Ajax-loader

kollekció: Novellák

“Ugyanis a felborulás pillanatában ez a könyv előreesett, és a kis ülésen kuporgó lakáj nyomban utánakapott, mert felelősséget vállalt a féltett, kézzel írott könyvért.”


Molnár Péter - Keresők, ​avagy a lány neve
A ​Keresők, avagy a lány neve valós helyszíneken játszódó budapesti mese. Az emberekkel egyenrangú szereplők a főváros fái, szavaik a szél, az eső és a napfény. A város hangjai, nyitott és zárt terei, épületei és tárgyai is mind beleszólnak az események menetébe, ki-ki a maga módján. A főszereplő, András, az Andrássy útról azóta eltűnt Eckermann kávézóban éppen csak felfigyel egy lányra, máris közli vele a Szorongás Rt. Ügynöke: a fiúnak hét napja van arra, hogy megmentse ezt a lányt. Az ügynök örökre boldogtalanná teszi, ha a fiú nem jár sikerrel. Sőt. Kiderül, hogy az ügynök azért vált ügynökké, mert nem tudott megvédeni valakit egy ügynöktől. Ha András kudarcot vall, őrá is ez a sors vár. Képtelenség az egész, de a fura úr meggyőzően beszél, és a lány olyan szép, hogy András kétségei elillannak. Aztán hirtelen a lány is eltűnik...

Covers_88517
Égtájak ​1988/89 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Égtájak ​1988/89
Huszonhárom ​esztendős az Égtájak, ami igazán szép kor egy évkönyv jellegű antológia esetében. Húsz kötete jelent meg, ebből tizenegyet (1967-1977) Karig Sára gondozott, kilencet jómagam, de mindketten tizenegy-tizenegy éven át gyűjtöttük az anyagot – az eltérés abból adódik, hogy az 1978-79-es és az 1982-83-as válogatás így, összevonva került a közönség elé (mind ez a mostani is). Szép kor – és sokszínű, de legalábbis változatos múlt. Büszkék vagyunk arra, amit legutóbbi számunk egyik recenzense így fogalmazott meg: „ csaknem minden kötet forráskiadvánnyá vált: bennük találhatók meg fontos elbeszélések, itt tűnek fel először elsőrangú nevek.” Gy. Horváth László

A_k%c3%ads%c3%a9rtethaj%c3%b3_utols%c3%b3_%c3%batja
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​kísértethajó utolsó útja
Szeszélyes ​kalandozásnak tűnhet ez az összeállítás a külföldi irodalmak oly változatos évszázadaiban, holott többről esik szó ebben a kötetben. Nemcsak az irodalom folytonosságáról, de az emberi életek szinte változtathatatlan törvényszerűségeiről. Élő irodalmunk jobb megértéséhez is hozzásegít ez a novella-antológia, mivel kortárs irodalmunk képviselői a maguk hajlama szerint válogattak. Így egyszersmind bepillantást enged a élő magyar irodalom műhelyébe is. Nevezetesen: ha az írók elődöket vagy példaképeket keresnek a széles távlatú világirodalomból, a latin irodalom korszakától a mai latin-amerikai prózáig, kiket vallanak "ősüknek"? Milyen szépprózai irányzatot választanak követésre vagy kiemelésre méltónak? A kötet megjelenése ritka alkalom, hiszen a magyar könyvkiadásban első ízbe kerül sor ilyen összeállítású antológiára, amely kitekintést ad a legkülönfélébb történelmi korszakokra - írja bevezetőjében a kötet összeállító szerkesztője, Tóbiás Áron. Az elbeszélésgyűjtemény kedvelt műfaja az olvasó emberiségnek. Az Ezeregyéjszaka meséi vagy a Boccaccio Dekameronja nem más, mint a mesélőkedv és a fáradhatatlan elbeszélői buzgalom kincsestára az emberi természet sokféleségéről, az emberi sorsok oly kiszámíthatatlan mivoltáról. Mert nem mindenkor a jó nyeri el jutalmát, és a rossz bűnhődik. Az elbeszélések már ezekben a régi gyűjteményekben is rövid, de mély értelmű villanások voltak az emberi létről, amely akár mulatságos, akár kegyetlen, szánnivaló vagy irgalomra méltó, közvetve és közvetlenül valamennyiünk életének tükre. Ez a novellaválogatás úgy keletkezett, hogy az élő magyar prózairodalom kiválóságai kiválasztották a világirodalom tengeréből legkedvesebb elbeszélésüket. Ez a jellegzetesen mai gyűjtemény egyszersmind a magyar írók vallomása is kedvenceikről, a világirodalom oly sok fontos személyiségéről a római kori Petroniustól a kortárs latin-amerikai íróig, a kolumbiai Garcia Márquezig.

Fekete Gyula - Perújrafelvétel
Az ​író mondja könyvéről: "Eltávolodtam a kortól is, amely megszült írónak, s a hajdani író-újszülöttől is - eltávolodtam, de egyiket sem tagadom meg. Valószínű, soha nem voltak azoknál alkalmatlanabb évek - békés évek - író indítására, de ez sem vád, és nem is mentség: az elindulás a pályához, a szárnyprobálgatás az életműhöz valamiképp hozzátartozik. Huszonöt év terméséből válogattam, az Eszmélet, a Vér és korom, az Ismerősök, a Lányszöktetés elbeszéléseiből és kötetben még nem szereplő, újabb írásaimból. Gondoltam arra a válogatásnál, hogy az írói pálya jellemző szakaszai képviselethez jussanak, s ugyancsak a jellemző műfaji változatok is. Egyetlen irodalmi riport is szerepel a kötetben, s éppen a címadó Perújrafelvétel: ebben a formájában első közlés. Jelentése - úgy érzem - tágabb érvényű, mint maga az eredeti történet: ellenfényt ad három nagy történelmi évtizedünknek és valmelyes motivációt egy írói pálya negyedszázadának is."

Sarkadi Imre - Elbeszélések ​1943-1961
A ​kötet tartalmából: A szatír bőre A szökevény Kútban Balatoni vihar Szégyen Diák a tanyán Farkaskaland (738 oldal)

Z. Vincze György - Az ​Android-per
"Mabbu ​előre akart lépni, de megbillent, s egyensúlyát elvesztve végigzuhant a nyálkás kövön. Mellkasa továbbrepedt, s egy szintelenné vált hang azt ismételgette: Mab...Mab...Mab...Mabbu, a bálvány, a nemzeti hős, a sportolók sportolója, robot volt!"

Karinthy Ferenc - Utolsó ​cigaretta, utolsó ítélet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_128900
elérhető
0

Illés Endre - Dilaudid
"Dé ​rákiáltott: - Ha ellenkezel, ellöklek. - Lökj el. - Oxigénhiánytól dobogott a szívünk, a megsűrűsödött levegő rájuk borult, mint egy súlyos halászháló. A férfi végre felocsúdott, hátrált. - Bocsáss meg, már nem tudom mit beszélek. De emlékezz!... Az enyém voltál, meztelenül voltál az enyém. Nem tagadhatod meg tőlem, amit most kérek. Magadat sem tagadtad meg. - Ezt most megtagadom. - Ha nagyon kérlek... - Hiába. - Ha esküszöm, hogy halogatni fogom az utolsó pillanatig? - Honnan tudhatnád, melyik az utolsó pillanat? - Lulónál pontosan tudtam. - Mert megmondták. De neked ki mondja meg? - Akár te is. - Tiltja az esküm. - Dé ismét felcsattant, de már fáradt volt. - Hülye vagy. - Már mondtad egyszer. Leültek, talán tíz percig hallgattak, azután Dé felállt, mintha szédült volna, tekintetével az előszoba ajtaját kereste, s megindult..."

Tömörkény István - Csata ​a boldogságért
Tartalomjegyzék: ​Ferkó Bicskavásárlás Förgeteg János mint közerő Káplár Papp Tanyák a hó alatt Megöltek egy legényt Thurzó utja A szárnyékember Csata a katonával Két ló bitangságban A csempész Éjszaka Csőszhalál Vándorló földek Táncrahúzás Vásár Megy a hajó lefelé A Szent Mihály jégben Öreg embör napáldozatja Valer a földbe megy Munkások A házasság első éve Fecskék Kikötés Hühü Csata a boldogságér Újbor idején Így volt rendelve Péter tanul Pör Sztrájktanyán Talpas úri módban János visszapótol Szirtesek a partok Új talicska irányában Mihály szóbelizik Földragasztás irányában Fonatos kiskalács Meddig tart még? Természkőszívű Mihály Alku a szülével Muzsikaszó Idegenek a jegyenyék alatt A szökés Szibériából Mindenek változnak Nyári kép 1916-ból A kraszniki csata Jakab Jakab a diplomáciával A szüle a katonákkal Fölteszik a hajnal A ribillióról Magukban élők

Eörsi István - Lonci ​narancssárgában
Eörsi ​István írja: "Feltétlenül szükséges-e, hogy kötetről kötetre a műfajok öröklött rekeszibe osszák szét magukat a szerzők? Csakugyan igaz, hogy bőrük mögött több önálló, egymást csak felületesen ismerő személynek adnak szállást: például egy versköltőnek, egy prózaköltőnek, egy drámaköltőnek, egy műfordítónak, egy esszéistának, egy humoristának és egy publicistának? Régóta motoszkál bennem a kérdés, hogy megpróbálkozzam valami másfajta felosztással is. Mi volna, ha egy időszak írói termékeit nem műfajok, hanem témák, tartalmak, hangulatok szerint rendszerezném? Ugyanaz a szemlélet és gondolkodásmód nyilatkozna-e meg a különféle műfajokban? Áttörné-e ez az egység az öröklött rekeszeket? És nem ártana-e ez az áttörés nekik? Egyebek közt ezekre a kérdésekre keres választ ez a könyv. Egyelőre még csak tétova kísérlet: nincs benne dráma, sem esszé, sem műfordítás; regény sincs benne, már csak azért sem, mert ilyet még nem írtam. De a prózai és verses szövegek váltakozása - úgy érzem - mégis szokatlan próba elé állít: kellőképpen azonos vagyok-e önmagammal? Annyira szeretném, ha az olvasó e kérdés hallatán bólintana, hogy szinte azt se bánnám, ha nem törődne műfaji különbésegekkel: egyszerűen csak szövegeket olvasna, bizalmatlanul és fogékonyan."

Bán Zsófia - Amikor ​még csak az állatok éltek
Mit ​mondanak a képek, és mit mondhatunk a képek helyett? Hány képünk van saját magunkról és saját kultúránkról? Bán Zsófia új elbeszéléskönyvében számtalan módon teszi fel és válaszolja meg ezeket a kérdéseket. A tizenöt elbeszélésből álló kötet már címében is felvillantja a Bán Zsófia-történetek egyik visszatérő motívumát. Bán elbeszéléseiben az ember legintellektuálisabb személyiségjegyei közvetlenül találkoznak a benne, bennünk élő animálissal, a mélyben lakozó érzéki-zsigeri teremtménnyel. A két tartomány közötti közvetítésre az az elbeszélői nyelv és pozíció vállalkozik, amely (ön)ironikus kettős ügynökként hol a tudat absztrakt szerkezetét helyezi előtérbe, hol pedig a testek, a nyelven-inneni diskurzusok cserebomlásait írja le. Egyazon ütemben képes ábrázolni és értelmezni. Így pillantjuk meg a Röntgen-sugár feltalálását családi fénytörésben, az apa fotóját a munkaszolgálatról, a Bartók-darabba belesülő zongoristát, az ismerkedést a kínai vendéglőben, a vallomást a taxiban, Karády Katalint Brazíliában, és egy fényképészt az Antarktiszon. A történetek mögött pedig fokozatosan kirajzolódik egy huszadik századi közép-európai család gyakran traumákkal terhes sorsa, az anya és a lány perspektívájából, az apák hiányával. Így lesznek a kötet írásai folyamatos dialógusok, termékeny párbeszédek. Így lesz az olvasó maga is közvetítő. Tolmács és útitárs.

Covers_176437
A ​halál színe kék Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​halál színe kék
Egy ​füzet - több krimi A Kroki krimi sorozat ritka csemegét nyújt e műfaj kedvelőinek. A legnépszerűbb amerikai krimiszerzők novelláinak magyar nyelvű válogatását közöljük havonta megjelenő füzeteinkben. _A kötet tartalma:_ Margaret B. Maron: Mondtam, hogy baj lesz belőle! Donald Olson: A jó öreg essex Jack Sharkei: A halál színe kék Francis M. Nevins: Ellenfelek Robert Twohy: Hús és vér

Bihari Klára - Az ​öregasszony és a végzet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

N%c3%a1das_p%c3%a9ter_minotaurus
elérhető
17

Nádas Péter - Minotaurus
A ​szerző húszéves sem volt, amikor megírta A Biblia című elbeszélését, ami néhány évvel később az Új Írásban jelent meg, és kijelölte Nádas Péter helyét a fiatal magyar próza élvonalában. Kérlelhetetlen tisztánlátása, szókimondása hiába tette kellemetlen személlyé a hatalom birtokosai szemében, sorra megjelenő elbeszéléseinek színvonala miatt sem elhallgatni, sem elhallgattatni nem lehetett többé. Összes elbeszélésének az életműkiadásban most közreadott kötete az 1997-ben megjelenthez képest három további írást tartalmaz: az eredetileg a Talált cetli című kötetben közölt Hazug, csalót, továbbá a korábban a Vonulás kötetében megjelentetett két filmnovellát.

Friedrich Dürrenmatt - A ​megbízás
Egy ​meg nem nevezett észak-afrikai ország kísérteties sivatagának kísérteties romjánál meggyilkolnak egy elegáns nyugati hölgyet. Ennek a gyilkosságnak az indítékait szeretné kideríteni a híres riporternő, F., aki forgatócsoportjával beutazási és forgatási engedélyt kap a nyilvánvalóan katonák által kormányzott, elnyomott országba. Egy protokolláris felvilágosítás és egy meghatározott útvonalon engedélyezett, szigorúan ellenőrzött forgatás után a stábot finoman kitessékelik az országból. A riporternő azonban, kihasználva a hatalmon lévők egymás közötti harcait, ott marad, és súlyos titkok nyomára bukkan. Dürrenmatt ezúttal is nagyszerű könyvet írt: izgalmasat, korszerűt, krimit és politikát megfelelő mennyiségben adagolva az olvasónak.

Bajor Andor - Április ​bolondja
''Akár ​szatírát, humoreszket, paródiát, gyerekmesét írt Bajor Andor: mindvégig mesélt. A mesélés öröme, felszabadultsága érződik még a gonoszkodásaiban is. Az életmű egésze akár egyetlen regénynek is felfogható, mellékszálakkal és szereplőkkel, kitérőkkel és versbetétekkel. A főhős azonban mindvégig ő maga: az esendő, a kisemmizett kisember, az álmaiban csalódott gyerek, a nagyra törő és szárnyaszegett alkotó, és legfőképpen a szemlélődő, kutató ember, aki felismeri a mások hibáit, vétkeit és azon nyomban megbocsátja, minthogy magában is felfedezi mindezeket. Nem igazságosztó, hanem figyelő társ, esetenként akár őrangyala nemcsak saját gyerekkori énjének, hanem nevetsége tárgyainak is.'' (Csiki László) Bajor Andor 1927. szeptember 30-án született, Nagyváradon. Kolozsváron élt. 1991. január 24-én hunyt el a debreceni klinikán. Február 6-án helyezték örök nyugalomra, a Házsongárdi temetőben, Kolozsváron.

Img013
elérhető
0

David Leavitt - Arkansas
Három ​novella - három különös konfliktus. David Leavitt, az amerikai melegirodalom egyik legnagyobb mesterének első novellahőse egy válságban szenvedő író, aki szemináriumi dolgozatokat kezd írni Los Angeles-i egyetemistáknak, szexuális szolgáltatásokért cserébe. A második történet Firenzében játszódik, hetero- és homoszexuális vonzalmak különös kavalkádjában. A kötet talán legizgalmasabb írása, a Szaturnusz utca, amely a halálos kór árnyékában kibontakozó szerelem fájdalmasan gyönyörű leírását nyújtja. Leavitt prózájában van valami mámorító könnyedség: mintha lágy fehérbort kortyolna az ember. Történeteinek központi eleme a homoszexualitás.

Nyikorgo
A ​nyikorgó idegen Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - A ​nyikorgó idegen
A ​Delfin sorozat időről időre megajándékozza olvasóit a legmodernebb műfaj, a sci-fi egy-egy kötetével. Akik szívesen olvassák a történelmi környezetben játszódó "kosztümös" izgalmas históriákat, azok a jövő (vagy a jelen) képzelet szülte kalandjaira is kíváncsiak. Kötetünk ezúttall egy szovjet és egy csokorra való amerikai elbeszélést tartalmaz. Az egyik vidám, a másik komoly, a harmadik izgalmas és döbbenetes - ám valamennyi elgondolkoztató, különös írás, akárcsak századunk e különös és elgondolkoztató műfajának minden alkotása.

Bruno Schulz - Fahajas ​boltok
"Hát ​nem itthon vagyunk, ismerős, meghitt terepen? Schulz tudta, amit mindenki tud (tud és elfelejt), de akkor, túlzón szólva, csupán Gombrowicz és Kafka tudott, hogy 'bármi megtörténhet'. Nem, ezt most rosszul mondom, ezt minden nagy író tudja, sőt azt hiszem, ebben áll a nagysága, ebben a mindenben, a képlékeny Ovidiustól a szigorú Flaubert-ig." /Esterházy Péter/ "... minden évben elolvasom a lengyel Bruno Schulz Fahajas boltok című könyvét." /Bohumil Hrabal/ "Az 1942-ben a drohobicsi gettóban meggyilkolt galíciai zsidó, az aprótermetű rajztanár és fölülmúlhatatlan művész, Bruno Schulz csupán kötetnyi irodalmi művet hagyott maga után, mely annyira eredeti, hogy egyetlen olvasat sem birkózhat meg egyedül vele, és elég jelentős ahhoz, hogy írója világirodalmi rangját biztosítsa" - írja Schulzról Karl-Markus Gauss. Most közreadott Schulz-kötetünk - mely magyarul mindezidáig a legteljesebb kiadás Schulz életművéből - eme eredetiség megtapasztalását teszi hozzáférhetővé Schulz műveinek legutóbbi 1969-es kiadása után.Kötetünk kiegészül a Schulz-Witkacy, Schulz-Gombrowicz levelezés néhány részletével, és ízelítőt ad e sajátos világú képzőművész grafikáiból. Jelenkor Kiadó.

Covers_43898
elérhető
0

Csurka István - Utasok
Csurka ​István tárcáit és újabb elbeszéléseit gyűjtötte össze ebben a könyvében. Az előbbiek játékos ötletekbe, könnyed eszmefuttatásokba, szórakoztató véleménygesztusokba öltöztetett malíciával és keserű komolysággal pécézik ki és "készítik ki" azokat a jelenségeket, magatartásokat, amelyek sértik, bántják és deformálják (például és leginkább a szellemi, erkölcsi és egziszteciális konformizmus) köz- és magánéletünket. Az utóbbiak, az elbeszélések pedig fanyar, mondhatni száraz lírával rögzítik azokat a körülményeket és kapcsolatokat, amelyekben még a tragédia is közömbössé válik az érzelmileg elfásult emberekben.

Csurka István - Vasárnapi ​menü
A ​népszerű író legújabb elbeszéléseit és tárcáit adja közre ebben a könyvében; mondhatni: következetesen folytatja a kor és a benne való egzisztálás jellemzővé erősödő tüneteinek, jelenségeinek megfigyelését. Csurka István ezúttal is szenvedélyes intellektussal, fanyar humorral, de egyszersmind szellemes játékossággal igyekszik diagnosztizálni, majd közérzetileg és morálisan is mind megnyugtatóbban gyógyítani vagy legalább mérsékelni mindazt,, amit "betegségnek" lát és érzékel.

William Somerset Maugham - Egy ​távoli gyarmaton
William ​Somerset Maughamot - a legnépszerűbb angol elbeszélők egyikét - jól ismerik a magyar olvasók, hiszen a legutóbbi évtizedben is több elbeszéléskötete jelent meg magyarul. Maugham beutazta egész Amerikát, Európát, a Közel- és Távol-Keletet, a Csendes-óceáni szigetvilágot, s élményeiről, megfigyeléseiről több kötetnyi egzotikus tárgyú elbeszélést írt. Ezekből - főleg a Malájföldön játszódóakból -gyűjtöttünk össze tizenhét novellát. Az elbeszélések főszereplői angol gyarmati tisztviselők, ültetvényesek. Elsősorban az ő életük - nem annyira a bennszülötteké - érdekli az írót. Többnyire tragikus sorsú emberek, akik számkivetetteknek érzik magukat a trópusokon és szívesen kitárulkoznak az idegen utazó előtt. "Gyakran megesett már velem - írja Maugham egyik novellájában -, hogy valaki a dzsungelbeli magányos őrhelyén vagy egy nyüzsgő kínai város közepén egy magában álló rideg, fényes házban olyan történeteket mondott el magáról, amit még bizonyára soha egy teremtett léleknek se mesélt el. Hisz én csak amolyan futó ismerős voltam, akit addig sose látott, s többé nem is fog látni, vándor, aki egy pillanatra felbukkant egyhangú életében, s akinek valamilyen mohó vágy ösztönzésére feltárta a szívét. Ilyen módon néha egyetlen éjszaka folyamán (egy-két szódásüveg és egy flaska whisky mellett, midőn az ellenséges, kifürkészhetetlen világ kívül esik az acetilénlámpa körén), többet tudtam meg egy emberről, mintha tíz éve ismertem volna. Annak, akit érdekel az emberi lélek, épp az efféle vallomás az utazgatás egyik nagy gyönyörűsége."

Végh Antal - Ha ​az Isten Nyulat adott...
Két ​szatirikus kisregényt és elbeszéléseket tartalmaz a kötet: valamennyi írás a mai falu életéről tudósít. Vérbő szatíra a Téeszmetró: a Vörös Rák nevet viselő téesz fantasztikus vállalkozásának meglepő és mulatságos fordulatokban bővelkedő története. A csőd szélén álló téesz, helyzetének javítására, metrót épít a falunak, a vezetőség és a tagok teljes hittel és hatalmas lelkesedéssel vesznek részt a terv megvalósításában. Először kézi erővel, aztán lopott gépekkel és a fővárosi metróépítkezéstől elcsalt szakemberekkel folyik az építkezés, de hajmeresztő korrupciókban, megvesztegetésekben sincs hiány - hisz csak ezek árán jöhet létre a világ első falusi metrója nyugati turisták szórakoztatására. A címadó írásban a "felsőbb szervtől" kirendelt szónok meggyőző beszédekben bizonyítja-magyarázza a téesz vezetőségének vagy a közgyűlésnek, hogy a jó elnököt miért váltják le, a szélhámost miért nevezik ki igazgatónak, a rossz elnök miért kap kitüntetést, a sikkasztó vezető milliós állami támogatást. S ezenközben elmondatik minden napjainkban dívó csalási, megvesztegetési forma és módozat. Az elbeszélések hősei többnyire idős szabolcs-szatmári parasztok, magányos emberek, utolsó képviselői egy letűnt korszaknak, a régi falu világának. A kötetzáró Élet-novella lírai hangvételű vallomás az író gyerekkoráról, családjáról.

Jordan Radicskov - Kecskeszakáll
Magyarul ​is sok írása látott napvilágot a folyóiratok hasábjain 1969-ben Kecskeszakáll címen elbeszélésgyűjteménye. Radicskov elbeszéléseiben szüntelenül kavarog, egymásba olvad a jó a rossz, a való és valószerűtlen, az álomvilág és a realitás, a komikus és a tragikus, ám nem a művészi realizmus oldódik fel az álomvilágban, hanem a szürreálizmus mozzanatai oldódnak fel sajátos ábrázolásmódjában. Írásai merészek, talán leginkább a dél-amerikai "mágikus realisták" - García Marquez, Jorge Luis Borges, Corztázar - elbeszélésihez hasonlítanak, bár mélyen a bolgár valóságban gyökereznek, mert Radicskov minden ízében eredeti bolgár író.

Csillag
A ​csillagűzött szerető Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​csillagűzött szerető
Mi ​volna, ha...? Mi volna, ha földi emberek kis csoportja más égitest értelmes lakóinak fogságába kerülne: miképpen tudnák észrevétetni, hogy ők is gondolkodó lények? Mi történne, ha egy tökéletesen racionális számítógép-társadalomban valaki olyan felfedezéssel jelentkezne, amely ellentmond a fizika ismert törvényeinek? Mi volna, ha orvosi beavatkozással meg lehetne előzni a bűnözést? Nem kell-e attól tartani, hogy megfelelő társadalmi ellenőrzés híján a tudósok jó szándékú lélekjavító tevékenysége lerázhatatlan zsarnoksággá fajul? A sci-fi, a világszerte mind népszerűbbé váló science fiction a "Mi volna, ha?" irodalma: a meglepően logikus ötleteké, a szabad spekulációé, a filozófiai fogantatású gondolatkísérleté. A látszólag szabadon csapongó fantázia meghökkentő kérdésekkel, az emberi fejlődés nagyszerű vagy szorongató lehetőségeivel szembesíti az olvasót. Távoli bolygókon vagy a távoli jövőben nem a rémfilmek supermanjei, hanem magunkfajta esendő emberek küszködnek a képzeletszülte élet váratlan nehézségeivel: ez adja a tudományos fantasztikum irodalmának valódi izgalmát, de bujkáló humorát, megnyugtató iróniáját is. Válogatásunk az ötvenes-hatvanas éveknek - a sci-fi amerikai aranykorának - terméséből ad ízelítőt.

Palotai Boris - Pokróc ​az ablakon
Tehetség ​és siker nem mindig jár párban, de Palotai Boris a szerencsés alkatú írók közé tartozik, akik mellé jóformán első pillanattól odaszegődik a siker, hogy többé el se hagyja. Első novelláira, amelyek a két világhánorú között jelentek meg csehszlovákiai magyar lapokban, nem kisebb kritikus figyelt fel, mint Fábry Zoltán, a szlovákiai magyar irodalom megvesztegethetetlenül igazságos, szeretetteljesen szigorú mentora. "Instruktor kisasszony" című novellájával díjat nyert a Nyugat novellapályázatán, "Péter" című regényével elvitte a pálmát az Athenaeum országos ifjúsági regénypályázatán; s eleddig kétszer kapott József Attila-díjat. Számos regényét, elbeszélését filmre vitték; ezek közül a "Nappali sötétség" a locarnói filmfesztiválon a zsüri különdíját kapta, "Nő a barakkban" című televíziódrámája pedig a monte-carlói fesztivál nagydíját. És utoljára, de nem utolsósorban: nagy, népes és hűséges olvasótábora van, regényei rendesen két vagy több kiadást érnek meg, s ott szerepelnek a legnagyobb példányszámú sorozatok programján. Legújabb, kilencedik elbeszéléskötete, a "Pokróc az ablakon", amelynek címadó elbeszéléséből tv-játék is készült, huszonegy novellát gyűjt egybe, az utóbbi két-három év termésének legjavát.

Molnár Ferenc - Egy ​gazdátlan csónak története
Molnár ​Ferenc két kisregényét tartalmazza a Millenniumi Könyvtár sorozat újabb darabja. Az 1901-ben írott Egy gazdátlan csónak történetében a századforduló szecessziós polgár- és művészvilága jelenik meg. A kisregény a tizennégy éves, lelkületében koraérett kislány, Wald Pirko első szerelmének és nővé érésének nyaráról szó. Tarkovics Endre újságíró, a nők bálványa magába bolondítja Pirkót. A férfi azonban már kétfelé is elkötelezte magát: a színésznő Melitta és a szőke, társasági nagyasszony, Waldné között vergődik. Pirko, aki felnőttesen okos, de érzelmeiben még gyermeki, ezen a nyáron - amikor beleszeret Tarkovicsba - találkozik a világ kegyetlen képmutatásával, az emberi kicsinyességgel és érzelmi sivársággal. A körülötte és benne kavargó érzelmekből bontakozik ki a századforduló erotikája: a józan polgárok földhözragadt érzelmeitől a művészvilág bohém erkölcséig. Pirko szinte öntudatlanul ringatódzik a. halálba, mert érzelmeiben megcsalatva egyedül marad, ám a világ hazugságait még a légkétségbeesettebb állapotában sem hajlandó elfogadni. A szecessziós szerelmi történetet mindvégig áthatja a szerzőre oly jellemző lírai humor, az érzelmesen érzékeny lélektaniság. A második kisregény, A gőzoszlop huszonhárom évvel később született, ezért érezhetően nosztalgikus motívumokat is tartalmaz, helyenkénti bizarr fordulatai különleges színt adnak a történetnek, amely a 'hóbortos huszárkapitányról' szól. 'Virtuozitás van ebben az írni-tudásban' - írta egykor Molnár Ferencről Babits Mihály. Ennek szellemében - a legszélesebb körben érdemes ajánlani a kötetet.

Img_0004
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Fagyöngy ​- A szeretet könyve
A ​fagyöngy a karácsony jelképe, a szeretet szimbolikus növénye, mely alatt a családtagok, elfeledkezve egy hosszú, küzdelmes esztendő gondjairól, megenyhülve az ünnep meghitt hangulatában, megcsókolják egymást. Csodálatos, mély értelmű szertartás ez, azt hirdeti, hogy a szeretet él és virul akkor is, amikor semmi egyebünk nem maradt már, és hirdeti azt is, hogy a szeretet áldozatot követel, lemondást; virág, melyet önnön vérével táplál a szív, mint tölgy a fagyöngyöt.

Mariszajev - Az ​utolsó farkas
Az ​Északi-sark, Jeges-tenger, Kamcsatka, Jakutia, Kolima és a többi északi táj állat- és növényvilága elevenedik meg a csaknem kéttucatnyi fordulatos, humoros vagy éppen tragikus történetben. Eszkimók és sarkkutatók kemény és szigorú világa ez, ahol az embernek még nem sikerült a természetet a saját igájába hajtania, tönkretennie. Engedetlen és embergyűlölő szánhúzókutyák, rabló jegesmedve, rozmárok és farkasok, barnamedve és hiúz, vidra és delfin, valamint a köztük és velük élő emberek a hősei ezeknek a történeteknek. Különleges és fantasztikus könyv a Szibériai állattörténetek, a hasonlók közül is kiemelkedő, mert a helyszínek ahol az igaz és hiteles történetek megtörténnek ugyancsak rendkívüliek és fantasztikusak. A műfaj klasszikusait idéző állattörténetek középpontjában az a kölcsönhatás áll, amely e páratlanul szép vidékek őshonos lakóit s a modern kor emberét összekapcsolja.

Hsz_vr
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Halhatatlan ​szerelmesek I-II.
Első ​kötet "Százarcú szerelem" - ez is lehetne a kötet címe. Goethétől Gottfried Kellerig a tizenkilencedik század nagy alkotóinak tizenhárom elbeszélése vall arról, hogyan látták a szerelmet, a szerelmeseket a kor művészei és mindennapi emberei. A törpekirály lányának és földi szerelmesének mosolygós históriája békességben megfér a falusi Rómeó és Júlia tragikus szerelmének történetével, csakúgy, ahogyan a turgenyevi "Faust" dekadens szerelme a parasztruhás kisasszony és a nagyvilági fiatalúr komédiába illő kalandjával. Mert halhatatlan szerelmesek Romeo és Julia a Lamb testvérek Shakespeare-meséiben csakúgy, mint a mesemondó Andersen történetében Knud, aki haláláig híven szerette - ha reménytelenül is - az ő Johannáját. A romantika századának mérhetetlen novellaterméséből tizenhárom szép szerelmes elbeszélést - európait, amerikait - kínál az olvasónak kötetünk. Második kötet "Százarcú szerelem" - ez is lehetne a kötet címe. Dosztojevszkijtől Gorkijig a tizenkilencedik század nagy alkotóinak tizenöt elbeszélése vall arról, hogyan látták a szerelmet, a szerelmeseket a kor művészei és mindennapi emberei. A svájci Conrad Ferdinand Meyernek a párizsi Szent Bertalan éjszakájában bolyongó hugenotta szerelmesei az évszázadokon át nyújtanak kezet a pétervári fehér éjszakák álmodozóinak. Halhatatlan szerelmesek Joseph Conrad hajótöröttje meg asszonya, az együgyű Amy Foster is, de a szicíliai Giovanni Verga megtört öreg parasztembere és a könnyűvérű Dudva is, akárcsak Csehov "léha asszonyának" önfeláldozó párja. A romantika századának mérhetetlen novellaterméséből tizenöt szép szerelmes elbeszélést - európait, amerikait - kínál az olvasónak kötetünk.

Covers_49159
Gyilkosság ​az autóban Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Gyilkosság ​az autóban
___Gódor ​kocsija csikorogva fordul a ház elé. Az őrnagy csőre tölti pisztolyát és rálép a pincébe vezető lépcső első fokára. Mögötte Herczeg alhadnagy és Hajdú törzsőrmester. ___Az őrnagy visszaszól az egyenruhás rendőröknek: ___— Fiúk, itt úgysem férünk el egyszerre... Maradjatok. Szeretném vér nélkül elintézni az ügyet... ___Herczeg előkészíti a kábító sprayt... Talán hasznát vehetik... ___Aztán hárman elindulnak. ___— Farkas, jöjjön elő. Ne kövessen el több őrültséget... Ha a fegyverét használja, innen nem juthat ki élve... ___A gyilkos egy szénrakás mellett kuporog, a pince legmélyén. ___— Ezektől nem szabadulhatok meg... — gondolja fásultan és kiejti kezéből a táskát. ___— Farkas, legyen esze. Most még megúszhatja a kötelet, de ha ennél többet tesz, mint amit eddig, biztos, hogy nem — figyelmezteti ismét a csoportvezető, miközben lépésről lépésre haladnak a pince legmélye felé. ___— Farkas, hallja, amit mondok? ___— Igen... ___— Akkor jöjjön elő. ___— Jövök... ___— Pisztolyt eldobni. Hallani akarom, hogy a lábunk elé esik... ___Farkas vaksötétben matat az elejtett táskája után, majd elkiáltja magát: ___— Ne lőjenek! ___A pisztoly a nyomozók és a gyilkos közötti térségben esik a pince kövezetére. ___— Feltartott kezekkel induljon előre! — utasítja az őrnagy, s a kezében szorongatott elemlámpa fénycsóvát lövell a közeledő gyilkos felé... ___Kattan az acélbilincs...

Fekete Gyula - Első ​csók
Az ​író mondja könyvéről: "Szándékosan válogattam úgy a kötet írásait, hogy érezze a távlatot a fiatal olvasó: ez már történelem. Fedezze fel magában, magának a különbségeket az itt ábrázolt világ és az ő mai világa között. Érezzen rá: az örök emberinek is van története - első csóknak, szerelemnek, barátságnak, halálváró hangulatoknak-, íme néhány kurta évtized távlatából is már tisztán érzékelhető a változás. S talán éppen a változásokat fölfedezve sejtjük meg, mi és mennyi ezekben a nagy érzelmekben az időtlen, tehát - emberi mértékkel - örök. Az irodalom mindennél inkább az érzelmek tartományában honos. S ebben a tartományban teljesen és maradéktalanul csak a perc a miénk. Az időnek egy akkorka atomja, amilyet hangulattal, kéjjel még átfoghatunk. Nem a számon tartható évekért élünk, hanem a számon tartható percekért. Becsüljük meg a percet. Minden egyebet csak a tudatunk raktároz - kiszárítva, lepréselve, mint botanikus a virágait -, érezni csak a percet érzehetjük a magunkénak igazán. Tehát: élj a változó mai napnak? Mindig a változó pillanat számlájára? Jóvátehetetlen félreértés. Éppen fordítva: élj a percben is az örökkévalóságnak. Hiszen a perc - míg el nem telt - semmiben sem különbözik az örökkévalóságtól."

Kollekciók