Ajax-loader

kollekció: Utazás

“Hogy is van a csavargók nagy mondása? Mindenütt jó, de legjobb sehol!”
(Rejtő Jenő)


Img2407
elérhető
4

Thor Heyerdahl - Tigris
Kurt ​Waldheim főtitkárnak Egyesült Nemzetek Szervezete A Tigris nádhajó soknemzetiségű legénysége a mai napon befejezte kísérleti útját. Hálásan köszönjük főtitkár úr hozzájárulását az Egyesült Nemzetek Szervezetének zászlaja alatt való hajózásunkhoz, és büszkén jelentjük: az expedíció kettős feladatát, teljes megelégedésünkre, végrehajtottuk. Utunk a múltba vezetett, hogy tanulmányozzuk az ősi sumer elvek alapján épült hajó tulajdonságait. Utunk emellett a jövőbe is vezetett, hogy bebizonyítsuk, nincs olyan szűk hely, ahol a közös túlélésünkön fáradozó emberek nem élhetnének békésen egymás mellett. Tizenegyen vagyunk, s különböző politikai rendszerű országokból érkeztünk. Együtt hajóztunk egy hajlékony nádból és kötelekből álló kicsiny tutajhajón, s több mint hatezer kilométernyi utat tettünk meg az Iraki Köztársaságból a Bahreini Sejkségen, az Ománi Szultánságon és a Pakisztáni Köztársaságon át az afrikai Dzsibutiig... Bebizonyítottuk, hogy az ősi mezopotámiai, indus-völgyi és egyiptomi népek az ötezer évvel ezelőtt rendelkezésükre álló primitív hajók közvetítette kapcsolatok segítségével alapíthatták meg az emberiség legkorábbi civilizációit... A mai napon, tiltakozásul az 1978-as világ embertelensége ellen, elégetjük büszke hajónkat, amely vitorláival és kötélzetével együtt még mindig a legjobb állapotban van... Bolygónk nagyobb, mint azok a nádkötegek, amelyek átvittek bennünket a tengereken, de elég kicsi ahhoz, hogy ugyanazok a veszélyek fenyegessék, ha nem vesszük tudomásul, milyen sürgetően szükséges az értelmes együttműködés, hogy megmentsük magunkat és közös civilizációnkat a süllyedő hajó sorsától.

Reinhold Messner - A ​cél: a Mount-Everest
Az ​elmúlt évtizedben Reinhold Messner, osztrák alpinista üstökösként tűnt fel: bravúrosnál bravúrosabb teljesítményeket ért el, mint hegymászó. 1978 tavaszán az első, 11 tagú osztrák Everest-expedíció résztvevőjeként - Peter Habelerrel külön csoportot alkotva - különleges módon érte el a világ legmagasabb hegycsúcsát, a 8848 méter magas Mount Everestet: a világon először oxikénpalack használata nélkül, sőt ezen túlmenően is igen kevés technikai segédeszköz igénybevételével. Messner 34 éves volt akkor, igen tapasztalt, nagy sikereket elért alpinista: az előző években hat, 8000 méteren felüli csúcsot meghódított már. Ez az Everest-megmászás azonban példátlan és egyedülálló volt. Az expedícióról szóló könyv méltó a vállalkozáshoz; érdekfeszítő, jól megírt olvasmány. A könyv függeléke sokrétű áttekintést nyújt az elmúlt 25 év Everest-expedícióról, és az "ősidőktől" napjainkig - számos csoportosításban - közli mindazt, amit a világ legmagasabb hegyéről tudni lehet és tudni érdemes.

Louise Jilek-Aall - Hívd ​Mamadoktort!
"Hívd ​mamadoktort!" - hangzik a könyv címe, de a lapokon kiderül, hogy Mamadoktor, Mama Mganga, ahogy Tanzániában nevezik Louise Jilek-Aallt, hívás nélkül is ott terem, ahol úgy érzi, szükség van rá. A norvég származású, ma Kanadában élő orvosnő eredetileg kutatómunkáját végezni indult Kelet-Afrikába, de a kórházaktól távol eső, kis falvakban a legkülönbözőbb gyakorlati, szakorvosi feladatok hárultak rá, a foghúzástól kedve járványos betegségek fejezeteiben megismerhetjük azt a küzdelmes utat is, amely az epilepsziás betegek törzsi hagyományokkal ellentétes kezelésének elfogadtatásához és az ilyen betegségben szenvedők társadalmi kirekesztettségének enyhítéséhez vezetett. Louise Jilek-Aall a kifafa-betegek gyógyításához egy zürcihi kórház vezetője, Landolt professzor támogatását is megnyeri, Afrikából történő végleges távozása után pedig Kanadából szervezi meg gyógyszerellátásukat. A szerzőnő nem hallgatja el a kudarcokat, a lelkiismeret-furdalással végződő sikertelen napok gyötrelmeit sem. A gyermekcipőben járó egészségügyi ellátás heroikus küzdelmet kíván tőle, az élet nagy beleélő képességét, sok türelmet és megértést követelő feladatok elé állítja. Könyvében egy, a szó nemes értelmében vett humanista szermélyiség harca tárul fel előttünk a sokszor rosszul táplált, legyengült betegek életének megmentéséért.

Baracs Dénes - Párizsból ​nem jelentettem
– ​Erről miért nem írtál? Hányszor szögezték nekem a kérdést! Miért nem írtál arról, hogy lányodat miként fogadták a párizsi óvodában, hogyan bukkantál a megfelelő lakásra, mint alkudoztatok az új autóra, hogyan rágtad át magad az újsághegyeken, mit utáltál és mit szerettél a televízióban, féltél-e a metrón éjszaka, hogyan tartottatok lépést az inflációval, és mit szóltatok a Beaubourg-palota csővázaihoz és… A párizsi tudósítót, feleségét vagy éppen kislányát faggatták személyes élményeikről, de az igazi kérdés ez volt: voltaképpen milyen az a francia iskola, hogyan lakik, miként vásárol autót, hogy gondolkodik a francia ember, milyen ott a tévé, a rádió, a sajtó, milyen a jövedelem, a közbiztonság… Milyen az élet? Csodálkoztam: miért ez a kíváncsiság, hiszen Franciaország olyan közel van, annyi mindent tudunk róla. Aztán elgondolkodtam: én magam öt év alatt (szüntelenül rájuk szögezetett szemmel) vajon megtudtam-e a francia életről mindent, ami érdekelt? S ha nem is kaptam választ minden kérdésemre, vajon nem kellene-e megírnom mindazt, amit mégiscsak ellestem róluk, megéltem közöttük, s ami napi tudósításaimból – mert a hírek szorosabb szféráján innen esett vagy éppen túl – végül is kimaradt? Nem kellene-e most elmondanom, amit akkor Párizsból – n e m jelentettem?

Szergej Kulik - Afrikai ​szafárik
Szergej ​Kulik, a TASZSZ tudósítója, geográfus újságíró évekig dolgozott Kenya fővárosában, Nairobiban. Ez a könyve azonban nem hivatalos állomáshelyén szerzett tapasztalatait tartalmazza. A szerző azokról a kelet-afrikai országokról (Ruanda, Burundi, Uganda, Tanzánia, Zambia, Malawi, Botswana) ír, amelyeket a hat év alatt bebarangolt. Nem turistautakon vett részt, hanem egyedül utazott, hogy a helybéliek vezetésével, hogy egy misszió repülőgépen, nemzeti parkok munkatársaival, vagy tengerjáró dauval igyekezett olyan érdekes helyekre eljutni, amelyek kevésbé híresek és látogatottak. Pl. az Okavango és a Bangweulu mocsárvidékeire, a Makarikai sós sztyeppre, a Ngorongorokráterhez, a busmanokhoz és a maszájokhoz. A könyv lapjain olyan "kis" országokról is szól, amelyekről eddig keveset olvashattunk. Szergej Kulik könyvében érdekes képet rajzol Kelet-Afrika országairól, ahol ahány törzs él együtt, annyi különböző szokás és életforma található. Izgalmas epizódok, rendkívül gazdag ismeretanyag, az őserdők, sivatagok, szavannák, tűzhányók leírásai teszik színessé sorozatunk újabb kötetét.

V. K. Arszenyev - Derszu ​Uzala
Amikor ​a Szovjetunióban 1928-ban megjelent Arszenyev Derszu Uzala című könyve, Gorkij meleg hangú levélben üdvözölte a szerzőt: "Tisztelt Vlagyimir Klavgyijevics! Nagy élvezettel és gyönyörűséggel olvastam könyvét. Nem szólva tudományos értékéről, mely kétségtelen és hatalmas - valósággal elbűvölt ábrázoló ereje. Önnek sikerült magában egyesítenie Brehmet és Fenimore Coopert - s ez, higgye el, nem csekély dicséret. A gold alakját kitűnően írta meg; számomra élőbb és művészibb figura, mint Bőrharisnya…" Arszenyev távol-keleti útirajzait világszerte sokan ismerik és kedvelik, még most, hosszú évtizedekkel azután is, hogy szerzőjük mérőasztallappal kezében, arcán moszkitóhálóval, kis vadászkülönítménye élén bejárta a Szihote-Aliny hegyvidékét, az Usszuri és az Amur menti őserdőket, és a Tengermelléket, addig teljesen ismeretlen, szűz területeket tárva és térképezve fel, sokszor emberfeletti nehézségek és nélkülözések árán, nemegyszer valóságos életveszélyben. Expedícióinak tudományos eredményei ma is helytállóak, a tajga életének, természetvilágának avatott leírása, az expedíciók során átélt kalandok-élmények izgalmas megelevenítése pedig nemcsak kiváló természetbúvárra, hanem vérbeli íróra vall. Ám könyveinek mindeme erényei között is talán legnagyobb a gold vadász, a tajgával együtt élő-lélegző, tiszta szívű természeti ember, Derszu Uzala alakjának megelevenítése. Arszenyev és Derszu Uzala neve és alakja elválaszthatatlanná lett egymástól, az igazi emberség, önfeláldozó helytállás származási, nemzeti és műveltségi különbségeket eltüntető, nagyszerű jelképévé.

Covers_57630
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Magyarországi ​kirándulások
Bár ​a könyv gyakorlati tudnivalói már elavultak, de a látnivalók maradtak. Feltérképezi Magyarország legszebb kirándulóhelyeit, javaslatokat tesz annak megközelítésére, röviden ismerteti az ott található legszebb tájakat, műemlékeket.

Jurij Szenkevics - Papiruszhajóval ​az Atlanti-óceánon át
Thor ​Heyerdahl a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának segítségét kérte, hogy Ra-expedíciójának nemzetközi legénysége tagjaként egy orosz orvost vihessen magával. Thor Heyerdahl és Jurij Szenkevics találkozása gyümölcsözőnek bizonyult. Szenkevics nemcsak a két Ra-expedícióban vett részt, hanem Heyerdahl következő, Tigris-expedíciójának is tagja volt. Heyerdahl már beszámolt olvasóinak a Ra-expedíciók eseményeiről, Jurij Szenkevics mégis új adalékokkal szolgál az útibeszámolók kedvelőinke. Bár ugyanarról az expedícióról, és ugyanazokról az emberekről írtak, Szenkevics könyve mégis sok újat nyújt. Ő nem a vezető szemével nézte társait, hanem mint orvos, mint barát, mint pszichológus végezte megfigyeléseit. Naplójából izgalmas kép tárul elénk arról, hogyan tudott az Atlanti-óceán közepén összezárva élni, dolgozni, a kiválás minden lehetősége nélkül, hét különböző nemzetiségű, életkorú, vallású, világnézetű, műveltségű ember. HOgyan alakult a csoport, az egyének egymáshoz és vezetőjükhöz való viszonya, hogyan alkalmazkodtak egymás szokásaihoz, hogyan végezték sokszor monoton munkájukat, oldották meg az életveszélyes feladatokat.

Levárdy Ferenc - Pannonhalma
A ​pannonhalmi apátság a magyarországi bencés rend első monostora. Géza fejedelem alapította 996-ban, s fia Szent István építtette tovább, templomát 1001-ben szentelték fel. Azóta sok minden épült itt, és sok minden romba dőlt, de így is az ország egyik leggazdagabb egyházi épületegyüttese.

Fehér Klára - Nemes László - Mecsetek, ​basák, efendik
A ​magyar turistának rendszerint kevés a pénze és kevés az ideje. Esetleg csak egy napja van Athénban, Jerevánban, Coventryben. Keresztülszalad a Louvre termein - éppen csak egy felvételt csinálhat a Ponte Vecchióról... Érdemes-e így utazni? Lehet-e látni valamit egy nap alatt? És hogyan kell felkészülni a turistaútra úgy, hogy a néhány órás kirándulásból egész életre szóló, feledhetetlen emlék maradjon? Olvasóink ismerik már Fehér Klára és Nemes László útikönyveit, a Gésák, pagodák, titkokat és az Irokézek és felhőkarcolókat. Új útikönyvük az egynapos törökországi utazás vidám titkait meséli el. Egyetlen napjuk volt Isztambulban - de jártak a Topkapi Szerájban, a Kék Mecsetben, az Aya Szófiában, bebarangolták a Nagy Bazárt, megnézték a Jedikulét, csavarogtak sikátorokban és modern bulvárokon, hajóztak a Boszporuszon, mulatságos kalandjaik voltak, láttak hastáncosnőt, és majdnem felszálltak az üszküdári kompra... fényképeztek, gyalogoltak, taxiztak, és közmondást ettek ebédre... Száz vidám turistaélményt és ezer jó tanácsot találhatnak Olvasóink ebben a könyvben.

Covers_96120
elérhető
0

Herbert Tichy - Tau-tau
A ​szerző osztrák "hivatásos utazó", ifjabb éveiben hegymászó, geológus és antropológus; Bécsben lakik, de idős kora ellenére még napjainkban is (a könyvet 1984-ben adták ki) hosszabb expedíciókon vesz részt. E könyvében 1969 és 1971 közt tett nagy utazásáról ír a Sulu-tenger szigetein, valamint a Fülöp-szigetek, Indonézia és Malajzia egyes, az európai olvasó által alig ismert vidékein. H. Tichy fő feladatának tekintette az ott élő kisebb népek életmódjának és szokásainak megismerését, és ennek során felkereste és könyvében leírja a badsaók, szamalok, tauszogok, dzsakanok, duszunok, ilongotok és toradzsák törzseit. E népek egyike-másika (például a taszadajok) szinte kőkorszaki szinten él; az ilongotok például még a közelmúltban fejvadászok voltak. E népek vallási képzeteiben az egyistenhit és a szellemhit keveredik. A szerző igen érdekesen ír a különféle népek szertartásairól (halottkultusz, ostortánc) és népszokásairól (házépítés, bivalyküzdelmek, kakasviadalok). A címben szereplő tau-tau a toradzsák különös halotti emlékműveinek, a sírok őrzőinek a neve: ezek a fából faragott, férfi és női ruhákat viselő, némelykor életnagyságú alakok a koporsókat rejtő sziklasírok mellvédjén sorakoznak. Fekete és fehér kőből faragott szemük különös, szúrós tekintettel mered a szemlélőre. E könyvből, a távol élő népek életmódjának ismertetése során, egy kellemes, kíváncsi, érdeklődő és könnyen barátkozó írót ismer meg az olvasó, akinek nagy szenvedélye: úton lenni. A kötetben közölt fotókat is a szerző készítette, s ezek láttán még jobban kirajzolódnak előttünk az egyes népcsoportok jellegzetes vonásai és életkörülményei.

Ewa Wolak - Varázslatos ​Szamoa
A ​rokonszenves fiatal lengyel orvosnő három évet töltött a szamoai szigetvilágban férjével (aki ott az ENSZ megbízásából főépítész volt) és Magda nevű lányával. 1971-ben megjelent műve élő közelségbe hozza egy merőben idegen világ embereit, életét, módszere a természetesség. Ewa Wolak nem szokványos könyvet írt. Nem a délszaki szigetek szokott romantikájával akarja meghódítani az olvasót: ő csak él Szamoában, egyszerűen beilleszkedik, s ez útleírásának értéke. Amit lát, tapasztal, azt képes, ha nem is szamoai szemmel, de legalábbis szamoai szemszögből látni: nagy intelligenciával és fiatalos rugalmassággal alkalmazkodik a "Fa'a Szamoá"-hoz, vagyis a helybeli életformához. Reálisan ábrázolja, milyen nehézségekkel küzd Óceánia első független állama, miközben megpróbálja kialakítani a maga sajátos kormányzási rendjét. Hallatlanul érdekes mozzanat, hogy a régi és új civilizáció itt nem ütközik, hanem éppenséggel békésen megtölti egymást tartalommal: a szamoaiak hajlandók elfogadni az újat, de eszük ágában sincs lemondani a régiről. Mindenen átütő, egészséges, fiatalos, talpraesett humor, üde látásmód, megnyerő emberség jellemzi ezt a könyvet. Megelevenednek előttünk a népszokások, legendák, ősidők, a táj, a vallás, a hétköznapok és ünnepnapok, a szamoai gondolkodásmód. A szerző ügyesen elegyíti személyes tapasztalatait a természet leírásával, a mondákkal, a társadalmi és gazdasági élet ismertetésével, és sok mindent megtudunk a szigetcsoport történelméről is.

Artur Heye - A ​nyugat peremén
Földrengésről, ​drágaságról, emberekről, tájakról. Medvékről, egyéb mindenféle négy- és kétlábúakról, valamint rengeteg sok halról. Éhséggel és hideggel kombinált víziút Észak nagy csendjében, egy titkos mesterlövész és két különös erdei remete. Tamás bátya kunyhója. Kutyákról, hódokról, medvékről. Látogatás Crooked Johnnál. Nem a legbutább, hanem a legészakibb parasztnak van a legnagyobb krumplija. Szúnyogkenőcsről és hódok becserkészéséről. Lucky vélt halála. Medvesors. Véletlen fogások a kamerával meg a halászhálóval. Történet borjúfókáról, a vadászirigységről és a bezúzott szaglószervről. Két iszákos és izgága indián, majd egy hegyóriás, végül egy vízimanó és társainak látogatása. Tragikum és bajtársiasság a vadonban. Egy különös örökösödési vita...

Fehér Klára - Vakáció ​Magyarországon
Bevallom, ​sejtelmem sem volt róla, micsoda veszedelmekre vállalkozom, amikor hozzáláttam ehhez a hazai útikönyvhöz. Önök biztosan elképzelték már, mennyi izgalmas kaland, lélegzetelállító veszély vár arra, aki útikönvet ír az Északi-sarkról vagy a dzsungelekről. Valóban: az útikönyvírás hősi kaland. De semmi sem sodorhatja olyan veszélyekbe az útleírás szerzőjét, mint egy hazai utazás. Kiszámítottam, ha minden kívánságnak tisztességgel eleget kívánnék tenni, a könyv megírásához 47 000 nevezetességet kellene felkeresnem, 60 000 emberrel kellene beszélnem, és buszon, vonaton, biciklin, csónakon 52 000 kilométert kellene megtennem. Ehhez mintegy 80 évre volna szükségem. A másik nagy veszedelme a hazai útikönyvírásnak, hogy senki sem próféta... Akármit írok, mindenki jobban tudja, mindenki többet tud róla, mindenki szakértő, csak én nem. Pedig én tisztességgel elmentem azokra a helyekre, amelyekről írtam, megnéztem a múzeumokat, elolvastam a történelemkönyveket. De én nem tudományos könyvet írtam, nem azt, hogy mi van, hanem hogy mit láttam. Mindezt azért hoztam Kedves Olvasóim szíves tudomására, hogy előre kijelentsem: igazuk van, ha úgy érzik, hogy e könyvből sok minden kimaradt, aminek Önök szerint benne kellett volna lennie. Egyetlenegyet viszont szívből remélek: a könyv elolvasása után valamennyien felkerekednek, és örömmel felfedező útra indulnak hazánk gyönyörű tájain.

Kálmán Zsófia - Levélcímünk: ​Chicago 60615...
Amerikát ​nem lehet "megírni". Olyan hatalmas területű, olyan földrajzi, gazdasági, kulturális és emberi végletekkel teli, hogy senki, még a tősgyökeres amerikaiak sem állíthatják jó szívvel róla, hogy ismerik. Az egy évre odalátogató idegen pedig épp hogy csak beleszagol a jó öreg európaitól olyannyira különböző világba. Nem vállalkozom arra, hogy elmondjam, milyen Amerika. Kísérletet tehetek rá, hogy leírjam, mit mutatott meg nekünk ezer arcából egy év alatt.. Mit mutatott egy olyan fiatal, budapesti házaspárnak, akiknak élete alapvetően az otthon-egyetem-óvoda háromszögébe zárv a zajlott, akik saját keresetből fizették a lakbért, szatyrokban cipelték haza az árut a szupermarketből, gyalog, az autók világában, és a kosztpénzből csíptek le, hogy többet láthassanak egy világból, amelyik olcsón nem mutatja meg magát.

Bokor Pál - Egy ​kínai nyár
A ​Mao Ce-tung halála utáni Kínáról szóló első magyar riportkönyv szerzője Pekingben, Sanghajban, Hangcsouban és Nankingban töltött egy forró nyári hónapot. Bokor Pál az MTI tudósítójaként járt Kínában, s készített pillanatképeket ennek városairól, üzemeiről, kommunáiról, parkjairól és stadionjairól, mindenekelőtt pedig - embereiről. E pillanatfelvételek azonban "mélységélességük" folytán alkalmasak arra, hogy érzékletes metszetet adjanak napjaink Kínájának kontrasztokkal teli, mozgalmas és izgalmas köznapi és politikai valóságáról. És talán arra is, hogy megválaszolják a kérdések kérdését: különbözik-e a mai valóság a tegnapitól?

Koncsek László - Bibliai ​földeken
A ​bibliai földekről, Izraelről szól ez a könyv, erről az egyedülállóan érdekes országról, ahol a napfény keveredik az árnyékkal, ahol a sok évezredes múlt omladozó emlékei között egy új élet bontakozik ki felfokozott reményekkel és várakozásokkal, és ahol sok belső feszültség, ellentét és konfliktus is dúlja a népet. A szerző érzékletesen írja le a megkapóan szép judeai és galileai tájakat, Jeruzsálemet, a megosztott várost, a Holt-tenger dermedt világát, vén arab városok ezeregyéjszakai romantikáját, a tengerpart párájában buján tenyésző ültetvényeket. Megemlékezik a sivatag homokja alá temetett évezredes kultúrákról, bibliai emlékekről, zsidók, filiszteusok, kanaániták, arabok és keresztesek titkait rejtegető öreg romokról s a máról, a homokon és kövön új országot építők erőfeszítéseiről, eredményeiről.

Alain Bombard - Önkéntes ​hajótörött
Alain ​Bombard francia biológus és orvos a II. világháború után sokáig tanulmányozta a deportáltak, hadifoglyok, a hiányosan táplált népek állapotát, majd a figyelme a hajótöröttek életben maradásának problémája felé fordult. Tudományos elméletet dolgozott ki, hogyan lehet hosszú napokat túlélni a tengeren élelem és ivóvíz nélkül. Elméletének igazolására – s hogy emberéletek ezreit menthesse meg ezzel a jövőben – saját magán végezte el a tesztet 1952-ben.

Bernard Lelong - Jean-Luc Lancrey-Javal - Mágikus ​Kordillerák
Vajon ​melyikük akadt egy napon a párizsi Néprajzi Múzeum könyvtárának polcain Rouma belga néprajztudós Bolívia és Peru aymara és kecsue népességeivel foglalkozó könyvére? Bemard volt, vagy Jean-Luc? De hiszen nem is ez a fontos, hanem az, hogy e mű néhány oldala egy olyan közösségi társadalmi szervezettel foglalkozott, amelynek eredete elveszett az idők mélyében, és amelyet az inka fejedelmek egész uralkodásuk ideje alatt tiszteletben tartottak. Jöttek a conquistadorok. Nagy erőfeszítéseket tettek, hogy szétrombolják ezt a spanyol intézményekkel ellentétben álló társadalmi szervezetet, de minden erőlködésük hiábavaló maradt. Majd fellángolt a szabadságharc: az Andok szelein nevek szárnyaltak az argentin pampákig. Az Altiplano, Dél-Amerika teteje San Martin, Simon Bolivár nevétől visszhangzik. Mindkét táborban hősök küzdenek. Az ifjú Sucre tábornok megnyeri az ayacuchói csatát, ámde a "dicső Rodil" még tartja magát Lima kikötőjében, Callaóban. Végül mégis legyőzik: ekkor hajóra száll, a háború dicsőségétől s a halhatatlan címtől övezve: "A dicső Rodil, őfelsége a katolikus király utolsó ellenálló alattvalója Nyugat-Indiában." Megszületnek a dél-amerikai köztársaságok. De a múltat nem lehet eltörölni; az indián közösségek továbbra is ősi életüket élik.

Kubassek János - A ​veddák földjén
Arumugam ​doktor ugyan meglepődik látogatásunkon, mert idegenek nem szokták felkeresni Mantivut, de az átkelés közben készségesen magyaráz. Több mint egy évtizede foglalkozik leprás betegekkel, jól ismeri életüket, mindennapi problémáikat. - A világon több millióra becsülhető a leprások száma. Sri Lankán 140 ezer nyilvántartott betegről tudunk, ami az összlakossághoz viszonyítva elég rossz arány, s feltehetően még ennél is magasabb a fertőzöttek száma. - Van ennyi kórházi ágyuk? - Nem kell mindenkinek kórházban feküdni. A betegek zöme csak vizsgálatra és kezelésre jár be a kórházakba. A gyógyszereket természetesen ingyen adjuk - mondja Arumugam. A csónak evezőse, a széles karimájú szalmakalapot viselő Johann Antony Xavier huszonnégy éve dolgozik az egészségyügyi állomáson. Nap mint nap. ő hozza-viszi az ápolókat és néha a betegeket a sziget és a szárazföld között. Mantivu kis kikötőjében már többen várják a csónakot. Nagy ritkán ilyenkor szokott a posta megérkezni. A levegő mozdulatlan. A füllesztő forróságban első pillantásra kihaltnak, lakatlannak tűnik a sziget. Partra szállunk. Félénken lépek ki a csónakból, mintha elátkozott földre tenném a lábam. Vadivel, az ápolók főnöke elénk jön. Arumugam doktor bemutat, és megkéri, hogy legyen a kalauzunk. A kikötő közelében néhány épületrom tűnik fel. Kísérőnk magyarázatot ad a szomorú látványra. - 1978-ban hatalmas ciklon pusztított Sri Lanka keleti partvidékén. Battikaloában is nagy károkat okozott. Mantivun több kórházépületet megrongált, leszakította a tetőt, és néhány lakóbarakkot romba döntött. Máig sem tudtunk mindent kijavítani.

Vilag_fovarosai
A ​világ fővárosai Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​világ fővárosai
Kötetünk ​öt világrész mintegy másfél száz független államának fővárosát mutatja be írásban és képben. Tömören, adatszerűségre törekedve ismerteti a városok fekvését, éghajlatát, gazdasági szerepét, történetét, legfrissebb népességi adatait és fontosabb kulturális intézményeit. Szól a városkép sajátosságairól, a legnevesebb épületekről, a közlekedésről. A gondosan összeválogatott fényképfelvételek egy-egy jellegzetes motívumot kiragadva igyekeznek érzékeltetni a város hangulatát.

Balázs Dénes - Cikcakkban ​az Egyenlítőn
Az ​Útikalandok sorozatunk kötetei között Olvasóink megismerkedhettek a szerző Kölcsönautóval a Szaharában című érdekes útleírásával, amely egy merész, lengyel-magyar Afrika-expedíció útjának első szakaszáról számolt be. A két főre zsugorodott kutatógárda további afrikai útját, kalandjait mutatja be a Cikcakkban az egyenlítőn (Balázs Dénes Alaszkától a Tűzföldig megtett útjáról szóló színes beszámolóját két kötetben a Táncsics Kiadó 1972-ben jelenteti meg.) A szerző és társa, Csakó Árpád Afrika olyan vidékeit - Gabon, Kamerun, Szomália stb. -, tájait járta végig, ahol eddig még igen kevés magyar fordult meg - de magyar szerző még soha. A rendkívül érdekes, váratlan fordulatokban gazdag útleírásban az Afrika derekán élő népekről, szokásairól még külföldi szerzők tollából sem olvashattunk magyar nyelven. Balázs Dénes könyvét nemcsak az eredetiség, az alapos földrajzi, földtani, néprajzi, sőt társadalmi leírás teszi értékessé. A különösen értékes, ritka és szép, jellemző fényképfelvételek méltóképpen egészítik ki ezt a kimagaslóan érdekes és vonzó útleírást.

Lindner László - Német ​Demokratikus Köztársaság
A ​statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban irányuló magyar turistaforgalom évről évre növekszik. Ennek oka, hogy a magyarok kezdik felismerni: a látogatót az NDK-ban ezernyi élmény, látnivaló várja. Nagyszerű hegy- és dombvidékékek, romantikus folyóvölgyek, hangulatos műemlékvárosok és a Keleti-tengerpart ígérnek változatos élményeket. Erről a sokarcú országról szól Lindner László útikönyve, amelyet immár harmadik kiadásban adunk közre. a Panoráma nagy - útikönyv-sorozatának többi kötetéhez hasonlóan, először az országról szóló általános tudnivalókat (földrajz, történelem, művészet stb.) találják meg az olvasók. Ezt követően az NDK térképén délről északra haladva, sorra vesszük az ország tájait, városait és bemutattunk minden figyelemre méltó természeti és ember alkotta látnivalót. A nagyobb városokban sétaszerűen vezetjük a turistákat a főbb nevezetességekhez. A könyv utolsó fejezetében, a gyakorlati tudnivalókban az utazással, az elszállásolással és az étkezéssel, a vásárlással, a közlekedéssel kapcsolatos hasznos tanácsokat adunk az NDK-ba utazóknak. Az útikönyvet sok fénykép illusztrálja, a jobb eligazodást pedig a kötet végére illesztett város- és tájtérképek, valamint a betűrendes helynévmutató segíti.

Németh Imre - Őserdők ​mélyén
Kevesen ​tudják, hogy a Föld ismeretlen tájainak és népeinek megismerésében milyen nagy szerepet játszottak a magyar utazók.

Kazimierz Dziewanowski - Özönvíz ​vár Núbiára
Ez ​a könyv egy lengyel tudósítő izgalmas beszámolója a lassan örök hullámsírba süllyedő, a technika új vízözönjének árjába fulladó, ősi Núbiáról, és a földjében lázas sietséggel megmentendő kultúrkincsek után kutató régészek munkájáról. A szerző ideje nagy részét Farasban, a lengyel expedíciónál töltötte, amelynek talán a legnagyobb szerencséje volt asz összes többi régészeti expedíció között. A szerencsés felfedezés és a roppant nagy gondosságot igénylő kiemelési, konzerválási és szállítási munka, az egész ún. "farasi csoda" elevenedik meg e könyv lapjain, amely nemcsak az elmerülés előtti Núbia lakosairól, életéről, tájairól, számol be a régészeti szakmunkák ismertetése mellett, de átfogó képet ad ennek az ősi, magas fokú kultúrákat teremtő és fenntartó országnak hosszú történetéről is. A sok érdekes fényképpel illusztrált kötet emlékezetes olvasmánya marad mindazoknak, akik érdeklődnek az egzotikus tájak, a régészet, az emberi kitartás és a kultúra kincseinek mentési munkái iránt.

Soproni Sándor - Sándyné Wolf Katalin - Szentendre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_73193
Szovjetunió Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Szovjetunió
A ​világ legnagyobb országába, a Szovjetunióba kalauzolja el ez a kötet az olvasót. A maga módján úttörő kezdeményezés: sem magyar nyelven, sem a nemzetközi útikönyvirodalomban nem jelent meg ilyen részletes, átfogó jellegű szovjet útikönyv. Legrészletesebben természetesen azokat a városokat, tájakat ismerteti, amelyek a magyar utasközönséget leginkább érdeklik: Moszkvát, Leningrádot, Kijevet és a szovjet Riviérát, a Fekete-tenger partvidékét. De elkalauzol a roppant kiterjedésű ország csaknem minden részébe, sorra veszi az összes szovjet köztársaságot, Ukrajnától a szovjet Távol-Keletig, a Baltikumtól a kaukázusi területekig. A könyv első része általános ismereteket közöl, a Szovjetunió egészére vonatkozó földrajzi, történelmi, gazdasági, idegenforgalmi, utazási stb. adatokat foglalja össze. Ezt követi a területi ismertetés, amelynek során végigvezeti az olvasót a látnivalókban gazdag nagyvárosokon, a sokat emlegetett szovjet tájakon, végtelenbe nyúló síkságokon, festői hegyvidékeken, hatalmas folyók, tavak, tengerek partjain. 270 fénykép és 52 oldal kétszínnyomású térkép egészíti ki a kötetet.

Ember Mária - Huba László - Kanyó András - Nemes János - Tatár imre - Terényi Éva - Vajda Gábor - Zádor Tibor - Német ​Szövetségi Köztársaság
Hatalmas ​ipari létesítmények, füstköd, modern beton- és üvegcsodák - no és az autópályák! Hirtelenjében ezek a fogalmak jutnak a magyar turista eszébe, aki először indul a Német Szövetségi Köztársaságba. Azután - akár Salzburgnál, akár Passaunál hajt át az osztrák-NSZK határon - mindjárt meglepődik. S ez a meglepetés kíséri útján végig, még a híres-hírhedt ipari körzetben, a Ruhr-vidéken is. mert a valóban nagyszerű autópályákon is szebbnél-szebb tájak suhannak el mellette; ha pedig letér róluk, lépten-nyomon középkori hangulatú városkák, falvak ódon házaiban, ezeréves templomaiban vagy hófödte csúcsok, kéklő tavak látványában gyönyörködhet. És sok-sok zöldben: nemcsak a fenyvesek, lombos erdők tájain, de a modern nagyvárosokban is, melyeknek sűrűn telepített, gondozott parkjaiban a hipermodern lakótelepek ablakaiban, erkélyein is mindenütt ott a rengeteg virág. Az NSZK nagy ország - nagy ellentétekkel; a modern életforma kedvelőjének csakúgy bőségesen nyújt élményt, mint a romantika, a múlt rajongójának. A könyv szerzői mindkét óhajt figyelembe véve vezetik végig rajta a magyar turisták, a felső-bajoroszági Alpoktól az Északi-tenger Schleswig-Holstein-i partjáig.

Csapó György - Európai ​pillanatok
E ​kötet műfaját nehéz volna meghatározni. Az írásokban annyi a közös csupán, hogy valamennyi Európáról szól. A tényszerű leírások személyes élményekkel vegyülnek, amelyek erőteljesen vallanak a szerző egyéni látásmódjáról. — Párizsról, Stockholmról, Moszkváról, Amszterdamról, Prágáról, Oslóról és más európai városokról ír. Nem idegenvezetőként kalauzolja a városokban az olvasót, hanem író módjára. Nem részletez aprólékosan, inkább összegez: benyomásait, hangulatait rögzíti. Útiképeiben ismert és kevésbé ismert emberek portréi villannak fel, s általában több szó esik e könyvben a norvég, a lengyel vagy a dán emberek életéről, szokásairól, munkájáról, mint a házakról, utcákról, kövekről. Ez utóbbiakról is szól természetesen, de csak annyiban, amennyiben közük van az emberekhez. — Ebben az érzelmes útirajzban az író soha sem ismétli meg önmagát.

Udvary Gyöngyvér - Vincze Lajos - Emberek ​a grániton
Udvary ​Gyöngyvér és Vincze Lajos könyve két nagy skandináviai országról, Svédországról és Finnországról szól, ahol is a szerzők az elmúlt években-évtizedekben többször is jártak: vendégként, rokonként, turistaként. A nagy és kis városok, a tenger, a sok-sokezer tó, a száguldó folyók és az északi gránit birodalmában nyitott szemmel járva most megbízható iránytűként adják át sokszor egzotikusnak tetsző tapasztalataikat annak az olvasónak, aki az északi államok népeire, életére, életszemléletére kíváncsi. A szerzők igen sokfelé jártak, sok barátot szereztek. E mű, amely a felkeresett városok és országok bemutatására, a táj színes leírására, a két ország történetének, kultúrájának megismertetésére tesz kísérletet, elsősorban az ott élő népek mai életvitelének, életérzésének és társadalmi tudatának ábrázolását helyezi előtérbe. A szerzők legfőbb figyelmüket az emberre irányítják, ennek során nagynevű és nem közéleti emberek portréit rajzolják meg: így megismerünk jeles írót, karmestert, néprajztudóst, festőművészt, közgazdászt, kis- és középparasztokat, háziasszonyokat, orvosokat, pedagógusokat, egyetemi hallgatókat, teológusokat, mérnököket stb. A svédországi és finnországi hétköznapok és ünnepnapok megismertetése során az olvasó bizonyára többet tud majd a svéd és finn ifjúságról, a paraszti munkáról, a svéd képzőművészetről, a finn tóvidék mökki-jeiről, halairól és madarairól, orvosairól és papjairól, életerős asszonyairól, s tájékozódhat arról is, hogy milyen az élet a 68. szélességi fok vidékén, Lappiában.

Covers_140013
elérhető
5

Szíj Enikő - Finnország
Nyelvrokonaink, ​a finnek északi hazája kilométerekben számolva kissé messze esik tőlünk. Mégis egyre több magyar turista vág neki az útnak, hogy közelebbről megismerje fenyvesekkel-tavakkal borított, szép országukat, és az érdekes, rokonszenves népet, amely a mienkétől olyannyira eltérő körülmények között alakította ki mai életét. A Panoráma nagyútikönyvek új kötete — a sorozatban megszokottnál részletesebben — megismerteti az olvasót a finn nép történelmével, társadalmának fejlődésével, kultúrájával, valamint a magyar — finn nyelvrokonsággal. így a magyar turista értőbb szemmel nézheti az ország természeti szépségeit és a finn szellem alkotásait. Helsinki, a szigetekre épült finn főváros bemutatása után az útikönyv a finn kultúra legrégibb központjába, Turkuba vezeti az olvasót. Bejárja vele a Finn-öböl déli partját, majd északnak fordul. Tamperén, a nagy gyárvároson, a finn munkásmozgalom fészkén át a sarkkörig jutunk el. A finn tóvidék természeti szépségei, a középkori vár, Olavinlinna, Kelet-Finnország télisport-központjai mind meglehetősen ismeretlenek még a magyar turista előtt. S a könyv utolsó, nagy fejezetében a szerző újabb, számunkra idegenszerűen csodálatos világot: a Lappföldet mutatja be.

Covers_61846
elérhető
0

Bács Gyula - Jugoszlávia
Európa ​nagy idegenforgalmat vonzó országai között sajátos helyet foglal el a sokarcú "Ezer sziger országa": Jugoszlávia. Igen "Sokarcú", mert nemcsak páratlan szépségű és sokféle jellegű természeti adottságokkal rendelkezik: tengerparttal, lankás domvidékkel és romantikus, folyók szabdalta hegyekkel, de földjén utazgatva lépten-nyomon nagyszerű műemlékekkel, antik romokkal, római császárok emlékeit idéző palotákkal és a bizánci stílust őrző kolostorokkal is találkozhatunk. S nekünk, magyaroknak, hazánkkal való bensőséges történelmi és művészeti kapcsolatai révén talán még többet nyújt ez a föld, mint bármely más ország turistáinak. Jugoszláviában a magyar utas a nép hasonló gondolkozásmódja, barátsága, közvetlensége révén otthonos hangulatú országban érzi magát. Az általános idegenforgalmi vonzerőn kívül ennek az otthonosságnak tuladjonítható, hogy évről évre több magyar utas járja Jugoszlávia földjét, s tér haza szép élményekkel gazdagodva. Utasaink nagy része eddig főképp a kéklő Adria felé vette az irányt, s - kellő ösztönzés hiányában - csupán mellékes úticélként, átutazóban ejtette útba Horvátország, Szlovénia és Bosznia érdekes városait, tájait. Csak nagyon kevesen keresték fel Dél-Szerbiát, Macedóniát vagy Kosovo keleti romantikájú tájait. Ez az útikönyv a látnivalókban gazdag ország valamennyi vonzó vidékére, tájára kalauzolja el az olvasót. Bemutatja az ország rangos műemlékeit, sajátos életű területeit, amelyek mindeddig ismeretlenek és kellő tájékoztatás híján szinte elérhetetlenek voltak a turisták számára. A szerző valóban úttörő munkára vállalkozott, amikor bejárva e messzi tájakat, saját élményei, tapasztalatai alapján szegődik vezetőül, s nemcsak pontos leírással, útmutatásal szolgál, de konkrét valósággá varázsolja Jugoszlávia változatos múltját, emlékeit, sokszínű, lüktető életű jelenét.

Kollekciók