Ajax-loader

kollekció: Kultúrtörténet, elemzések/tanulmányok

“A semmiből is hatalom lesz, ha valaki meggyőz egy tömegnyi keserű életű embert, hogy jogában áll jogtalanságot cselekedni.”
(Rejtő Jenő)


Dscf9291
elérhető
0

Nemere István - Kalózok
Röviden ​és velősen foglalta össze a szerző mindazt, amit a tengeri rablókról tudnunk kell. Az utolsó háromezer évben folyamatosan léteztek kalózok és mint kiderül a könyv végén, bizony léteznek ők ma is. "Köszönik szépen, jól vannak a huszonegyedik században is" - mondhatnánk keseregve. Mert bizony a kalózok a történelem során mindig sok kárt okoztak, emberek százezreit taszították nyomorba, rabszolgaságba, vitték a halálba és pusztítottak el sok értéket. Ugyanakkor voltak közöttük nagyon eredeti emberek is. a könyv lapjain olvashatunk vidám és kevésbé vidám életrajzokat, hihetetlen kalandokat kalózokról, elrejtett kincsekről, nőkről és férfiakról, történelmi személyiségekről és eseményekről. Mindez az utolsó szóig igaz.

Seres József - Szappanos Balázs - Verselemzések
Verset ​elemezni szép feladat, hiszen nemcsak az értelmet kell magyarázni, be kell hatolnunk a költő lelki-szellemi világába, s feltárni ábrázolásmódjának egyéni vonásait, hogy az esztétikai élményt teljessé tegyük. Ehhez igyekeznek e kötet összeállítói hasznos, gyakorlati segítséget nyújtani, s átfogó verselemzésekkel rávilágítani azokra a szempontokra, melyeken keresztül az olvasó megértheti a kifejezés művészetét, azt, ami a költő szava mögött rejlik. A válogatás legfőbb célja gazdagítani s fejleszteni a versolvasók ítélőképességét és kritikai érzékét, de nemcsak iskolásoknak és tanároknak ajánljuk, hanem mindazoknak, akik szeretik a szép verseket.

Covers_129393
Dante, ​Petrarca, Boccaccio Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Dante, ​Petrarca, Boccaccio
_"Én ​nem vagyok egykoru semmi lénnyel_ _csupán örökkel; s én örökkön állok._ _Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel."_ _(Dante)_ _"Így hát még mielőtt megszülettem volna,_ _veszélyben leledztem, s az élet küszöbén_ _ a halál előjeleivel léptem át."_ _(Petrarca)_ _"... s abban sem kételkedtem soha, hogy_ _az esetben, ha életem első virágában már_ _foglalkozhattam volna a költőkkel, végtére_ _én lettem volna a leghíresebb költők egyike."_ _ (Boccaccio)_

Hernádi Sándor - Helyesen, ​szépen magyarul
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács György - Ady ​Endréről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Img_0006
Hass, ​alkoss, gyarapíts… Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Hass, ​alkoss, gyarapíts…
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bakcsi György - Mai ​szovjet kisregények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A_magyar_helyes%c3%adr%c3%a1s_szab%c3%a1lyai
elérhető
9

Ismeretlen szerző - A ​magyar helyesírás szabályai
A ​magyar helyesírás új, a Magyar Tudományos Akadémia által alkotott és jóváhagyott szabályzata: a 12. kiadás. - A magyar helyesírásra vonatkozó szabálypontok példákkal - A szabályzathoz szervesen kapcsolódó szótár a megfelelő szabálypontokra való hivatkozással - A 11. és a 12. kiadás közti különbségek és változások felsorolása, példákkal - Jól használható tematikus tárgymutató - A nyomtatott műhöz annak tartalmával azonos internetes hozzáférés két évig

Covers_173981
Görgőszínpad Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Görgőszínpad
Az ​angol középkor egyházi drámájából kíván képet adni e gyűjtemény. Nyolc misztériumjátékot közöl, függelékül pedig verseket, melyek szintén az adott kor és stílusirány fragmentumai. A titokjátékok az üdvtörténet fontosabb eseményeit dolgozzák fel, értelmezésükben újszövetségi alapokra helyezve azokat. A születés, a kereszthalál, a pokoljárás, a feltámadás és az ítélet mint főbb témakörök jelennek meg itt, sajátos dramaturgiájukkal éppúgy szórakoztatva, mint tanítva az érdeklődőt. A játékok alapszövege többnyire a nép ajkán formálódott, nem mentes tehát az ő gondolatvilágukban gyökeret vert, gyakran szellemes hiedelmektől, a Biblia történeteit is sokban "túlhaladó" - de szelleméhez alapjaiban hű - értelmezésektől. Miként saját népköltészetünkben, a szent és profán "jószomszédi viszonya" itt is kimutatható. Határ Győzőt, e titokjátékok egybegyűjtőjét és átköltőjét, nem kell bemutatni a magyar olvasónak. Hogy évtizedek óta Angliában él, szinte képtelenségnek tűnik könyve olvastán... Páratlan megjelenítő erőről, hitelesen archaizáló stílusában is nagy nyelvi frissességről tanúskodnak gyönyörű sorai. (A Kiadó) Amit ebben a kötetben összegyűjtöttem, ízelítő csupán és megint csak igen szontyologva gondolok arra, hogy e kiskevés alapján aligha alkothatni fogalma a roppant szöveganyag, a ciklusok és a változatok igazi terjedelméről. Valamennyi ciklus teljes lefordítása meghaladná erőmet, s amúgy sem az én feladatom. Bizonyára akad majd fiatal tehetség, akinek a képzeletét megragadják ezek a szemelvények, jobban győzi energiával, életidővel, s ezeknél szuggesztívebb és hívebb - mert költőibb tolmácsolásban nagyobbszerű képet ad majd arról, hogy az angol középkor egyházi drámája milyen egyetemes világábrázolás, mekkora közösségi élmény lehetett. (Határ Győző)

Tüskés Tibor - Nagy ​László
A ​szerző - munkájáról: „A közelmúlt évek veszteségei közül az egyik legfájdalmasabb Nagy László korai távozása. A Versben Bujdosó egyike azoknak a legkiválóbb költőinknek, akiknél a háború utáni magyar lírában kifejeződik a Németh László megfogalmazta igény, irodalmunk »bartóki vonala« : a nemzeten át az emberiséghez szólni. Műve, élete példája nem múló erővel áraszt kihívást. E könyv íróját is »belső rendelés«, Nagy László értékeinek felismerése késztette arra, hogy életművét a maga lelkiismeretének és ízlésének mérlegére helyezze. A Deres majális óta kortársként olvastam verseit, egy-egy művéről korábban magam is írtam, most e könyv kedvéért az előzményeket is »hozzátanultam«, ifjúsága és élete tájait bejártam. Munkám kísérlet, az első könyv, amely elsősorban a költő vallomásai és a korabeli kritika tükrében kíván képet rajzolni Nagy László költői útjáról. Kényszerű fogyatékossága, a képek hiánya ellenére is a költő jobb megismerését szeretné szolgálni. Hiszem, hogy nem pótolja, legföljebb kiegészíti mások munkáját, s ösztönzi a megírandó műveket. E könyv olyan mértékben vitairat, hogy szeretné elkerülni mind a Nagy László költészetét lekicsinylők, alábecsülők, mind a nevét kisajátítók, személyének »vezéri« szerepet szánók magyarázatát. Nagy László egyetemessége a költészetével foglalkozót is megértésre, szolgálatra, a szélsőségek elkerülésére, az érték befogadására inti."

Hernádi Sándor - Írjuk, ​mondjuk helyesen!
Tartalom Előszó ​5 Írjuk helyesen! 7 Ékezet - értelem - udvariasság 9 Csak röviden 10 Egy kis szóanatómia 12 Miből lesz a kettőzött d? 13 Helyesírási totó 16 Eddzük magunkat a helyesírásban! 18 Helyesírási babonák 19 Hol élünk? 20 Azonos alakú szavak elválasztása 22 Névelemzés 28 Hol kezdődnek az intézménynevek? 30 Le a kis kezdőbetűvel!? 31 "Formabontó" szók 33 Randevúzó kötőzók 35 Szakosodunk 36 Kötve hisszük 37 Mondatzárás és központozás 39 Vesszővesztés 41 A tantervi imperativusról 42 Nehéz-e a magyar helyesírás? 43 Mellérendelés a mellékmondatok szintjén 45 A gombhoz a kabátot 47 Rendezetlen fordítások 49 Foto vagy fotó? 49 Kirakatrendezés 51 Eddzük magunkat a helyesírásban! 53 (Mondatgyűjtemény a helyesírás gyakorlására) 55 A magánhangzók időtartama 55 A másalhangzók időtartama 64 A "j" hang jelölési módjai 74 Hasonulások és összeolvadások 81 Az igekötők egybe- és különírása 85 Állandó szókapcsolatok 93 A névutók és névutós szerkezetek 97 A kötőszó a tagmondat belsejében 99 A tagmondatokat kapcsoló "és", "s" kötőszó 100 Tagmondatok közbeékelődése 102 Kötőszók egymás mellett 105 Záró írásjel a többszörös mondatösszetételek végén 109 Innen - onnan 112 Tessék választani! 119 Mondjuk helyesen! 135 Szókurtítás 137 Magyar "facsimilék" 138 "Maradéktalan" kritika? 139 Szóból is megárt a sok 140 "Nagyságrendű" 141 "Alulmúl" és "alulkerekedik" 142 Önbírálat 143 Befordultam a konyhába 144 Terheltség-e a "túlterheltség"? 145 "Körülbelül" 146 "Össztanári" értekezlet a tanulók minden oldalú fejlesztéséről 148 "Világtakarékossági" nap? 149 Foglalkozás, gyűlés, óra, öszejövetel? 150 A jövő szavai - mai szemmel 151 "Gyermekül" szólni? 154 "Hogy hol szedi ezt föl a srác!" 160 Nyelv és iskola 161 Hibrid szólások 162 Az 1971/72. tanév 164 Több nevű iskolák 165 Hová járjon a gyerek? Hányadikos legyen? 166 Egy gyereknek hány apjáról 168 Valótlan mondatok 169 Azok az "az"-ok! 170 Ketten egy raggal? 172 Jelzőcsuszamlás 174 Félkész értelmezők 175 Mikor rövid az ember? 176 Rozoga szerkezetek 177 Kérvény szórendi ügyben 178 Ne beszéljünk határozottan? 180 Lehet valamivel kevesebb? 181 Névelőtlen nevelők 183 Világosan: udvariasan 184 Mentesítő mondatot! 186 Fontoskodó kartárs stílusgyakorlatai 187 Eddzük magunkat a helyes kifejezésben! (Nyelvhelyességi példatár) 189 Kulcs (A hibás mondatok helyesbítve) 196 Érdekesen - Szépen - Lelkesítően és játékosan 205 Postamunka 207 Ó, "hajtó!" 208 Nem hivatalosan 209 "Hálapénz" és "Jonatánia" 210 "Unalmas, mint a vízállásjelentés" 211 A tyúk vagy a tojás? 212 "Mezítláb" - az asztal fölött 213 "Szerény véleményem szerint..." 214 Virágcsokor 215 "Ecetetrá" 216 "Pattanásos bőrápoló krém" és egyebek 216 "Mely nyelv merne versenyezni véled" 225 Tömörkény István: "Délebéd" 227 Kosztolányi Dezső: "Öreg dalmata" 229 Csokonai Vitéz Mihály: "A Reményhez" 231 Az ifjúság hullámhosszán 238 Világjáró magyarok 245 A mesterséges nyelvek és a magyarok 247 A nyelvművelő Kosztolányi 253 Játéknyelvtan I. 269 Játéknyelvtan II. 281

Rácz Endre - Takács Etel - Kis ​magyar nyelvtan
"A ​"Kis magyar nyelvtan" első kiadása (1959) óta eltelt négy évtized nyelvünk életében változásokat hozott, a leíró nyelvtudományban pedig a nyelv egyes tényeinek, fogalmainak újabb értelmezését érlelte meg. Ezekről a nyelvi változásokról és a nyelv vizsgálatának korszerű szemléletmódjáról tájékoztatja olvasóit könyvünk másodszor átdolgozott, felújított kiadása. Az új tartalom egy része új fejezetekben jelenik meg. A hangtan korábbi anyagát a fonémáknak és a hangok "jelentésének" (a hangszimbolikának) a bemutatása egészíti ki. A szavak alkotóelemeinek szerepét a lexéma és a morféma fogalmát ismertető fejezet értelmezi. A mondat szerkezetének vizsgálata a szintagmák fogalmának és fajtáinak tárgyalásával lett gazdagabb és egyben korszerűbb is. Voltaképpen a könyv teljes szövegének felújítására volt szükség, s ez meg is történt: a nyelvi példáktól az értelmező elemzéseken át a meghatározások, szabályok megfogalmazásáig. Ami változatlan maradt: a könyv felépítése, szerkezete és az egyes témák feldolgozásának módszere, stílusa. Így változtatásaival és a nyelvtudományt népszerűsítő szerepének változatlan vállalásával könyvünk megőrizte négy évtizedes múltjának jó hagyományait; lényeges jellemzőit tekintve az maradt, ami volt: Kis magyar nyelvtan." (a Kiadó)

Covers_118653
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Magyar ​gondolkodók - 17. század
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makoldi Mihályné - Szülőföldünk, ​Budapest
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szende Aladár - Szabolcs Árpád - Helyesírás ​lépésről lépésre
Ez ​a könyv érdekessé teszi az Ön számára a helyesírással való ismerkedést. Az ismerkedés abban áll, hogy különböző feladatokat fog kapni, amelyek megoldása Önre vár. Kezdetben csak egy-egy szót kell beírnia az üresen hagyott helyre, később bonyolultabb kérdésekkel is találkozik majd. Válaszainak helyességét a szójegyzékben található "KULCS" segítségével ellenőrizheti. Ez a könyv nem ad készen egyetlen szabályt sem - az olvasótól várja megalkotásukat. A könyv használata során, meg fogja látni, ebben az alkotásban öröme telik.

Toldy Ferenc - Irodalmi ​arcképek
1856-ban ​jelent meg Toldy Ferencnek az irodalmi arcképeit és beszédeit összegyűjtő kötete, melynek anyagából válogatásunk készült. Rövidebb tanulmányait és a régi magyar irodalom néhány vitás kérdését boncolgató előadásait Toldy Ferenc az eredeti kiadásban ezekkel a mondatokkal bocsátotta útjára: "...többnyire a futó óra művei; s így vázlatok inkább, mint részletesen kifestett képek: de jobbára hosszas ismeretség emlékezeteiből kölcsönzött vonásokkal, mik - úgy biztatom magamat - jellemzők is, valók is. Nem mind nagy nevek. De ország nemcsak büszke alapeszekből, hanem középmagasságú dombok és síkokból is áll; város nemcsak tornyok és paloták, hanem közszerű házak és kunyhókból is: s annak és ennek ismerete az egészben van. Irodalmunkban nem sokan ragyogtak, de sokan munkálkodtak hasznosan: s fénytelen, de hasznos munka is önismertetésre és hálára méltó. Mégis, éppen a tárgyak, de kétségkívül a tárgyalás különbségei szerint is - mert alkalom és idő nem egyformán szolgáltak - különböző becsűek e képecskék: az egykori irodalomtörténész azonban mindegyiknek fog találni adatokat és iránypontokat, miket fán csak e lapon őriznek meg; a hazafi olvasó pedig felismeri azon ikercsillagát az eszmének és érzésnek, mely valamikor minden Jónak, derűben s borúban, úgy szerzőnek is, hosszú pályáján, kalauza és lelkesítője volt."

Nemeskürty István - Diák, ​írj magyar éneket I-II.
"Ez ​a könyv a könyörtelenül iramló idővel dacoló értékeket veszi számba irodalmunkból, a szokottnál inkább tekintve ki a társadalmi történetére, írók és olvasók viszonyára. Mert olvasók nélkül írók sincsenek." E sorokkal vezeti be Nemeskürty István egyszemélyes irodalomtörténetét, melynek címéül Ady egy verssorát választotta. Legutóbb, 1934-ben jelent meg egyszemélyes magyar irodalomtörténet. Szerb Antalé. Fél évszázad óta hasonlóval senki sem jelentkezett, pedig szükség van egyéni megközelítésű, merész látású, újat felfedező, személyes hangú irodalomtörténetekre. Ez a munka ilyen, s ezért lebilincselő olvasmány, mely sokakat fog a magyar irodalom szeretetére indítani, eddig nem ismert írók és művek megismerésére

Tótfalusi István - Irodalmi ​alakok lexikona
Írók, ​költők képzeletéből született lények betűrendben - 120 író 250 művének 1500 szereplője! A magyar és a világirodalom örök életű hősei, Gilgamestől, Dávidtól és Antigonétól Trisztánon, Hamleten és Natasa Rosztován át Jacques Thibault-ig és Kakuk Marciig. Kik voltak, mit tettek, kit szerettek, mivé lettek mi volt tetteik rugója? Ki írt róluk, mely művében, ki ihlette alakjukat, mi volt az író szándéka velük? Hatottak-e s miben a kortársakra, az utókorra? Ilyesmiket tudunk meg róluk, s még egy sor különösséget. Miért kapta az ördög - Lucifer - a Hajnalcsillag nevet? Melyik író formált hajbókoló udvaroncot Bánk bánból? Hogyan és mikor látott át Hans Castorp Madame Chauchat testén? Valóban szerelmes volt-e a királyné Don Carlosba? Hasznos ez a könyv mindenkinek, aki szeret olvasni és szeret utánanézni minden utalásnak; aki szeretné felfrissíteni emlékeit régebbi olvasmányairól. De legfőképpen diákoknak ajánlható - a klasszikus művek alakjainak tömör jellemzése segítséget nyújt dolgozatok, olvasónaplók írásához, szóbeli feleletre vagy beszámolóra való felkészüléshez. Hasznos segítőtársa végül főiskolák, egyetemek irodalom szakos hallgatóinak, akár még irodalomtanároknak is mint gyors referencia forrása, mint támasz a néha meg-megbicsakló emlékezetnek.

Covers_347400
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​magyar irodalom története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mircea Eliade - Okkultizmus, ​boszorkányság és kulturális divatok
A ​jelen kötetbe került anyagokat a szerző az utóbbi tíz év alatt írt többtucatnyi előadás és cikk közül válogatta. A tanulmányok többsége amolyan bevezetés; leginkább azzal a céllal íródtak, hogy felidézzenek néhány régebbi, de mostanában elhanyagolt problémát, és új vagy kevésbé ismert szemszögből újra fölelevenítsenek jól ismert vitákat: A világ, a város, a ház; A halál mitológiái; Az okkult és a modern világ; stb. Nyilvánvaló, hogy az utolsó fejezet, a Lélek, fény és mag bizonyos mértékig ellenpontozza a többi tanulmányt. Ez egy tudós folyóirat számára készült, néhány kevésbé ismerős kultúrából származó dokumentumot vonultat fel, kiadós bibliográfiával.

Illyés Gyula - Anyanyelvünk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rapcsányi László - Boros János - Vendégségben ​őseinknél
Az ​álmok néha valóra válnak, ha évtizedek múlva is. Ilyen volt a diákkori ábrándozás a térkép fölött arról, hogy milyen jó lenne eljutni oda, ahol a régi magyarok jártak, az őshazába. A hely, a tér megnyílt előttünk, de az utazásra készülődve felvetődött, vajon a múltba, az időbe hogyan fogunk eljutni? A témával ismerkedve, könyveket lapozgatva találtunk kalauzainkra, a tudósokra. A régi szerzők nyomán a maiakra. Az írott útbaigazítások után az élőszóbeliekre. Történészek, régészek, nyelvészek, antropológusok, folkloristák, magyarok és szovjetek - oroszok, hantik, komik, baskírok, tatárok, ukránok - finnek és más nemzetbeliek készséggel vezetettek be tudományuk világába, mondták el kutatásaik eredményeit, fejtették ki előttünk nézeteiket. Az őstörténet tudományvilágában éppúgy kalandoztunk tehát, mint a tájakon, ahol eleink élhettek. Az Urálon innen és túl, az Irtis és az Ob mocsártengerében, a komi föld tajgarengetegében, a baskírok, a tatárok ligetes országában, a Volga mentén, a Donnál, a Kubánnál, a Kaukázus árnyékában, az Azovi-tenger, a Meótisz homokos partján, az ukrán sztyeppén és a Kárpátok szelíd hegyei között. Régi nyomokat kerestünk, régi emlékeket véltünk felfedezni, barátságos, velünk érző, rokonszenvező és rokon emberek között valóban vendégségben jártunk. Ősi tájak mai lakói és a régmúlt ötven tudósa segítségével - vendégségben őseinknél. Erről szól ez a szabálytalan útikönyv. Köszöntjük az Olvasót a régi könyvek szép szokása szerint tisztelettel és barátsággal. Mert a mi könyvünk ugyancsak régi is, meg új is, útirajz is, történelem is. A tájakat, melyeken őseink életek, barangoltak igéztük fantáziával: hajdani öltözékében, és meg-meglestük mai arcát Meótiszen innen és Urálon túl. Gyakran emlegetett szerencsénk úgy hozta, hogy eddig talán még nem is akadt más, aki így, egyvégtében végigjárta volna őstörténetünk, népvándorlásunk útját. És Nyugat-Szibériától a Kárpátokig mindenütt volt egy dolgozószoba, egy intézet, egy ásatás, ahol ezzel a témával foglalkoztak, és jó néhány tudós, akikkel erről beszélgettünk. Népünk múltjának színtere a Szovjetunió területére esik, de a magyar csak egy a sok-sok nép között, amelyik ott hagyta nehezen kibogozható jegyeit a tengernyi ország sztyeppéin, folyópartjain. Milyen népekkel éltünk, keveredtünk, merre sejthetők a rokoni szálak, mit őrzött meg több évezredes múltjából nyelvünk, milyen kollektív tapasztalatokkal, ismeretekkel érkeztünk hazánkba? A szovjet-magyar közös kutatások, történészeink, régészeink, néprajzosaink egyre bővülő köre válaszol erre, és talál hallatlanul izgalmas feladatokat ezen a történelmi utakkal keresztül-kasul szabdalt kontinensen. Mi, az utazók, úgy éreztük, hogy jelet kell hagynunk ezeknek a kutatásoknak régmúltjáról, mai eredményeiről, és sohasem titkolt hevülettel kérdeztünk, figyeltünk, ismerkedtünk. Azt hiszem érzelmes, fogékony utazók voltunk.

Ráth-Végh István - A ​sétáló falevél
A ​nagy magyar kultúrhistorikus író cikkeinek újabb válogatását adjuk itt közre. Olvasója lehet kicsiktől nagyokig mindenki, aki kíváncsi szemmel fordul a múlt idők sokféle furcsaságai felé. Ráth-Végh István jó érzékkel válogatta ki az emberi hiszékenység, babonaság, kapzsiság, esztelenség, áltudomány stb. mérhetetlen tárházából azokat a különösségeket, amelyeken a mai kor embere elcsodálkozhat, mosolyoghat vagy éppen elgondolkozhat. A mai diáknak különösen szórakoztató emberi közelségben látni az elmúlt korok világát, amelyről a tankönyvekben legfeljebb néhány szűkszavú mondatot olvashat.

Bárány Tamás - Félszárnyú ​Pegazus
A ​hatvanéves Bárány Tamásnak kereken ötvenedik munkája a Félszárnyú Pegazus: irodalmi paródiáinak mindeddig legteljesebb gyűjteménye. A kötet nem is csak a magyar irodalom történetében egyedülálló vállalkozás; egy egész korszak: a huszadik század hazai prózairodalmának átfogó képét tárja az olvasó elé, a századelőtől napjainkig, Mikszáth Kálmántól - Krúdyn, Móriczon, Kosztolányin, Déryn, Tamásin, Illyés Gyulán, Németh Lászlón át - egészen a legfiatalabb mai írókig. Száz magyar íróról készült százhuszonöt paródia rajzolja ki, szinte az irodalomtörténeti teljesség igényével, a modern magyar próza nyolc évtized alatt megtett útját. "Egyes darabjainak szemszöge - szabadkozik előszavában Bárány Tamás - nem mindig egyöntetű: néhol a kritikus pengéje villan élesebben, néhol az irodalomtörténész megértőbb mosolya enyhíti az ítélet szigorát, hűséggel igyekezvén kijelölni az érintett író helyét egy megíratlan irodalomtörténet lapjain."

Koncsek László - Bibliai ​földeken
A ​bibliai földekről, Izraelről szól a könyv, erről az egyedülállóan érdekes országról, ahol a sok évezredes múlt omladozó emlékei között egy új élet bontakozik ki felfokozott reményekkel és várakozásokkal, de sok belső feszültség, ellentét és konfliktus is dúlja népét. A szerző érzékletesen írja le a megkapóan szép judeai és galileai tájakat, Jeruzsálemet, a megosztott várost, a Holt-tenger dermedt világát, vén arab városok ezeregyéjszakai romantikáját, a tengerpart párájában buján tenyésző ültetvényeket. Megemlékezik a sivatag homokja alá temetett évezredes kultúrákról, bibliai emlékekről, zsidók, filiszteusok, kanaániták, arabok és keresztesek titkait rejtegető öreg romokról, s a máról, a homokon és kövön új országot építők erőfeszítéseiről, eredményeiről. Koncsek éles szemmel figyeli a modern élet lüktető ritmusát, nem feledkezik meg az új városokról, üzemekről, kibucokról, a daruerdővel koszorúzott nagyforgalmú kikötőkről, a sivatagról, mészköves hegységektől elhódított termőföldekről, újratelepített erdőkről, az öntözőcsatornák kilométereiről, tervekről és álmokról, jó szándékú lelkesedésről és életörömről. Izrael megragadóan szép arca mellett szól egy születőben levő ország vajúdásairól is. A könyv megmutatja a világ minden részéből összeverődött bevándorlók társadalmat feszítő problémáit, a mély ellentmondásokat, bizonytalanságokat, egy országot, amely a maga sajátos eredeténél fogva a világon páratlan gondokkal küzd. Ír a szerző a bevándorlók közötti szakadékokról, a haladást és fejlődést gátló rituális törvények szigorúságairól. Nagyon érdekesen elemzi a bevándorlók által importált nyugati szemlélet orientalizmussal vívott harcát. Bevándorolt magyarokkal is találkozik Koncsek László, akikben az új hazába illeszkedés szándéka és a honvágy idegeket nyűvő kettősséget teremt. Egy utazás tengernyi élményeinek, találkozásoknak, történeteknek, meghitt beszélgetéseknek, emberi sorsoknak, pionír hőstetteknek, a Földközi-tenger napsütésében fürdő szép tájak látványának, bibliai legendákat szülő és az emberiség évezredek messzeségébe vesző történelmet idéző emlékeknek mozaikjaiból állította össze a szerző ezt az útleírást, amely képet ad a napfény és az árnyék, a remények és a konfliktusok országáról - Izraelről.

Kónya Sándor - Országh László - Rendszeres ​angol nyelvtan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fried István - Tíz ​híres regény
"Olvasni ​jó!" - kezdi könyvét a szerző, és ez a kurta kijelentés műve mottója, egyben summája is lehetne. Olvasni valóban jó, de jól olvasni nem könnyű, hiszen az olvasás bonyolult folyamat: együttmunkálkodás a szerzővel, fölfedezés, megismerés és értelmezés, élettapasztalatunk és önmagunk gazdagítása. És az olvasó éppen ezért olvasás közben szeretne még valamit, még többet megtudni a műről és írójáról, a mű keletkezésének miértjéről és hogyanjáról. Ebben siet a segítségére Fried István irodalomtörténész, az összehasonlító irodalomtudomány neves művelője, aki a világirodalom tíz híres regényét - a számára tíz legkedvesebbet, amit magával vinne arra az oly sokszor emlegetett lakatlan szigetre - úgy mutatja be az olvasónak, hogy felhívja a figyelmét minden olyan jelenségre, amelyek a szóban forgó regény olvasásakor érdekesek és tanulságosak lehetnek, megkönnyíthetik, még élvezetesebbé tehetik az olvasást. Célja - hogy ismét őt magát idézzük - "az olvasás jóízének megőrzése volt. S az olvasásban lelt élvezet megosztása a másik olvasóval".

Molnár Gál Péter - A ​Páger-ügy
1956 ​karácsonya és szilvesztere között egy decemberi késő délután történt. Kint besötétedett már, mégsem lehetett késő, mivel tízig, a kijárási tilalom kezdetéig haza kellett érnem a Köztársaság térre, ahol akkoriban laktam. A Gellért Szálló kicsiny szobájában ültem Szilágyi Beánál, főiskolai tanárom, Nádasdy Kálmán tanársegédjénél. Kinyílt az ajtó, apró piros lábassal kezében ott állt Páger Antal. Előzőleg sohasem láttam. Nyolcéves voltam, amikor elhagyta az országot. Filmjei tilalmi listán voltak. Csak fényképekről, egykorú Délibábok oldalairól ismerhettem fiatalabb arcvonásait. Tudtam, hogy újra Magyarországon van. Nyáron érkezett Argentínából tizenkét év száműzetés után. Sebtiben viharok kerekedtek körülötte. A nyílt szót gyakorló újságírás hevesen bírálta a kormányt, mivel az állampolgárok megkérdezése nélkül hozta haza a háborús bűnöst.

Viktor Dracsuk - Évezredek ​útjain
Az ​írás halhatatlanná tette az emberi gondolatot. Feltalálásával lehetővé vált, hogy ne csak kortársainkhoz szóljunk, hanem távoli utódainkhoz is, megerősödött a korok, a nemzedékek kapcsolata. Különös izgalom lesz úrrá a rádióamatőrön, amikor sikerül kapcsolatot teremtenie egy távoli vizeken úszó hajóval, szűz csúcsokért a hétköznapi életet elhagyó merész hegymászókkal, járatlan vadonban megbúvó téli tanyával. Az írásbeliséget kutató tudós távoli évezredekből jövő hangokra fülel: régvolt királyok, hadvezérek, mesteremberek és költők hangjára. Erről az izgalmas témáról szól V. Dracsuk könyve. A szerző a Fekete-tenger északi partvidékén talált eddig megfejtetlen antik jelek ismert szakértője, könyvében az írás keletkezésével és a legfontosabb írásfajták fejlődésével foglalkozik. Az olvasó megismerkedhet a gondolat különböző jelrendszerekben való rögzítésének korai formáival, s az emberiség történetében nagy szerepet játszott írások - mint az egyiptomi hieroglifika és a mezopotámiai ékírás - megfejtésével. A szerzőt elsősorban a kutatás izgalma, a régi feliratok megfejtésének nehéz munkája vonzza. Nagyon érdekes megfigyelni, hogyan szövődik egybe több tudósnemzedék közös munkája egy-egy sikeres kutató zseniális művével. Az írás története a nyelv történetével és az egyes nemzetek történelmével összefonódva jelenik meg az olvasó előtt. Egyiptomiak és sumérok, görögök és föníciaiak, etruszkok és rómaiak, szkíták és szarmaták, messzi orhoni türkök sorjáznak a könyv lapjain... Külön fejezet szól a szlávokról és Oroszhonról. A kötetet az írástörténészek előtt álló mai problémák ismertetése zárja. Ez a kis könyv hatezer éven kíséri végig az ókori világ különböző népeinek írásbeliségét. Természetesen nem ölelheti fel az egész gazdag témát - de nem is ez a célja, hanem hogy magával ragadja az olvasót, fölkeltse érdeklődését, és ennek teljesen megfelel. És talán sok olvasónak kedve támad, hogy továbbhaladjon az "évezredek útjain". B. Ribakov Lenin-díjas akadémikus

Balogh Jenő - Paál Ákos - Rajz ​és műalkotások elemzése a gimnáziumok I. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Péchy Blanka - Beszélni ​nehéz
Harminchat ​évvel ezelőtt, 1974-ben jelent meg e könyv első kiadásban, s azonnal nagy figyelmet keltett mind a nagyközönség, mind a szakemberek körében. Bárczi Géza, a 20. század egyik legjelentősebb hazai nyelvésze írta: Péchy Blanka könyve nem engedi a figyelmet ellankadni, és szinte észrevétlenül lopja bele az olvasó tudatába, hogy tárgya fontos, érdekes, érdemes vele foglalkozni, mert a művelt embernek legjellemzőbb vonásával, a beszédjével foglalkozik elmondja, saját maga hogyan ébredt rá a kérdés fontosságára rámutat a beszéd szépségéért folytatott küzdelem nehézségeire úgy ítéli, hogy érthető, ha a nyelvészek, nyelvművelők sokáig a nyelv anyagában, szerkezetében érvényesülő törvényszerűségek kutatásával foglalkoztak mennyivel inkább lép így előtérbe a beszéd ma, amikor a rádió meg a tévé által a közlések túlnyomó része élőszóban éri el a befogadót Péchy Blanka a helyes beszéd értelmi követelményeivel foglalkozik; annak a törvényeit, szabályait kereste évtizedeken át kívánatos, hogy könyve megérdemelt sikerrel találkozzék, és sokak lelkiismeretét fölébresztve hozzájáruljon a kulturált magyar beszéd igényeinek megnöveléséhez. A helyes magyar beszéd szenvedélyes harcosának, egy azóta is létező rádiósorozat megálmodójának és egykori munkatársának a könyve, amikor napvilágra került, nyelvészek egy egész csoportját is megnyilatkozásra késztette. Így a mostani kiadás e tanácskozás szövegét, továbbá egy Fónagy Ivánnal közösen készített és a hanglejtéssel foglalkozó tanulmányt is tartalmaz, emlékezések és egy értékelő tanulmány Elekfi László tollából zárja a kötetet. A Beszélni nehéz!-nek ezt az új kiadását azzal a figyelemfelhívó megjegyzéssel adjuk közre: Péchy Blanka könyvének az üzenete ma, a közbeszéd látványos romlása idején különösen időszerű!

Kovács Júlia - Az ​árva Mariska napjai
„Ma ​már Juliska képzett, jóízlésű szobrásznő, nehéz volna felfedezni magatartásán, külsején, de akárcsak önkéntelen mozdulatán vagy álmaiban régi életének nyomait, de paraszti származása kiütközik abban, hogy virágokat nevel, s a legkülönfélébb állatokat gyűjti maga köré, meg abban is, hogy szeret és tud betegeket ápolni.” (Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona) "Ami Juliskát illeti, Laci, összes ügyeimet odaadnám ez egyért, ha ez az egy az enyém lett volna. Jelentékeny és szokatlan, a bűbájos nőstény minden puhaságával. A furcsa és valóban nehéz életkörülmények hatása alatt egy kissé bolondos lett, de ez csak nem baj? Nagy mélységei vannak ennek a kis lánynak, aki igen csinos is. Betegségéből, ami erős nemi és anyai életnek hirtelen elvágásából eredt, úgy látszik, teljesen kigyógyult. Most sem él nemi életet, és ezért bizony a színe egy kissé szürke. Ez kiszínesedik még, ez még asszony lesz! Az Ottó dolog - az a benyomásom - úgy igaz, mint ahogy ő mondja. Ez az a nő - akármilyen különös legyen is -, aki nem kurva." (Bródy Sándor) „Kovács Júlia vidékről, paraszti sorból, árván maradva kerül a fővárosba, és egy bordélyház mindenes cselédjeként dolgozik, amikor Hatvany tartóssá váló kapcsolatba kerül vele – Bródy Sándor (elő)szavaival, "rátalál a ganajdombon a nagy értékre”. A találkozás valamikor a századfordulón történhetett, Hatvany alig húszéves ekkor, még az egyetemet sem fejezte be. Pályája épp csak elindult." (Borgos Anna)

Kollekciók