Ajax-loader

kollekció: Ajánlott könyvek

Kézzel válogatott tartalom, a rukkola ajánlásával.


Joe_2bhill_2b-_2bszarvak_cover
elérhető
117

Joe Hill - Szarvak
Ignatius ​Perrish egy részeg éjszaka után arra ébred, hogy irtózatosan fáj a feje… és a tükörbe nézve azt látja, hogy szarvak nőttek a halántékán. Ig először azt hiszi, hallucinál, a gyász és a harag elvette az eszét. Hiszen az utóbbi egy évet a maga privát purgatóriumában töltötte: egy esztendővel ezelőtt erőszakolták és gyilkolták meg brutális módon, felfoghatatlanul a szerelmét, Merrin Williamset. A teljes idegösszeomlás is szinte természetes lenne nála. Csakhogy ezek a szarvak valódiak… Azelőtt Ig a boldogok gondtalan életét élte: gazdag szülők gyermekeként, tévésztár báty öccseként megvolt mindene, pénz, biztonság, megbecsülés. Megvolt mindene, sőt annál több is – Merrin szerelme, akivel együtt osztoztak romantikán, diákkori felelőtlenségeken, egy csakis kettejüknek kijutó, varázsos kalandon. Merrin halálával mindez oda lett. Noha Ig volt az egyetlen gyanúsított, bíróság elé sohasem került, de fel sem mentette soha a kisváros, Gideon közvéleménye: persze hogy azért úszta meg, mert befolyásos szülei vannak! Mintha mindenki elhagyta volna Iget, még az Isten is. Talán csak egyvalaki nem: a benne lakozó ördög… És most, ezekkel a szarvakkal, Ig rettenetes erőre tesz szert – olyan tehetségre, amellyel végre kinyomozhatja, ki ölte meg Merrint, ki tette tönkre az életét. És bosszút állhat. A templomba járás, az ima nem segített. Jöjjön hát a Sátán!

John Steinbeck - Édentől ​keletre
Steinbeck ​egyik legnagyobb és legismertebb regénye, az Édentől keletre egy család történetét mondja el az amerikai polgárháborútól az első világháborúig. A mű a Káin-Ábel-történet modern változata - két fiútestvér (Aron és Cal) kapcsolatát mutatja be egymással, az apjukkal, valamint gonosz és rosszerkölcsű anyjukkal. A regény az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. A sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményekből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a század eleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója. Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa szorosan egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával. Át- meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő testesül meg a gyalázatosan romlott Kate alakjában, s a történet végén egy erős, igaz érzés ragyog fel, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete. A gyakran komor színezetű eseményláncolat ellenére a mű végső kicsengése optimista: az Édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, mert az akarata szabad, így győzhet a külvilág és saját lelke sötét hatalmain. A regényből Elia Kazan rendezett nagy sikerű filmet 1955-ben.

Alexandre Dumas - Monte ​Cristo grófja
Edmond ​Dantés tengerészt igazságtalan vádak alapján életfogytig tartó fegyhazbüntetesre ítélik a világ legbiztonságosabbnak hitt börtönében. If varából eddig még soha senkinek nem sikerült megszöknie. A rabságban barátságot köt a rejtélyes Faria abbéval, aki tanítványáva fogadja, és egy hatalmas kincs lelőhelyének titkát is rábízza. Amikor az abbé meghal, Dantés az egyetlen lehetséges menekülési módot választja: bevarrja magát a papnak szánt halottas zsákba, melyet a mit sem sejtő fegyőrök a tengerbe vetnek. Egy közeli szigeten ér partot, majd felveszi egy csempészhajó, amely hamarosan kiköt Monte Cristo szigetén...

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Két ​régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. Egyikük annak idején elárulta barátját, örökre tönkretette az életét. Márai regényében a barátság, hűség és árulás, egy világrend széthullásának kérdését járja körül.

Kenneth Roberts - Északnyugati ​átjáró
A ​lebilincselően izgalmas történet főhőse Rogers őrnagy, a Rangerek parancsnoka, aki úttalan utakon, Kanada érintetlen őserdein keresztül vezeti maroknyi csapatát győzelemre. A természet legyőzője, a kemény katona azonban nem tud megbirkózni kora társadalmának kicsinyes, szűk látókörű emberivel és sorsa tragikus kietlenségbe torkollik. A széles ívelésű történet hátterét a francia és angol gyarmatosítók harca, az indián törzsek fokozatos visszaszorításának és az amerikai függetlenségi háborúnak a históriája adja.

Mesterházi Lajos - Sempiternin
Mesterházi ​Lajos csöndben és szinte mellékesen, a műfaj megújulását jócskán megelőzve - a legjobb magyar sci-fi író lett. A jelenből az alig-jövőbe váltó novellák és kisregények kötetünkbe gyűjtött hősei feltalálták azt a tökéletes rakétaelhárító rendszert, amely még a világűrből segítségünkre érkező vendéget is megsemmisíti: rájöttek a gyorsan ölő méreg titkára, amely jobb, mint az elavult atombomba, ugyanis dehidrál, tehát a halottaknak nem marad nyomuk; feltalálták a halhatatlanság csodaszerét, amelyet VIP-ek (Very Important Person) máris megkaphatnak, a többség meg él, ameddig él; megszervezték a hepisipet, amelynek utasai boldogan hajóznak a nemlétbe. Mesterházi hősei "derűs, realista pesszimizmusban" élnek, melyből hisszük, hogy hittel és a jövőben bízva törnek ki.

Milan Kundera - Halhatatlanság
Milan ​Kunderának ez a regénye egyetlen mozdulatból születik, egy nő hanyag gesztusából az úszástanára felé - ez teremti meg az új mű főhősét a történetben tevékeny szerepet játszó, s történetesen Kundera nevet viselő író agyában. Miként Flaubert Emmája vagy Tolsztoj Annája, Kundera Agnese is olyan varázzsal bír, amely meghatározhatatlan vágyódást ébreszt. Ő az ihlető forrása a műnek, a képzelet gesztusának, amelyben megtestesül és kifejeződik Kundera eszménye a regényről (és a regény céljáról): a létezés nagy témáinak vizsgálata. A Halhatatlanság hét fejezete négy mai szereplő - Agnes; a férje, Paul; a húga, Laura és a szomorú hedonista, Rubens - kapcsolatait ábrázolja, s ezzel párhuzamosan meleg iróniával festi le az öregkorba hajló Goethe és a fiatal Bettina von Arnim különös viszonyát. Ezeken az alakokon keresztül Kundera a modern életről és a nyugati társadalomról mond erőteljes, mélyreható véleményt, ám a regény igazi témája - miként Kunderánál mindannyiszor - máshol van: egzisztenciális és metafizikai szinten. A szentimentalizmus kultusza, szerepe életünkben és a Nyugat történelmében, a konfliktus a személyiség és önnön képe között - ezek a mű fő pillérei: egy felejthetetlen jelenetben Hemingwayt látjuk a túlvilágon, amint Goethével vitatja meg a halhatatlanság okozta mély bánatot, az ember tehetelenségét a róla kialakult képpel szemben, amely fölött nincs hatalma.

Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

Gárdonyi Géza - Az ​én falum
Az ​elbeszélésgyűjtemény alcíme: Egy tanító feljegyzései márciustól Decemberig. A cím és az alcím sokat elárul a kompozícióról; szubjektivitása, a falusiakat a pedagógus együttérző fölényével szemlélő nézőpontra, műfajilag pedig tárcaszerűségre utal és jelzi, hogy a kompozició az évszakok, a hónapok rendjét követi. Novelláiban az egyszerű emberek hétköznapi életéről mond történeteket, némi nosztalgiával a természethez közeli életforma iránt, sóvárogva a föld, a falu lelke után, idegenkedve a mesterkéltté vált "kövi emberektől". Kortársaival ellentétben Gárdonyi nem regionalista, nem egyetlen tájegységre figyel, hanem az ország különböző részein szerzett tapasztalatait összegzi a faluról, a parasztról. Bár tematikáját és módszerét kötik szálak az irányzathoz, naturalistának sem mondható, eszményítő realizmusa szebbé stílizálja a nyers való tényeit, átkölti a bántó, rút dolgokat. Híresek a szellemi néprajz körébe vágó megfigyeléseket rögzítő novellák (A barboncás); Tolsztojnak a méltóságteljes halálról szóló elbeszéléseivel szellemében rokon a Kevi Pál halála; a paraszti polgárosodás, értelmiségivé válás ellent- mondásainak modern problémakörével vet számot az ismert Tanácskérés; az iskoláztatás nemcsak felfelé lendíti a rátermett szegénygyerekeket, hanem el is idegeníti közösségétől. Életképek, rajzok sorozatának is fölfoghatjuk a ciklust, de nem az impresszionista rögzítés értelmében. Gárdonyinak filozófiája van, panteisztikus látomásban egybeolvadnak a létezők, pontosabban: a világot alkotó, átmenetileg szenvedésre ítélt létezők titokzatos módon benne vannak Istenben, s talán ez a hit a mélyebb forrása az elbeszélésfűzér idillikus szemléletének és nyelvi stílusa kiegyensúlyozott művészi harmoniájának.

Mihail Bulgakov - A ​Mester és Margarita
"A ​kéziratok nem égnek el"-mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritá-nak akár a mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség...

Khaled Hosseini - Papírsárkányok
Afganisztán, ​70-es évek, a béke utolsó évei. Egy gazdag és egy szegény családból származó kisfiú együtt tölti gyerekkorát. Összekötik őket közös élményeik és kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés. Egy szörnyű esemény azonban örökre megváltoztatja a két fiú életét. Amir cserbenhagyja barátját, Haszant. A gondtalan gyerekkor ezzel véget ér. Amir hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, ám nem tud szabadulni egykori tette miatti bűntudatától. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. A megtépázott, vérzivatarok áztatta ország romjain végre jóváteheti azt, amit elrontott, és megszabadulhat a bűntudat és a fájdalom terhétől. A hol izgalmas, hol szívszorító fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét. Egy korábban a világ szeme elől eldugott ország népével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, testközelben érezhetjük Afganisztánt, amely az új évezred világpolitikájának sarkpontjává vált. Megjelenése óta a Papírsárkányok folyamatosan az amerikai toplisták élén áll. Lefordították az összes európai nyelvre, de megjelent héberül, kínaiul és arabul is. Az amerikai kritikusok az évtized regényének titulálták.

Patrick Rothfuss - A ​szél neve
Rothfuss ​- vagyis Kvothe, aki csakhamar átveszi az elbeszélés fonalát - nagyon tud mesélni. Látszólag minden sora, minden története egyszerű, de az azokat átszövő apróbb utalások százai, a rövid fejezetek csattanóra kihegyezett befejezései, a sejtetésekből kibomló világ egykettőre magához láncol. Nem is lenne igazi fantasy, ha nem egy kocsmából indulna a történet, távolabbról egy városkából, ahol egyre több megmagyarázhatatlan jelenség történik. Feketén izzó szemek, kék lángok, gyilkos, ízeltlábú lények... Azonban nem kelnek útra fiatal kalandorok a világ megmentésére, a történet továbbra is négy fal között, a kocsmában "játszódik". Itt mondja tollba életét Kvothe. Kvothe, a főhős gyermekkora varázslatosan telik vándorszínész szüleivel, egészen addig, amíg apja és anyja, valamint a társulat többi tagja áldozatul nem esik a földöntúli gonosz erőnek, mert olyan titkokat kutatott, amelyet nem kellett volna. A fiú csak véletlenül marad életben, és erdőkben rejtező vademberként lassan talál vissza a civilizált világba, ahol aztán végül sikerül felvételt nyernie a mágusképző egyetemre. Kivételes tehetséggel bír ugyan, de épp ezért irigyeket és ellenségeket szerez magának, igen sok nehézséggel kell megbirkóznia, miközben egyre azt a valamit vagy valakit keresi, aki vagy ami kioltotta szülei életét. Közben barátok, lányok, mesebeli lények sietnek a segítségére.

Guy de Maupassant - Egy ​asszony élete
Mi ​fér bele "egy asszony életébe"? Mi történik azokkal a reményekkel, amelyek egy fiatal leány szívét betöltik, amikor életörömmel telve kilép a zárdából? Csupa bizalom és lángolás, vágy és érzékiség, de nagyon hamar csalódnia kell romantikus álmaiban és reményeiben. Mindarról, amiben hisz, kiderül: illúzió csupán. Illúzió a szerelem, illúzió a házasság, és annak bizonyul az emberi tisztességbe vetett hite is. És amikor úgy érzi, hogy több fájdalmat már nem képes elviselni, csalódik a fiában is. Csalás, mohóság van minden mögött, s e vad erők még az emlékeiből is kifosztják az asszonyt. Jeanne életét fiatal leány korától sivár napjait tengető öregasszony koráig követheti nyomon az olvasó. S e reménytelennek tűnő világban Jeanne számára nem marad más vigasz, mint a kis cselédlány regényt záró búcsúszavai: "Látja, az élet nem olyan jó. De nem is olyan rossz, amilyennek hisszük."

Anton Pavlovics Csehov - Anna ​a férje nyakán
A ​nagy orosz elbeszélő és drámaíró mintegy hatszáz novellányi epikus életművéből huszonegy darabot tartalmaz a válogatás, ám olyan bravúrosan, hogy még a Csehovot - viszonylag jól - ismerőknek is szolgálhat újdonsággal, ám nem rajzolja át az eddig ismert Csehov-képet, közli a leginkább ismert, minden Csehov-válogatástól joggal megkövetelt alapműveket is (Unalmas történet; A 6-os számú kórterem; A kutyás hölgy stb). Elmaradtak azonban kevéssé jelentős (A tokbabújt ember; A csinovnyik halála stb.), de jelentős nagynovellák is (Jonics stb). Ezekért a kénytelen kihagyásokért a válogató elsősorban azzal kárpótolja az olvasót, hogy az eleddig főként vidám, szatírikus írásairól ismert fiatal Csehovot a szerelem sőt az erotika szakértőjeként prezentálja (Tengeren; A vadász; A patikusné stb), az érett művésznek pedig azokat a darabjait hozza, amelyek teljesen lemondanak a poentírozásról, ám annál jobban mutatják a "szürkére szürkével" festő, a banalitások megrendítő erejét felmutató nagy művészt (Anna a férje nyakán; Ariadna; A mezzazinos ház stb). Csehov a novella műfajának legnagyobb mesterei közé tartozik, a műveivel való megismerkedés minden irodalomkedvelő számára "kötelező" és persze hallatlan élvezet is.

Bolesław Prus - A ​fáraó
A ​nagy lengyel realista írónak ez a műve az ókori Egyiptomba visz bennünket. Várakozással ismerkedünk meg a regény hősével, a fiatal fáraóval, és egyre növekvő érdeklődéssel követjük útját. Nagyra törő uralkodó ő: országát hatalmassá akarja tenni, és segíteni az elnyomott, kiszolgáltatott parasztság sorsán. De tervei végrehajtásában megakadályozza a főpapság, mely a világi hatalmat is kezébe akarja ragadni, és a fáraót bábként rángatni. A fáraó és a főpapság között összetűzésre kerül sor. A fiatal fáraó elpusztul a küzdelemben, de eszméi annyira élőek és erősek, hogy éppen ellenfelei kénytelenek azokat megvalósítani. A mű nemcsak színes, lebilincselő olvasmány, hanem tanulságos korrajz is. A szerző mesteri kézzel eleveníti fel a társadalmi hátteret, megmutatja az egymással szemben álló rétegeket, megismertet bennünket az ország mindennapi életével, kultúrájával, vallásával.

Charles Dickens - Twist ​Olivér
Dickens ​egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbefogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt, az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London XIX. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.

Rejtő Jenő (P. Howard) - A ​három testőr Afrikában
Az ​elátkozott partból megismert együttes – Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán – újabb sötét rejtélyek felkutatására indul. Igaz, hogy nem egy úton, hiszen Csülökék, miként a „három testőr”, az izgalmas és halálos veszélyeket ígérő kalandok során lovagi szolgálatot is teljesítenek egy francia lány, Yvonne oldalán, a Török Szultán viszont – úgy tűnik – aljas árulásaival egyre nagyobb veszélyekbe sodorja őket. De Yvonne apja, Duron tábornok megmentése és egy óriási panama leleplezése után kiderül, hogy „aljas” módszereivel a Török Szultán is csak leplezte magát, s az igazság kiderítésében, a veszedelmes kalandok sikeres kimenetelében őneki is jókora része van.

Móricz Zsigmond - Árvácska
Móricz ​1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja -megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez. Ennek a könyvnek -amint Móricz vallotta- " a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel". A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Nyomor-naturalizmusba vesző dokumentumregény helyett lírai pátoszú művet alkotott, amelyet "csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait".

Kertész Imre - Sorstalanság
"Valami ​mást kapunk, mint amit szokványos regénytől, akár lágerregénytől várhatnánk" - írta a Sorstalanságról Spiró György: "létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja." A Sorstalanság a legmegrázóbb magyar holocaust-regény. Kertész Imre a valóságra eszmélés stációit rajzolta meg első jelentős művében. Hőse egy pesti zsidófiú, akinek először apját viszik el munkaszolgálatra, majd ő maga is táborba kerül. Olyan világnak leszünk tanúi, amelynek poklában nemcsak a való életről s a történelemről való tudás, hanem még a mindennapi tájékozódó készség is csődöt mond. A totalitárius állam lidércnyomásos, abszurd világa ez. Aki elszenvedőjévé kénytelen válni, annak nincsen többé egyéni sorsa. Ez a sorsvesztés is hozzátartozik a nácizmus sátáni valóságához. A Sorstalanság a legjobb magyar elbeszélői hagyományok fontos fejezete: műremek. Az előadásmód hűvössége, részletező pontossága, a patetizmust a tragédiából kiszűrő irónia filozófiai mélységet ad a műnek, és utánozhatatlan stílust eredményez. Kertész Imre ezzel a művével, mely első ízben - nem kevés viszontagság után - 1975-ben jelent meg, azonnal a kortárs irodalom élvonalába került. Később pedig, a regény német, spanyol, francia, holland, svéd, héber, olasz és angol fordítása nyomán bebizonyosodott, hogy a Sorstalanság nemcsak hozzánk szól, hanem minden kultúrnéphez, amely tudja, jelenével csak akkor lehet tisztában, ha múltjával számot vetett. "Miért tartom Kertész Imrét jelentős, nagy írónak? Mert vállalja annak kockázatát, hogy akár mindenkinek a véleményével szembeszegüljön. Bármiről írjon is - a szabadságról, a személyiségről, a világ képtelenségéről, a boldogság útvesztőiről, a halálról vagy transzcendenciáról -, bámulatos képességgel tudja kiverekedni magát a megcsontosodott közfelfogás kelepcéiből. Ahelyett, hogy kielégítené az elvárásokat, olyan gondolatmenetekre és kijelentésekre ragadtatja magát, melyek, bátran merem állítani, titokban megütközést és döbbenetet váltanak ki." (Földényi F. László) Kertész Imrét számos irodalmi díjjal tüntették ki korábban is, többek között Kossuth-díjjal (1997), a lipcsei könyvvásár nagydíjával (1997) és legutóbb a Die Welt irodalmi díjával (2000).

Karinthy Frigyes - Utazás ​a koponyám körül
A ​regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegtető műtét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz. Különlegesen izgalmas, nagyszerű az elbeszélés csúcspontja: a műtét leírása, melyet egyszerre szenved belülről, és szemlél kívülről az író. Az operáció utáni, téren és időn kívüli állapotból, a szürkeségből a fényhez, az élethez visszatérő ember örömével, büszkeségével zárul a mű.

Karinthy Frigyes - Így ​írtok ti
Karinthy ​legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

Varrodaniszivdesszert
elérhető
202

Varró Dániel - Szívdesszert
Ha ​nő lennék, azt szeretném, ha Varró Dani szerelmes lenne belém :-) Legalábbis a versei alapján. Távolról, ismeretlenül is. Rímesen, kedvesen, dadogósan túlbeszélősen, cseten, esemesben. Fontosnak érezném magam. Varró Dani kötete azt a kis csodát képes nyújtani, hogy az olvasó ezeket a szerelmetes verseket olvasva egyszerre érezheti magát felnőttnek és gondtalan kamasznak. Szeretsz, szeretlek, mily’ reménytelen, írja Nemes Nagy Ágnes megdöbbentő soraiban. Varró Dani meg mintha hozzá tenné: ebben a reménytelenségben van ám valami játékosság is! És tényleg. A kötet versei bizonyítják. Az meg szinte mellékes is, olyan természetes, hogy bámulatra méltó formai bravúrral és biztonsággal megírt versek ezek, régóta nem látott, gondtalan játékkal megkomponált képversek és szimpatikus önkényességgel megbontott sorok és szabályok. A szíved az enyémmel nem kompatibilis, írja Varró Dani. Igen, ez az egy, amin még a kivételes tehetséggel megírt versek sem segítenek. Jónás Tamás

Závada Péter - Ahol ​megszakad
A ​Moszkva tér kocsmáitól a népligeti fákig, az Oktogon hajszalonjaitól a Bartók Béla úti mecsetig sokféle tájat bejárnak Závada Péter versei, akit legtöbben a kortárs underground kultikus zenekara, az Akkezdet Phiai tagjaként ismernek, ám a dalszövegei mellett évek óta publikál rangos irodalmi folyóiratokban is. Első verseskötetében a budapesti betonrengeteg zabolátlan nyelve és a magyar költészet legjobb hagyományai találkoznak, ahol a szerelmi fájdalom épp olyan jól megfér a bódult körúti hajnalokkal, mint a családi történelemmel való viaskodás a felszabadult rímjátékokkal.

Rejtő Jenő (P. Howard) - A ​szőke ciklon
Jim ​Hogan, az életfogytiglanra ítélt dartmoori fegyenc végrendeletében egymillió font sterling értékű, dió nagyságú gyémántot hagyományoz Miss Emily Westonra, az ifjú londoni bölcsészhallgatóra, aki egyetlen látogatója volt börtönévei során Emilynek "csupán" meg kell találnia a tizenöt évvel korábban készült Buddha-szobrocskát, amelyben a gyémánt rejtőzik. Nem lesz nehéz, alig pár darab készült belőle, és mind itt van valahol a Földön. A végrendelet tartalmát azonban mások is megismerték...

Bartis
elérhető
151

Bartis Attila - A ​nyugalom
Anya ​és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Szenvedélyes, érzéki nő, aki mindig is úgy gondolta: szükség esetén szinte bármit megbocsát magának az ember. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát. És miközben odakint szép lassan összeroskad egy politikai rendszer, egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a fiú immár sose fog szabadulni e gyűlölet és szenvedély szőtte hálóból. Még akkor sem, amikor az egy éjszakás, satnya kis kalandok után egy nap a Szabadság hídon találkozik Fehér Eszterrel.

Jane Austen - Büszkeség ​és balítélet
Csodálatos ​lények lehettek a régi angol papkisasszonyok - egy kis faluban elásva, vénlányságra és tüdőbajra kárhoztatva hervadhatatlan regényeket tudtak írni az emberi természetről és szenvedélyekről. Jane Austen is vidéki papleány volt, mint a Brontë nővérek. Hat teljes regény maradt utána és néhány töredék. Ennek a viszonylag kis életműnek legismertebb és sok kritikus szerint a legjelentősebb darabja a Büszkeség és balítélet. Mint Austen többi regényét, ezt is feszes szerkezete, klasszikus stílusa, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és nem utolsósorban írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá.

D%c3%b6w_cs%c3%b3ti0087
elérhető
19

William Wharton - Madárka
Madárkát, ​a Philadelphia külvárosában élő kamasz fiút eleinte a galambok érdeklik, tőlük akarja ellesni a repülés tudományát. Amikor azonban barátjával, Allal fölmászik egy gáztartály tetejére, és onnan "lerepülve" kis híján halálra zúzza magát, apja elégeti a galambdúcot, és ezzel véget vet fia "galambkorszakának". Madárka ekkor a kanári életét kezdi tanulmányozni, s miközben Al érdeklődése a testedzés, a sport, a lányok felé fordul, ő kitart a madártenyésztés és nagy álma, a repülés mellett. Álma úgy lesz valósággá, hogy a valóság lesz álommá: Madárka oly bensőséges kapcsolatba került parányi védenceivel, hogy köztük találja meg a család védett melegét, sőt a szerelemnek, a beteljesülésnek, az utódok nemzésének és útra bocsátásának, a szabadságnak, a teljes életnek örömét, madárrá válik maga is. A valóság azonban nem kevésbé makacs,mint az álom. Madárka az emberi világban elmegyógyintézetbe kerül. Itt találkozik vele újra gyerekkori barátja, Al, a II. világháború európai hadszínteréről sebesülten hazatért "hős", aki harctéri élményeinek hatására újraértékeli magában az őrültség és az épelméjűség fogalmát, hogy a regény végén a madár-létét feladó s éppen ezzel megőrző Madárkával együtt repüljön ki a "kakukkfészekből".

Gy%c3%b3gyul%c3%a1s
elérhető
0

Graham Greene - Gyógyulás
Querry, ​a sikeres építész, modern templomok világhírű tervezője repülőgépre ül, hogy minél távolabb kerüljön sikereinek színhelyétől, a civilizált világtól. Querry a lelki közömbösség, a belső kiüresedés fertőzésének áldozata, és ezt fölismerve vonul magányba. Meglehetősen véletlenszerűen egy kongói lepratelepen lesz végső állomása. A papok által irányított telepen egy ateista orvos pontos diagnózisa szerint: Querry a leprásokéhoz hasonló, csak épp lelki csonkulásban szenved - azaz nem szenved, hiszen nem képes érezni. A gyógyulás első jele épp a szenvedés. És a lepratelep mindennapjaiban lassan megáll a kór továbbterjedése, az elsivárosodás helyett fokozatosan feltöltekezésnek indul a lélek. Mire azonban az orvos gyógyultnak nyilványítja Querryt, a fehér telepes Rycker és a gátlástalan újságíró Parkinson fölfedi az építész titkát, merőben új helyzetet teremtve ezzel...

Rembrandt
elérhető
4

Bródy Sándor - Rembrandt
„Rembrandt ​látása munka közben hideg volt. Másképpen nem is lehet. A meglátásban kell lennie annak a benső forróságnak, amely nélkül nincs művészi alkotás. És ennek a meleg mámor-emléknek úgy kell elkönyvelve lenni a lélekben, hogy arról minden pillanatban azsúr legyen. De nézni, amit csinálunk, nem lehet másképp, csak józan, hideg, szinte kegyetlenül vizsgálódó szemmel. Még egy jóravaló dal sem születhetik másképpen és az ihlet percnyi őrülete színészeknek termett. Meséljék maguknak, akiknek művészetét a múló és részeg perc öleli magába.” (részlet a könyvből)

Kosztolányi Dezső - Aranysárkány
Novák ​Antal világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal - a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva, mintha megtébolyodott volna a világ. A diákok ellenségessé válnak, a kollegák egyre elviselhetetlenebbek. Hilda, Tibor, Liszner külön-külön, egyenként talán nem is rosszak, és mégis egy nagy, nyomasztó, ellenséges közösséggé egyesülnek Novák Antal alvajáró igazságkeresésének vízióiban. Öngyilkosságában a szenvedő ember ül diadalt a megaláztatással való kiegyezés felett. Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. "Szép", mert fénylő, csillogó, dús a ragyogásban; és riasztó, mert sárkány-testű. Csodálni való, magával ragadó, úsztatja a tekintetet, és mégis gyűlöletes, mert jelzése, parancsoló istene az elmúlásnak.

Makszim Gorkij - Éjjeli ​menedékhely
Az ​Éjjeli menedékhely Gorkij leghíresebb, a világ minden nagyobb színházában játszott színműve a tőkés társadalom aljára sodródott emberek sorsát tárja fel páratlan emberábrázoló és megelevenítő erővel. Alakjainak vergődő-megnyugvó hullámzásából két hang szól hozzánk, a kapitalizmus kíméletlen kritikája, a kapitalizmusé, mely korai vagy kései formációjában is az emberek nagy tömegét rántja le a "fenékre", de kihalljuk belőle a szocialista humanizmus hitét is, melynek legfőbb tartalma: az ember felszabadíthatja magát mindenféle elnyomás alól.

Ullmann__liv
elérhető
3

Liv Ullmann - Változások
"Azt ​hiszem, hogy elsősorban ember vagyok... vagy mindenesetre meg kell kísérelnem, hogy az legyek" - mondja Ibsen Nórája, akinek kosztümjében Liv Ullmann legnagyobb színpadi sikereit aratta norvég szülőhazájában, majd pedig a New York-i Broadwayn - s akinek őszinteséget szomjazó egyéniségével minden szerepe közül a legmélyebben tud azonosulni. Mintegy Nóra kezét fogva tárja fel ebben a könyvben a világhírű sztár színésznővé, asszonnyá és anyává érésének kétségektől és kudarcoktól sem mentes történetét. Az önéletrajz legemlékezetesebb, legköltőibb lapjai természetesen azok, amelyek a Fárö-szigeti idillt, az Ingmar Bergmanhoz fűződő híres, nagy szerelmet elevenítik meg, a legizgalmasabb lapok pedig a közös filmforgatások kulisszái mögé engednek bepillantást. Színes és számunkra teljesen valószerűtlen meseként olvassuk a sikeres filmszínésznő iróniával-öniróniával fűszerezett tudósításait cannes-i fogadásokról és hollywoodi partykról, Oscar-díj-kiosztásról és Párizs éjszakai életéről, ám tulajdon problémáinkra, gyötrő dilemmáinkra ismerhetünk Liv Ullmann, a gyermekét egyedül nevelő anya s egyben dolgozó nő vallomásaiban - lelkifurdalásaiban, melyeket a kettős helytállás reménytelen feladata okoz, de újra meg újra felszikrázó örömében is, melyet az anyaság élményének s egy-egy igazán jól megoldott szerepnek köszönhet.

Kollekciók