Ajax-loader

kollekció: Történelem

“Van itt egy 8-adik Hendrik, asz mindég a hóhérnál tartott válópert. Igazán elvesztették érte fejüket a nők.”
(Rejtő Jenő)


Bihari Péter - A ​20. század története fiataloknak
Az ​1990-es évek egyik legsikeresebb, többszörös tetszésdíjas történelemkönyve most kívül-belül megújult, megszépült. A „főszöveg" rövidebb és egyszerűbb lett, ezért könnyebben érthető, jobban tanulható. A „rövid 20. század" történetének elsajátítását számos új illusztráció - képek, térképek, ábrák és táblázatok - segíti. Igazi újdonságnak számít, hogy mind a 48 fejezet végén érdekes olvamányok -„pluszok" találhatók, amelyek a tizenévesek számára átélhetővé teszik a viharos múlt század fontos eseményeit, közel hozzák annak főszereplőit - többek között Gandhit és Mao elnököt, a versenysportokat és a hírszerzés titkait, a kronstadti felkelést és a csernobili katasztrófát, a hitleri ifjúságot és Budapest ostromát.

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
A ​tizenöt színből álló költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A Paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A Paradicsomból kiűzve) keretbe foglalják a köztük lévő tizenegyet. Ezért az első három és az utolsó színre Keretszínekként vagy Biblikus színekként, míg a közrefogott tizenegy színre Történeti színekként szokás utalni. A Tragédia színeiben Madách (a lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül) végigvezet a biblikus és földi világtörténelem művészi szándékai szerint kiemelt és értelmezett „nagy pillanatain”, s látnia kell: az emberiség kiemelkedő alakjai új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, az mégis bukásból bukásba hanyatlik. A földi történelem vége pedig magának a Földnek és egyúttal lakóinak teljes tönkremenetele. Látomásai hatására Ádám úgy dönt, nem érdemes az életre és már-már eldobja azt magától; társa, a gyermekük megfoganását megjelentő Éva szavára, valamint az Úr biztatására úgy dönt – bár továbbra is kételyek mardossák – vállalja a küzdelmet, amit az egyes ember és az egész emberiség sorsának beteljesítése jelent.

Jókai Mór - A ​kőszívű ember fiai
1848 ​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél. A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.

Passuth László - A ​harmadik udvarmester
Diego ​Velázquez, a regény csendes hőse látszólag alig lép az események előterébe, ám négy évtizedet tölt a XVII. század első felének leghatalmasabb udvarában, a madridi Alcázarban. Itt félelmes megfigyelőképességével, művészetének géniuszával rögzíti le a spanyol világhatalom szétbomlásának oly válságos és változatos korszakát. A Spanyol Aranyszázad a rendkívüli szellemek különös ragyogásával árasztja el az alapjában szegény, kivérzett országot, mely fölött örök árnyékként húzódik meg az Inkvizíció. A feltartóztathatatlan katasztrófa súlyát a majdnem félszázadon át uralkodó IV. Fülöpnek kell viselnie, aki kóros tehetetlenségében, minden emberi értékei mellett, nem tud úrrá lenni az eseményeken. Diego Velázquez a ranglétra legalacsonyabb fokán áll, s mégis mint udvari fest minden történetírónál hívebben örökíti meg ennek a kis világnak egész belső életét. Királyportréi nyomon követik annak a Fülöpnek fokozatos hanyatlását, akinek birodalmában \"soha nem megy le a nap\". A korra rányomja bélyegét a mindenható miniszternek, Olivaresnak negyedszázada. A képek megőrzik nagyravágyását, gőgjét és lelki depresszióit is. Az infánsok s infánsnők egyhangú menetéből kiemelkedik a lázadó királyné, a francia Isabelle, s külön színt ad a \"felség gyönyörének\" galériájához a törpék s udvari bolondok félelmes realitású arcképsorozata. A mester kompozícióiban árulja el leginkább, hogy mily szoros kapcsolatot tart a mindennapi élettel. Kocsmaasztal, kovácsműhely, paraszti életkép után születik meg talán az első nagy munkáskép, a páratlan gazdaságú Szövőnők Négy évtized európai története a háttér, mely e talányos művész sorsát szegélyezi. Két itáliai utazása visszavetíti a kor szétdarabolt Olaszországának rajzát, a nagy nápolyi forradalom leírása - fénysugár a nagy spanyol hanyatlás életképében. A regény sok szereplője művész: Rubens, Ribera s Murillo - Bernini mellett, a költőket Lope de Vega, Calderon, Quevedo s Gongora képviseli. Egyetlen talányos figura él a regényben, az a Magdalena, akinek képét a Hölgy a legyezővel utolérhetetlen portréjában örökíti meg Velázquez.

Száray Miklós - Történelem ​I.
A ​sorozat nem azért újdonság, mert a kötetek bőséggel tartalmaznak forrásokat, hanem azért, mert a tananyag mennyisége és a tankönyvek felépítése elegendő időt és megfelelő módszereket kínál a forráselemzésre. A kötetet kiegészítő szinkron időtábla gyors tájékozódást biztosít. Tankönyvsorozatunk ösztönzi és segíti az új vizsgakövetelményeknek megfelelő szaktanári gyakorlat kialakítását, alkalmazását, a tananyag komplexebb feldolgozását.

Passuth László - A ​bíborbanszületett
A ​Bíborbanszületett nagy távlatokat átfogó történelmi tabló, mely a bizánci császárság hanyatlását, bekerítettségét, szükségszerű széthullását s a 12. század történelmének izgalmas "színjátékát", az Európában és Ázsiában szerveződő "barbár" hatalmak megerősödését, friss lendületű küzdelmeit és hódításait mutatja be. A regény főhőse Komnenosz Mánuel - a magyar László király unokája -, akinek sorsát és életét a történelmi események, a bizánci hatalom megnövelésének, megerősítésének szándéka és a lovagi világ utáni nosztalgia egyaránt formálja, alakítja. Mánuel egyrészt nyugat és kelet hatalmi ellentéteit akarja feloldani, a minden tekintetben kettészakadt római impériumot egyesíteni szeretné, mégpedig úgy, hogy feltétlenül Bizáncé legyen a vezető szerep, másrészt a bizánci életformától és mereven álszent erkölcsi világtól idegen lovagi eszmények vonzásába kerül, ő maga is a bizánci szokásokat és törvényeket megtagadva keresi a boldogulás lehetőségeit magánéletében. Magatartását érdekessé teszik hatalmi törekvéseinek és életérzésének ellentmondásai.

Passuth László - Fekete ​bársonyban
A ​Fekete bársonyban a XVI.század második felében játszódik, nagyrészt Hispániában. Passuth László egy rögeszmésen megnövesztett nagyhatalom bomlásának történelmi folyamatát és hangulatát idézi föl. A megoldhatatlan belső problémák baljós gyorsasággal szaporodnak, s a külpolitikai események is egyre kedvezőtlenebb helyzetbe szorítják Hispániát: a spanyol hajóhad vereséget szenved az angoloktól, a tartományok önállóságuk kivívására törekszenek, s a gigantomániás II.Fülöp tanácstalanul és igazi segítség nélkül vergődik az események sodrásában. Don Juan de Austriát, "törvénytelen" féltestvérét, aki támogatná őt, de akivel szemben bizalmatlanná teszik a tanácsadók és a féltékenység, halálos láz s gyötrelmes lelki válság pusztítja el Németalföldön. Antonio Perezt, az ugyancsak "törvénytelen" származású éles eszű minisztert , aki az írnoki sorból tornászta fel magát párnás magasságokba, bebörtönzik. Pedig Don Juan lelkesültsége vállalkozó kedve és Antonio Perez éleslátása érezhetően hiányzik az egyensúly állapot megteremtéséhez. De a regény sejteti, jelzi azt is, hogy ez az egyensúly állapot mindenképp ideiglenes és viszonylagos lenne: a bomlást és hanyatlást már lehetetlen volna hosszabb időre feltartóztatni.

Száraz György - Történelem ​jelenidőben
„Az ​ember kötődik. Tájakhoz, ősökhöz, anyanyelvhez. Ez a kötődés átszövi érzelmi életünket, s meghatározza értelmi fejlődésünket is. Csakhogy az ember szabadulni is akar. Gonosz és terhes emlékektől, elvásott és megkopott tárgyaktól, nyűgös hagyományoktól. Elszakadni az ősök követelőző árnyaitól, menekülni unt tájak szűk börtönéből. Egyszerre érezzük a szülőföld vonzását és a távolságok nosztalgiáját.” A publicista, a tanulmányíró leginkább találó válasza erre az „oldásra és kötésre” alighanem a történelem kritikus pontjainak, meghatározó jelentőségű alakjainak, jelenünkbe belenyúló vonulatainak elfogulatlan, tárgyszerű, de a ma kérdéseire összpontosító újragondolása, különös tekintettel „arra a kicsiny, de mégis tágas világra, amelyet a tájegységek nyelvén Közép-Kelet-Európának nevezünk”.

Passuth László - Megszólal ​a sírvilág
Az ​író regény keretébe foglalta a régészeti kutatásokat. Főhőse, Sirató Imre kisbojtár, aki Európának talán utolsó pusztájáról kikerül a nagyvilágba. A pusztára filmes csoport érkezik és ez megbolygatja a fiú életét. A film rendezője magával viszi a bojtárfiút, taníttatja, embert nevel belőle. Imre belekóstol a filmezésbe, de a távolkeleti háború elragadja gyámapjától, és a véletlen Mexikóba sodorja. Archeológus lesz belőle. Ebben a regényében Passuth László a maya, hittita, etruszk és az avar sírvilágot szólaltatja meg izgalmasan és szépen. Imre tudóssá fejlődésén keresztül távoli világrészek és ismeretlen kultúrák történetével ismerkedik meg az olvasó. A könyv hiteles tudományos anyagát a szerző izgalmas cselekményekkel forrósítja át és észrevétlenül ismertet meg azokkal az archeológiai eredményekkel, amelyekhez a feltárt ezeréves sírvilág segíti a régészeket. A könyv képmellékletei szemléltetően is érzékeltetik az elmúlt korok kultúráit.

Passuth László - Sárkányfog
Az ​erdélyi késő reneszánsz korát és Báthory Zsigmond uralkodását bemutató Sárkányfog sok szálon futó krónikája rengeteg szereplőt vonultat fel. Passuth e művéből azonban nem csak szűk három évtized erdélyi eseményeibe nyerhetünk bepillantást; megelevenedik II. Fülöp barokk Spanyolországa, illetve megismerhetjük a francia és a császári udvar intrikus világát is.

Passuth László - Madrigál
Gesualdo ​- a Madrigal főhőse - és Monteverdi, a zenetörténetnek ez a két nagy alakja kortársa egymásnak, egy országban élnek, de nincs köztük kapcsolat és nem hatnak egymásra. Monteverdi Cremona, Mantova és Velence háromszögében éli le életét, növekvő népszerűségben, de kenyérkereső tevékenységben és kényszerűségben teremti meg a monodikus zene diadalaként a dramma per musicát, a mai operát, Carlo Gesualdo - Venosa hercege - különcként és nagyúri dilettánsként teszi modernné a madrigált. Bár műveit kiadja, életében nem a művészetével válik híressé Itália-szerte, hanem kegyetlen bosszújával: orgyilkosokkal megöleti a feleségét és annak főúri szeretőjét. Az előre eltervezett gyilkosságot maga is végignézi, ezután elvágtat sziklavárába és védelmi készültségben várja a megtorlást. A tragikus botrányt azonban nem követi vérbosszú, s minthogy a férji becsületen esett sérelmet torolta meg, a főnemesek kamarája is felmenti. A tragikus különc visszavonulhat nápolyi palotájába, bolyonghat Itáliában, élheti a maga különtörvényű, zaklatott életét. Közben újból megnősül, a ferrarai herceg rokonát, Eleonora d\'Estét veszi feleségül. A harmóniát, a boldogságot azonban új házasságában sem ismeri. Csak a zene világában talál önmagára. Senkivel sincs bensőséges érzelmi kapcsolata. Ugyanakkor azonban a Gerusalemme liberata költőjének, Tassónak jóindulatú mecénása és művésztársa, az ő verseire komponálja madrigáljainak zenéjét.

Passuth László - Sasnak ​körme között
Passuth ​László műve, melyet maga az író regényes korrajznak nevez, a Rákóczi-felkelés előzményeit mutatja be Zrínyi Ilona életén keresztül. A Wesselényi-összeesküvés, Munkács védelme, a zernyesti csata - ez a három nagy történelmi epizód a könyv hármas ívű tartópillére. A nagy történelmi felkészültséggel, finom elemzőkészséggel írott regényes korrajz feltárja hazánk e korszakának egész bonyolult politikai világát. a "két pogány között" sínylődő magyarság nehéz útját, a hosszú küzdelem egyik fontos szakaszát, amikor a gyengülő ozmán birodalom árnyékából kiválik az új ellenség, a fenyegető Habsburg-uralom képe. A széles hátterű történelmi írás főalakja Zrínyi Ilona, az ő hősies és megnyerően kedves figuráját rajzolja meg Passuth László a legsokoldalúbban, bőséges történelmi dokumentáció alapján.

Passuth László - A ​mantuai herceg muzsikusa
A ​szerző új regényét Tiziano halálával kezdi: Itáliában elhalványodik a képzőművészet sokszázados ragyogása s a múzsák az új művészet - a zene felé fordulnak. a cinqeucento utolsó évtizedeiben tűnik fel Claudio Monteverdi, Itália máig is legnagyobb komponistáinak egyike, az opera teremtő géniusza: fiatalon Mantuába kerül, ahol egy könnyűvérű, de elevenszellemű herceg (aki oly ismert szerepet kapott a Rigolettóban) ösztönzi arra,hogy kiemelkedjék a liturgikus zeneszerzők, madrigálisták szinte névtelen seregéből s kiformálja a "dramma per musica"-t - a mai operát. A kicsiny, de tündöklő mantuai udvarnak Tasso, Monteverdi és Rubens örök alakjai adnak mély történelmi értéket. Az Orfeo komponistája e könnyelmű, de művészetkedvelő udvar forgatagából súlyos egyéni tragédiák során át kerül Velencébe, hogy ott élete alkonyán megírhassa e város "örök farsangjában" utolsó monumentális főművét, az Incoronazione di Poppeá-t. E kevéssé ismert, késő-reneszánsz és korabarokk határvonalán álló kort teremtette újra e nagy komponista sorsának tükrében a szerző új, hatalmas történelmi regénye.

Bertényi Iván - A ​magyar korona története
1978. ​január 6-án a Parlamentben Cyrus Vance akkori külügyminiszter az Egyesült Államok elnökének képviseletében ünnepélyesen átadta Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének a magyar királyi koronát és a többi koronázási jelvényt. Nemzeti kincseink több mint három évtizedes távollét után visszakerültek hazánkba. Bertényi Iván történész a korona történetéről és a hozzá fűződő problémákról ad képet. Ismerteti a korona eredetével kapcsolatos nézeteket, vitákat, nyomon követi a korona sorsát történelmünk viszontagságai közepette. Szól a szentkorona-tan kialakulásáról és szerepéről, reakciós, soviniszta célokra való felhasználásáról. Részletesen ír egy-egy nevezetesebb koronázási szertartásól, a korona XX. századi történetéről, Nyugatra hurcolásáról, majd hazatéréséről. E kötet az 1978-ban megjelent mű harmadik, javított és bővített kiadása. A szerző hasznosította az első kiadás óta született újabb eredményeket, az újabb viták tanulságait.

Balla Árpád - Történelmi ​olvasókönyv az általános iskola 6. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_442106
elérhető
46

Mario Puzo - A ​Keresztapa
A ​Maffia napi aktualitásként él az emberek tudatában, hiszen lépten-nyomon hallat magáról. Az olvasó bizonyára érdeklődéssel és izgalommal olvassa majd regényalakban is a filmvászonról jól ismert, Francis Ford Coppola és Marlon Brando jóvoltából halhatatlanná és világhírűvé vált, Amerikában letelepedett Keresztapa, Don Corleone fordulatos, elképesztő epizódokban gazdag történetét. Módunkban áll végigkísérni a Szicíliából Amerikába vándorolt Corleone família idősebb és ifjabb nemzedékeinek, barátainak, ellenségeinek sorsát, életét - és természetesen halálát, hiszen a szereplők legfontosabb jellemvonása az, hogy tetteiket az Amerikában is virágzó Maffia parancsai határozzák meg, amelyek között a legfontosabb a szinte közhelynek számító, ám a szervezet tagjai által mindig halálosan komolyan vett vendetta, vagyis a vérbosszú.

Dusan Baranin - A ​nagyúr
1804-ben ​Szerbia népe felkelt a janicsár agák kegyetlen önkényuralma ellen, és Karagyorgye - a híres "Fekete György" - vezetésével kiűzte elnyomóit az országból. A felkelők kilenc évig dacoltak a török világhatalom haderejével. 1813-ban a szultán katonái ismét birtokukba vették az oszmán birodalom legészakibb tartományát, és úgy látszott, hogy Szerbia sorsa évtizedekre megpecsételődött. Ekkor lépett színre Karagyorgye egyik fiatal alvezére, Milos Obrenovity: ellentétben a felkelés legfőbb vezetőivel, nem menekült külföldre, hanem színleg meghódolt a belgrádi pasa előtt, titokban pedig új felkelésre készült. Az 1815-ben kirobbant második felkelés vezetőjeként, az első győzelmek után sikerült megalkudnia a törökkel: Szerbia részleges belső autonómiát kapott. Ezzel vette kezdetét az a hosszú, buktatókkal teli, de töretlen folyamat, amelynek során a szerb fejedelemség valóságos autonómiát vívott ki, majd - újabb fél évszázad múltán - független királysággá emelkedett. A parasztvezérből európai formátumú államférfivá növő Milos fejedelem nem tudta és főként nem akarta felfogni zseniális külpolitikájának belső társadalmi következményeit. Hatalma csúcspontján is szakított rá időt, hogy személyesen döntsön a hozzá forduló parasztok ügyes-bajos dolgaiban, de az alkotmányos kormányzást fölösleges időfecsérlésnek tekintette. Uralma így lassanként nyűggé vált, az ellene szegülő erők hosszú időre megfosztották trónjától, és amikor visszaszerezte fejedelmi rangját, a korszerűtlenség magányába zárva mindinkább elszakadt attól a világtól, amelyet a fia, a nyomába lépő Mihailo képviselt. Milos Obrenovity példázatos élettörténetét Baranin regényesen tárja az olvasó elé. A politka cselszövései mellett elbeszélésében bőven jut hely az érzéki szenvedélyek ábrázolására is. Sorra elvonulnak előttünk az ifjú vajda és a kényúrként uralkodó fejedelem szerelmei, megismerjük a török Belgrád és a szerb Kragujevac mindennapi életét, és egy-egy jelenteben felvillanak a cselekmény távolabbi helyszínei: a török szultán, az orosz cár és az osztrák császár udvara. Dusan Baranin 1902-ben született Crna Gorában. 1930-tól számos fordulatos, romantikus történelmi regénye jelent meg. Hetvenhét éves korában halt meg, 1979-ben.

Marosán György - Tüzes ​kemence
Eltűntek ​a királyok és császárok, eltűntek a bankárok és gyárosok, eltűntek a földbirtokosok, és mi örökre maradunk, mert mi vagyunk a munka, az alkotás és a teremtés.

Szincsák Tibor - Történelmi ​kronológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barry Loewer - 30 ​másodperc filozófia
Gondolkodom, ​tehát vagyok, egzisztencializmus, paradoxon, szókratészi módszer, dekonstrukció… Naná, hogy neked is ismerősen csengenek ezek a kifejezések. De vajon tudsz róluk eleget ahhoz, hogy beszállj egy izgalmas vitába, és el tudd dönteni, ki az, aki valóban ért a filozófiához, és ki az, aki csak filozofálgat? A 30 másodperc filozófia című könyv forradalmian új módszert választott a filozófiatörténet 50 legfontosabb iskolájának és irányzatának bemutatására. Megkértünk néhány népszerű filozófiaprofesszort, hogy egy kicsit hagyják abba a fejtörést a jelentés jelentésének mibenlétén, és magyarázzák el nekünk a sokszor bizony „elvarázsoltnak” tűnő filozófiai elméleteket röviden és lényegre törően, egyenként nem több mint 300 szó és pár színes kép segítségével. Könyvünkben sok olyan érdekes és meghökkentő, okos és felkavaró gondolattal lehet találkozni, amelyeken évezredek óta szórakoznak-marakodnak a tudósok, és persze a hétköznapi emberek milliói. Érdemes belelapozni, hogy miről is van szó…

Richard Hughes - Szélvihar ​Jamaikában / Örvényben
Az ​1900-ban született és 1976-ban elhunyt kiváló angol író első két regénye egy-egy tengeri út története, s mindkettő majdnem ugyanazon a tájon, a középamerikai szigetvilágban játszódik. A Szélvihar Jamaicában múlt századi kalózhistória, abból az elkorcsosult, dicstelen időszakból, amikor az angol telepesek jómódja és biztonságérzete kezd megrendülni, s amikor már a kalózok is inkább csak emlékeikből élnek, s gépiesen, rossz lelkiismerettel űzik hanyatló mesterségüket. A történet azonban csak háttere az író valódi céljának, a pszichológiai vizsgálódásnak: hogyan működik, hogyan hat egymásra a gyermek- és a felnőtt-lélek, micsoda tragédiákat képes előidézni az együgyű, civilizálatlan, nem nagy gonosz matrózok és az "állati ártatlanságú" gyermekek kétféle naivitása. Az Örvényben az emberi helytállásról, hajó és hurrikán, ember és természet küzdelméről nyújt krónikahitelességű beszámolót, s a két fiatalember, az angol hajóstiszt és a kommunista kínai fűtő összeütközésével történelmi távlatokat nyit: két világ, kétféle kultúra, kétféle politikai magatartás szembenállására irányítja a figyelmet.

Dürr Béla - Nagy Erzsébet - Történetek ​a legújabb korból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Devecseri Lászlóné - Major József - Történetek ​az újkorból
Történelmi ​olvasókönyv az általános iskola 7. osztálya számára

Dymphna Cusack - Hőhullám ​Berlinben
Sokadik ​kiadásban jelenik meg az ausztrál írónő kitűnő - és sajnos újra időszerűnek tűnő - izgalmas regénye. Cusack nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, mert ezen a most már sok olvasó által is követelt legújabb kiadáson kívül több regénye látott napvilágot Magyarországon. A Ketten a halál ellen nagysikerű írójának további kötetei - a Fekete villám, a Megperzselt fa - szintén szerepelnek kiadónk tervei között. E könyvben találkozhatunk a korabeli német "felső tízezer" csillogó életével, a régi világuralmi tervek feltámasztásának óhajával, s egy boldog házasság válságba kerülésével egyaránt.

Maurice Druon - A ​Vaskirály
A ​világszerte ismert Maurice Druon számtalan nyelvre lefordított, nagy sikerű, hétkötetes regényciklusa, Az elátkozott királyok a XIV. századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót. A Vaskirály e sorozat első darabja, amely Szép Fülöp uralkodásának utolsó korszakát dolgozza fel lebilincselő történelmi hitelességgel és érdekfeszítő regényességgel. A király ekkorra már letörte a feudális nagyurak harcias gőgjét, legyőzte a flamandokat, megzabolázta az angolokat Aquitaniában, még a pápaságot is uralma alá hajtotta s erőszakkal Avignonba telepítette. E higgadt és kegyetlen uralkodó szeme elõőtt egyetlen cél lebegett: az egységes Franciaország megteremtése. Akaratával egyetlen hatalom merészelt szembeszegülni, a templomos lovagok rendje, de a Vaskirály e befolyásos, gazdag szervezet ellenállását is megtörte s a szolgálatába állította. S miközben Szép Fülöp az udvarban és a csatamezőkön ellenfeleivel és ellenségeivel harcol, az olvasó megismerheti az udvari életet, tanúja lehet a királyi családban elkövetett sorozatos házasságtöréseknek, a diplomáciai cselszövéseknek, az ármánykodásoknak. Ám egy napon Szép Fülöp meghal. A trónját és országát legidősebb fia, X. Lajos örökli. Hogyan alakul a sorsa az új királynak és Franciaországnak? Erre már a sorozat következő darabja adja meg a választ.

Maximilian Jacta - Híres ​francia bűnperek
Joga ​van-e a megcsalt feleségnek az önbíráskodásra, kiolthatja-e hűtlen férje életét? Elhiszik-e az esküdtszék tagjai, hogy a féltékeny kurtizán kezében véletlenül sült el a fegyver, amely Causeret prefektus halálát okozta? Kik voltak azok a fekete taláros férfiak, akik az ismert társaságbeli szépasszonyt ágyához kötözték, majd férjét és anyját megfojtották? Létezett-e egyáltalán a három taláros férfi és a velük egy húron pendülő, titokzatos, vörös hajú nő, vagy csak Madame Steinheil fantáziájában keltek életre? E kötet lapjain nem kitalált, írói képzelet szülte rémhistóriák olvashatók, hanem a maguk idején nagy port felvert, híres francia bűnperek, amelyeket egy neves német jogtudós dolgozott fel és adott közre, újabb bizonyítékát szolgáltatván annak, hogy a valóság minden kitalált históriánál érdekesebb...

Gárdonyi Géza - Isten ​rabjai
Egy ​XVI. századi nyelvemlék, a Margitlegenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.

Nemeskürty István - Requiem ​egy hadseregért
Fasiszta ​kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt _emberekről_ van szó. Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta - szovjet-orosz koprodukcióban! - két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről. Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot. Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival: _Áldozatunk nem a gaz jogcíme:_ _[jóra parancs._

Béres Endréné - Történelmi ​személyek kislexikona
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Graves - Az ​aranygyapjú
Az ​aranygyapjú a görög mitológia egyik legkalandosabb vállalkozásának regénye. Péliászt, Iolkosz uralkodóját arra figyelmezteti egy jóslat, hogy óvakodjék attól az embertől, akinek csak a fél lábán van saru. Egyszer egy ünnepségen ráesik a tekintete egy ifjúra, aki félig mezítláb áll ott. Iászón az, Iolkosz trónjának törvényes örököse. Megijed Péliász, vészjóslóan végigméri az ifjút. - Mit tennél, ha király volnál - kérdezi tőle - avval az emberrel, akiről jóslat mondja, hogy meg fog ölni téged? - Iászón nem habozik. - Elküldeném Kolkhiszba az aranygyapjúért. - Mindenki jól tudta, hogy a kolkhiszi király éjjel-nappal varázshatalmú óriáskígyóval őrizteti az aranygyapjút. Iászón maga fölött ítélkezett. A király megparancsolja, hogy rögvest induljon útnak. Az ifjú gyorsan megácsoltatja a hajót - az Argót -, maga köré gyűjti a leghíresebb hősöket egész Görögországból, és egy szép hajnalon dagadó vitorlával kifut a hajó az iolkoszi kikötőből. Az aranygyapjúban a regényíró Graves egy pillanatra sem feledkezik meg a tudós Gravesről: az érdekes és színes regény legkisebb részlete is megfelel a görög és római irodalmi hagyományban vagy képzőművészeti ábrázolásokon szereplő tényeknek, motívumoknak - az olvasó, miközben kitűnően szórakozik, rengeteget tanul is.

Ignácz Rózsa - Névben ​él csak
Magyarország ​nem egy ízben adott szállást a forradalmak viharaitól tépázott-űzött lengyel hazafiaknak. Az 1830-as években pedig az előző korszak Felvidékén letelepült hős nemzedéke már a szabadság újabb menekülő harcosaival találkozhatott. A száműzötteket befogadó magyarság eleinte természetesen a magyar-lengyel határ menti vidékeken látta vendégül a baráti szomszéd nép fiait, később azonban Erdély és az ország többi része is szállást, kenyeret, életet nyújtott a hazátlanoknak. Ignácz Rózsa csodálatos gazdagsággal áradó írásművészete mesterien elemzi a vendégek és vendéglátók közt szövődő ezerféle érzelmi viszonylatot, ifjú szerelmesek egymásra találását, apák és fiúk küzdelmét a szabadságharc s az elnyomatás idején.

Fekete Sándor - Így ​élt Napóleon
Fekete ​Sándor 1963 és 1975 között az MTA Irodalomtudományi Intézet munkatársa. Ezekben az években jelennek meg alapművei a Petőfi-kutatás tárgykörében, valamint népszerű, ismeretterjesztő munkái a reformkor nagy alakjairól, Széchenyiről, Kossuthról, valamint a nagy francia forradalomról. Fekete Sándor műve, a jól ismert "Így élt..." sorozat egyik tagja.

Kollekciók