Ajax-loader

kollekció: Szépirodalom

“Az írás nem könnyű mesterség. Sok műveltséget, fáradságot és tintát igényel.”
(Rejtő Jenő)


Jack London - Az ​éneklő kutya
Az ​amerikai író egyik népszerű és érett alkotása, egy négylábú vidám és humoros, kalandokban és szenvedésekben egyaránt bővelkedő, romantikus, de valószerű története. Mihály, az ír terrier nagy kalandjai azzal kezdődnek, hogy Mihályt (A beszélő kutya hősének, Jeromosnak a fivérét) magához csalja egy szeretetre méltó, sör- és kutyabolond hajópincér. Az imádott új gazda dédelgeti, oktatja, megtanítja ötig számolni és elővarázsolja belőle éneklőkészségét is. Felejthetetlen hónapokat töltenek együtt különféle hajókon, majd San Francisco-ban, ahol "az éneklő kutya" tartja el művészetével a Pincért és barátját. Egy pénzhajhász orvos azonban nemcsak a lepratelepre hurcolja gazdájától, hanem a szabadságától is megfosztja Mihályt. Kegyetlen állatidomítók karmai közé kerül. Itt ismerik fel és váltják ki rabságából Kennanék, Jeromos gazdái. Az író a mese keretében mesteri portrékat fest a könyvben szereplő jó és hitvány emberekről, megbélyegzi a kincsre éhes filisztereket. A kötet irodalmi és szórakozási igényeket egyaránt kielégít.

Thomas Mann - Egy ​szélhámos vallomásai
Felix ​Krull, a selma-regények örököse ügyesen szedi rá a világot, de közben ő maga is áldozat: a csaló önmagát is becsapja. A szigorú tollú és komoly Thomas Mann az irónia fegyvereibe öltözötten nagyszerű karakterrajzok galériáját kínálja, egy izgalmas cselekmény fonalán...

Veadandp0331
elérhető
13

Lev Tolsztoj - Feltámadás
A ​regény alapgondolatát egy valóságban megtörtént bírói eset adta, amelyet az író ügyvéd barátjától hallott. A regény hőse Nyehljudov herceg, egy előkelő úr, akiben felébred a lelkiismeret, hogy egykori kedvesét, Katyusa Maszlovát a prostitúció fertőjébe kergette. A lányt gyilkossággal vádolják. Ártatlansága kiderül, ám formai hibák miatt mégis négyévi kényszermunkára ítélik. Nyehljudov, hogy jóvátegye bűnét, hajlandó lenne Katyusát feleségül venni, és hogy megossza vele büntetését, utánamegy Szibériába vezekelni. A századvégi orosz élet szörnyűségeit Tolsztoj a fogolykaraván szibériai útja során mutatja be. A társadalmi igazságtalanság bemutatása ellenére a regény mégsem nyomasztó olvasmány. Alaphangját az ember erkölcsi értékeibe, az egyszerű emberek jóságába vetett hit adja meg, s az, hogy a gonosz elleni harc egyetlen eszköze az erkölcsi tökéletesedés.

Kaffka Margit - Színek ​és évek
A ​Színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője - sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

André Malraux - Királyok ​útja
A ​fiatal Malraux második regénye, a Királyok útja ellentétben első és későbbi regényeivel csak rendkívül lazán kapcsolódik politikai eseményekhez: alapproblémája nem a társadalmi cselekvés, a forradalom vagy ellenforradalom lehetőségeinek, perspektívájának felvázolása, hanem a határhelyzetbe került magányos individuum helyzetének, létmódjának tisztázása. A mű kérdésfeltevései az egzisztencialista regényt előlegezik, de annak tézisszerűsége nélkül. A regény két főhőse, Claude Vannec és a titokzatos Perken Kambodzsában találkoznak. Claude régész, ősi sziámi emlékek után kutat, a hajdani Királyok útja nyomán akar becses műemlékeket, templomokat, szobrászati remekeket feltárni. Az idősödő kalandor, Perken, már első találkozásukkor mély benyomást tesz rá: rábeszéli, hogy kutassanak együtt a dzsungelben, vállalják az állandóan fenyegető életveszélyt, az egymással is viszálykodó törzsek támadásait. A felfedező út során lassan fény derül Perken múltjára, arra, hogy korlátlan befolyása, hatalma volt a moik törzse felett, és valamiképp vissza akarja szerezni ezt a befolyást. A műkincsek is inkább azért érdeklik, hogy zavaros vagyoni viszonyait rendezze. A két barát küzdelmes útja végül Perken halálával zárul, de a könyv egésze is a halállal szembenéző, a túlvilágban nem hívő, az egyéniséget kiteljesíteni, "megbizonyosítani" vágyó magányos emberről szól. - Kitűnően megírt, klasszikus értékű mű.

Spiró György - Tavaszi ​Tárlat
Nem ​árt, ha a forradalom kitörése előtt néhány nappal kórházba vonul az ember, a forradalom leveréséig ott is marad, a megtorlás alatt pedig békésen lábadozik otthon. A sors így megóvja attól, hogy a kritikus napokban rosszul döntsön, sőt döntsön egyáltalán, és róla sem dönthetnek rosszul sem a forradalom idején, sem a leverése után azok, akik mások életéről döntenek.

Jókai Mór - Kárpáthy ​Zoltán
"Az ​Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán élete végéig a legkedvesebb könyve maradt, ha nem a legjobb - írja Mikszáth Kálmán Jókai regényeiről, melyek 1854- és 1855-ben jelentek meg először a Pesti Napló tárcarovatában. - A Kárpáthy Zoltán alapját egy való történet képezi, mely néhány évtizeddel előbb általános beszéd tárgya volt az országban. Kékkő vár urának, báró Balassának a története van feldolgozva, természetesen sok költői szabadsággal. A hetvenéves öreg főúr egy fiatal, szegény sorsú leányt vett nőül, kitől Balassa Antal báró született. Az örökösök pörrel támadták meg az öreg báró halála után a kis bárót, furfangos prókátorok még szakértőket is kihallgattattak, hogy a hetvenéves aggastyánnak nem lehetett igazi fia. E történetből és mellékepizódjaiból van szőve a Magyar nábob meséje, mely nagy irodalmi esemény volt, s Jókai életében fontos állomás. Ez a regény az ország elvitázhatatlanul legnagyobb elbeszélőjévé emelte." "Mikor Jókai regényei legjavát írta, a magyar történelem egyik sivatagos útvonalán, az elnyomatás korában, műveinek nemzeti jelentősége abban állott, hogy vigasztalta a halálos álomba dermedt magyarságot. A nemzetnek akkor még nagyobb szüksége volt olyan írókra, akik visszaadják elveszített önbizalmát, mint a XIX. század elején. Erre a feladatra vállalkozott Jókai, akit mélységesen, szervezetileg adott optimizmusa, mesevilágba vezető fantáziája, magyar típusú, sírva vigadó humora és meleg, emberi szíve gondviselésszerűen predesztinált erre a feladatra... Díszítő fantáziájával, irreális optimizmusával ő teremetette meg a múlt század nagyjainak a legendáját. Széchenyi István, Wesselényi Miklós és a reformkor hősei (Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán)... úgy maradnak meg a magyar ifjúság tudatában, abban a ragyogó, de mégis emberi glóriában, ahogy Jókai legendává nemesítette őket. Ez a kép nem egyezik a történelem objektív víziójával, de erre a legendára éppoly szükség van, mint az igazságra. Ha egy író ezt tudja adni, betöltötte legmagasabb hivatását." Szerb Antal

Rainer Maria Rilke - A ​párduc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erich Maria Remarque - A ​Diadalív árnyékában
A ​regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.

Tamási Áron - Ábel ​Amerikában
Ábel ​népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája - Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában - küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Henryk Sienkiewicz - Kereszteslovagok
A ​Kereszteslovagok még Sienkiewicz rendkívül közkedvelt történelmi regényei közül is kiemelkedik népszerűségével. Ez a nagyméretű tabló a legteljesebben tükrözi az író romantikus szemléletét. A regény lapjain az évszázados német-lengyel háborúk egyik jelentős epizódja elevenedik meg: Jagello Ulászló, a harcias, ifjú király állt a felkelt lengyel-litván hadak élére, hogy elégtételt vegyen minden kegyetlenkedésért, melyet a Német Lovagrend követett el a szláv lakosságon. A szereplőkkel együtt járjuk be a középkori lengyel-német ellentétek vad történeti tájait. A harc, mely a sok méltánytalanság, csalás, árulás következményeként hatalmas összecsapásba torkollik, életre-halálra szól. De megtalálható ebben a regényben a lovagregények minden kedvelt mozzanata: szerelem az első látásra, leányrablás, a hű szerelmes kitartó küzdelme imádottjért. Sienkiewicz a történeti források alalpján alkotta meg ezt a művet, de a Kereszteslovagok gazdag cselekménye, pompás, hús-vér alakjainak sora mégis elsősorban az írói képzelet szülötte. Mese ez a javából, de oly igézően előadva, hogy a "legmodernebb" olvasó sem szabadulhat varázsa alól, ha már egyszer belefogott az olvasásba.

Milan Kundera - Az ​élet máshol van
Az ​élet máshol van című könyvében, ebben a mozgalmas, hol barokkosan zsúfolt, hol szürrealisztikusan látomásos s mégis realisztikus, széles ívű társadalmi és emberi tablót felrajzoló nagyregényében, ebben a sajátságos töltetű és hangulatú negatív Bildungsromanban a kelet -közép-európai társadalmak genezisét és fejlődését elemzi. A főhős a belső és külső hazugságok, hamisságok, valótlan értékek és megcsúfolt ideálok szövevényében vergődő Jaromil, az önjelölt költő, akinek már a világra jöttét sem kívánta senki, és akinek tartalmatlan, hazug élete és szükségszerű halála egy boldogtalan generáció életútját példázza. Annak a nemzedéknek az életútját, amely a kisszerűség, a csúfság, az ostobaság győzelemrevitelével, az értékek sárba tiprásával, való világ feje tetejére állításával írta be magát szégyenszemre az emberiség történelmébe. A regényt a szerző még Csehszolvákiában vetette papírra, de csak emigrálása után jelent meg - először franciául.

Mikszáth Kálmán - A ​Noszty fiú esete Tóth Marival
Mikszáth ​Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című, 1908-ban megjelent regényének alapötletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily módon "kompromittálták", az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. Az ilyen néven nem létező, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében (ahova Mikszáth szerint "a francia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") élő, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkező Noszty család egy szépreményű sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas és nagy kártyás" ifjú ember előbb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell tűnnie a színről. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot. A dologba be van avatva a Noszty család összes öregasszonya, akik szövik-fonják a szálakat: minden részletében kimunkált haditervet készítenek, különös tekintettel arra, hogy Tóth Mari gyanakvó természetű, s az a rögeszméje, hogy mindenki csak vagyonáért akarja feleségül venni. Már majdnem sikerül nyélbe ütni a dolgot, amikor a véletlen - amely eddig mindig segítségükre volt - közbeszól: Feri egykori ezredparancsnoka leleplezi a könnyelmű, sőt a becstelenségtől sem visszariadó fiatalember múltját. S most, hogy a család praktikái csődöt mondtak, Feri is a "kompromittálás" bevált módszeréhez nyúl. A dzsentrivilág íratlan törvényei szerint immár szabad az út a milliókhoz. Tóth Mihály, a kemény gerincű polgár azonban közbelép, úgy véli, itt az ideje, hogy szakítson "ezzel a korhadt elvi tétellel..."

Johann Wolfgang Goethe - Egmont
Goethe ​1774-ben írta az Egmont-ot. A tűrhetetlen közállapotok ellen indult rohamra a szenvedélyes gondolat, a szabadságért küzdő, a zsarnokság ellen lázadó gondolat e költői fegyverével. Egmont alakja az elnyomott kis népek szabadságszeretetének szimbólumává nőtt s bár nem tudja felszabadítani népét, nem is nyílt harcban esik áldozatul ellenségeinek - élete és halála mégis előkészítője, eszményképe a forradalomnak. A fordítás Keresztury Dezső ihletett, szép munkája.

Polgár András - Csendkúra
Polgár ​András ezúttal nem izgalmas bűnesetet dolgoz fel, nem elhamarkodott bírói ítélet, a gyávaság, a butaság vagy a társadalmi közöny ellen kér perújítást. Új regénye két életfogytig magányra ítélt ember váratlan egymásra találásáról szól. Papp Emese és Tordai Ferenc a kórházban találkoznak. Mindkettejük élete már-már helyrehozhatatlanul kisiklott, elmagányosodtak. Tordai egy zátonyra futott házassággal és egy bedugult filmrendezői karrierrel a háta mögött tulajdonképpen megváltásként fogadja az infarktust. Emese a háború alatt a csodával határos módon menekült meg, s azóta úgy érzi, hogy a "haladékért" a magánnyal kell fizetnie, és azzal, hogy újra és újra emlékezzen az értelmetlenül elpusztult milliókra. Ma műszaki fordító, egyedül él, de évekkel ezelőtt magához vette a barátnőjét, annak férjét és a gyereküket, s azok mára szinte kiszorították saját életéből. Ekkor találkozik Tordaival. Eleinte tartózkodóan viselkednek egymással szemben, de hirtelen fellobban a nagy szerelem... Vajon helyrehozható-e két elrontott élet, lehetséges-e valamiféle perújítás vagy felmentés a kései szerelem sugárzásában? – ezeket a kérdéseket boncolja értő kézzel, finom lélektani realizmussal a szerző.

Alex la Guma - Nyár ​végi ködben
"Gondolj ​valamire, bíztatta a fájdalom; valamire, amiben hiszel. Gondolj a szeretetre! Ott feküdt az öreg Tsatsu az út mellett, egy kőrakáson, összeroskadt bábú, jelentéktelen, félre lökött kacat. ˝Nem alszik. Megtért ősei közé. És fogadják őt nagyobb szeretettel, mint amekkora ebben a világban övezte˝. Énekeltek az emberek a kopár domboldalban, és a szél hordta az énekszót, mint a száraz faleveleket. Hajlott háttal, ösztövéren ment a beteg bányász, kialudt tekintettel bámult maga elé, köhögött és köpött miközben úgy emésztette el a betegség, ahogy a patkányok falják a sajtot. Rontás van rajta, pusmogták a gyerekei. Rontás? Messze lent a sötétségben, egy másik bányász fekszik felismerhetetlenül, szétmorzsolódva megszámlálhatatlan tonna sziklaomladék és arany alatt: sárga arany alatt, amely lágy, mint a gitt, s amely az emberi szívet mégis irgalmatlanná keményíti. Durván talpra rántották. Most másfajta sötétség következett: zsákot húztak a fejére. Levették a nadrágját, az alsónadrágját. Gúzsba kötötték, karját felhúzott térde köré fonták, s a könyökhajlata és a térdhajlata között átdugtak egy söprűnyelet, s ebben a groteszk helyzetben felfüggesztették. A sportzakós bekapcsolt egy elektromos készüléket. A távolban ezer láb dobogott a szárazságtól felrepedezett földön, a dárdák és pajzsok zörgése egybeolvadt a ködös messzeségben."

René Barjavel - A ​nagy titok
Különös, ​varázslatos könyv Barjavel regénye. Egyik vonulata egy misztérium talán még helyesebben sci-fi... A másik szálon Kennedy meggyilkolása, De Gaulle figurája, és mindenekelőtt Nehru, e nagy formátumú indiai államfő szerepel. Természetesen mindez csupán az író fantáziája által teremtett világban, amelyből nem hiányozhat egy - titokzatos eseményekben bővelkedő - nagy szerelem története.

Mikszáth Kálmán - A ​Szontagh Pál kutyái
"Én ​már körülbelül megírtam, ami énbennem volt. Megírtam azzal a tudattal, hogy azért nem jár nekem semmi külön érdem: hiszen azért, mert az ember az anyját szereti, még sohasem dicsértek meg senkit. Én csak a hazámat szeretem. Az nem igaz, hogy negyven évig dolgoztam. Én csak mulattam negyven évig" - mondotta többek között Mikszáth Kálmán az "írói fennállásának" negyvenedik évfordulójára rendezett jubileumi ünnepségen, 1910-ben, mely egyben halálnak esztendeje volt. - "Méltóztassanak hazaoszolni azzal a tudattal, hogy láttak ma végre egy boldog embert." "Ő az álarcos író - írta a boldog emberről majdnem két évtizeddel utóbb Kosztolányi Dezső. - Szerény maszkkal takarja tartalmát, okosságát, kegyetlen, csontig ható kajánságát. Pipafüstbe burkolózik, melyen a kedély lámpafénye aranylik, látszólag ártatlan, nagyon kedves adomákat mesélget, mint asztalbontás után a múlt század öregurai: de egyszerre egy metsző élcet hallunk, mely gondolkodóba ejt bennünket. Kezében boncolókés van, mellyel sebészi módra kinyitja, feltárja hőseit. Félelmetes gúnyolódó, minden nyájasságában is démoni krónikás, szigorú bíró. A táj, melyre vezet, még mindig csodás, de nem napsütéses, köd hasal rá, melyben kísértetek suhannak, régi fájdalmak rémlenek, s a felvidéki patakok hűsebb, józanabb érzete babonáz meg bennünket. - Egy új világba érkezünk." Az illúziótlanul szemlélt, századvégi magyar világba. "Maga előtt semmi sem szent? Hát nincs egy eszme, miért meg tudna halni?" - fordult Mikszáth Kálmánhoz egy ízben fölháborodva egy hölgy. "Előbb mutassanak nekem egy minisztert, aki eszméiért halt meg - szól a mikszáthi anekdota -, mert én magam csak egy halott minisztert láttam, a Paulert, de az tüdővizenyőben halt meg, nem eszmékért." Az idő nem fogott Mikszáth elbeszélésein. Történetei ma is elevenbe találnak, szarkazmusa nem vesztett éléből, de meleg humora, fénye is átragyog az elmúlt évszázadon. S érvényes marad soká - amíg csak egyáltalán "összedrótozható, együtt tartható ez a cserepeire egyre inkább szétesni akaró, szétszaladó" világ.

Herbert Ernest Bates - A ​jacaranda-fa
Burma, ​1942. A japán megszállás hírére egy kicsiny településen a rizsmalom igazgatója, Paterson megszervezi a helyi angol közösség menekülését. A maroknyi csoport tagjait egybefogja a félelem és a túlélés vágya, ám még útnak sem indulnak, máris felszínre kerül számos olyan konfliktus, melyet évek óta igyekeznek elfojtani. Ahogy múlnak a napok, a menekülők száma egyre fogyatkozik, mivel pattanásig feszülnek köztük az ellentétek. Akad olyan, akit betegség gyűr le, mások egyszerűen visszafordulnak, és vállalják a fenyegető veszélyt. Hogy a sok viszontagság után végül ki éri el a biztonságot jelentő hidat, mely Indiába vezet, az arról árulkodik, mely magatartásformákat, társadalmi szerepeket tart életképesnek a szerző a forrongva, kavargóan változó világban. A hazájában napjainkban is közkedvelt író - akit Graham Greene Csehov angol utódjának nevezett - Magyarországon három legnépszerűbb regényének köszönheti ismertségét, holott köteteinek száma megközelíti a hetvenet. A jacaranda-fa, melyet majd másfél évtizedes szünet után vehet kézbe a magyar olvasók egy újabb generációja, egy hanyatló birodalom képviselőinek immár hősiességtől mentes vonásait ábrázolja rendkívüli éleslátással. A Bates remekművében megörökített "nagy menetelés" mintegy irodalmi és történelmi ellenpontjául szolgál A sötétség mélyén conradi útjának.

Władisław Stanisław Reymont - Parasztok
A ​nagy sikerű Nobel-díjasok Könyvtára sorozat harmadik kötete a lengyel realista szerző világhírű regénye. A homéroszi terjedelmű, ám irodalmi értékét tekintve sem kisebb népi regény átfogja és bemutatja a paraszti életforma teljességét: sok egyéb mellett a hétköznapokat, az ünnepeket, a szerelmet, a szenvedélyt, a munkát, a kicsinyes komiszságot és a népi misztikát. A falusi élet kerete az élet örök rendje: az évszakok váltakozása, melyet a szerző a természeti jelenségek csodálatos költőiségű nyelven az olvasó elé tárt képeivel jelenít meg. Reymont falujának világa önmagában teljes és zárt, lakói a Móricz műveiből ismerős alakokat idézik fel a magyar olvasó irodalmi emlékezetében. Szerb Antal szavaival a regényt "utolérhetetlen egyetemessége teszi nemzetek fölötti, közös irodalmi értékké".

Karinthy Frigyes - Így ​írtok ti
Karinthy ​legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

878718_5
elérhető
4

Móricz Zsigmond - Rokonok
Kopjáss ​István egy nap arra ébred, hogy megválasztották Zsarátnok főügyészének. Kultúrtanácsnokként - más szóval utolsó senkiként - dolgozott addig a városházán, s most, hogy a jó szerencséje és a forgandó véletlen ilyen magas pozícióba juttatta, minden szebbnek tetszik körülötte: egyszeriben a felesége is vonzó szépasszonnyá válik, a városban mindenki előre köszön és gratulál neki, s kínban született frázisát - hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon - mélyenszántó bölcsességként ismételgeti boldog- boldogtalan. Kopjáss, ez a se okos, se buta, de a maga módján tisztességes és idealista gondolkodású ember nagy reményekkel vág neki új munkájának: a törvényesség őre lesz a városban, s kitartó munkával - ha a polgároknak mindig elmondják, mire költik a pénzüket - talán még azt is el lehet érni, hogy a magyar ember szívesen fizesse az adót, s önzetlen örömmel szemlélje a köz boldogulását. A hatalom édességét azonban hamarosan megkeserítik az innen-onnan előbukkanó rokonok, akik most mind Kopjáss pénzét s befolyását lesik, s még inkább az új főügyész előtt lassanként feltáruló igazság: a kéz-kezet-mos panamázások kibogozhatatlan szövedéke. Móricz először 1930-ban, majd átdolgozott formában 1932-ben megjelent regénye azóta klasszikus példázattá vált, amely örökérvényűen mutatja be a hatalom mámorát s az aljasító körülmények közé került egyszerű ember vergődését. Bár a Rokonok csak egy pillanatkép az 1920-as évek végének Magyarországáról, a kórképet ma is hátborzongatóan pontosnak érezhetjük. Kötetünkben a regény mellett a belőle készült színpadi művet is közöljük: a komor hangulatot Móricz itt derűs elemek sokaságával oldja fel, s a regényben sodró realizmussal ábrázolt gondolatot itt pörgő, komikus jelenetekkel, lenyűgöző dramaturgiai profizmussal közvetíti, bizonyítva, hogy a színpadi műfajnak is újító, nagy mestere volt.

Móra Ferenc - Kincskereső ​kisködmön
A ​Kincskereső kisködmön Móra gyermekek számára írt művészi önéletrajza. Fény-árnyék váltakozása, világosság harca a sötéttel, látszólagos idillek, a mélyükön meghúzódó tragédiákkal; Móra varázsos művének témája végső soron az emberi élet. Hősies küzdelem ez a lét: naponként megújuló harc a szegénység és annak talaján fakadó szomorúság ellen. Az immár klasszikussá vált történet gyermekhőse a kis Gergő, akinek világra csodálkozó töprengései, majd tapasztalással felhős tekintetét álombeli tünemények, tündérek, nagy képességű vajákos (kuruzslással, jóslással foglalkozó) öregek vagy gyöngéd és bölcs szülők éppúgy őrzik és irányítják, mint az élet szigorú törvényeire figyelmeztető kudarcok és új látásokra sarkaló csalódások. Elsősorban azonban szüleinek állít emléket az író ezekben a kedves elbeszélésekben, akik jószívű, becsületes, de nagyon szegény emberek, és szeretettel, játékossággal igyekeznek ellensúlyozni a nagy nyomort. Édesanyja a befagyott ablakon tanítja meg írni-olvasni, édesapja pedig varázsködmönt készít fiának, de a benne lévő tündér csak akkor szolgálja gazdáját, ha nem vét a tisztesség ellen. Az apja korai halála után Gergő sorsa még nehezebbre fordul. Elkerül a szülői háztól, ismerkedik az élettel és az emberekkel. Lassan megtanulja, hogy vannak önző, gonosz emberek, akiktől óvakodni kell, de vannak becsületesek is, akikre számíthat az élet nehéz pillanataiban. Apjától kapott tanítása végigkíséri az életét: ködmön tündére csak addig melegít, amíg becsületes a gazdája. A Nyilas Misit óvó anyai intelem, a "Légy jó mindhalálig!" csendül fel Móra regényében is. Mellette tesznek hitet egész életükkel vagy vallanak csupán egy-egy gesztussal a feledhetetlen figurák: a látszólag gonoszkodó öreg bűbájos maszkjában botorkáló, nyomorék unokájáért aggódó Küsmödi, a munkában megrokkant, törékeny kis varrónő, az ezüstgyűszűről álmodó Tündérke, Titulász doktor, a szegények orvosa és a szülők. Márton szűcsöt a fia elsiratja, gyermekfejjel eltemeti, de örökségét megőrzi, s megérti a kimondatlan tanítást, hogy a varázstündér, amely az életet széppé és boldoggá teszi, a becsület és a szeretet.

Thomas Hardy - A ​weydoni asszonyvásár
Thomas ​Hardy (1840-1928) angol regényíró, novellista és költő, a falusi élet, az iparosodástól érintetlen környezet egyik legihletettebb ábrázolója. Regényeiben - Hazatérés, Egy tiszta nő, Lidércfény - döntő szerepet juttat a véletlennek, a váratlan fordulatokat előidéző félreértéseknek, az embertől független külső erőknek. A weydoni asszonyvásár főhőse, Michael Henchard sorsát azonban nemcsak ezek befolyásolják, pályáját sokkal inkább gazdag, ellentmondásos jellemének szélsőséges vonásai, idulatai, érzelmi kedélyhullámzásai alakítják.

Alba de Céspedes - Nyugtalan ​lelkek
Egy ​fiatal író, kíváncsiságból, kísérletezésképpen szeretőjévé teszi lakásadónőjét, egy öregedő, boldogtalan özvegyet, ki ebben a visszás helyzetben éli át tán élete első szerelmét. Mint sokallja meg a férfi ezt az adakozó, ijedt szerelmet, mint igyekszik meghódítani az özvegy lányát s mint menekül el előlük, mikor úgy érzi, hogy a lányt intellektuálisan nem tudja kiismerni? - ezt villantja meg a kisregény három oldalról, a férfi, az asszony és a lány lelkén, belső vergődésein át. Céspedes nem törekszik irodalmi forradalomra, különösebb költőiségre, de rajza, előadása nyugodt vonalú, biztos, a lélektani iskola legjobb hagyományai élnek benne. Szűkszavúsága mellett is lényegessé, lélektanilag fontossá tudja tenni mondanivalóját, kulturált írói hangot képvisel, az újabb olasz regények egyik legjelentékenyebb írója.

Karinthy Ferenc - Budapesti ​ősz
Regényt ​írok, nem történelemkönyvet. Valóságos eseményekbe képzelt alakokat helyezek - mint sok ezer éve minden epikus. Jórészt olyanokat, akik korábbi írásaimban már szerepeltek, s terveim szerint a továbbiakban is visszatérnek majd. Szabadon kezeltem az anyagot, a magam emlékeit s a másokéit, és az egymásnak gyakorta ellentmondó, szinte fölmérhetetlen mennyiségű irodalmat. Arra biztatnám az olvasót, hogy munkámon a mélyebb epikai hitelességet kérje számon, a kor fő indulatainak és mozgalmainak felidézését.

81
Körkép ​81 Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Körkép ​81
A ​kötet szerzői: Bertha Bulcsu Boldizsár Iván Bor Ambrus Czakó Gábor Csák Gyula Csurka István Dobai Péter Esterházy Péter Fekete Gyula Galgóczi Erzsébet Goda Gábor Göncz Árpád Gyurkovics Tibor Illés Endre Jókai Anna Kolozsvári Grandpierre Emil Kurucz Gyula Kutasi Gyula Mándy Iván Mocsár Gábor Moldova György Mózes Lajos Nádas Péter Somogyi Tóth Sándor Sőtér István Sükösd Mihály Szentkuthy Miklós Tandori Dezső Tar Sándor Tatay Sándor Vámos Miklós Végh Antal Vészi Endre

K%c3%96rk%c3%89p_82
Körkép ​82 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Körkép ​82
szerzők: Balázs ​József Bertha Bulcsu Bisztray Ádám Boldizsár Iván Fenákel Judit Gáll István Hajnóczy Péter Hernádi Gyula Hubay Miklós Jékely Zoltán Karinthy Ferenc Kolozsvári Grandpierre Emil Kolozsvári Papp László Kurucz Gyula Kutasi Gyula Lakatos Menyhért László-Bencsik Sándor Mándy Iván Mocsár Gábor Nyerges András Ottlik Géza Palotai Boris Szeberényi Lehel Szobotka Tibor Tandori Dezső Tar Sándor Tatay Sándor Thury Zsuzsa Végh Antal Vészi Endre

Charlotte Brontë - Jane ​Eyre
A ​regény vadromantikus cselekménye, érzelmessége révén nagy sikert aratott. Címszereplője koldusszegény árvalány, akit egy komisz nagynéni nevel, majd beadja a lowoodi árvaházba. Jane tanítói oklevelet szerezve egy gazdag birtokos, Rochester házában lesz nevelőnő. A bonyodalmak viszont főként ezután kezdődnek...A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az ő tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést.

Pálmai Kálmán - Eposzok - Szemelvények a világirodalom nagy eposzaiból
Gilgames Rákos Sándor Iliász Devecseri Gábor Odüsszeia Devecseri Gábor Aeneis Lakatos István Mahábhárata Jánosy István Roland-ének Gábor Andor és Illyés Gyula A tigrisbőrös lovag Weöres Sándor Ének Igor hadáról Képes Géza Nibelung-ének Szász Károly és Weöres Sándor Isteni színjáték Babits Mihály Megszabadított Jeruzsálem Arany János és Rónai Mihály András Az elrabolt hajfürt Vajda Endre Kalevala Vikár Béla

Dénes Zsófia - Gyalog ​a baloldalon
A ​nyolcvanéves írónő életrajzregényének már megjelent első részében - az Egyszeri kaland-ban - kisgyermek korától az első világháború kitöréséig terjedő időszak élményanyagát gyűjtötte össze. A mostani második rész történelmileg és társadalmilag is egy sokkal izgalmasabb, bonyolultabb kort, az első világháborút, és az ezt követő forradalmat, a Tanácsköztársaság és a forradalom elbukását követő fehérterror kezdetének időszakát eleveníti meg, hasonló színes, gazdag élményanyagon keresztül. Az asszonyi élet tükrében kibontakozik előttünk a történelmi események krónikásaként a szilárd szemléletű, az emberért felelősséget érző, haladó gondolkodású, fiatal újságírónő, aki szenvedélyes szerelmese hivatásának. Anyagi és társadalmi helyzetével szemben hivatása és hivatástudata szinte anakronizmusnak hat, hiszen élhetne gondtalanul, sőt fényűzően is - második férje egy előkelő, gazdag török bej, aki a háborús évek gazdasági összeomlása közepette is kiváltságos vagyoni helyzetben van. A fiatal Dénes Zsófia azonban rendíthetetlenül és lelkesen menetel "gyalog a baloldalon", szegénygondozóként járja a nyomortanyákat, önkéntes ápolónőként a sebesült katonákkal zsúfolt kórházakat, tollával harcol az imperialista háború ellen, a szerencsétlen áldozat, a nép felemeléséért. Tanulmányokat ír, és előadásokat tart, fáradhatatlan a haladó művészetek hazai és külföldi művelőinek ismertetésében. A Tanácsköztársaság bukását követő fehérterror a "számonkérés" legelején utána is kinyújtja karmait, de a fiatal írónő hű marad eszméihez, önmagához, s vállalja a küzdelmeket, mint annyi más a legjobbjaink közül, emigrációba vonul. Mindezek mellett az írónő élete színpadán továbbra is megjelenik korának nem egy híres embere: művésze, írója, tudósa és más történelmi személyisége, mélyen jellemző megjelenítéssel. A lázban elmondott életregény hol egyéni, hol az emberiség közös fájdalmaival és örömeivel - vibrálásával és víziószerűségével -, izgalmas, feszült légkörével maradandó élményt nyújt az olvasónak.

Anatole France - A ​vörös liliom
A ​vörös liliom France életművében szinte egyedülálló helyet foglal el. Talán épp ezért váltott ki már több mint egy fél évszázada oly sokoldalú és szenvedélyes vitákat. Vajon az író csupán egy túlfinomult szellemi életet élő szobrász és egy gyönyörű, boldogságot kereső asszony balvégzetű szenvedélyeinek történetét írja meg? Vagy több ennél: a múlt század végi társadalom, politika és művészeti áramlatok mesteri tükörképét? Ma már bizonyos: Kevés író eleveníti meg számunkra ilyen fölényes könnyedséggel a párizsi szalonokban hivalkodó "előkelő" társaságot. A nagy író, az emberek barátja és a szépség szerelmese, ebben a kötetben is az emberi értelem és a harmonikus szépség hű szószólója marad. A Firenze kék ege alatt és a francia főváros nagyvilági környezetében szövődő szerelem csak még plasztikusabbá teszi Anatole France immár klasszikusá vált írását.

Kollekciók