasni is az lesz. Steven Isserlis

Géczi László - A ​jövő gitáros istenei
A ​gitárosok istenítésének története 1965-ben kezdődött, amikor egy 20 éves fiatal angol gitáros olyan hatással volt a közönségre, hogy Londonban megjelentek a tűzfalakon és a metróban a Clapton is God (Clapton az isten) graffitik. A Lassúkezűnek is becézett gitáros abban az időben John Mayall Bluesbreakers-ében játszott. Eric Clapton rászolgált a rajongók istenítésére, odaadó szeretetére, hiszen pályafutása szinte töretlen azóta is a ma már 70 felé közelítő művésznek. Ebben a könyvben azonban nem róla, nem a múlt és a jelen szerencsére még élő gitáros istenségeiről (Jeff Beck, Jimmy Page, B.B. King, Buddy Guy, Leslie West, Walter Trout, Clem Clempson, Alvin Lee, Steve Hackett, Robin Trower, Joe Bonamassa…, de nem sorolom tovább őket) lesz szó hanem a legfiatalabb trónkövetelőkről. A könyvben szereplő 33 (a szám a krisztusi korra utal) ifjú gitáros többsége a 20-as, 30-as éveiben jár, mindössze néhányan vannak közülük, akik a 40-es középgenerációt képviselik. A blues, a blues-rock, de úgy általában a rockzene hagyományainak megfelelően a szólógitárosok többnyire fiúk, így lesz ez nálam is, de hét (!) férfiakat megszégyenítő tehetséggel megáldott hölgyet is bemutatok a könyvben (így ők lehetnek az istennőink)! Érdekes, hogy tulajdonképpen mindegy ezeknél a zseniális gitáros palántáknál, hogy a világ mely sarkában születtek, hogy brit, ír, kanadai, egyesült államokbeli, ausztrál, finn vagy dél-afrikai családban látták meg a napvilágot. A döntő az volt, hogy a szülői házban milyen zene vette körül őket, az apák és a mamák lemezgyűjteménye, zenei ízlése volt az a kályha ahonnan elindultak, már gyermekként a hat húr bűvkörébe kerültek, és rengeteg gyakorlással kibontakoztatták a tehetségüket. Van köztük olyan, akinek eddig mindössze egy-két lemeze jelent meg és már ezzel levette a szakmát és a közönséget a lábáról, de olyanok is vannak szép számmal, akik fiatal koruk ellenére már 10 körül járnak a lemeztermésben. Sajnos élőben a produkciójukat alig láthatjuk, hiszen hozzánk elvétve jutnak el ezek a bámulatos tehetségű gitárosok, „hála” koncertszervezőink bevállalós tevékenységének, a bemutatásra kerülő zenészek közül, eddig mindössze néhányan jártak Magyarországon! Abban bízom, hogy talán ez a kis könyv is segít abban, hogy változzon ez a méltatlan helyzet!

194771
elérhető
4

James M. Cain - Szerenád
John ​Howard Sharp operaénekes. Igaz, hogy elment a hangja, és a bárból is kidobták, ahol eddig dolgozott, de igazi operaénekes: Olaszországban tanult, a világ nagy operaszínpadain lépett föl. Most pedig egy ócska mexikói kávéházban ül, amikor belép egy gyönyörû indián lány. Az indián lányok ritkán szépek, de ez a lány tiszta azték és gyönyörû. Sharpnak amerikai voltán kívül semmije sincs, pénze egy fillér sem, de sikerül felhívnia magára Juana figyelmét. Ám amikor énekelni próbál neki, a lány kirúgja. Legközelebb akkor találkoznak, amikor Juana levélben keresi meg: nyitna egy bordélyt Acapulcóban, és könyvelõnek kellene a férfi. De az odaúton egy váratlan vihar elõl kénytelenek egy templomba menekülni. A vihar, a magaslati levegõ, a szerelem -- ki tudja, mitõl, Sharp hangja visszatér. Eleinte el sem akarja hinni, de aztán sietve Kaliforniába utaznak, és a férfiból néhány hónap leforgása alatt filmsztár lesz. Sajnos szerzõdés köti a filmvállalatához, így amikor meghívja a Metropolitan operaház New Yorkból, nem mehet el. Juana rábeszéli a szerzõdésszegésre. És innen indul útjára kettõjük végzete, ahogy azt egy Cain-mûben várni is lehet. Három leghíresebb könyve (A postás mindig kétszer csenget, Dupla vagy semmi, Mildred Pierce) után, 1956-ban ezt a regényt is megfilmesítették: Anthony Mann rendezte, Sharpot a híres film- és operasztár, Mario Lanza, Juanát pedig maga Joan Fontaine játszotta.

Cindy Jefferies - Vetélytársak
Sztárpalánták ​kíméletlen versenye! Danny igazi dobtehetség és már elég népszerű a sztárok között is a Rockley Park Iskolában. De Charlie, egyik dobos évfolyamtársa irigykedik Danny sikereire. Egyre nő a feszültség a két vetélytárs között, ezért amikor kiderül, hogy együtt kell játszaniuk a koncerten, csak úgy szikrázik körülöttük a levegő! Nagy a tét. Vajon ki tesz a győztes?

Kollekciók