Ajax-loader

kollekció: Szépirodalom

“Az írás nem könnyű mesterség. Sok műveltséget, fáradságot és tintát igényel.”
(Rejtő Jenő)


Eötvös József - Magyar ​élet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Galileo Galilei - René Descartes - Igazságkeresők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

II. Rákóczi Ferenc - Mikes Kelemen - Emlékiratok ​és levelek
Emlékiratok, ​Törökországi levelek.

Móra Ferenc - Ének ​a búzamezőkről
Otthon, ​az én hazámban, szikkadt és száraz a föld, nem álmodik a paradicsomról, és elérhetetlen magasságban boltozódik fölötte a félénken kékülő ég. Otthon, az én hazámban nem virágzanak kaméliafák, nem nevezik el a tereket a megváltásról, és nincsenek megváltott emberek, akik kacagva csókolódzanak az élettel, csak lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberek vannak. Otthon, az én hazámban csak a búzamezők mernek még harsogón zöldülni,a szélesen kiterített bársonyszobrok a teremtő Isten asztalán, betakarói és elsimogatói a sebeknek, amiket ember ekéje vágott a földeken és Isten ekéje az embereken. Otthon, az én hazámban, az alvó akácok, a kipattant szemű jegenyék alatt, az aranyszőke vadvizek mentén ma nagy ünnepük van a lehajtott fejű, szomorú és fáradt embereknek. A pusztai harang szavára előbogárzanak a piros cserepes házakból és nádtetejes viskókból a Ferencek és Mátyások, az Etelek és Rozák, kézen fogják a Péterkéket és Marikákat, és föláradt homokon, tocsogós semlyékeken keresztül lassan topognak a szűzmáriakék és szentjózsefsárga lobogók után a búzamezők koszorújában, lehajtott fejjel, szomorúan és fáradtan. …Otthon, az én hazámban nem terem meg a babér, és nem fonnak belőle koszorút annak a magános énekesnek, aki az útszélén a maga dalát dúdolja maga elé az alkonyatba, amely nemsokára eltakarja. De azért csak végigdúdolom, amit kezdek, nem a babérért, hanem mert jó énekkel végezni a napot, és mert szeretlek benneteket, városok és búzamezők egyformán lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberei. Itthon, az én hazámban, az aranyszemű homokon, ahol a végét dúdoltam el az éneknek, amely nem lehet másforma, mint az énekese, fürjröptű és vadgalamb-melódiájú, mi van itt az én hazámban, amiről érdemes éneket mondani? Az aranyszemű homok, amely majd a nyáron beleömleszti aranyát a búzaszembe, az őszön a szőlőszembe? De az énekesnek már most is megtermi a búzavirágot, a pipitért, a pipacsot, a szarkalábat, amik első pajtásai voltak tipegő gyerek korában és amikről ma is azt hiszi, amit akkor gondolt: hogy ezekkel a Ferencek és Etelek szíve küld föl üzeneteket a föld alól. Igen, a föld, bölcsője és koporsója Ferencnek és Etelnek, Rozának és Mátyásnak, a föld megmarad, és őróla dúdolom én ezt az éneket.

Dobozy Imre - Hatalom ​nélkül
Az ​író vallomása: "Nem restellem kimondani (regények, drámák, filmek, novellák sora után), hogy csupán az írás kedvéért sose ültem asztalomhoz. Ez persze nem erény. Nem is vétek. Alkat dolga: épp ezért értelmetlen pályatársainkat arról faggatni, ki mikor, miért, hogyan ír. Ami engem illet, mindig vonzott a cselekvés. A beavatkozás. (Vagy következménye.) Épp ezért mindig, vagy többnyire, igyekeztem ott lábatlankodni, ahol valami történt, vagy eldőlt. Leginkább foglalkoztatott, hogy az emberi összeütközések végeérhetetlen vonulásában ki, miért kerekedett felül, s ki, miért maradt alul. Az ilyenkor munkáló tényezőket bajos volna fölleltározni. Hadd nevezzek meg egyet közülük, szerintem a legfontosabbat: a tartást. Új regényem nem önéletírás. Bár olyan sorsokat kísérek el az útralelésig, a bukásig, az engesztelhetetlenségig vagy a szerencsés idomulásig, melyek alakulását nem a szemlélő, hanem a résztvevő figyelmével vizsgálhattam: mégis, e sorsok összetettsége s nem krónikás eseménytartalma érdekelt. Mintegy megfejtést keresve arra a mindig izgalmas kérdésre, hogy mi történik az emberrel, s mi történik általa."

Kellér Andor - Déli ​posta
"Elnehezülő ​szívvel forgatom ezeket a kéziratlapokat, Kellér Andor utolsó könyvét - a ki nem hűlt szavak még őrzik a hangját, az igékből elő-elővillan a szeme, az óvatosan válogatott jelzőkből megcsap okos igényessége..." - Így kezdi bevezető sorait a régi barát, Illés Endre, aki egyben maga is modellje a kötetben szereplő egyik portrénak. S miközben kutatja Kellér Andor írásművészetének, arcképfestő tehetségének titkát - új portrét fest meg: a festő portréját, aki egyéni szemléletmódjának rejtett varázsával oly sok alakot idézett elénk e kötet lapjain. - "Mindig - vagy mondjuk szűkkeblűen: majdnem mindig beletalált a legbelső körbe. A bűvész szerény mosolyával mutatta fel a lényeget..." - "Egy-egy portréját rögtön kétszer érdemes elolvasni. Először azért, amit az író ad, és adni akar. Másodszor - amit az író titkaiból elleshetünk, ezért." - "Milyen tanulságos és izgalmas, hogy Kellér Andor hányféleképpen tudja megközelíteni témáját. Milyen titkokat és álarcokat tép le modelljeiről - tép? dehogy is! a modell végül megbékélten, készségesen saját maga veszi le minden álarcát."

Wojciech Żukrowski - Tűzkeresztség
A ​háború már elmúlt, de maradványai még megvannak. Szilézia hatalmas erdőségeiben itt-ott még ellenséges bandák garázdálkodnak. Egy kiszállás alkalmával Jan Kosinski százados súlyos lövést kap. Honnan származik a golyó? Ellenségtől vagy az övéitől? Magában lehetségesnek tartja, hogy saját katonája akarta eltenni láb alól, mert titkon egy lányt szeretnek. Míg betegágyán fekszik, visszaemlékezéseiből megismerjük a fiatal százados életét, s mikor felgyógyul, fény derül mindenre.

Mikszáth Kálmán - A ​beszélő köntös / A két koldusdiák
A ​kötetben Mikszáth két kisregénye található: A beszélő köntös és A két koldusdiák. Mindkettő más-más történelmi kor légkörét idézi fel. A beszélő köntösben a török hódítás időszakának, A két koldusdiákban pedig a kuruc korszaknak a hangulata elevenedik meg romantikus és mesés színekkel. Mindkét kisregény története izgalmas és fordulatos: a furfang és a balszerencse hol a dicsőség, hol a vérpad közelébe sodorja a hősöket, míg végül is a mesék örök törvénye szerint győzedelmeskedik az igazság. Az igazság győzelme egyúttal a szerelem diadalát is jelenti, a szerelemét, amely minden viharon átsegíti s eltéphetetlenül összeköti a szeretetre méltó és rokonszenves szereplők sorsát. Az író csodálatos frissességgel eleveníti meg a régi kisvárosok népét, a debreceni diákélet sajátos hangulatát, a kecskeméti kézművesek világát, s ebből az élettől duzzadó valóságból nő ki s lombosodik széppé az érdekes mese, amelynek történelmi és erkölcsi tanulsági is figyelemre méltóak.

Covers_106714
elérhető
8

Ménes Attila - Hidegdauer
A ​regény a hetvenes évek nyomasztó, kisszerű világának krónikája egy kamaszlány, Juli nézőpontjából. A lányát egyedül nevelő anya férjhezmenetelről álmodozik, a fel-felbukkanó udvarlók, az anya munkahelyi konfliktusai panoptikumszerű körképet adnak a korszak tipikus középegzisztenciáiról. A regény nagy erénye, hogy miközben Juli történetmesélésében a hétköznapok ezernyi hiteles és jól megragadott részletből összeálló szövedéke a maga zárt értelmezési körében forog, az írónak sikerül minden kommentár, szerzői magyarázat, ideologikus célzás és parabola nélkül a kegyetlenségig pontos diagnózisát adnia egy perspektívátlan létezésnek. Az 1961-ben született Ménes Attila ezzel a könyvével bebizonyította, hogy nemzedékének legjobbjai közé tartozik.

Kemény István - Az ​ellenség művészete / Család, gyerekek, autó
Kemény ​István két régebben megjelent, beszerezhetetlen prózakötetét egyesíti ez a kötet. Az ellenség művészete című regény 1989-ben jelent meg és a nyolcvanas évek Budapestjén játszódik: ,,főszereplője az ifjúság", ahogy egy korabeli ismertetőben olvasható. Az egy nap alatt játszódó kisregényben az egyik hősnő idegenvezetőként viszi végig a városon ,,barátját", egy másik hősnő nyomában. ,,Kemény lírai tehetsége és gondolkodásmódja ugyanakkor erősen átüt a prózai szövegeken, versregény olvasójává avatva így a konvencionális befogadót. Rejtelmes érzelmessége és puha radikalizmusa az óvatos megőrzés eszközeként hat a folyamatos értékvesztés világában." (Wirth Imre) Kemény István a kilencvenes évek első felében az Élet és Irodalom tárcarovatába írta azokat a novellákat, amelyekből később összeállította a Család, gyerekek, autó című kötetet 1997-ben, mely egy írásból élő, kétgyermekes belvárosi családapa szappanoperaszerű mindennapjait meséli el.

Covers_398622
elérhető
1

Anna Seghers - Átkelés
A ​fiatal rostocki mérnök, Franz Hammer, hazafelé tart Brazíliából, ahol hivatalos kiküldetésben volt. Örül, hogy gyorsan végzett megbízatásával, s hamarosan viszontláthatja családját, beszámolhat vállalatának a sikeres munkáról. Élvezi a hajóutat, a déli égboltozat, a tenger káprázatos színeváltozásait, a delfinek játékát. Csöndes fedélzeti sétái azonban csakhamar komolyabb tartalmat nyernek. Különös útitársa, a trópusi betegségek kutatóorvosa, Ernst Triebel, hozzászegődik, s apránként feltárja neki élete történetét. S az átkelés lassú hetei alatt, a pompás naplementék, az egzotikus csillagképek villódzásában csodálatos történet bontakozik ki előttünk. Egy hatalmas, megrendítő szerelem ívfénye két, egymástól teljesen eltérő világot ragyog be: Brazília szélsőséges, buja vegetációjú, pompás és nyomorúságos tájait és a második világháborúból, a fasizmus viharából aléltan lábadozó demokratikus Németországot, ahol a romok eltakarításával, a megújuló városokkal együtt az emberekben is újból feltámad és kiépül az igaz humánum, a becsületes szándék erőtere.

Sebeők János - Sárkányviadal
Ez ​az a regény, amivel Sebeők János 1980-ban berobbant a magyar irodalomba. Ez az a regény, melyet a szerző 1976-77-ben írt. Ez az a regény, amiről a Szépirodalmi Könyvkiadó frissen fölvett szerkesztője nem akarta elhinni, hogy egy nagykamaszé. Avagy mégsem ez az a regény? Sebeők János volt oly merész újraformázni. Nem retusálta, hanem restaurálta. A restaurátor mindig az eredeti szándékra kíváncsi. Az érett Sebeők is a nagykamasz eredeti szándékaira volt kíváncsi. Azokat tette még sarkosabbá célzott és mindig találó beavatkozásaival. Az őstehetség vulkáni bája és a tapasztalat szikár méltósága így egyidejűleg érvényesülhet. A hivatástudatról, a szenvedélyről, a függésről és a kiszolgáltatottságról szól ez a regény. A bátorság és a félelem hatalmáról. A fogyasztói társadalom hagyomány- és természetpusztító erejéről. Az őstermészet és az ember, az öntudatlan és a tudatos örök szerelméről. A lelkiismeretről és a bűnről. S fölveti a kérdést: miképp kezdhetjük újra, ha egyszer minden odaveszett? S vajon önbeteljesülésünkért szabad-e átgázolni másokon? Érvényes kérdések és egy máig érvényes regény.

Jókai Mór - Szegény ​gazdagok
1860-ban ​jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik. A regényből több filmfeldolgozás is készült.

Covers_713
Yeats ​halott! Ismeretlen szerző
elérhető
7

Ismeretlen szerző - Yeats ​halott!
Yeats ​halott! egy eddig egyedülálló irodalmi kísérlet terméke: az ír irodalmi élet kiválóságai írták a tizenöt fejezetet, a Booker-díjas Roddy Doyle-tól a Pulitzer-díjas Frank McCourtig. Szerkesztőjüktől, az angol nyelvű berkekben szintén jól ismert Joseph O' Connortól csupán egyetlen instrukciót kaptak: a könyv minél humorosabb legyen. Az írócsapat tagjai azonban nem csak erre figyeltek oda, hanem arra is, hogy az utánuk következőnek se legyen könnyű dolga. A végeredmény: egy fergeteges , Rejtő Jenőt idéző groteszk humorral megírt, fordulatokban bővelkedő krimiparódia.

Porno
elérhető
66

Irvine Welsh - Pornó
Tíz ​évvel a Trainspotting után a Pornóban Renton helyett a Beteg Fiú főszerepel, ki búcsút int strici-szélhámos karrierjének és meglátja az igazi nagy pénzt egy alacsony költségvetésű pornó film forgatásában. Rentet is Amszterdamba hívja mihasznáskodni míg Spud szert tesz egy barátnőre és egy gyerekre, közben Leith történetének megírásán munkálkodik. A Beteg Lány személyében Welsh új szereplőt ad a fiúk mellé. Nicola Fuller-Smith-ben, a Beteg Fiú rátalál a lázas nemi vágyának csillapítójára és egyben a lélek-gyalázó boldogsághoz vezető útra, keserves pofáraeséssel. Mindezek alatt nem egyszerű Begbie személyiségfejlődése sem - pszichésen veszélyesebb, mint az előző könyvben... Tíz évvel ezelőtt a drog volt a nyugati tömeg-szenvedély, mostanra a pornográfia vált az ifjonti hév tárgyává. Tíz év telt el a Trainspotting óta...

1680944_big
elérhető
9

Homérosz - Odüsszeia
Az ​Odüsszeia érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb.), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. Ebben a műben nem emberek küzdenek egymással, Odüsszeusz a természet erőivel veszi fel a küzdelmet: nem kétséges, hogy kivel rokonszenvezzen az olvasó, kiért aggódjon feszült, veszélyes helyzetekben. Az egyetlen komoly emberi gonoszság, amely megjelenik az eposzban, a kérőké. A velük való leszámolás - minden kegyetlensége ellenére - jogosnak és természetesnek érezhető. Az Odüsszeia természetesen több és más is, mint amit a mitológiában, az ókori görög polisz világában járatlan olvasó kivehet belőle, de remekmű volta éppen abban (pontosabban abban is) megnyilvánul, hogy különböző síkokon fogadható be.

Friedrich Schiller - Ármány ​és szerelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mikszáth Kálmán - Szent ​Péter esernyője
Mikszáth ​Kálmán Szent Péter esernyője című kisregénye egy részletesen kidolgozott anekdota köré épül: miszerint a gazdag és különcködő úr a törvényes örökösök kijátszásával a vagyonát szeretett nevelt fiára akarja hagyni. Az esernyő nyelébe rejtett kincs ugyan eltűnik, ám a mű mégis boldogsággal zárul, hiszen a legnagyobb kincs az életben a szerelem

Tatiosz - Mosolygó ​történelem
Híres ​emberek - nevezetes történetek. Bohókás tudósok, feltalálók, kaján művészek, írók, muzsikusok... Szórakoztató, szellemes történetek Diogenésztől Nagy Sándorig, Mark Twaintől G. B. Shaw-ig, Thálésztől Einsteinig, Puccinitől Verdiig

Book
elérhető
20

Isamu Fukui - Truancy
A ​Város háborúban áll. Az egyik oldalon a Törvénybehajtók, a másik oldalon... gyerekek. Olyan gyerekek, akik nem riadnak vissza a haláltól, mert nem volt gyermekkoruk. Ők a TRUANCY. Tack egy átlagos diák; tanárai kínozzák, szülei elhanyagolják, barátai nincsenek. Egy nap a húga szörnyű baleset áldozata lesz, és Tack megesküszik, hogy bosszút áll érte. Új világba kerül, ahol tanítómestere, Umasi erőt próbáló feladatok elé állítja, miközben kiképzi a rá váró élet-halál harcra. Miután csatlakozik a lázadó truantokhoz, esküdt ellensége egyben a vezére is lesz, és miközben Tack felveszi a harcot a Törvénybehajtók csapataival, csak arra vár, hogy leszámoljon Zyiddal... Isamu Fukui tizenhárom évesen már jelentős díjakat nyert írásaival. A TRUANCY-trilógia első könyve idén több mint húsz országban jelenik meg. Jelenleg a folytatáson dolgozik. Mintha _A legyek ura_ és a _Battle Royale_ ütéserejét sűrítette volna egy könyvbe. Fergeteges és akciódús utópia, amely egy totalitárius rendszer elnyomása alól kitörni vágyó szervezet elkeseredett és véres lázadásának állít emléket egy olyan világban, ahol a leszámolás, a bosszú, az árulás nagyon is valóságos, túlontúl is az...

Szindbad
elérhető
19

Krúdy Gyula - Szindbád
Kicsoda ​Szindbád, az álmok vizén hajózó legendás hajós, akinek édes-bús hazudozásait "hitetlen mosollyal és elámult szívvel" hallgatta mindazon "százhét nő, aki viszontszerette", kicsoda ez a folytonosan úton lévő, lányszöktető, a halálból is visszatérő és átváltozni tudó gavallér, aki, ha kell, fésű egy kacér asszony hajában, vagy ájtatos olvasó az ábrándos apáca kezében, garabonciás, vagy züllő dzsentri, magyar Casanova, vagy a költészet maga, amelynek varázsában felfénylenek a megkopott utcák és elkopott szívek, s hatására borba mártott ujjak írják az imádott nő nevét a kávéházak asztalának márványlapjára? Kicsoda ez a különös, több száz évet megélt bolyongó, aki "mindent szeretett, ami hazugság, illúzió, elképzelés, regény" és mégis "mindenért hiába rajongott, amit életében elérni óhajtott... hisz még százhétnél több volt azoknak a nőknek a száma, akik Szindbád ábrándvilágában piros karikákon hintáztak?" Immáron hatvan éve tűnődteti el olvasóit, s hódít meg új és új olvasógenerációkat, újból és újból megajándékozva őket a nosztalgikus álomvilágon is átsütő, elpusztíthatatlan életörömével életszeretetével. Kötetünk első ízben gyűjti össze valamennyi Szindbán-novellát, tartalmazza továbbá Szindbád álomképeit a Francia kastély és a Purgatórium című Szindbád-regényeket, valamint Kozocsa Sándor adatokban és elemzésekben imponálóan gazdag és pontos utószavát.

Móricz Zsigmond - Az ​asszony beleszól
Részletek ​az utószóból: "1933-ban írta ezt a regényt Móricz Zsigmond - ekkor jelent meg folytatásokban a Pesti Napló hasábjain. 1933-ban, a nagy gazdasági válságból való lassú, keserves kilábolás évében látszólag vidám, könnyed témához fordul az író. (...) Az asszony beleszól születésekor két vágy találkozik az író lelkében: a témakör, a társadalmi miliő szélesítéséé és a nagy könyvsikeré. Ezért játszódik a regény a nagyvárosi, ún. "középosztály" köreiben, s választ témájául rendkívül érdekes, feszült, izgalmas eseménysort. (...) Egyfelől bűnügyi regényt olvasunk (...). A bűnügy mögött egy társadalmi regény körvonalai húzódnak meg: egy Üllői úti bérház lakóinak élete, erkölcsei, reményei, örömei és szomorúságai - mindez négy ingyenjegy történetének rendkívül fordulatos és mulatságos keretében elbeszélve. (...) Szándéka szerint "lektürt": könnyű, szórakoztató olvasmányt írt. " (Nagy Péter)

Jókai Mór - A ​fehér rózsa
Halil ​Patrona és Gül-Bejáze szerelmének mesés-fordulatos története mögött valódi történelmi eseményei állnak. Halil Patrona a XVIII. század első felének nevezetes török történelmi alakja volt, aki személyes adottságai és az események összejátszása révén a hatalmas felkelés népvezére lett, s aki reformtervével akarta megújítani az alaposan elkorhadt szervezetű Törökországot. Ezt a történelmi eseményt idézte föl és színezte ki a hiteles török és általában mohamedán szokások, mesemozzanatok, adatok felhasználásával Jókai, megteremtvén ezt a szép, rövid lélegzetű regényt, amely egyszerre keleti színekből, hangulatokból szőtt mese és felemelkedő hőstörténet.

A. Szerafimovics - Vasáradat
Véres ​polgárháború dúl a fiatal szovjet államban a hatalom megtartásáért. Az ellenforradalom erői bekerítették a Krímben a tamanyi hadsereget. Megütközni a túlerővel rendelkező fehérekkel kudarcra ítélt vállalkozás lenne. Kitörni, ennek is megvan a kockázata, több száz kilométernyi utat kell megtenni ellenséges területen, a Fekete-tenger partvonalán haladva, és átkelve a kaukázusi hegyeken. A kivonulóknak csak egy része harcra fogható katona, útra kel a lakosság is, asszonyostul, gyerekestül, öregestül — mindenki, aki nem akar a régi módon élni. A szovjethatalom igenlése hősi erőfeszítésekre teszi képessé a régitől menekülőket, így születik meg a szedett-vedett, éhező, lerongyolódott tömegből -a harcban összekovácsolódott közösség, a „vasáradat". Szerafimovics regénye a polgárháborúról szóló gazdag irodalom egyik legszebb — szűkszavú epizódjaiban is monumentális —, megrendítő alkotása.

Gabriel García Márquez - Szerelem ​a kolera idején
A ​csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között. Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart. A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet egyaránt uralnak a misztikus események és a sztentori hangú bölömbikák; ahol a tengerben olykor még feltűnik egy éneklő vízitehén keblén a borjával, vagy egy gyönyörű vízihulla; ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről. Teljesen más világ ez, mint a mi közép-európai, misztikumtól mentes és romantikátlan valóságunk.

Paul Bowles - Oltalmazó ​ég
A ​cselekmény Észak-Afrikában játszódik, nem sokkal a második világháború után. Itt bolyong városról városra, egyre közelebb a sivataghoz egy fiatal amerikai házaspár, Port és Kit Moresby. A modern civilizáció önkéntes száműzöttei, de igazából maga az élet az, ami elől menekülnek, nyomukban hűséges és értetlen barátjukkal, akinek józan és fantáziátlan átlagamerikai elméje némileg irigykedve nem éri fel kényes dekadenciájukat. A túlfinomult és a primitív kultúra találkozása - Paul Bowles egész életművének alaptémája - ezúttal végzetesnek bizonyul: a két egymás iránt is csak reménytelenül vonzódó lélek minden szilárd belső támasz híján menthetetlenül pusztulásra van ítélve.

Benedek István - Ember ​és gyerek
Három ​kisregény: Ember és gyerek Két szerelem a varázsos erdő mélyén: egy tiszta gyermekszerelem, amely révbe juttatja a másikat, a szülők szemérmesebb és bonyolultabb szerelmét - ez a tárgya ennek a szokatlan hangvételű kisregénynek. Nem is az a szokatlan benne, hogy megszólalnak az erdő madarai, fái és virágai, s hogy az ember meg a gyerek - sértetten visszahúzódó felnőtt és a hozzá kerülő kisfiú - szinte ősközösségben élnek a természettel, szokatlanná az teszi, hogy a történet szereplői valamennyien tiszta szívű emberek. Ember és gyerek kölcsönösen nevelik egymást: a felnőtt megtanítja a gyermeket a jól végzett munka örömére, a gyermek pedig kiemeli a felnőttet keserű magányából. Egészséges életbölcselet sugárzik a könyvből: az összetartozásnak, a meleg otthonnak, a szép és dolgos életnek derűs bölcsessége. S az irodalomban járatos olvasó megérzi, hogy ebben a könyvben a mesemondó Benedek Elek szelleme támad új életre. Három ing "... egy különös könyvön dolgozom: Bot Péter képzeletbeli szkizofréniás lélekrajzában rekonstruálom, mi történik szkizofréniás lelkében, amikor éppen "megzavarodik", vagyis amikor hosszú neuraszténiás, kényszeres előzmények után "kitör" rajta az őrület..." Így jelezte az Aranyketrec-ben ennek a könyvének a születését az író. Valóban különös világot tár az olvasó elé: egy gyermekkorától fogva neuraszténiás ember álomvilágát, aki a realitástól elszakadva, mintegy a múlt században él, a temetőt járja, a holtak közül választ baráti kört magának, majd egy meggyilkolt varrónő iránt lobbant kései szerelemre, végre halluciánció nyomán azt képzeli, ő ölte meg a leányt. Kisvárosi történet 1935-ben egy tizenhat éves fiú szülei hirtelen elválnak, őt bátyjával együtt egy baráti házaspár gondjaira bízzák. A serdülő fiú tudni akarja, mi borította fel a harmonikusnak látszó családi életet. Valóságos detektívmunkával rágja át magát a kispolgári család konvencionális hazugságainak védőfalán. Lassanként lehámlanak róla a vallási és társadalmi előítéletek, amelyek közt nevelődött, szeme kezd kinyílni. A szerelmek, szenvedélyek és származási korlátok szövevényében mégis eltévedne, ha a bátyja házassági terve által előidézett drámai összeütközés kíméletlenül le nem rántaná a leplet a hazugságokról.

Bar%c3%a1tok
elérhető
0

Berkesi András - Barátok
Ha ​valamely megye vezetősége vagy gyár kollektívája a történet olvastán magára ismerne, az nem a véletlen műve. Mégsem termelési regény Berkesi András új könyve. Hősei sem akármilyen emberek. Gyermekkori barátságuk kiállta az ellenállási mozgalom, a börtön, a felszabadulás utáni nehéz feladatok, a rendcsinálás, a kitelepítések, az újjáépítés próbáját. Mégis szembekerülnek, sőt egyikükre - úgy tűnik - börtön vár, nemi erőszak, összeférhetetlenség és rágalmazás súlyos vádjai alapján. Vagy talán mégsem a két ember került az évek múlásával egymással szembe? Talán helytelenül felfogott alternatíva, a "megye vagy országos" érdek állította szembe őket? Erről szól a regény négy évtizedet átfogó izgalmas, fordulatos, őszinte története.

Marina Fiorato - A ​muránói üvegfúvó
Marina ​Fiorato regényében lebilincselően keveredik a történelem, a misztérium, a művészet, a zene, a romantika és a politika. A napjainkban és a XVII. századi Velencében játszódó történet két szálon fut. VELENCE, 1681… A köztársaság éltető ereje az üvegfúvás, és a velencei tükrök az aranynál is értékesebbek. A vérengző Tízek tanácsa féltékenyen őrzi titokzatos módszerüket, s ezáltal a muranói üvegfúvókat is, akik gyakorlatilag bebörtönözve élnek a lagúnák egy szigetén. Ám a legtehetségesebb üvegművész, Corradino Manin eladja a titkot és ezáltal a lelkét is a Napkirálynak, a francia XIV. Lajosnak, hogy új jövőt teremtsen leányának.. Ennek az egyedülálló tükörkészítési technikának a megszerzésével sikerült megépíttetnie a Napkirálynak pazar Versailles-i kastélyában a Tükörgalériát. NAPJAINKBAN… Évszázadokkal később leszármazottja, Nora Manin boldogtalan londoni élete elől menekül Velencébe – elhatározta, hogy ősei városában folytatja életét és a családi mesterséget. A szenvedélyes és tehetséges ifjú hölgy azonban nem is sejti, hogy ismert neve hamarosan mekkora veszélybe sodorja. Lázasan kutat páratlan tehetségű üvegfúvó őse életének rejtelmei után, s közben bízik abban, hogy új életre és talán szerelemre is talál Velencében, ám előbb meg kell küzdenie a múlt démonaival. Miközben élete egyre jobban kiteljesedik és számtalan rég eltemetett titokra derít fényt, rájön, hogy a múlt talán soha nem lesz olyan áttetsző, mint a kifújt üveg… Corradino és Nora Manin sorsa az időn átívelve összekapcsolódik, és mikor szörnyű titkok kerülnek napvilágra, a lány megérti, hogy csak akkor lelhet békére, ha tisztára mossa őse nevét. A valós személyeket bemutató reneszánsz korszakban és napjainkban párhuzamosan játszódó izgalmas történet a világ egyik legszebb városába repíti az olvasót, aki úgy érzi, a két főhős társaságában maga is bejárja Velence gyönyörű tereit és utcáit. "Marina Fiorato csodálatos két szálon futó történetet szőtt, művészettel, szerelemmel, intrikával és ravaszul ábrázolt karakterekkel.... elállt tőle a lélegzetem...." - Susan Vreeland, A jácintkék ruhás lány szerzője "Lebilincselő regény titkokról, odaadásról, szeretetről és árulásról. Fiorato biztosan meghódítja az olvasóit ezzel a gyönyörű és bonyolult Velencei történettel. Magával ragadó szereplői izgalmassá teszik ezt a lenyűgöző regényt." – Kate Furnivall, az Orosz szerető és a Vörös sál szerzője

Emmi
elérhető
19

Méhes György - Emmi
Az ​egyedül élő öregasszonyról, Emmi néniről már senki sem tudja, hogy hajdanában álomélet várt rá. Szépsége mellett gyönyörű hanggal áldatott meg, Európa operaszínpadjai, délceg vőlegény, siker és boldogság ígérkezett, míg el nem jött a végzetes nap. A mindent elsöprő szerelem áldozatául esett Orsolya és a pénz ördögi világában fuldokló Gina után Emmi a harmadik erdélyi grácia, akinek története olyannyira fájdalmas, akár egy görög tragédia. Érzelmes, ugyanakkor kegyetlen ez a regény, ragyogó ötvözete lélekrajznak és kalandnak.

1484173_761686373847733_1407331811_n
elérhető
46

Émile Zola - Nana
Fauchery ​írása … egy fiatal lány története volt, aki alkoholisták negyedik-ötödik generációjából született, vérét megrontotta a nyomor és az ivás tartós örökletessége, mely benne a nőiség kóros túltengésébe csapott át. Egy külvárosban nőtt fel, a párizsi utcakövön; és nagyra, szépre, bujára nőve, mint a trágyadombon hajtatott növény, bosszút állt a koldusokért és az elhagyatottakért, akiktől származott. … Természeti erő lett belőle, a pusztítás kovásza…” Ő Nana, a Variétés Színház ünnepelt dívája, a buja szőke Vénusz, akinek lábai előtt ott hever egész Párizs. Fiatalok és vének, arisztokraták és polgárok, gazdagok és szegények, nősek és nőtlenek. És Nana ádáz kéjjel és dühvel tapod rajtuk. Mohón habzsolja és herdálja az életet, keze között hatalmas vagyonok olvadnak el, hószín combjai szorításában férfiak tucatjai vergődnek és zúzódnak halálra. Az olcsó utcalányból lett luxusprostituált tündöklése és bukása egybeesik a második császárság végnapjaival, a porosz–francia háború kitörésével. A Nana megírása idején pornográf műnek számított. Olyannak, amely azután klasszikus regénnyé nemesedett.

William Faulkner - Fiam, ​Absolon!
A ​név, amely a múlt század végi amerikai Délen nevelkedett fiatalember emlékezetén, képzeletén és lelkiismeretén végigvisszhangzik: a Thomas Sutpené. Azé az emberé, aki puszta kézzel uradalmat hasít ki a vadonból, házat épít, dinasztiát alapít; aki átküzdi magát nélkülözésen, társadalmi előítéleten és polgárháborún, egészen a végső és teljes bukásig: gazdagsága odavész, családja szétzüllik, gyermekei egymást pusztítják, maga erőszakos halállal dicstelen véget ér. A történet: tündöklés és nyomorúság; fölívelés és lehanyatlás: klasszikus tragédia. Jellegzetesen déli történet: a fajgyűlöletben gyökerező "különleges intézmény" átkos következményeinek elrettentő példája. De jellegzetesen amerikai történet is: a "korlátlan lehetőség" illúziójára épült nagyszabású válallkozás paradox példázata. Megmutatja, hogy mire képes - és mire nem - önerejéből, önmagát maradéktalanul megvalósítva (és megsemmisítve) az ember. Közönséges emberi történet tehát? A halált, az embertelenséget bontja ki az egyéni sors és a nemzeti hagyomány fájdalmasan eleven anyagából. Mi történt Sutpen Százán; mit tett Thomas Sutpen: Az olvasó is éppúgy találgathatja, mint a négy elbeszélő akármelyike; akár úgy is, mint egyikük, az a megszállott déli fiatalember: A hang és a téboly ismerői számára oly emlékezetes Quentin Compson. Mit tudhat az öngyilkosjelölt Quentin a mások életéről; mit tudhat az európai olvasó az amerikai Délről: csak kérdezgetni tudunk. Kérdéseinkre négyen felelgetnek; ugyanazt mondják, de nem ugyanúgy. Hallomásból és emlékezetből, merész fantáziával és konok szenvedéllyel idézik, toldozzák-foldozzák a mesét; s így teremtenek, visszamenőleg és maradandó érvénnyel, mítoszt - abból, ami krónikának már rég bevégeztetett. Ők, az elbeszélők az elbeszélés igazi hősei, mert a nagy történet, végső soron: egy nagy regény keletkezéstörténete, amelyben elválaszthatatlanul egy az alkotó, a befogadó és a szereplő, a fikció és a valóság. Megosztva és együttvéve valamennyien részesei az egy és oszthatatlan emberi "igazságnak". "Az ember egymaga - mondta regényét magyarázva a szerző - sohasem tud szembenézni az igazsággal. Az igazság vakít. Belenézünk, de csak egy változatot látunk belőle..." Faulkner "igazságát" nem annyira a látvány sejteti, mint inkább a hang: az Elbeszélés Hangja. A hang az emberiség történetének legmélyéről hallatszik - mint az Atreidák meséjének görög tengermoraja... mint a bibliai Dávid király sírása: "... Édes fiam, Absolon! Absolon, édes fiam!..."

Kollekciók