Ajax-loader

kollekció: Kultúrtörténet, elemzések/tanulmányok

“A semmiből is hatalom lesz, ha valaki meggyőz egy tömegnyi keserű életű embert, hogy jogában áll jogtalanságot cselekedni.”
(Rejtő Jenő)


Covers_347400
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​magyar irodalom története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illyés Gyula - Anyanyelvünk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ráth-Végh István - A ​sétáló falevél
A ​nagy magyar kultúrhistorikus író cikkeinek újabb válogatását adjuk itt közre. Olvasója lehet kicsiktől nagyokig mindenki, aki kíváncsi szemmel fordul a múlt idők sokféle furcsaságai felé. Ráth-Végh István jó érzékkel válogatta ki az emberi hiszékenység, babonaság, kapzsiság, esztelenség, áltudomány stb. mérhetetlen tárházából azokat a különösségeket, amelyeken a mai kor embere elcsodálkozhat, mosolyoghat vagy éppen elgondolkozhat. A mai diáknak különösen szórakoztató emberi közelségben látni az elmúlt korok világát, amelyről a tankönyvekben legfeljebb néhány szűkszavú mondatot olvashat.

Bárány Tamás - Félszárnyú ​Pegazus
A ​hatvanéves Bárány Tamásnak kereken ötvenedik munkája a Félszárnyú Pegazus: irodalmi paródiáinak mindeddig legteljesebb gyűjteménye. A kötet nem is csak a magyar irodalom történetében egyedülálló vállalkozás; egy egész korszak: a huszadik század hazai prózairodalmának átfogó képét tárja az olvasó elé, a századelőtől napjainkig, Mikszáth Kálmántól - Krúdyn, Móriczon, Kosztolányin, Déryn, Tamásin, Illyés Gyulán, Németh Lászlón át - egészen a legfiatalabb mai írókig. Száz magyar íróról készült százhuszonöt paródia rajzolja ki, szinte az irodalomtörténeti teljesség igényével, a modern magyar próza nyolc évtized alatt megtett útját. "Egyes darabjainak szemszöge - szabadkozik előszavában Bárány Tamás - nem mindig egyöntetű: néhol a kritikus pengéje villan élesebben, néhol az irodalomtörténész megértőbb mosolya enyhíti az ítélet szigorát, hűséggel igyekezvén kijelölni az érintett író helyét egy megíratlan irodalomtörténet lapjain."

Koncsek László - Bibliai ​földeken
A ​bibliai földekről, Izraelről szól ez a könyv, erről az egyedülállóan érdekes országról, ahol a napfény keveredik az árnyékkal, ahol a sok évezredes múlt omladozó emlékei között egy új élet bontakozik ki felfokozott reményekkel és várakozásokkal, és ahol sok belső feszültség, ellentét és konfliktus is dúlja a népet. A szerző érzékletesen írja le a megkapóan szép judeai és galileai tájakat, Jeruzsálemet, a megosztott várost, a Holt-tenger dermedt világát, vén arab városok ezeregyéjszakai romantikáját, a tengerpart párájában buján tenyésző ültetvényeket. Megemlékezik a sivatag homokja alá temetett évezredes kultúrákról, bibliai emlékekről, zsidók, filiszteusok, kanaániták, arabok és keresztesek titkait rejtegető öreg romokról s a máról, a homokon és kövön új országot építők erőfeszítéseiről, eredményeiről.

Kónya Sándor - Országh László - Rendszeres ​angol nyelvtan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pomogáts Béla - Az ​újabb magyar irodalom 1945-1981
Tartalom Előszó TÖRTÉNETI ​ÁTTEKINTÉS (Hosszmetszet) Az irodalom élete Előzmények és irányzatok Újrakezdés és folytatás (1945-1948) A szocialista fordulat: eredmények és ellentmondások (1948-1956) Az új magyar irodalom kibontakozása (1957-1968) Új korszak kezdetén (1969-1981) A költészet A felszabadulás után Ellentmondások költészete Költészet és emberi teljesség A jelen áramában Hagyomány és újítás (Műfaji összefoglalás) Az elbeszélő irodalom A felszabadulás után Vállalkozások és kísérletek Valóság és epika A jelen áramában Az életszerűségtől a példázatig (Műfaji összefoglalás) A drámairodalom A felszabadulás után A drámairodalom válsága és megújulása Dráma és társadalom 1957 után Nemzeti dráma, modern dráma (Műfaji összefoglalás) ÍRÓK ÉS MŰVEK (Keresztmetszet) Élő hagyományok Költők a századelőről (Heltai Jenő, Dutka Ákos, Szép Ernő, Gellért Oszkár, Sík Sándor, Áprily Lajos, Füst Milán) Elbeszélők a századelőről (Laczkó Géza, Hatvany Lajos, Bölöni György, Benedek Marcell, Lesznai Anna, Dénes Zsófia, Csathó Kálmán, Szántó György, Tersánszky Józsi Jenő) A második nemzedék költői (Szabó Lőrinc, Fodor József, Nadányi Zoltán, Török Sophie, Marconnay Tibor, Lovász Pál, Fekete Lajos, Berda József, Bárdosi Németh János, Pákozdy Ferenc, Berczeli A. Károly, Keresztury Dezső) A második nemzedék írói (Remenyik Zsigmond, Németh Andor, Komlós Aladár, Gyergyai Albert, Zsolt Béla, Kellér Andor, Török Sándor, Széchenyi Zsigmond, Bohuniczky Szefi, Molnár Kata, Thury Zsuzsa, Illés Endre) A Nyugat örökösei (A harmadik nemzedék) Költészet és haladás. A harmadik nemzedék költői I. (Vas István, Zelk, Zoltán, Horváth Béla, Vihar Béla, Hajnal Gábor, Hegedüs Zoltán, Rónai Mihály András, Hunyady István, Devecseri Gábor) Költészet és mítosz. A harmadik nemzedék írói II. (Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Hajnal Anna, Kálnoky László, Toldalagi Pál, Károlyi Amy, Karinthy Gábor, Habán Mihály) Költészet és valóság. A harmadik nemzedék költői III. (Képes Géza, Takáts Gyula, Kiss Tamás, Rónay György, Csorba Győző) Ábrázolás és értelmezés. A harmadik nemzedék írói (Kolozsvári Grandpierre Emil, Bóka László, Keszi Imre, Thurzó Gábor, Sőtér István, Szentkuthy Miklós, Ottlik Géza, Birkás Endre) Vallomás és krónika. Írók a harmadik nemzedék környezetében (Boldizsár Iván, Román György, Sziráky Judit, Palotai Boris, Móricz Virág, Ignácz Rózsa, Ruffy Péter, Bajomi Lázár-Endre, Benedek István, Bernáth Aurél, Borsos Miklós, Major Máté, Granasztói Pál, Várkonyi Nándor) Szórakoztató és ismeretközlő irodalom (Passuth László, Hegedüs Géza, Raffy Ádám, Dallos Sándor, Székely Júlia, Kellér Dezső, Gádor Béla, Darvas Szilárd, Feleki László, Hámos György, Tabi László) A népi mozgalom írói A néphagyomány örökösei. A népi mozgalom költői I. (Erdélyi József, Sinka István, Bakó József, Mátyás Ferenc) Népiség és nyugatosság. A népi mozgalom költői II. (Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Győry Dezső, Dudás Kálmán, Tóth Endre) Népiség és realizmus. A népi mozgalom prózaírói I. (Németh László, Kodolányi János, Tamási Áron, Féja Géza, Tatay Sándor, Bibó Lajos, Sási Sándor, Fekete István, Illés Sándor, Jócsik Lajos) Népiség és szocializmus. A népi mozgalom prózaírói II. (Veres Péter, Szabó Pál, Barsi Dénes, Morvay Gyula, Kamjén István, Csoór István, Kárász József, Darvas József, Erdei Ferenc) Irodalom és szocializmus. A forradalom költői. A Tanácsköztársaság nemzedéke (Balázs Béla, Gábor Andor, Lányi Sarolta, Madarász Emil, Várkonyi Nagy Béla, Nádass József, Hernádi György, Hidas Antal, Várnai Zseni) A forradalom elbeszélői. A Tanácsköztársaság nemzedéke (Barta Lajos, Gyetvai János, Illés Béla, Gergely Sándor, Kahának Mózes, Tamás Aladár, Háy Gyula, Sík Endre, Lengyel József) Szocializmus és Nyugat-hagyomány (Nagy Lajos, Déry Tibor) Szocializmus és avantgarde (Kassák Lajos, Csuka Zoltán, Palasovszky Ödön, Tamkó Sirató Károly) A szocialista költészet harmincas években indult nemzedéke (Gereblyés László, Hollós Korvin Lajos, Kiss Ferenc, Keszthelyi Zoltán, Szüdi György, Földeák János, Vasvári István, Vészi Endre, Benjámin László) A szocialista próza harmincas években indult nemzedéke (Sándor Kálmán, Goda Gábor, Barabás Tibor, F. Rácz Kálmán, Kovai Lőrinc, Rideg Sándor, Oravecz Paula, Balázs Anna, Vas Zoltán, Horváth Márton, Vadász Ferenc) A felszabadulás nemzedékei. Írók 1945 után A humanista örökség vonzásában. Az Új Hold költői (Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Somlyó György, Rákos Sándor, Rába György, Jánosy István, Végh György, Vidor Miklós, Lakatos István, Lator László, Mészöly Dezső) A valóság vonzásában. A "fényes szelek" nemzedéke II. (Simon István, Kormos István, Csanádi Imre, Simonyi Imre, Darázs Endre, Fodor András, Rab Zsuzsa) A közélet vonzásában. A "derékhad" költészete (Kónya Lajos, Sipos Gyula, Kuczka Péter, Tamási Lajos, Reményi Béla, Pákolitz István, Jobbágy Károly, Timár György) Valóság és példázat. Az Új Hold prózája (Mándy Iván, Mészöly Miklós, Szabó Magda, Szobotka Tibor, Gera György, Szász Imre) Valóság és önvizsgálat. A "derékhad" írói I. (Sarkadi Imre, Örkény István, Karinthy Ferenc, Szeberényi Lehel, Bárány Tamás, Major Ottó, Hubay Miklós, Gyárfás Miklós) A valóság krónikásai. A "derékhad" írói II. (Cseres Tibor, Mesterházi Lajos, Urbán Ernő, Dobozy Imre, Erdős László, Nemes György, Bihari Klára, Fehér Klára, Szőnyi Sándor, Szentiványi Kálmán ) A derékhad "második hulláma" (Fekete Gyula, Molnár Zoltán, Gergely Mihály, Mocsár Gábor, Molnár Géza, Katkó István, Fábián Zoltán) Az őszinteség költői. Az ötvenes évek közepének lírikusai (Csoóri Sándor, Tornai József, Szécsi Margit, Takács Imre, Bihari Sándor, Kalász Márton) Az Emberavatás írónemzedéke (Sánta Ferenc, Galgóczi Erzsébet, Szabó István, Kamondy László, Somogyi Tóth Sándor, Szántó Tibor, Fejes Endre, Moldova György, Csurka István) Az új magyar irodalom nemzedékei. Írók 1956 után A szocialista megújulás költői. A Tűztánc nemzedéke (Váci Mihály, Garai Gábor, Demény Ottó, Héra Zoltán, Csanády János, Györe Imre, Ladányi Mihály, Soós Zoltán, Baranyi Ferenc) A gondolati megújulás költői (Görgey Gábor, Eörsi István, Gyurkovics Tibor, Páskándi Géza, Kárpáti Kamil, Mezei András, Stetka Éva, Orbán Ottó, Gergely Ágnes, Székely Magda, Tóth Judit, Marsall László, Parancs János, Horgas Béla, Vasadi Péter, Beney Zsuzsa, Tandori Dezső) Az új népiség költői (Csukás István, Kiss Dénes, Papp Lajos, Hatvani Dániel, Bodosi György, Galambosi László, Hervay Gizella, Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Ratkó József, Tóth Bálint, Bisztray Ádám, Bertók László) A társadalmi változások írói (Galambos Lajos, Timár Máté, Tóth Béla, Sipkay Barna, Csák Gyula, Végh Antal, Gáll István, Kertész Ákos, Baráth Lajos, Thiery Árpád, Bor Ambrus, Rákosy Gergely, László Anna, Raffai Sarolta, Jókai Anna) A nemzedéki tájékozódás írói (Szakonyi Károly, Gerelyes Endre, Bertha Bulcsu, Lázár Ervin, Bárdos Pál, Fenákel Judit) Valóságábrázolás és modellalkotás (Hernádi Gyula, Kardos G. György, Gulyás János, Albert Gábor, Sándor Iván, Maróti Lajos, Gyurkó László, Sükösd Mihály, Kondrád György, Száraz György, Fekete Sándor) Új költői nemzedék (Utassy József, Kiss Benedek, Szepesi Attila, Tamás Menyhért, Kiss Anna, Veress Miklós, Rózsa Endre, Sárándi József, Apáti Miklós, Petri György, Oravecz Imre, Szentmihályi Szabó Péter, Gutai Magda, Takács Zsuzsa) Új elbeszélőnemzedék (Simonffy András, Módos Péter, Asperján György, Császár István, Csörsz István, Munkácsi Miklós, Marosi Gyula, Csalog Zsolt, Balázs József, Ördögh Szilveszter, Bereményi Géza, Csaplár Vilmos, Czakó Gábor, Hajnóczy Péter, Kurucz Gyula, Lugossy Gyula, Oláh János, Vámos Miklós, Vathy Zsuzsa, Lengyel Péter, Nádas Péter, Fábián László, Esterházy Péter, Spiró György, Dobai Péter) Határokon túli magyar irodalom (Kitekintés) Romániai magyar irodalom Csehszlovákiai magyar irodalom Jugoszláviai magyar irodalom Kárpát-ukrajnai magyar irodalom Nyugati magyar irodalom Irodalmi tájékoztató Irodalmi díjasok Névmutató

Fried István - Tíz ​híres regény
"Olvasni ​jó!" - kezdi könyvét a szerző, és ez a kurta kijelentés műve mottója, egyben summája is lehetne. Olvasni valóban jó, de jól olvasni nem könnyű, hiszen az olvasás bonyolult folyamat: együttmunkálkodás a szerzővel, fölfedezés, megismerés és értelmezés, élettapasztalatunk és önmagunk gazdagítása. És az olvasó éppen ezért olvasás közben szeretne még valamit, még többet megtudni a műről és írójáról, a mű keletkezésének miértjéről és hogyanjáról. Ebben siet a segítségére Fried István irodalomtörténész, az összehasonlító irodalomtudomány neves művelője, aki a világirodalom tíz híres regényét - a számára tíz legkedvesebbet, amit magával vinne arra az oly sokszor emlegetett lakatlan szigetre - úgy mutatja be az olvasónak, hogy felhívja a figyelmét minden olyan jelenségre, amelyek a szóban forgó regény olvasásakor érdekesek és tanulságosak lehetnek, megkönnyíthetik, még élvezetesebbé tehetik az olvasást. Célja - hogy ismét őt magát idézzük - "az olvasás jóízének megőrzése volt. S az olvasásban lelt élvezet megosztása a másik olvasóval".

Molnár Gál Péter - A ​Páger-ügy
1956 ​karácsonya és szilvesztere között egy decemberi késő délután történt. Kint besötétedett már, mégsem lehetett késő, mivel tízig, a kijárási tilalom kezdetéig haza kellett érnem a Köztársaság térre, ahol akkoriban laktam. A Gellért Szálló kicsiny szobájában ültem Szilágyi Beánál, főiskolai tanárom, Nádasdy Kálmán tanársegédjénél. Kinyílt az ajtó, apró piros lábassal kezében ott állt Páger Antal. Előzőleg sohasem láttam. Nyolcéves voltam, amikor elhagyta az országot. Filmjei tilalmi listán voltak. Csak fényképekről, egykorú Délibábok oldalairól ismerhettem fiatalabb arcvonásait. Tudtam, hogy újra Magyarországon van. Nyáron érkezett Argentínából tizenkét év száműzetés után. Sebtiben viharok kerekedtek körülötte. A nyílt szót gyakorló újságírás hevesen bírálta a kormányt, mivel az állampolgárok megkérdezése nélkül hozta haza a háborús bűnöst.

Viktor Dracsuk - Évezredek ​útjain
Az ​írás halhatatlanná tette az emberi gondolatot. Feltalálásával lehetővé vált, hogy ne csak kortársainkhoz szóljunk, hanem távoli utódainkhoz is, megerősödött a korok, a nemzedékek kapcsolata. Különös izgalom lesz úrrá a rádióamatőrön, amikor sikerül kapcsolatot teremtenie egy távoli vizeken úszó hajóval, szűz csúcsokért a hétköznapi életet elhagyó merész hegymászókkal, járatlan vadonban megbúvó téli tanyával. Az írásbeliséget kutató tudós távoli évezredekből jövő hangokra fülel: régvolt királyok, hadvezérek, mesteremberek és költők hangjára. Erről az izgalmas témáról szól V. Dracsuk könyve. A szerző a Fekete-tenger északi partvidékén talált eddig megfejtetlen antik jelek ismert szakértője, könyvében az írás keletkezésével és a legfontosabb írásfajták fejlődésével foglalkozik. Az olvasó megismerkedhet a gondolat különböző jelrendszerekben való rögzítésének korai formáival, s az emberiség történetében nagy szerepet játszott írások - mint az egyiptomi hieroglifika és a mezopotámiai ékírás - megfejtésével. A szerzőt elsősorban a kutatás izgalma, a régi feliratok megfejtésének nehéz munkája vonzza. Nagyon érdekes megfigyelni, hogyan szövődik egybe több tudósnemzedék közös munkája egy-egy sikeres kutató zseniális művével. Az írás története a nyelv történetével és az egyes nemzetek történelmével összefonódva jelenik meg az olvasó előtt. Egyiptomiak és sumérok, görögök és föníciaiak, etruszkok és rómaiak, szkíták és szarmaták, messzi orhoni türkök sorjáznak a könyv lapjain... Külön fejezet szól a szlávokról és Oroszhonról. A kötetet az írástörténészek előtt álló mai problémák ismertetése zárja. Ez a kis könyv hatezer éven kíséri végig az ókori világ különböző népeinek írásbeliségét. Természetesen nem ölelheti fel az egész gazdag témát - de nem is ez a célja, hanem hogy magával ragadja az olvasót, fölkeltse érdeklődését, és ennek teljesen megfelel. És talán sok olvasónak kedve támad, hogy továbbhaladjon az "évezredek útjain". B. Ribakov Lenin-díjas akadémikus

Tótfalusi István - Vademecum
"Vademecum ​(ejtsd vademékum) - régi magyarítása szerint "velemjáró könyvecske": zsebkönyvszerű útikalauz. Vademecum, szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára (1843-ban Pesten kiadott könyv címe). - Hasznos gyakorlati ismereteket tartalmazó könyvecske, zseblexikon. - Kisalakú, zsebben hordható könyv feljegyzések számára. Latin kifejezésből: vade mecum annyit tesz: "járj velem". Egy XVII. századi lipcsei zsebkönyv használta először címként. Választékos, régies szó." Tótfalusi István a szellemi kalandozók, az olvasó fiatalok számára készített útikalauzt, amelyben az általuk nem jól értett, vagy már csak egyes jelentésárnyalatokban ismert szavaknak kívánja visszaadni jelentésük teljes gazdagságát. Igaz, ez a szószedet minden létező és elképzelhető zsebet kinőtt. Ám a könyvespolcról még könnyen leemelhető és Hegedűs István rajzaival kiegészítve, nemcsak hasznos, hanem egyben igen szórakoztató olvasmány is.

Balogh Jenő - Paál Ákos - Rajz ​és műalkotások elemzése a gimnáziumok I. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Péchy Blanka - Beszélni ​nehéz
Harminchat ​évvel ezelőtt, 1974-ben jelent meg e könyv első kiadásban, s azonnal nagy figyelmet keltett mind a nagyközönség, mind a szakemberek körében. Bárczi Géza, a 20. század egyik legjelentősebb hazai nyelvésze írta: Péchy Blanka könyve nem engedi a figyelmet ellankadni, és szinte észrevétlenül lopja bele az olvasó tudatába, hogy tárgya fontos, érdekes, érdemes vele foglalkozni, mert a művelt embernek legjellemzőbb vonásával, a beszédjével foglalkozik elmondja, saját maga hogyan ébredt rá a kérdés fontosságára rámutat a beszéd szépségéért folytatott küzdelem nehézségeire úgy ítéli, hogy érthető, ha a nyelvészek, nyelvművelők sokáig a nyelv anyagában, szerkezetében érvényesülő törvényszerűségek kutatásával foglalkoztak mennyivel inkább lép így előtérbe a beszéd ma, amikor a rádió meg a tévé által a közlések túlnyomó része élőszóban éri el a befogadót Péchy Blanka a helyes beszéd értelmi követelményeivel foglalkozik; annak a törvényeit, szabályait kereste évtizedeken át kívánatos, hogy könyve megérdemelt sikerrel találkozzék, és sokak lelkiismeretét fölébresztve hozzájáruljon a kulturált magyar beszéd igényeinek megnöveléséhez. A helyes magyar beszéd szenvedélyes harcosának, egy azóta is létező rádiósorozat megálmodójának és egykori munkatársának a könyve, amikor napvilágra került, nyelvészek egy egész csoportját is megnyilatkozásra késztette. Így a mostani kiadás e tanácskozás szövegét, továbbá egy Fónagy Ivánnal közösen készített és a hanglejtéssel foglalkozó tanulmányt is tartalmaz, emlékezések és egy értékelő tanulmány Elekfi László tollából zárja a kötetet. A Beszélni nehéz!-nek ezt az új kiadását azzal a figyelemfelhívó megjegyzéssel adjuk közre: Péchy Blanka könyvének az üzenete ma, a közbeszéd látványos romlása idején különösen időszerű!

Kovács Júlia - Az ​árva Mariska napjai
„Ma ​már Juliska képzett, jóízlésű szobrásznő, nehéz volna felfedezni magatartásán, külsején, de akárcsak önkéntelen mozdulatán vagy álmaiban régi életének nyomait, de paraszti származása kiütközik abban, hogy virágokat nevel, s a legkülönfélébb állatokat gyűjti maga köré, meg abban is, hogy szeret és tud betegeket ápolni.” (Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona) "Ami Juliskát illeti, Laci, összes ügyeimet odaadnám ez egyért, ha ez az egy az enyém lett volna. Jelentékeny és szokatlan, a bűbájos nőstény minden puhaságával. A furcsa és valóban nehéz életkörülmények hatása alatt egy kissé bolondos lett, de ez csak nem baj? Nagy mélységei vannak ennek a kis lánynak, aki igen csinos is. Betegségéből, ami erős nemi és anyai életnek hirtelen elvágásából eredt, úgy látszik, teljesen kigyógyult. Most sem él nemi életet, és ezért bizony a színe egy kissé szürke. Ez kiszínesedik még, ez még asszony lesz! Az Ottó dolog - az a benyomásom - úgy igaz, mint ahogy ő mondja. Ez az a nő - akármilyen különös legyen is -, aki nem kurva." (Bródy Sándor) „Kovács Júlia vidékről, paraszti sorból, árván maradva kerül a fővárosba, és egy bordélyház mindenes cselédjeként dolgozik, amikor Hatvany tartóssá váló kapcsolatba kerül vele – Bródy Sándor (elő)szavaival, "rátalál a ganajdombon a nagy értékre”. A találkozás valamikor a századfordulón történhetett, Hatvany alig húszéves ekkor, még az egyetemet sem fejezte be. Pályája épp csak elindult." (Borgos Anna)

Szepenmagyarulszepenemberul
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Szépen ​magyarul - szépen emberül
A ​nyelvhasználatunk jellemünkről, műveltségünkről árulkodik. Persze, hazafiságunkról is, hiszen népét és nemzetét becsüli meg az, aki nyelvét szereti. A Hazafias Népfront kezdeményezésére 1981-ben megalakult a beszéd- és magatartáskultúrával foglalkozó csoport. A csoport tagjai a sajtó segítségével nyelvi rovatot indítottak Szépen magyarul, szépen emberül címmel. E kötet a rovatban közölt írásokból közöl válogatásokat, hogy segítséget adjon mondanivalónk szép megfogalmazásához.

Balogh László - József ​Attila
József ​Attila életútjának, költői fejlődésének, művészi eredményeinek számtalan részletkérdését vonták új fénybe a kutatók az utóbbi években, s számos érdekes könyv összegzi pályájának egyes szakaszait és művészetének korszakos, egyetemes jelentőségét. Balogh László könyvében egyesül a tudományos igényesség a szenvedélyes, vonzó előadásmóddal. Olyan kutató munkája ez, aki szereti és legbensőbb vonatkozásaiban is érti nagy költőnk egész életművét.

Komlós Aladár - Problémák ​a Nyugat körül
"Ha ​a kérdést tisztázni akarjuk, elsősorban tudnunk kell, hogy a Nyugat több volt, mint folyóirat; egész mozgalom, úgyszólván egész korszak volt, a magyar irodalmi kultúra megújulása. Alig indult el a Nyugat 1908-ban, csak úgy özönlött hasábjaira a fényes tehetségek csodálatos áradata. A Nyugat volt Ady dobogója, fedezte fel Móricz Zsigmondot, Babits Mihályt, Karinthyt, Tóth Árpádot, Nagy Lajost, Balázs Bélát, Füst Milánt, Tersánszkyt, Szabó Dezsőt, Nagy Zoltánt..."

Békés István - Új ​magyar anekdotakincs
Tóth ​Béla nevezetes Magyar Anekdotakincsének folytatását veszi kézhez az olvasó. A régi Magyar Anekdotakincs a századfordulótól a felszabadulásig eltelt fél évszázad érdekes, jellegzetes, csattanós hazai kistörténeteinek gazdag gyűjteményét tartalmazza. Időszerű feladatot végzett el Békés István, mikor felújította a históriai, társadalmi, művelődéstörténeti foglalatba csiszolt, tárca-típusú anekdotát - ezt a nagy hagyományú, élvezetes, szórakoztató s egyben ismereteket terjesztő műfajt. A személyekhez, hivatás- és eseménycsoportokhoz fűződő fejezetek anekdotatömegét napilapok, hetilapok, folyóiratok tarka- és hírrovataiból, memoárokból, életrajzokból, emlékalbumokból gyűjtötte össze, de tetemes rész származik szóbeli közlésekből, személyes emlékekből, élményekből is. Ilyen széles korszakot átfogó, tágas társadalmi területet felölelő anekdotagyűjtemény évtizedek óta nem jelent meg hazánkban. A régi Magyar Anekdotakincsnek ez a folytatása azonban új kezdeményezést is jelent, nemcsak a forma megújítása, hanem a megújult tartalom szerint is. Úttörő jellegű az Új magyar anekdotakincs számos olyan fejezete, amely tárgyát a munkásmozgalom eseményeiből, a habsburgi és az ellenforradalmi idők intimitásaiból s a tudományok berkeiből meríti. Az olvasmány kort felidéző erejét hatásosan növeli a számos illusztráció, amelyeket az anekdotákkal többnyire egyidejűleg készült karikatúrákból válogatott ki a szerző.

Salgó János - Krisztus ​tanúi a történelemben
Pünkösdkor ​a Szentlélek tanúságot tett az induló Egyház mellett. Az Egyház azóta a Szentlélek erejében szüntelenül tanúságot tesz Jézusról. ,,Tanúim lesztek a föld végsô határáig...'' -- mondotta Jézus. Jézus életével mutatta meg, hogyan kell érteni a tanítását, valamint azt is, hogy mennyire komolyan gondolta azt, amit tanított: föláldozta magát az emberekért. A keresztények igehirdetése is csak akkor hiteles, ha a krisztusi tanítás az emberekért való áldozatkészségre képesít. A tanító egyház feladata az igazság ôrzése, de a krisztusi igazság bemutatása már mindenegyes keresztény feladata, legyen az püspök vagy király, szolga vagy munkás. E könyv nem szokványos egyháztörténelmet nyújt, az Egyházat nem szervezetében tárgyalja. Azt mutatja be vázlatosan, mit valósított meg az Egyház abból, amiért Krisztus az emberiséghez küldte. Kettôs szempontból figyeli az Egyház történelmét. Egyrészt azt nézi, hogy mit tett az Egyház a krisztusi igazság hirdetésében és védelmében. Másrészt állandóan szemmel tartja, eredményes volt-e az igehirdetés, vagyis ennek nyomán mit tettek a Krisztus-követôk embertársaik javára. Az Egyház történelme tulajdonképpen a Krisztus erejébôl táplálkozó tevékeny szeretet története. Számon kellene tartani minden jótettet, irgalmasságot, hûséget, megbocsátást, bûnbánatot, megtérést, újrakezdést, mely erejét Krisztus kegyelmébôl merítette és ma is meríti. Ez az Egyház története. Ezt persze senki emberfia nem tudja megírni. De az Egyháznak ezt a történetét fogja Jézus bemutatni az Ítélet Napján.

Lukácsy Sándor - Magyar ​Robinson és egyéb irodalmi ritkaságok
A ​Magyar Rádió harmadik műsorában 1984. június 2-a és 1985. március 30-a között "Rejtett kincsek" címmek, egy-egy kevésbé ismert szöveget - ritkaságot - mutattam be irodalmunk régibb és újabb századaiból. Egy-egy szemelvényt megannyi elfeledett, nehezen hozzáférhető műből. A szövegek kiválasztásában változatosságra törekedtem. Szerzőik közt megszólalt nádor és jobbágyivadék, könyvtáros és testőrtiszt, színésznő és lelkész, tudós és országháborító, festő és háziasszony, aulikus úr és rendíthetetlen demokrata, jezsuita és szabadkőműves, öreg és fiatal, hivatásos író és titkos tollforgató. A könyv, amelyet az olvasó most a kezében tart, ezeknek a rádióadásoknak szövegét teszi közzé. Lukácsy Sándor

Petur László - A ​földgömb hősei
A ​világ számunkra sohasem volt elég nagy. Mohó kíváncsiság, a megismerés vágya sarkallta az úttörőket, hogy elinduljanak a nagy kaland - a Föld felfedezése felé. A barlanglakó éppen úgy vándorútra kelt, hogy gyalogszerrel felderítse közvetlen környezetét, mint ma a rakétaóriásokon utazó asztronauta, aki sohasem képzelt sebességgel indul a kozmosz meghódítására. A táguló horizont sokezer éves hőskölteménye örökké lebilincselő olvasmány marad. A földgömb hőseinek: a tudásra szomjas, fanatikus felfedezőknek, a nyughatatlan utazóknak vagy a vakmerő kalandoroknak életregénye, élményeik elragadó eredetisége elsüllyedt korok hatalmas körképét varázsolják elénk. Az értelem, az akaraterő és a bátorság megszemélyesítői ők: példájuk és szellemük ma is elevenen él. Történetüket, élményeiket ismerteti ez a könyv.

Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila - Helyesírás
Az ​Osiris Helyesírás a magyar nyelv eddigi legteljesebb bemutatását nyújtó tízkötetes könyvsorozat (A Magyar Nyelv Kézikönyvtára) első kötete. Olyan átfogó, rendszeres helyesírási kézikönyv, amely a teljes rendszert szem előtt tartva az alapoktól ismerteti és magyarázza a szabályokat, valamint számba veszi azokat az újabb vagy eddig szabályozatlan helyesírási jelenségeket, amelyekre az érvényben levő szabályzat nem ad eligazítást. A kézikönyv az 1984-ben megjelent és jelenleg is érvényes akadémiai helyesírási szabályzat részletező kifejtése, valamint szótári bemutatása. A kötet két nagy egységből áll: a szabálymagyarázó, tanácsadó első részt egy minden eddiginél nagyobb szóanyagot tartalmazó szótár követi. Ez a rész 47 186 szócikkben 213 974 szót, szóalakot, kifejezést, tulajdonnevet tartalmaz. Ehhez járul 13 559 elválasztási és 4 789 kiejtési minta, valamint 101 689 utaló. A kötetet bibliográfia, glosszárium és tárgymutató teszi teljessé. Ma már természetesnek tartjuk, hogy helyesírásunk akadémiai felfogása és rendszere az egész magyar írásgyakorlatot áthatja és összetartja. Igen fontos elvi és gyakorlati kérdés, hogy írásgyakorlatunk egysége ne gyengüljön, hanem erősödjék. Az Osiris Kiadó ezen nagy koncepciójú kötete ezt a célt hatékonyan szolgálja. Fábián Pál - MTA Magyar Nyelvi Bizottság Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila mind minőségi, mind pedig mennyiségi tekintetben páratlan - több részletében úttörő jellegű - munkát tett le az asztalra. Ez a könyv hitem szerint méltó kötete lesz az Osiris Kiadó tervezett sorozatának. Szathmári István - MTA Magyar Nyelvi Bizottság

Kiszely István - Ázsia ​népei
A ​Föld népei című sorozat második kötetének témája a legnagyobb földrész, Ázsia több mint két és fél milliárd főnyi lakossága, amely rengeteg kisebb-nagyobb népből tevődik össze. A szerző Ázsia számos területén dolgozott; ma is visszajár kutatni e területek embermúltját. Ennek feltárása sok helyütt még csak most, a gyarmati elnyomás megszűnése után kezdődött meg tudományos alapossággal. Sok még az ismeretlen terület és a teljes kép kialakításához még sok adat hiányzik. A kötet megpróbálja biológus szemmel összegezni e földrész embertörténetét. Igyekszik elvonatkoztatni az esetlegestől, a változásoktól és a napi politikától, de tényfeltárásával segít ezek megértésében. Úgyszólván minden ősi és mai ázsiai nép valamilyen formában megtalálható benne, ezért afféle néplexikon is, amelyben ki-ki utánanézhet olyan adatoknak, amelyeket máshol nem talál meg. Készült e munka biológusoknak, néprajzosoknak, történészeknek, orvosoknak, politikusoknak és mindazoknak, akik meg akarják ismerni embertársaikat, hogy ezáltal közelebb kerülhessenek problémáikhoz és megérthessék őket.

Covers_82653
A ​finnugor őshaza nyomában Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​finnugor őshaza nyomában
Az ​őshaza-kutatás témája már középkori krónikáinak íróit is foglalkoztatta, a tudományos kutatások azonban csak a XVIII. században kezdődtek el. Nagyon messzire kellett visszamenni az időben, s erre a hosszú útra csakis több tudományág összefogásával lehetett vállalkozni; néprajzkutatók, régészek, nyelvészek kutatták vándorló őseink útját, hosszabb vagy rövidebb ideig tartó megtelepedési helyeit. A témával foglalkozó munkák ma már több-kevesebb biztonsággal eligazítanak bennünket a kérdések szövevényében. Kötetünk szemelvényanyaga kiterjed az őstörténet minden szakaszára, a legtávolabbi korszaktól, a finnugor együttélés korától a honfoglalást megelőző korig. Könyvünk nemcsak tudományos hitelességűszemelvénygyűjtemény, hanem érdekes, színes olvasmány is: Reguly Antal, Hunfalvy Pál, Vámbéry Ármin, Sebestyén Gyula, Gombocz Zoltán és mások vitatkoznak benne őseink útjáról.

Láng János - A ​mitológia kezdetei
A ​nemrég elhunyt szerző utolsó művében az archaikus népek meséinek, elbeszéléseinek és mítoszainak elemzésén keresztül a primitív gondolkodásmód rekonstrukciójára vállalkozik. Foglalkozik mindazokkal a motívumokkal, amelyek szinte valamennyi primitív nép elbeszéléseiben jelentkeznek, s megkísérli feltárni az ezek mögött húzódó alapvető pszichológiai törvényszerűségeket. Külön fejezetben tér ki arra, hogy a görög mitológiában és a klasszikus görög kultúrában hogyan élnek tovább ezek a témák és motívumok, s így egységes koncepcióba foglalja az írásbeliség szintjét el nem ért népek monda- és mesekincsét. Kritikailag tekinti át a különböző mítoszelméleteket, és ezekkel szemben meggyőzően fejti ki saját álláspontját.

Fejes Endre - Gondolta ​a fene
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benedek Marcell - Kis ​könyv a versről
Benedek ​Marcell a verskedvelő nagyközönség számára összefoglalta mindazt, amit a versről olvasó embernek tudnia kell, s ami a versolvasást élvezetessé teheti. Munkája nem törekszik tudományos teljességre, de megvilágítja a versalkotás folyamatát, kulcsot ad a méltó versolvasáshoz. Gonddal válogatott plasztikus példák illusztrálják a semmi homályt nem tűrő, egyszerű és mégis elegáns fejtegetéseket.

Covers_518640
Német-magyar ​kéziszótár Ismeretlen szerző
elérhető
7

Ismeretlen szerző - Német-magyar ​kéziszótár
Új, ​a felhasználó igényei szerint készült általános köznyelvi szótár a keresést megkönnyítő kék címszavakkal - több mint 40 000 címszó, 90 000 ekvivalens, 60 000 példa és fordítás - egyértelmű és könnyen áttekintheto felépítés, az élo beszédet tükrözo, aktuális szókincs és példaanyag - az új helyesírás szabályai szerint, a legfontosabb régi alakok feltüntetésével - Elsődleges célcsoport: középiskolások, nyelvszakos hallgatók, tanárok, fordítók - Tudásszint: haladó...

Img_0025
Nyelvtani ​fogalomtár Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Nyelvtani ​fogalomtár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Négy-öt ​magyar összehajol…
Magyarul ​beszélünk. De vajon valóban magyarul beszélünk-e? Rontják vagy színesítik nyelvünket az argó kifejezései, ezek a nyelvi aszfaltvirágok? Használjunk-e idegen szavakat, vagy "magyarítsunk" mindenáron? Mit jelent az, hogy mondatkultúránk fejletlen? Teljesíti-e nyelvművelő funkcióját az iskola? Megfellebbezhetetlenek-e a nyelvtudomány döntései? Ezekre és más hasonló kérdésekre kapunk választ Kolozsvári Grandpierre Emil sziporkázóan szellemes, minden előítélettel bátran vitába szálló írásaiban.

Czine Mihály - Móricz ​Zsigmond
"Klasszikusaink ​műveit százezrek olvassák, a róluk szóló irodalmat csak kevesen, mert a babona szerint az irodalomtörténet nem sokak olvasmánya. Pedig egy ilyen könyv is lehet érdekes, lebilincselő. Czine Mihály irodalomtörténész műve is ilyen: ha olvassa az ember, úgy érzi, regénybe fogott."

Hans Schomburgk - Sátrak ​Afrikában
Hans ​Schomburgk, a híres német Afrika-kutató oroszlánvadász nevét jól ismeri a magyar olvasóközönség A vadon érverése c., az utóbbi években több kiadást megért könyvéből. A Sátrak Afrikában a szerző tizedik, 1956-os afrikai útjáról szól, amelynek folyamán Fokvárosból Ugandán keresztül Mombasáig járta be a Fekete-földrészt. Schomburgk első ízben hatvan évvel ezelőtt, 1896-ban, tizenhét éves korában járt Afrikában. Ebben a könyvében nemcsak legújabb expedíciójának történetét mondja el a híres nagyvad-vadász, hanem visszaemlékezések formájában régi expedícióinak legérdekesebb eseményeiről is beszámol. Összehasonlítja a hatvan, ötven, illetve harminc év előtti Afrikát a maival. Így ez a könyv útirajz is, meg bizonyos fokig önéletrajz is: Afrika néprajzának, állatainak, tájainak kutatásában eltöltött gazdag, kalandos élettörténet. Emellett a könyv élményszerű és sok tekintetben eredeti módon nyújt bepillantást Dél- és Kelet-Afrika múltjába, jelenébe, fejlődésébe. A szerző elviszi az olvasót a rezervátumukban élő afrikai őslakók közé, akik sok régi szokásukat megőrizték, a környező világtól azonban nem függetleníthetik magukat. Hozzájuk is betör a modern élet, amit Schomburgk bizonyos rezignációval vesz tudomásul. És csaknem ugyanez a helyzet a védett területen élő állatok világában is. A vadon élő elefántok, oroszlánok, orrszarvúak száma erősen megritkult. De még így is csodálatos, varázslatos világ ez, a vadállatok utolsó menedéke. Schomburgk, aki szívesen vezeti magát öreg afrikainak, olyan vonzóan, olyan szeretettel ír az afrikai emberekről, tájakról, nagyvadakról, hogy az olvasó szinte maga előtt látja ezt a hajdan egzotikus és ma mindinkább modernizálódó vidéket.

Kollekciók