Ajax-loader

kollekció: Történelem

“Van itt egy 8-adik Hendrik, asz mindég a hóhérnál tartott válópert. Igazán elvesztették érte fejüket a nők.”
(Rejtő Jenő)


Passuth László - Esőisten ​siratja Mexikót
Egy ​csodálatos, elsüllyedt világ tárul elénk vízre épült városaival, barbár-szép ősi hitregével, véres emberáldozatok oltáron hamvadó szívével, rejtélyes-groteszk, titokzatos arcú szobraival, mestermívű aranytárgyaival és kincsével, tömérdek kincsével - s ez ellen az azték Mexikó ellen indul el a spanyol kisnemes Cortés maroknyi hadával, dzsungeleken, csatákon, véren, lefojtott és kivillámló szerelmeken át, hogy a legkatolikusabb spanyol király országait, a maga aranyát és hírét gyarapítsa egy teljesen ismeretlen földrészen. Az emberiség egyik legnagyobb kalandja ez, amelyben egy gyönyörű kultúrán teljesedik be a történelem, s a harcok, vereségek, a végső véres összecsapás után ott ül Tlaloc, Mexikó esőistene az elpusztult csodaváros, Tenochtitlián kapuján és a trópusi eső sűrű hullásával siratja országát és népét. Ehhez a tragikus de az emberi sorsokban mégis feloldódó összeütközéshez visz el bennünket Passuth László nagy sikerű, lebilincselő regénye.

Kéri Katalin - Hölgyek ​napernyővel
A ​kötet elsősorban néhány korabeli magyar nyelvű sajtótermék anyagára támaszkodva, a bennük fellelt cikkek kvalitatív elemzésére alapozva, nemzetközi kitekintéssel mutatja be a dualizmus kori magyarországi nőtörténet különböző dimenzióit, alapvetően a városi közép- és felső rétegekre illetve a nőemancipáció, a női életmódváltás fontosabb lépéseire és eredményeire koncentrálva.

Bokor Imre - Kiskirályok ​mundérban
Különös ​könyvet tart kezében az Olvasó. Ilyet még aligha olvashatott. Katonákról szól, felelős beosztású, magas rangú tisztekről éles kritikával. De nem a régmúlt hadseregben szolgált urakról, akiket a háború után az elrettentő propaganda prédájává tett a sematikus vélekedés, hanem a Magyar Néphadsereg egyes parancsnokairól. Aktív tiszt — mérnök ezredes — írta, olyan ember, aki már négy évtizede teljesíti hűen szolgálatát a maga választotta pályán. Szereti hivatását, becsüli a sereget, melynek ifjan és önként szegődött tagjául, hogy mindmáig tudása legjavát adva megérdemelten jusson arra a posztra, amelyen — mint a Zrínyi Katonai Akadémia tanszékvezető tanára — a leendő tisztek nevelője lehet. Feljebbvalói mindig is becsülték, különösebb sérelem soha nem érte — írása mégsem a hadsereg apoteózisa. De nem is szidalmazása. Ez a könyv a lelkiismeret szava. Szerzője különböző beosztásai révén gyakran nyert bepillantást a honvédelmi minisztériumban vagy más magas állásban lévő főtisztek tevékenységébe. Sokat közülük méltán becsülhet. De akadnak, számosan olyanok is, akik magatartásukkal, katonatiszthez — de egyáltalán: becsületes emberhez — nem illő viselkedésükkel megbotránkoztatták. Ezeknek a „fejeseknek” a viselt dolgai nemigen kerültek nyilvánosságra, botrányaikat legtöbbször elsimítgatták azok a feletteseik, akik a hatalmukkal való visszaélések során erkölcsi hitelüket vesztették, tehát nem vonhatták felelősségre a rossz példáik nyomán vérszemet kapott követőiket. Szerzőnk sokat töprengett azon, vajon helyesen teszi-e, hogy akár a miniszteri székben ülőket, akár más vezérkariakat nem kímélve közrebocsátja kiskirálykodásaik, korrupciós ügyeik felháborító történeteit, dzsentroid allűrjeiket, mégpedig olyanokat, amelyek láttán maguk az egykori, valódi dzsentrik is elámultak volna. Aggasztotta, nem lesz-e árulója a seregnek, nem mondhatják-e rá, hogy bemocskolta a mundért? Aztán úgy döntött, s ebben más, jó érzésű, egyenes gondolkodású bajtársainak biztatása is közrejátszott, hogy beszélnie kell. Le kell írnia mindazt, amiről hallgatni egyenlő a cinkossággal. Márpedig miért vállaljon cinkosságot a dőzsölő „kisistenekkel”? Hiszen ők, éppen ők azok, akik nem becsülik a mundért. Megírta hát ezt a könyvet. Munkája nem szépirodalmi értékű, nem az írói erényeknek köszönhető kiadása. Az őszintesége a meggyőző. Ennek a dolgozatnak minden során átsüt egy felelős, komoly gondolkodású katonaember őszinte ügyszeretete. Nem pletykálkodni kíván, amikor a hétköznapi esetektől a nemzetközi harcgyakorlatokig képet fest a fenn említett személyek ügyködéseiről, basáskodásairól, meggondolatlan parancsaik, korlátlannak vélt hatalmuk nevetséges vagy tragikus, sokszor a nemzeti vagyont megtépázó következményeiről. Nem a szenzációkeltés vezérli, hanem az a becsülendő szándék, amely manapság a közügyek dolgában oly sokakat: rendet tenni a házunk táján. E könyvben található nacionáléja rá a bizonyíték, akárcsak számos bajtársa, ő sem szerzett magának soha jogtalan előnyöket még a ranglétra felsőbb fokain sem; tehát nem szenvedheti azokat, akik a szolgálat örvén hitbizománynak tekintik a Néphadsereget. Elképesztő, hogy egyesek mennyire a saját tulajdonuknak vélték a kincstárat, milyen szemérmetlenül vették igénybe magáncéljaikra a honvédelmi erőket, hogyan szakítottak ki maguknak vadászterületet az ország testéből, mint építtettek katonákkal és közpénzen villákat és lakásokat sőt privát utakat is, hány gépkocsit vettek igénybe személyes használatra és így tovább. Lakomák és ivászatok, nagyzási hóbortok államkasszából való kielégítése, „bundázások” és szakmai képzetlenségből származó baklövések leírásának sora követi egymást ebben a könyvben. Mindezek feltárását, éppen azoknak az érdekében és védelmében, akik közkatonaként vagy parancsnokként becsülettel és tisztességgel szolgálnak, és eredményes munkájukkal nemzetközi elismerést szereznek a Néphadseregnek, szerzőnk, mint említettük, nem kívülállóként, még csak nem is nyugállományú tisztként végzi el, mert igaza tudatában vállalni akarja szavaiért a felelősséget. Szemtől szemben kívánja kimondani az aggasztó tényeket. Manapság, amikor a közélet tisztaságáért folynak a küzdelmek, amikor a Néphadseregben is sokféle és jelentős változás teszi nyíltabbá, igazabbá, emberibbé a légkört, amikor a parancsnokok különösképpen érzik a rájuk bízott fiatalok nevelésének felelősségét, amikor a reformok a laktanyákban is megváltoztatják az életet, ez a könyv segítségére lehet azoknak, akik a szerzőhöz hasonlóan a katonaélet becsületéért szállnak síkra. Szakonyi Károly

Nemeskürty István - Önfia ​vágta sebét
A ​kötet Nemeskürty három történelmi esszéjét tartalmazza. A Krónika Dózsa György tetteiről című ismeretterjesztő munka a források nyújtotta lehetőségekkel gondosan gazdálkodva mutatja be a parasztforradalomhoz vezető közállapotokat és a korszak politikai tényezőinek portréját. Ez történt Mohács után című munkájában Nemeskürty ráirányítja a figyelmet a mohácsi csatavesztéstől János király haláláig terjedő, történetíróilag alig feldolgozott korszak problémáira. A 16. század első fele Nemeskürty-féle krónikájának harmadik tagja az Elfelejtett évtized. Ebben a korszakban (1542-1552) Fráter György, az önálló erdélyi állam megalapítója tesz kisérletet a három részre szakadt ország egységének a helyreállítására. A terv megbukik, Ferdinánd meggyilkolja György barátot, majd az egyes várak hős védelme ellenére, huszonhat évvel Mohács után elkezdődik a török hódoltság kora.

Lengyel Dénes - Kossuth ​Lajos öröksége
Nemzeti ​történelmünk kimagasló csúcsa, egyik állandó viszonyítási pontja a reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Az utána következő rendszerek mindegyike valami módon a magáénak vallotta. De vajon hogyan látták a kortársak, miként alakultak eseményei a mondatképződés szabályai szerint? Lengyel Dénes két előzmény kötetéhez (Régi magyar mondák, Mondák a török világból és a kuruc korból) hasonlóan ez is folyamatosan olvasható történelmünk és egyben kiválóságaink arcképcsarnoka. Hiteles forrásai, értelmező apparátusa, gazdag fekete-fehér illusztrációs anyaga miatt nemcsak érdekes olvasmány, hanem kiválóan felhasználható az iskolai oktatásban is.

John Reed - Tíz ​nap, amely megrengette a világot
Könyvem ​egy darab sűrített történelem - történelem, ahogy én láttam. Nem tart igényt többre, mint hogy részletesen beszámoljon a novemberi* forradalomról, amelynek során a bolsevikok, a munkások és katonák élén, Oroszországban magukhoz ragadták és a szovjetek kezében adták az államhatalmat. A könyv természetesen a legtöbbet a Vörös Petrográddal, a felkelés agyával és szívével foglalkozik. De az olvasónak tudnia kell, hogy az, ami Petrográdban történt, kisebb vagy nagyobb intenzitással, különböző időpontokban majdnem pontosan megismétlődött mindenütt Oroszországban. Ebben a könyvben, amely több készülő könyvem közül az első, azoknak az eseményeknek a krónikájára kell szorítkoznom, amelyeket magam figyeltem meg és tapasztaltam, illetve amelyekről megbízható szemtanúk számoltak be. A két bevezető fejezetben röviden ismertetem a novemberi forradalom hátterét és okait. Jól tudom, hogy e két fejezet nem könnyű olvasmány, de a továbbiak megértése szempontjából elengedhetetlen. Sok kérdés merül majd fel az olvasóban. Mi a bolsevizmus? Miféle kormányformát hoztak létre a bolsevikok? Ha a bolsevikok a novemberi forradalom előtt az alkotmányozó gyűlés mellett voltak, miért oszlatták fel később fegyveres erővel? És ha a burzsoázia ellenezte az alkotmányozó gyűlést addig, amíg a bolsevizmus veszélye nyilvánvalóvá nem vált, miért támogatta később?

Tatay Sándor - Kinizsi ​Pál
A ​híres törökverőnek, a malomkövet fél kézzel felemelő óriási erejű vitéznek, Mátyás király hadvezérének emléke mélyen élt az emberek szívében; egymás után születtek legendák róla. Ma már nehéz lenne megállapítani, mi volt igaz, mi nem e legendákból. De hogy mennyivel romantikusabb a mesehős Kinizsi története, azt Tatay történelmi regénye is bizonyítja. Az egyszerű molnárlegény, aki Mátyás jeles hadvezére lett, ma is megdobogtatja a gyerekolvasó szívét, vele izgul egy-egy döntő csata előtt. Csatából pedig kijut a hősnek elég, hisz a híres "fekete sereg" nemcsak a cseh király, a német császár ellen száll hadba, hanem a magyar főurak belső viszályait is el kell hogy simítsa, s végül ott a fő veszély: a török. S persze a szerelem sem marad el; a gyönyörű főúri kisasszony, Magyar Jolánka kezéért Kinizsinek álnok vetélytársakkal kell megküzdenie. - A romantikus, fordulatos ifjúsági regény - elsősorban a 8-10 éves gyerekeknek olvasmánya.

Moldova György - Negyven ​prédikátor
"Én ​Magyarországot előbb rabjává teszem, aztán koldussá, végre katolikussá" - mondotta volna, kortársak tanúságtétele szerint, Kolonich Lipót bíboros, esztergomi érsek, a bécsi kamara elnöke, államminiszter; és akár elhangzott a hírhedt mondat, akár nem, eszerint cselekedett. A kivérzett országot iszonyú adóterhekkel sújtotta, meghódított tartományként kezelte, és ádáz haraggal támadt terveinek egyik legfőbb akadályára, a protestáns egyházakra. (A XVII. század közepén Magyarország lakosságának túlnyomó többsége protestáns.) 1673-74-ben százszám citálta Pozsonyba, ítélőszéke elé az evangélikus és református prédikátorokat, tanítókat, s hazug vádak, hamis tanúvallomások alapján, törvényt és jogot szerezve, el is marasztalta mindnyájukat hűtlenség, vallásgyalázás, lázítás, felségárulás stb. bűnében, hogy meglebegtetve fejük felett a halálos ítéletet, hittagadásra kényszerítse őket. Voltak, nem is kevesen, akiket a halálfélelem s a kegyetlen bánásmód behódolásra késztetett; egyesek konvertáltak, mások lemondtak a papi hivatalukról, vagy önként száműzetésbe mentek. De voltak olyanok is, akiket sem a bitó, sem a gályapad el nem tántoríthatott. Az ő történetüket mondja el a Negyven prédikátor, a helytállókét, megingathatatlanokét, mert "hiába múlja felül az árulók száma a helytállókét, mégis a helytállást kell a prédikátorok természetes és rendes magatartásának tekintenünk". Egy régmúlt, nehéz kor lelkét idézi meg a regény, cáfolhatatlan hitellel, bámulatos tömörséggel: keservesen szép emberi sorsokat, arcokat, ingadozást nem ismerő és vívódó lelkeket, a helytállás diadalát és a csalódás mélységeit; régi krónikák veretes hangján, mégis könnyedén folyó szóval, szépen, igazul.

Hunyady József - Az ​égig érő vár
Hunyady ​József regénye annak a hősies helytállásnak állít emléket, amellyel 1532-ben - 450 évvel ezelőtt - Jurisich Miklós és a vár védői megakadályozták, hogy a török elfoglalja Kőszeget. Nyitva állt az út Szulejmán előtt Bécsig, de a parányi erődítmény és maroknyi őrsége minden külső segítség nélkül csaknem egy hónapon át fel tudta tartóztatni a hatalmas létszámú és káprázatos felszerelésű török sereget. Hogyan volt ez lehetsége? Csakis úgy - feleli Hunyady József regénye -, hogy az emberi leleményesség és a vezetők személyes példamutatása megsokszorozta a vár védőinek valóságos erejét. A regényben szinte meseként jelenik meg a történelem, mert valóban csodával határos, mesébe illő história az, ahogyan Kőszeg védői a hihetetlent véghez vitték. Előítéletek, önzés, árulás, gyávaság próbálta megbontani a védők sorait, s eközben mégis a Habsburg zsoldban álló katonák, gőgös kőszegi, német ajkú polgárok és szerény, földönfutó magyar parasztok közös akarata, eggyé forrása tudott úrrá lenni a fenyegető túlerőn. Hunyady József nem fél a romantikus fordulatoktól, a nagy érzelmektől. A cselekményes történet minden mozzanatát hazafias pátosz fűti át. Gyengéd szeretettel festi egy szerelmespár egymásra találásának és tragikus végű elszakadásának történetét, mely szorosan egybefonódik a történelmi eseményekkel. Héroszok és aljas gonosztevők, agyafúrt kópék és felmagasztosult női alakok, ördögien kitervelt ármány és önemésztő szenvedély kavarog a regény lapjain, melyet különösen az ifjabb és idősebb olvasók figyelmébe ajánlunk.

Tamási Áron - Hazai ​tükör
Több ​mint száz évvel röptet vissza az időben Tamási Áron. A színhely: Erdély, az 1848-as váró és 1849-et is megélő Erdély. A történet: maga a történelem, melynek egy fiatal berecki parasztdiák, Madár Vince a krónikása. Ahogy az ő életén átcsapnak a nagy idők: emberré érésének szakaszai a kisdiák első lépéseitől a tudományok közt az első szerelemig, a forradalom lázas napja, a csüggesztő vereségig és a bujdosásig - úgy éli át az olvasó Madár Vince történetét, és benne Erdély néhány nagy évének történetét. A Hazai tükör Tamási Áron egyik legérettebb regénye. Utolérhetetlen írásművészete és mondanivalója szerencsésen találkozik itt. Kossuth-díjas könyvének ez a hatodik kiadása bizonyára sok új olvasót hódít meg

Kenneth Pearson - Patricia Connor - A ​doraki kincs
James ​Mellaart, a világhírű angol régész, Törökországban végez kutatásokat. A kisázsiai újkőkorral foglalkozik elsősorban. Számos sikeres feltárás van már mögötte, amikor egy váratlan esemény csaknem derékba töri pályáját. Gyanúba kerül egy értékes lelet eltűnésével kapcsolatban. Két angol újságíró véletlenül tudomást szerez a történtekről, elutazik Törökországba, és az események nyomába ered...

Ignácz Rózsa - Róza ​leányasszony
Ignácz ​Rózsa közelről ismeri a színház világát és a magyar színészet történetét. Ebben a regényében két színész: Benke József és leánya, Laborfalvi Róza élettörténetén keresztül a magyar színjátszás kezdeteit mutatja be. Legendás színészek elevenednek meg: Lendvay, Hivatal Anikó, Kántorné, Déryné... és híres írók: Jókai, Petőfi, Szigligeti, akik mind szinte romantikus küzdelmet folytatnak a magyar színjátszásért és rajta keresztül az egész magyar irodalomért és kultúráért. Ignácz Rózsa terjedelmes történelmi regényének mellékleteként metszetek és fényképek mutatják be az akkori Pestet, a színházat, a színészeket.

Falus Róbert - A ​Római Birodalom
Falus ​Róbert népszerű stílusú, a száraz adattár helyett az egyes korszakok fejlődési sajátosságaira koncentráló könyve az időszámításunk előtti 8. századtól az időszámításunk szerinti 5. századig tekinti át az ókor legnagyobb birodalmának történetét. A kötet Róma alapításának legendás történetével indul, majd az itáliai civilizáció történelmi gyökereit és összefüggéseit elemzi. Részletesen szól a korai római társadalomról és az államszervezet alakulásáról, a királyok korától a köztársaság kikiáltásáig. Ez a társadalmi szervezet potenciális lehetőségeit kibontó államforma és a "Divide et impera" azóta is sokszor bevált külpolitikája tette Rómát világbirodalommá. A pun háborúk után, az időszámítás előtti 2. században Itália vált a földközi-tengeri medence urává. Ugyanakkor a köztársaság szilárdnak hitt ereje meginog. A rabszolgalázadások és a polgárháborúk anarchiáját szükségszerűen követi a diktatúra, majd a császárság kora. A könyv az aranykort, a művészetek fejlődésének századait elemzi a legrészletesebben, majd Róma ideológiai és politikai hanyatlásának jelenségeit és okait részletezi. Falus Róbert nem zárja le mechanikusan a történelmi szakaszt Róma bukásával, hanem érzékelteti a római civilizációt öröklő új Európa továbbfejlődésének útját is. A könyv olvasmányos és adatgazdag.

Szinai Miklós - Ki ​lesz a kormányzó?
1920. ​február 17-én este elhurcolták és a megyeri Duna-parton meggyilkolták Somogyi Bélát, a Népszava szerkesztőjét és Bacsó Bélát, a lap munkatársát. A fehérterror ekkor már több mint fél éve szedte áldozatait. A Dunántúl után, ahogy Horthy Miklós csapatai megszállták az országot, a rémuralom kiterjedt a Duna-Tisza közére és Budapestre. De egy vezető politikus meggyilkolása az ország fővárosában (Somogyi ekkor már öt hónapja irányította a Népszavát) a terror új dimenziót tárta fel. Egyben tragikus erővel demonstrálta a különítmények tevékenységének egyik, eddig is megnyilvánuló jellegét: a szegényparasztok, a zsidók és kommunisták mellett a szociáldemokrata párt fokozott üldözését. Miután a nemzetgyűlési választások során a szociáldemokrata képviselőket vidéken letartóztatták, gyűléseiket a karhatalom szétverte, a szociáldemokrata párt 1920. január 15-én elhagyta a Huszár-kormányt és visszalépett a választásoktól. 1920 januárjában közel száz szociáldemokrata funkcionáriust tartóztattak le Budapesten. 1920. január 19-én Cservenka Miklóst, a MÁV gépgyár főbizalmiját, a Népszava panaszirodájának vezetőjét hurcolták el (és később meggyilkolták a különítményesek). Még ugyanebben a hónapban, 1920. január 27-én a karhatalom letartóztatta Szakasits Árpádot, a Népszava titkárát. Somogyi és Bacsó meggyilkolása a fehérterror - egyik - csúcspontját jelezte. Maga az időpont is kiemelte a gyilkosságot a terrorcselekmények sorából. Egy nappal előtte ült össze az első nemzetgyűlés és négy nappal a gyilkosság előtt, február 13-án nyújtotta át Párizsban az Apponyi Albert vezette magyar békedelegáció a válaszát a rendkívül súlyos békefeltételekre. Előtte ezekben a napokban kezdtek tárgyalásokat magyar politikusok az angol Munkáspárt és a francia szocialisták képviselőivel. Mikor 1919. novemberében, a Clerk-tárgyalások végén a nyugati hatalmak elismerték a gyenge és fiatal ellenforradalmi rendszert, az elismerés egyik feltétele volt a szociáldemokrata párt részvétele a kormányban és a nemzetgyűlési választásokon. Hogyan kísérelhették meg Apponyiakban az angol és a francia szocialistákat a magyar ügynek megnyerni, ha azóta a magyar szociáldemokraták nemcsak a kormányt hagyták el, a terror hatása alatt nemcsak a választásoktól léptek vissza, de most meggyilkolták a párt egyik vezetőjét is? A magyar békedelegáció amúgy is gyenge tárgyalási pozícióját a terror és ennek betetőzése súlyosan megrendítette. Felvetődik a kérdés: kinek volt érdeke az adott pillanatban a gyilkosság? A budapesti rendőrség, amely nem állt Horthy fővezérségének a kontrollja alatt, napok alatt kiderítette: a gyilkosok valamennyien az Ostenburg-különítmény tisztjei voltak. A nyomozás folytatása azonban kikerült a rendőrség kezéből, a fővezérség vette át. Természetesen már akkor felmerült a kérdés: ki állt a gyilkosok mögött, ki volt a gyilkosság értelmi szerzője? Cui prodest? (Kinek az érdeke?)

Földi Pál - A ​világtörténelem nagy csatái - Kezdetektől a 18. századig
E ​néhány sor egy katona feljegyzése, semmi több. A teljesség igénye nélkül igyekeztem megvilágítani a történelem és a katona kapcsolatát - az ókortól napjainkig - egyes háborúk, ütközetek tükrében. Ugyanakkor főbb kontúrjaiban vázoltam a hadművészet és a haditechnika fejlődését. Munkámat az ismeretlen katona emlékének szentelem. A katonának. Nem az a fontos, hogy tábornok avagy közlegény. Az egyén szerepe növekedhet szolgálati beosztásával, de lényegében nem változik, oszthatatlan. A katonai hivatás világos és egyszerű. Szolgálni - megőrizni - megoltalmazni! És ha az emberi természet sohasem bírta ezeket a fogalmakat teljesen kivirágoztatni, az bizonyos, hogy érdemes törekedni rájuk. És ezek a fogalmak nemcsak vágyálmát fejezik ki a katonának, hanem létének egész tartalmát...

Kende Péter - Erdélyből ​jöttek
...Lelkiismeret furdalásom ​van: szökevénynek érzem magam, dezertőrnek. De azt mondom: létezik erkölcsös dezertálás, sőt, kötelező dezertálás is. Aki úgy érzi, a saját világában már nem élhet becsületesen és hasznosan, annak talán megbocsátható a lépés: a tehetetlenségből a talán mégis feladathoz menekülés... ...Hirtelen meghúzták a kötelet, a testem kifeszült. Elém lépett a tiszt: - No, hajlik-e a magyar derék? - És verni kezdett. Módszeresen, alaposan... ...Beárultak, milyen könyvek vannak a lakásomon - el is kobozták a Gesta Hungarorumot, Németh László, Illyés Gyula köteteit... ...Mi, akikre ráomlott a gyűlölet, akik már nem tudtuk elviselni a reménytelenséget - mi kevésbé tudunk gyűlölni. Hiába éltünk meg bármit is, már tudjuk: gyűlöletre nem szabad gyűlölettel válaszolni...

Nemeskürty István - Parázs ​a hamu alatt
Az ​1848-as szabadságharc bukása után nemzeti önállóságunkat és a forradalom szociális vívmányait egyaránt brutálisan felszámoló tíz esztendő - az ún. Bach-korszak - társadalmi és szellemi mozgalmairól ad képet Nemeskürty István izgalmas könyve. A hagyományos történetírás ezt az időszakot mint a "passzív rezisztencia" korát tartotta nyilván. Könyvünk szerzője most bebizonyítja, hogy ez az "önigazoló" meghatározás egyoldalú és téves: a szüntelenül megújuló, újból és újból felszínre törő ellenállás nagyon is aktív volt, és ezért eredményes. A felületen mindent betakart, elfojtott az elhamvadt remények szürke hamurétege, de alatta - ha nem is mindenki számára láthatóan - ott parázslott a függetlenségi és forradalmi harc soha ki nem aludt tüze.

Dr. Görög Ferenc - A ​magyar nemzet története
Olyan ​történelemkönyvet tart kezében az Olvasó, mely a megszokottól eltérően nem száraz, unalmas adatfolyamként, hanem emberközeli, olvasmányos formában tárja elénk a magyar nemzet történetét, kezdve a regék, mondák, mítoszok homályos világába vesző őseredettől egészen az első világháború végéig.

John Steinbeck - Egy ​marék arany
Steinbeck ​ebben a regényében a karib-tengeri szigetvilágba, a 17. század nagy felfedezéseinek, kalandjainak korszakába álmodja magát. Egy tengeri rabló életét idézi föl hiteles történelmi háttér előtt, ám nem csupán a fordulatos cselekmény kedvéért: az emlékezés tükrében megjelenő európai óhaza felfesti azt a környezetet, amelyből a gyarmatok hódítói elindultak. Európából kísérjük a tengerentúli szigetvilágba a könyv főhősét, Henry Morgant, aki a hódítók minden tulajdonságával rendelkezik. Bátor, erőszakos, vad és kegyetlen. Steinbeck kétségtelenül romantizálja alakját: "a kalózok admirálisa" arányaiban eltúlzott alak. Rátermettsége, ereje, eltökéltsége emeli vezérré, de ugyanez az elszántság hűl benne acélos hidegséggé, mikor a hatalom birtokába jut. Az ábra: a jellegzetes amerikai mítoszé, melyben az erő és az erőszak mindent igazolni látszik. Steinbeck a kalóz alakjának felidézésével bírálja ezt az önigazoló mítoszt. A színes, izgalmas történetnek ez a leleplező erő a morális fedezete.

Kati Marton - A ​nép ellenségei
"Talán ​jobb lenne, ha ezúttal egyedül jönne" -, mondta Dr Kutrucz Katalin, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató helyettese a telefonba. Legutóbbi látogatásomkor ugyanis egy barátomat is magammal vittem, aki jogász, és nálam jobban kiismeri magát a levéltárakban. Dr. Kutrucz akkor hűvös hivatalossággal viselkedett: kimért, személytelen és tárgyszerű volt. … Most azonban egészen más hangon beszélt - emberségesen és együtt érzőn. Ettől kissé ideges lettem. Nem sokkal korábban az egyik legkiválóbb magyar író is kikérte az édesapja aktáit - és az iratokból az a megdöbbentő tény derült ki, hogy az álnokság és a hitszegés a saját családját is megfertőzte. Az ÁVO… egyik legismertebb kutatója engem is figyelmeztetett, amikor a szüleim iratainak a megtekintését kérvényeztem, hogy "Pandora szelencéjét" akarom kinyitni. Én azonban ragaszkodtam hozzá, hogy megtudjam az igazságot a szüleimről, és arról, hogy mi is történt valójában Budapesten a hidegháború régmúlt napjaiban, amikor a nővérem és én még gyermekek voltunk. A szüleim sok mindent elhallgattak a családunk történetében - jóllehet édesapám nagyra becsült újságíró volt a maga idejében, aki az 1956-os magyar forradalomról írott tudósításaiért díjakat kapott, és általános elismerésben volt része. "Ti már amerikaiak vagytok - mondogatta a Papa -, meg sem értenétek, milyen volt az élet a fasiszták és a kommunisták alatt." Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek - az UPI és az AP - budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől - azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon. Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről - és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek "mintha…" - mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében - a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton házaspár szinte felszabadult könnyedséggel - valójában hihetetlen feszültségek közepette - élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán. A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de - ki tudja, miért? - egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is - kislányaik pedig, a 9 éves Kati és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe. A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze…

Ferdinandy Mihály - Góg ​és Magóg
A ​római birodalom történetének alkonyán, a IV. század második felében játszódik Ferdinandy regénye. A helyszín a birodalom al-dunai határa, Durostorum városa, amely - mint a végeken szokás - a legkülönfélébb népek lakóhelye. A császári hatalom helyi képviselője, a prokonsul, művelt férfiú, filozófus inkább, mintsem katona - az áradatként alázúduló, menekülő gótokat befogadná ugyan, de a még félelmetesebb katonai erőt képviselő üldözők, a hunok követelésének engedve pusztulni hagyja őket. Mindeközben - párhuzamos történet formájában - a gyűlölt, kisstílű zsarnok, Valens császár is a barbárokkal vívott háború áldozata lesz. Halála szimbolikus jelzése mindannak, ami a hajdani dicsőségét feledni kénytelen birodalom hamarosan bekövetkező sorsa lesz. Vér, korom, pusztulás - a győztes pusztai nomádok megjelenése a színen azt jelenti, hogy az európai civilizáció történetében egy egészen új fejezet kezdődik. Ferdinandy Góg és Magóg című regénye a legszélesebb olvasóközönségnek szól - a regényes történelem iránt mindig is fogékony ifjúságnak is -,s feltétlenül újdonsága, hogy szerzője elsőrangú, tudós történész és - majd fél évszázados távollét után - Magyarországon újrafelfedezésre váró kitűnő író egyszerre.

Liptai Ervin - A ​Magyar Tanácsköztársaság
"A ​közelgő nagy változás izgalma már március 21 délutánján a levegőben vibrált. Bár az újságok nem jelentek meg, az antant jegyzékéről és a kormány válságáról szóló hírek elterjedtek a városban. Az üzemekben, laktanyákban, hivatalokban feszült hangulat uralkodott..." Magyarország történetében először vette a dolgozó nép kezébe a hatalmat. Megszületett a proletárdiktatúra. Liptai Ervin könyve a magyar történetírás régi adósságát törleszti a Tanácsköztársaság történetét leíró összefoglaló munkájával. Népszerű, lebilincselő, tudományos igénnyel megírt munkája hű képet ad a Tanácsköztársaság kikiáltásának és tevékenységének történetéről. Ebben a könyvben a magyar nép történetének egyik legszebb, legizgalmasabb korszakával ismerkedik meg az olvasó.

Farkas Márton - A ​császári sas lehull
A ​négy és fél évig tartó első világháború az imperialista, militarista császári Németország és szövetségesei irtózatos vereségével ért véget. A Hohenzollern-monarchia nemcsak katonailag omlott össze, az imperialista vérengzés kárvallottjainak, a dolgozó néptömegeknek az 1918. novemberi forradalma magát a rezsimet is elsodorta. A munkásosztály és szövetségesei – a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hősi példáját követve – megkísérelték, hogy győztes forradalmuk gyümölcseként megteremtsenek egy békeszerető, szocialista Németországot. E történelmi jelentőségű kísérletet azonban – a csatatereken riválisaitól, az antantimperialistáktól térdre kényszerített – a junker-nagytőkés osztályszövetség, a jobboldali szociáldemokrácia segítségével, egy példátlanul véres ellenforradalommal meghiúsította. A kapitalista kizsákmányoló rend – létrehozva a Weimari Köztársaságot – megmenekült. Tizenöt évvel a háború befejezése és az ellenforradalom győzelme után maga a Weimari Köztársaság is megsemmisült. A helyére lépő fasiszta diktatúra – húsz évvel a versailles-i béke aláírása után – kirobbantotta a második világháborút. Farkas Márton műve 1918 eme sorsdöntő eseményeire irányítja az olvasó figyelmét, felhasználva az NDK és az NSZK levéltárainak gazdag iratanyagát, s a hazai és nemzetközi kutatások legújabb eredményeit.

John Waechter - Az ​ember őstörténete
"Az ​ember korai története bonyolult mozaik, amelynek egyes darabjait több tudományág, a geológia, a botanika, az állattan és a fizika egyaránt vizsgálja. Az őstörténész persze számos forrásra támaszkodhat. Könyvünk nem csupán ennek az őstörténetnek a vázát akarja összeállítani, hanem igyekszik megvilágítani azt is, hogy a mozaik egyes darabkáiból hogyan lehet mind teljesebbé tenni a képet az emberiség régmúltjáról."

Covers_89071
elérhető
1

Varga János - London
_Előszó_ Ez ​az útikönyv a Londonba látogató magyar turistáknak készül. Nem ABC sorrendben tárgyalja a látnivalókat, hanem területi egységek szerint. A fejetek elején térképoldalak segítik a tájékozódást, s a részenként bemutatott nevezetességek egyben napi programajánlatok, útvonal- javaslatok is. London hatalmas kiterjedésű metropolis, teljes képet alkotni róla illúzió. Első ismerkedésként elégedjünk meg legfőbb látványosságainak megtekintésével, melyek jobbára a város központjában találhatók. A királyi és kormányzati negyed például félnapos séta keretében bejárható. Könyvünkkel a kézben a városnézés remélhetően még több élményt, felfedezést, ismeretet nyújthat! Gondoljunk a magyar vonatkozású emlékhelyekre is! Úton a Portobello Road régiségpiaca felé a Chepstow Villas 39. számú ház falán a Kossuth-emléktábla vonja magára figyelmünket, a Wembley Stadion bejáratánál az 1948-as olimpia magyar aranyérmeseinek neveit olvashatjuk márványba vésve. Londonnak különös vonzása van. Aki egyszer felkeresi, nem szabadulhat igézetétől, visszavágyik, valamikor ismét vendége lesz. A visszatérés nemcsak emlékeket elevenít fel, de számtalan újdonsággal, még nem látott kuriózummal lep meg. Londoni barangolásainkat azonban akkor élvezhetjük igazán, ha kellőképpen felkészülünk a ránk váró élményekre, színekre, hangulatokra. Utazásunk valóban már akkor elkezdődött, amikor kinyitottuk ezt az útikalauzt.

Michael Pearson - A ​diadal könnyei
A ​Vercors – őstönk. A Rhone és az Isére folyók lapályos részei fölé tornyosuló fennsíkot horhosok szaggatják, hósipkás csúcsok csillognak fölötte, rengeteg erdők borítják, másutt csupasz sziklák szökkennek róla kinyújtott ujjakként a magasba. A német megszállás első évétől az ellenállók természetes erődje és búvóhelye volt, már akkor is legenda. Drámája több síkon mozog. A normandiai invázió hírére itt gyülekeztek az Ellenállás harcosai, polgári ruhában, meghatóan elavult fegyverekkel, s várták a dél-franciaországi partraszállást, amely egyre késett. De Gaulle algíri ideiglenes kormánya szólította fegyverbe a Vercors maquisard-jait, akiket végül a német túlerő szétszórt, megtizedelt, bujdosóvá tett. S a francia baloldal és jobboldal között máig tombol a vita: tudatosan áldozták-e fel bátor férfiak ezreit az algíri és a londoni szövetséges főhadiszállások. Hosszú volt az út, amíg a túlélők arcán végigcsordulhattak a diadal könnyei, s az elárult Vercors legendává magasodott.

Hajdu Tibor - Március ​huszonegyedike
A ​Tanácsköztársaság megszületésének mozgalmas napjait vetíti elénk e kötet. A történelmi helyzet elemzése mellett bemutatja a forradalmi napok lázas lüktetését, az ismert politikusok és az ismeretlen munkások útját a forradalomban, az utca napról napra változó hangulatát és az ország sorsáról döntő tárgyalások heves vitáit. Az események nagy részét a kortársak, Kun Béla, Károlyi Mihály, Szántó Béla, Garami Ernő és mások visszaemlékezései világítják meg. Behatóan ismerteti a kommunista párt politikáját, a párt börtönben ülő vezetőinek és a gyárakban dolgozó munkásoknak közös harcát a munkáshatalomért. A könyv utolsó fejezete óráról órára követi 1919. március 21-ének világtörténeti jelentőségű eseményeit.

Száraz György - Erdély ​múltjáról, jelenidőben
"A ​történelem a valóság tudománya. A valóság ismerete nélkül illúzió minden, amit a múltról állítunk, és ingatag a jövő, amit nélküle építünk" - idézi fel a közelmúlt egyik követésre méltó történészi alapállását Száraz György, amikor önmaga, az író, a publicista, a mindenkori gondolkodó ember számára elfogultságoktól, mítoszoktól mentes hitvallást keres. Erdély múltjával foglalkozó posztumusz könyvében mai téveszmék mélybe nyúló gyökereinek nyomába ered, a hamis tudatok kialakulását vizsgálja - az életműből eddig megismert tárgyszerűséggel, elfogulatlansággal, a történelem kritikus pontjainak, a közös múlt jelenünkbe belenyúló vonulatainak újragondolásával.

Draskóczy István - A ​magyar nép története 1526-ig
Sorozatcím: ​Korszerű történelem érettségizőknek és felvételizőknek Elnyomás, osztályharc, a tömegek kizsákmányolása, elnyomottak lázadása, a diadalmas szocializmus mint az emberiség fejlődésének csúcspontja – ebből állna a történelem? Az IKVA Könyvkiadó kiadványsorozatában olyan műveket jelentet meg, amelyek háttérinformációt nyújtanak a használatban lévő tankönyvek adataihoz (…) és ami a legfontosabb: új, korszerű történetszemléletet adnak közre a történelmi folyamatok megértésére törekvők számára.

Nemeskürty István - Elfelejtett ​évtized
Nemeskürty ​István a Rekviem egy hadseregért c. műve után a 16. század magyar történelméhez tér vissza. Az Elfelejtett évtized tíz esztendő krónikája (1542-1552), azé a tíz évé, mely alatt a magyar nemességnek módja lett volna kellő összefogásra, hogy a törököt kiűzze. A Habsburg uralkodóknak nem volt érdekük az erős, egységes Magyarország helyreállása. Magyarország háta mögött kiegyeztek a törökkel, hogy németországi belháborúikat, hódításaikat zavartalanul folytathassák. Nemeskürty István könyvében a történelmi oknyomozás nagy írói lendülettel párosul. Szomorú pátoszú, de pezsdítően izgalmas zárófejezete ez a könyv a Krónika Dózsa György tetteiről és az Ez történt Mohács után lapjain megkezdett krónikának. Nemzeti történelmünk egyik elszalasztott s talán ezért elfelejtett tíz esztendejének izgalmas felderítésére vállalkozott a neves és sikeres író.

Covers_105404
elérhető
0

Sven Delblanc - Speranza
"Fejem ​fölött feszülnek a vitorlák, az írgéret földje vár... Emlékszem, ó, mily jól emlékszem, hogyan ültem törökülésben könyvtárunk perzsaszőnyegén, térképek, könyvek, metszetek, kéziratok közepette, hogyan olvastan nekipirulva Jeffersont és Paine-t, tanulmányoztam az Encyclopédie-ben egy fregatt gyönyörű műmellékletét, mohón elmélyülve a hajótest s a vitorlák leírásában, s hogyan szálltam álmaim szárnyán messze Putbustól, ki a szabadság tengerére... S most végre itt vagyok a tengeren, útban az Újvilág felé! Álmom végre valóra vált! Szinte magam is alig hiszem!" - így lelkendezik a felvilágosodás és a szabadság merész új eszméin nevelkedett ifjú Malte Moritz von Putbus gróf, a Speranza - "Remény" - nevű háromárbócos vitorláson töltött első éjszakája után. Malte Moritz a francia forradalom II. esztendejében, azaz 1795-ben szállt tengerre, hogy a dán Antillákra hajózzék nagybátyjához, a kormányzóhoz, elfeledni az otthon teherbe ejtett polgárlányt. Csakhamar kiderül azonban, hogy a Speranza néger rabszolgákat szállít az Újvilágba, a remény földjére... Sven Delblanc, a mai svéd regényirodalom Magyarországon is méltán népszerű, kiemelkedő alakja ismét "történelmi regénnyel" jelentkezik. Azonban miként a Heréltek és a Kirándulások - magyarul immár két kiadásban megjelent regényei -, ez is valójában parabola, regényformában írott erkölcsi-filozófiai elmélkedés, amelyben a történet meglepő fordulatainak izgalmasságát csak a gondolatok, az etikai és történetfilozófiai dilemma izgalmassága múlja felül.

Kovai Lőrinc - Táruló ​égbolt
Mint ​egy pompás keleti szőnyeg mintázata, olyan gazdag és változatos ez a színesen kavargó történelmi regény. A Táruló égbolt majd száz év története; 1453-ban indul, mikor a törökök beveszik Konstantinápolyt, és a XVI. század közepén, a németországi parasztháborúk leverésével ér véget. Egy nagy kor erényekben és bűnökben kimagasló alakjai elevenednek meg a sorokban, egy rendkivüli évszázad törekvései; roppant távlatokat jár be az olvasó, mire e széles ívű regény utolsó lapjához ér. Kovai mesteri biztonsággal rendezi a könnyedén illeszkedő részletek laza képsorait, mintegy varázsintésre kél életre nála a történelem. Lorenzo Medici, a nagy reneszánsz fejedelem firenzei palotájában kiváló tudósokkal, művészekkel, filozófusokkal találkozunk, megismerjük a Borgiák viselt dolgait, a világias egyházfők fényűző élete ellen dörgő Savonarolát, s Luther Márton életét, a bölcsőtől a koporsóig. Kolumbusz Kristóffal először a portugál király udvarában találkozunk, hogy aztán a spanyol Izabella királynő trónja előtt lássuk viszont, s végigkísérhessük - őt is és a többi merész conquistadort - a nagy földrajzi felfedezések kockázatos és véres kalandjain. Angliában erre az időre esik VIII. Henrik uralkodása. Az ő élete is hálás téma a regényes feldolgozásra. A kötet Magyarországon játszódó fejezetei két nevezetes eseményről közvetítenek képeket: a Dózsa-féle parasztfelkelésről és egyik emlékezetes nemzeti gyászunkról, a mohácsi vészről.

Kollekciók