Ajax-loader

kollekció: Ajánlott könyvek

Kézzel válogatott tartalom, a rukkola ajánlásával.


Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger
Az ​író reprezentatív műve, amelyért 1954-ben Nobel-díjat kapott. Santiago, a kubai halász kissé fáradt, majdnem primitív ember. A 20. század irodalmának igazi hőse. Nyolcvannégy napi sikertelen halászat után újra tengerre száll, s valóban sikerül elfognia egy óriási marlint. Három napig küszködik vele a tengeren, de a cápák megfosztják zsákmányától, s nem visz haza mást a kikötőbe, csak a nagy hal csontvázát. A regény az emberi bátorság, helytállás és akaraterő himnusza. "Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet" - mondja Santiago. Kevés felemelőbb igazságot mondtak még ki az emberről. Hemingway varázsos, az élőbeszédre emlékeztető stílusa drámai feszültségeket teremt a műben.

Covers_211379
Ma ​én mesélek Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Ma ​én mesélek
45 ​izgalmas olvasmányos mese.

Bódai-Soós Judit - Kőbányai ​Mese-kifestő
"Medve ​Mirkó hasát egy szemtelen, kósza napsugár csiklandozta, ami a barlang falának egy apró repedésén lopta be magát. Télen sosem járt olyan magasan a Nap az égen, hogy sugaraival beférkőzhessen ezen a résen, ez az első kis pimasz sugárka tehát a tavasz közeledtét jelezte. A mackó nagyot nyújtózott, s érezte, hogy ideje felkelni hosszú téli álmából. A nyújtózásból aztán fázósan rándult össze, és rémülten tapogatta tagjait. Csupasz volt."

Zsoldos Péter - A ​feladat
Egy ​távoli naprendszer Föld-típusú bolygóján az oda küldött kutatóűrhajó egyik reaktora "megszalad". A hat tagú legénységből négy azonnal elpusztul, a két túlélő közül az egyiknek órái, a másiknak legfeljebb napjai vannak hátra. Az űrhajó haldokló orvos-biológusának, Gillnek, olyan ötlete támad, melynek lehetőségében az első pillanatokban ő maga sem hisz. Azután mégis, léte utolsó percéig megszállottként dolgozik, hogy végrehajtsa azt a feladatot, amelyet maga elé tűzött. Így kezdődik a történet, melyben végigkísérhetjük, sikerült-e teljesíteni, és ha igen, hogyan és kiknek Gill elképzelését? Az emberi fizikai létét túlélő akarat kegyetlen drámája ez a regény, izgalmas fordulatai a felvállalt feladat erkölcsi kérdéseire is választ keres. Zsoldos Péternek ez a regénye a két hazai kiadás mellett orosz, német, lengyel, bolgár és svéd nyelven jelent meg eddig.

Truman Capote - Álom ​luxuskivitelben
Novellákkal ​robbant be a csodagyerekként az amerikai irodalomba, és mindössze huszonhárom éves volt, mikor első regénye, a magyarul is olvasható Más hangok, más szobák 1948-ban megjelent. Miért keltett már a kezdet kezdetén akkora - jogos - feltűnést? Nyilván a mesterségbeli tudás miatt is, amelyet bárki idősebb pályatárs megirigyelhetett volna. De meghökkentő sikerének titka elsősorban ott volt keresendő, hogy művészi renddé tisztult élményvilágában bámulatos bztonsággal ötvözte össze az amerikai irodalom egyik, Hawthorne-tól Melville-en és Mark Twainen át vezető hagyományát olyan elemekkel, olyan jegyekkel, melyek kizárólag csak rá voltak jellemzők: a világ konkrét valóságának a gyerek, illetve a gyereklelkű felnőtt álmaiban való átfogalmazást. Sötét és grotesz, bizonytalan körvanalú látomások töltik be az első írásokat: alaktalan félelmek, bukott, eltorzult vágyak keretei ezek az elbeszélések. A szinte zenei stílus, a burjánzó költői képek foglalatában szuggesztív erővel szólnak az írások a kekzdendő magányról. Később e lidércnyomásos atmoszféra jótékonyan oldódott fel a humor hatására, s vált derűsebbé, vonzóbbá. Kötetünk e kiváló író legszebb kisregényeit és elbeszélései tartalmazza.

Eric-Emmanuel Schmitt - Oszkár ​és Rózsa mami
Eric-Emmanuel ​Schmitt neve a magyar közönség előtt sem ismeretlen: a budapesti stúdiószínházak két darabját is színre vitték már. Páratlan sikerű könyvecskéjének hőse, Oszkár kilencéves kisfiú, leukémiában szenved, tizenkét napja van hátra. Tanácstalanul áll előtte a doktor, szülei fejvesztve menekülnek beteg gyermekük és a rájuk váró fájdalom elől. Csak egy nyugalomba vonult prostituált, "Rózsa mami" áll Oszkár mellett. Ő az egyetlen, aki nem tagadja a halált Oszkár előtt. De nem mindegy, magyarázza Rózsa mami, hogy úgy halunk-e meg, mint aki jól végezte dolgát, vagy haraggal, nehéz szívvel. Eljátszatja hát Oszkárral, hogy azon a napon született, amelyiken megtudta, hogy meghal, és minden napja tíz évet ér. Megélheti a kamaszkort, a szerelmet, a házasságot, a hitvesi ballépéseket, a magányt és erejének vészes hanyatlását. Oszkár belemegy a játékba. A játék eredményéről levelekben számol be a Jóistennek. A játék eredménye: izgalmak és örömök, barátság, szerelem, család, munka, egy teljes élet. "Csak a Jóisten ébreszthet fel" - üzeni Oszkár egy utolsó cédulán, a tizenkettedik nap estéjén, elalvás előtt.

Pearl S. Buck - A ​boldogság ára
A ​föld szimbolizálja az örök körforgást, a születést és a halált, ám aki elárulja azt, és hamis illúziókkal kecsegtető gazdagság alá rendeli az életét, menthetetlenül elvész. A szegény parasztember, Vang Lung élete tele van viszontagságokkal, kemény munkával keresi meg a mindennapi betevőjét, s bár sokat nélkülözik, mégis mindenekfelett szereti a földjét. Egy napon kincsre lel, s ez egy csapásra megváltoztatja az életét. A szegény emberből gazdag földbirtokos lesz. De vajon a gazdagsággal együtt jár a boldogság is? A regény betekintést nyújt a száz évvel ezelőtti Kína vidéki életébe és egy hanyatlásnak indult arisztokrata család végnapjaiba. Ám a könyv igazi ereje abban rejlik, hogy az emberi élet jelentőségét és tragédiáját vetíti elénk, amit a földkerekség minden részében és minden idejében átélt és át is él az emberiség. Pearl S. Buck e regénye 1938-ban irodalmi Nobel-díjat és Pulitzer-­díjat kapott. A kötet a 40-es években jelent meg először magyarul, "Az édes anyaföld" címmel. Ezúttal új fordításban, hiánytalan tartalommal élvezheti az olvasó.

Charles Dickens - Ódon ​ritkaságok boltja
Ez ​az 1840-41-ben keletkezett Dickens-regény utoljára több mint nyolcvan esztendeje jelent meg magyarul - most új fordításban kerül közreadásra. A mű korabeli népszerűségéről legendák szólnak, 2007-ben például sokat cikkeztek Angliában arról, hogy a Harry Potter-könyveket övező hisztériához csak az fogható, amikor a New York-i olvasók tömegesen várták a kikötőben a soron következő folytatást (Dickens ugyanis először újságban közölte), és felkiabáltak a matrózoknak: "Él-e a kicsi Nell?" A szívhasogató történet egy tizennégy éves kislány és a nagyapja körül forog: a nagyapa pénzét elherdálta a veje (lánya, Nell anyja nem él már) meg Nell kicsapongó bátyja, s az öreg úgy akar gondoskodni Nell jövőjéről, hogy sorozatosan kölcsönöket vesz fel egy gonosz, gyanús üzelmeket folytató törpétől, Daniel Quilptől, szerencsejátéknak hódol, de a pénzt rendszeresen el is veszti. Végül menekülnie kell a kislánnyal Londonból, vidéken vándorolnak nincstelenül, Quilp bosszúszomjasan üldözi őket, és a nagyapa külföldről hazatelepülő fivére lehet, hogy már későn érkezik... Szerelmi szálakban, jó, gonosz és mulatságos mellékszereplőkben egyaránt bővelkedik ez a talán legérzelmesebb, legmegindítóbb Dickens-mű, amelyet számtalanszor megfilmesítettek, a különféle változatokban játszott Tom Courtenay, Peter Ustinov, legutoljára pedig, az ITV 2007-es tévésorozatában Derek Jacobi és Sophie Vavasseur is. A kötetet az eredeti kiadás George Cattermole- és Hablot Browne (Phiz)-illusztrációi díszítik.

Jlg_bor%c3%adt%c3%b3
JLG ​/ JLG Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Paul Schrader - A ​transzcendentális stílus a filmben
"A ​filmben a természetfeletti csupán a valóság sokkal pontosabb tolmácsolása, a valós dolgok mintegy bezáródnak." (Robert Bresson) A transzcendentális (latin) jelentése: természetfeletti, érzékekkel nem észlelhető. „A film számára a valóságon túli tapasztalatok közvetítése nehézséget jelent nem csupán a gyakran emlegetett képi reprodukció tökéletessége, hanem a fiImi elbeszélésmód értelmezésének realisztikus konvenciója miatt is” - fogalmazta meg 2001-ben Gelencsér Gábor "Láss Csodát! - Film és transzcendencia" című tanulmányában. E kötet - Paul Schreder tolmácsolásában - három filmrendező életművére építve mutatja be, hogyan lehet mégis megközelíteni a Megközelíthetetlent...

Walter Murch - Egyetlen ​szempillantás alatt
Szerzőifilmes ​Könyvtár 1. kötet Ez a kötet egy rendkívüli utazás a film vágásának roppant bonyolult, de annál izgalmasabb világába.

Søren Kierkegaard - Vagy-vagy
A ​múlt század egyik legnagyobb hatású filozófusának főművét tartja kezében az olvasó - minden bizonnyal a filozófiatörténet egyik legkülönösebb művét. Semmiben sem hasonlít a rendszeres bölcseletekhez: műbírálatok és naplók, lírai tanulmányok és levelek váltják benne egymást, különböző "szerzőktől", akik vitatkoznak egymással, cáfolják és vádolják egymást. A filozófus átöltözetei ezek, s a bonyolult inkognitók rendszerében végül is három magatartás különül el, három életlehetőség (az esztétikai, az etikai és a vallási). Gondolat Kiadó, 1978

Bódy Gábor - Egybegyűjtött ​filmművészeti írások 1.
Kevés ​olyan filmrendezőt ismer a filmtörténelem, akiben a mesterségbeli tudás - az anyag (a celluloid, a videoszalag), az eszközök (kamera- és optikafajták) alapos ismerete - és az elméleti felkészültség, s a képzelet ereje olyan egységben és egymást segítve létezett, mint Bódy Gábor alkotó személyiségében. Az 1970-es években, a magyar társadalom válságos esztendeiben, a hazai és külföldi új hullámok elernyedése után volt ereje újakra törni, a kísérletezés útjára lépni. Jelszavai: új érzékenység - új narrativitás. Jellemzően: a jelszavak álltak tőle a legmesszebb. A jó fogalmazás szépirodalmi kísérletei után fordult tudatosan a film, mindenekelőtt mint nyelvezet tanulmányozása felé, melynek eredményeképpen jól ismerte a legkorszerűbb filmelméleti munkákat, s jó néhány nemzetközi színvonalú írásával maga is hozzájárult annak magas kvalitású műveléséhez. Szerette és gyakran idézte Kölcsey Ferencet, aki szerint a nyelvnek legfőbb művelői: a filozófus és a poéta. Talán azért is, mert Bódy Gábor nemcsak a filmről való gondolkodás egyik legnagyobb alakja a modern filmben, hanem mert - idővel - egyre erősebben mutatkozott meg poétikai ereje is. Különös műve, a Filmiskola, bizonyára ezért tud felemelkedni az ismertterjesztés szintjéről, s lesz „belülről" megfogalmazott filmkészítési gyakorlat, amely nemcsak praktikus ismeretekkel szolgál, de „átörökíti" azokat kérdéseket, problémákat is, amelyekre adott egyéni válaszok nélkül nem létezik a filmről való alkotói gondolkodás. Poétikája természetesen játékfilmjeiben - a magyar filmművészeti maradandó értékeit jelentő - az Amerikai anzixban, a Nárcisz és Psychében, a Kutya éji dalában bontakozik ki legteljesebben, feledhetetlenül. Bódy Gábor filmművészeti írásai ennek a nyugtalan, újakra kész elhatározásoknak s belső forrongásokkal telített alkotói műhelynek elgondolkodatóan lelkesítő dokumentumai. A műfaji sokféleség - elméleti tanulmányok, tűpontos filmelemzések, filmötletek, szinopszisok, nyomtatásban először napvilágot látott forgatókönyvek, (Agitátorok, Amerikai anzix stb.) - színesíti az olvasó kalandját, amelynek során felismer(het)i az állandót is: a gondolkodásra, reflektálásra mindig kész szerzői karaktert. Ez a magyarázata annak, hogy Bódy Gábor filmművészeti írásai - a szó legnemesebb és legteljesebb értelmében - izgalmas olvasmányok. Kötetünk a Bódy Gábor Egybegyűjtött filmművészeti írások című sorozat első darabja.

Nemes Károly - Jean-Luc ​Godard
Godard ​azon kevés filmrendező közé tartozik, akik képesek újra és újra megújulni. Nem csak a hatvanas évek nagy korszakának volt meghatározó alakja, de a mostanában készült filmjei is a filmművészet élvonalába tartoznak, nem csupán halovány utánérzései a régieknek. Godard késői filmjei legalább olyan izgalmasak, frissek és újszerűek, mint a hatvanas években rendezett munkái. Egy régi anekdota szerint az egyik cannes-i filmfesztiválon egy hosszas vita végén Henri-Georges Clouzot a következőt kérdezte Jean-Luc Godard-tól: – Azt ugye azért Ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe, vége?! – Hát persze! Csak nem feltétlenül ebben a sorrendben. wikipedia

Zalán Vince - Gaál ​István krónikája
Pier ​Paolo Pasolini 1965-ben két filmrendező előtt emelte meg a kalapját: az egyik Luis Bunuel volt, a másik a fiatal magyar filmrendező Gaál István, akinek első játékfilmjét, a Sodrásbant az év legemlékezetesebb filmjének nevezte. S valóban: a Sodrásban elsőként adta tudtul a világnak, hogy Magyarországon "másfajta raj" állt a kamera mögé. Gaál István tevékeny részese és meghatározó egyénisége az új magyar film megteremtésének: mint rendező, olykor meg mint operatőr alkotója szociográfiai ihletésű lírai dokumentumfilmeknek (Pályamunkások, Oda-vissza, Cigányok), más filmjeiben Bartók vagy épp Gluck zenéje inspirálja költői képi világ megformálására, de mindenekelőtt játékfilmjei (Sodrásban, Zöldár, Keresztelő, Holt vidék, Legato, Cserepek, Orfeusz és Eurydiké) bizonyítják kivételes filmrendezői tehetségét. Magasiskola című filmjét a cannes-i filmfesztivál zsűrije külön- díjjal tüntette ki. Az ő fordításában ismerhettük meg Renato Mny A film formanyelve és a neves filmrendező, Carlo Lizzani Az olasz film története című művét. Tanított a római filmfőiskolán, a legutóbbi években pedig Indiában vezetett mesterkurzusokat. A kötet föleleveníti e gazdag életpálya kevésbé fontosnak látszó, mégis meghatározó eseményeit éppúgy, mint a nyilvánosság előtt lezajlott történéseit. Érdekes kordokumentumokat (műhelyvitákról készült feljegyzéseket, barátok, alkotótársak - Huszárik Zoltán, Szőllősy András és mások - leveleit, fényképeket, rajzokat stb.) tartalmazó különös életrajz.

Paul Auster - Az ​illúziók könyve
A ​regény elbeszélője egy professzor, akinek családja egy légikatasztrófában meghal. Már-már összeroppan és elhajítja magától az életet, amikor véletlenül lát a tévében egy műsort a némafilmről és benne egy ismeretlen komikus végre megnevetteti. Érdeklődés támad benne iránta és könyvet ír róla, egy napon azonban levelet kap a komikus családjától... A regény újdonsága, hogy a megszokott austeri motívumok mellett filmes eszközökkel is dolgozik. Alapkérdése, hogy élhet valaki egy élethossz alatt több életet, időről időre teljesen hátat fordítva önmagának; hogyan lehet valaki élőhalott, vagyis halott már életében és élő jóval a halála után.

Pethő Ágnes - Múzsák ​tükre
A ​tartalomból: A film mint médium; A köztes-lét metafórái a filméletben; A filmvászon mint palimpszeszt; Film a tükörben; A köztes-lét alakzatai Jean-Luc Godard-tól Peter Greenawayig; Híradás a zûrzavarról; Az intermedialitás mint allegória; Vonatként mozgó képkollázs: a dogma elõtti szem; A film a médiumok útvesztõjében, avagy a hangok ragyogása Dziga Vertov kamerájának tükérben.

Andrej Tarkovszkij - A ​megörökített idő
Andrej ​Tarkovszkij (1932-1986), a közelmúlt filmtörténetének egyik legnagyobb alakja összesen hét egész estés játékfilmet rendezett. Az Iván gyermekkora, az Andrej Rubljov, a Szolaris, a Tükör, a Sztalker, a Nosztalgia és az Áldozathozatal kritikusai szerint "egyetlen óriási mű hét fejezete". Műveinek középpontjában az ember és a világ, az ember és a transzcendens szféra kapcsolata, még inkább konfliktusa áll. Hőse az ember, aki a szenvedés és a fájdalom útján etikai személyiséggé szeretne válni, áldozathozatal által szeretne belépni a közösségbe. A megörökített idő a filmalkotással, a filmkészítés műhelyproblémáival, metafizikai kérdésekkel kapcsolatos gondolatait tartalmazza.

Robert Bresson - Feljegyzések ​a filmművészetről
Robert ​Bresson (1907-) francia filmrendező, a filmművészet egyik legnagyobb alakja. Legjobb filmjeinek - Egy halálraítélt megszökött, A zsebtolvaj, Jeanne d'Arc pere, Vétlen Baltazár, Talán az ördög, A pénz - hősei sokszor a bűn megszállotjai, még többször áldozatok. Utánozhatatlan stílusteremtő. A Feljegyzések a filmművészetről a "filmvilágirodalom" talán legszebb "verseskönyve".

Nagy András - Az ​árnyjátékos
„Az ​"árnyjáték" igencsak kedvelt műfaja volt Kierkegaard-nak. Nemcsak Tivoliban – Koppenhága tarka, dinamikusan fejlődő szórakoztatónegyedében – csodálhatta meg ennek különféle változatait, optikai játékosságát és különös "mimézisét", de vásári arcélfestőktől, papírkivágás-készítőktől kezdődően a színházban felbukkanó "sziluettekig" szemlélhette a "Schattenspiel" megannyi fajtáját és sajátosságát. A XIX. század első felében […] mind fontosabbá váltak a korszak gondolkodói, művészei számára a festészetben érzékelhető és visszaadható fény- és árnyviszonyok, különösen Dánia északi részén, Skagenben, de a Kierkegaard kedvelte Gillelejeében a tengerparton, vagy akár apja szülőföldjén, Jütlandon. Az árnyékok sajátos szerepe, viszonyuk a valósághoz, illúziókeltő erejük és forrásukkal való dinamikus kapcsolatuk folyamatosan foglalkoztatta Kierkegaard-t, olykor éppen műfajteremtő következményekkel […] Kierkegaard úgy döntött, hogy rendkívül jelentős életművének csak egy kis részét hozza létre "ő maga", sokszor nem is a legizgalmasabb szövegeket, hanem Johannes de silentio, Vigilius Haufniensis legyen a szerző, vagy éppen Victor Eremita találja a kéziratokat egy szekreterben, netán Constantin Constantinus fogalmazza meg maradandóan – ő csak szerkesztett, kiadott, kommentált, korrigált. A sor nemcsak folytatható, de éppenséggel folytatandó is, mert akkor értjük meg, hogy Kierkegaard nem pusztán szövegeivel teremtett egészen egyedülálló jelentőségű életművet a XIX. század első felének irodalom- és eszmetörténetében,de alkotásmódjával is: nevekkel, maszkokkal, inkognitókkal, szerepekkel – félrevezetésekkel és játékokkal.”

Arthur Koestler - Sötétség ​délben
A ​Sötétség délben 1940-ben látott először napvilágot, s a század egyik legnagyobb vihart kavart regénye lett. Arthur Koestler fiatalon a kommunista mozgalom vehemens elkötelezettje, a "hitehagyás" friss sebének fájdalmával, ugyanakkor éles logikával és az írói képzelet szenvedélyével írta meg ezt a regényt, amelyben a 30-as évek nagy szovjet pereinek emberi kérdéseit kívánta bonckés alá venni. Kulcsregényt írt ugyan, abban az értelemben, hogy a regény olvasója számára világos: a cselekmény a sztálini önkényuralom világában játszódik és hőse, Rubasov sokban hasonlít a koncepciós jogi procedúrák fővádlottjaira (Buharinra, Radekre és másokra), de a regény problematikája túlmutat a publicisztikus aktualitáson, a felületesen felfogott "politikai botrányon". Nyikolaj Szemjonovics Rubasov, a regény hőse a régi bolsevik gárda vezető alakjaihoz tartozó, a szovjet rendszert a legnagyobb külső nehézségek és belső kétségek között is hűen szolgáló, jelentős funkcionárius, egyik napról a másikra egy börtöncellában találja magát. Vádlói hajdani elvbarátai, s a három kihallgatáson keresztül folyó lelki procedúra tétje: Rubasov belátja-e, hogy az ügy a kommunista forradalom logikája és az áldozatvállalás szelleme szerint a legvégső megaláztatást, el-nem-követett bűnök vállalását, áldozatkén való önfeláldozást várja tőle. A regényíró meggyőző lélekrajzzal, a mozgalom első évtizedei hatalmi mechanizmusának tényszerű ismeretével, és természetesen a modellszerű események tanúságának megfelelően igennel válaszol erre a kérdésre, írói erényeit azonban abban csillogtatja meg, hogy mindezt képes hitelesen, emberi dimenziói szerint ábrázolni. A sztálini korszak napvilágra kerülő dokumentumai mellett a "tárgyi valóság", a "kulcsregény"-jelleg el is veszti jelentőségét - a modern társadalmi üdvtan abszurd logikájának éles kritikai analízise teremti meg a regény atmoszféráját, és ez biztosítja emberábrázolásának erőteljes hatását is. A regény olvasása revelatív élmény, nem a "perek", hanem a század politikai drámáinak egyik kulcsregénye.

Mihail Jurjevics Lermontov - Korunk ​hőse
Minden ​könyvben az előszó az első és egyben az utolsó: vagy a mű célja felől ad felvilágosítást, vagy igazolás és válasz a bírálatokra. Az olvasó azonban a legtöbb esetben nem törődik az erkölcsi céllal és a folyóiratok támadásaival, ezért az előszót el sem olvassa. Kár, hogy így van, különösen nálunk. Közönségünk még olyan fiatal és olyan naiv, hogy meg sem érti a történetet, ha nem talál a végén morált. Nem érti meg a tréfát, nem veszi észre a gúnyt; egyszerűen: rossz a nevelése. Még nem tudja, hogy tisztességes társaságban és tisztességes könyvben nem illik hangosan szitkozódni; hogy a modern műveltség élesebb szerszámot talált fel, amely alig látható és mégis halálos, amely a hízelgés köntösében biztosan talál. Közönségünk olyan, mint a kisvárosi ember, aki két egymással ellenséges udvar diplomáciai képviselőjének beszélgetését lesi meg és azt hiszi, hogy azok ketten, kölcsönös gyengéd barátságból megcsalják kormányaikat.

Johann Wolfgang Goethe - Az ​ifjú Werther szenvedései
"Amit ​csak meglelhettem szegény Werther történetéből, szorgosan összegyűjtöttem, s most átadom nektek, tudva, hogy hálásak lesztek érte. Nem lehet nem csodálnotok és szeretnetek szellemét és jellemét, meg nem könnyeznetek a sorsát. És te, jó lélek, aki ugyanúgy vergődsz, mint ő, meríts vigaszt a szenvedéseiből, s legyen barátod ez a könyvecske, ha a sors vagy önhibád miatt nem találhatsz közelebbit."

Ray Carney - John ​Cassavetes filmjei
John ​Cassavetes amerikai filmrendező, a New York-i filmiskola vezéralakja, sok szakmabéli és filmbarát kedvence, aki élete során távol tartotta magát mind az avantgárdtól, mind Hollywoodtól. Ray Carney, a Bostoni Egyetem professzora Cassavetes hat, talán legnépszerűbb filmjét - New York árnyai, Arcok, Minnie és Moskowitz, Egy hatás alatt álló nő, Egy kínai bukméker meggyilkolása, Szeretetáradat - elemzi tekintélyromboló módon, többféle szempontot érvényesítő megállapításaival sok esetben a filmtörténet és filmesztétika általánosan elfogadott ítéleteivel szembeszállva. Közben azt is megtudhatjuk, hogy a rendező miképpen írta forgatókönyveit, hogyan bánt a színészekkel, hogyan zajlott a forgatás és a munka a vágószobában. Különös filmrendező - különös megközelítésben. A kötetet fotók illusztrálják, amelyeket a Cassavetes-filmek forgatásain készítettek.

Covers_119265
Narratívák ​1. Ismeretlen szerző
25

Ismeretlen szerző - Narratívák ​1.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bódy Gábor - Egybegyűjtött filmművészeti írások II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bódy Gábor - Egybegyűjtött filmművészeti írások III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Scott Kelby - Photoshop digitális fotósoknak (2. kiadás)
KÉSZEN ÁLL A MINDEN SZABÁLYT FELRÚGÓ PHOTOSHOP-KÖNYVRE? A legnagyobb példányszámban eladott Photoshop-könyvek szerzője, Scott Kelby az Adobe Photoshop CS4 legújabb, legfontosabb és legizgalmasabb technikáit mutatja meg a digitális fotósoknak. A díjnyertes, eladási csúcsot döntő mű új változata azt nyújtja a digitális fotósoknak, amit eddig még egyetlen könyv sem: pontosan megmutatja, „hogyan csinálja”. Nem különböző elméletek gyűjteménye, nem azt kéri az olvasótól, hogy kísérletezze ki a saját beállításait, vagy találja ki a megoldást saját magától. Ehelyett az író napjaink vezető digitális fotósai által használt egzakt technikákat mutat be lépésről lépésre, és ami a legjobb, pontosan elmondja, mely beállításokat használja, mikor és miért. Épp ennek köszönheten e könyv előző verziói különböző fotósiskolákon és egyetemeken hivatalos segédanyagként használatos. TANULJA MEG, HOGYAN CSINÁLJÁK A PROFIK! Scott Kelby évente több ezer profi fotósnak tanítja a Photoshop használatát, és szinte kivétel nélkül mindegyikük ugyanazokat a kérdéseket veti fel, ugyanazokkal a problémákkal és kihívásokkal szembesül – és pontosan ezekkel foglalkozik a könyv. Megtanulhatók belőle: * a profik által ténylegesen használt élesítési technikák * profi trükkök a leggyakoribb digitális fényképhibák gyors kijavítására * a lépésről lépésre haladó beállítás, amely garantálja, hogy a nyomat színei tökéletesen megegyezzenek a képernyőn láthatókkal * a HDR (nagy dinamikatartományú) fotók feldolgozása, amellyel egy teljes fejezet foglalkozik * hogyan használhatók ki mesterfokon a CS4 felhasználói felületében rejlő és munkafolyamat-segítő lehetőségei * miként végezhető el szenvedés nélkül a fényképek színkorrekciója * hogyan dolgozhatók fel a RAW formátumú digitális képek (és hogyan használhatók ki a CS4 új Camera Raw-funkciói!) * a feladatok automatizálása * hogyan mutathatók be műveink úgy, ahogy a profik teszik! * továbbá rengeteg olyan módszert, fogást, apró, „bennfentes”-trükköt, amellyel csúcsra járathatja produktivitását! Ráadásként Scott egy bónuszfejezetben leírja az általa használt munkafolyamatot, az elejétől a végéig. Ha Ön digitális fotós, és készen áll a „szakma trükkjeinek” elsajátítására, amelyekkel a vezető profik munkáikat javítják, szerkesztik, élesítik, retusálják és bemutatják, akkor épp a megfelelő könyvet tartja a kezében.

Kollekciók