Ajax-loader

kollekció: Szépirodalom

“Az írás nem könnyű mesterség. Sok műveltséget, fáradságot és tintát igényel.”
(Rejtő Jenő)


Cserna-Szabó András - Puszibolt
Ez ​a könyv a boldogságról szól – a pusziboltról, ami hol kinyit (és akkor lesz nekünk nagyon jó), hol pedig bezár (és akkor halálhörgés, siralom). Furcsa egy üzlet ez, sose lehet tudni, mikor fordul meg az üvegajtón a táblácska. A könyvbéli városka lakói mind-mind a boldogságot keresik, persze mindenki a maga módján. Kutatják a szerelemben, az igazságban, az alkotásban, a dicsőségben, a vereségben, a mámorban, a halálban. De nemcsak a puszibolt furcsa, hanem portékája is: a boldogság, akár egy nyálkás, fickándozó harcsa – ahogy megfogjuk, már ki is csúszott a markunkból. Igaz lenne, hogy az élet arra való, hogy csendben elmulasszuk? Vagy ordíthatunk is közben a fájdalomtól? Cserna-Szabó András új könyve olvasható regényként, de akár novellafüzérként is, melynek végén, akár egy krimiben, trükkös csattanó adja meg a választ kínzó kérdéseinkre.

Zolnay Vilmos - A ​láthatatlan póráz
Ha ​felszínét nézzük a könyvnek, olybá tűnik, egy kutyának meg egy másiknak (egy rég holtnak) a történetét kapjuk. Ennyi sem volna érdektelen. Gondoljunk Elias Canetti véleményére, aki az állatok fokozatos eltűnését tartja talán a legveszélyesebbnek az ember elszegényesedésében. A kutya, így tekintve a dolgot, pótszer csupán, mégis nagy jótétemény, a paradicsomi gazdagságú állatvilágot, mely nem is oly rég még körülfogta az embert, helyettesíti szinte egymagában. Zolnay könyve azonban sokkal több, mint egy "kutyatörténet", sokat árul el ugyan a kutya belső világáról, még többet azonban az emberekéről, legtöbbet pedig - természetszerűleg - önmagáról. A kutyával kapcsolatban meg emberi sorsokon keresztül mindig a legsúlyosabb emberi gondról beszél: a szeretetről (hisz "erről tudunk a legkevesebbet" - mondja ő maga) és a gyűlöletről, a születés és az élet csodájáról, a halál elfogadhatatlanságáról, a magányról, az egyedüllét képtelenségéről, a közösség utáni vágyról s az égi és földi hatalmaknak való kiszolgáltatottságról. Mert ugyan kiről van szó - a kutyáról-e vagy magáról az íróról és rólunk? -, mikor az író rémeket látva bolyongja be a környező utcákat, a hegyet és völgyet elcsavargott kutyáját keresve; kiről és miről, mikor megüti, ki érzi át a védtelen és életre-halálra kiszolgáltatott megütésének gyalázatát? Ki retten föl álmából, mert az álmodja, hogy a kutyája rá akarja vetni magát? É miért, hogyan álmodhat ilyet? Andrea - így hívják a kutyát -, aki maga a megtestesült hűség, hála és ragaszkodás, szolgáltatott volna okot az effajta álomra? Ugyan! És kinek kell végigképzelnie - bár nem akarja - Pimasznak (ő a rég holt kutya) halálba vonatozását? Bizony, hogy az írónak és az ő "jóvoltából" nekünk olvasónak. A jó állatregény mindig az emberről, rólunk szól elsősorban. Zolnay könyve ezek közül való.

Esterházy Péter - Harmonia ​Caelestis
Mintha ​varázsütésre (fotocella), hangtalanul kinyílik előttünk a mesterien megmunkált kovácsoltvas kapu (1. sz. műremek), s végiglépdelhetünk egy elhagyott, ismerősnek tűnő allén. Az utat porcukorhó borítja (sóőrlemény?), minden léptünk látszik, feltéve, ha van bátorságunk visszapillantani. (Valakik majd kővé dermednek. Mi?) Súlyos döndülés, a kaput becsukták. (Haydn?) Megérkeztünk - hová is? Melyik századba? A huszadikból a huszadikba? (Többek közt.) Vallomásokat olvashatunk az Esterházyakról, a nem-Esterházyakról, vallomásokat Magyarországról, történeteket történelmünkről (fehér foltok: porcukor, porsó, por, hamu, isa). Sorstörmelékek, sorsőrlemények, mi. Most lett vége a huszadik századnak.

Herbert Ernest Bates - Jó ​széllel francia partra / Bíbor sivatag / A jacaranda-fa
Három ​háborús regényében (Jó széllel francia partra, 1944; Bíbor sivatag, 1947; A jacaranda-fa, 1949) voltaképpen ugyanazt a témát dolgozta fel. Mindhárom a helytállás regénye, s a mondanivaló, amiért Bates háromszor is megírta a témát, alighanem: maga a hős. Háborús regényei alig néhány ember sorsában ábrázolják a kort, s a lelkekben, az érzésekben, az alapvető emberi kapcsolatokban és ezek változásaiban, nem külső, hanem sokkal inkább belső történeésekben ragadják meg a témát: a háborút. A Jó széllel francia partra történetét tiszta, szép, férfias líra hatja át. Rejtőzés, a menekülés veszedelmes körülményei közt megszülető szerelem, s a megszállt Franciaország közepéből pusztán e szerelem által kimenekülő fiatal pár sorsa jelképpé válik, és mindennél élesebben mutatja, mit fenyegetett a háború, s miért kellett a fasizmusnak elbuknia. A Bíbor sivatagban Forrester repülőőrnagy a burmai homoksivatagban viszi a hátán sebesült bajtársát, és sorsában szívesen osztozunk, mert emberfeletti erejét nagyon is emberi gyengeségből meríti. A jacarandafa egy kis angol csoport menekülését írja le Burmából. A japán előnyomulás hírére egy kis közép-burmai város angol urai menekülésre szánják el magukat, Indiába akarnak eljutni az északi hegyeken keresztül. A regény tulajdonképpeni története a menekülés a túlzsúfolt utakon, amely közben nagyszerű képet kapunk a menekülő társaság tagjairól. A regény, mely jelképesen bemutatja az angol gyarmati uralom végét Burmában és egész Ázsiában, a háborús irodalom egyik legművészibb alkotása.

Walter Scott - A ​lammermoori nász
A ​lammermoori nász (1819) főhősei: Edgar Ravenswood úrfi, a tönkrement ifjú nemes, és menyasszonya - egyben halálos ellenségének leánya -, a dúsgazdag Lucy Ashton kisasszony. Egy ősi átokkal sújtott csodaforrás mellett találkoznak, itt pecsételődik meg végzetes szerelmük. Történetük omladozó vártoronyba és fényes palotaterembe, csapszékbe és temetőbe egyaránt elvezeti az olvasót, hogy a filmszerű gyorsasággal és változatossággal pergő helyzetekben hol csipkés-parókás, gonosz főurakkal, hol nevetnivalóan jámbor öreg szolgákkal, félelmetes skót boszorkányokkal, kísértetekkel ismertesse össze. A XVIII. századi Skócia tarka képei, a tiszta szenvedély, a tiszta romantika zenéje: ez a regény volt ihletője Donizetti híres operájának, a Lammermoori Luciá-nak.

Émile Zola - Párizs ​gyomra
A ​Párizs gyomra a párizsi Vásárcsarnok regénye. Ellendarabja Victor Hugo A párizsi Notre-Dame-jának. Ahogy Hugo, a francia romantika atyja, a középkor szellemét próbálja visszavarázsolni a Notre-Dame-nak, ennek a templom-ősnek a felidézésével, úgy idézi meg Zola, az irodalmi naturalizmus magvetője, a modern Vásárcsarnok szellemét, hogy hirdesse az új művészetet, a begyöpösödött nyárspolgári ízlés ellen lázadó impresszionizmust. A harsogó színekben, vad zsivajokban és émelyítő szagokban tobzódó hatalmas Vásárcsarnok a színtere annak a társadalmi-politikai konfliktusnak, amely a Cayenne-ből menekült forradalmár, Florent és az élet nyárspolgári örömeit élvező, kövér hentesmesterné, a \szép Lisa\ között feszül. Két világnézet, két magatartás, két jellem ütközik itt meg. Ellentétük Zola tollán a Soványak és Kövérek allegorikus párviadalává tágul, és a \sovány\ Florent vereségéhez vezet. Zola, az elnyomottak, az üldözöttek ügyének bátor szószólója ezzel a művével is elszántan harcol a társadalmi haladásért, és leleplezi a második császárság burzsoáziájának undorító, szemforgató nyárspolgári \tisztességét\.

Alexandre Dumas - Emma ​Lyonna
Az ​első rész, a Luisa San Felice nagyívű körkép a Nápolyban uralkodó király zsarnokságáról, kegyetlenkedéseiről, a franciák segítette olasz forradalmárok harcáról, akik életük kockáztatásával szembeszállnak a önkénnyel. Megdöntik a királyságot, és távozásra kényszerítik Ferdinándot aljas híveivel együtt. Az Emma Lyonná-ban tovább forog a történelem kereke: a háttérben a köztársaság kikiáltása, a bosszúra készülő király felkészülése, visszatérte pedig az első részből is ismert olasz hazafiak hiábavaló, küzdelmes önfeláldozásának és egy ifjú szerelmespár tovatűnő boldogságának, szívszorongató tragédiájának története. Ebből a regényből is kiderül Dumas nem múló sikerének titka: neki sikerül termékeny képzeletével kalanddá formálni-kerekíteni a valóságosat, lélegzetelállító iramú, váratlan és regényes fordulatokban bővelkedő regényt formálni, és mesemondás közben egy nagy kort megidézni.

Covers_58954
elérhető
7

Émile Zola - Lourdes
Zola ​első regényfolyamát, a húszkötetes Rougon-Macquart ciklust egy tudományos hipotézise - az átöröklés és a környezeti hatás emberformáló szerepe - illusztrációjának szánta. A kilencvenes években született Három Város című regénytrilógiájának bölcsőjéhez már tudatosan is odaengedte a költészetet: "Most már bevallhatom, hogy ... szektás voltam, amidőn át akartam vinni az irodalom területére a tudós szigorú módszerét" - írja. A Három Város hőse a hitkereső ember, aki végül megtalálja az "embervallást". A Lourdes egy irgalmas szívű kétkedőről szól, azokról, akikben olthatatlan vágy él a hit bizonyossága után, és azokról, akik kihasználják őket.

Szántó György - A ​boszorkány
Tötösi ​Borbála, a kis szőke jobbágylány még anyjától tanulta a gyógyfüvek titkait, ő azonban nem ráolvasással segít a betegeken, mint a vajákos asszonyok, hanem igazi tudással. Erős igyekezettel tanul, hogy megismerje az emberi test felépítését. Fiatal férjének, Szamosközi Dávid íródeáknak a kíséretében Padovába utazik, s az ottani egyetemen fiúnak öltözve hallgatja a világ egyik első boncoló orvosának, a flamand Vesalius professzornak anatómiai előadásait. Hazájában, a három részre szakadt Magyarországon a kor legjobb tudományos módszereivel gyógyítja a hozzá fordulókat, a haladás ellenségei azonban kelepcébe csalják, és máglyahalálra ítélik. A regény méltó emléket állít a tudomány meg nem alkuvó magyar hősnőjének.

Mikszáth Kálmán - Az ​igazi humoristák
A ​humor és a nevetés mindig ott van körülöttünk. És az igazi, a jó humor mellett nem is szabad csak úgy elmenni. Mikszáth Kálmán leírja a humor köznapi előfordulási formáit a 19. századi Magyarországon. Humorista az, aki észleli, értékeli, és élvezi a humort, a természetnek ezt a különös, emberi ajándékát. Az igazi humorista nem feltétlenül a humorából él. Csak él a humorral. A magyar irodalom történetében talán Mikszáth Kálmán az a szerző, aki a legtöbbet tette e "természeti kincs", a humor közösségi hasznosításának ügyéért.

Charles Dickens - A ​Pickwick Klub
A ​Pickwick Klub Charles Dickens első regénye. A történet eredetileg a grafikus Robert Seymour ötlete volt, aminek megírásához Dickens segítségét kérte. Dickens azután kezdett a témával foglalkozni miután Seymour öngyilkosságot követett el. Samuel Pickwick úr, a róla elnevezett klub díszelnöke, aki három barátja, és klubtársa kíséretében elindul, hogy Anglia területén sebészi műgonddal, a legapróbb részleteket is feltárva tanulmányozza az emberi természetet. Változatos és humoros kalandjaikat ismerhetjük meg e történetben. A pikareszk regény cselekményességével több filmrendezőt is megihletett, a szöveg legalább három adaptációját ismerhetjük. Az 1913-as és 1921-es némafilm-feldolgozás után, 1952-ben hangosfilm készült a történetből.

Dante Alighieri - Isteni ​színjáték
Az ​Isteni színjáték (Divina Commedia), melyhez az utókor illesztette az isteni jelzőt, enciklopedikus jellegű remekmű. A száz énekből álló alkotásban Dante Vergilius társaságában végigjárja és megismeri a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot, s végül üdvözül örök szerelme, Beatrice révén. Útja során, akikkel találkozik - az utókor nagyjaitól kortársaiig -, azokról véleményt formál, ítélkezik, mégpedig a keresztény erkölcstan alapján! Az "emberélet útjának felén" eltévedt költő az utazások közben egyértelmű szigorúsággal ítélkezik. Ez Dante és a katolicizmus szemlélete. A mű monumentalitása egy szemlélet teljes kibontásán és megmutatásán túl a művészi megformálás erejében és szépségében rejlik.

Img_20140716_0001_new
elérhető
56

Milan Kundera - Nemtudás
Feltűnő, ​hogy a harmadik évezred küszöbén nem a jövő, hanem a múlt van napirenden, és hogy a múlt, amelyet már megéltünk, a maga módján éppoly kiismerhetetlen, mint a jövő. A kerek évszám, a kerek évforduló a számvetés ideje. Milan Kundera legfrissebb regényében a számvetés nemcsak visszanézés a távoli és a közvetlen múltba, hanem szó szerint matematika. Számsorok: Odüsszeusz, a legnagyobb nosztalgiázó átbolyongott húsz éve, a huszadik századi cseh történelem három húszasa, húsz év franciaországi, húsz év dániai emigráció, a német zene százéves hegemóniája, amelyet Schönberg tizenkét hangú esztétikájától remélt, a francia forradalom és a kommunizmus bukása között eltelt pontosan kétszáz év, Jan Skácel cseh költő háromszáz év szomorúsága... De a logika itt sem tudomány, hanem dermesztően szenvedélyes kísérlet az idő tagolására, az érzelmek léptékének bemérésére az Emigráns (a Nagy Áruló vagy a Nagy Szenvedő, ahogy tetszik) alakján keresztül.

Szombathy Viktor - A ​pénzhamisító
Körös-körül ​Rákóczi kurucai harcolnak a labanc seregekkel. Selmec városa azonban falai mögé húzódik, és önző, fukar módon próbálja védeni biztos polgári nyugalmát. A selmeci polgárok is jó hazafiak, sőt vitézek is, ha kell – az önzés meg a zsugoriság mégis majdnem a vesztüket okozz. Szombathy Viktor, A félhold vándorának jól ismert írója mikszáthi derűvel meséli el, hogyan tette lóvá majdnem az egész várost egy olasz nevű pénzhamísító kalandor. Sok váratlan, hol vidám, hol megrázó fordulat után azonban Selmec is – és az olvasó is – jól jár, hiszen az igazságosztás nem könnyű feladatát éppen Rákóczi, a nagy fejedelem vállalja magára.

Dashiell Hammett - Az ​üvegkulcs
Egy ​amerikai város választási küzdelmekről feszült légkörébe vezet el, ahol a korteshadjárat finisében megölik az egyik párt szenátorjelöltjének fiát. A közvéleményben elterjed, hogy a gyilkos a szentárojelölt pártjának vezére, akit ez a gyanú bukással fenyeget. Az elkeseredett helyzetben a pártvezér barátja vállalkozik az amatőr detektív szerepére, és hátborzongató kalandok eredményeként megfejti a váratlan és döbbenetes tényállást...

Berkesi András - Pisztrángok ​és nagyhalak
Az ​ismert és közkedvelt író új regénye, a Pisztrángok és nagyhalak szenvedélyes őszinteséggel kutatja fiatalságunk problémáit. Miért menekülnek egyesek a közöny fedezékébe? A Pisztrángok és nagyhalak nemcsak erre a kérdésre, de a szerelmi életükben fellelhető cinizmusra is választ keres. Két fiatal őszinte és nagy szerelme áll a Pisztrángok és nagyhalak középpontjában. Sorsukon bizonyítja az író, hogy a fiatalok szenvedélyesen igénylik az őszinteséget, a képmutatástól mentes, igaz szót és az emberi tisztességet.

Alain-Fournier - Az ​ismeretlen birtok
Az ​ismeretlen birtok a teljesség utáni vágy s a gyógyíthatatlan nosztalgia regénye. "Hőse, egy diák, bolyongás közben egy titokzatos birtokra ért, ott részt vett egy álomszerű kerti ünnepélyen, beleszeretett egy lányba, majd szekéren hazahozták - és ettől kezdve éveken át keresi, keresi azt az elveszített paradicsomot." - foglalja össze _Szerb Antal_ a lebilincselően érdekes, valóságból és álomból szőtt kalandos-szép történetet. Meaulnes - akit éppúgy önmagáról mintáz Alain-Fournier, mint a regény többi fiúhősét - az az ember, akinek "túl szép volt a gyermekkora", s aki egész életén át vagy legalábbis egész ifjúságán át "nyögi ennek a túl szép gyermekkornak a terhét". Túlságosan magasra néz, az elérhetetlen igézetében él, túlságosan sokat követel a sorstól, eszményi boldogságot, ezért válik olykor kegyetlenné, és ezért nem lehet boldog akkor sem, ha eléri áhított, de már nem remélt célját.

Kurt Vonnegut - A ​Titán szirénjei
Akit ​foglalkoztat, hogy mi az emberi lét értelme és célja, akit érdekel, hogy miért épült és mi célt szolgált a kínai Nagy Fal, Stonehenge és a Kreml, aki tudni szeretné, hogyan lehet üdvözülnie annak a milliárdosnak, aki puszta kézzel megfojtja legjobb barátját, és megerőszakolja majdani szerelmét, akinek fia kék madárrá képzi át magát, mert a boldogságot csak így tudja birtokba venni, az tartson Vonneguttal, a groteszk mese nagyszerű mágusával. Vonnegut remekművének szereplői a tér és idő titkos korlátain áttörve érik el a lelki béke katartikus boldogságát, de a mulatságos, felemelő és elképesztő történet olvasója is részese lehet a vonneguti üdvözülés torokszorító élményének.

1123673_5
elérhető
117

Mark Helprin - Téli ​mese
Az ​1900-as évek első évtizedének New Yorkjában egy téli reggel Athansor, a csodálatos képességű fehér ló megmenti a rokonszenves csirkefogó, Peter Lake életét. A jobb sorsra érdemes betörő, aki mindemellett a modern kor gépeinek mestere, szakadatlanul menekülni kényszerül a Kurtafrakkosok bandája elől. A Téli mese szövevényes története átível az egész huszadik századon. A filozofikus szépségű regényben bármi megtörténhet - s meg is történik egy apokaliptikus hóvihar után. Helprin végigkalauzol minket a zajos huszadik századon, háttérben a folyton változó, delejesen vonzó, nyüzsgő New Yorkkal. Szereplői szinte mindannyian egy jobb világ megteremtésének szentelik az életüket. Várva, hogy az ezredfordulón pusztító tűzvész után beköszönt az aranykor az Igazságosság Városában. A Téli mese 1983-as megjelenése óta méltán vált kultuszkönyvvé szerte a világon. A Téli mese kalandos története megihlette a filmkészítőket is. A csodálatos regényt Jennifer Conelly, Will Smith, Colin Farrell és Russel Crow főszereplésével mutatják be a mozik világszerte. Mark Helprin (1947) amerikai író, esszéista, újságíró. New Yorkban született művészcsalád gyermekeként. Szolgált a brit kereskedelmi flottánál és az izraeli hadseregben. A Wall Street Journal, a The New Yorker és a The New York Times újságírója. Novelláskötetek, regények és gyermekirodalmi művek szerzője.

Mihail Solohov - Csendes ​Don
"A ​már életében klasszikussá vált, Nobel-díjas orosz író világhírű alkotása ez a regény. A mű szétfeszítve a szokásos családregények kereteit, a korszak hatalmas panorámáját bontakoztatja ki, de a kompozíció középpontjában mindig a Melehov család áll, sorsukon át a történelem végső tanulságait összegezi az író. A doni puszták kozákságának balladai szépségű regényeposzáról írja Radnóti Miklós: "Érzelmességtől mentes, pontos és kemény líraiságában szinte egyedülálló, valóságábrázoló erejének titka pedig tapintatos aprólékosságában rejlik... mely az ábrázolás hitelét szolgálja".

Spiro_kerengo
elérhető
20

Spiró György - Kerengő
Az ​író - regényéről: "Ennek a regénynek az ötletéből először húszéves koromban írtam novellát. A barátaimnak tetszett, és Utassy József azt mondta: »Jó, hogy ez egyszer meg van írva. Belenyúltál Ady torkába, és megmarkoltad a szívét.« Nem sokkal ezután abbahagytam a novellák gyártását, úgy találtam, hogy nincs novella-szemem. Pár évvel később drámát kezdtem írni az ötletből. Az első felvonás fele már készen volt, amikor feljött hozzám egyik barátom, akinek orvos létére kegyetlenül biztos az ízlése, elolvasta, elszörnyedt, és rám parancsolt, hogy azonnal hagyjam abba. Abbahagytam. Nem hittem volna, hogy egyszer, számomra a legváratlanabbul, regény lesz belőle, és még kevésbé gondoltam, hogy már nem sok köze lesz Adyhoz. Azt hiszem, első regényből főleg az derül ki, mit tekint az író hagyományának. Meggyőződésem, hogy mindent ott kell folytatni, ahol a legnagyobbak abbahagyták. Persze az ő minőségükhöz nagyon nehéz felvergődni. Nekem még nem sikerült. De, mert nehéz, megpróbálom. Ezek után talán érdekli az olvasót, mi történt egy magyar kisvárosban 1899 decemberének elején, kedden."

Mihail Solohov - Emberi ​sors
Mihail ​Solohov a tolsztoji méretű nagyregények, társadalmi eposzok megalkotása előtt elbeszélésekkel indult el az írói pályán. Az anyajegy, a Sibalok magzatja, az Idegen vér és a többi, a húszas években keletkezett írás a polgárháború drámákkal és tragédiákkal teli időszakát ragadja meg, e remekmívű novellákban a kozákság egyéni sorsa egy egész vajúdó s gyötrelmekben újjászülető nép sorsfordulóját szimbolizálja. Az Emberi sors című világsikerű elbeszélés, amelynek egyszerű katonahőse a második világháború megpróbáltatásai és tragédiái után is megőrizte hitét az életben, az emberekben.

Covers_107297
elérhető
0

Gábor Miklós - Tollal
A ​Tollal első kiadása méltán aratott sikert. A második, bővített kiadás pedig azoknak az érdeklődésére is számíthat, akik az elsőt olvasták: a Hamlet kapcsán felmerülő gondolatok, emlékek, megfigyelések egy teljesen új fejezettel gazdagították a könyvet. E fejezet fő témája a modern színház, a modern művészet: gondolatok és élmények, viták és jellemzések követik egymást, tűnődően, kihívóan, szorongással és felelősségérzettel. E naplójegyzetek vezércsillaga Shakespeare: de benne, alakjain keresztül a színházi felkészülés legrejtettebb, legismeretlenebb pillanatait leshetjük meg, a küzdelmet a szereppel, a személyes élmény és lelkiállapot átalakulását művészetté, azt a mély és eleven kapcsolatot, ami a színészt az általa megformált alakhoz köti. Vallomásnak is nevezhetnénk ezt a könyvet, amelyben egy kiváló színész maszk nélkül lép elénk, és nyugtalan elemzőkészségével, gondolatainak pontos és érzékletes megfogalmazásával nem is a kulisszák mögé visz bennünket, hanem a színművészet igazi műhelyébe: a színész gondolatai és érzései közé.

Péterfy Jenő - Péterfy ​Jenő válogatott művei
Tragikum ​és tragédia Görög irodalom és filozófia Külföldi irodalom Irodalmi tanulmányok Irodalomkritika Színibírálatok Zene és festészet

Kolozsvári Grandpierre Emil - Az ​utolsó hullám / Hullámtörők / Béklyók és barátok
A ​Hármaskönyv az író három nagy sikerű önéletrajzi regényét: Az utolsó hullám-ot, a Hullámtörők-et és a Béklyók és barátok-at foglalja egybe. A trilógia nem csupán egy emberi és írói tapasztalatokban gazdag, fordulatos életpálya - mely a tízes évek Kolozsvárjától napjaink Budapestjéig ível - mindvégig szellemes, plasztikus "élménybeszámolója", hanem századunk magyar társadalmának látványos és nagyszabású körképe is. Hiszen ezek a látszólag nagyon is személyes sorsot, életutat vizsgáló írások valójában sohasem csak egyedi élményeket tükröznek, hanem a két háború közötti polgárság életformáját ábrázolják és elemzik, a "beteg valóságérzék"-ből fakadó, az öncsalásokra, "talmi alibikre", képmutatásra berendezkedő, cselekvésképtelen vagy irreálisan cselekvő "középosztály" anakronisztikus voltára mutatnak rá. Ebből az osztályból, amelynek tagjai sem magánéletükben, szerelmeikben, sem a közügyekbe nem képesek őszintén mérlegelni és felelősségteljesen, józanul dönteni, az írónak önmegvalósítása érdekében ki kellett szakadnia, s tudatos művészi szándék eredménye, hogy jellemének fejlődésrajza e letűnt korszak hiteles és szigorú kritikájává válik. Az önéletrajzi ciklus harmadik darabja, a Béklyók és barátok már a felszabadulás utáni időkbe kalauzol el. A front és a hadifogság poklát megjáró író úgy érzi, a szervezés, az építés lehetőségével "eljött az ő ideje", ám a hamarosan kibontakozó személyi kultusz egyre nyomasztóbb légkörében alkotói szándékai mindinkább meghiúsulnak. Mikor e korszak torzult irodalmi és közéletéről mulattató, olykor már-már abszurdnak tűnő szatírát ír - éppúgy, mint korábbi műveiben -, az értelmes emberi élet ügyének szolgálata vezeti. Az utolsó hullám, a Hullámtörők, a Béklyók és barátok első ízben jelenik meg együtt, s egymásmellettiségükben bontakozik ki igazán, hogy e regények századunk magyar társadalmának "emberi színjátékát" mekkora megjelenítő erővel rajzolják meg.

William Somerset Maugham - 3 ​regény
Történt ​egy szép napon, hogy Charles Stirckland, jómódú tőzsdeügynök példás férj és családapa egy kurta kis cédulán értesítette feleségét, hogy örökre elhagyja a családi tűzhelyet, és Párizsba költözik. Mégpedig azért hogy festékkel-ecsettel fejezze ki a lelkében égő művészi víziót, szabaduljon a kínzó az alkotásra sarkalló ördögtől. Maughamot Gauguin életének eseményei ihlették Az ördög sarkantyúja megírásában. A Sör és perec a kulcsregények közé tartozik: Thomas Hardy a nagy angol író regényes életrajza. "Az elbeszélő regénye és a regény-hős regénye oly boszorkányosan fonódnak itt egymásba, mint a madarak hosszú nyaka a régi ír díszítéseken"- írta e műről Szerb Antal, s valóban, ez az állandó átsiklás elsőből harmadik személybe teszi olyan varázslatossá Maughamnak ezt a talán legnépszerűbb regényét. "Színház az egész világ" - vallja Maugham is a Színház-ban. Kicsit fölényesen, kiábrándultan és rezignáltan játszatja el színészeivel a témát: "mi színészek vagyunk, mi vagyunk a valóság - mindenki más csak a mi nyersanyagunk." De ez a fölény nem egészen valódi - Júlia, Michael, Tom és Roger szerepjátszása mögül valódi fények árnyak, kis idillek és múló tragédiák bukkannak elő.

Michel del Castillo - Az ​ítélet éjszakája
A ​történet középpontjában egy különös rendőr-rendőrnyomozás áll: egy szürke kis rendőr nyomoz leendő főnöke, a híres-hírhedt főfelügyelő után, mígnem a mozaikokból kialakul a titokzatos, finom, de kegyetlen, némiképp a Bűn és bűnhődés vizsgálóbírájához hasonló főfelügyelő portréja, a rend megszállottjáé, aki valóságos vallássá emeli a rendőrség munkáját, s legszívesebben kartotékadattá változtatna minden élőlényt. A beosztott-főnök viszony furcsa apakomplexussá válik, a viszony valamennyi klasszikus következményével együtt.

Berkesi András - Alkonydomb
"Sokan ​úgy vélik, azért nevezte el a nép Alkonydombnak, mert ezen a vidéken, bárhonnan nézi is az ember a nap járását, mindig a domb mögött tűnik el. De van olyan legenda is, hogy a Rákóczi-felkelés idején azon a vidéken zsellérlázadás volt. Ezek a lázadók csatlakoztak Vak Bottyán dunántúli hadseregéhez. Később a császáriak elfogták a lázadó zsellérek vezérét, és azon a dombon kínozták halálra. Vallatás közben a lázadó, hogy kínjait feledje, valami népdalt gajdolt... Egyik sora, ha jól emlékszem úgy szólt valahogyan: "Bealkonyult már énnekem, édes hazám, érted éltem." Azóta hagyomány a megyében, hogy a lázadókat az Alkonydombon végzik ki, és ott is kaparják el őket a domb aljában." Berkesi Andrásnak a felszabadulás 25. évfordulójára kiadott új regénye a Zala megyei Alkonydomb körüli legendákat a közelmúlt évtizedei emlékeivel, az emlékekben élő emberek legendás múltjának idézésével egészíti ki. Itt, az Alkonydomb aljában végeztek ki 1919-ben harminc vöröskatonát, abban a reményben, hogy kivégzésük a proletárdiktatúra alkonyát is jelenti. Csakhogy megfeledkeztek arról: sokan, rengetegen lesznek, akik megérik az alkonydombi virradatot is, és ott fognak állni azok mellett, akik mint utódok 1945-ben folytatták apáik, elődeik küzdelmét a szabadságért. Berecz Sándor, a regény egyik központi alakja is itt, az alkonyomb alján találja meg soha nem ismert édesapját, igaz emberré magasult emlékét, de el kell veszítenie ennek ellenében édesanyját, aki iszonyatos bűnének terhével a tisztább, emberségesebb életet ígérő felszabadulás után már amúgy sem tudott volna élni... A végig izgalmas, feszült légkörű regényben Berkesi András egy rendkívül jelentős történelmi korszakot mutat be. A gyorsan pergő cselekménysorral bizonyítja: 1945 szinte törtvényszerű következménye volt mindannak, ami 1919-ben kezdődött. Egyúttal olyan belső, lelki folyamatokat is érzékeltet, különösen az anya súlyos tragédiába torkolló életútjának végigkísérésével, amelyek nagyon sok ember sorsának lettek meghatározói.

André Maurois - A ​gondolatolvasó gép
André ​Maurois világhírű író tudományos-fantasztikus regényének _A gondolatolvasó gép_-nek hőse egy különös találmány: a pszichográf. Ez a gép meglesi, kifürkészi és feljegyzi az ember gondolatait: bárki és bármikor megismerheti embertársainak legrejtettebb vágyait, elképzeléseit, indulatait, gondolattöredékeit. A szellemes ötlet alkalmat ad arra, hogy a kitűnő francia író, akinek számos regénye és életrajza aratott nagy sikert (nálunk is), az ember titkos, önmaga előtt is titkolt gondolatainak mélységeibe vezesse be az olvasót. Mert Maurois-t nem annyira a modern technika forradalma érdekli, mint a pszichológia: a hazugság jótékony szerepének és ártalmas hatásának viszonyát fedi fel a mulatságos, fordulatos, szellemes cselekmény során. ___A kötet másik kisregénye - _Utazás a Mívesek országában_ - ugyancsak fantasztikus tárgyú és hangulatú, de filozófiai fogantatású: a művészek és a művészetszerető állampolgárok viszonyát tárgyalja szellemes, regényes történet tükrében.

Berkesi András - Húszévesek
Egy ​római-parti rejtélyes haláleset döbbenti rá a regény hősét, Ősze Miklós fiatal esztergályost arra, hogy ha a múltját nem számolja fel, élete menthetetlenül zsákutcába jut. Erre azonban önmaga ereje nem elég, hiszen gyerekkora óta hazugságra, alakoskodásra nevelték, s most, amikor a hullámok összecsapni készülnek feje felett, önkéntelenül is újra ezekhez a módszerekhez folyamodik. A tisztességes emberek közössége és elveszettnek hitt szerelme azonban utánanyúl, és nem engedi a züllés mélyére zuhanni.

Ernest Hemingway - Veszélyes ​nyár
1959 ​nyarán Ernest Hemingway elfogadta a Life című nagy példányszámú amerikai képes hetilap felkérést, hogy írjon riportot vagy cikket a spanyolországi bikaviadalokról - folytassa mintegy a Halál délután-t, mutassa be az olvasóknak, hogy ma, 1959-ben hol tart a bikaviadal sportja. Az 1959-es idény azért ígérkezett különösképpen alkalmasnak erre, mert Hemingway kedvence, Antonio Ordónez, ez a karcsú, szoborszerűen szép, hajlékony testű és biztos kezű, vakmerően és szenvedélyesen vívó fiatalember ezen a nyáron indult harcba a dicsőségért: párviadalra hívta ki sógorát, Luis Miguel Dominguínt, aki hat évvel volt csak idősebb Antoniónál, mégis bronzszobor áll már a saját birtoka udvarán, és olyan nagy sztár volt, annyi pénzt keresett a bikákkal, hogy már esztendők óta visszavonult életet élt. Hemingway beleveti magát a munkába. Ordónez csapatával járja a forró, nyári országutat, részt vesz az életükben, a matador öltöztetésének szent szertartásán, a viadal utáni nagy, felszabadult vacsorákon, ott van, amikor a bikákat válogatják, a kardokat köszörülik, és az orvossal együtt érkezik futva a kötözőhelyre, ha a bika szarva egy óvatlan pillanatban a matadorba fúródik. Újra riporter lesz. Újra hagyja magát elragadtatni a bikaviadal mitológiájától, elmerül a bajtársiasság, a férfibarátság titkolt érzelmességében, az állandó életveszély mámoros felfokozottságában. A Life eredetileg körülbelül kétéves cikket rendelt Hemingwaytől, ő a tizenkétszeresét szállította. Életében csak két részlet jelent meg belőle. Nem aratott sikert, s meg is tiltotta végrendeletében, hogy könyv alakban megjelenjék.

Berkesi András - Kardos György - Kopjások
Kalandos, ​izgalmas korszakról szól a szerzőpáros méltán népszerű regénye. A háború után újjászülető Magyarország nem egy reakciós-illegális szervezet harcterévé vált, amelyek működését segítették még a tisztázatlan politikai viszonyok, a háború okozta sebek és a külföldi kémszervezetek is. A "Kopjások" nacionalista-fasiszta szervezetébe kerül akaratlan Perlaky Mária. A fiatal, szép lány 1949-ben disszidál szerelmével Rajnay Zsolttal. Csak Nyugat-Németországban tudja meg a fiúról, hogy évek óta a "Kopjások" szervezetének tagja, titkos ügynök. Mária későn döbben rá a valóságra, addigra Zsolt már őt is beszervezi, és hiába szabadulna, szerelme révén kegyetlenül megzsarolják. Tíz esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy alkalom kínálkozzon a szökésre. Amikor hazatér, nem jön üres kézzel. Magával hozza hírszerző főnökének emlékiratait, amelyből évtizedes titkokra, bűnökre, szervezkedésre derül fény...

Kollekciók