Ajax-loader

kollekció: Film, színház

“Ne kacagjon a tragédián, amely bosszúért kiált az égre az amerikai filmgyártás és a francia filmirodalom mételye ellen.”
(Rejtő Jenő)


Máté Judit - Monica ​Vitti
Lakatlan ​szigetre készül. Egyetlen útitársat vihet csak magával. Kit vinne? Tucatnyi hasonló kérdésre válaszoltak két évvel ezelőtt a megkérdezett olaszok a "Doxa Közvéleménykutató Intézet" kérdőívein. Az adatok feldolgozása után kiderült, hogy Nilde Jotti, a képviselőház kommunista elnöke után Monica Vitti a legtiszteltebb, legnépszerűbb nő Olaszországban, s hogy ő az a színésznő, aki ötvenévesen még a mai huszonéves férfiak számára is az "Álmok Asszonyát" jelenti. Mi van, pontosabban ki van e szőke olasz filmsztár álombeli képe mögött? Szeretném az olvasót valóban szemtől szembe hozni Monica Vittivel. Abban a kivételes helyzetben vagyok, hogy személyes ismeretség révén mutathatom be Vittit. Éppen ezért nehéz a feladatom. Évekig dolgoztam Rómában, gyakran találkoztam vele, s mindig csodálkoztam azon, milyen különös hatása van. Amíg beszélgettünk, s forgott a magnetofon szalagja, oly sodró egyéniség volt, hogy mindannyiszor azt a benyomást keltette bennem: ma jobban ismerem, mint tegnap. Csak miután elköszöntünk egymástól, s én visszahallgattam a tekercset, jöttem rá, szemfényvesztés az egész. Ma még kevésbé ismerem, mint tegnap.

Rózsa Miklós - Sebestyén János - Életem ​történeteiből
43 ​esztendei távollét után, 1974-ben látogatott ismét szülőhazájába az 1907-ben Budapesten született, kivált filmzenéi által világszerte ismert zeneszerző, Rózsa Miklós. Hogy szellemi gyökerei emberöltőnyinél hosszabb távollét tán sem tépődtek ki talajukból, érzékelhette a rádióhallgató tiszta, élvezetes magyar beszédéből, hamiskásan fordulatos adomázásából, csúfondárosan pesties előadásmódjából, Kötetünk címe tudatosan játékos: nem élettörténetét meséli el Rózsa, hanem valóban élete történeteit, mindenekelőtt találkozásait a legkülönfélébb valódi és talmi hírességekkel - Mario Lanzádtól Toscaniniig, Judy Garlandtól Marilyn Monroe-ig -, valamint olyan, sokszor drámai sorsfordulókat, melyekbe a világtörténelem alaposan belejátszott. Az önmagukban is szórakoztató epizódok mégsem puszta "nagy emberek papucsban"-anekdoták. A zsugorított jellemrajzok, groteszk események mögött felsejlik Hollywood, az "álomgyár" fénykora, a korabeli zenei élet és a filmszínészek világának megannyi fénye és árnya. Az írott szöveg igyekezett az élőszó varászát, egy vonzóan világos, derűs elme sziporkáit átmenteni, remélve, hogy sikerül fölidézni egy különleges életpálya légkörét, s egy részben letűnt, részben nagyon is élő művészvilágot.

Nemeskürty István - A ​magyar film története
Hogyan ​lett a magyar filmipar filmművészetté - ebben a mondatban lehet összefoglalni Nemeskürty István könyvének tartalmát. Az egymondatos, szükségképpen szürke összefoglalás azonban izgalmasan érdekes életrajzot takar, a magyar film életrajzát. Hat évtizeddel ezelőtt nálunk is, másutt is "a film még a vásári mutatvány »ősállapotában« volt. Nem tudta és nem vallotta magáról, hogy művészet. Nem volt elismert nemessége, mely kötelezte volna" (Balázs Béla). Az azóta megszerzett nemesség viszont már kötelez bennünket: ideje összefoglalnunk filmművészetünk történetét. A magyar filmtörténetírásnak alig van hagyománya. Filmszakirodalmunkban számottevő írások csak a filmesztétika tárgykörében születtek. Nemeskürty István filmesztéta és irodalomtörténész saját kutatásaira támaszkodva írta meg a magyar film történetének első összefoglalását.

Bódy Gábor - Tüzes ​angyal / Psychotechnikum azaz Gulliver mindenekelőtti utazása Digitáliában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szigethy Gábor - Latinovits
Zsebében jeles építészmérnöki diplomával, kezében kopott, félig üres bőrönddel Latinovits Zoltán 1956 nyarán elindult Debrecenbe - segédszínésznek. Hajóskapitány a Leányvásárban, Francisco a Hammletben. Két kis szerep: bejön, kimegy. De Latinovits Zoltán lába alatt színpad a füld, feje fölött zsinórpadlás az ég. A színház az otthona. Néhány hétig katona, s amikor újra színpadra léphet, a Bohémélet kórusában énekel. Latinovits Zoltán nem ment Párizsba: Párizs jött el Debrecenbe. A civisvárosban lett az építészmérnökből magyar színész. Szárnyai nőttek; megtanulta: a színház élete árán fOlépített Déva vára. Nem tudta: élete ellobbanó, világító fáklya. Színész: száz alakban akarja a világot meghódítani, megváltoztatni, megmenteni. Filmkocka: Latinovits Zoltán Kosztolányi Dezső maszkjában, a szomorú-csúnya Pacsirta szülei, Páger Antal és Tolnay Klári társaságában - hóna alatt lapos irattáska - sétál a századforduló korabeli Sárszeg macskaköves utcácskáján. Sötét bársonykabát, világos mellény, díszzsebkendő, óralánc, finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendő: hajdani, vidéki újdondászok szerény toalettje; feltűnő mértéktartásával picit hivalkodó: lássék, nem akárki jön-megy, tervez, álmodik az álmos kisváros mindennapi csöndjében. Latinovits Zoltán jobb keze lendül, emelkedik, hüvelykujj a ágaskodik, nyitott tenyere markolni készül; bal kezével táskáját fogja, de hüvelyk és mutatóujja önkéntelenül követi jobb keze mozdulatát: indulataival együtt rezdül minden porcikája. A finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendőről nem látszik: hajdan Kosztolányi Dezső viselte. A képen Kosztolányi Dezső ballag a sárszegi utcán, régen, máskor, boldogabb időkben.

Covers_48099
elérhető
0

Hegyi Béla - Latinovits
A ​kötetben megszólalnak: Cenner Mihály, Frenreisz Istvánné (az édesanyja), Hernádi Gyula, Horvai István, Huszárik Zoltán, Jancsó Miklós, Karcsai Kulcsár István, Kazimir Károly, Király István, Nemeskürty István.

Covers_318051
A ​film költészete Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​film költészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hartai László - Muhi Klára - Mozgókép és médiaismeret 2.
A tankönyv szervesen kiegészíti, ill. folytatása a KO 0223 jelű 8. évfolyamnak készült kötetünknek. A világot ma már jórészt a vászonról és a képernyőről ismerjük. A mozgókép és médiaismeret meglehetősen új tantárgy az iskolában: gyökerei ugyan az ősidőkbe vesznek, ami a ma világát, a jelent áramoltatják az osztálytermek levegőjébe. Minden bizonnyal izgalmas felfedezések várnak tanárra és tanulóra egyaránt.

Horváth Beáta - Mozgókép- ​és médiaismeret
A ​mozgókép- és médiaismeret tantárgy egyrészt az audiovizuális környezet kódjaival ismerteti meg a diákokat, erre építve a képi környezet alakítására, tudatos formálására, kritikus értékelésére tanít. Másrészt a média rendszerét, megnyilvánulásait, műfajait mutatja be, ezzel a nyilvánosságban való részvétel felelősségét alakítja ki. A Mozgókép- és médiaismeret című, a 8. évfolyam számára készült könyv célja a képolvasás és a nyilvánosságban való biztosabb mozgás technikájának megismertetése. A tankönyv törzsszövege a kerettanterv követelményeire épül: az elméleti részekben foglaltakat feladatok egészítik ki. Felépítésében a mozgókép- és a médiaismeret anyaga, beszédmódja határozottan elkülönül egymástól, mégis szervesen egymásra épül. A tankönyv a mozgókép esetében támaszkodik a gyerekeknek a médiumokból - elsősorban a televízióból - nyert tapasztalataira, vagyis az egyes problémák vizsgálatánál olyan feladatok is találhatók, amelyek arra ösztönzik őket, hogy az adott kérdést a tömegkommunikáció világában is figyeljék meg. A médiaismeret gyakorlataiban a tanulóknak már használniuk kell azokat a fogalmakat, amelyeket a megelőző fejezetek bevezettek. A szerző többszörös tantárgyi koncentrációval összekapcsolja az adott területeket a meglévő ismeretekkel. A tankönyvi anyag izgalmas világot mutat be, motiválja az olvasót az ismeretek élményszerű feldolgozására, egyúttal teljesíti a tantárgyi követelményeket is.

Michael Pye - Linda Myles - Mozi-fenegyerekek
"Az ​a meggyőződésünk, hogy a filmművészetben a gépezet, az ipar, az eszme és a termék eltéphetetlen kapcsolatban áll egymással. Ez kiviláglik azoknak a rendezőknek a munkájából, akik 1977 végére az új Hollywood uralkodóivá váltak. Örökölték a régi nábobok hatalmát és nagy tömegeknek készítenek filmeket. A film múltját tudósként ismerik. Tudás és hatalom, valamint a látványos siker a régi Hollywood igazi gyermekeivé avatja őket." Az új nemzedék derékhada hat főből áll. A hat rendező törzset alkot, közös isteneket és bálványokat imád. Pályájuk, filmjeik, sőt privát életük is egymásba fonódik. Francis Coppola A keresztapa és az Apokalipszis most rendezője: George Lucas a Csillagok háborújáé; Steven Spielberg A harmadik típusú találkozások és a Cápa; John Milius a Dillinger, meg A szél és az oroszlán; Martin Scorsese az Aljas utcák és a Taxisofőr; Brian DePalma a Megszállottság és a Carrie rendezője többek között. John Milius így idézi 1967 Hollywoodját: "Akkor még falak álltak Hollywoodban, csupa klikk uralta a terepet. A gyártásvezetők kemény legények voltak. A filmszerződéseket fogadásokon költötték. Mára mindez elmúlt. A filmgyár manapság már nem szólhat bele a film végső vágásába. Azt hiszem ráébredtek, hogy a film alkotói jóval tovább maradnak a színen, mint a filmgyár igazgatói."

Bradányi Iván - Robin ​Hood magánélete - Az Errol Flynn sztori
A ​lelkünk mélyén örökké élő Robin Hood kalandjait sokszor filmre vitték, a különböző alakítások közül mind a mai napig Errol Flynné a legemlékezetesebb. Errol kora ifjúságától kezdve az élet élvezeteit kereső ember volt. Vakmerően volt gátlástalan, gátlástalanul volt vakmerő. Játékszenvedélye nem merült ki a filmvásznon, legsötétebb kalandjait privát emberként élte át, amikor mások életével játszhatott. Gyűlölte az angolokat, utálta a zsidókat, Hitler volt az eszményképe. A harmincas évek közepétől a németek beépített kémjeként dolgozott az Egyesült Államokban. Közben a legnagyobb filmsztár volt, két kézzel szórta a pénzt, ivási kapacitásáról legendák keringtek. Fizikai megjelenése minden asszony szívét megdobogtatta, ám Flynn, nemre való tekintet nélkül, főleg a fiatalkorúak között kereste partnereit. Gyermekrontásért kétszer is bíróság elé állították, s mindkét esetben felmentették. Hollywood közössége a legmegdöbbentőbb megnyilvánulásait is elnézte. Ebbe az elnézésbe jókora adag irigység is vegyült, hiszen 1936 és 1942 között, a Hét tenger ördögének hét legjobb esztendejében Errol a férfiak eszményképe, a nők ideálja volt. Amikor ötven éves korában meghalt, senki sem csodálkozott. A halál régóta ólálkodott körülötte. Féktelen életmódja, a kábítószerek, az ivás, a szex régen aláásták az egészségét. Nevével manapság leginkább a televízió műsoraiban találkozhatunk. Aki a műholdas adások révén először látja őt, az ritkán felejti el az élményt. Mert Errol Flynn egy nagyon fontos dolgot hagyott a világra. Megtanított minket arra, hogy izgalmat csempésszünk a hétköznapok szürkeségébe, mert kalandok nélkül semmit sem ér az élet.

Gervai András - A ​tanúk
Almási ​Tamás, Bacsó Péter, Ember Judit, Gaál István. Gazdag Gyula, Gyarmathy Lívia, Herskó János. Jancsó Miklós, Kovács András, Makk Károly, Mészáros Márta és Kertész Ákos gyökereikről, gyermek- és ifjúkoruk meghatározó szellemi hatásairól, eseményeiről, eszmei vonzalmaikról, kötődéseikről, csalódásaikról vallanak. Arról, hogy művészként s magánemberként hogyan élték meg a Rákosi-, majd a Kádár-rendszert, hittek-e a szocializmus eszméjében, a létező szocializmus megreformálhatóságában, hogy pályájukba hogyan szólt bele a politika, filmjeik elkészítése, bemutatása érdekében milyen stratégiát alkalmaztak, milyen küzdelmet vívtak a filmgyár, a minisztérium és a Párt különböző rendű és rangú képviselőivel, milyen trükkökre, megalkuvásokra kényszerültek. A filmrendezők, az író és az egykori filmfőigazgatók - dr. Papp Sándor. Szabó B. István. Kőhalmi Ferenc - arról beszélnek, milyen mechanizmusok segítségével érvényesült közvetlenül vagy közvetve a cenzúra, milyen politikai, kultúrpolitikai, társadalmi erők, hatások, megfontolások, döntések formálták-deformálták a filmszakma helyzetét, lehetőségeit, a filmek létrejöttét. tartalmát, a filmesek belső cenzúráját. Az interjúkat a szerző levéltári kutatásai során talált dokumentumok, pártfunkcionáriusok és minisztériumi vezetők levelei, utasításai, állásfoglalásai, feljegyzései, határozatok és filmátvételi jegyzőkönyvek egészítik ki. Az interjúkból és a dokumentumokból megismerhetjük azt a társadalmi, politikai, szakmai közeget, erőteret, azt a gyakran változó politikai klímát, amelyben a filmesek éltek, dolgoztak. Nemcsak a filmszakma működéséről, hátteréről, társadalmi meghatározottságairól, a filmesek és a hatalom viszonyáról, a magyar film elmúlt fél évszázadának történetéről alkothatunk magunknak képet. de a manipuláció természetrajzáról is. Forrás: http://www.libri.hu/konyv/a-tanuk.html Forrás: http://www.libri.hu/konyv/a-tanuk.html

Marx József - Jancsó ​Miklós két és több élete
Jancsó ​Miklós két és több élete - bár ez az első pillanatban triviálisan hangzik - Jancsó Miklós nélkül nem tudott volna elkészülni. Két évtizeden át nem úgy ültem Jancsó Miklós asztalánál, hogy kezem ügyében jegyzetfüzet vagy magnetofon lett volna. A Jancsó Miklósra vonatkozó adatok, történetek döntő többsége mégis közvetlenül tőle származik. Amikor róla beszélek, akkor is többnyire ő vagy legszűkebb környezete szólal meg, hiszen az életrajz szépírói kitalálását - két dokumentum közötti űr kitöltését - nem tartottam feladatomnak. Mivel képtelen voltam rá (és fölöslegesnek is tartottam), hogy szétválasszam egy-egy bekezdésen, netán mondaton belül Jancsó Miklós betű szerinti és tartalom szerinti "adatközlését", a fogalmazás felelőssége teljes egészében az enyém. A könyv jelentős része nem könyvtárban készült, hanem beszélgetésekben formálódott, bár a beszélgetéseknek a célja - egy-két kivételtől eltekintve - nem a megjelenés volt. Természetesen a hitelesség arra kötelezett, hogy alaposan elmerüljek a Jancsó-irodalomban is. Hasznomra volt. Ugyanakkor másodlagos forrásként olyan kortársi naplókat is felhasználtam, melyeknek adatait természetesen nem ellenőriztem. De úgy idéztem őket, hogy a szöveg megőrizze eredeti értelmét. Remélem, hogy a naplók szubjektivitása is szolgálja az életrajzi esszé célját: részletekben gazdag portrét adni egy olyan személyről, aki meghatározta filmművészetünk arculatát. Beszámolni arról a korról, amely - noha vannak, akik úgy gondolják, hogy már lezárt múlt - még kézzel fogható közelségben van.

Grunwalsky Ferenc - Hernádi Gyula - Vörös ​rekviem
Hernádi ​Gyula kisregénye, a Grunwalsky Ferenccel közösen írt filmforgatókönyv, a Sallai Imre és Fürst Sándor statáriális tárgyalásával és jogtalan elítélésével kapcsolatos korabeli pártdokumentumok, a filmrendező eddigi pályáját áttekintő, alkotói törekvéseit megvilágító magnóbeszélgetés - ezt tartalmazza a Vörös rekviem című nagy sikerű filmalkotás születésének fontosabb állomásait végigkísérő értékes és izgalmas kötet. Történelem, szépirodalom és filmművészet megelevenítő hármas tükrében lép elénk a kommunista mártír-hős, Sallai Imre alakja: a bátor, igazságszerető, "romantikusnak" tartott kisfiú, a törhetetlen jellemű, fegyelmezett forradalmár, a halált is felemelt fővel vállaló igaz ember. Az író és a rendező "az általánost keresték az egyesben, a mát - a tegnapban", mértéket, példát, eszmei tanulságot. Hiteles történelmi atmoszférát teremtve feltárták a hős életének legrejtettebb lelki mozgatórugóit, a Horthy-fasizmus elnyomó hatalmi gépezetének első mechanizmusát és az embertelen rendszer megdöntésére s egy új, emberibb világ létrehozására törekvő kommunisták harcának értelmét és nagyszerűségét.

Covers_106854
A ​mi televíziónk Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​mi televíziónk
A ​magyar televíziózás 50 éves évfordulójára megjelentetett kötet célja, hogy az olvasó elé tárjon egy olyan gondolatgyűjteményt, amely egy véletlenszerű, de annál jelentősebb látleletet képes nyújtani arról, hogy a mai társadalmi elitünk egy része hogyan viszonyul ahhoz az eszközhöz, amely a legnagyobb mértékben befolyásolja a közízlést, társadalmunk gondolkodását. A rendkívül izgalmas könyvet lapozgatva 143 érdekes embertől tudjuk meg sokszor vitára ingerlő gondolataikból, hogy hogyan vélekednek a tévéről , milyen tévét álmodnak maguknak az írók, orvosok, tudósok, sportolók, festők, rendezők, énekesek. (Néhányan a kötetben szereplők közül: Alföldi Róbert, Csányi Vilmos, Eperjes Károly, Hack Péter, Jókai Anna, Kovács „Kokó” István, Mádl Ferenc, Ragályi Elemér, Rúzsa Magdolna)

Jennifer Lynch - Ki ​ölte meg Laura Palmert?
Mint ​a felbolydult méhkas, olyan lesz Twin Peaks, az álmos amerikai kisváros, amikor Laura Palmert meggyilkolják. Ki ölte meg a tizenhét éves angyali szépséget, és miért? Vagy talán nem is volt annyira ártatlan a gyönyörű kislány? A nyomozásról szóló, világsikert aratott tévésorozathoz ad kulcsot Laura Palmer titkos naplója, amely fényt derít Laura kettős életére, és megismertet a gyilkossággal gyanúsíthatók széles körével...

Lévai Béla - Szabó Miklós - Rádió-televízió ​anno...
Hatvan ​éve alakult a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Rt., negyven éve szabadult fel a rádió, és harminc éve folynak a tévéadások. Komoly múltja van tehát mindkét intézménynek, erre emlékeztetnek az album fotói. Látható a képeken a régi rádióstúdió, a Sándor (ma Bródy Sándor) utcai székház, és a benne megforduló sok-sok híres ember, Bajor Gizitől Babits Mihályig. Azután láthatók a romok, a kétszeri újjászületés és mindazok, akik részt vettek a rádió életében. A televízió hőskorát is felidézik a képek, tessék lapozgatni, ki-ki megtalálhatja benne a kedvencét!

Hirsch Tibor - Filmcézárok
A ​szerző Menahem Golannal,a világhírű filmrendezővel és producerrel magyarországi forgatása során beszélgetett. Ezekből az interjúkból bepillantást nyerhetünk a sokak által csodált és irigyelt, csillogó világ kulisszái mögé. Megismerhetjük Golan úr üzleti filozófiáját,szakmai hitvallását és mindazt,ami viszonylag rövid idő alatt a filmrendező Golant és a Cannon céget a világ egyik legnagyobb filmgyártó és -forgalmazó cégévé emelte. Megismerkedhetünk azokkal a világhírű rendezőkkel és sztárokkal is, akik a Cannon cég filmjeit sikerre vitték.

Covers_157599
elérhető
0

Bacsó Péter - Áramütés
Ötlettől ​a filmig

Emmanuelle Arsan - Emmanuelle ​- Lecke a férfiakról
A ​ma már legendás Emmanuelle először 1959-ben jelent meg egy obskurus párizsi kiadónál, álnéven. Azóta számtalan változatban kering, több filmváltozat, videokazetta, folytatás készült belőle, s mind a mai napig cseppet sem vesztett aktualitásából: tavaly jelent meg a Laffont kiadónál az első teljes és véglegesnek tekinthető változat. Harminc éve tart tehát az Emmanuelle diadalmenete, s a könyv méltán nyerte el "az évszázad erotikus regénye" címet. A minden eddigi rekordot megdöntő példányszám persze nem magyarázható pusztán az erotikával: kellett hozzá egy remekül megrajzolt nőalak, Emmanuelle, a maga "erotikái zsenialitásával", kellett egy másik izgalmas, markáns figura, az olasz Mario, aki lázadó-felszabadító szónoklatait végül tettekkel igazolja, s végül, de nem utolsósorban, kellett egy jó tollú szerző (akit történetesen szintén Emmanuelle-nek hívnak), aki nagyon ravasz szerkesztésmóddal tartja ébren az olvasó érdeklődését: az erotika végig ott lebeg a levegőben, mindig történhet valami, de sokszor mégse történik semmi - aztán a legváratlanabb pillanatokban csap föl, mindig meglepetésszerűen, mindig elemi erővel. A könyv megjelenésével egy időben a könyv filmváltozatát a mozik is műsorukra tűzik.

Huszti Péter - Királyok ​az alagútban
"Agyonforgatott ​példányok, kigépelt szerepek hátoldalára jegyzetelgettem gondjaimat, örömeimet cigarettaszünetekben és az előadások utáni éjszakai csendben. Egy-egy váratlanul felizzó pillanat, reménytelennek látszó vajúdás után életre kelt jelenet örömét, botorkáló rendelkezőpróbák hangulatát, éjszakai beszélgetések foszlányait, elkeseredett viták tanulságait, arcokat, mozdulatokat, színeket, dallamokat, melyek mind-mind segítettek megrajzolni szerepem arcvonásait. Összerakosgatva a jegyzeteket magam is elcsodálkoztam, hogy mennyiféle-fajta - látszólag egymástól idegen - anyagból gyúródott: az álmodozó-hazudozó baklovas Peer Gynt, az elbűvölően veszélyes, fékevesztett Jago, a Mégis, kineket az élete? lenyűgözően heroikus Ken Harrisonja, a tépelődő-önpusztító Trepljov, a valóság felett suhanó Lajos király, a hajlíthatatlan, érckemény spanyol Ferdinánd, s a többiek, akiknek kölcsönbe kapott életét éltem, sorsát szenvedtem, vonásait viseltem. Ha észrevétlenül is, de nyomot hagytak bennem, s így óhatatlanul szerepeimben is, barátságok, találkozások, mesterek, társak, városok, utazások. Így került vallomásaim gyűjteményébe Illés Endre és Várkonyi Zoltán, Pécsi Sándor, Bessenyei Ferenc, Sütő András, Feleki Kamill portréja, és így őrzöm egy-két város, néhány felkavaró utazás emlékét, amelyektől egy kicsit másképp látom a világot, a színházat, s talán kissé másképp látom magamat is."

Földes Anna - Így ​élt Jászai Mari
Régi ​igazság, hogy a legtöbb ember élete: regény. Hatvan-hetven év alatt a történelem regénnyi eseménysort produkál, és az előtérben mozgó ember élete ehhez kapcsolódik. Különösen érvényes ez egy nagy színészre, aki a kiegyezés körüli években kerül színpadra, és hat évtizedet tölt ott. Jászai Mari élete változatos, színes és tanulságos, mégis ami a kézirat alapján leginkább megragadja az olvasót: a munka- és hivatásszeretet. Nem didaktikusan derül ez ki, hanem a hősből, az emberből fakadóan, és ezzel a tanulsággal lesz több Földes Anna írása az általában jól sikerült, tartalmas, szórakoztató életrajzoknál.

Joe Eszterhas - Hollywoodi ​fenevad
Világsiker ​a mozibiznisz milliárdos botrányhősétől! Napi négy csomag cigaretta és gégerák; kokain és biozöldség, nyomor és dúsgazdagság, kicsapongások, reflektorfény és csöndes vidéki élet, sok ezer rajongói levél és vitriolos bírálatok, csodálat és dühödt elutasítás - Joe Eszterhasnak mindebből kijutott. Az Egyesült Államokban Clevelandben nőtt fel, ahol autót lopott, részegeket zsebelt ki, papokkal tűzött össze, kis híján börtönbe került. Forgatókönyvíróként kasszasikerek és látványos bukások egyaránt kísérik pólyáján. Annak ellenére lázongó maradt, hogy filmjei több mint egymilliárd dollár bruttó jegy-árbevételt hoztak, ő maga pedig Hollywood leghíresebb és leghírhedtebb forgatókönyvírójává vált. Joe Eszterhas bonyolult és ellentmondásos alak: öntörvényű kívülálló, ugyanakkor romantikus moralista. Ez a könyv hol megdöbbenti, hol nevetésre ingerli, esetleg haragra gerjeszti az olvasót...

Kelvin Caddies - Kevin ​Costner
Kevin ​Costner napjaink Hollywoodjának egyik legsikeresebb színésze. A Farkasokkal Táncoló (rendezői debütálása, mellyel hét Oscar díjat nyert), a Robin Hood, a tolvajok fejedelme (amelynek 55 millió dolláros költségvetése két héten belül megtérült). és a JFK (Oliver Stone sokat vitatott filmje a Kennedy gyilkosság nyomozásáról) elsöprő sikere óta Costner filmenként 7 millió dollárt keres, holott filmkarrierjét csak 1982-ben kezdte. meg. Kelvin Caddies a Kevin Costner, Hollywood hercege című könyvében feltárja előttünk a sztár igazi valóját. Megismerhetjük az őszinte, becsületes, jó felépítésű, közvetlen fickót, akit a férfiak irigyelnek, és akiért megőrülnek a nők. A halkszavú, csinos férfi filmjeiben inkább a tettek, mint a szavak embere. Leginkább Henry Fondához és Gary Cooperhez hasonlító hollywoodi hős. De a szerény viselkedés mögött agyafúrt üzletember és politikus rejtőzik, aki elismeri, hogy egyéniségének vannak árnyoldalai is. A könyv nyomon követi életét, zaklatott kaliforniai gyermekkorától főiskolai kereskedelmi tanulmányain át egészen 22 éves koráig, amikor is meghozza élete legfontosabb döntését: elhatározza, hogy színész lesz. Kelvin Caddies bemutatja, hogyan küzdötte fel magát Costner mellékszereplőből nagyszerű színésszé, mialatt felesége, Cindy - a bulvárlapok rágalmazásai ellenére - hűségesen kitartott mellette. A Kevin Costner, Hollywood hercege az első, egész életét bemutató önéletrajz a sztárról. Kelvin Caddies nagyszerűen ábrázolja a színész könnyed stílusa mögött megbúvó energikus, céltudatos ember jellemét ; a kisfiús mosoly azonban kemény, néha könyörtelen személyiséget takar. A könvv 75 fényképet tartalmaz.

Julia Cameron - A ​művész útja
A ​művész útja olyan mű, melynek olvasása által minden érvényesülni, alkotni kívánó ember gazdagodik. Julia Cameron abból az alapvető nézetből indul ki, hogy a kreativitás megnyilvánulása az életünk természetéhez tartozik. Egy tizenkét hetes tanfolyam tömör ismeretanyagán vezeti végig az érdeklődő, önmagát megismerni, felszabadítani kívánó olvasót. Leleplezi egy sereg kreativitás-torlasz valódi okát, köztük a gondolkodásunkat szűk korlátok közé szorító téves hiedelmeinket, félelmeinket, merényleteinket, káros szenvedélyeinket és más, gátló erőket, hatásokat. A MŰVÉSZ ÚTJA több szempontból is egyedülálló írás. A szerző a kreativitást a szellemmel, a lelki világgal kapcsolja össze, és vallásoktól független, világi hangnemben mutat rá, hogyan lehet "megcsapolni" a világegyetem kreatív energiáinak felsőbbrendű erőfolyamát, amelyből az emberi kreativitás fakad. Függetlenül az Olvasó szellemi érdeklődési körétől, beállítottságától, A MŰVÉSZ ÚTJÁban leírtakra bárki kreatív tudata könnyen "ráhangolódhat", új igazságokat, bölcsességet lel benne, és megannyi ösztönzést kap tőle.

Salamon Béla - Hej, ​színművész!
"Eleinte ​nagyon vonakodtak, de azután hosszas huzavona után, 1922. szeptember 5-én bemutatták a Vonósnégyes-t. A darab sikeréről nem kell beszélnem. - Írja Salamon Béla önéletrajzi visszaemlékezéseiben. - Száznyolcvanhatszor játszottuk egymás után, egyre fokozódó sikerrel." Tegyük hozzá: nem múló sikerrel, hiszen a Vonósnégyes, Salamon Béla egyéni varázsának köszönhetően, örökbecsű darabja maradt a kabarénak a nagyszerű komikus haláláig, a televízió jóvoltából pedig újra és újra közkedvelt élménye most is a nézők millióinak. Kötetünk az 1939-ben megjelent Hej, színművész! életrajzi emlékezéseit tartalmazza - amelyből megtudjuk, hogyan lett a kereskedőségedből a magyar kabarévilág kiemelkedő személyisége -, továbbá mindazon anekdotáit is, amik megtörtént események ugyan, de Salamon Béla sajátos tálalásában rögzítődtek, és részben életrajzi emlékezéseihez kapcsolódnak. "Nekünk Salamont az ég küldte kedélybetegség ellen - írja Kellér Dezső 1939-ben a visszamlékezésekhez kapcsolódva. - Akérmilyenek a gazdasági és egyéb viszonyok, ő mindig derűsen és vidáman nézi az életet. Talán nemcsak a maga, de a mi kedvünkért is. Úgy tesz velünk, mint a hozzátartozó a beteggel, kerüli a szomorú témát, tapintatosan mindig másról beszél és vicceket mond. Ha egyszer, egy csúnya napon elpusztulna a világ, minden rommá dőlne és az utcákon kecskék legelnének, fogadom, hogy Salamon akkor is ezzel jönne: - Hallottátok, mit mondtam tegnap a kecskéknek?"

Cserje Zsuzsa - Pécsi ​Sándor
Részlet ​a könyvből: „A Pécsi családi név. De nem cs-vel, hanem ch-val írják. A Péchyt én póriasítottam Pécsire - közismert álszerénységem okából... Különben családunk Eperjes környékéről, Pécsújfalu községből származik... A kassai Miklós-börtönben találtam is egy körözvényt, Emerich Péchy aláírással. Ez az ősöm valami Habsburg-párti pernahajder kapitány lehetett. A körözvényben ugyanis megtiltotta Eperjes férfilakosságának, hogy Kossuth-szakállt, pakompartot s egyéb hazafias szőrzetet viseljen. Legyen békétlen haló porában"

Covers_351973
Kedves ​Bajor Gizi! Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Kedves ​Bajor Gizi!
Egy-egy ​nagy színművész alakja, személyisége minden időkben a kor érdeklődésének, álmainak mintegy megtestesítője, a társadalom legkülönbözőbb irányaiból jövő sugarakat fölfogó gyűjtőlencse. Bajor Gizi, a XX. század egyik legnagyobb magyar színésznője is ilyen fókusz a népszerűség és rajongás, csodálat és irigység középpontjában. Élete és művészete minden magyar olvasóhoz közelálló téma, az idősebb nemzedékek számára nagy személye élmény. Bajor rendkívüli tehetség és egyéniség volt: a színész maradéktalan megtestesülése, aki a valóságos életben is játszott, alakított, s a színpadon valóságos életet termetet. A Bajor-hagyaték sokszáz levele közül kötetünkben azokat válogattuk össze, amelyek nemcsak művészetére, hanem életének egymást követő szakaszaira is világot vetnek, nemcsak századunk kulturális, művészeti és politikai életének híres alakjaitól származó írásokat, hanem névtelen rajongól leveleit is. Gábor Miklós, évekig Bajor pályatársa, "rendhagyó előszavában" személyes élményeivel, érzéseivel gazdagítja, színesíti a mindnyájunk tudatában élő Bajor-portrét.

Pedro Almodóvar - Patty ​Diphusa
A ​hazánkban is igen népszerű, egyes körökben már-már kultikusnak tartott filmeket készítő spanyol rendező kötete minden bizonnyal nagy örömet fog okozni híveinek. Almodóvar egy felkérés nyomán hónapokon át az egyik madridi lap hasábjain osztotta meg sztorijait az olvasókkal, csak éppen nem a saját neve alatt, hanem magát pornósztárnak kiadva. A szórakoztató, provokatív Patty meghökkentő, polgárpukkasztó történeteiből a madridi éjszaka temérdek színes, bizarr alakját ismerhetjük meg. Nem véletlen, hogy a groteszk események színhelye Madrid, hiszen a rendező szerint ennél nincs szórakoztatóbb város a világon. Filmjeit látva eddig is elhihettük ezt neki, ám most írásban is igazolja véleményét.

Galgóczi Erzsébet - Mihályfi Imre - A ​közös bűn
Ötlettől ​a filmig

Abalek
elérhető
99

Hugh Laurie - A ​balek
Hugh ​Laurie története könyvben olyan, mint Guy Richie filmjei, A Ravasz, az Agy…, vagy éppen a Blöff. Vérbeli angol humor, csibészes gonosztevők. Rejtő Jenő és P. G. Woodhouse legjobb napjait idéző karakterek, lendületes cselekmény. Nem túlzás azt állítani, hogy miközben azért mégiscsak egy feszültséggel teli, pergő, izgalmas krimit tart az olvasó a kezében, úgy érzi, a könyv mellé egy Monty Python előadásra is jegyet váltott. Mert szinte nincs olyan bekezdés, amin ne nyerítene önfeledten. Laurie szarkasztikusan ironikus humora zseniális - ezek után érthető, honnan is merítette magának Dr. House karakterének legfőbb jegyeit.

Bikácsy Gergely - Andrzej ​Wajda
"Úgy ​gondolkozol, mint a XIX. század romantikus költői. A lengyel film Mickiewicze lennél?" - kérdezi a kötet interjúrészletében az egyik lengyel filmkritikus Andrzed Wajdától. A kérdés a Wajda-filmeket ismerő olvasó számára meghökkető: romantikus alkotó lenne Wajda? Önvallomásokból, interjúkból, kritikákból, forgatókönyv-részletekből áll össze, mint valami színes mozaik, az egyik legismertebb lengyel rendező portréja, aki a lengyel iskola 1957-58-as fellendülésekor indult. Munkássága a divathullámtól függetlenül, az újdonságíz megszűnése után is kommentárok, értékelések tucatját váltja ki, személye akkor is előtérben áll, ha nem alkot új filmet vagy ha éppen gyengébb művet rendez. Mindez arra mutat: jelentősége több, mint műveinek összessége, filmjei. Mennyivel? Miért? Erre kívánunk választ adni.

Kollekciók