Ajax-loader

kollekció: Versek

“Nem volt fűzfapoéta. A rím kedvéért nem rontotta el a verset.”
(Rejtő Jenő)


Pilinszky János - Pilinszky ​János összes versei
Amikor ​a 25 éves Pilinszky János első verseskötete, a Trapéz és korlát 1946-ban megjelent, már mögötte voltak a legdöntőbb élmények, amelyek megalapozták egész életére szóló metafizikai és erkölcsi világképét, szorongásosságát, felelősségtudatát a világ bűneiben és részvétét mindenki szenvedései iránt. Ez a hozzáállás és a belőle következő költői témavilág ugyan a következő évtizedekben bővült, a költemények, s a hozzájuk kapcsolódó prózai és drámai műformák gazdagodtak - de végül is az 1981-ben 60 éves korában meghalt költő életműve ugyanannak a léleknek következetesen magát adó képe, viszonya önmagához és az örökkévalósághoz. Az otthoni neveltetés és a nagy humanisztikus műveltséget adó Piarista Gimnázium megerősítette és következetes világnézetté formálta az eleve lelki alkaton alapuló katolikus mindenségélményt.

Rakovszky Zsuzsa - Visszaút ​az időben
Rakovszky ​Zsuzsa nyolc év után új verseskötettel jelentkezik, amelyben a nagy lélegzetű Téli napforduló cikluson túl helyet kapott szinte összes eddig megjelent verse. "Kezdettől ugyanaz az átható hang szól belőle. Nem változtak rögösnek, töredezettnek álcázott nyelvi, mondattani, ritmikai formái, széttartó elemekből csinált stílusötvözetei, a kisszerű körülmények közt is az egzisztencia nagy drámáit fürkésző figyelme." (Lator László)

William Shakespeare - Szonettek
William ​Shakespeare 1609-ben - kalózkiadásban - megjelent szonettciklusa a világirodalom legrejtelmesebb művei közé tartozik, népszerűségével talán csak Catullus és Villon versei vetekedhetnek. Shakespeare életművén belül is csak a Hamlet-et övezi hasonlóan felfokozott érdekődés. Magyarul több teljes fordítása is ovasható: a múlt században Győri Vilmos és Szász Károly (1880), majd Ferenczi Zoltán (1916-1922), Szabó Lőrinc (1921), később Keszthelyi Zoltán (1943) fordította le a teljes szonettciklust. Justus Pál (1905-1965) társadalomtudós, költő, műfordító, a Szociáldemokrata Párt egyik vezetője, országgyűlési képviselő 1956-ban adta közre a saját fordítsait, melyeket a megelőző évek tragikus körülményei között készített. Justust a koncepciós perek során 1949-ben bebörtönözték, és csak 1955-ben szabadult. A szonetteket börtönévei alatt fordította egy oxfordi kiadás és egy szótár segítségével - fejben, papírfecnikre. E fordítások értéke azonban, mint ezt az olvasó is tapasztalhatja, nem az alkotás ellenében ható körülményekben rejlik: Justus méltó és egyéni változatot teremtett.

Szergej Jeszenyin - Szergej ​Jeszenyin válogatott versei
A ​Világirodalom Gyöngyszemei sorozatban másodízben jelennek meg Jeszenyin versei, kinek népszerűsége hazánkban, de az egész világon is jól kitapinthatóan növekszik. Mutatja ezt irodalomtörténeti, írói-költői hivatkozások sora, de még inkább a jeszenyini költészetet rajongva szerető olvasók nagy száma. Most már bizonyos, hogy Jeszenyin több volt, mint az orosz falu és a természet legnagyobb költőjeként említhető poéta. Erre ez a válogatás is jó példa, melyet Kiss Benedek készített, megmutatva a nagy szovjet-orosz költő igaz értékeit.

Vörösmarty Mihály - Remény ​s emlékezet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Almok_almodoi
Álmok ​álmodói Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Álmok ​álmodói
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kölcsey Ferenc - Rebellis ​versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Meg_tudnek_halni
Meg ​tudnék halni Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Meg ​tudnék halni
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Koltoi_elmelkedesek
Költői ​elmélkedések Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Költői ​elmélkedések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Petri György - Petri ​György versei
Petri ​György 1943-ban született. Művei a Jelenkor Kiadónál: _Valami ismeretlen_ versek, 1990 _Sár_ versek, 1993 _Moliére: Tartuffe._ _Don Juan. A mizantróp_ drámafordítások, 1995

Tóth Krisztina - Magas ​labda
Nyugodt ​szívvel ki merjük jelenteni: Tóth Krisztina az elmúlt két évtized egyik legjelentősebb költője, aki néhány éve markáns hangvételű és jelentős közönségsikert arató rövidprózáival is beírta nevét a magyar irodalmi életbe. Most a Magas labda újabb fontos állomás költészetében, mely egyszerre mutat finom továbbérlelődést és radikális újrateremtést: a könyv egyik fele a gazdag magyar vershagyomány újragondolása, hol komoly, hol játékos formában; másik felében pedig olyan kiélezett élethelyzetekkel találkozunk, melyek mindennapiak ugyan, de megismételhetetlenségükben mégis magukban hordozzák a tragédiát, s ezen keresztül a katarzist is. Ezekben a csodálatos és megrázó szövegekben a lírai én a legdrámaibb helyzetekben is összpontosítani tud a lényeges mozzanatokra, melyek létünk titkait tárják föl.

Radnóti Miklós - Meredek ​út
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Váci Mihály - Százhuszat ​verő szív
VÁCI ​MIHÁLY Nyíregyháza 1924 - Hanoi 1970 ... "Ó minden voltam én, amire a lélek fényes! és engedelmesen letérdeltem a test minden ítéletéhez. Mindenre felragyogtam, ami fókuszaimat pásztázva kereste, a sejtések szétszórt sugarait tűzzé lobbantottam, é - a tiszta lencse. Úgy éltem, mint a százhuszat verő szív úgy gyűlöltem és szerettem: mindenhez úgy fogtam, kívánva, hogy az legyen a vesztem! Úgy éltem én, ahogy itt élni kell, ahogy érdemes élni! Egy emberöltőt éltem - de a sorsom történelem és ezerévnyi!"

Szepversek79_20_28538x640_29
Szép ​versek 1979 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1979
A ​kötet szerzői: Apáti Miklós, Ágh István, Balázsovics Mihály, Baranyi Ferenc, Bella István, Beney Zsuzsa, Bertók László, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Csanádi Imre, Csanády János, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Csukás István, Döbrentei Kornél, Dudás Kálmán, Fodor András, Garai Gábor, Gergely Ágnes, Görgey Gábor, Györe Imre, Hegedüs Géza, Hervay Gizella, Héra Zoltán, Hidas Antal, Illyés Gyula, Jánosy István, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Kalász László, Kalász Márton, Karácsondi Imre, Kálnoky László, Károlyi Amy, Keresztes Ágnes, Keresztury Dezső, Képes Géza, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kiss Tamás, Marsall László, Mátyás Ferenc, Nagy Gáspár, Nyilasy Balázs, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Osztojkán Béla, Parancs János, Pákolitz István, Páskándi Géza, Péntek Imre, Pintér Lajos, Rab Zsuzsa, Raffai Sarolta, Ratkó József, Rába György, Rákos Sándor, Rózsa Endre, Sárándi József, Serfőző Simon, Simonyi Imre, Solymos Ida, Somlyó György, Szentmihályi Szabó Péter, Szepesi Attila, Szécsi Margit, Takács Imre, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tamás Menyhért, Tandori Dezső, Tornai József, Tóth Bálint, Tóth Éva, Utassy József, Vas István, Veress Miklós, Vészi Endre, Weöres Sándor, Zelk Zoltán

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
A ​magyar szellem egyik halhatatlan alkotása szárnyal fel ebben a könyvben az olvasó előtt. Dráma - megrázó jelenetekkel; filozófia - mély gondolatokkal; költészet - az emberszemlélet és társadalombírálat fenséges hangfutamaival. A kérdés az: mi az emberiség életének végső célja? A felelet: az ember vagy önmagának él vagy embertársainak, de boldog nem lesz egyik esetben sem, mert saját érdekeinek önző hajszolása éppen úgy nem elégíti ki, mint ahogyan elbukik akkor, ha embertársai javának szenteli életét. Elbukik vagy boldogtalan lesz; be kell látnia, hogy minden küzdelme hiábavaló; végtére mégis megsemmisül az emberiség. Még arra a kérdésre sem kap feleletet, miért él a földön és lesz-e vergődéseinek jutalma a túlvilágon? Vigasztalan a mult, kétségbeejtő a jövő.

Vörösmarty Mihály - Csongor ​és Tünde
,,Csongor ​öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett. A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. A mű egyik középponti motívuma az Éj hatalmas monológja, amely kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A filozófiai tartalom azonban rafinált ügyességgel keveredik nagyon is durva, hétköznapi, szinte groteszk tényekkel, eseményekkel, figurákkal (Csongor és Tünde kísérői, Balga és Ilma, a három ördögfi, Dimitri a boltos rác, és a buja csábítás képviselője, Ledér, első helyen azonban az ősgonosz, Mirigy.) A színmű, amely a drámai műfaj minden szabályát félreteszi, végül is hatalmas, romantikus költői vízió, amely azonban minden inkább, csak nem éteri, elvont, testtelen műalkotás: teli színei, ragyogó részletei, zsúfolt eseménymenete, realista életképei, gazdag humora a leginkább komplex, összetett alkotások közé emeli. Vörösmartynak sikerült olyan művet alkotnia, amely egyszerre népmesei egyszerűségű és felépítésű, ugyanakkor az irodalmi alkotásokban még töredékesen is alig fennmaradt magyar reneszánsz ragyogását és eleganciáját is képviseli, de mindezt a romantika legkiérleltebb nyelvén, stílusában filozófiailag, gondolatilag is végtelenül elmélyítve, szimbolikus sugárzásúvá téve."

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Vajda János - A ​virrasztók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kemenczky Judit - A ​vesztő
˝Kemenczky ​Judit egy felfokozott és rendkívüli életélmény költője, melynek látszólag filozófiai, kultúrtörténeti, valójában generációs háttere van. S csak annyiban kapcsolható keleti tanításokhoz vagy az antikvitáshoz, amennyiben az elmúlt tíz év fiatalságát világszerte megérintette e kipusztul vagy egzotikus kultúrkörök légköre.˝

Rainer Maria Rilke - A ​párduc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A_jenai_iskola
A ​jénai iskola Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - A ​jénai iskola
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_70897
elérhető
34

Szabó T. Anna - Elhagy
Szabó ​T. Anna ötödik verseskötete kiforrott, rendkívül erős könyv, amelynek hatvanhat versében a költő egyrészt felvillantja mindazt, amit eddigi költészetéből ismerünk és szeretünk, másrészt új hang, új tematika, sőt új formák is megjelennek. Ami most a legjobban foglalkoztatja, az a test, a test gyönyörűsége és romlása, az emberi érzelmek, indulatok és kapcsolatok anatómiája, a szeretet és a szerelem, sőt a hit fájdalmas függése a testtől. Nem enged a tőle megszokott és a forma megkívánta fegyelemből, ugyanakkor a várandósságba, gyermeke szemlélésébe, egy férfitest szépségébe belefeledkező szem már nem akar mindent tárgyszerűen rögzíteni, hanem teret enged az örömnek és a fájdalomnak is, az önfegyelem helyét átveszi az önfeledtség. Szabó T. Anna egy pillanatra kimerevíti, majd hirtelen könnyedséggel el is engedi a képeket, legyen szó születendő testről, egy férfi mezítelen talpáról vagy egy haldokló utolsó mozdulatairól.

Covers_75486
elérhető
0

Deák Csaba - Ördögmalom
Két ​furcsa alak halandzsázása egy földmélyi bunkerben, majd egy odacsalt emberke hátborzongató és mégis komikus vallatása, testi-lelki megtörése az Elhárítás figyelő szemei előtt . Mindez csak egy gyilkos hatalmi játszma része, vagy a végén felbukkanó rejtélyes űrlakók manipulálták a tragikomikus színjátékot...? – Megjelenésük után a szereplők fejei már csak ijesztő halotti maszkok. Szélsőséges terrorista csoportocska akar bosszút állni az őket frusztráló társadalmon. A katonai és polgári elhárítás csetlik-botlik az események nyomában, ám az egymással rivalizáló szervezetek nem bírnak az ördögi véletlen-láncolattal, ami szinte törvényszerűen vezet a főváros szívében egy atombomba felrobbantásához. Klinikai halál állapotából visszatért embertársunk számol be „élményeiről”, ám homályos jelentésű szavain elmondhatatlan borzalmak sejlenek át. Hogyan járhatja meg a legelszántabb állatbarát, ha egyszer a balszerencse üldözőbe veszi? – megtudhatjuk egy másik írásból. Mindezek után talán felüdülést jelentenek majd az Olvasónak a „Tündér-idő” versei.

Parti Nagy Lajos - Szódalovaglás
Vége ​ez a könyv valaminek, mégsem befejezése s kezdete, holott régen nem eleje. Pont a nulla. Átlátni rajta visszafelé s hihetni: látok rajt előre. Pedig a valódi mintamondatok, az "egy" és talán a többi nem más mint felcímkézett üres dosszié. A tevés formája és kerete, melyhez most egy Mészölytől való mondat illik mottónak: "Nem tudom, tényleg nem tudom."

Simon Márton - Dalok ​a magasföldszintről
A ​legelső vers végén egy zuhanó gépet talál az olvasó. A gépben egy alvó utast, az utas fejében egy álmot, ami nem derülhet ki soha. A kép romantikus és leleplező: ezek a versek tele vannak szenvedéllyel, pedig látszólag semmi nem áll messzebb tőlük, mint a romantikusság. Inkább tűnnek nagyon szomorú és nagyon pontos blogbejegyzéseknek. Vagyis őszinték, mint egy napló, de olvasókhoz beszélnek. Mindenkihez, aki maradt már egyedül. Aki Simon Márton verseihez fordul vigasztalásért, nem csalódik. Éppen azt fogja kapni tőlük, amivel át lehet vészelni egy magányt: igen, ez most ilyen. Meghalt egy anya. Elmúlt egy szerelem. Volt, nincs. Igen, most üresség van. De ez az üresség jó, most éppen ez kell, mert enélkül nincs jövő. Márpedig jövő igenis van. Erőt és tartást kap az olvasó ezekből a versekből. Segítenek élni.

Covers_118062
Erzsébet Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Erzsébet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Soós Zoltán - Aggódnak ​érted
A ​népszerű fiatal költő második könyve indulatos leleplezése azoknak a politikai és erkölcsi veszélyeknek, amiket a kispolgáriság bonyolult és összetett fogalma jelent. Soós Zoltán költészetének jellemző vonása az agitatív szándék, a meggyőzni akaró érvelés. A kötet egy musical darabba szánt songokat is tartalmaz, melyek a képzeletbeli Orchidea-bár törzsvendégeit mutatják be. Az olaszországi ciklus verseiben utazásának egyes élményeit dolgozta fel, az utca hétköznapi életére kíváncsi turista élményeit mondja el, gúnyolódva vagy egyszerűen csak tréfálkozva.

Seres József - Szappanos Balázs - Verselemzések
Verset ​elemezni szép feladat, hiszen nemcsak az értelmet kell magyarázni, be kell hatolnunk a költő lelki-szellemi világába, s feltárni ábrázolásmódjának egyéni vonásait, hogy az esztétikai élményt teljessé tegyük. Ehhez igyekeznek e kötet összeállítói hasznos, gyakorlati segítséget nyújtani, s átfogó verselemzésekkel rávilágítani azokra a szempontokra, melyeken keresztül az olvasó megértheti a kifejezés művészetét, azt, ami a költő szava mögött rejlik. A válogatás legfőbb célja gazdagítani s fejleszteni a versolvasók ítélőképességét és kritikai érzékét, de nemcsak iskolásoknak és tanároknak ajánljuk, hanem mindazoknak, akik szeretik a szép verseket.

Cangjang-Gjaco - Lelked ​szélfútta madártoll
Képzeljünk ​el egy 20 év körüli ifjút a világ tetején (Tibetben), napközben dalai lámaként, istenkirályi trónján ezerszobás királyi palotájában (Potala), éjjel pedig az ivók, fogadók, bordélyok törzsvendégeként, aki saját költeményeit énekli az éjszaka lányainak. Az ifjú népszerű, istenként tisztelt uralkodó, s ugyancsak népszerű szerető, ünnepelt költő. És nemcsak az éjszaka közönsége ünnepli, de ismeri a lhászai piacok dolgos népe is. Ha főpapi és uralkodói teendői engedik, napközben is álruhát ölt, s a felhőtlen életű, korhely költő szerepében megjelenik az utcákon. Az emberek úgy érzik, az ő nyelvükön, az ő életükről szólnak a versei. Hamarosan országszerte ismerik és éneklik a dalait, Lhászában, a fővárosban pedig együtt mulatnak a költővel. A szerelmi élményeiről olykor nyersen, profán őszinteséggel valló ifjúról nem is sejtik, hogy ő maga a dalai láma. Sorrendben a hatodik, Tibetben minden földi és égi hatalom egyszemélyes birtokosa, valójában isten, Avalokitesvarának, a könyörületesség bodhiszattvájának háromszáz évvel ezelőtti földi megtestesülése. Az ő verseit olvashatjuk ebben a kötetben. Sári László Forrás: http://webshop.animare.hu/lelked_szelfutta_madartoll+119194.html

Heinrich Heine - Válogatott ​versek / Németország
"Az ​utókor az előző generációk könyveiben is csak önmagát keresi, s nemcsak a saját világszemléletével nézi őket, hanem a saját világszemléletét kívánja bennük felfedezni" - írja Faludy György a kötet előszavában. Ennek megfelelően fordítás helyett Heine válogatott verseit és Németországának szokottnál is szabadabb átköltését tartja kezében az olvasó, aki bizonyára nem csalódik majd az új, átdolgozott kiadásban, ha elfogadja a Költőfejedelem hitvallását: "Minden fordítás hamisítás, és minden átköltés is hamisítás."

Img_0004
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Fagyöngy ​- A szeretet könyve
A ​fagyöngy a karácsony jelképe, a szeretet szimbolikus növénye, mely alatt a családtagok, elfeledkezve egy hosszú, küzdelmes esztendő gondjairól, megenyhülve az ünnep meghitt hangulatában, megcsókolják egymást. Csodálatos, mély értelmű szertartás ez, azt hirdeti, hogy a szeretet él és virul akkor is, amikor semmi egyebünk nem maradt már, és hirdeti azt is, hogy a szeretet áldozatot követel, lemondást; virág, melyet önnön vérével táplál a szív, mint tölgy a fagyöngyöt.

Sz%c3%a9p_versek_1990
Szép ​versek 1990 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1990
Az ​előszót írta: Csoóri Sándor A kötet költői: Apáti Miklós, Ágh István, Baka István, Balaskó Jenő, Balla Zsófia, Baranyi Ferenc, Baránszky László, Bella István, Beney Zsuzsa, Benkő Attila, Bertók László, Békési Gyula, Bihari Sándor, Bisztray Ádám, Bodor Béla, Bódi Tóth Elemér, Csanádi Imre, Csengery Kristóf, Csiki László, Csorba Győző, Csukás István, Deák László, Dobai Péter, Döbrentei Kornél, Eörsi István, Faludy György, Farkas Árpád, Ferencz Győző, Imre Flóra, Jánosy István, Juhász Ferenc, Kalász Márton, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Károlyi Amy, Kenéz Ferenc, Keresztury Dezső, Keszeli Ferenc, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Lukács Sándor, Magyar László András, Markó Béla, Marsall László, Mezei András, Mezey Katalin, Mező Ferenc, Nagy Gáspár, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Parancs János, Parti Nagy Lajos, Pákolitz István, Páskándi Géza, Petőcz András, Petri György, Péntek Imre, Pintér Lajos, Polgár László, Rakovszky Zsuzsa, Rapai Ágnes, Rába György, Rákos Sándor, Rózsa Endre, Simonyi Imre, Simor András, Somlyó György, Sumonyi Zoltán, Szentmihályi Szabó Péter, Szepesi Attila, Szervác József, Szécsi Margit, Székely János, Szőcs Géza, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tandori Dezső, Thinsz Géza, Tolnai Ottó, Tornai József, Tóth Bálint, Utassy József, Varga Imre, Vas István, Vasadi Péter, Vári Attila, Veress Miklós, Villányi László, Visky András, Zalán Tibor

Kollekciók