Ajax-loader

kollekció: Szépirodalom

“Az írás nem könnyű mesterség. Sok műveltséget, fáradságot és tintát igényel.”
(Rejtő Jenő)


Covers_115765
elérhető
2

Bret Harte - Aranyásók
A ​cím önmagáért beszél! A vadnyugatot idézi: nehéz sorsú, kalandos életű emberek világát, sziklás hegyormok alatt vágtató postakocsik és elfelejtett, beomlott aranybányák képét. Aki ezeket az izgalmas szép elbeszéléseket írta, maga is ott töltötte ifjúságát, a múlt század végi Kalifornia aranyat ígérő, vad vidékein: s talán éppen ennek köszönhető hogy hőseiben a fiatalos kalandvágy annyi romantikus bájjal keveredik. Francis Bret Harte nemhiába volt a maga korában Amerika legnépszerűbb novellaírója. Népszerűsége több mint fél évszázaddal halála után, ma sem csökken.

Esterházy Péter - Semmi ​művészet
_Végigbeszélte ​franciául anyám a hatvanas, hetvenes éveket. Kisfiam, franciául még az elvtárs is elviselhető hangzat. Úgy bújt a francia nyelvbe, mint egy bunkerbe. Nem, a bunker az inkább német volna, betonfedezék, a nyelv a menedéknek egy könnyebb fajtája, baj esetén nem is védne semmitől, rejtek, enyhhely, védőszárny, amibe viszont nem lehet belebújni. Ha kijött a franciából, belement a futballba. Úgy is lehet mondani, hogy anyám egy életen át állandóan menekült. És úgy is lehet mondani, hogy állandóan boldog volt._ "MINDEZT MAJD MEGÍROM MÉG PONTOSABBAN IS." Ígéret, fenyegetés vagy idézet volt _A szív segédigéi_ utolsó mondata? 1985-ben, amikor számozatlan, gyászkeretes oldalakon megjelent Esterházy Péter könyve, ez a sokat idézett mondat leginkább egy írói attitűd megnyilvánulásának tűnt. A _Harmonia Caelestis_ és a _Javított kiadás_ apakönyvei után most, huszonhárom évvel később, a _Semmi művészet_ megjelenésével nyer új jelentést a fenti mondat, és a fenti mondatot megelőző segédigékbe tört anyahalál-könyv. A _Semmi művészet_ a föltámasztott anya könyve, az anyáé, aki ismeri a lesszabályt, és akinek nyelve, mely által a világhoz való viszonya meghatározódik, a futball nyelve. A fiú csak ehhez képest van, és minden és mindenki más is csak ehhez az anyafutballnyelvhez viszonyítva létezik. A futball, mely a szerző előző könyvében inkább a magántörténelem-írás eszköze és terepe volt, ebben a regényben mint világszemlélet van jelen, melynek eredője az anyához és az anyanyelvhez való viszonyban gyökerezik: anyanyelv-komplexus. Ha az olvasó Esterházy Péter regényében a "családtörténeti" szálat keresi, megtalálja - finoman megírt, kerek történetekben. Ha érzelmeket akar, azokat is: plátói szerelem, gyengédséggel teli házastársi szeretet, no meg az anyai meg az apai. Aki az esterházys-önreflektív szövegvilágra kíváncsi (hol kezdődik, és hol végződik az író?), az sem fog csalatkozni. Irónia, szépség, történelem, aranycsapat, apa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, anya, élet és halál, főként halál, de az nagyon szépen megírva. És az élet is, persze, a halál előtt.

Sánta Ferenc - Húsz ​óra
A ​cselekmény összesen húsz óra alatt pereg le, e 20 órába sűríti bele a szerző hatalmas erővel a korszak összeütközéseit (1945-től a könyv megírásáig.) Az összeütközések a falu volt szegényparaszti társadalmán belül történnek, háttérül a személyi kultusz súlyos évei, illetve az 1956-os forradalom napjai szolgálnak.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Mikszáth Kálmán - A ​dzsentri fészek
Az ​a fekete folt Lapaj, a híres dudás Timár Zsófi özvegysége A bágyi csoda A Gózoni Szűzmária Szegény Gélyi János lovai A gyerekek A néhai bárány A kis csizmák stb.

Cseres Tibor - Fekete ​rózsa
Szerelmes? ​Bűnügyi? Társadalmi? A könyvről, amelyet kezében tart az olvasó, csakis külsőséges dolgokat érdemes és illendő elmondanom: mintha gyermekemről beszélnék, viselkedéséről, modoráról, ruházatáról árulkodhatok csupán. Mióta írásban gondolkozom, szerettem volna olyan izgalmas történetet alkotni, mint egy bűnügyi regény. Azazhogy egészen pontosan fejezzem ki magamat: novellát vagy regényt mindig is szerettem volna olyan izgalmasan, érdekfeszítően írni, mintha detektívnyomozásban sikerülne részeltetnem az olvasót. Igazából azonban soha nem voltam, s most sem vagyok az öncélú szórakoztatás híve, de kezdettől azt tartom, az írónak joga van hozzá, hogy olvasóját minden tisztességes eszközzel művéhez kösse. Az olvasó pedig joggal elvárhatja az írótól, hogy minden ötletességét latba vesse, ha valamely fontos mondanivalójával meghallgattatást akar elérni. Nem szándékozom most felsorolni, milyen írói eszközöket tartok tisztességeseknek, tehát szakmailag becsületeseknek - az érdeklődő izgalom felkeltését azonban a jó ügy érdekében mindig megengedettnek, sőt szükségesnek tartom. A Fekete rózsa igyekvésem szerint persze nem csupán bűnügyi történet, bár a műfaj minden latba vethető eszközével élni szeretnék benne. Ezeken túl azonban számos olyan fogást is alkalmaztam, amely a kriminalisztikában eddig nem volt ismeretes. Mi hát regényem szándéka? Ami a bűnökön és a nyomozáson túl van? Ez ügyben a felderítést, a vizsgálatot, a nyomozást az olvasóra bízom. _Cseres Tibor_

Anatole France - A ​fehér kövön
Három ​nagy kultúra találkozik ebben a könyvben. Az antik világ, a mai társadalom és a jövő utópiája. A ma legfinomabb írójának csodálatos szellemessége és tudása tekint itt vissza a görög-római időkbe, a kereszténység kezdőidejére, hogy rajtuk mérje egy elkövetkező társadalom lehetőségét és boldog berendezését. A legszellemesebb társadalmi utópia.

Mihail Solohov - A ​hazáért harcoltak
A ​Nagy Honvédő Háború témájának feldolgozásából nagyszerű alkotások születtek a szovjet irodalomban. Ezek közül is kiemelkedik Solohov legújabb, még nem teljesen befejezett műve, amelynek eddig elkészült részletei is összefüggő egészet alkotnak. Mi emeli naggyá e regényt? Mindenekelőtt Solohov páratlan emberábrázolási módja, amelyet megcsodálhattunk már a "Csendes Donban", az "Új barázdát szánt az eke" és más alkotásaiban. A mű cselekménye a háború kitörésének első éveiben játszódik, a legdrámaibb, a legkritikusabb időszakban, amikor a szovjet haderő visszavonulni kénytelen. A visszavonulást fedező egyik ezred katonáinak heroikus küzdelmét mutatja be az író, amelyből mindössze huszonheten maradtak életben, de az ezred szentségét: a zászlót megőrizték. E hősöknek állít méltó emléket Solohov. első éveiben játszódik, a legdrámaibb, a legkritikusabb időszakban, amikor a szovjet haderő visszavonulni kénytelen. A visszavonulást fedező egyik ezred katonáinak heroikus küzdelmét mutatja be az író, amelyből mindössze huszonheten maradtak életben, de az ezred szentségét: a zászlót megőrizték. E hősöknek állít méltó emléket Solohov.

Jack London - Messze ​földön
Jack ​Londont (1876-1916) az amerikai naturalizmus egyik legjelesebb képviselőjének tartják - a hősiességről, az eszményeknek feláldozott életről mégis kevesen írtak olyan romantikus lángolással, mint ő. Az emberi társadalom megreformálásáért küzdött, s a legkedvesebb hősei "éneklő" és "beszélő" kutyák, legkedvesebb színterei erdő és tenger. Csupa ellentmondás: ez kölcsönöz különleges izgalmat, feszültséget művészetének. Mintha életét is maga írta volna: egy különc csillagjós és egy jó házból való úrilány törvénytelen gyermekeként látta meg a napvilágot San Franciscóban. Tizenöt éves korában mint közveszélyes csavargót börtönbe zárták. Tehervonatok tetején beutazta a déli államokat, majd tengerésznek állt be. Fiatal korától kezdve rengeteget olvasott: szépirodalmat, filozófiát egyaránt. 1896-ban csatlakozott egy aranyásó-expedícióhoz; aranyat ugyan nem talált, de későbbi elbeszéléseihez, regényeihez anyagot bőségesen. Első novellája 1899-ben jelent meg. 1903-ban adták ki A vadon szava című regényét, s ezzel egy csapásra meghódította az amerikai közönséget. Élete végéig csaknem ötven kötetet jelentetett meg. Martin Eden (1909) című regényében önnön küzdelmes fiatalságának történetét írta meg. Élete második felében megismerkedett a szocializmus eszméivel, s bár sok téves, naiv, zavaros elképzelés színezte az ő szocializmusfogalmát, mindig bátran hangoztatta a társadalmi egyenlőség jelszavát. Ő volt a Szocialista Munkáspárt egyik legnépszerűbb előadója és írója; A mélység népe című szociológiai riportkönyve leplezetlenül feltárja a munkások és munkanélküliek, a nyomornegyedek lakóinak életét. Írói és anyagi sikereinek csúcsán birtokot vett Kaliforniában, és szenvedélyesen gazdálkodott rajta. Saját jachtján elutazott a Dél-tengerekre, s onnan hozta magával nem egy novellájának és A beszélő kutyá-nak motívumait. Írói működése azonban ekkor már a hanyatlás jegyeit mutatja. Egyre többet írt pénzért, egyre kevesebbet a belső mondanivaló ösztökélésére. Már csak egy-egy novellában csillan fel a régi Jack London ereje és valóságigénye. Lassan elszakadt a szocialista mozgalomtól is; az alkoholizmus szenvedélye mindjobban eluralkodott rajta; csapások érték a birtokát; családi életében nem talált megfelelő támaszt, s végül, negyvenéves korában, túladagolt morfium vetett véget életének. Az irodalomtörténet öngyilkosságot sejt, de lehet, hogy az alkohol és a kábítószer végzett roncsolt, beteg szervezetével. Ezt az ellentmondásos, kalandos, lebilincselően érdekes emberi és írói életutat kíséri végig kötetünk huszonhat elbeszélése, a Jack London valamennyi novellatípusából válogatott jellegzetes darabok gyűjteménye.

Karinthy Ferenc - Utolsó ​cigaretta, utolsó ítélet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alison Lurie - Feltételes ​megálló
...Anglia ​volt és lesz képzeletének és vágyainak földje. Negyedszázadon át csak gondolatban látogatta; lassan, szeretettel alakítgatta ki, rendezte be kedves könyveiből, Beatrix Pottertől Anthony Powellig. Amikor pedig végre megpillantotta, úgy érezte magát, mint a mesebeli gyerekek, akik felfedezik, hogy bemászhatnak a nappali szoba falán lógó képbe... Alison Lurie amerikai írónő a patinás Cornell Egyetemen (Ithaca, New York állam) az angol irodalom professzora. Számos regényt, gyerekkönyvet, tanulmányt írt, megszámlálhatatlan irodalmi kitüntetésben, előkelő díjakban részesült. Feltételes megálló című regénye elnyerte az irodalmi Pulitzer-díjat.

László Ervin - Harmadik ​évezred
A ​Budapest Klubban nem pusztán rokon lelkek találnak egymásra - sokkal inkább olyan emberek társulnak itt, akik felismerték, hogy a jövőbeli problémák nem oldhatók meg a jelen logikájával, még kevésbé a múlt szabályrendszerével. László Ervin volt az, aki megálmodta ezt a szervezetet. Hívó szavára a legkülönbözőbb hátterű és karakterű emberek gyűltek össze, hogy társai legyenek ebben a nagy kalandban, melynek célja, hogy kiterjessze a képzelet eddigi határait, és így képessé tegye az embert, hogy szembenézzen a gyorsan változó társadalom kihívásaival? Ez a könyv kihívás minden eredeti gondolkodó, minden úttörő, az emberiség összes alkotó szelleme számára." Sir Peter Ustinov

Balázs Anna - A ​bukott lány
Ilus ​mai kislány, és társadalmunkban minden feltétel megvan az Iluskához hasonló leányok emberi kiteljesedéséhez. Ám Oszkó Ilona körülményei fölöttébb kedvezőtlenül alakulnak. Az iszákos apa elviselhetetlen légkört teremt a kis Oszkó-családban, és a jobb sorsra érdemes Ilus útja messze elkanyarodik a megszokott iránytól. És ez a rendellenes út a javítóintézetbe vezet. Ki a felelős Ilusért és az Oszkó-család hányattatásaiért? Van-e út, amelyen Ilus kijuthat a javítóintézetből a becsületes emberek társadalmába? Van-e lehetőség az Oszkó-féle félrecsúszott emberek megmentésére? Ezekre a kérdésekre válaszol ebben az új, érdekes meseszövésű regényében Balázs Anna, József Attila-díjas írónő, aki már korábban megjelent munkáival is bebizonyította, hogy kitűnően ismeri mai életünket.

Dymphna Cusack - Fekete ​villám / A megperzselt fa
FEKETE ​VILLÁM Tempe Caxton negyvenöt éves, de ezt senki se mondaná róla: ragyogóan szép, elegáns és híres asszony, az ausztrál tévé egyik sztárja. Élethivatásának tekinti a szépség dicséretét és megtartását, mert az igazi női feladat szerinte: tetszeni. De mi történik, ha mindennek villámcsapásszerűen véget vet egy véletlen? Ha a férfi, akire egész életét feltette, egyszerre otthagyja egy másikért, aki nem szép, de nagyon gazdag? Tempe úgy érzi, összeomlott egész világa, és inkább a halálba menekül. Öngyilkossági kísérlete nem sikerül, s miközben ébrenlét és ájultság között lebeg, letesznek az ágyára egy vékony füzetet: évekkel ezelőtt a Malájföldön elesett fia naplóját. Ez a napló felfed előtte egy soha nem sejtett titkot, és egyszerre fordulatot hoz egész életébe... A MEGPERZSELT FA Leskelődő szempár figyeli eleinte csodálattal, majd egyre növekvő rémülettel, amint egy fiatal férfi újra meg újra meglovagolja a félelmetes sziklazátonyok felé hömpölygő hullámokat. Ez az ember vagy őrült, vagy szándékosan keresi a halált! Az ausztrál tengerparton megjelenő ismeretlen fiatalember végső kétségbeesésében valóban a halált választaná. Gyűlöli azt a társadalmat, amely a "hazafiság" jelszavával arra kényszerítette, hogy mint önkéntes vegyen részt a világ legigazságtalanabb háborújában, azután pedig kitaszította magából. Ő a szüleit, egykori barátait nem akarja többé látni - fiatal és szép felesége pedig őt, az elrútított férfit. Számkivetettségében osztozik egy árván maradt bennszülött kisfiú s egy lelkileg kifosztott, magára hagyott fiatal nő.

André P. Brink - Fekete ​éjbe nézve
Joseph ​Malan fiatal dél-afrikai néger a kivégzését várja a börtönben: megölt egy fehér nőt. És Malan előtt elvonulnak ősei, Lea, a rabszolgalány és Adam, a gyilkos, a lázító Moses és Dlamini-Daniel, aki a szerelméért vesztette el a szeme világát, Abraham és gyönyörű fehér bőrű felesége, és mind a többiek, akiken átgázolt a történelem, akiket megnyomorítottak, megkínoztak a baas-ok, a fehér urak, és akik mégis éltek, szerettek szenvedéllyel - és szájról szájra adták a család történetét. Hogyan merült le Joseph Malan, a kirobbanóan tehetséges színész olyan mélyre a vigasztalan éjszakában, hogy onnan már nincs visszaút: miért ölte meg szerelmét, Jessicát? - erről szól a regény. A halálraítélt újra végigéli szomorú-színes gyerekkorát, férfivá érését, szerelmeit; az Angliában eltöltött éveket; a Dél-Afrikába való visszatérést, a színtársulat-alakítást és a szüntelen hajszát, a vad űzetést, a Jessicára találást és végül a remények, tervek ellobbanását. A dél-afrikai író regénye - amelyet pornográfia címén nyomban a megjelenése után betiltott a pretoriai cenzúra - a francia és az angol kritika szerint az utóbbi évek legkegyetlenebbül őszinte könyve Dél-Afrikáról.

Covers_75486
elérhető
0

Deák Csaba - Ördögmalom
Két ​furcsa alak halandzsázása egy földmélyi bunkerben, majd egy odacsalt emberke hátborzongató és mégis komikus vallatása, testi-lelki megtörése az Elhárítás figyelő szemei előtt . Mindez csak egy gyilkos hatalmi játszma része, vagy a végén felbukkanó rejtélyes űrlakók manipulálták a tragikomikus színjátékot...? – Megjelenésük után a szereplők fejei már csak ijesztő halotti maszkok. Szélsőséges terrorista csoportocska akar bosszút állni az őket frusztráló társadalmon. A katonai és polgári elhárítás csetlik-botlik az események nyomában, ám az egymással rivalizáló szervezetek nem bírnak az ördögi véletlen-láncolattal, ami szinte törvényszerűen vezet a főváros szívében egy atombomba felrobbantásához. Klinikai halál állapotából visszatért embertársunk számol be „élményeiről”, ám homályos jelentésű szavain elmondhatatlan borzalmak sejlenek át. Hogyan járhatja meg a legelszántabb állatbarát, ha egyszer a balszerencse üldözőbe veszi? – megtudhatjuk egy másik írásból. Mindezek után talán felüdülést jelentenek majd az Olvasónak a „Tündér-idő” versei.

Michela Murgia - Accabadora ​- A lélekanya
Vajon ​miért vette magához Bonaria Urrai, az idős varrónő, Mariát? - kérdezgették egymástól Soreni lakói, de választ senkitől sem kaptak. Ha az öregasszony és a kislány végigment együtt a falun, rosszindulatú megjegyzések röpködtek a nyomukban, pedig együttélésüknek egyszerű magyarázata volt: Bonaria néni azért fogadta örökbe a kislányt, hogy felnevelje és örökösévé tegye, majd legyen mellette valaki, aki gondoskodik róla, amikor ő szorul támogatásra. Maria, aki egy özvegyasszony negyedik lányaként megszokta, hogy a gyerekek közt ő az ,,utolsó", nem győz csodálkozni, hogy az idős varrónő milyen odaadással és figyelemmel veszi körül, és otthont és jövőt kínálva fel neki. Mégis, ebben a feketébe öltözött öregasszonyban és végtelen csöndjeiben titok lappang: Maria észreveszi, hogy Bonaria néni egyes éjszakákon eltűnik, és ráérez, hogy a Néni valami - az élettel és a halállal kapcsolatos - ősrégi tudás birtokában lehet. Michela Murgia könyvének nyelvezete tömör és költői, melynek segítségével a regény tabutémáját leegyszerűsítés nélkül bontja ki. Megfelelő szavakat talál a jelen kérdéseihez is, miközben egy távoli világról, és annak titkos, belső egyensúlyáról mesél, mely világban a feltett kérdésekre még egyszerű és világos volt a válasz.

Bovaryn%c3%a9
elérhető
27

Gustave Flaubert - Bovaryné
"Emma ​Bovary nyomorúságos kalandjai a tragédia szférájába emelkednek, mégpedig azért, mert egy közömbös, segítségre képtelen, vigaszt nem nyújtó világtól körülvéve, neki magának kellene a hitvány anyagból a gazdag és ritka értéket lepárolnia. És bele is fog a vállalkozásba, tudatlanul, vezető nélkül, nemes szórakozás híján, s kiszolgáltatva a tudatában kavargó természetes és mesterséges ösztönzőknek - hogy szükségszerűen csúfos kudarcot valljon vele; olyan kudarcot azonban, amely a következő fordulatban lehetővé tette, hogy Flaubert a legtalálóbban, a legtökéletesebben előadott történetet kerekítse ki belőle." _Henry James_

Csányi Vilmos - Jeromos, ​a barátom
"A ​kutyák érzelemvilága általában nagyon gazdag, Bukfenc is sokszor kifejezte szeretetét, aggodalmát irántam, de Jeromosnál valahogyan ez is másképpen van. Bukfenc mindig mindenben meg akar felelni, Jeromos viszont abszolút önálló egyéniség, és szeretetét az emeli magasabb szintre, hogy mindig ott van mögötte a függetlenség. Megpróbálom néhány történettel érzékeltetni ezt. Jeromos nekem fogad szót, de ne tessenek valamiféle katonás engedelmességet képzelni e mögé. Jeromos szót fogad, hacsak az éppen végzett tevékenységét, mondjuk egy idegen kutya megfegyelmezését, nem tartja pillanatnyilag fontosabbnak. Megfegyelmezi gyorsan, majd szótfogad, miközben én vöröslő fejjel üvöltök, hogy Jeromos, nem! Gyere ide! Ez alatt az idegen kutya gazdaasszonya hisztérikusan sikoltozik a háttérben. Szóval időnként kisebb nagyobb konfliktusaink vannak, egy nagyobbról töredelmesen beszámoltam már az ikerkötetben. Jeromosra jellemző viszont, hogy pontosan tisztába van azzal, hogy valamilyen szabályt megsértett, ha ilyenkor rácsapok, hozzávágok valamit, vagy csak kiabálok, akkor ezt a fegyelmi aktust magától értetődőnek tartja, és egyeben azt is gondolja, hogy ezzel az ügy lezárult, a barátság a régi.

Quinn_izmael
elérhető
67

Daniel Quinn - Izmael
„Az ​Izmael eredeti felfedezés. Sokáig fennmarad.” Ray Bradbury "Az ablaküveg tompán visszaverte a fényt. Egy pillanatig továbbra is saját szemeimbe bámultam, majd megpróbáltam az üvegen túlra nézni – és azon vettem észre magam, hogy egy másik szempárba nézek. Rémülten hőköltem hátra. Ijedtségem tovább fokozódott, amikor felfogtam, hogy mit láttam. Az üveg túloldalán egy kifejlett gorilla volt. Tömege önmagában volt riasztó Nagyon békésen, félig ülve, félig fekve egy vékony, zsenge ágat majszolt élvezettel. – Te vagy a… a tanár? – Habogtam. Bólintott. – Én vagyok a tanár. Így ismerkedünk meg Izmaellel, egy roppant tudású teremtménnyel. Van egy története, amit el akar mesélni, olyan, melyet emberi lény korábban nem hallott soha. A történet az ember helyéről szól, de nemcsak emberöltőnyi léptékben, hanem az idő síkján kivetítve a földtörténet múltjába és jövőjébe is. Mint minden nagy tanító, Izmael is elutasítja, hogy megkönnyítse számunkra a leckét. Története az idő keletkezésével kezdődik, történelmi magyarázatai pedig tankönyvben soha nem jelentek meg. – Az az ember rendeltetése, hogy uralkodjon a világ felett? Vagy talán létezik egy magasabb rendű hivatás számára – egy csodálatosabb, mint amilyet az ember valaha is elképzelt magának? Ebben a rendkívüli regényben egy ember és egy gorilla olyan szellemi kalandra vállalkozik, mely újrafogalmazza, hogy mit jelent embernek lenni. Agyafúrt, szellemes, mély, az Izmael az elme és a lélek bűvészmutatványa."

Walter Matthias Diggelmann - Én ​és a falu
Mulatságos ​egy falu ez valahol a svájci-olasz határon, ahol a fő jövedelemkiegészítő forrás az idegenforgalom és a csempészet. Különös figurák panoptikuma ez a falu, ahol korántsem olyan idillikus minden, ahogy ezt az idelátogató olasz és német turisták elképzelik. Tina, Marianne, Alfredo és Marcello, Ildo, Chichi Ponti, Jakob, Tomkowitz Pino Patocchi és a falu többi lakójának problémáit derűben oldja fel W. M. Diggelmann humoros, ironikus, anekdotikus elbeszélésmódja. "Pino Patocchit, miután a rendőrség tizenöt évvel ezelőtt elfogta, négy héten át hazudott, mindent tagadott, ostoba történetekkel traktálta a rendőr-tisztviselőket és az államügyészt, pszichiáter elé utalták, és pszichoteszteket végeztettek vele, többek közt egy asszociációs tesztet. - A jóember -meséli Pino- azt mondja például, hogy karácsonyfa, mire közölnöd kell vele, hogy mi jut erről eszedbe. Szóval, ő azt mondta karácsonyfa, én meg azt, hogy asszony az ágyban. Ő azt mondta, vasút, én meg azt, hogy asszony az ágyban. Mindig azt válaszoltam, hogy asszony az ágyban. A pszichiáter mérges lett, megkérdezte, miért mondom mindig azt, hogy asszony az ágyban. Mire azt feleltem, hogy én mindig és mindenütt arra gondolok, hogy asszony az ágyban, és szeretem az asszonyokat az ágyban."

Illyés Gyula - Vadak ​etetése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kazinczy Ferenc - Fentebb ​stylus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eötvös József - Magyar ​élet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Galileo Galilei - René Descartes - Igazságkeresők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

II. Rákóczi Ferenc - Mikes Kelemen - Emlékiratok ​és levelek
Emlékiratok, ​Törökországi levelek.

Louis Bromfield - Rohan ​a víz
Az ​egységes új államot, s a rabszolgáknak a szabadságot megteremtő amerikai polgárháború idején játszódik ez a kalandos, szerelmes, drámai történet. New Orleans sikátoraiban és a Mississippi deltájának mocsaras útvesztőiben folyik a küzdelem a vagyonért, az életért, a boldogságért. E könyv - akárcsak a szerző Árvíz Indiában c. műve - lebilincselően tárja az olvasó elé, a mindig mindenkit érdeklő örök kalandot: a szerelmesek megismerkedésétől az összeölelkezésükig tartó történetet.

Móra Ferenc - Ének ​a búzamezőkről
Otthon, ​az én hazámban, szikkadt és száraz a föld, nem álmodik a paradicsomról, és elérhetetlen magasságban boltozódik fölötte a félénken kékülő ég. Otthon, az én hazámban nem virágzanak kaméliafák, nem nevezik el a tereket a megváltásról, és nincsenek megváltott emberek, akik kacagva csókolódzanak az élettel, csak lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberek vannak. Otthon, az én hazámban csak a búzamezők mernek még harsogón zöldülni,a szélesen kiterített bársonyszobrok a teremtő Isten asztalán, betakarói és elsimogatói a sebeknek, amiket ember ekéje vágott a földeken és Isten ekéje az embereken. Otthon, az én hazámban, az alvó akácok, a kipattant szemű jegenyék alatt, az aranyszőke vadvizek mentén ma nagy ünnepük van a lehajtott fejű, szomorú és fáradt embereknek. A pusztai harang szavára előbogárzanak a piros cserepes házakból és nádtetejes viskókból a Ferencek és Mátyások, az Etelek és Rozák, kézen fogják a Péterkéket és Marikákat, és föláradt homokon, tocsogós semlyékeken keresztül lassan topognak a szűzmáriakék és szentjózsefsárga lobogók után a búzamezők koszorújában, lehajtott fejjel, szomorúan és fáradtan. …Otthon, az én hazámban nem terem meg a babér, és nem fonnak belőle koszorút annak a magános énekesnek, aki az útszélén a maga dalát dúdolja maga elé az alkonyatba, amely nemsokára eltakarja. De azért csak végigdúdolom, amit kezdek, nem a babérért, hanem mert jó énekkel végezni a napot, és mert szeretlek benneteket, városok és búzamezők egyformán lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberei. Itthon, az én hazámban, az aranyszemű homokon, ahol a végét dúdoltam el az éneknek, amely nem lehet másforma, mint az énekese, fürjröptű és vadgalamb-melódiájú, mi van itt az én hazámban, amiről érdemes éneket mondani? Az aranyszemű homok, amely majd a nyáron beleömleszti aranyát a búzaszembe, az őszön a szőlőszembe? De az énekesnek már most is megtermi a búzavirágot, a pipitért, a pipacsot, a szarkalábat, amik első pajtásai voltak tipegő gyerek korában és amikről ma is azt hiszi, amit akkor gondolt: hogy ezekkel a Ferencek és Etelek szíve küld föl üzeneteket a föld alól. Igen, a föld, bölcsője és koporsója Ferencnek és Etelnek, Rozának és Mátyásnak, a föld megmarad, és őróla dúdolom én ezt az éneket.

Dobozy Imre - Hatalom ​nélkül
Az ​író vallomása: "Nem restellem kimondani (regények, drámák, filmek, novellák sora után), hogy csupán az írás kedvéért sose ültem asztalomhoz. Ez persze nem erény. Nem is vétek. Alkat dolga: épp ezért értelmetlen pályatársainkat arról faggatni, ki mikor, miért, hogyan ír. Ami engem illet, mindig vonzott a cselekvés. A beavatkozás. (Vagy következménye.) Épp ezért mindig, vagy többnyire, igyekeztem ott lábatlankodni, ahol valami történt, vagy eldőlt. Leginkább foglalkoztatott, hogy az emberi összeütközések végeérhetetlen vonulásában ki, miért kerekedett felül, s ki, miért maradt alul. Az ilyenkor munkáló tényezőket bajos volna fölleltározni. Hadd nevezzek meg egyet közülük, szerintem a legfontosabbat: a tartást. Új regényem nem önéletírás. Bár olyan sorsokat kísérek el az útralelésig, a bukásig, az engesztelhetetlenségig vagy a szerencsés idomulásig, melyek alakulását nem a szemlélő, hanem a résztvevő figyelmével vizsgálhattam: mégis, e sorsok összetettsége s nem krónikás eseménytartalma érdekelt. Mintegy megfejtést keresve arra a mindig izgalmas kérdésre, hogy mi történik az emberrel, s mi történik általa."

Kellér Andor - Déli ​posta
"Elnehezülő ​szívvel forgatom ezeket a kéziratlapokat, Kellér Andor utolsó könyvét - a ki nem hűlt szavak még őrzik a hangját, az igékből elő-elővillan a szeme, az óvatosan válogatott jelzőkből megcsap okos igényessége..." - Így kezdi bevezető sorait a régi barát, Illés Endre, aki egyben maga is modellje a kötetben szereplő egyik portrénak. S miközben kutatja Kellér Andor írásművészetének, arcképfestő tehetségének titkát - új portrét fest meg: a festő portréját, aki egyéni szemléletmódjának rejtett varázsával oly sok alakot idézett elénk e kötet lapjain. - "Mindig - vagy mondjuk szűkkeblűen: majdnem mindig beletalált a legbelső körbe. A bűvész szerény mosolyával mutatta fel a lényeget..." - "Egy-egy portréját rögtön kétszer érdemes elolvasni. Először azért, amit az író ad, és adni akar. Másodszor - amit az író titkaiból elleshetünk, ezért." - "Milyen tanulságos és izgalmas, hogy Kellér Andor hányféleképpen tudja megközelíteni témáját. Milyen titkokat és álarcokat tép le modelljeiről - tép? dehogy is! a modell végül megbékélten, készségesen saját maga veszi le minden álarcát."

Márai Sándor - Jelvény ​és jelentés / Utóhang / Sereghajtók
Márai ​főművének, A Garrenek művének harmadik kötete, ötödik, illetve hatodik részregénye a most megjelent munka, mely ezúttal vászonkötésben látott napvilágot. A Jelvény és jelentés közvetlen és szerves folytatása az előző kötet utolsó regényének, A sértődötteknek. Garren Pétert főnöke elküldi Berlinbe, hogy ott személyesen vizsgálhassa meg, mit is jelent Németországban a politikai változás (Hitler hatalomra jutása). Péter lényegében egyetlen berlini eseményen vesz részt, egy Hitler-beszédet hallgat meg, annak közönségét figyeli. A regény ezt a Hitler-beszédet írja le félelmetes pontossággal. Állóképszerű, analitikus, filozófiai-történetfilozófiai esszéregény, nem közönséges elbeszélő munka. A másik regény (Utóhang. Sereghajtók) a sorozat harmadik kötetéhez (Az idegenek) kapcsolódik. Abban arról szólt az író, miként került Péter városa (a némileg átrajzolt, ám jól felismerhető Kassa, Márai szülővárosa) az idegenek (természetesen jelöletlenül is a csehszlovákiai "hódítókról" van szó) kezére, ebben a műben arról, hogy miként vonulnak el az idegenek, és milyen lesz az újra anyaországhoz került város. Ebben a könyvben sem eseményekről, különböző alakok, szereplők sorsáról értesülünk, hanem a történelem menetét követhetjük a lélek különös rezdülésein, reakcióin keresztül.

Wojciech Żukrowski - Tűzkeresztség
A ​háború már elmúlt, de maradványai még megvannak. Szilézia hatalmas erdőségeiben itt-ott még ellenséges bandák garázdálkodnak. Egy kiszállás alkalmával Jan Kosinski százados súlyos lövést kap. Honnan származik a golyó? Ellenségtől vagy az övéitől? Magában lehetségesnek tartja, hogy saját katonája akarta eltenni láb alól, mert titkon egy lányt szeretnek. Míg betegágyán fekszik, visszaemlékezéseiből megismerjük a fiatal százados életét, s mikor felgyógyul, fény derül mindenre.

Kollekciók