Ajax-loader

kollekció: Ajánlott könyvek

Kézzel válogatott tartalom, a rukkola ajánlásával.


Carlos Ruiz Zafón - A ​szél árnyéka
A ​tízéves Daniel élete egy csapásra megváltozik, amikor egy hűvös hajnalon apja elviszi Barcelona szívébe, ahol az Elfeledett Könyvek Temetőjében felfedezi azt a regényt, mely döntő hatással lesz sorsára. A kötet titokzatos szerzőjének nyomait kutató fiú életében kalandos évek következnek. Minél több mindent tud meg Daniel a lenyűgöző könyv történetéről, annál inkább szaporodnak a rejtélyek. Különös módon élete minden fordulatát mintha a rajongásig szeretett könyvnek köszönhetné: az első szerelmet, a nagy kiábrándulást, új barátait és még inkább fenyegető ellenségeit, majd a szívét betöltő újabb nagy szerelmet. Az elveszettnek hitt könyv elfelejtett szerzőjének nyomdokain járva elszánt és veszélyes ellenfelekkel kell megküzdenie, mivel akadnak, akik bármire képesek azért, hogy a múlt sötét titkaira ne derüljön fény. A sodró lendületű epizódok váltakozó hangulatú sora sajátosan rabul ejtő kaleidoszkóppá válik: szenvedélyes romantikus jelenetek váltakoznak regénybe illően félelmetes fejezetekkel, melyek feszültségét vidám kópéságok oldják, és mindezek mögött kuszán húzódnak meg egy meghökkentően eredeti bűnügyi történet hálójának a szálai. A spanyol szerző kirobbanó sikerű regénye hazájában alig néhány év alatt közel 40 kiadást ért meg, és példátlan népszerűségének köszönhetően mind a mai napig előkelő helyen áll az eladási listákon - hazájában éppúgy, mint több olyan országban, hol fordításban már megjelent.

Guy de Maupassant - Egy ​asszony élete
Mi ​fér bele "egy asszony életébe"? Mi történik azokkal a reményekkel, amelyek egy fiatal leány szívét betöltik, amikor életörömmel telve kilép a zárdából? Csupa bizalom és lángolás, vágy és érzékiség, de nagyon hamar csalódnia kell romantikus álmaiban és reményeiben. Mindarról, amiben hisz, kiderül: illúzió csupán. Illúzió a szerelem, illúzió a házasság, és annak bizonyul az emberi tisztességbe vetett hite is. És amikor úgy érzi, hogy több fájdalmat már nem képes elviselni, csalódik a fiában is. Csalás, mohóság van minden mögött, s e vad erők még az emlékeiből is kifosztják az asszonyt. Jeanne életét fiatal leány korától sivár napjait tengető öregasszony koráig követheti nyomon az olvasó. S e reménytelennek tűnő világban Jeanne számára nem marad más vigasz, mint a kis cselédlány regényt záró búcsúszavai: "Látja, az élet nem olyan jó. De nem is olyan rossz, amilyennek hisszük."

Anton Pavlovics Csehov - Anna ​a férje nyakán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Charles Dickens - Twist ​Olivér
Dickens ​egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbefogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt, az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London XIX. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.

Rejtő Jenő (P. Howard) - Vesztegzár ​a Grand Hotelben
Rejtő ​egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal szúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden lakója, hogy azután az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek - és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is. Rejtőnek ebből a regényéből készült a Meztelen diplomata című, nagy sikerű filmvígjáték is.

Rejtő Jenő (P. Howard) - A ​három testőr Afrikában
Az ​elátkozott partból megismert együttes – Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán – újabb sötét rejtélyek felkutatására indul. Igaz, hogy nem egy úton, hiszen Csülökék, miként a „három testőr”, az izgalmas és halálos veszélyeket ígérő kalandok során lovagi szolgálatot is teljesítenek egy francia lány, Yvonne oldalán, a Török Szultán viszont – úgy tűnik – aljas árulásaival egyre nagyobb veszélyekbe sodorja őket. De Yvonne apja, Duron tábornok megmentése és egy óriási panama leleplezése után kiderül, hogy „aljas” módszereivel a Török Szultán is csak leplezte magát, s az igazság kiderítésében, a veszedelmes kalandok sikeres kimenetelében őneki is jókora része van.

Móricz Zsigmond - Árvácska
Móricz ​1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja -megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez. Ennek a könyvnek -amint Móricz vallotta- " a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel". A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Nyomor-naturalizmusba vesző dokumentumregény helyett lírai pátoszú művet alkotott, amelyet "csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait".

Kertész Imre - Sorstalanság
"Fokozatosan ​egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan." (Spiró György)

Varrodaniszivdesszert
elérhető
198

Varró Dániel - Szívdesszert
Ha ​nő lennék, azt szeretném, ha Varró Dani szerelmes lenne belém :-) Legalábbis a versei alapján. Távolról, ismeretlenül is. Rímesen, kedvesen, dadogósan túlbeszélősen, cseten, esemesben. Fontosnak érezném magam. Varró Dani kötete azt a kis csodát képes nyújtani, hogy az olvasó ezeket a szerelmetes verseket olvasva egyszerre érezheti magát felnőttnek és gondtalan kamasznak. Szeretsz, szeretlek, mily’ reménytelen, írja Nemes Nagy Ágnes megdöbbentő soraiban. Varró Dani meg mintha hozzá tenné: ebben a reménytelenségben van ám valami játékosság is! És tényleg. A kötet versei bizonyítják. Az meg szinte mellékes is, olyan természetes, hogy bámulatra méltó formai bravúrral és biztonsággal megírt versek ezek, régóta nem látott, gondtalan játékkal megkomponált képversek és szimpatikus önkényességgel megbontott sorok és szabályok. A szíved az enyémmel nem kompatibilis, írja Varró Dani. Igen, ez az egy, amin még a kivételes tehetséggel megírt versek sem segítenek. Jónás Tamás

Závada Péter - Ahol ​megszakad
A ​Moszkva tér kocsmáitól a népligeti fákig, az Oktogon hajszalonjaitól a Bartók Béla úti mecsetig sokféle tájat bejárnak Závada Péter versei, akit legtöbben a kortárs underground kultikus zenekara, az Akkezdet Phiai tagjaként ismernek, ám a dalszövegei mellett évek óta publikál rangos irodalmi folyóiratokban is. Első verseskötetében a budapesti betonrengeteg zabolátlan nyelve és a magyar költészet legjobb hagyományai találkoznak, ahol a szerelmi fájdalom épp olyan jól megfér a bódult körúti hajnalokkal, mint a családi történelemmel való viaskodás a felszabadult rímjátékokkal.

Rejtő Jenő (P. Howard) - A ​szőke ciklon
Jim ​Hogan, az életfogytiglanra ítélt dartmoori fegyenc végrendeletében egymillió font sterling értékű, dió nagyságú gyémántot hagyományoz Miss Emily Westonra, az ifjú londoni bölcsészhallgatóra, aki egyetlen látogatója volt börtönévei során Emilynek "csupán" meg kell találnia a tizenöt évvel korábban készült Buddha-szobrocskát, amelyben a gyémánt rejtőzik. Nem lesz nehéz, alig pár darab készült belőle, és mind itt van valahol a Földön. A végrendelet tartalmát azonban mások is megismerték...

Bartis
elérhető
150

Bartis Attila - A ​nyugalom
Anya ​és fia él együtt egy pesti lakásban. Az anya egykor ünnepelt, imádói által bálványozott, irigyei által megvetett és gyűlölt színésznő volt. Szenvedélyes, érzéki nő, aki mindig is úgy gondolta: szükség esetén szinte bármit megbocsát magának az ember. Tizenöt éve a lábát sem teszi ki a lakásból. Szorong, retteg, gyűjtögeti disszidált lánya leveleit és árgus szemekkel figyeli íróvá lett fia minden mozdulatát. És miközben odakint szép lassan összeroskad egy politikai rendszer, egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a fiú immár sose fog szabadulni e gyűlölet és szenvedély szőtte hálóból. Még akkor sem, amikor az egy éjszakás, satnya kis kalandok után egy nap a Szabadság hídon találkozik Fehér Eszterrel.

David Attenborough - Élet ​a Földön
Előszó ​(részlet) A BBC televíziós sorozatához hasonlóan, amelyen alapul, a kötet nem hagyományos természetrajzot nyújt, hanem inkább a természet történetét kísérli meg bemutatni. Az élet egész színes kavalkádját felvonultatja, lehetőleg a ma élő állatokra és növényekre építve, s drámájának szereplőit a mai földi élet teljes skálájából válogatva eleveníti meg színpadán 3500 millió év történetét. David Attenborough mind a könyvvel, mind a televíziós sorozattal világsikert aratott. A kötet maradandó emléket állít az egyik legnagyratörőbb vállalkozásnak az angol televíziózás egész történetében, s egyben alapvető bevezetés a természet világának megismeréséhez.

Rembrandt
elérhető
4

Bródy Sándor - Rembrandt
„Rembrandt ​látása munka közben hideg volt. Másképpen nem is lehet. A meglátásban kell lennie annak a benső forróságnak, amely nélkül nincs művészi alkotás. És ennek a meleg mámor-emléknek úgy kell elkönyvelve lenni a lélekben, hogy arról minden pillanatban azsúr legyen. De nézni, amit csinálunk, nem lehet másképp, csak józan, hideg, szinte kegyetlenül vizsgálódó szemmel. Még egy jóravaló dal sem születhetik másképpen és az ihlet percnyi őrülete színészeknek termett. Meséljék maguknak, akiknek művészetét a múló és részeg perc öleli magába.” (részlet a könyvből)

Kosztolányi Dezső - Aranysárkány
Novák ​Antal világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal - a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva, mintha megtébolyodott volna a világ. A diákok ellenségessé válnak, a kollegák egyre elviselhetetlenebbek. Hilda, Tibor, Liszner külön-külön, egyenként talán nem is rosszak, és mégis egy nagy, nyomasztó, ellenséges közösséggé egyesülnek Novák Antal alvajáró igazságkeresésének vízióiban. Öngyilkosságában a szenvedő ember ül diadalt a megaláztatással való kiegyezés felett. Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. "Szép", mert fénylő, csillogó, dús a ragyogásban; és riasztó, mert sárkány-testű. Csodálni való, magával ragadó, úsztatja a tekintetet, és mégis gyűlöletes, mert jelzése, parancsoló istene az elmúlásnak.

Makszim Gorkij - Éjjeli ​menedékhely
Az ​Éjjeli menedékhely Gorkij leghíresebb, a világ minden nagyobb színházában játszott színműve a tőkés társadalom aljára sodródott emberek sorsát tárja fel páratlan emberábrázoló és megelevenítő erővel. Alakjainak vergődő-megnyugvó hullámzásából két hang szól hozzánk, a kapitalizmus kíméletlen kritikája, a kapitalizmusé, mely korai vagy kései formációjában is az emberek nagy tömegét rántja le a "fenékre", de kihalljuk belőle a szocialista humanizmus hitét is, melynek legfőbb tartalma: az ember felszabadíthatja magát mindenféle elnyomás alól.

Ullmann__liv
elérhető
2

Liv Ullmann - Változások
"Azt ​hiszem, hogy elsősorban ember vagyok... vagy mindenesetre meg kell kísérelnem, hogy az legyek" - mondja Ibsen Nórája, akinek kosztümjében Liv Ullmann legnagyobb színpadi sikereit aratta norvég szülőhazájában, majd pedig a New York-i Broadwayn - s akinek őszinteséget szomjazó egyéniségével minden szerepe közül a legmélyebben tud azonosulni. Mintegy Nóra kezét fogva tárja fel ebben a könyvben a világhírű sztár színésznővé, asszonnyá és anyává érésének kétségektől és kudarcoktól sem mentes történetét. Az önéletrajz legemlékezetesebb, legköltőibb lapjai természetesen azok, amelyek a Fárö-szigeti idillt, az Ingmar Bergmanhoz fűződő híres, nagy szerelmet elevenítik meg, a legizgalmasabb lapok pedig a közös filmforgatások kulisszái mögé engednek bepillantást. Színes és számunkra teljesen valószerűtlen meseként olvassuk a sikeres filmszínésznő iróniával-öniróniával fűszerezett tudósításait cannes-i fogadásokról és hollywoodi partykról, Oscar-díj-kiosztásról és Párizs éjszakai életéről, ám tulajdon problémáinkra, gyötrő dilemmáinkra ismerhetünk Liv Ullmann, a gyermekét egyedül nevelő anya s egyben dolgozó nő vallomásaiban - lelkifurdalásaiban, melyeket a kettős helytállás reménytelen feladata okoz, de újra meg újra felszikrázó örömében is, melyet az anyaság élményének s egy-egy igazán jól megoldott szerepnek köszönhet.

Sir Arthur Conan Doyle - A ​sátán kutyája
A ​detektívregény-irodalom klasszikusának, az 1929-ben elhunyt Sir Arthur Conan Doyle-nak legsikerültebb regényét tartja kezében az olvasó. Főhőse, a legendás hírű, nagyszerű detektív, az immár fogalommá lett Sherlock Holmes ebben a regényben "földöntúli" erőkkel veszi fel a harcot. Legalábbis ezt tartják mindazok, akik hisznek a Baskerville családra nehezedő átokban és a devonshire-i lápvidéken pusztító szörnyeteg létezésében. Sherlock Holmes és barátja, Watson doktor azonban nem hisz az efféle babonás elképzelésekben. Bűntényre gyanakszanak, és nem ok nélkül.

Agatha Christie - Öt ​kismalac
Carla, ​a csinos, okos és bátor fiatal lány nem épp szokványos ajándékot kap a huszonegyedik születésnapjára: egy levelet, mely azt állítja, hogy rég halott édesanyja ártatlan. A bűnt, amelyért elítélték, nem ő követte el. Valójában nem ő mérgezte meg a férjét, a zseniális, ám csapodár festőt. Ám a bizonyítékok az asszony ellen szólnak. Hercule Poirot, a legendás nyomozó vállalja, hogy tizenhat év távlatából megfejti az ügyet, s a nyomozás során felkeresi mind az öt lehetséges tettest: a tőzsdést (aki piacra járt), az amatőr botanikust (aki otthon ült), a nagyvilági nőt (aki sok húst evett), a nevelőnőt (aki hoppon maradt) és a fiatal archeológusnőt (aki meg visított: ui, ui, ui)...

Dian Fossey - Gorillák ​a ködben
Dian ​Fossey, amerikai etológusnő 13 évet töltött a kelet-afrikai Virunga-hegységben, hogy Földünk egyik legveszélyeztetettebb állatfaját, a ma már csak mindössze 240 lelket számláló hegyi gorillákat természetes élőhelyükön tanulmányozza. 3000 méter magasan, meredek, lejtős terepen, trópusi esőkkel és térdig érő sárral birkózva, orvvadászokkal és helyi "természetvédőkkel" folytatott örökös harcban, bizonytalan politikai viszonyok közepette dolgozott. E kemény fizikai és szellemi küzdelem árán sikerült a gorillák bizalmát megnyernie: ennek a lebilincselő kalandnak a krónikája ez a könyv. A gorillák egyéniségek, mindegyiknek külön sorsa van. Dian Fossey nagyszerű humorát dícsérik a kedvenceinek adott találó nevek: a könyvet olvasva Beethoven, Bartók, Ikarusz, Bert Bácsi, Vén Kecske és Digit személyes ismerőseinkké válnak. Gorilla és ember kapcsolatának talán legemlékezetesebb pillanata, amikor Digit kezét kinyújtva megérinti Dian Fosseyt. Egyedülálló tudományos értéke mellett a könyv lapjairól áradó emberség, humor, természetszeretet maradandó élménnyé teszi a hegyi gorillák remélhetően nem utolsó példányainak történetét. Dian Fossey 1985-ben, Afrikában tragikus körülmények között halt meg, valószínűleg orvvadászok áldozata lett. Életéről film is készült.

Lion Feuchtwanger - Rókák ​a szőlőben
Az ​egész világirodalom számára ösztönző volt a történelmi elbeszélő műfajok elterjedésére. Ennek az újra divattá váló műfajtípusnak talán legművészibb és legnépszerűbb szerzője a német Lion Feuchtwanger... A Fegyvert Amerikának című (magyar fordításban: Rókák a szőlőben) Beaumarchais kalandos, némileg kalandor élete kapcsán idézi a francia felvilágosodás és Amerika szabadságharcának korát."

Kittenberger Kálmán - Kelet-Afrika ​vadonjaiban
KELET-AFRIKA ​VADONJAIBAN Könyvét a szerző három évvel halála előtt állította össze, élményeiből kiemelve legizgalmasabb vadászkalandjait, legértékesebb megfigyeléseit. Kittenberger 1902-től - rövid megszakításokkal egészen az első világháborúig - földünk legdúsabb és legváltozatosabb vadászterületén tartózkodott. Akkoriban még Kelet-Afrika a nagy vadászati lehetőségek és a kiszámíthatatlan vadászesélyek hazája volt. Legnagyobb vonzóereje, a nagy és veszélyes vadak - még a tökéletes fegyverek korában is - kockázatos vadászata volt. A kötet történeteinek középpontjában mindig egy-egy nagyvad (oroszlán, elefánt, a kafferbivaly különböző fajtái, leopárd és az orrszarvú) elejtése áll. Külön fejezetekben mesél a kelet-afrikai fauna más nevezetességeiről - köztük a vízilóról, a hiénákról, antilopokról, madarakról, krokodilusokról és kígyókról. (Ez utóbbiak közt is akadtak hírhedt emberölők, mint például egy fekete mamba, amely három év alatt 11 embert ölt meg.) A könyvet különösen érdekessé teszik a vadállatok életmódjáról, a vadonban élő négerek szokásairól szóló leírások. Kittenberger mesél a "múzeumi gyűjtő" hétköznapjairól is, a preparálás munkájáról, továbbá érdekes portrét rajzol bennszülött munkatársairól és két gyermekbarátjáról. A kitűnő írói erényeket is felmutató szerző művét elsősorban a természetkedvelő ifjúságnak ajánlja, de 12 éves kortól az olvasók széles körében is népszerű.

Karl May - Az ​olajkirály
A ​May-regények megszokott színhelyén vagyunk, rövidesen az is kiderül, hogy sorra megérkeznek a korábbi regényekből jól ismert szereplők: Old Shatterhand és Winnetou, Bicegő Frank, Sam Hawkins és mások. A történet magva szélhámosság: egy bankárra rá akarnak sózni egy állítólagos olajlelőhelyet. A csalás majdnem sikerül, de csak majdnem, hiszen közbelép Old Shatterhand, a nagy igazságtevő. Két indián törzs és egy kivándorló társaság is érdekes szerepet játszik a történetben. Az izgalmas regényt Szinnai Tivadar átdolgozásában olvashatjuk.

Haley__alex_-_gy%c3%b6kerek
elérhető
16

Alex Haley - Gyökerek
1767-ben ​a nyugat-afrikai Gambia egy Dzsuffure nevű falucskájából fehér rabszolgavadászok elrabolnak egy Kunta Kinte nevű tizenhét éves mandinka törzsbéli fiatalembert. Milliók sorsában osztozik - minden amerikai néger ősapja rabszolga-kereskedők hajóin vitorlázott át Amerikában, ahol adták-vették őket, mint a barmot; nemigen akadt olyan rabszolga, aki mindkét szülőjét ismerte, nemhogy ősei életéről tudott volna. Alex Haley családja alighanem páratlan kivétel. Az író elhalványult családi hagyományok, egy-egy, nemzedékek során féltve megőrzött és szájról szájra adott afrikai szó és mitikus őse, az afrikai sugárzó erejű emléke nyomán nekivágott a történelem dzsungelének, hogy ösvényt vágjon benne magának, vissza őseihez. Alex Haleynek sikerült a szinte lehetetlen. Tízesztendei nyomozás után ott állt Dzsuffuréban egy ősöreg néger, a falu évszázados szájhagyományának ismerője előtt, aki végeérhetetlenül sorolta neki ősei nemzedékeit: "Akkortájt, mikor megjöttek a Király katonái, Kunta, a legidősebb fiú elindult az erdőre fát vágni... és senki nem látta többé... Megállt bennem a lélek - írta Haley -, mozdulni se bírtam. Ez az öreg, aki egész életét ebben az isten háta mögötti afrikai faluban élte le, semmiképp nem tudhatja, hogy szóról szóra azt mondta, amit kisfiú koromban oly sokszor hallottam Tennessee-ben, nagyanyám henningi verandáján!... Az afrikai, aki "Kin-té"-nek nevezte magát, "kó"-nak hívta a gitárt, "Kambi Bolongó"-nak a virginiai folyót; és elrabolták, mikor dobnak való fát vágott a faluja közelében! ...Lelki szemeim előtt, mint a vetítővászon, elmosódottan megelevenedett, amit fajtám millióinak sorsáról olvastam. Ezreket raboltak el egyenkint, mint ősömet, Kuntát, de összehasonlíthatatlanul többen voltak, akik éjnek idején, sikoltozva ébredtek a fölgyújtott, rabszolgavadászoktól körülvett falvakban. Az életben maradt, munkaképesnek látszó foglyokat nyakuknál fogva egymáshoz szíjazták, és hosszú, nemegyszer mérföldes menetoszlopba sorakoztatták. Elképzeltem, hányan haltak meg a tengerparthoz vezető gyötrelmes menetben, s hány embert, már lépni is gyöngét hagytak hátra, hogy nyomorultul elpusztuljon. Aki elért a tengerpartra, azt megborotválták, bezsírozták, megvizsgálták minden létező testnyílását, legtöbbjét tüzes bélyeggel is megjelölték. Elképzeltem, hogyan ütlegelték, vonszolták őket a csónakok felé; hallani véltem sikolyaikat, látni, hogy tíz körömmel kapaszkodnak az anyaföldbe, s hogy végül már a part homokját harapják, végsőkig, kétségbeesetten ragaszkodva Afrikához. Lepergett előttem, hogyan tuszkolják le őket, ütlegek és szidalmak közepette a bűzös hajóűrbe, hogyan láncolnak oda minden embert a priccséhez, olyan sűrűn, hogy sokszor még hanyatt sem fértek el, csak oldalt, mint a dobozban az élükre állított kanalak... Hadd mondjam el; férfi létemre nem szégyenlem: valahol mélyen zokogás támadt bennem, kúszott egyre följebb, míg ki nem tört; kezem arcomra tapasztottam, és hangosan bömböltem, ahogy kicsi gyerek korom óta még soha. Elsirattam én akkor a történelem minden döbbenetes kegyetlenségét, embernek ember ellen elkövetett valamennyi gaztettét, az emberiségnek ezt a legnagyobb szégyenét..." Haley könyve a szabadnak született afrikai ősapa s az ő leszármazottainak, rabszolganemzedékeknek története; egy amerikai néger család hőskölteménye - tényekből, dokumentumokból, történelmi adatokból, családi emlékezetből szőtt olvasmány.

Pierre Boulle - Híd ​a Kwai folyón
Boulle ​Avignonban született és Párizsban halt meg. Mérnökként Malajziában dolgozott, szakterülete a kaucsuk volt. A második világháború alatt Indokínában harcolt a japánok ellen, egyes források szerint kém volt, majd letartóztatták, és a hadifogságból megszökve a brit hadseregben szolgált. A háború után visszatért eredeti munkájához, ültetvényeken dolgozott, később Kamerunban élt, majd visszatért Párizsba. Első könyve (William Conrad) 1950-ben jelent meg, az utolsó (A nous deux, Satan!) 1992-ben. Háborús élményeit az 1952-ben kiadásra kerülő Híd a Kwai folyón c. regényében dolgozta fel. A kötet filmfeldolgozása meghozta a világhírnevet az írónak. Az 1957-ben bemutatott angol-amerikai kooprodukciót David Lean rendezte, és a nyolc jelölésből végül hét Oscar-díjjal jutalmazták a Kanchanaburi folyón, Thaiföld és Burma között átívelő híd építésének drámai történetét. A mainstream irodalom művelése mellett Boulle-t tudományos-fantasztikus témák is foglalkoztatták, és hamarosan a francia sci-fi egyik legnagyobb egyéniségévé vált. 1963-ban jelent meg a Majmok bolygója (La planete des singes) c. regénye, mely szintén nem kerülhette el a megfilmesítést. Franklin J. Schaffner a Planet of the Apes címmel 1968-ban vitte vászonra az izgalmas történetet, melyet egy évvel később egy Oscar-díjjal jutalmaztak.

Nevil Shute - Az ​örökség
Az ​előkelő londoni ügyvédi iroda vezetője jelentéktelennek, rutinszerűnek ígérkező örökösödési eljárást intéz, maga az örökös, Jean Paget is csupán külvárosi gépírónő. Ám az ügy egyszerűsége nem mindennapi sorsot takar. Jean Paget nemcsak gyönyörű lány, de rendkívüli egyéniség is, aki a második világháború alatt, alig húszévesen megjárta már a japán hadifogság minden kínját, és egy csapat asszony meg gyerek élére állva különös helytállásról tett bizonyságot, válogatott trópusi veszedelmek és emberi gonoszságok közepette. Olyan lány ő, akinek, örökségét megkapva, első dolga elindulni Malájföldre, hogy megtalálja a háborúban menedéket adó falu jóindulatát. Az a nő Jean Paget, akiért egy férfi a hadifogságban feláldozza életét, s aki ezért gondolkodás nélkül Ausztráliába, a férfi hazájába utazik, hogy ott az isten háta mögötti helyen fölépítse a szerelem városát.

Fejes Endre - Jó ​estét nyár, jó estét szerelem
A ​sötétkék ruhás fiú törve beszéli a magyart, nem csoda, hiszen görög diplomata. Furcsa ember; félszeg és agresszív, hol érzelmes, néha brutális. Lányok rajzanak körülötte: beteljesült és elvetélt szerelmek sorjáznak. Szépek, fiatalok, kívánatosak ezek a lányok, mindegyiküket egyetlen vágy vezérli, férjül szeretnék a görög diplomatát. Így a legutolsó is, aki talán a legkívánatosabb. Utolsó...? Igen! Az események feltartóztathatatlanul haladnak a végkifejlődés, a gyilkosság felé. Miért? Erre válaszol a Rozsdatemető világsikerű írója.

Erich Maria Remarque - Éjszaka ​Lisszabonban
1942, ​Lisszabon. A város, az ország: utolsó menedéke azoknak, akik a hitlerizmus elől menekülnek zárt határokon, őrségen, rendőrkopók és nyomozók gyűrűjén át. Portugália azért menedék, mert onnan nyílik az út a biztonság felé: Amerikába. A világszerte népszerű, sok millió példányban olvasott író regénye színhelyén is életműve nagy, izgalmas és tanulságos témáját bontja ki, vizsgálja tovább: a háborúét és az emigrációét. A történet éjszakáján két német emigráns férfi beszélget. Egyiküknek vágyálma, hogy meneküljön, de nincs se vízuma, se hajójegye. Másikuknak mind a kettő megvan. Hajóra szállnia végül mégis annak lehet majd, akinek a beszélgetés kezdetén nem voltak iratai: reggelre vannak már, mert beszélgetőtársa átadja saját iratait. Az iratairól lemondó, az emigránstársát a szabadságba segítő ember képtelennek tetsző nagylelkűségét, áldozatát az a történet indokolja meg, amelyet a már nem továbbmenekülni, hanem maradni akaró menekült a lisszaboni éjszakában elmond. Hányatott élete drámáját, üldöztetései történetét, szerelmének halállal zárulásáét.

Eric Knight - Légy ​hű magadhoz
Eric ​Knightnak ez a műve háborús regény, mégsem csak a fronteseményeket mutatja be, hanem a hátország életét is - egy szabadságos katona és egy katonai segédszolgálatot teljesítő lány szerelmének tükrében. Amíg Clive és Prudence történetét figyelemmel kísérjük, megismerkedünk a háborús Anglia társadalmi osztályainak életével meg az angol hadsereggel is. Az a kép, melyet Knight Angliáról fest, sötét, vigasztalan. Maga a hős, aki valamennyire az író nézeteit fejezi ki, az élet és az eszmék szélsőségei között vergődik, s létének nagy kérdését csak a véletlen halál oldhatja fel. Eric Mowbray Knight 1897-ben született. Gyermekkora és ifjúsága nehéz volt, már korán magának kellett megkeresnie kenyerét. 1912-ben Amerikába utazik anyjához. Az Egyesült Államokban eleinte nyomdában dolgozik, szabad idejében újságcikkeket ír, később képzőművészeti iskolába jár. Amikor kitör az első világháború, önként bevonul. A háború után visszatér Amerikába, s újra írni kezd. Újságíró lesz, szépirodalommal foglalkozik. 1934-ben kerül kiadásra első műve, egy novellás kötet. Első nagysikerű alkotása, a Sam Small csodálatos élete 1936-ban jelenik meg. A második világháború kitörésekor Angliába utazik, bejárja a háború sújtotta vidékeket, s visszatérve Amerikába, élményeiről egy riportkötetben számol be. Amikor az Egyesült Államok is belép a háborúba, Knight bevonul. Még megírja Légy hű magadhoz című regényét, 1943-ban Franciaországban repülőgépével lezuhan.

Ljudmila Ulickaja - Médea ​és gyermekei
Minden ​nyáron összegyűlik a rokonság a krími görög Médea Szinopli hegyi házában. A gyermektelen Médea szülei elvesztése után egymaga tartja össze a viharosan gyarapodó családot. Nyári kalandjaik, tragédiáik, szerelmeik, elválásaik, csetepatéik hátterében pedig folyamatosan peregnek a történelmi események: háborúk és forradalmak. Médea háza azonban végig az összetartás szigete marad. Ulickaja bölcs iróniával, finom távolságtartással, és a legnagobb orosz írókat idéző, magával ragadó stílusban vall arról, hogy az emberi értékek minden sorscsapás ellenére megőrizhetőek. A Booker Díjas szerzőnek az 1980-as évektől jelennek meg írásai. A Médea a kortárs irodalom egyik remekműve. Médea addig a napig egy és ugyanazon a helyen élte az életét, ha nem számítjuk ide egyetlen moszkvai utazását Szandrocskával és elsőszülöttjével, Szergejjel, és ez az állandósult élet - amely egyébként önmagában véve viharosan változott: forradalmak, kormányváltás, vörösök, fehérek, németek, románok, egyeseket kitelepítettek, másokat - a menekülteket, a hontalanokat - meg betelepítettek, eredményezte végül is Médeában az olyan fáéhoz hasonlatos szilárdságot, amelyik belemélyeszti gyökereit a köves talajba, fölötte ugyanaz a nap süt, és nap mint nap, évről évre ugyanaz a szél éri, és hoz évszakhoz kötött illatokat, amelyek hol a parton száradó vízi hínárból, hol a nap alatt rothadó gyümölcsből, hol meg a keserű ürömből származnak.

Alekszandr Szolzsenyicin - Ivan ​Gyenyiszovics egy napja
Valahol ​a távoli sztyeppén az utolsó sztálini évtized elején egy fogolytáborban élt az "ismeretlen" Ivan Gyenyiszovics Suhov; az ő egyetlen napjának részletes krónikája az immár világhíres kisregény. Egyetlen teljességgel szokványos napjáé, amikor semmi különös nem történik: mínusz harminc fok van, mint mindig; híg halleves a reggeli, mint szokásos; a rabokat létszámba veszik és motozzák reggel és este, munkába menet és jövet, mint rendesen; dúl az ügyesek és élhetetlenek egyenlőtlen küzdelme a kályha és a kásás kondér körül, ahogy megannyi napon, héten, hónapon, éven át... A büntetések és a még mindig megszokhatatlan megaláztatások sem súlyosabbak, mint máskor. Vagyis tengeti a tábor a maga emberlét alatti életét, melynek inkább csak a külsőségeit szabályozza az őrség, valódi törvényeit a sajátos fogolylét alakítja, amely ugyan sokszor kegyetlen, mégis emberarcúbb, mint a személytelen világ, amely ide küldte őket. A látszatra jelentéktelen, epizódszerűen és időrendben egymásra következő események nem pusztán -- epikai értelemben -- illusztratív értékűek és funkciójúak, hiszen Szolzsenyicin minden, apró-cseprőséget megjelenítő mondata magában hordozza a műnek is koherenciát adó legnagyobb borzalmat jelentő mondandót: a végeérhetetlen rabságban megáll az idő, egyszerűen nincs is már jelentősége, értelme. S hogy ebben a szigorúan időszerkezetű elbeszélésben a túlélésre összpontosító hős és fogolytársai számára ennyire megszűnhet az idő fogalma, ez az ellentmondás hordozza igazán a regény valódi jelentését: a diktatúra embertelenségét, a kegyetlen tekintetnélküliség következményeinek látleletét. A hétköznapi szenvedés ábrázolásakor az író nem infernális kínokat jelenít meg, "csupán" leírja az ötdekás zabkásaadagokért folyó közelharcot, a darabka szalonnával megvesztegethető brigádparancsnokok részrehajlását, az életben maradáshoz minimálisan szükséges feltételek megannyi részelemét és a túlélés egyéni manővereit, a rabok szívszorítóan leleményes ügyeskedését. Eszköztelen, ám markánsan rideg realizmussal szól tehát az író egyetlen napról, amely magában hordozza az ártatlanokra kiszabott büntetésidő végtelenségét, így mondva ítéletet minden megalázó, személyiséget megnyomorító, életet ellehetetlenítő diktatúrára. A kisregénynek -- tagadhatatlan irodalomesztétikai értékén túl -- dokumentumjelentősége is van, hiteles híradás az ötvenes évek szibériai lágereiről.

Mikszáth Kálmán - A ​fekete város
A ​századvég-századelő -- Jókai mellett -- legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik fel-feltűnnek későbbi műveiben, a nagy sikerű romantikus kisregényeiben, majd hosszabb lélegzetű műveiben is. Bár a drámaiság sem idegen tőle, az anekdotaszerű szerkesztésmód, a bájos humor nagymestere, akinek társadalomkritikája, a kiegyezést követő kor bírálata többnyire megértő, megbocsátó, ritkán vitriolos, leszámítva politikai karcolatait, amelyek nem egyszer keltettek komoly felzúdulást. Kiapadhatatlan mesélőkedve, szellemes, szórakoztatóan tömör stílusa, realisztikus, de nem földhözragadt világlátása a magyar próza legjelentősebb mesterei közé emelik, akinek művei ma is az írót joggal megillető népszerűségnek örvendenek.

Kollekciók