Ajax-loader

kollekció: Ajánlott könyvek

Kézzel válogatott tartalom, a rukkola ajánlásával.


Laurence Leuilly - Márton Gyöngyvér - Francia ​finomságok dióhéjban
Könnyedség,szellemesség ​és elegancia...ezek a jelzők élnek a köztudatban a franciákkal kapcsolatban.Sütő-főző módszereik és étkezéskultúrájuk,amint azt ez a receptgyűjtemény is bizonyítja ,méltóak a dicséretre.A szerzők a francia tájak,népcsoportok jellegzetes ételeit mutatják be,küöztük a tenger kínálta különleges fogásokat is.Nagyon sokféle zöldség is szerepel az ételekben és nemcsak az általunk megszokott módon.A könyv kiválóan alkalmas arra ,hogy étrendünket változatosabbá,könnyebbé és vitaminokban gazdagabbá tegye.

L%c3%a9gszomj
elérhető
2

Szilvási Lajos - Légszomj
Simon ​Sándort, a szuperszonikus vadászrepülőt az olvasó már ismeri a szerző „Albérlet a Síp utcában”, „Ködlámpa” és „Születésnap júniusban” c. regényeiből. Két évtizedes repülő pályafutás, kemény önfegyelemmel kidolgozott számtalan siker után kell Simon őrnagynak rádöbbennie, hogy tüdejét tbc támadta meg. A gyógyítás egyetlen lehetséges módja a műtét, ami azonban egyszersmind azt is jelenti, hogy soha többé nem repülhet, pedig neki a repülés nem egyszerűen mestersége, nem is csak hivatást jelentett, hanem életformája, szenvedélye, önmaga kifejezésének formája volt. A rendkívüli szituáció, mint minden emberben, Simon őrnagyban is feltámasztja a számvetés igényét. Megelevenítve repülőélményeinek legszebb pillanatait, válságos helyzetbe jut, szinte újraéli egész életét, s egyre reménytelenebbnek, kilátástalanabbnak látja jövőjét. Életének ebben a legnehezebb periódusában azonban nem marad magára. Barátainak cselekvő szeretete, leleménye, évtizedek alatt kialakult közösségük szolidaritása s nem utolsósorban egy váratlanul, szinte ajándékba kapott szerelem segíti át ezen a katasztrófán.

0261_b1
elérhető
10

Roald Dahl - Szuperpempő
Ki ​ölte meg a szolgálatból békés otthonába hazatérő rendőrt - és mivel? Mi a fogadás díja: egy vadonatúj Cadillac - avagy a bal kéz kisujja? Ki nyeri a hajó-lutrit: a sportos kedvű utas vagy a marcona kapitány? Mi lesz a sorsa az emberbőrre festett remekműnek - és az emberbőrnek? Kit mart meg a mérges kígyó? Kit áldozzak fel: a feleségemet vagy a milliókat érő szobrot? Hagyjuk-e éhen halni egy kis világhírért gyermekeinket? Hova lettek a házinéni lakói? Ki nevet a végén: a halott tudós vagy a bánatos özvegy? Milyen áron jut el szegény gazdag nagyanyó Párizsba? Mit ér a világ legértékesebb sublótja? Ki mit nyer a zálogosdin? Kibe költözött Liszt Ferenc lelke? És végezetül: mitől gyarapszik szemünk fénye, a gyermek? Mindezen kérdésekre és még sok egyébre feleletet kap az olvasó, ha elolvassa a norvég származású, walesi születésű és angol pléhpofájú szerző galád humorú elbeszéléseinek koszorúját.

Kvétoslav Chvatík - Milan ​Kundera regényeinek világa
Milan ​Kundera írásainak megjelenése Magyarországon eseményszámba megy: Közép-Európának ez a sarka is figyel rá, várja műveit. Kundera nemcsak regényeiben, de esszéiben is tanúságot tett már róla, milyen szigorú bírája az irodalomnak - önmagának is. Munkásságáról ezúttal emigráns sorsában osztozó honfitársa, a prágai strukturalista iskola neveltje, a konstanzi egyetemen modern irodalomelméletet és -történetet előadó Kvetoslav Chvatik elemzését olvashatjuk. Chvatik minden előadásában és művében arra törekszik, hogy dinamikus, átfogó képet adjon a regényről mint autonóm művészeti formáról. Nem csoda hát, hogy éppen Kunderát és írásművészetét választotta témájául, hiszen számára - és nyilván még sokak számára - Kundera a par excellence regényíró. Ahogyan Kundera a regény egészének jelentésére teszi a hangsúlyt, Chvatik is egységében szemléli a teljes életművet, kimutatja logikus felépítését, visszatérő témáit. Kronológiai rendben elemzi Kundera műveit, a világirodalom egészébe, a XX. század második felében irodalmi folyamataiba illesztve bele őket. Szerinte Kundera volt az, aki a hatvanas években visszahelyezte jogaiba az elbeszélést mint olyat, és ami nem kevésbé fontos, az elbeszélőt, a narrátort, akinek van mersze beleavatkozni, beleszólni a történetbe. S bár főt hajt a szerző előtt, aki úgy tartja, magánéletéhez, pályája bukkanóihoz senkinek semmi köze, mert csak a mű számít, a regények szempontjából lényeges zenész és filmes múltról, közéleti szereplésről mégiscsak szót ejt, vizsgálja az írói életrajz és írói életmű viszonyát, meglepő összefüggéseket tárva fel. Jóvoltából beleszagolhatunk annak a közép-európai forrásvidéknek a levegőjébe, ahol ez az egyetemes, metafizikus témák felé forduló írásművészet gyökeredzik. Chvatik monográfiája, amelynek függeléke Kundera néhány cikkét, beszélgetést tartalmazza, lendületes, jól olvasható, modern felfogású, friss szemléletű munka.

François Villon - A ​nagy testamentum
Villon ​azok közé a nagy lírikusok közé tartozik, akiknek élete és költészete elválaszthatatlan, akiknek lírájából nemcsak egy személyiséget, hanem egy személyes sorsot is megismerünk, s akiknek költészete híven tükrözi életük regényét.

Anton Pavlovics Csehov - A ​párbaj
Kötetünk ​két Csehov-elbeszélést tartalmaz. A párbaj (1891) az orosz irodalomban Turgenyev óta ismert két életvitel, életeszmény összeütközésének története: Lajevszkij, az enervált, cselekvésre képtelen "fölösleges ember" és von Koren, az aktív, materialista tudós vitájából majd párbajából megszületik Lajevszkij felismerése: a menekülés az elrontott helyzetekből nem azonos a megváltással, s amikor ráébred arra az emberi felelősségre is, amivel élettársának, az elcsábított és megunt Nagyezsda Fjodorovnának tartozik, el tudja végre fogadni saját életét, s változtatni, alakítani is képes rajta. A Szakadékban (1900) a Cibukin kereskedőcsalád felemelkedésének és bukásának komor rajzával Gorkij társadalomábrázolását előlegezi, s bizonyítja, hogy Csehovot nem ok nélkül tartották számon a "forradalom viharmadarai" között: nemcsak látta és ábrázolta az orosz valóság betegségeit, de várta és remélte is az életmentő változást.

Rejtő Jenő (P. Howard) - Vanek ​úr Párizsban
___"– ​Gazdám az állatkertbe adta Wendriner urat, de közben tönkrementem. Ugyanis a saját fenntartásomra szánt összeget egy véletlen szerencsétlenség elvitte. Véletlenül mindig egy másik szám jött ki a ruletten, mint amire én tettem. Napokig. Vártam, hogy a rulett megunja. De nem. Elvesztettem mindenem hazárdjátékon. Hát hallott már ilyet? Mit tegyek? Saját emeleti szobámat kiadtam Neddának, Wendriner urat pedig elhoztam az állatkertből. A bestia ott úgyis hisztérikus lett, mert a frászt kapja, ha a pávák rikoltoznak. És azt a régebbi ötletemet, hogy az oroszlán nyugalma érdekében a pávákat szájkosárral lássák el, az állatkert ridegen elutasította. Ez jó ok volt arra, hogy kivegyem Wendriner urat, és az ellátására folyósított összegből magamat is fenntartsam. Természetesen a mosónő azóta nem jár ide, mert a ragadozó fél tőle. Csapkod a ruhákkal, meg kiabál. ___Mindezek ellenére nem mertem moccanni. Végül is Vanek úr véleménye nem száz százalékig megnyugtató."

Pierre Boulle - A ​majmok bolygója
A ​tudományos-fantasztikus irodalom mindig kérdéssel kezdi. Mi lenne, _ha megtámadnának_ bennünket a Mars-lakók? Mi lenne, _ha űrhajóinkkal_ más galaktikákba utazhatnánk? Mi lenne, _ha_ értelmes _robotokat_ készítenénk? Csupa _feltevés és kérdés_ Pierre Boullenak, a nálunk is jól ismert francia írónak, A _Híd a Kwai folyón_ világhírű alkotójának regénye, _A majmok bolygója_ is... Mi lenne, ha az értelmére, eredményeire és nagyságára büszke emberiség elvesztené képességét a további fejlődésre? _Ha a majmok vennék át helyüket?_ Ha az ember visszasüllyedne történelem előtti helyzetébe? Boulle _szatirikus_, helyenként kesernyés, Swiftre emlékeztető választ ad önmaga kérdéseire, leleplezve az előítéleteket, megcsillantva az emberi értékeket, az igazi tudás vágyát. Izgalom és _kaland_, gúnyos fintor és megértő mosoly - ebből tevődik össze Boulle _kitűnő_ regénye.

Benedek István - Párizsi ​szalonok
XV. ​Lajos egyfelől az udvari intrikák és kegyencek, Pompadur és du Barry kora, másfelől a francia forradalmat szellemileg előkészítő "filozófusok" kora. Ma távolból és leszűrten látjuk azokat az erőket, amelyek közt ő otthon volt, a történelem kissé leegyszerűsíti az összefüggéseket, ítéleteiben sommás, osztályozásában végletes: valaki vagy ide tartozik, vagy oda. A valóság ennél sokkal komplexebb: ezt akarom Lespinasse kisasszony életrajzán át bemutatni.

John Le Carré - Kettős ​szerepben
Charlie, ​a húszas éveiben járó feltörekvő angol színésznő Míkonosz szigetén találkozik a jóképű Joseph-fel, és látszólag különleges, szenvedélyes kapcsolat szövődik köztük. A nő azonban nem tudja, hogy a férfi az izraeli titkosszolgálat tisztje, aki egy életveszélyes küldetésre próbálja őt beszervezni. Charlie hamarosan egy ravaszul felállított csapdában találja magát a _valóság színházában_: a célpont egy palesztín terrorista, aki Európában élő zsidókat akar felrobbantani. Vajon képes lesz Charlie eljátszani élete legveszélyesebb szerepét? A _Kettős szerepben_ igazi klasszikus, John le Carré egyik legjobbja. Az olvasót elképesztő ügyességgel vezeti be a nemzetközi kémkedés bonyolult háttérvilágába, és példátlan részletességgel mutatja be annak működését. A könyv a megjelenését követően elnyerte a rangos Edgar-díjat, majd 1984-ben filmet forgattak belőle George Roy Hill rendezésében, 2018-ban pedig Park Chan-wook adaptálta sorozatra.

John Killens - Aztán ​mennydörgést hallottunk
Jegyet ​váltott és a színes sor végére állt. Most már szabadon lélegzett. A déli éjszaka levegője jólesett a tüdejének. megtörölte arcát kekiszínű zsebkendőjével, és megkönnyebbülés áradt végig egész testében. Otthon van, biztonságban! Többé nem keveredik ilyen pácba. Most, amikor keresztüljött a kihalt városon, most ébredt rá először arra, milyen kétségbeesetten akar előretörni a hadseregben, hogy tiszt lehessen, meg minden. Miért ne? Minél több a néger tiszt, annál demokratikusabb a hadsereg, nem igaz? Nem ezért folyik a háború? A magas, fehér sofőr leszólt: - Beszállás! Természetesen előbb a fehér katonák szálltak be. Amikor a négerek kerültek volna sorra, újabb fehér katonák szállingóztak oda, egyesek részegen tántorogtak, csukladoztak, és amíg jöttek, a négereknek várniuk kellett. Solly Sunderst a sor végén tehetetlen düh emésztette, amint látta, hogy az utolsó pillanatban mindig újabb fehér katonák érkeznek, nevetgélnek, káromkodnak, kiabálnak, jókedvűen, déli akcentussal, középnyugati vontatottsággal, brooklyni ír tájszólással: "Fiam, ezek a georgiai pipik! Csupa remek bőr!" "Az ám, férfifalók mind!" Két fehér katona közeledett a buszhoz, középtermetű fickók, az egyik komoly képű, amásik arcán ördögi mosoly. Megálltak az ajtónál, rápillantottak a színesek sorára, aztán a sofőrre. - Tessék, szálljanak be! - szólt az. - De ezek az emberek már előttünk itt voltak - mondta a komoly arcú. - Az a színes sor. Ők jönnek a legvégén. Ez a szabály. Solly drukkolt, hogy a fehér katonák ne hagyják magukat. Akkor szálltok föl, amikor tetszik, az istenfáját! Ne engedjétek. Ez a két fehér katona tudja, miért folyik a háború! Rokonságot érzett velük. - Ez nem igazság! - mondta a komolyabbik fehér, és ránézett barátságos arcú társára. Solly szinte örült, hogy itt áll, láthatja és hallhatja mindezt. - Nem én csinálom a szabályokat, barátom - mondta a sofőr, aki Sollyt Rutherfordra emlékeztette. Magas volt, vékony, csontos és jókora pisztoly fénylett a derekán. - Fölszállnak vagy maradnak? - kérdezte a két fehér katonától. Egymásra néztek, a mosolygós arcú megszólalt: - Hát mi a fenét csinálhatunk? Szél ellen...A fene egye meg. Még pár percig haboztak, aztán megadóan fölszálltak. És tovább jöttek a fehér katonák, miközben a sötét tekintetű színesek remegtek az ingerültségtől. A busz megtelt, az állóhelyek is, a motor köhögve, köpködve megindult, becsukódott az ajtó, és a busz kigurult az állomásról anélkül, hogy egyetlen néger katonát fölvett volna.

Georges Arnaud - A ​félelem bére
Mit ​bír az ember? Milyen erőket képes mozgósítani magában, ha úgy érzi, hogy egyedül áll szemben a világgal, és a játszmában az élete a tét? És miféle pokoli indulatok azok, amelyek ebben a játszmában az embert, a legkegyetlenebb önzésre, aljasságra, társak elárulására késztetik? S amelyek tüzében értéktelennek látszik a mások élete, a legközelebbi sorstársak élete is? Ilyen kérdések foglalkoztatták a hányatott életű Georges Arnaud-t, amikor dél-amerikai emlékei nyomán megírta ezt az izgalmas regényt, amely a belőle készült film - és a benne szereplő Yves Montand - révén világszerte milliók élményévé vált. Olajkutak, fúrótornyok, olajvezetékek holdbéli kietlen tájain, trópusi éghajlat alatt játszódik a regény. Egy nemzetközi, véletlenül összeverődött csapat - két pár meg egy tartalék - vállalkozik rá, hogy két teherautóval nitroglicerint szállít egy begyulladt olajkút oltásához. Nitroglicerint, amely ha - ütésre, hőre - felrobban, az ezer dollárért bőrüket vásárra vivő emberekből semmi sem marad. Félelmetes, izgalmas helyzetek váltogatják egymást, amelyek során hőseink megmutatják igazi arcukat, elszántságukat és önzésüket, felvillantják gondolataikat életről, nőkről, szerelemről.

Raymond Chandler - Hosszú ​álom
Különös ​társaság szerepel ebben a feszült, izgalmas regényben: az agg, béna tábornok, aki petróleumból gazdagodott meg, s csak üvegháza trópusi hőségében érzi jól magát; két szabad erkölcsű leánya, a szőke, kokainista Carmen s az éjfekete, szenvedélyes hazárdjátékos Vivian; veje, Rozsdás, a tiszta lelkű szeszcsempész, aki egy nap otthagy csapot-papot, milliókat és gyönyörű feleséget, és nyomtalanul eltűnik. Egy ilyen család körül, melynek ennyi pénze, bűne és rejtett botránya van, elkerülhetetlenül gengszterek, zsarolók s hasonló figurák nyüzsögnek. Ezért jelenik meg Marlowe, a kitartó és hajthatatlan magándetektív, hogy felvegye a harcot, megküzdjön velük. Megbízatása kezdetben csak egy zsarolási ügy megoldása lenne, az ügyből azonban csakhamar gyilkosságok sorozata bomlik elő. Marlowe hideg elszántsággal veti magát a bűnök nyomába, s munkája a legváratlanabb végkifejlethez vezet. A regényből készült filmváltozat forgatókönyvének társszerzője William Faulkner, a világhírű, Nobel-díjas amerikai író volt.

Balla D. Károly - Hóban ​és homokon
Balla ​D. Károly jelen kötete válogatás a költő eddig megjelent verseiből. Az ungvári születésű és lakhelyű költő, író, műfordító, lapszerkesztő mintegy ego - ját, költői és emberi alkatát, fejlődési útját foglalta benne össze. "Ego sum via, veritas et vita" (Én vagyok az út, az igazság és az élet) - írhatnák e kiadvány homlokára a bibliai mondatot. Nem a költő elbizakodottsága rejlik benne, hanem a kényszer, amivel minden alkotó szemben találja önmagát: önmagunk megismerésének, a minden emberben ott vergődő rejtelmek feltárásának kényszere a továbbhaladás érdekében. A kötet címadó verse is ezt az utat és kínt fogalmazza meg. Ezt a tendenciát látom érvényesülni a versek elrendezésében is, ami egyben a kötet érdekességét is adja: bár írásait ciklusokba foglalja a szerző (összesen háromba), de betartja a születés kronológiáját, s ettől mindvégig nem szakad el. http://www.fintaeva.extra.hu/hataguasip.htm

Dean R. Koontz - A ​rossz hely
Egy ​férfi fölébred valahol Kaliforniában. Sejtelme sincs, hogy kerül oda. Táskájában rengeteg dollár. Eszeveszett menekülésbe kezd... Tagbaszakadt ember lopózik föl egy idegen ház hálószobái felé. Tudja: ismét ölni fog. Már előre érzi a vér ízét... Az elkényeztetett, buja ikerpárt, a két lányt vagy huszonöt macska veszi körül. Az egyik még beszélni sem tud - de mindketten jól látnak a macskák szemével is... Thommy, a Down-kóros kisfiú az intézet ablakából nézi az éjszakát. Valami retteneteset lát a sötét éj mögött... Julie és Bobby Dakota, magánnyomozó házaspár naponta az életét kockáztatja egy-egy nyomozás során. Jelentkezik náluk valaki. Elvállalják különös ügyének tisztázását - s ezzel elindul életük legszörnyűbb, kimondhatatlanul borzalmas kalandja... Dean R. Koontz regénye az amerikai könyvpiac slágere. A borzalom, a fantázia és a jellemrajz tökéletes keveréke az évtized legszívbemarkolóbb horrorkönyvévé teszi a Rossz Hely-t. Toronymagasan kiemelkedik a hasonló műfajú könyvek közül.

Edgar Allan Poe - A ​Morgue utcai gyilkosság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Audrey Niffenegger - Az ​időutazó felesége
Amikor ​először találkoztak, Clare hatéves volt, és Henry harminc. Amikor összeházasodtak, Clare huszonkettő, és Henry még mindig harminc. Henry idő-eltolódási rendellenességgel született. Genetikai órája a legváratlanabb pillanatokban visszaáll, és még abban a másodpercben eltűnik. Ilyenkor elmúlt és eljövendő élete érzelmi csomópontjain találja magát, meztelenül, védtelenül. Sohasem tudja, mikor történik meg újra, sohasem tudja, hol köt ki legközelebb. Az időutazó felesége a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi története. Clare és Henry felváltva meséli el történetüket. Rajongva szeretik egymást, megpróbálnak normális családi életet élni: biztos állás, barátok, gyerekek. Mindezt olyasmi fenyegeti, amit sem megakadályozni, sem irányítani nem képesek, történetük ettől olyan megrendítő és felejthetetlen. „Azoknak, akik azt mondják, nincsenek igazán új történetek, szívből ajánlom Az időutazó feleségét, ezt az elragadó regényt, amely irodalmilag kiváló, szédítően fantáziadús, és észbontóan romantikus.” Scott Turow

Vámos Miklós - Utazások ​Erotikában
A ​szerző a következő egyszerű alapötlet bűvöletében írta meg ezt a könyvet: elmesélhető-e egy ember - egy férfiember - élettörténete úgy, ha voltaképpen csupán szerelmi históriáit és nőügyeit taglaljuk. Sorsunk talán legfontosabb vonatkozása az, hogy kikhez fűz(ött) minket szerelem vagy erotikus vonzalom, vegyünk egyszer szemügyre regényhőst ilyen alapon. A művelt olvasónak a cím hallatán földereng Johann Wolfgang Goethe kolléga közismert opusának címe: Utazás Itáliában. Ez sem a véletlen műve. Hősünk, Jánoska, azaz dr. Mester János, Goethe életének és munkásságának elszánt kutatója. Minthogy a költőfejedelem szerelmi ügyeivel is foglalkozik, tudja, Goethének legalább (esetleg: több mint) száz nője volt. Őneki, Mester Jánoskának, mindössze tizet engedélyezett a szerző. Három feleség, hét egyéb. Róluk szól a regény.

Covers_43554
elérhető
34

Stephen King - Cujo
Cujónak ​hívják Brett Camber legjobb pajtását, az irdatlan méretű, de jóságos bernáthegyit. Cujo szívesen ered nyulak nyomába a nyári mezőn. Nyúl után szaglászik akkor is, amikor fejét egy üregbe tolja. Csakhogy az üregben, ahová a nyúl Cujo elől elbújt, veszettséggel fertőzött denevérek laknak... Cujo iszonyú alakváltozása, ámokfutása Castle Rock lakóinak életét merő iszonyattá változtatja. Maga a Gonosz jött el Castle Rockba, hogy minden vétket megtoroljon.

Anthony Burgess - Beteg ​a doktor
A ​doktor, aki beteg, bizonyos Edwin Spindrift, a Távol-Keletről Londonba visszatérő nyelvészprofesszor. Most éppen agyműtétre vár, egy idő után azonban kiszökik a kórházból, mert tetten akarja érni alkoholizáló (és félrelépegető) feleségét. Dr. Spindrift "kölcsön" öltönyben, kórházi papucsban, és egyetlen fillér nélkül, mindenféle - fehér és színes - tolvaj, szélhámos és egyéb kétes elem közé keveredik a zegernyés londoni éjszakában, sorra feladja normáit, maga is lop, csal, hazudik és szélhámoskodik. Mulatságos kalandjai során nyelvészeti előadást tart egy illegális italmérés közönségének egy rendőrségi razzia során, aztán megnyer egy televíziós vetélkedőt, ahol a "legszebb kopasz fej" kategóriájában versengenek a résztvevők (hősünket ugyanis az agyműtét előtt kopaszra nyírták). Végül visszakeveredik a kórházba, ahol - ki is derül de meg nem is hogy dr. Spindrift voltaképpen álmodta az egészet, és közben megoperálták. Ez azonban nem gátolja abban, hogy újra megszökjék, és új kalandokra induljon a londoni éjszakában....

Stephen Vizinczey - Érett ​asszonyok dicsérete
"Stephen ​Vizinczey nevét nehéz betűzni, még nehezebb kiejteni, de érdemes megtanulni, mert korunk egyik mestere" - írta a madridi Epoca a világhírű angol nyelvű íróról, aki Vizinczey Istvánnak született 1933-ban, Kálozon. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán tanult. Harcolt a forradalomban és 1956 decemberében nyugatra menekült. Mint filmíró és szerkesztő dolgozott Kanadában, első regénye sikeréig. Az Érett asszonyok dicsérete (In Praise of Older Women) 1965 óta csaknem 4 millió példányban kelt el világszerte. Vizinczey rendhagyó önéletírásából 1978-ban film is készült, Érett nők dícsérete címmel.

Kovács Kovi István - Bűnös ​élvezet
Különleges ​könyvet vehet kezébe szeptember végén az olvasó. Sok tekintetben: rendkívüli könyvet. Szerzője ugyanis egy tökéletesen zárt világ, a magyar szexipar legismertebb alakja. Aki most úgy döntött, megnyitja előttünk ezt a zárt világot. És mesél. Mesél a kezdetekről, a rendszerváltás idejéről, a félig illegális forgatásokról. A külföldi pornósokról, akik elözönlötték Magyarországot és szó szerint nem tiszteltek senkit és semmit. A sikerekről, és az elnyert pornó Oscarokról. Mesél a szereplőválogatásokról, az önként jelentkező hírességekről, a pornósról, aki ma már politikus, az ismert táncdalénekesnőről, aki az utolsó pillanatban állt el a forgatásról. Mesél a pornó nagy sztárjairól, és apró titkairól, a legendákról, melyeknél az élet még sokkal, sokkal izgalmasabb. És nem megy el szó nélkül a fél világot behálózó, prostituálthálózatok, a "dubajozás", az egyre népszerűbb swinger klubok mellett sem. Mesél különleges forgatási helyszínekről, a lassan hírhedté váló Gellért fürdőről is. Miért áll most elő ezzel? Ne kérdezzük. Csak élvezzük, hogy belelátunk egy világba, melyről eddig, valójában, fogalmunk sem volt. Figyelem! A szerző őszintesége miatt a könyvet csak 18 éven felülieknek ajánljuk!

Dobozvarosborito
elérhető
139

Lakatos István - Dobozváros
Lakatos ​István meseregényében egy nem túl szép napon egy Zalán nevű kisfiúékhoz beállít egy Székláb nevű öregember, és azt állítja, hogy a szülei már nem az igaziak, hanem másolatok. Székláb elmeséli a kisfiúnak: szüleit elrabolták a dobozvárosiak, ezért vele kell mennie. Zalán nem tehet mást, mint útra kel az ismeretlen öregemberrel, mert csak így lát esélyt arra, hogy viszontlássa az igazi szüleit. Miután alaposabban megismerkedik Székláb birodalmával, egy családnyi vízimanóval és Jónással, a kecskével, még előtte áll, hogy sárkányokkal is találkozzon Dobozvárosban. Lakatos István könyve kalandos, varázslatos és szívhez szóló történet tíz éven felüli gyerekeknek.

Graham Greene - A ​kezdet és a vég
"Írtam ​egy emberről a Brighton sziklájá-ban, aki a pokolba kerül. Egy másik előtt, a Hatalom és dicsőség-ben, megnyílik a mennyek országa. Most olyan embert ábrázoltam, aki a purgatórium kapujához ért..." Aki a purgatórium kapujához ér: Scobie őrnagy, egy nyugat-afrikai angol gyarmat rendőrfőnök-helyettese a második világháború alatt. Csempészekkel, alvilági alakokkal bajlódik, menekültek ügyeit intézi, a bennszülöttek perpatvaraiban próbál igazságot tenni, mert jó rendőr, és szánja az embereket. És közben haragszik a sznob világra, amiért nem hagyja békén, sőt kigúnyolja a feleségét, a feleségét, aki szép lassan pokollá teszi az életét, aki a rendetlen, koszos, fülledt gyarmaton a tartalmatlan képzelgések világába húzódik vissza, vagy elérhetetlen célok hajszolásával keseríti férjét. Scobie uzsorások karmaiba keveredik miatta, s még a brit hírszerzés ügyetlen képviselőjének figyelmét is magára vonja. Ráadásul a legrosszabb pillanatban beleszeret egy fiatal lányba. Hová vezet kiút ennyi gondból és szenvedésből? Graham Greene egyik legjobbnak tartott regénye az értelmetlen, prózai, tolakodó világ és az ambíciók nélküli, tiszta, de passzív ember összeférhetetlenségét példázza.

Alberto Moravia - A ​megalkuvó
„Mi ​mindannyian ártatlanok vagyunk... De mindannyian elveszítjük ártatlanságunkat, ki így, ki úgy... Ez az élet rendje." Hogyan lesz az emberből gyilkos? Először csak bogarat öl, később macskát, aztán már minden mindegy? A lányosan szép arcú Marcellót örökösen csúfolják az osztálytársai. Egy komisz diákcsíny következtében a kisfiú tragikusan végződő homoszexuális kalandba keveredik. Az ösztönei zűrzavarában tájékozódni képtelen gyerek magára marad a bajával, évekig cipeli a bűne terhét, s egyetlen vágya, hogy egyszer majd leszámolhasson vele, és végre ő is rendes, normális életet éljen. Ezt a rendet, ezt a normalitást felnőttként a fasizmusban, a házasságban és a hivatalnoki pontosságban véli megtalálni. Elvárásoknak akar megfelelni, parancsokat akar teljesíteni. Az alapjában véve tiszta szándékú Marcello azonban a gyerekkori tévelygéshez képest sokkal tragikusabb helyzetbe kerül... A regény 1951-ben jelent meg. Eleven kép egy sötét korszakról és egy borongó férfilélekről. Talán a legékesebb bizonyíték amellett, hogy Moravia „a morál esztétája."

Paolo Giordano - A ​prímszámok magánya
2008 ​legnagyobb olasz könyvszenzációjáról egy huszonhét éves fiatalember, a torinói egyetem fizikus doktorandusza gondoskodott. Ez a könyv – Paolo Giordano első regénye -- már a tavalyi évben túllépte az egymilliós példányszámot, a jogai pedig több mint 30 országban elkeltek. A prímszámok magánya egy lány és egy fiú, Alice és Mattia sorsát kíséri végig párhuzamos történetsorokkal gyermekkoruktól felnőttkorukig. Furcsa pár ez – párnak is alig mondhatók. Mindkettejük életére nyomasztó súllyal nehezedik egy-egy titkok övezte gyerekkori trauma. A sánta Alicét kislányként síbaleset érte, magára maradt a hóban, és kis híja, hogy oda nem veszett; Mattia pedig fogyatékos ikerhúgát „veszíti” el kisfiúként örökre. Ez a két epizód menthetetlenül megpecsételi mindkettejük további életét. Sorsuk később egy szoros, ám mégis örök távolságra ítélt kapcsolatban találkozik; olyanok ők, mint a matematikában ikerprímeknek nevezett számok: egymás mellett vannak, de egy nem prímszám mindig közöttük áll: valóságosan sosem találkozhatnak, sosem érinthetik meg egymást. Aztán egyetlen napra mégiscsak találkozik még egyszer az immár felnőtt Alice és Mattia: Alice egy ismeretlen lányban felismerni véli Mattia elveszett ikerhúgát... Kiváló mű és lebilincselő olvasmány. Az íróról hallani fogunk még.

Alexandre Dumas - Monte ​Cristo grófja
Edmond ​Dantés tengerészt igazságtalan vádak alapján életfogytig tartó fegyhazbüntetesre ítélik a világ legbiztonságosabbnak hitt börtönében. If varából eddig még soha senkinek nem sikerült megszöknie. A rabságban barátságot köt a rejtélyes Faria abbéval, aki tanítványáva fogadja, és egy hatalmas kincs lelőhelyének titkát is rábízza. Amikor az abbé meghal, Dantés az egyetlen lehetséges menekülési módot választja: bevarrja magát a papnak szánt halottas zsákba, melyet a mit sem sejtő fegyőrök a tengerbe vetnek. Egy közeli szigeten ér partot, majd felveszi egy csempészhajó, amely hamarosan kiköt Monte Cristo szigetén...

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Az ​1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. Lukács Sándor előadásában Teljes játékidő: 5 óra 28 perc.

Kenneth Roberts - Északnyugati ​átjáró
A ​lebilincselően izgalmas történet főhőse Rogers őrnagy, a Rangerek parancsnoka, aki úttalan utakon, Kanada érintetlen őserdein keresztül vezeti maroknyi csapatát győzelemre. A természet legyőzője, a kemény katona azonban nem tud megbirkózni kora társadalmának kicsinyes, szűk látókörű emberivel és sorsa tragikus kietlenségbe torkollik. A széles ívelésű történet hátterét a francia és angol gyarmatosítók harca, az indián törzsek fokozatos visszaszorításának és az amerikai függetlenségi háborúnak a históriája adja.

Mesterházi Lajos - Sempiternin
Mesterházi ​Lajos csöndben és szinte mellékesen, a műfaj megújulását jócskán megelőzve - a legjobb magyar sci-fi író lett. A jelenből az alig-jövőbe váltó novellák és kisregények kötetünkbe gyűjtött hősei feltalálták azt a tökéletes rakétaelhárító rendszert, amely még a világűrből segítségünkre érkező vendéget is megsemmisíti: rájöttek a gyorsan ölő méreg titkára, amely jobb, mint az elavult atombomba, ugyanis dehidrál, tehát a halottaknak nem marad nyomuk; feltalálták a halhatatlanság csodaszerét, amelyet VIP-ek (Very Important Person) máris megkaphatnak, a többség meg él, ameddig él; megszervezték a hepisipet, amelynek utasai boldogan hajóznak a nemlétbe. Mesterházi hősei "derűs, realista pesszimizmusban" élnek, melyből hisszük, hogy hittel és a jövőben bízva törnek ki.

Milan Kundera - Halhatatlanság
Milan ​Kunderának ez a regénye egyetlen mozdulatból születik, egy nő hanyag gesztusából az úszástanára felé - ez teremti meg az új mű főhősét a történetben tevékeny szerepet játszó, s történetesen Kundera nevet viselő író agyában. Miként Flaubert Emmája vagy Tolsztoj Annája, Kundera Agnese is olyan varázzsal bír, amely meghatározhatatlan vágyódást ébreszt. Ő az ihlető forrása a műnek, a képzelet gesztusának, amelyben megtestesül és kifejeződik Kundera eszménye a regényről (és a regény céljáról): a létezés nagy témáinak vizsgálata. A Halhatatlanság hét fejezete négy mai szereplő - Agnes; a férje, Paul; a húga, Laura és a szomorú hedonista, Rubens - kapcsolatait ábrázolja, s ezzel párhuzamosan meleg iróniával festi le az öregkorba hajló Goethe és a fiatal Bettina von Arnim különös viszonyát. Ezeken az alakokon keresztül Kundera a modern életről és a nyugati társadalomról mond erőteljes, mélyreható véleményt, ám a regény igazi témája - miként Kunderánál mindannyiszor - máshol van: egzisztenciális és metafizikai szinten. A szentimentalizmus kultusza, szerepe életünkben és a Nyugat történelmében, a konfliktus a személyiség és önnön képe között - ezek a mű fő pillérei: egy felejthetetlen jelenetben Hemingwayt látjuk a túlvilágon, amint Goethével vitatja meg a halhatatlanság okozta mély bánatot, az ember tehetelenségét a róla kialakult képpel szemben, amely fölött nincs hatalma.

Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

Kollekciók