Ajax-loader

kollekció: Ajánlott könyvek

Kézzel válogatott tartalom, a rukkola ajánlásával.


Patrick Rothfuss - A ​szél neve
Rothfuss ​- vagyis Kvothe, aki csakhamar átveszi az elbeszélés fonalát - nagyon tud mesélni. Látszólag minden sora, minden története egyszerű, de az azokat átszövő apróbb utalások százai, a rövid fejezetek csattanóra kihegyezett befejezései, a sejtetésekből kibomló világ egykettőre magához láncol. Nem is lenne igazi fantasy, ha nem egy kocsmából indulna a történet, távolabbról egy városkából, ahol egyre több megmagyarázhatatlan jelenség történik. Feketén izzó szemek, kék lángok, gyilkos, ízeltlábú lények... Azonban nem kelnek útra fiatal kalandorok a világ megmentésére, a történet továbbra is négy fal között, a kocsmában "játszódik". Itt mondja tollba életét Kvothe. Kvothe, a főhős gyermekkora varázslatosan telik vándorszínész szüleivel, egészen addig, amíg apja és anyja, valamint a társulat többi tagja áldozatul nem esik a földöntúli gonosz erőnek, mert olyan titkokat kutatott, amelyet nem kellett volna. A fiú csak véletlenül marad életben, és erdőkben rejtező vademberként lassan talál vissza a civilizált világba, ahol aztán végül sikerül felvételt nyernie a mágusképző egyetemre. Kivételes tehetséggel bír ugyan, de épp ezért irigyeket és ellenségeket szerez magának, igen sok nehézséggel kell megbirkóznia, miközben egyre azt a valamit vagy valakit keresi, aki vagy ami kioltotta szülei életét. Közben barátok, lányok, mesebeli lények sietnek a segítségére.

Guy de Maupassant - Egy ​asszony élete
Mi ​fér bele "egy asszony életébe"? Mi történik azokkal a reményekkel, amelyek egy fiatal leány szívét betöltik, amikor életörömmel telve kilép a zárdából? Csupa bizalom és lángolás, vágy és érzékiség, de nagyon hamar csalódnia kell romantikus álmaiban és reményeiben. Mindarról, amiben hisz, kiderül: illúzió csupán. Illúzió a szerelem, illúzió a házasság, és annak bizonyul az emberi tisztességbe vetett hite is. És amikor úgy érzi, hogy több fájdalmat már nem képes elviselni, csalódik a fiában is. Csalás, mohóság van minden mögött, s e vad erők még az emlékeiből is kifosztják az asszonyt. Jeanne életét fiatal leány korától sivár napjait tengető öregasszony koráig követheti nyomon az olvasó. S e reménytelennek tűnő világban Jeanne számára nem marad más vigasz, mint a kis cselédlány regényt záró búcsúszavai: "Látja, az élet nem olyan jó. De nem is olyan rossz, amilyennek hisszük."

Anton Pavlovics Csehov - Anna ​a férje nyakán
A ​nagy orosz elbeszélő és drámaíró mintegy hatszáz novellányi epikus életművéből huszonegy darabot tartalmaz a válogatás, ám olyan bravúrosan, hogy még a Csehovot - viszonylag jól - ismerőknek is szolgálhat újdonsággal, ám nem rajzolja át az eddig ismert Csehov-képet, közli a leginkább ismert, minden Csehov-válogatástól joggal megkövetelt alapműveket is (Unalmas történet; A 6-os számú kórterem; A kutyás hölgy stb). Elmaradtak azonban kevéssé jelentős (A tokbabújt ember; A csinovnyik halála stb.), de jelentős nagynovellák is (Jonics stb). Ezekért a kénytelen kihagyásokért a válogató elsősorban azzal kárpótolja az olvasót, hogy az eleddig főként vidám, szatírikus írásairól ismert fiatal Csehovot a szerelem sőt az erotika szakértőjeként prezentálja (Tengeren; A vadász; A patikusné stb), az érett művésznek pedig azokat a darabjait hozza, amelyek teljesen lemondanak a poentírozásról, ám annál jobban mutatják a "szürkére szürkével" festő, a banalitások megrendítő erejét felmutató nagy művészt (Anna a férje nyakán; Ariadna; A mezzazinos ház stb). Csehov a novella műfajának legnagyobb mesterei közé tartozik, a műveivel való megismerkedés minden irodalomkedvelő számára "kötelező" és persze hallatlan élvezet is.

Charles Dickens - Twist ​Olivér
Dickens ​egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbefogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt, az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London XIX. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.

Rejtő Jenő (P. Howard) - A ​három testőr Afrikában
Az ​elátkozott partból megismert együttes – Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán – újabb sötét rejtélyek felkutatására indul. Igaz, hogy nem egy úton, hiszen Csülökék, miként a „három testőr”, az izgalmas és halálos veszélyeket ígérő kalandok során lovagi szolgálatot is teljesítenek egy francia lány, Yvonne oldalán, a Török Szultán viszont – úgy tűnik – aljas árulásaival egyre nagyobb veszélyekbe sodorja őket. De Yvonne apja, Duron tábornok megmentése és egy óriási panama leleplezése után kiderül, hogy „aljas” módszereivel a Török Szultán is csak leplezte magát, s az igazság kiderítésében, a veszedelmes kalandok sikeres kimenetelében őneki is jókora része van.

Móricz Zsigmond - Árvácska
Móricz ​1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja -megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez. Ennek a könyvnek -amint Móricz vallotta- " a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel". A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Nyomor-naturalizmusba vesző dokumentumregény helyett lírai pátoszú művet alkotott, amelyet "csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait".

Kertész Imre - Sorstalanság
"Valami ​mást kapunk, mint amit szokványos regénytől, akár lágerregénytől várhatnánk" - írta a Sorstalanságról Spiró György: "létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja." A Sorstalanság a legmegrázóbb magyar holocaust-regény. Kertész Imre a valóságra eszmélés stációit rajzolta meg első jelentős művében. Hőse egy pesti zsidófiú, akinek először apját viszik el munkaszolgálatra, majd ő maga is táborba kerül. Olyan világnak leszünk tanúi, amelynek poklában nemcsak a való életről s a történelemről való tudás, hanem még a mindennapi tájékozódó készség is csődöt mond. A totalitárius állam lidércnyomásos, abszurd világa ez. Aki elszenvedőjévé kénytelen válni, annak nincsen többé egyéni sorsa. Ez a sorsvesztés is hozzátartozik a nácizmus sátáni valóságához. A Sorstalanság a legjobb magyar elbeszélői hagyományok fontos fejezete: műremek. Az előadásmód hűvössége, részletező pontossága, a patetizmust a tragédiából kiszűrő irónia filozófiai mélységet ad a műnek, és utánozhatatlan stílust eredményez. Kertész Imre ezzel a művével, mely első ízben - nem kevés viszontagság után - 1975-ben jelent meg, azonnal a kortárs irodalom élvonalába került. Később pedig, a regény német, spanyol, francia, holland, svéd, héber, olasz és angol fordítása nyomán bebizonyosodott, hogy a Sorstalanság nemcsak hozzánk szól, hanem minden kultúrnéphez, amely tudja, jelenével csak akkor lehet tisztában, ha múltjával számot vetett. "Miért tartom Kertész Imrét jelentős, nagy írónak? Mert vállalja annak kockázatát, hogy akár mindenkinek a véleményével szembeszegüljön. Bármiről írjon is - a szabadságról, a személyiségről, a világ képtelenségéről, a boldogság útvesztőiről, a halálról vagy transzcendenciáról -, bámulatos képességgel tudja kiverekedni magát a megcsontosodott közfelfogás kelepcéiből. Ahelyett, hogy kielégítené az elvárásokat, olyan gondolatmenetekre és kijelentésekre ragadtatja magát, melyek, bátran merem állítani, titokban megütközést és döbbenetet váltanak ki." (Földényi F. László) Kertész Imrét számos irodalmi díjjal tüntették ki korábban is, többek között Kossuth-díjjal (1997), a lipcsei könyvvásár nagydíjával (1997) és legutóbb a Die Welt irodalmi díjával (2000).

Karinthy Frigyes - Így ​írtok ti
Karinthy ​legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

Varrodaniszivdesszert
elérhető
201

Varró Dániel - Szívdesszert
Ha ​nő lennék, azt szeretném, ha Varró Dani szerelmes lenne belém :-) Legalábbis a versei alapján. Távolról, ismeretlenül is. Rímesen, kedvesen, dadogósan túlbeszélősen, cseten, esemesben. Fontosnak érezném magam. Varró Dani kötete azt a kis csodát képes nyújtani, hogy az olvasó ezeket a szerelmetes verseket olvasva egyszerre érezheti magát felnőttnek és gondtalan kamasznak. Szeretsz, szeretlek, mily’ reménytelen, írja Nemes Nagy Ágnes megdöbbentő soraiban. Varró Dani meg mintha hozzá tenné: ebben a reménytelenségben van ám valami játékosság is! És tényleg. A kötet versei bizonyítják. Az meg szinte mellékes is, olyan természetes, hogy bámulatra méltó formai bravúrral és biztonsággal megírt versek ezek, régóta nem látott, gondtalan játékkal megkomponált képversek és szimpatikus önkényességgel megbontott sorok és szabályok. A szíved az enyémmel nem kompatibilis, írja Varró Dani. Igen, ez az egy, amin még a kivételes tehetséggel megírt versek sem segítenek. Jónás Tamás

Závada Péter - Ahol ​megszakad
A ​Moszkva tér kocsmáitól a népligeti fákig, az Oktogon hajszalonjaitól a Bartók Béla úti mecsetig sokféle tájat bejárnak Závada Péter versei, akit legtöbben a kortárs underground kultikus zenekara, az Akkezdet Phiai tagjaként ismernek, ám a dalszövegei mellett évek óta publikál rangos irodalmi folyóiratokban is. Első verseskötetében a budapesti betonrengeteg zabolátlan nyelve és a magyar költészet legjobb hagyományai találkoznak, ahol a szerelmi fájdalom épp olyan jól megfér a bódult körúti hajnalokkal, mint a családi történelemmel való viaskodás a felszabadult rímjátékokkal.

Rejtő Jenő (P. Howard) - A ​szőke ciklon
Jim ​Hogan, az életfogytiglanra ítélt dartmoori fegyenc végrendeletében egymillió font sterling értékű, dió nagyságú gyémántot hagyományoz Miss Emily Westonra, az ifjú londoni bölcsészhallgatóra, aki egyetlen látogatója volt börtönévei során Emilynek "csupán" meg kell találnia a tizenöt évvel korábban készült Buddha-szobrocskát, amelyben a gyémánt rejtőzik. Nem lesz nehéz, alig pár darab készült belőle, és mind itt van valahol a Földön. A végrendelet tartalmát azonban mások is megismerték...

Bartis
elérhető
152

Bartis Attila - A ​nyugalom
Anya ​és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Szenvedélyes, érzéki nő, aki mindig is úgy gondolta: szükség esetén szinte bármit megbocsát magának az ember. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát. És miközben odakint szép lassan összeroskad egy politikai rendszer, egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a fiú immár sose fog szabadulni e gyűlölet és szenvedély szőtte hálóból. Még akkor sem, amikor az egy éjszakás, satnya kis kalandok után egy nap a Szabadság hídon találkozik Fehér Eszterrel.

Jane Austen - Büszkeség ​és balítélet
Csodálatos ​lények lehettek a régi angol papkisasszonyok - egy kis faluban elásva, vénlányságra és tüdőbajra kárhoztatva hervadhatatlan regényeket tudtak írni az emberi természetről és szenvedélyekről. Jane Austen is vidéki papleány volt, mint a Brontë nővérek. Hat teljes regény maradt utána és néhány töredék. Ennek a viszonylag kis életműnek legismertebb és sok kritikus szerint a legjelentősebb darabja a Büszkeség és balítélet. Mint Austen többi regényét, ezt is feszes szerkezete, klasszikus stílusa, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és nem utolsósorban írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá.

D%c3%b6w_cs%c3%b3ti0087
elérhető
18

William Wharton - Madárka
Madárkát, ​a Philadelphia külvárosában élő kamasz fiút eleinte a galambok érdeklik, tőlük akarja ellesni a repülés tudományát. Amikor azonban barátjával, Allal fölmászik egy gáztartály tetejére, és onnan "lerepülve" kis híján halálra zúzza magát, apja elégeti a galambdúcot, és ezzel véget vet fia "galambkorszakának". Madárka ekkor a kanári életét kezdi tanulmányozni, s miközben Al érdeklődése a testedzés, a sport, a lányok felé fordul, ő kitart a madártenyésztés és nagy álma, a repülés mellett. Álma úgy lesz valósággá, hogy a valóság lesz álommá: Madárka oly bensőséges kapcsolatba került parányi védenceivel, hogy köztük találja meg a család védett melegét, sőt a szerelemnek, a beteljesülésnek, az utódok nemzésének és útra bocsátásának, a szabadságnak, a teljes életnek örömét, madárrá válik maga is. A valóság azonban nem kevésbé makacs,mint az álom. Madárka az emberi világban elmegyógyintézetbe kerül. Itt találkozik vele újra gyerekkori barátja, Al, a II. világháború európai hadszínteréről sebesülten hazatért "hős", aki harctéri élményeinek hatására újraértékeli magában az őrültség és az épelméjűség fogalmát, hogy a regény végén a madár-létét feladó s éppen ezzel megőrző Madárkával együtt repüljön ki a "kakukkfészekből".

Gy%c3%b3gyul%c3%a1s
elérhető
0

Graham Greene - Gyógyulás
Querry, ​a sikeres építész, modern templomok világhírű tervezője repülőgépre ül, hogy minél távolabb kerüljön sikereinek színhelyétől, a civilizált világtól. Querry a lelki közömbösség, a belső kiüresedés fertőzésének áldozata, és ezt fölismerve vonul magányba. Meglehetősen véletlenszerűen egy kongói lepratelepen lesz végső állomása. A papok által irányított telepen egy ateista orvos pontos diagnózisa szerint: Querry a leprásokéhoz hasonló, csak épp lelki csonkulásban szenved - azaz nem szenved, hiszen nem képes érezni. A gyógyulás első jele épp a szenvedés. És a lepratelep mindennapjaiban lassan megáll a kór továbbterjedése, az elsivárosodás helyett fokozatosan feltöltekezésnek indul a lélek. Mire azonban az orvos gyógyultnak nyilványítja Querryt, a fehér telepes Rycker és a gátlástalan újságíró Parkinson fölfedi az építész titkát, merőben új helyzetet teremtve ezzel...

Rembrandt
elérhető
4

Bródy Sándor - Rembrandt
„Rembrandt ​látása munka közben hideg volt. Másképpen nem is lehet. A meglátásban kell lennie annak a benső forróságnak, amely nélkül nincs művészi alkotás. És ennek a meleg mámor-emléknek úgy kell elkönyvelve lenni a lélekben, hogy arról minden pillanatban azsúr legyen. De nézni, amit csinálunk, nem lehet másképp, csak józan, hideg, szinte kegyetlenül vizsgálódó szemmel. Még egy jóravaló dal sem születhetik másképpen és az ihlet percnyi őrülete színészeknek termett. Meséljék maguknak, akiknek művészetét a múló és részeg perc öleli magába.” (részlet a könyvből)

Kosztolányi Dezső - Aranysárkány
Novák ​Antal világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal - a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva, mintha megtébolyodott volna a világ. A diákok ellenségessé válnak, a kollegák egyre elviselhetetlenebbek. Hilda, Tibor, Liszner külön-külön, egyenként talán nem is rosszak, és mégis egy nagy, nyomasztó, ellenséges közösséggé egyesülnek Novák Antal alvajáró igazságkeresésének vízióiban. Öngyilkosságában a szenvedő ember ül diadalt a megaláztatással való kiegyezés felett. Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. "Szép", mert fénylő, csillogó, dús a ragyogásban; és riasztó, mert sárkány-testű. Csodálni való, magával ragadó, úsztatja a tekintetet, és mégis gyűlöletes, mert jelzése, parancsoló istene az elmúlásnak.

Makszim Gorkij - Éjjeli ​menedékhely
Az ​Éjjeli menedékhely Gorkij leghíresebb, a világ minden nagyobb színházában játszott színműve a tőkés társadalom aljára sodródott emberek sorsát tárja fel páratlan emberábrázoló és megelevenítő erővel. Alakjainak vergődő-megnyugvó hullámzásából két hang szól hozzánk, a kapitalizmus kíméletlen kritikája, a kapitalizmusé, mely korai vagy kései formációjában is az emberek nagy tömegét rántja le a "fenékre", de kihalljuk belőle a szocialista humanizmus hitét is, melynek legfőbb tartalma: az ember felszabadíthatja magát mindenféle elnyomás alól.

Ullmann__liv
elérhető
2

Liv Ullmann - Változások
"Azt ​hiszem, hogy elsősorban ember vagyok... vagy mindenesetre meg kell kísérelnem, hogy az legyek" - mondja Ibsen Nórája, akinek kosztümjében Liv Ullmann legnagyobb színpadi sikereit aratta norvég szülőhazájában, majd pedig a New York-i Broadwayn - s akinek őszinteséget szomjazó egyéniségével minden szerepe közül a legmélyebben tud azonosulni. Mintegy Nóra kezét fogva tárja fel ebben a könyvben a világhírű sztár színésznővé, asszonnyá és anyává érésének kétségektől és kudarcoktól sem mentes történetét. Az önéletrajz legemlékezetesebb, legköltőibb lapjai természetesen azok, amelyek a Fárö-szigeti idillt, az Ingmar Bergmanhoz fűződő híres, nagy szerelmet elevenítik meg, a legizgalmasabb lapok pedig a közös filmforgatások kulisszái mögé engednek bepillantást. Színes és számunkra teljesen valószerűtlen meseként olvassuk a sikeres filmszínésznő iróniával-öniróniával fűszerezett tudósításait cannes-i fogadásokról és hollywoodi partykról, Oscar-díj-kiosztásról és Párizs éjszakai életéről, ám tulajdon problémáinkra, gyötrő dilemmáinkra ismerhetünk Liv Ullmann, a gyermekét egyedül nevelő anya s egyben dolgozó nő vallomásaiban - lelkifurdalásaiban, melyeket a kettős helytállás reménytelen feladata okoz, de újra meg újra felszikrázó örömében is, melyet az anyaság élményének s egy-egy igazán jól megoldott szerepnek köszönhet.

Robert Franklin Leslie - A ​medvék és én
Egy ​fiatal aranyásó Kanadában, a végeláthatatlan erdőségekben, távol minden civilizációtól, aranyat mos a folyók hordalékából. Magányos élete közben három, néhány hónapos kis medveboccsal találkozik. A kis baribálok (amerikai feketemedvék) anyját egy vadász leterítette, s a magukra maradt kis állatok a fiatal aranyásóban vélték megtalálni védelmezőjüket, gondozójukat. A könyv tehát nem olyan medvebocsokról szól, amelyeket az ember vett magához, hanem olyan kis állatokról, amelyek maguk csatlakoztak az emberhez. A fiatal aranyásó csak egy nagy tál mézes kukoricakását tett az alá a fenyő alá, amelyre a bocsok felkapaszkodtak. Azok pedig ettől kezdve önszántukból csatlakoztak hozzá, hűséges kutyaként követték kunyhójába. A könyv további 14 fejezete a legfontosabb események köré csoportosítva meséli el a kis feketemedvék sorsának alakulását az elkövetkező két évben. A "pótmama" - Joy Adamsonhoz hasonlóan - tudatos tervszerűséggel úgy irányította életüket, hogy felnövekedvén képesek legyenek beilleszkedni természetes környezetükbe, az északi rengetegek életébe. És éppen ez adja meg a könyv varázsát, amely valóságos tárháza az állattani érdekességeknek. A három kis bocs felnevelésének történetéből megismerhetjük a magasabb rendű állatok viselkedését meghatározó öröklött, vele született és az egyedi élet folyamán elsajátított (megtanult) viselkedési sémák egymásba szövődésének jelentőségét - a feketemedve etológiáját az egyedfejlődés tükrében. A könyv stílusa könnyed, a szerző előadásmódja élvezetes olvasmánnyá varázsolja a tudományos tényadatokat.

Sir Arthur Conan Doyle - A ​sátán kutyája
A ​detektívregény-irodalom klasszikusának, az 1929-ben elhunyt Sir Arthur Conan Doyle-nak legsikerültebb regényét tartja kezében az olvasó. Főhőse, a legendás hírű, nagyszerű detektív, az immár fogalommá lett Sherlock Holmes ebben a regényben "földöntúli" erőkkel veszi fel a harcot. Legalábbis ezt tartják mindazok, akik hisznek a Baskerville családra nehezedő átokban és a devonshire-i lápvidéken pusztító szörnyeteg létezésében. Sherlock Holmes és barátja, Watson doktor azonban nem hisz az efféle babonás elképzelésekben. Bűntényre gyanakszanak, és nem ok nélkül.

Agatha Christie - Öt ​kismalac
Carla, ​a csinos, okos és bátor fiatal lány nem épp szokványos ajándékot kap a huszonegyedik születésnapjára: egy levelet, mely azt állítja, hogy rég halott édesanyja ártatlan. A bűnt, amelyért elítélték, nem ő követte el. Valójában nem ő mérgezte meg a férjét, a zseniális, ám csapodár festőt. Ám a bizonyítékok az asszony ellen szólnak. Hercule Poirot, a legendás nyomozó vállalja, hogy tizenhat év távlatából megfejti az ügyet, s a nyomozás során felkeresi mind az öt lehetséges tettest: a tőzsdést (aki piacra járt), az amatőr botanikust (aki otthon ült), a nagyvilági nőt (aki sok húst evett), a nevelőnőt (aki hoppon maradt) és a fiatal archeológusnőt (aki meg visított: ui, ui, ui)...

Dian Fossey - Gorillák ​a ködben
Dian ​Fossey, amerikai etológusnő 13 évet töltött a kelet-afrikai Virunga-hegységben, hogy Földünk egyik legveszélyeztetettebb állatfaját, a ma már csak mindössze 240 lelket számláló hegyi gorillákat természetes élőhelyükön tanulmányozza. 3000 méter magasan, meredek, lejtős terepen, trópusi esőkkel és térdig érő sárral birkózva, orvvadászokkal és helyi "természetvédőkkel" folytatott örökös harcban, bizonytalan politikai viszonyok közepette dolgozott. E kemény fizikai és szellemi küzdelem árán sikerült a gorillák bizalmát megnyernie: ennek a lebilincselő kalandnak a krónikája ez a könyv. A gorillák egyéniségek, mindegyiknek külön sorsa van. Dian Fossey nagyszerű humorát dícsérik a kedvenceinek adott találó nevek: a könyvet olvasva Beethoven, Bartók, Ikarusz, Bert Bácsi, Vén Kecske és Digit személyes ismerőseinkké válnak. Gorilla és ember kapcsolatának talán legemlékezetesebb pillanata, amikor Digit kezét kinyújtva megérinti Dian Fosseyt. Egyedülálló tudományos értéke mellett a könyv lapjairól áradó emberség, humor, természetszeretet maradandó élménnyé teszi a hegyi gorillák remélhetően nem utolsó példányainak történetét. Dian Fossey 1985-ben, Afrikában tragikus körülmények között halt meg, valószínűleg orvvadászok áldozata lett. Életéről film is készült.

Joy Adamson - Oroszlánhűség
A ​szerző férje, aki Kenya egy északi tartományában vadászati főfelügyelő, egy napon - félig önvédelemből és kényszerből, félig talán véletlenségből - lelövi a három alig néhány napos oroszlánkölykök anyját. A kölyköket felkutatja, és magához veszi. A két nagyobbat néhány hónapi nevelés után állatkertbe küldik. A harmadikat, a legkisebbet és leggyengébbet, Elzát, a házaspár felneveli. A kis oroszlánnal egész addigi életrendjük átalakul: mindenüvé viszik magukkal, hivatalos vadászútjaikra, szabadságuk idején a tengerhez... Az idő múlásával a kis oroszlán természetesen kifejlett, tökéletes példánnyá növekszik. Mit tegyenek vele? Bár eredetileg Elzát is állatkertbe szánták, mégis úgy döntöttek, hogy Afrikában tartják. A vadon ugyan rendszerint elpusztítja az emberi környezetben felnövekedett ragadozót, de Elza félig-meddig mégiscsak természetes környezetében nevelődött... A vadászati főfelügyelő és felesége nekivág a szokatlan kísérletnek: "visszavadítani" neveltjüket, s nem utolsó sorban "férjhez adni" őt... s mindezt, a kedves epizódok sorozatát, a nagy és izgató kísérletet annyi bájjal közvetíti az írónő (aki pedig nem hivatásos tollforgató), hogy valóban nem tudjuk letenni ezt a változatos és színes írást, amelynek végén a hűséges Elzát és körülötte forgolódó embereket, fehéreket és feketéket, egyaránt.

Lion Feuchtwanger - Rókák ​a szőlőben
Az ​egész világirodalom számára ösztönző volt a történelmi elbeszélő műfajok elterjedésére. Ennek az újra divattá váló műfajtípusnak talán legművészibb és legnépszerűbb szerzője a német Lion Feuchtwanger... A Fegyvert Amerikának című (magyar fordításban: Rókák a szőlőben) Beaumarchais kalandos, némileg kalandor élete kapcsán idézi a francia felvilágosodás és Amerika szabadságharcának korát."

Kittenberger Kálmán - Kelet-Afrika ​vadonjaiban
KELET-AFRIKA ​VADONJAIBAN Könyvét a szerző három évvel halála előtt állította össze, élményeiből kiemelve legizgalmasabb vadászkalandjait, legértékesebb megfigyeléseit. Kittenberger 1902-től - rövid megszakításokkal egészen az első világháborúig - földünk legdúsabb és legváltozatosabb vadászterületén tartózkodott. Akkoriban még Kelet-Afrika a nagy vadászati lehetőségek és a kiszámíthatatlan vadászesélyek hazája volt. Legnagyobb vonzóereje, a nagy és veszélyes vadak - még a tökéletes fegyverek korában is - kockázatos vadászata volt. A kötet történeteinek középpontjában mindig egy-egy nagyvad (oroszlán, elefánt, a kafferbivaly különböző fajtái, leopárd és az orrszarvú) elejtése áll. Külön fejezetekben mesél a kelet-afrikai fauna más nevezetességeiről - köztük a vízilóról, a hiénákról, antilopokról, madarakról, krokodilusokról és kígyókról. (Ez utóbbiak közt is akadtak hírhedt emberölők, mint például egy fekete mamba, amely három év alatt 11 embert ölt meg.) A könyvet különösen érdekessé teszik a vadállatok életmódjáról, a vadonban élő négerek szokásairól szóló leírások. Kittenberger mesél a "múzeumi gyűjtő" hétköznapjairól is, a preparálás munkájáról, továbbá érdekes portrét rajzol bennszülött munkatársairól és két gyermekbarátjáról. A kitűnő írói erényeket is felmutató szerző művét elsősorban a természetkedvelő ifjúságnak ajánlja, de 12 éves kortól az olvasók széles körében is népszerű.

Karl May - Az ​olajkirály
A ​May-regények megszokott színhelyén vagyunk, rövidesen az is kiderül, hogy sorra megérkeznek a korábbi regényekből jól ismert szereplők: Old Shatterhand és Winnetou, Bicegő Frank, Sam Hawkins és mások. A történet magva szélhámosság: egy bankárra rá akarnak sózni egy állítólagos olajlelőhelyet. A csalás majdnem sikerül, de csak majdnem, hiszen közbelép Old Shatterhand, a nagy igazságtevő. Két indián törzs és egy kivándorló társaság is érdekes szerepet játszik a történetben. Az izgalmas regényt Szinnai Tivadar átdolgozásában olvashatjuk.

Covers_115764
elérhető
17

Alex Haley - Gyökerek
1767-ben ​a nyugat-afrikai Gambia egy Dzsuffure nevű falucskájából fehér rabszolgavadászok elrabolnak egy Kunta Kinte nevű tizenhét éves mandinka törzsbéli fiatalembert. Milliók sorsában osztozik - minden amerikai néger ősapja rabszolga-kereskedők hajóin vitorlázott át Amerikában, ahol adták-vették őket, mint a barmot; nemigen akadt olyan rabszolga, aki mindkét szülőjét ismerte, nemhogy ősei életéről tudott volna. Alex Haley családja alighanem páratlan kivétel. Az író elhalványult családi hagyományok, egy-egy, nemzedékek során féltve megőrzött és szájról szájra adott afrikai szó és mitikus őse, az afrikai sugárzó erejű emléke nyomán nekivágott a történelem dzsungelének, hogy ösvényt vágjon benne magának, vissza őseihez. Alex Haleynek sikerült a szinte lehetetlen. Tízesztendei nyomozás után ott állt Dzsuffuréban egy ősöreg néger, a falu évszázados szájhagyományának ismerője előtt, aki végeérhetetlenül sorolta neki ősei nemzedékeit: "Akkortájt, mikor megjöttek a Király katonái, Kunta, a legidősebb fiú elindult az erdőre fát vágni... és senki nem látta többé... Megállt bennem a lélek - írta Haley -, mozdulni se bírtam. Ez az öreg, aki egész életét ebben az isten háta mögötti afrikai faluban élte le, semmiképp nem tudhatja, hogy szóról szóra azt mondta, amit kisfiú koromban oly sokszor hallottam Tennessee-ben, nagyanyám henningi verandáján!... Az afrikai, aki "Kin-té"-nek nevezte magát, "kó"-nak hívta a gitárt, "Kambi Bolongó"-nak a virginiai folyót; és elrabolták, mikor dobnak való fát vágott a faluja közelében! ...Lelki szemeim előtt, mint a vetítővászon, elmosódottan megelevenedett, amit fajtám millióinak sorsáról olvastam. Ezreket raboltak el egyenkint, mint ősömet, Kuntát, de összehasonlíthatatlanul többen voltak, akik éjnek idején, sikoltozva ébredtek a fölgyújtott, rabszolgavadászoktól körülvett falvakban. Az életben maradt, munkaképesnek látszó foglyokat nyakuknál fogva egymáshoz szíjazták, és hosszú, nemegyszer mérföldes menetoszlopba sorakoztatták. Elképzeltem, hányan haltak meg a tengerparthoz vezető gyötrelmes menetben, s hány embert, már lépni is gyöngét hagytak hátra, hogy nyomorultul elpusztuljon. Aki elért a tengerpartra, azt megborotválták, bezsírozták, megvizsgálták minden létező testnyílását, legtöbbjét tüzes bélyeggel is megjelölték. Elképzeltem, hogyan ütlegelték, vonszolták őket a csónakok felé; hallani véltem sikolyaikat, látni, hogy tíz körömmel kapaszkodnak az anyaföldbe, s hogy végül már a part homokját harapják, végsőkig, kétségbeesetten ragaszkodva Afrikához. Lepergett előttem, hogyan tuszkolják le őket, ütlegek és szidalmak közepette a bűzös hajóűrbe, hogyan láncolnak oda minden embert a priccséhez, olyan sűrűn, hogy sokszor még hanyatt sem fértek el, csak oldalt, mint a dobozban az élükre állított kanalak... Hadd mondjam el; férfi létemre nem szégyenlem: valahol mélyen zokogás támadt bennem, kúszott egyre följebb, míg ki nem tört; kezem arcomra tapasztottam, és hangosan bömböltem, ahogy kicsi gyerek korom óta még soha. Elsirattam én akkor a történelem minden döbbenetes kegyetlenségét, embernek ember ellen elkövetett valamennyi gaztettét, az emberiségnek ezt a legnagyobb szégyenét..." Haley könyve a szabadnak született afrikai ősapa s az ő leszármazottainak, rabszolganemzedékeknek története; egy amerikai néger család hőskölteménye - tényekből, dokumentumokból, történelmi adatokból, családi emlékezetből szőtt olvasmány.

Pierre Boulle - Híd ​a Kwai folyón
Boulle ​Avignonban született és Párizsban halt meg. Mérnökként Malajziában dolgozott, szakterülete a kaucsuk volt. A második világháború alatt Indokínában harcolt a japánok ellen, egyes források szerint kém volt, majd letartóztatták, és a hadifogságból megszökve a brit hadseregben szolgált. A háború után visszatért eredeti munkájához, ültetvényeken dolgozott, később Kamerunban élt, majd visszatért Párizsba. Első könyve (William Conrad) 1950-ben jelent meg, az utolsó (A nous deux, Satan!) 1992-ben. Háborús élményeit az 1952-ben kiadásra kerülő Híd a Kwai folyón c. regényében dolgozta fel. A kötet filmfeldolgozása meghozta a világhírnevet az írónak. Az 1957-ben bemutatott angol-amerikai kooprodukciót David Lean rendezte, és a nyolc jelölésből végül hét Oscar-díjjal jutalmazták a Kanchanaburi folyón, Thaiföld és Burma között átívelő híd építésének drámai történetét. A mainstream irodalom művelése mellett Boulle-t tudományos-fantasztikus témák is foglalkoztatták, és hamarosan a francia sci-fi egyik legnagyobb egyéniségévé vált. 1963-ban jelent meg a Majmok bolygója (La planete des singes) c. regénye, mely szintén nem kerülhette el a megfilmesítést. Franklin J. Schaffner a Planet of the Apes címmel 1968-ban vitte vászonra az izgalmas történetet, melyet egy évvel később egy Oscar-díjjal jutalmaztak.

Mikszáth Kálmán - Tavaszi ​rügyek
Selmecbányai ​és rimaszombati elbeszélések. Mikszáth a gimnázium felső osztályait járta a csodált városban: a felvidéki Selmecbányán. Istenem, mennyi látnivaló! - kiált föl a Tavaszi rügyek bevezetésében. Az iskolaváros diákjai közül legnevesebb elődje Petőfi Sándor volt, róla a Petőfi-legenda Selmecen című írásában emlékezik meg. Az én Gyuri bácsim még diákkorából, az önképzőkör tagjának tollából való. Egész oldalas illusztrációkkal.

Fejes Endre - Jó ​estét nyár, jó estét szerelem
A ​sötétkék ruhás fiú törve beszéli a magyart, nem csoda, hiszen görög diplomata. Furcsa ember; félszeg és agresszív, hol érzelmes, néha brutális. Lányok rajzanak körülötte: beteljesült és elvetélt szerelmek sorjáznak. Szépek, fiatalok, kívánatosak ezek a lányok, mindegyiküket egyetlen vágy vezérli, férjül szeretnék a görög diplomatát. Így a legutolsó is, aki talán a legkívánatosabb. Utolsó...? Igen! Az események feltartóztathatatlanul haladnak a végkifejlődés, a gyilkosság felé. Miért? Erre válaszol a Rozsdatemető világsikerű írója.

Erich Maria Remarque - Éjszaka ​Lisszabonban
1942, ​Lisszabon. A város, az ország: utolsó menedéke azoknak, akik a hitlerizmus elől menekülnek zárt határokon, őrségen, rendőrkopók és nyomozók gyűrűjén át. Portugália azért menedék, mert onnan nyílik az út a biztonság felé: Amerikába. A világszerte népszerű, sok millió példányban olvasott író regénye színhelyén is életműve nagy, izgalmas és tanulságos témáját bontja ki, vizsgálja tovább: a háborúét és az emigrációét. A történet éjszakáján két német emigráns férfi beszélget. Egyiküknek vágyálma, hogy meneküljön, de nincs se vízuma, se hajójegye. Másikuknak mind a kettő megvan. Hajóra szállnia végül mégis annak lehet majd, akinek a beszélgetés kezdetén nem voltak iratai: reggelre vannak már, mert beszélgetőtársa átadja saját iratait. Az iratairól lemondó, az emigránstársát a szabadságba segítő ember képtelennek tetsző nagylelkűségét, áldozatát az a történet indokolja meg, amelyet a már nem továbbmenekülni, hanem maradni akaró menekült a lisszaboni éjszakában elmond. Hányatott élete drámáját, üldöztetései történetét, szerelmének halállal zárulásáét.

Kollekciók