Ajax-loader

kollekció: Novellák

“Ugyanis a felborulás pillanatában ez a könyv előreesett, és a kis ülésen kuporgó lakáj nyomban utánakapott, mert felelősséget vállalt a féltett, kézzel írott könyvért.”


Any%c3%81nak_lenni_-_magyar_%c3%8dr%c3%93k_novell%c3%81i
Anyának ​lenni Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - Anyának ​lenni
Az ​anyaság érzése az anya gyermek kapcsolat az emberi élet egyik legfontosabb területe, a legerősebb érzések, érzelmek kötődnek hozzá. Kötetünk a magyar irodalom legjobb íróinak anyáról, nagyanyáról szóló írásait gyűjti össze. Szerepelnek többek között: Ady Endre, Csáth Géza, Füst Milán, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy Lajos, Örkény István, Pap Károly, Tamási Áron, Tömörkény István, Veres Péter és Zelk Zoltán művei.

Anatole France - A ​rózsafa bútor
Az ​irodalomtörténészeket és filológusokat az egész világon izgatja a kérdés: vajon csakugyan Anatole France írta-e A rózsafa bútor című elbeszélés eredetijét, amely 1896-ban jelen meg magyar fordításban, és amelyet nemrég a magyar fordítás nyomán németre és oroszra is lefordítottak. A Komlós Aladár által elindított és filológiai izgalmakban bővelkedő nyomozás még nem vezetett eredményre, de az Európa Könyvkiadó addig is úgy vélte, hogy ez az igazán france-ian ironikus és mulatságos elbeszélés mindenképpen megérdemli, hogy ismét eljusson a magyar olvasóközönséghez. A közönség - függetlenül ettől az irodalomtörténeti érdekességtől - minden bizonnyal élvezettel fogja olvasni és pedáns agglegény tanárának történetét, aki váratlan örökségéből új bútort vásárolt, egy könnyű kis táncosnő bútorait, és ettől kezdve piperkőc módon kezd öltözni, elhanyagolja iskolai munkáját: a bútor egykori tulajdonságának egykori életét, tunya, hiú, álmatag életet kezd élni...

Zsámboki Mária - Tűnő ​árnyékom közepében
Ezek ​a finoman lebegős, gazdag színvilágú novellák egy kiváló író munkái, aki ritkán látható arányérzékkel tudta megformálni történeteit a varázslatos gyerekkorról, a családi titkokról és a felnőtt nővé érés kínjairól, örömeiről.

Móricz Zsigmond - Kiserdei ​angyalok
"Móricz ​Zsigmond a legeseményesebb életű, legtöbbet szenvedett, legkeserűbb, legbölcsebb, legmagyarabb magyarságnak szívbéli látója, vérbeli írója. S ez a józan, bátor, bölcs, néha-néha szinte koldus őszinteségű író, ez a kemény, kálvinista, magyar fiú olykor olyan titkos izgalmakat kelt s olyan végtelenségeket tárít föl akaratlan vagy nagyon akart szimbólumaival, mint senki eddig. S a történetei. Rosszmájú s elrontott ember olykor kimondaná már róla, hogy írójuk a tyukodi Maupassant, mikor egy legoriginálisabb, senkihez nem hasonlító művészet hirtelen közbeszól: óvakodjunk nagy irodalmi nevekkel tréfálkozva játszani ütősdit. Ez a falu, ez a magyarság, ez a népiesség, ez az élet átélő látása, ez a művészet, a Móricz Zsigmondé. Századok ős érzései s a mai európai magyar művész-ember differenciáltsága házasodtak benne össze. Móricz egy-két olyan típust ad a magyar parasztról, hogy tapsolva kérjük - a többit. Móricz Zsigmond egyedül fölér egy forradalmi szabad csapattal." (Ady Endre)

Scan0901
A ​szegények öröme Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​szegények öröme
"Késői ​éjféli órákban, álmatlan éjjeleken, mikor az embernek ideje van sok felesleges dolgon gondolkozni, olykor mint egy középkori hadsereg vonul el fiatalságom hőskora. Sorban eljönnek a regényalakok, akikről mintát venni óhajtottam későbbi életemhez. És minden nagyobb csodálkozás nélkül látom, hogy a regényalakok legtöbbje Jókai könyveiből való. Szinte lehetetlenség is lett volna másképpen felnövekedni abban a korban, amikor én gyerekember voltam." Krúdy Gyula

Mikszath_pernye
elérhető
0

Mikszáth Kálmán - Pernye
Kiscsoltói ​Mikszáth Kálmán (Szklabonya (1910-től Mikszáthfalva), 1847. január 16. – Budapest, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA tagja. Mikszáth Kálmán „A toll neki nem az íróeszköz, de egy kedves játékszer, amelyből feketén patakzik a tinta és a poézis, nem is játékszer, hanem egy része a nagy-nagy természetnek, egy termő ág, amelyen mindig mosolyogva ring a gondolat friss gyümölcse. Boldog, boldog, ezerszer boldog művész. Boldog és azt hiszem, hogy az utolsó boldog író. Nemcsak azért, mert játék neki az írás, de azért is, mert az életet is játéknak tekinti. Reá mosolygott utoljára az adoma tündére.” (Kosztolányi Dezső)

Kahána Mózes - Két ​nő egy képen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mesterházi Lajos - A ​bánatos bohóc
"Énekelj, ​múzsa" - így kezdték hajdan az eposzköltők a művet. És az isteni lány, a múzsa, e felszólításra rázendített, és énekelt haragot, férfiat, fegyvert... Mesterházi, nagy elődjei példájára, ugyancsak a múzsát invokálja új kötete első sorában - címében -; de nem a régi, peplonos, koszorús, lantos tüneményt, hanem az énekeshez és a megénekelt korhoz illőbb, újfajta ihletadót: a bánatos bohócot. Aki rendesen "keserves, szomorú és olykor már igazán iszonyatos" dolgokat idéz az író eszébe, s azután arra készteti, hogy ezekkel a keserves és szomorú dolgokkal eljátszadozzék. Úgyszólván vidáman! Így és ezért lényegül át fanyar és bájos komédiává a kötet első darabjában, a regénykében legnyomasztóbb két-három évünk hiteles és líraian teljes krónikája: így és ezért játszik folytonosan egymásba tragédia és tréfa, lidérces félelem és groteszk humor, kandi ötlet és mélységesen komoly mondanivaló a kötet tizenkét új és régi elbeszélésében, amelyek mindegy keresztmetszetét és képét adják a kornak - és az írói pálya utolsó húsz évének.

Covers_107420
elérhető
1

Hans Henny Jahnn - Óloméj
Elbeszéléskötetünknek ​remélhetőleg sikerül árnyaltabban bemutatni a huszadik századi német irodalom e rendkívüli jelenségét, a borongós északi hangulatok leírásának mesterét s a perzsa mondavilág és történelem kiváló ismerőjét egyaránt. Mindegy, hogy megtörtént eseményt íre-e le, mint a Szászánida király című novellában, vagy fiktív történetet, minden elbeszélése arról szól, miként vergődik az ember az indulatok, a természet, a vaksors hányattatásai közepette. Novelláinak többsége, mint a Ragna és Nils, A lekvárevők vagy akár Az órás - meghatározhatatlan időben játszódik, éppúgy, mint az Óloméj, amelynek fiatal, homoszexuális hajlamú hőse éppenséggel a Holtak Birodalmában tévelyeg, nyomasztó hangulataival, mélységes szorongásával küszködve.

Karinthy Ferenc - Házszentelő
Kisregényeiben, ​novelláiban, elbeszéléseiben a kortárs magyarországi értelmiség egy nemzedékének önvizsgálatát végezte el. Végigkíséri útját a második világháborútól a jelenig, és arról ad képet, hogy hősei miként tudták megőrizni szellemi és erkölcsi integritásukat, emberi méltóságukat a történelem nyomása alatt.

Moldova György - Lopni ​tudni kell
Nagy ​népszerűségnek örvendő közírónk legújabb kötetében számos új elbeszéléssel, egypercessel készteti mosolyra, sőt nevetésre olvasóját. Moldova könyvében a legszembetűnőbb az az életismeret, átható irónia, elbeszélői könnyedség, amely a szerző valamennyi művét jellemezte, de különösen a korai munkáknak volt stílusteremtő sajátsága. Most mintha ez a "régi Moldova" jelentkeznék ismét. Megjelennek sorban a reá olyanniyra jellemző "népi hősök": Rongykuvik, az aszódi javítóintézet réme, a féllábú Kertész úr, akinek műlábán eredménytelenül ugrál az ÁVÓ kihallgatótisztje, a szövőnők, akik bonbonosdobozban lopják a platina kötőtűket, Félix, a narkomán rendőrkutya, a tanácselnök fotójára irdatlan péniszt montírozó fényképész. Másutt pedig egy profi kurva emlékezik vissza az ötvene években befutott példátlan karrierjére. Mindenkinek ajánljuk a könyvet, aki könnyed kikapcsolódásra, nevetésre, szórakozásra vágyik. (1989)

Ismeretlen szerző - Égtájak ​- Öt világrész elbeszélései - 1985
Ann ​Beattie Várakozás Waiting (Vallasekné Dáné Márta) Samuel Beckett Első szerelem Premier amour (Klimó Ágnes) Giuseppe Bonaviri Az élelmes barátok I monaci del tristo convento A pacal La trippa A szabó fia Il figlio del sarto (Magyarósi Gizella) George Mackay Brown Téli mese A Winter Tale (Gönczi Éva) Andrej Dmitrijev Szélcsend Stil (A. Fodor Ágnes) Leslie Epstein A fájdalom nélküli élet Life Without Pain (Ross Károly) Almeida Faria A magányos álmodozó sétái Os passeios do sonhador solitário (Lukács Laura) Gert Hofmann Beszélgetés Balzac lováról Gesprach über Balzacs Pferd (Viski L. László) Franz Hohler Olcsó jegyzetpapír Billiges notizpapier (Várady-Brenner Mária) Andrzej Kijowski A karmester Dyrygent (Palkó Katalin) Ámosz Oz A Gonosz Tanács hegye The Hill of Evil Counsel (Szilágyi Tibor) Horia Patrascu Rekonstruálás Reconstituirea (Czére Gyöngyvér) Oleg Popcov Zene nélkül Bez muziki (Panajotu Kosztasz) Ruth Rendell May és June May and June (Péri Benedek) Jorge De Sena A kacsahal története História do peixe-pato (Palkó Katalin) Vlagyimir Szolouhin Hajdani nagy házak Nore Stately Mansions (Petőcz György)

Ilja Ehrenburg - A ​D. E. Tröszt / Tizenhárom pipa
A ​D.E. tröszt című regényem Európa pusztulásának története az amerikai tröszt tevékenysége következtében. Szatíra ez,ma is megírhatnám ezzel az alcímmel: A harmadik világháború epizódjai..

Covers_102669
elérhető
0

Végh Antal - Forgatás
Az ​elbeszéléskötet az író kilenc hosszabb terjedelmû írását tartalmazza,a szerzõ ismert stílusában. Tartalom: A boldogtalan ember, Aranyfog, A szabadcsapat, Doni szerelem, A pohárköszöntõ, A találkozó, A forgatás, A kapcsolat, Magánbeszélgetések.

Végh Antal - Imádság ​a vadlibákért
Végh ​Antal első kötete Korai szivárvány címmel jelent meg 1963-ban. Most huszonegyedik kötetét tartja kezében az olvasó. E novellás kötet az utóbbi három-négy év /1980/ írásait tartalmazza. Hol meseszerűen, hol dokumentumhűséggel áradó novellák és hosszabb elbeszélések ezek az első szerelem hold-tisztaságáról, a falu mindennapjairól, a bemocskolt szerelem kínjairól, a szülők megpróbáltatott sorsának visszfényéről a gyermekek életében, egy beatzenekar hétköznapjairól, az apakeresés divatjáról, egy cigányfiú tragikus életéről. Végh Antal mindig izgalmas, mélyreható témákhoz nyúl; ebben a kötetben is minden írása erőteljes és meggondolkodtató.

A. K. Tolsztoj - Ezüstherceg
A ​cím szabályellenes. Szerebrjannij hercegnek, a regény főhősének nevét ma már épp úgy nem volna szabad lefordítani, mint ahogy a könyv íróját sem magyaríthatjuk Kövér Elekre. Mégis megtettük, hogy ezt a valóságos ugyanakkor szimbolikusan beszédes nevet jobban értse, érzékelje a magyar olvasó. Szerebrjannij herceg Rettegett Iván korában élt, amelyben az arany, a gyász, a vér és a bíbor színei uralkodtak. Amikor gátlástalanul vívták az emberek élethalálharcukat a megmaradásért. Szerebrjannij herceg a maga anakronisztikusan nemes tisztaságával mindvégig magányosan képviseli környezetében a magasabb rendű emberi humánumot. Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj akit hajlamosak vagyunk ismertebb névrokonával összetéveszteni, a múlt század derekán írta meg romanikusan realista történelmi regényét, amely az orosz nyelven tanuló iskolások számára épp olyan alapvető olvasmány, mint magyar kortársainknak az Egri csillagok. És ha ez a könyv a nyelvi határokon túl kevésbé vált ismertté, annak csupán az az oka, hogy az orosz irodalom "aranyos százada" kimeríthetetlen bőséggel ontotta a világ számára a feltétlenül lefordítandó olvasmányok.

Nagy Lajos - A ​hűséges szegényember
Nagy ​Lajos e kötetben közreadott novelláiban és karcolataiban is mesteri jellemzést ad a Horthy-korszak Magyarországának társadalmáról, a híres és hírhedt gazdasági válságról, a frankhamisítási perről, a fasizmus térhódításáról, egy sor más akkori eseményről és jelenségről, mely a szocialistává érlelődő írót tiltakozásra késztette. Tömör, szűkszavú szatíráiban nevetségessé tesz minden emberi és társadalmi fonákságot, gondolatokat ébreszt, egyben szórakoztat is.

Ljudmila Ulickaja - A ​mi Urunk népe
Az ​Európa-szerte népszerű orosz írónő nem tesz mást A mi Urunk népében, csak mesél és mesél a végtelenségig, megunhatatlanul. Mindenről és mindenkiről van egy jó története: legyen szó önbizalom híján álló vagy bármit eltűrő nőkről, az apaság rejtelmeiről, őrangyalokról. Különösen érzékeny a csodákra, a kivételes eseményekre, ám ezeket is – például egy némának hitt gyerek szavait, az állatoknak tartott szentmisét vagy a beteljesülni látszó jóslatokat – úgy tárja elénk, mintha a világ legtermészetesebb dolgairól beszélne. Hiszen amennyire a különleges jelenségekben, legalább annyira otthon van a hétköznapokban. Novellaformában is könnyedén, finoman mutat be szépet és rútat, egy-egy összetettebb szereplőt vagy bonyolultabb szituációt. Nem meglepő ez, hiszen írói érzékenységét a nagy orosz realistáktól örökölte. Rendkívül sokat tud a legfontosabb dolgokról: szerelemről, boldogságról, hitről és halálról. Mindezek mögött pedig nagy-nagy bölcsesség áll: kerülni minden szélsőséget, elfogadni egymást, felülvizsgálni az előítéleteinket az emberben mélyen megbúvó belső hang és az igazságérzet nevében. LJUDMILA ULICKAJA az egyik legnépszerűbb kortárs orosz író, számos jelentős orosz és nemzetközi díj (többek között az orosz Booker-, az orosz Nagy Könyv-, a Grinzane Cavour-díj) kitüntetettje. Könyveiből – tizennégy kötete jelent meg eddig – Oroszországban több mint kétmillió példány kelt el. Három mesekönyv és hat színmű szerzője. Moszkvában él. LJUDMILA ULICKAJA művei a Magvető Kiadónál: Médea és gyermekei (2003) Életművésznők (2004) Vidám temetés (2005) Szonyecska (2006) Odaadó hívetek, Surik (2007) Kukockij esetei (2008) Daniel Stein, tolmács (2009) Történetek állatokról és emberekről (2009) Elsők és utolsók (2010) Imágó (2011) Történetek gyerekekről és felnőttekről (2012)

Ismeretlen szerző - Égtájak ​- Öt világrész elbeszélései - 1984
Arkagyij ​Arkanov Az Attrakció kávéház Kafe "Attrakcion" (Árvay János) Mordechay Avi-Shaul A szénégető Pehami (Május Ede) Richard Bach Jonathan Livingston, a sirály Jonathan Livingston Seagull (Simóné Avarosy Éva) Samuel Beckett Társaság Company (Barkóczi András) Sigrid Brunk Lángok Flammen (Viola József) Truman Capote Emlékezetes entrée-k, felejthetetlen távozások Indelible Exits and Entrances (Bart István) John Cheever Ó, micsoda édenkert! Oh What a Paradise It Seems (Benedek Mihály) Stephen Dixon A tizennegyedik emelet 14 Stories (Knisch Gábor) Volker Ebersbach A küldetés Der Gerufene (Toronyi Attila) Antoni Garcia Porta Maratoni halál Maratón muerte (Benyhe István) G. F. Green A dandárparancsnokságon Brigade Headquarters (Ross Károly) Ghasszán Kanafáni A sólyom The Falcon (Molnár Eszter) Tracy Kidder Karantén In Quarantine (Szamosi Katalin) Vil Lipatov Két geológus Dva geologa (Rátz Ferenc) Gonzalo Martré A hetedik láng éjszakája La noche de la séptima llama (Miklódy Erika) Peter Rosei Igen és nem Ja und Nein (Márton László) Salman Rushdie Az ingyenrádi The Free Radio (Greskovits Endre) Lev Studen Két tétel egy régimódi szvitből Dva rasszkaza v forme sztarinnoj szjuiti (Harsányi Éva) Paul Theroux Síri kilátások A Tomb with a View (Szelényi Anna) Borisz Vasziljev Veletek ki törődik, öregek? Vi csje, sztaricsje? (Dobos Katalin)

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​burok és még két kisregény
A ​hosszú és teljesen váratlan zuhanás után Elemér földet ért. -Ha jól értettem -szólalt meg fanyarul- , választás elé állítasz. -Én? Téged? Ez egészen úgy hangzik, mintha te magad nem tudnál választani. Röhejes! Hát ki válasszon helyetted? A problémát, Bungikám, neked kell elmélyítened. Mert azt, hogy mit akarsz, senki más nem döntheti el, csak te. Egy hétig nem találkozunk, vizsgázom, tudod? Néhány gyors csók, "csaó, csaó"! A lány már el is tűnt.

Gelléri Andor Endre - Jamaica ​rum
A ​kötet Gelléri Andor Endre legszebb, legemlékezetesebb novelláit tartalmazza, olyasféleképpen, ahogy maga az író tervezte egyszer: mintha "nagy távolságokban", novelláról novellára haladva egész "életregényt" szövögetett volna "sok letörés árán", de "a teljes kifutás boldog fáradalmát" áhítva; ahogy az első, gyermekien őszinte, naiv és lázas vallomásoktól eljutott - a harmincas évek nagy ciklusán át - kései, ragyogóra csiszolt "szonátáinak" üveghangjáig: az egymással feleselő életképek, költői látomások, abszurd helyzetek varázslatos homályáig, amelyek mögött hányatott életének megrázó eseményei húzódnak meg.

K%c3%96rk%c3%89p_77
Körkép ​77 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Körkép ​77
Szerzők ​: Birkás Endre Boldizsár Iván Bor Ambrus Csurka István Déry Tibor Dobai Péter Esterházy Péter Hernádi Gyula Illés Endre Karinthy Ferenc Kolozsvári Grandpierre Emil Mándy Iván Mesterházi Lajos Mózsi Ferenc Rákosy Gergely Sőtér István Szabó István Szakonyi Károly Tandori Dezső Tatay Sándor Thurzó Gábor Vámos Miklós Vathy Zsuzsa Vészi Endre

Covers_38906
Körkép ​79 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Körkép ​79
A ​kötet szerzői: Ágh István Balázs József Bereményi Géza Bertha Bulcsu Boldizsár Iván Esterházy Péter Galambos Lajos Galgóczi Erzsébet Gáll István Gera György Gyurkovics Tibor Hernádi Gyula Illés Endre Jékely Zoltán Kertész Ákos Kiss Dénes Kolozsvári Grandpierre Emil Kolozsvári Papp László Kutasi Gyula Mándy Iván Mesterházi Lajos Mészöly Miklós Páskándi Géza Pilinszky János Raffai Sarolta Rákosy Gergely Szakonyi Károly Tandori Dezső Tatay Sándor Thiery Árpád Újhelyi János Végh Antal Vészi Endre

Móra Ferenc - Az ​ember feje nem füge
Móra-sorozatunk ​utolsó kötetének anyaga változatos, ismét bebizonyosodott, hogy Móra Ferenc mennyire sokoldalú író, s bármiről ír, egyformán élvezetes olvasmány, legyen az régészeti feltárás, derűs betyárhistória, iskolai emlék, történelmi visszapillantás. A novellákat át- meg átszövi az anekdota, amelyet az író olyan nagyszerűen ad elő, hogy még az ismerős adomákat is szinte újjávarázsolja. A kötet minden írása igazi olvasmányélmény. Reich Károly nagyszerű rajzai elevenítik meg Móra hőseit.

Dobozy Imre - A ​tizedes meg a többiek
A ​címadó regény, A tizedes meg a többiek, legújabbkori történelmünk kezdetén, 1944-45 fordulóján játszódik. Főszereplője a minden hájjal megkent, talpraesett tizedes, aki mindenképpen ki akarna térni az idő sodra elől, a szorító "hová tartozol?" kérdés elől. De hiába ismeri olyan jól a dörgést, hiába bújna ha kell, az egérlyukba is, az idő kérlelhetetlenül utoléri. Aki látta a regény filmváltozatát, jóleső meglepetéssel tapasztalhatja majd a regény olvastán, hogy a mű nemcsak emlékeit eleveníti fel, de többet, mást, újat is ad hozzá. A másik kisregény, a Kedd, szerda, csütörtök voltaképpen arról szól - szigorú realizmussal - hogy azoknak a gondolkodó, kockázatot is vállaló magyaroknak, akik küzdeni akartak a haza felszabadításáért, nem is volt olyan könnyű és egyszerű megküzdeni a külső-belső akadályokkal, buktatókkal s rálelni társaikra, eljutni a zászló alá.

Barabás Tibor - Házunk ​büszkesége
Az ​első lecke Levél Rockefellernek. A titok. Pesti legenda. Szerelmem, Eszti. Éva. Bankett. "Ó, nyájas olvasó!" Kávéházi krónika. Mi történt a cseh bajnokkal? Kisszakasz. "Házunk büszkesége." Tatabányai fiúk. Irodalmi tisztelő. Dicsőség. Idézés. Sok a kuruc. Motívumkeresés. A vezérigazgatói szobában. A hamburgi selejtező. Szülők vizsgája. Vidám könyvnapok

Móricz Zsigmond - Nem ​élhetek muzsikaszó nélkül / A szerelmes levél
A ​Nem élhetek muzsikaszó nélkül-t 1914-ben írta Móricz Zsigmond. A történet a múlt század nyolcvanas éveiben zajlik, mikorra a "történelmi osztályok" lába alatt már megindult a talaj.. "olyan furcsa, olyan keserves, olyan tragikus itt az egész hangulat - írja Móricz Zsigmond a kisregényben - úgy érzik az emberek a nagy felfordulást. A levegő tele van, a váltók úgy úsznak a levegőben, mint ősszel az ökörnyál" A regény a felszínén bájos, idill, a mélyén nehéz küzdelem. Pólika nem csak duzzogó asszonyka, Balázs nem csak afféle szilaj, de melegszívű fenelegény. Kettőjük között valójában az egyenlőségért – a családi uralomért? – folyik a harc: ki kit tör be? Szerelmi párbaj folyik a Szerelmes levél című elbeszélésben is. Aranka és Samu a mézeshetek után először mozdul ki otthonról, farsangolni. A külvilág nyers érintése fölkelti közöttük az első ellentétet, a tengernyi örömbe belekerül az első cseppnyi üröm. Samu már egy lépéssel "előbbre" tart mint Balázs, az ő talpa alól már kicsúszott az ősi föld, ő már vármegyei hivatalnok. De férji felsőbbrendűségéért még síkra száll. S itt is Arankának kell engedni, lenyelni a mérget, hogy "használjon vele." Az egyenjogúság még évtizedekig várat magára.

Pentti Haanpää - A ​megélhetés furfangjai
A ​finn proletárirodalom kiemelkedő egyénisége, a finn elbeszélés sajátos hangú mestere, ma már klasszikusa. Haanpää 1905-ben született; egyszerű, de gazdag művészi tehetséggel megáldott, feltörekvő paraszti családból származott, és maga is megmaradt családja, szűkebb környezete körében egész életen át. Erdőmunkával, földműveléssel kereste kenyerét, és autodidaktaként szerezte azt a tudásanyagot, amit gazdag élettapasztalatai mellett írásra ösztökélte. Műfaja a sajátos finn "juttu" - az anekdota, a karcolat és a novella különös ötvözete. Ösztönös antimilitarizmusa már korán jelentkezik. A hadsereggel, a katonáskodással, a háborúval foglalkozó műveiben a katonai egyenruha többnyire a "kényszerzubbony" szerepét játssza. Novelláinak, regényeinek éles társadalombírálata, hadseregellenessége, baloldalisága miatt a harmincas években a polgári kiadók nemzetietlen írónak bélyegezték, és egy időre elzárkóztak kiadása elől. Később azonban, és különösen a második világháború befejezése után, elnyerte méltó helyét a finn irodalomban, megkapta a jogos elismerést. A 30-as évek novellái, melyek közül kötetünk is sokat merített, paraszt- és munkásemberek, gyakran erdőmunkások életét, nincstelenek sokszor tragikomikus tengődését örökítik meg. A nagy gazdasági világválság csak fokozza a novellák társadalombíráló, olykor drámai feszültséggel telített, néha pesszimisztikus hangját. Stílusát sajátossá teszik a tájszavak, illetve a népi szófűzés természetes alkalmazása - s ez, többek között - gyakran rendkívül megnehezíti hiteles fordítását. 1955-ben halt meg. Összegyűjtött műveit 1956-58 között tíz kötetben adták ki. _Fontosabb munkái:_ Szél fúj felettük (novellák, 1927); Gyakorlótér és kaszárnya (novellák, 1928); Gazdák és árnyaik (regény, 1935); Kilenc férfi csizmái (regény, 1945); Az atomkutató (novellák, 1950); Boszorkánykör (regény, 1956) és Sato őrmester esete (regény, 1957).

Balázs Anna - Az ​első asszony
Balázs ​Anna írja válogatott novelláinak kötete elé: A legnehezebb és egyúttal a legizgalmasabb írói feladat az emberi lélek megismerése. Vagyis az, hogy szavakkal kifejezzük, ami az életben megfoghatatlan, ám az ember jellemzésénél nélkülözhetetlen. Pedig a gyorsan alakuló, fejlődő világban az embernek is fejlődnie, alakulnia kell. Ha az író kutatómunkája folyamán úgy tapasztalja, hogy az általa megismert emberek fejlődése rossz irányba halad, eltorzult vagy érthetetlenné vált, mert a körülmények nem idokolják, olyan helyzetbe kerül, mint a barlangász, aki úgy tudta, feltárt barlangban fog előre vezetni az útja, és az mégis elzárult előtte. Minél gyorsabb a társadalom fejlődése, annál nehezebb megtalálni azokat az embereket, akik ezt a fejlődést követni tudják. Vannak, akik begubóznak, ellenségesen szemlélik a zavaró, életüket megnehezítő fejlődést. Vannak, akik félreértik, úgy hiszik, minden szabaddá vált, hiszen az ember már a világűrben repül: ő is a huszadik századvégiek közé tartozik, leveti hát a gátló tulajdonságokat, szertelenné lesz, és mivel széttépi az erkölcs kötöttségeit, erkölcstelenné válhat. Vannak olyanok, akik átlátják a fejlődés ésszerű és szükséges voltát, igyekeznek lépést tartani vele, ahogy erejükből és tehetségükből telik. Az író nemcsak kutató; megértő embertérs is, akinek gyengédségre, tapintatra van szüksége ahhoz, hogy alakjait megalkossa. Egy pillanatig sem felejtheti el, kinek ír: olvasóit is magával kell ragadnia, hogy megértsék, vele érezzenek. Engem sosem hagyott el az emberek iránti szánalom. Az késztetett íróvá válni, és kísér minden munkámban. A legrosszabb ember is szánandó, hiszen született és meghal. De ha szánom is az embereket, nem egyezhetem bele, hogy elromlott lényük másokat bajba döntsön. El kell ítélnem őket, ez épp annyira az író dolga, mint a bíróé, aki elítéli a bűnök elkövetőit, akkor is, ha talál mentséget számukra. A novellistának nehezebb a dolga, mint a regényíróé, aki néhány emberről ír, a novellák mindegyikében más-más lelkű, cselekményű, életű figurákat alkot. Mindegyik története egy külön dráma. Ez a legnehezebb műfaj, és nem minden olvasó tudja élvezni. Engem az izgat minden novellában, hogy elérjem, amit a téma megkíván: megmutassam azokat az embereket, akik éppen így és csakis így cselekedhettek adott körülmények között. Ha sikerül, akkor a lélekrajz volt megfelelő, abban lelni meg mindennek a magyarázatát. Ennek a rajznak a kialakítása a novellista legnehezebb feladata. Ha sikerült megoldania, akkor haladt a korral, akkor modern is volt, bár ennek a fogalomnak sokszor zavaros, félremagyarázott értelemzése nem mindenki számára egyforma tartalmú. Mégis: nem az a modern, aki úgy akar változtatni az írásművészeten, hogy belekever oda nem illő kifejezéseket, hanem, aki amai embert meg tudja alkotni.

Fazil Iszkander - Csik ​egy napja
Iszkander ​önéletrajzi elemekkel átszőtt elbeszéléseiben ifjúságának emlékeit idézi fel. Bölcs humora és a háttérül szolgáló pompás délszaki táj érzékletes leírása teszi különösen emlékezetessé ezeket az elbeszéléseket.

Fehér Klára - A ​titokzatos tizenhetedik
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Változó ​felhőzet
A ​kötet időben is, térben is rendkívül változatos gazdag világot tár fel előttünk, melyben múlt és jelen, szerelem és kaland, az ifjúság nagy szenvedései és az idősebb kor csendes nosztalgiái fonódnak össze. A líraibb hangvételű elbeszélések mellett a könyv zömét a szatirikus írások teszik ki, az író az egykori középosztály hamis erkölcsi nézetektől, magatartásformákról, illúzióktól megfertőzött alakjait éppúgy megörökíti, mint korunk karrieristáinak bürokratáinak öntelt kispolgárainak, álszent képmutatását, törtető butaságát, vad önzését.

Kollekciók