Ajax-loader

kollekció: Filozófia

“Tévedni emberi dolog, de azért velem is előfordulhat.”
(Rejtő Jenő)


B. Élthes Eszter - Óda ​az erotikához
Szeretném ​hangosan kikiabálni: nem szégyellem, hogy: - nem járok nudista strandra, - nem fürdök még félmeztelenül sem, - nem tartom modernnek, sőt nagyon is elítélem ezt a mindinkább elterjedő újabb szokását túlcivilizált világunknak, - nem rajongok a homoszexuálisok agresszivitásáért, - nem tudom elviselni, sőt rombolónak tartom a mindent és mindenkit demoralizáló kulturális áramlatot, - féltem a világot, az utánunk jövő nemzedéket a mi erkölcseinktől. Szeretnék újra szorongás nélkül szórakozni barátaimmal, régi barátokkal, anélkül, hogy azzal a meglepetéssel számolnom kellene, régi ismerőseim mikor vetkőznek meztelenre mellettem. Szeretnék újra társaságban lenni, ahol nem tartanak reménytelenül konzervatívnak.

Benedek István - Lélektől ​lélekig
- ​Te mihez méred a világot? - kérdezte egyszer egy barátom (vagy ellenségem, már nem is tudom). - Önmagamhoz – válaszoltam szerényen -, és nem is érdekel másnak a véleménye, csak azé, aki önmagához mér mindent. Mit érne egyetlen sorom is, ha írás közben jobbra-balra sandítanék: Lehet, hogy így sem sokat ér, de legalább szégyenkeznem nem kell. Ez a kötet csupa olyan írást tartalmaz, amely az utóbbi hét esztendőben készült, különböző hetilapok és folyóiratok számára. Pontosabban, az írások önmagukért készültek, aztán elhelyeztem őket, ahol tudtam. Most összegyűjtöttem valamennyit (ami kötetben még nem jelent meg), kiszórtam a selejtjét, a többit megpróbáltam valamilyen szempont szerint osztályozni, de nem sikerült. Van itt novella, tárca, cikk, évfordulói megemlékezés, könyvkritika, színikritika, lélektani és szociológiai eszmefuttatás (nem merem az igényesebb "tanulmány" szót használni, bár a címlapra csalogatónak felírtam), van kroki, szatíra, humoreszk, van orvosi tárgyú fejtegetés és etikai állásfoglalás, még önvallomás is van - ha ugyan nem önvallomás mindenestül az egész. Ha nagyon röviden summáznom kell a tartalmat, ezt javaslom: valakinek a vélekedése mindenféléről. Hogy ez a valaki érdemes-e arra, hogy vélekedését elolvassák, nem az én feladatom eldönteni. Örültem, amikor írtam, és szeretném, ha az olvasó is örülne, amikor olvassa. De ha itt-ott bosszankodik, az sem baj: a bosszúság néha jó gondolatokat sugall. Feleségem azt mondta, amikor a cikkeket sorra gépelte: olyan lesz ez a könyv, mint a kertünk. Van benne szolid muskátli, rátarti rózsa, kacér szarkaláb, tüskés szamártövis, méltóságteljes királyliliom, szerény kakukkfű, dús ligetszépe, örökké üde télizöld, virgonc portuláka és hallgatag borostyán. No, meg gyom is bőven, vágtam rá, de leintett: az is hozzátartozik, úgy szép a kert, ha módjával dudva is van benne. Ez teszi természetessé. És akinek úgy tetszik, a dudvát kigyomlálja, a virágok közül pedig azt szagolja, amelyiknek az illatát legjobban kedveli.

Turay Alfréd - Nyíri Tamás - Bolberitz Pál - A ​filozófia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács György - A ​fiatal Hegel
Lukács ​szovjetúnióbeli éveinek legfontosabb alkotását tartja kezében az olvasó. 1938-ban íródott A fiatal Hegel, s több szempontból is jelentős munka. Módszertani kísérlet a dialektika és az ökonómia kapcsolatának megvilágítására. Heroikus próbálkozás a racionalista Hegel védelmére, egy olyan korszakban, amikor a német filozófust gyakorta már csak így jellemzik: "Ma Németországban a Hegel-kérdés mindenekelőtt Kant-kérdés." A fiatal Hegel mélyebb, Lukács korához kapcsolódó értelmét maga a szerző világította meg: e mű mondaniválója szorosan kapcsolódik Az ész trónfosztása című tanulmány gondolataihoz. A fiatal Hegel-ben Lukács az irracionalizmus klasszikus korszakának "pozitív ellenképét" rajzolta meg, hozzátéve: "Ha teljességében meg akarjuk érteni Marx nemcsak közvetlen, de olykor nagyon is közvetett szerepét a német gondolati fejlődésben, ehhez elkerülhetetlenül szükséges, hogy Hegelt - nagyságával és korlátaival együtt - valóban megismerjük."

Molnár Antal - Rövid, ​népszerű zeneesztétika a nagyközönség számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szigeti József - Bevezetés ​a marxista-leninista esztétikába
Tartalom Az ​esztétika tárgya, módszere és helye a tudományok rendszerében Az esztétika történetének fő irányai Az antik esztétika A reneszánsz és a polgári társadalom esztétikája A marxista-leninista esztétika Az érzéki megjelenítés törvénye A munkatevékenység mint az esztétikum forrása (A természeti szép és a művészet eredete) A munkatevékenység jellege és fejlődése A természeti szép és a társadalmi élet esztétikai kategóriái A művészet keletkezése a fizikai munkából A társadalmi életszituációk és magatartásformák tipikája és az esztétikai minőség-kategóriák A szép, fenséges és tragikus, a társadalmi-emberi szabadság esztétikai kategóriái A rút és az elidegenedettség kategóriái A komikus és a felszabadultság kategóriái Tartalom és forma a művészetben. A műstruktúra Tartalom, belső és külső forma dialektikája A belső forma Külső forma és stílus Az ágazati esztétika általános kérdései Elvi nézőpontok A művészeti ágak sajátosságai; autonóm és függő művészet Művész és mű a társadalmi életfolyamatban Az alkotó szubjektum Alkotás és világnézet A művészet felépítményi jellege Realista és formalista áramlatok történelmi dialektikája A szocialista realizmus

Paulo Coelho - A ​portobellói boszorkány
Athena ​- eredeti nevén Sherine Khalil - egy erdélyi cigányasszony szerelemgyereke, akit az árvaházból egy tehetős és befolyásos libanoni házaspár fogad örökbe három hónapos korában. Hamar kiderül, hogy különleges képességekkel van megáldva: jelenéseket él át, nagy történelmi, politikai eseményeket lát előre. Fordulatos, élményekben és meglepetésekben gazdag életútja során a legkülönbözőbb helyszínekre, munkahelyekre és emberi kapcsolatokba kerül.

B. L. van der Waerden - Egy ​tudomány ébredése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fercsik János - A ​relativitáselmélet szemlélete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Osho - Egy ​provokatív misztikus önéletrajza
Egy ​provokatív misztikus önéletrajza Osho a huszadik század egyik legismertebb és egyben legprovokatívabb spirituális tanítója. Több mint egy évtizeddel 1990-ben bekövetkezett halála óta tanításának hatása nőttön nő, és mára elér minden korosztályt a világ jóformán minden táján. Az indiai születésű mester először az 1960-as években, mint lázadó filozófiatanár vált ismertté. Ebben az időszakban rengeteget utazott Indiában, hogy előadásokat tartson, különböző vallási vezetőkkel nyilvánosan vitázzon, valamint nem utolsó sorban, hogy bemutassa az általa kifejlesztett, forradalmian új, aktív meditációs technikát, a Dinamikus Meditációt. 1974-ben az indiai Pune-ban megalapított egy meditációs és önfejlesztő központot, ami egy különleges kísérlet volt arra, hogy megteremtse az "új ember" megszületésének feltételeit. Ez az "új ember" nincs többé teletömve elavult ideológiákkal, életét nem terhelik merev doktrínák - ő már felkészült arra, hogy önmagában egyesítse a kelet spirituális bölcsességét és a Nyugat tudományos ismereteit. Oshót ma már a világon mindenütt a huszadik század egyik legjelentősebb spirituális vezetőjeként tartják számon, jóllehet megalkuvást nem ismerő szemlélete és nagyon is direkt, olykor radikálisnak ható megnyilatkozásai miatt gyakran értették félre élete során. Aroon Puria, az India Today szerkesztője írta róla egyszer: "Osho imádta az ellentmondásosságot. Sokszor tett különböző túlzó, vagy akár sértő kijelentéseket, hogy ezzel felháborítsa, felbosszantsa a hallgatóságát. Ez többnyire sikerült is neki, ami azonban éppen azt jelentette, hogy az emberek az üzenet helyett a hírnökkel voltak elfoglalva. Ma, hogy a hírnök már nincs itt többé közöttünk, az emberek végre egyre inkább az üzenetre kezdenek figyelni."

Covers_388685
elérhető
19

Platón - A ​lakoma
A ​Lakoma Platón egyik legnagyobb hatású dialógusa, amely egyedülálló módon ötvözi a filozófiát a drámaköltészettel. Miközben a mű bepillantást nyújt az 5. század végi Athén társadalmi életének egy fontos szeletébe, az Erószról szóló különféle beszédek egymás mellé állítása révén Platón játékos formában vezeti el az olvasót saját filozófia-felfogásához és az erotika jellegzetesen platóni értelmezéséhez.

Pais István - Ember ​és vallás
Az ​immár ötödik kiadáshoz eljutó művében a szerző átfogó képet rajzol a vallás kialakulásáról, koronkénti változatairól, legfontosabb sajátosságairól. Az ókori keleti társadalmak valláskritikai bemutatása után az ógörög vallást analizálja. Elemzésével azt bizonyítja, hogy a marxista irodalomban eddig szinte általános nézettel szemben az ókori görög valláskritika csúcspontja nem az atomizmus – s főként nem az epikureizmus -, hanem az általa részletesen bemutatott Karneádész, aki több szempontból is igazi filozófiai mélységgel bírálja Epikurosz álláspontját. A továbbiakban a korai kereszténység ideáit elemzi, szól a reneszánsz valláskritikájáról, majd áttér az újkori polgárság vallásfelfogásának vizsgálatára. Különös figyelmet szentel Bacon idolumkritikájának, Spinoza vallás- és bibliakritikájának, a 18. századi francia materializmus vallásértelmezésének, a fichtei, kanti, hegeli valláskoncepció pozitív mozzanatainak, valamint a feuerbachi materializmus vallásbírálatának. Az áttekintést a marxista valláselmélet kialakulásának tárgyalásával zárja. A második rész a vallás meghatározásával foglalkozik, majd a vallás különféle strukturális elemeit (tudatot, függőségi érzést, rítust stb.) tárgyalja. Emellett részletesen vizsgálja a vallás tükrözési funkcióját, szociális szerepét, antropocentrikus és teleologikus jellegét.

Jean-Paul Sartre - Módszer, ​történelem, egyén
Jean-Paul ​Sartre szépirodalmi munkássága és közéleti tevékenysége jól ismert hazánkban, filozófiai műveiből azonban eddig csak ízelítőt kapott a magyar olvasó. Válogatásunk, amely ezt a hiányt kívánja pótolni, igyekszik képet adni a francia író-filozófus ellentmondásos eszmei életpályájáról. A kötetet Köpeczi Béla értékelő tanulmánya vezeti be.

Montesquieu - Perzsa ​levelek
A ​Perzsa levelek a levélregény műfaj legtekintélyesebb őse, hat évvel a Napkirály halála után jelent meg, és fergeteges sikert aratott. Ötletes formája nemcsak arra jó, hogy Montesquieu két okos idegen friss szemével bámultassa meg a korabeli francia viszonyokat, hanem arra is, hogy a kor kelet felé forduló érdeklődését egzotikus és egzotikusan erotikus részletekkel vonzza mind beljebb erkölcsi világképéről, állameszményéről szóló fejtegetéseinek sűrűjébe.

Kelemen János - George ​Edward Moore
George ​Edward Moore - Russell mellett - a XX. századi brit filozófia legjellegzetesebb és legnagyobb hatású képviselője. Etikai főműve - a Principia Ethica - mérföldkő az etikai gondolkodás történetében. Tanulmányai, melyek egy-egy hagyományos filozófiai probléma újraértelmezését tűzik ki célul, gondolati szigorukkal tűnnek ki. Elemző módszerük nagymértékben hozzájárult az ún. analitikus filozófia kialakulásához, mely a mai napig az angolszász filozófia egyik meghatározó iskolája. De a XX. század gondolkodóinak sorában Moore leginkább azzal vívott ki magának kiemelkedő helyet, hogy következetesen védte a józan ész szempontjait az elvont és gyakran terméketlen spekulációkkal szemben. A modern polgári filozófia képviselői közül talán senki sem kovácsolt olyan erős érveket az idealizmus ellen, mint ő. A szerző e munkájában az idealizmuscáfolás Moore-féle változatának érvényességét, Moore etikai tanítását, a józan ész világképét, a bizonyosság problémáját és az analitikus módszer sajátosságait vizsgálja.

Immanuel Kant - Az ​örök béke
Immanuel ​Kant 1775-ben megjelent filozófiai esszéje a tartós ("örök") béke lehetségességét vizsgálja, pontosabban annak feltételeit igyekszik meghatározni. Nemcsak amellett érvel, hogy a politikai és az erkölcs összeegyeztethető, és hogy a gyakorlati ész korlátait és az ember gyarlóságait figyelembe véve is a háborúk teljes megszűnése felé haladhat az emberiség, hanem olyan kérdéseket is felvet, amelyek épp mostanában válnak igazán aktuálissá. Azt például, hogy az államok, miközben a föderalizmus elvei szerint államszövetségeket hoznak létre, átadják-e vagy sem szuverenitásuk egy részét egy új, magasabb szintű, végrehajtó és kényszerítő erővel is bíró államnak. Az egyik legfontosabb tétele pedig: hogy az államnak - a tartós béke érdekében is - biztosítania kell, hogy a "filozófusok" szabadon kifejthessék véleményüket a politikai ügyeiben. "Amiben ez a nagy és kiválóan józan gondolkodó egész komolyságával hinni tudott, az mégsem lehet csupa utópia és naivság" - írta Kant művének fordítója, Babits Mihály 1918-ban.

Csibra István - Szerdahelyi István - Esztétikai ​alapfogalmak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csutora_original_4376
elérhető
31

Márai Sándor - Csutora
Csutora,- ​a puliként megvásárolt keverék - az író zsebében, karácsonyi ajándékként érkezik a családba, ahol teljesen felborítja a hölgy, az úr és Teréz, a cseléd életét. Nem csak papucsot és bútort rág, de átrágja magát H. G. Wellsen és sok más szerzőn is. Bár megengedő szellemben nevelik, bűntudatra hajlamos orosz jelleme egy idő után szembefordítja gazdáival. A kutya és az író barátsága ugyan szakítással végződik, de az együtt töltött néhány hónap mindkettőjük számára élményekben gazdag és az úr számára nagyon tanulságos. A hallgató számára pedig nem csak tanulságos, de nagyon szórakoztató is, mert Márai ragyogó humora és gyakran kíméletlen öniróniája szövi át az egész történetet.

526_big
elérhető
105

Paulo Coelho - Szerelem
A ​szerelem az élet lényege. Ez a gyönyörűen illusztrált, inspiráló kötet a szerelemről oszt meg gondolatokat napjaink egyik legkedveltebb szerzőjétől. Paulo Coelho Rio de Janeiróban született 1947-ben. Az alkimista, a Veronika meg akar halni, a Tizenegy perc és számos egyéb nemzetközi bestseller szerzője. Könyvei, melyeket 68 nyelvre fordítottak le, társadalmi és kulturális párbeszédet is gerjesztenek. Az általa érintett témák, eszmék és filozófiák sok olvasó vágyát teljesítik be, olyanokét, akik a saját útjukat és a világ újfajta megértését keresik. Catalina Estrada már gyerekként ráeszmélt szülőhazája, Kolumbia vibráló és buja természetére. Jelenleg Barcelonában él, de nemzetközileg elismert illusztrátorként sem felejtette el a gyökereit. Munkáiban, erőteljes színhasználatában ma is jelen van ugyanez a csodával teli rajongás.

Heller Ágnes - Filozófiai ​labdajátékok
"Bár ​a filozófiai labdajátékot komolyan játsszuk, hiszen minden eldobott labda azt az üzenetet hordozza, melyet dobója 'igaznak tart', de a játék mégis csak játék, azaz önkéntes és öncélú, s ezért gyönyörködtető. Minden olvasó csatlakozhat a játékhoz, ha van kedve hozzá. Csak meg kell tanulni a - meghatározatlan, pontatlan és megváltoztatható - játékszabályokat." A kötet a metafizika (Cusanus, Arisztotelész, Descartes stb.), a posztmetafizika (Kierkegaard, Nietzsche, Heidegger stb.), valamint a jelen gondolkodóinak széles panorámáját nyújtja. A Heller-féle filozófiai labdajáték (Cusanustól eredő) metaforája egyszerre jelenti a gondolkodás játékát és e játék kockázatát.

Ancsel Éva - Százkilencvennégy ​bekezdés az emberről
A ​kaleidoszkóp egyszerű és bámulatos. Elég, ha tíz különböző alakú, más-más színűre festett üvegdarabkát helyezünk el benne, mielőtt lezárnánk. A tükörrendszer elvégzi a dolgát. Aztán megrázhatjuk tízszer, tízezerszer, és soha többé nem fogjuk látni ugyanazt a mintázatot. Az ember nem egyszerű, de bámulatos. Őbenne nem tíz, nem is tízezer, és nemcsak más-más alakú és színű üvegdarabka van elhelyezve. Különben is, az ember nem lezárható, mint egy kaleidoszkóp, ezért folyton-folyvást belékerül valami új, és mégis van egy ismeretlen pillanat, amikor végérvényesen rögzülnek benne a tükrök. (...) Minden embernek megvan a maga tükörrendszere, ami csak a sajátja.

Ismeretlen szerző - Latin ​mondások - Bölcsességek a mindennapokról
Őseink ​filozofikus idézetei latin és magyar nyelven. Optimus est orator qui dicendo animos audentium et docet, et delectat et permovet. _Az a nagyon jó szónok, aki a hallgatóságot tanítja is, gyönyörködteti is és cselekvésre is tanítja._ Cicero

Müller Péter - Örömről, ​játékról, önfeledtségről
"Gyerekkoromban ​- öt-hat éves lehettem - fölfedeztem magamban valakit, aki nem hal meg soha. Ez a valaki midig vidám volt. Mosolygott. Úgy hívtam: Bölcs Bohóc. Onnan kezdve kifejezetten élvezetessé vált számomra az élet. Főleg, ha megszólalt bennem. Bármilyen bajban voltam, földerült körülöttem minden. Viszont ha elfeledkeztem róla, riadt lettem, reménytelen és szomorú. Ha megkérdeztem tőle, mitévő legyek, ezt válaszolta: - Érezzél engem magadban! Vele írtam ezt a könyvet." (Müller Péter) Az Útravaló sorozat Müller Péter tanításainak legfontosabb gondolatait gyűjti össze. Ebben a kötetben a legnehezebbre vállalkozik: megtalálni a saját lelkében az örömteli, vidám, önfeledt gondolatokat, és átadni az olvasóinak. "Szikrát tudok adni - írja -, de lángolni már neked kell!" Ez az ajándékkönyv megbízható társunk lehet, ha utunkat rosszkedv, reménytelenség vagy levertség kíséri. Földerít.

Balogh Tamás - Dlusztus Imre - A ​hipofízis-ügy
A ​két szegedi újságíró a " hipofízisbotrány" kipattanásától kíséri figyelemmel dr. László Ferenc ügyét. Ki is dr. László Ferenc, a Szegedi Orvostudományi Egyetem volt professzora? "1977-ben vittem először személyesen háromszáz hipofízist Olaszországba, amikor Rómában volt egy kongresszus. Kaptunk is cserébe kétszáz növekedésihormon-injekciót. - Ekkor vált tehát rendszeressé az, hogy a kórbonctani intézetben kivett összes hipofízist az endokrin osztály kapta. Volt ennek írásos nyoma? Volt erről szerződés? - Nem. S hogy miért nem? Hát, azért ez elég kényes dolog... - És orvosetikailag is némileg kifogásolható, nem? - Igen... de ha mindig az orvosetikát nézték volna, az orvostudomány nemigen fejlődött volna. - Térjünk vissza az olasz kapcsolatra. - Mivel Romániába már nem vittük a hipofízist, az olaszokkal megbeszéltem, hogy a nálunk kísérletre föl nem használt mennyiséget nekik küldjük és cserébe különböző gyógyszereket kapunk." Ez a könyv a tényeket bemutatva igyekszik a Szegeden történtekkel megismertetni az olvasót, érintve az egészségügyi ellátás kérdéseit, az orvostudomány fejlődésének alapfeltételeit, körüljárva az 1987-es orvosper előzményeit. Megszólal az egyetem rektora, kutatóorvosok, kollégák, a boncmester, az ügyész, az ügyvéd, gyógyult betegek, "civil" irigyek; megismerjük a Legfelsőbb Bíróság álláspontját is, hogy azután, ne csak "azt hallottam" alapján mondjunk véleményt az ügyről, amely mindannyiunk ügye.

M. Rozental - P. Jugyin - Filozófiai ​kislexikon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jonathan Edwards - Az ​igaz erény természete
"Az ​igaz erény mindenekelőtt az Isten, a létezők Létezője, a minden létezőnél végtelenül nagyobb és jobb iránti szeretetben van" - állítja alaptételként etikai értekezésében Jonathan Edwards (1703-1758), a nagy amerikai teológus-filozófus. Az ember boldogságát és az emberi életet középpontba állító modernség szemében Edwards Isten elsőbbségét hirdető etikája az embert bilincsbe verő zsarnokság igazolásának tetszhet, ám a korunkban újrafölfedezett gondolkodó teocentrikus látomásából egyfelől az következik, hogy az Istenbe vetett bizalom alapján valamelyest bízhatunk abban, hogy a természeti vagy társadalmi jelenségeket vizsgálva nem pusztán elménk tükörképét látjuk, másfelől pedig a magánvaló léttel azonosulva talán mégis a szabadság forrását lelhetjük föl. Edwards teológiai-filozófiai munkásságát részben a felvilágosodással való párbeszéd és vita jegyében alkotta: hallatlanul nyitott volt a modern tudományos és bölcseleti fölismerések iránt, ugyanakkor leghatározottabban elutasított mindenfajta deista törekvést. Az új-angliai "nagy ébredés" néven ismert megújulási mozgalom szószólójaként a vallás érzelmi vonatkozásainak elvont igazolására is törekedett műveiben.

Miklós Tamás - József ​Attila metafizikája
József ​Attila nem azért "nem fejezte be" rendszerét, nem azért nem hozta végső formára, mert ebben betegsége vagy érdeklődésének ellankadása megakadályozta, de nem is azért, mintha osztotta volna a Hegel utáni filozófia gyanakvását a kerekded rendszerekkel és építőikkel szemben. - Mondhatnánk: filozófiatörténetileg naivan megkísérelte egy fogalmi rendszer kiépítését, s elsősorban a kiépülő rendszer maga számolta fel önmagát. Vagyis gondolkodásának belső lendülete, következetessége, Heideggert parafrazálva: gondolati rendszeressége rombolta le rendszerét.

Rózsahegyi Edit - Elmélet ​és filozófia
Tartalom Néhány ​szó a marxista filozófia mai helyzetéről. Álláspontok és problémák A századvégi viták és filozófia Engels filozófiai munkái "Szintetikus" felfogás és filozófiai materializmus Plehanov értelmezésében Gyakorlat-központúság Kant jegyében. Max Adler alapvetési kísérlete A Történelem és osztálytudat eszmei előzményei. Hegel és a fiatal Lukács A Történelem és osztálytudat totalitásfelfogása Egy messze ható közjáték. Marx és Heidegger egyesítésének kísérlete Herbert Marcuse korai filozófiájában Munka és totalitás. A társadalmi élet ontológiájának elméleti alapjai Befejezés helyett Jegyzetek

Ancsel Éva - Polémia ​a történelemmel
A ​tanulmány egy olyan 20. századi gondolkodó látásmódját és útkeresését követi nyomon, aki magáévá tette a történelmi materializmus alapvető elveit, de megtorpant a társadalmi progresszió problémái, az egyenlőtlen fejlődés következményei előtt. Walter Benjamint így egyszerre jellemezte határozott baloldali elkötelezettsége és egyfajta eszmei hontalanság. Benjamin mindenekelőtt a két világháború közötti nyugat-európai kapitalizmus értékpusztító folyamatait elemezte. A polgári civilizáció, elsősorban a fasizmus által veszélyeztetett érték-tradíciók védelmezője volt. Ezért is lett történelemfilozófiájának egyik központi gondolata a múlt értelmezése. A róla szóló esszé nem esztétikai-irodalmi nézeteinek reprodukcióját tekinti elsődleges feladatának - bár ez is helyet kap benne -, hanem történelemfilozófiai gondolataira koncentrál. A baloldali elkötelezettség és az eszmei hontalanság nem egyedül Walter Benjamin életútjának dilemmája, s nem is múlt csupán. Az esszé tárgya tehát a ma gondolkodó-cselekvő baloldali ember útkeresése. S a benjamini gondolat a múlt értelmezéséről, újraértelmezéséről éppen ilyen megkerülhetetlen kötelessége és nehézsége a ma történelemalkotó emberének.

Ancsel Éva - Három ​tanulmány
Egy ​kötetben adjuk ki Ancsel Éva három írását: A szabadság dilemmáit, A megrendült öntudat mítoszait és az Írás az éthoszrólt. A három írás az elmúlt tíz évben keletkezett. Mindegyik a jelen gondolati megközelítésére tesz kísérletet, ha más is a kiindulópont és az általánosság igénye. Mert mindegyikben van egy azonos gondolati mag: "hogyan találhat az ember történelmileg és etikailag utat az egymásnak sokszor ellentmondó szólítások és dilemmák között - miért jut tévutakra, s hol találhat egyértelműségre." A szabadság dilemmái nyomon követi a közelmúlt történelmi-etikai alternatíváit, a forradalomhoz fűződő remények és fanatikus hitek sorsát, az eszmélés nehézségeit. A megrendült öntudat mítoszai a polgári világ tévutait vizsgálja, a hitetlenség fanatizmusát, a reménytelenség mítoszait. Végül az Írás az éthoszról alapkérdése az, hogy "hogyan cselekedhet az ember, ha egyszer megértette, hogy a történelem nem méri lépteinek ütemét az ő életidejéhez, hogy nem vet számot várakozásaival, s etikailag érvényes mércéi alkalmatlanok arra, hogy megítélésére szolgáljanak". A három írásból tisztán kiviláglik a szerző meggyőződése: "lehet tudni a cselekvés határairól és mégis tenni, amit kell - megőrizve az éthosz érvényességét és igazságát akkor is, ha valóra váltásának rendkívüli akadályai vannak".

Lukács György - A ​különösség
Ez ​a mű a szerző készülő átfogó esztétikájának központi kategóriáját, a különösséget elemzi és külön publikálását az indokolja, hogy a különösség fogalma mind logikai, mind esztétikai szempontból a legelhanyagoltabbak közé tartozik és monografikusan még nem dolgozták fel. A könyv - mély tudományossága és hatalmas koncepciója mellett - színes, érdekes, felejthetetlen olvasmány.

Richard Watson - Jövő-dosszié
A ​Jövő-dosszié provokatív előrejelzések sokaságán keresztül mutatja be a következő ötven év nagy léptékű folyamatait, trendjeit. Megvizsgálja, milyen változások nyomják rá bélyegüket a következő fél évszázadban a társadalomra, a technikára, a gazdasági és üzleti életre, s tudományos felkészültséggel fantáziál arról, hová jut az emberiség e változások eredményeként. De a Jövő-dosszié alapjában véve mégsem jóslatgyűjtemény. Fő célja, hogy felszabadítsa kollektív és egyéni képzeletünket, új fényben láttatva a megszokottat és élesebbre fókuszálva azt, amihez nem szokott még hozzá a szemünk. Arra késztet mindannyiunkat - egyéneket és szervezeteket -, hogy elgondolkodjunk, merre tartunk, s jó lesz-e, ha már ott leszünk. A könyv érdekes olvasmány, amely lenyűgözően gazdag tényanyagával egy kis tűnődésre, elmélkedésre hívja meg olvasóit - leginkább azokat, akik a legelszántabban rohannak, egyenesen a jövő felé.

Kollekciók