Ajax-loader

kollekció: Ajánlott könyvek

Kézzel válogatott tartalom, a rukkola ajánlásával.


Paulo Coelho - A ​zarándoklat
Paulo ​Coelho 1986-ban indult el a santiago de compostella-i zarándoklatra. "Azokban a napokban - vallja a szerző - spirituális érdeklődésem abból a meggyőződésből indult ki, miszerint léteznek titkok, rejtélyes utak, amelyeket néhányunk képes lehet megérteni és irányítani, annak ellenére, hogy mindez a legtöbb halandó számára nem sikerülne. Azt gondoltam, hogy ami elvezet az élet rejtélyeinek megismeréséhez, az csak komplikált, nehéz próbatétel lehet." Ez az utazás valódi beavatássá vált, és Coelho minden addigi tudását megváltoztatta annak az egyszerű és természetes igazságnak a felismerése, miszerint "a Rendkívüli az Átlagemberek útján rejtezik". Íróként annak szentelte magát - érthető és gördülékeny stílusában -, hogy feltárja lelkünk belső gazdagságát, és hogy mindannyian részesei lehessünk e felfedezésnek. Tehát A zarándoklat nagyon fontos szerepet tölt be a munkásságában. Nem csak azért, mert ez az első azon kiemelkedő könyvei között, ahová Az alkimista című művét is soroljuk, hanem mert teljes képet fest az olvasó számára Coelho emberi természetéről, filozófiájáról és lélektani kutatásának mélységéről.

Sue Townsend - A ​13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója
1982. ​január 1. Péntek Újévi elhatározásaim: 1. Hű leszek Pandorához. 2. Éjszakára beviszem a biciklit. 3. Nem olvasok fércműveket. 4. Keményen tanulok a vizsgákra, és kitűnőket szerzek. 5. Igyekszem kedvesebb lenni a kutyához. 6. Lélekben megpróbálom megbocsátani Barry Kent bűneit. 7. Használat után kimosom a fürdőkádat. 8. Nem idegeskedem a farkam méretei miatt. 9. Minden este végigcsinálom a gerincnyújtó gyakorlatokat, kihagyás nélkül. 10. Mindennap megtanulok és használok egy új szót.

Jókai Mór - Az ​arany ember
Mikszáth ​Kálmán Jókairól írt könyvében a legpoétikusabb Jókai-műnek nevezi: "Oly szép, mint egy hajnali álom - mondja. - Valahányszor Komáromba megy témáért, mindig aranyat hoz. Komárom az ő Klondyke-ja." Aligha túlzás a kortárs és tanítvány elragadtatott megállapítása. Az arany ember, a legnépszerűbb Jókai-regény, valódi remekmű. Az ifjú olvasókat talán erősebben vonzza A kőszívű ember fiainak hősi romantikája, más korosztályokat talán jobban lenyűgöz az Egy magyar nábob jellegzetes nemzeti koloritja, de Az arany ember olvasottsága sem életkorhoz, sem nemzetiséghez nem kötődik, ez a legtöbbször és legtöbb nyelven megjelent műve. Balatonfüreden írta, mégpedig összesen nyolc hét alatt. A komáromi gyermekkor élményei, férfikorának nagy érzése ötvöződik a teremtő fantáziával. Az örök életű mesén túl ez a mű korának fontos kérdéseire is keresi-kutatja a választ: az egyéni és társadalmi boldogulás megteremtésének lehetőségét.

Aerodr%c3%b3m-001
elérhető
2

Rex Warner - Aerodróm
Ez ​a különös hátborzongatóan humoros regény nyolc évvel George Orwell híres 1984-e előtt, 1941-ben jelent meg. "Szerelmesregény", mert elbeszélője szerelmek között hánykódik, asszonyokat csábít és hagy el - ám igazi szerelme a modern technikával felfegyverzett mindenkori Hatalom, melyet az Aerodrom ördögi parancsnoka testesít meg. Ellene - a Diktatúra ellen, bújjék az akár barna, akár vörös mezbe - küzd a Falu népe, s a valóságra végül is rádöbbenő elbeszélő. A történet izgalmas horror-krimi szálon fut: mögötte azonban a parancsuralmi rendszer és a demokrácia küzdelme feszül.

Rudyard Kipling - A ​dzsungel könyve
Az, ​amit most el akarok mondani, még azelőtt történt, hogy Mauglit kitették a szioni farkascsapatból, s hogy bosszút állt Sir Kánon, a tigrisen. Azokban a napokban volt, amikor Balú tanítgatta a Vadon Törvényére. A hatalmas, komoly, öreg barna medvének nagy gyönyörűsége telt gyors eszű tanítványában, mert az ifjú farkasok csak annyit akarnak a Vadon Törvényéből megtanulni, amennyi az ő csapatjukról és törzsükről szól, s elszaladnak, mihelyt a Vadászó Verset el tudják mondani: „Nesztelen láb, sötétben is látó szem; olyan fül, amely a szelet is meghallja odújában; éles fog: ez az ismertetőjele minden testvérünknek, kivéve a sakált, meg a hiénát, akit gyűlölünk." De Mauglinak, az emberkölyöknek sokkal többet kellett tanulnia ennél.

Ugron Zsolna - Úrilányok ​Erdélyben
Ugron ​Zsolna első regénye valóságos utazás báltermeken és mosókonyhákon, palotákon és romokon, szövevényes rokoni kapcsolatokon és egy sodró szerelmen át a pesti nyüzsgésből a Kárpátok lábához – majdnem az Üveghegyen túlra. Anna irigylésre méltó életet él Budapesten: tökéletes férfi, érdekes tévés munka, sok utazás, nagy társasági élet, ragaszkodó barátok. Ám egy nap különc bécsi nagynénje és egy megrázó találkozás rádöbbenti, hogy szép üvegburája alatt már alig kap levegőt. Útkeresése közben rátalál örökségére – és egy kis erdélyi faluban a mindent felülíró szerelemmel együtt önmagára is. Pillanatképek az erdélyi arisztokrácia elsüllyedt világából, és kései utódaik nem mindennapi hétköznapjaiból.

Boris Vian - Venyigeszú ​és a plankton
A ​kiadó Vian-sorozatának második kötete, a Venyigeszú és a plankton egyfelől két, irigylésre méltó profizmussal megszervezett, fergetegesen erkölcstelen házibuli történetét kínálja az olvasóknak, másfelől pedig betekintést nyújt annak az agyalágyult bürokratákkal teli Hivatalnak a hétköznapjaiba, amelyet egy rövid időre az ifjú, friss mérnöki diplomás Boris Vian is kénytelen volt munkahelyéül elfogadni. A regény szereplői – a szívderítően nimfomán lányok, a holt laza jampecek, a minden őrültségre kész zenészek, a szinte fájón röhejes aktakukacok, az inkontinens vadászblézer, az álnok Venyigeszú, az Alvilágjárókból már jól ismert Antiochio-Őrnagy páros és ez utóbbi jegyese, Óvadóc de la Petrence – valamennyien a szving lüktető ritmusától hajtva rohannak elkerülhetetlen végzetük felé. „Boris, aki kortársai többségéhez hasonlóan igyekezett nem tudomást venni a tragikus valóságról, e struccpolitika kiegészítéseként a passzív ellenállás egy igencsak kellemes formáját választotta: csatlakozott a Franciaország (és különösen a francia ifjúság) erkölcsi megújulásának szükségességét hirdető Vichy-kormány bornírt prédikációra fittyet hányó, feltűnő, hóbortos ruhadarabokat viselő, a jazzt és főleg a szvinget szinte vallásos áhítattal imádó zazou-khoz (jampecok). Nem túlzás kijelenteni, hogy a németek által megszállt Franciaországban, ahol a túlbuzgó kollaboránsok még a germán félisteneknél is szigorúbban ítélték meg és el a jazzt, ezt az „erkölcstelen és értéktelen”, ráadásul „zsidó-néger-amerikai” zenét, a New Orleans-i stílus vagy a szving iránti rajongás – és főleg e zenei műfaj művelése – az ellenállás egy formája volt.” Takács M. József

Wass Albert - Mire ​a fák megnőnek
A ​Habsburg elnyomás XIX. századi világában Wass Albert nem titkolt erdélyi családregénye egyszerre tart társadalmi-nemzeti önvizsgálatot és fájdalmasan felkészítő történelmi memoritert a mai magyar utódnemzedékek számára. A 48-as és a kiegyezéskori nemzedékek meghasonlásának hű tükre ez a kötet.

Joseph Heller - A ​22-es csapdája
Ismét ​egy kitűnő amerikai regény a második világháborúról. Joseph Heller könyve Norman Mailer, James Jones, Irvin Shaw világhírű műveivel egyenrangú alkotás: a legjobbak egyike. Heller tétele, hogy a háború a legnagyobb őrültség, amit az ember valaha kitalált. S ezen az abszurd helyzeten -a háborún - belül minden abszurd, ami csak történik. Sorra feltárulnak a hadat viselő amerikai társadalom ellentmondásai, amelyek közül a leglényegesebb, hogy Yossariannak és társainak, a Pianosa szigetén állomásozó bombázóegység pilótáinak igazi ellensége nem más, mint a saját parancsnokuk, aki a háborút remek alkalomnak tartja a saját karrierje előmozdítására. Yossarian keresztüllát a parancsnokok számításain, és elhatározza, hogy ezentúl csak egy dologra fog ügyelni: a saját testi épségére. Közben persze állandóan összeütközésbe kerül a felsőbbséggel, és folyton beleesik a 22-es csapdájába... A 22-es csapdája abszurd, vad, őrült szatíra, amelynek olvasása közben az ember hahotázik és káromkodik.

Emily Brontë - Üvöltő ​szelek
A ​korabeli kritika értetlenül fogadta ezt a "rendhagyó" regényt, Emily Brontë egyetlen prózai alkotását. Még nővére, Charlotte is jóformán mentegetni, magyarázni, szépíteni próbálja ezt az elemi erejű, jóformán a semmiből kiszökkent alkotást - az _Üvöltő szelek_ második kiadásához, 1850-ben írt előszavában "primitív műhelyben, egyszerű szerszámokkal" készült, gránittömbből durván faragott szoborhoz hasonlítja immár halott húga regényét. Ma már a Brontë nővérek közül a kritika is, az olvasói közvélemény is Emilyt tartja a legnagyobbnak, az _Üvöltő szelek_-et nemcsak jobbnak, mint akár a _Jane Eyre_-t, hanem világirodalmi rangú műnek, a 19. század egyik reprezentatív nagy regényének. Gyűlölet és szerelem együttélését, egymást erősítő-romboló hatását Emily Brontë előtt talán senki, azóta is csak kevés alkotó érzékeltette ilyen elemi erővel. Emily Brontë - írja Ruttkay Kálmán - "nem moralizál, nem a büntető törvénykönyv paragrafusaiban gondolkozik, nem gondol a társadalom működését szabályozó erkölcsi normákkal, nem hívja segítségül az isteni igazságszolgáltatást, s ő maga sem szolgáltat költői igazságot. Nála, mint minden más, a jó és a rossz is a »lenni vagy nem lenni« nagy alapkérdésének függvénye."

Maurice Leblanc - Arsène ​Lupin Herlock Sholmes ellen
Maurice ​Leblanc (1864-1941): francia író, újságíró. 1907-ben indította útjára Arsène Lupin-sorozatát, amellyel a bűnügyi irodalom egyik klasszikusává vált. Hősét valóságos személyről mintázta (de nem egy magyar szélhámosról, mint korábban hitték). Arsène Lupin zseniális kalandor, rokonszenves, "úri" betörő, legyőzhetetlen hős, aki a társadalmon kívül állva, saját erkölcsi törvényei szerint él és oszt igazságot. Bűncselekményeit az író csínytevésnek szelídíti, illetve jogosnak tünteti fel egy olyan morál szemszögéből nézve, amelyet Lupin - egy bankárral beszélve - így fogalmaz meg: "én a lakásokban lopok, te a tőzsdén". Leblanc színdarabot is írt Arsène Lupin címmel, amelyet már 1909-ben bemutatott a budapesti Vígszínház is.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
A ​Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

James M. Cain - A ​postás mindig kétszer csenget
Frank ​Chambers csavargó. Egy nap Nick Papadakis útszéli büféjébe vetődik. Ki akar csalni belőle egy ingyen reggelit s aztán továbbállni. Mégis ott marad, mert Nick munkát ajánl neki - és mert megpillantja Nick feleségét, Corát. A munkát ugyan nem kívánja, de Corát igen. Kurta és brutális bevezető után egymáséi lesznek. Hamarosan eldöntik, hogy meggyilkolják Nicket, de kudarcot vallanak. Nicknek csak megreped a koponyája (azt hiszi, elcsúszott a fürdőkádban), és amíg kórházban van, Frank és Cora elhatározza, hogy megszöknek. Cora az utolsó pillanatban meggondolja magát. Ő marad, Frank egyedül vág neki az útnak. Biliárdozik, nyer, veszít. Aztán újra belebotlik Nickbe... James M. Cain (1892-1977) az amerikai "kemény krimi" egyik legnagyobb művelője. A nyomasztóan és megrázóan sivár történetben (amely Camus Közöny-ének alapjául szolgált) kevés a leírás, célratörőek a párbeszédek, egyszerű célok hajtják a szereplőket végzetük felé, a táj jóformán lakatlan, földrajzi és erkölcsi kapaszkodó alig akad. A megszállottság, az önpusztítás regénye A postás mindig kétszer csenget - amelyet 1934-es megjelenésekor erőszakos és erotikus volta miatt Bostonban betiltottak. Azóta háromszor is megfilmesítették: Luchino Visconti olasz környezetbe helyezte (Megszállottság, 1943), Tay Garnett John Garfielddal és Lana Turnerrel játszatta a szerelmeseket (1946), Bob Rafelson filmje (1981) pedig végképp befuttatta Jessica Lange-et.

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Sok ​regény szól a házasságtörésről, mind közül a leghatalmasabb Tolsztoj Anna Kareniná-ja. Karenina szerelmét és megsanyargatását egy évszázad múltán is közel érezheti magához az olvasó, noha az Anna körül zsibongó nagyvilági társaság elegáns könyörtelenségének rajza immár csak híradás az elsüllyedt történelemből. "A világirodalom legnagyobb társadalmi regénye" - Thomas Mann méltatta így az Anna Kareniná-t - egyszerre volt Tolsztoj művészi búcsúja a szerelemtől és gondolati előkészülete a prófétaszerepre. Egy kötetben szinte két regény: Annáéban Tolsztoj elmondhatta mindazt, amit az érzéki rajongásról egyáltalán tudott, és amit csak művészi alakban mondhatott el, Levinében pedig megfestette önarcképét, a helyzetével erkölcsileg meghasonlott földesúrét, akinek önvizsgálatát és felismeréseit később már csak röpiratok nyelvén vagy a gondolatnak szigorúan alárendelt szépprózában tudta megfogalmazni.

Dénes István - Így ​láttam Afrikát
A ​Nemzeti Múzeum kelet-afrikai vadászexpedíciójának vezetője számol be e könyvben élményeiről és az expedíció munkájáról. Beszámolója útleírás és vadászkönyv is egyúttal, s e szerencsés kettősség külön is fokozza érdekességét. Dénes István eleven utazási és izgalmas vadászélményei elmondása közben arra is módot talál, hogy ismertesse velünk a nomád maszáj törzs sajátos életformáját, a fehér- és fekete vadászok veszélyes foglalkozását s az afrikai vadak szokásait és vadászatát. Írása nyomán megelevenedik előttünk a változatos afrikai táj, amely a vadászt minduntalan új feladatok elé állítja: az ernyőakáciás síkságok, a forró maszáj sztyepp s az ikomai tábor elefántos bozótjai. Olvasás közben magunk is szinte bekapcsolódunk az expedícióba, részt veszünk mozgalmas filmezéseiken, velük együtt vágunk át a nagy vadvédelmi területek: a Serengeti-síkság, a Seronera és a Gorongoro-kráter háboríthatatlan vidékein, s úgy érezzük, hogy a szerény cím ellenére is sok újat tudtunk meg nemcsak a vadászatról, hanem a mai Tanganyika életéről és embereiről is. A könyv 40 fénykép illusztrációt tartalmaz.

Jane Austen - Értelem ​és érzelem
„Könyörgöm, ​könyörgöm, szedd össze magadat, és ne áruld el minden jelenlévőnek, hogy mit érzel!” – szól a józan gondolkodású, higgadt Elinor szenvedélyesen romantikus, impulzív húgára, Marianne-re, akit szerelmi csalódása halálos kétségbeesésbe kerget. A 18.-19. század fordulóján a pénz s az önérdek uralkodik Angliában. A két Dashwood nővérnek, akiknek se vagyona, se rangja, keményen meg kell küzdenie az előítéletekkel és a gazdagság előjogával, hogy elnyerjék a férfit, akire szívük igaz szerelmével vágyódnak. A mások iránt megértő, végtelenül tisztességes Elinor fegyvertelen az olyan szerencsevadászokkal szemben, mint vetélytársnője, Lucy Steele, s Marianne, aki megingathatatlanul hiszi, hogy érzelmei hűek a valósághoz, egy gátlástalan férfi hálójába keveredik. Jane Austen hősnőinek története szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról, s természetesen reményről és boldogságról mesél, s közben lenyűgöző és gyakran kaján képet fest a világról, amelyben a hölgyek legfőbb foglalatossága a férjvadászat. A regény végén Elinor és Marianne természetesen révbe ér, a szívek meggyógyulnak, s az élet megy tovább - ám addig a szerző szórakoztató események és figurák végtelen sorát vonultatja fel, s szerez velük az olvasónak felejthetetlen élményt.

Jake Needham - A ​nagy mangó
Nagymenő ​bűnözök, kisstílű szélhámosok, szex, drogok és korrupció. Isten hozott Bangkokban! New York - Los Angeles - Bangkok. A Nagy Almából a Nagy Narancsba, onnan pedig a Nagy Mangóba, azaz Bangkokba. Tíz tonna pénznek veszett nyoma, hála egy balul elsült CIA-akciónak. Amikor ugyanis az utolsó amerikai katona 1975-ben elhagyta Saigont, magukkal kellett volna vinniük a Vietnami Nemzeti Bank teljes valutakészletét. De csak kellett volna. A lé, nos, az eltűnt. Húsz évvel később arról suttognak, hogy a pénz felbukkant Bangkokban. Itt lép a képbe Eddie Dare, egy lecsúszott ügyvéd San Franciscóból, és egy kivénhedt hippi, Winnebago Jones. Eddie és Winnebago nekivágnak Bangkok fülledt alvilágának, ahol csak egyetlen dologra lehet számítani: bajra, nagy bajra. De van kiút. Csak meg kell találniuk, hova tűnt tíz tonna pénz. Egyszerű, nem?

We%c3%b6res_s%c3%a1ndor_-_b%c3%b3bita
elérhető
75

Weöres Sándor - Bóbita
Nincs ​semminemű elfogultság abban, ha azt állítjuk, hogy a magyar gyermeklíra művészi rangra emelésében nagy része van Weöres költészetének. Ez a költészet az egészen apró miniatűrökben is képes megfogni és megidézni a teljes világot. És képes mindezt a gyermekekkel is megéreztetni, megláttatni. Ezért van kivételes fontossága a kicsik nevelésében ezeknek a verseknek, s ezért tartjuk ezt a kötetet folyton készenlétben, Hincz Gyula elragadóan szép, a lírával összeforrott színes illusztrációival.

Antoine de Saint-Exupéry - A ​kis herceg
A ​varázslatos szépségű meseregény a minden emberben élő gyermekhez szól, szeretetről, összetartozásról, életről, halálról, humanizmusról. A második világháborúban életét vesztett, ma már klasszikusnak számító francia író remekműve 1946-ban jelent meg és indult világhódító útjára. Azóta több tucat nyelvre lefordították, számos magyar kiadást is megért, készült belőle opera, táncjáték, színházi és filmfeldolgozás. Sikerének titka talán az, hogy a távoli bolygóról érkezett kis herceg alakjában egy olyan tiszta, emberséges világ tündököl, amely után mindannyian vágyódunk.

Varró Dániel - Bögre ​azúr
Bűbáj ​és varázslat rejlik Varró Dániel verseiben. Diák még, garabonciás is talán, Nádasdy Ádám és Géher István tanár urakhoz jár szemináriumra. A rímekre, ritmusokra könnyen rátalál, olyan biztonsággal, hogy azt gondolnánk, nem is kereste őket. A rímek és ritmusok és szójátékok és lírai tréfák keresték meg maguknak őt, mert otthonra találtak Varró Dániel költészetében. Verslábaikat a szavak kényesen kinyújtóztatják, tükörképet játszanak vagy visszhangot, s ezeregy más játékot eszelhetnek itt ki. Kötet bögrében úgyse volt még, ebben az itókában van ám néhány csepp nemcsak a mennyeiből, hanem a még mennyeibb Kosztolányi-azúrból is, de az egész mégis csak saját főzet: egy bögre azúr. Tessék kortyolgatni!

Anton Pavlovics Csehov - Négy ​színmű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Daniel Yonnet - Öldöklő ​angyalok
Helyőrség ​az isten háta mögött, egy ólombánya mellett, az algériai-tunéziai határon. A francia újoncok unatkoznak, szidják az életet, a környéket, az arabokat, akikre vigyázniuk kell. De a trágárságokon, a nemi nyomor szülte kényszerfantáziákon át is érezni lehet, mennyire vágyakoznak normális emberi életre. Aztán hirtelen belekerülnek a háború örvényébe, és néhány nap alatt állattá vedlenek: ölnek, gyújtogatnak, állatokat mészárolnak, foglyokat lőnek agyon. Többnapos esztelen menetelés és értelmetlen öldöklés után Émile, a narrátor is elveszti önmagát: maga ajánlkozik, hogy lelőjön egy arab foglyot. "A fellalok ott lihegtek a nyomomban. Perzselte a tarkómat szaggatott lélegzetük. Kiabáltam a többieknek, hogy segítsenek. Hátrafordultak, és röhögtek rajtam, hogy fekszem a porban, és nem tudok mozdulni a félelemtől. Egyre hanfosabban nevettek, látszottak a fogaik, sárgák és hegyesek, mint a vásári szörnyalakoké. Megint ordítottam. És izzadságban fürödve felébredtem. A sátorban beszűrődő fény megnyugtat. Chaupier már elment a kávéért. Egyik ágytól a másikig sétál, farkán a kávéspitlivel. Általában undorodom ettől a látványtól. Ma örülök neki. Meg nem tudnám mondani, hogy miért örülök a röhejes látványnak, de örülök neki. Nincs mindenre magyarázat. Ez van, ezt kell szeretni."

Tony Sciacca - Ki ​ölte meg Marilynt?
1976-ban ​Tony Sciacca, a híres New York-i szerkesztő _Ki ölte meg Marilynt?_ című dokumentum-regénye időzített bombaként robban, hiszen már címében is elveti az öngyilkosság gondolatát, és csupán azt a kérdést teszi fel: ki ölte meg az akkori idők egyik legizgalmasabb szexszimbólumát? A szerző az eredeti boncolási jegyzőkönyvet is közzéteszi (ezt is közli a most először megjelenő magyar változat!), s eszerint csak külső beavatkozás útján juthatott a filmsztár szervezetébe a kábítószer és csak a halál beállta után. 1962. augusztus 4-én halva találták Marilyn Monroe-t, a tízezrek által bálványozott amerikai filmsztárt. Öngyilkos lett! - írta akkor a világsajtó. Ám gyorsan kiderült, hogy a rendőrnyomozó, aki a bejelentésre megjelent a helyszínen, olyan körülményeket észlelt, amelyek gyilkosságra utaltak. Köztudott, hogy a Kennedy-testvérek: John, az USA akkori elnöke és öccse egyidőben álltak intim kapcsolatban az ellenállhatatlan filmcsillaggal. Tudtak-e a gyilkosságról a Kennedyek? Akik a mocskos munkát elvégezték, biztosra akartak menni. Csaknem sikerült is nekik, de a gyanú árnyékát teljesen nem sikerült eloszlatni. Tony Sciacca dokumentum-regénye, miközben végigkíséri egy filmcsillag erőszakos haláláig elvezető életútját, hiteles kor- és társadalomrajzot is nyújt a korabeli Amerikáról. S az, ha csak a titkos ügynökökre és az elhárítással kapcsolatos hírekre gondolunk, aligha különbözik attól, amelyet ma ismerünk. Tony Sciacca könyve azokba a titkokba avat be, amelyek közelébe csak nagyon kevesen juthattak.

Végh Antal - Miért ​beteg a magyar futball?
A ​könyv a következő műveket tartalmazza: Miért beteg a magyar futball? (riport) 90 perc (regény) Szép volt, fiúk! (színmű) 2 novella (1. Az utolsó magyar nemzeti 11. 2. A Rákosi-kupa ) 3 beszélgetés (1. Beteg-e még a magyar futball? 2. Lehet-e Magyarországon futballcsapatot csinálni? 3. Szándékosan kavart vihart? ) Mundial 1982. (tanulmány)

Pokolrasz%c3%a1ll%c3%a1s
Pokolraszállás Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Pokolraszállás
Kötetünk ​a második világháború befejezésének harmincadik évfordulójára készült. Az olvasó három világrész - Európa, Amerika és Ázsia - íróinak, köztük magyaroknak novelláit találja benne a háborúról - a pusztításról, az embertelenségről, a náci haláltáborokról, az ellenállásról, a helytállásról - és a friss békéről. Más-más írói szemléletből, más-más stílusban, más-más nemzeti és irodalmi hagyományból merítve születtek ezek a novellák, de mind a tizenhat elbeszélést a háború elleni tiltakozás és egyazon humanista, antifasiszta gondolat ihlette, s reménység, hogy a szörnyű megrázkódtatás valahára öntudatra ébresztette az emberiséget. Kötetünket mementónak és egyben megemlékezésnek is szánjuk. Azok emlékének ajánljuk, akik emberek tudtak maradni a borzalmak és szenvedések közepette is, akik ellene szegültek az iszonyatnak és az embertelenségnek. Helytálltak a fronton vagy a hátországban - és győzedelmeskedtek, kiharcolták a sebeket ápoló békét.

Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Magyarósi Gizella - Ki ​fogja a kukacot?
Mi ​a barátság? Mit tennél a barátodért? Lehet-e lánynak fiú a barátja? Miért jó a szerelem? A barátság egy életre szóló emlék, sülve-főve be kell tartani, és egy emberből nem állhat össze. "Barátság nemcsak férfi a férfi iránt lehet, hanem férfi a nő, vagy nő a nő iránt is." A szerelem pedig "egész pontosan egy furcsa belső érzés, ami először külsőleg kezd hatni. Megtetszik a hosszú haja, a két szeme vagy a lába vagy akár micsodája". Elég, ha a diáktoll kicsit megbicsaklik, máris nevetünk a félresikerült igazságon. De az is megesik, hogy az elcsépelt közhely így kificamítva lesz megint fényes igazsággá: "A világ egy osztályterem, és sosem tudjuk, ki mellé ültetnek bennünket. A barátság ott kezdődik, hogy megpróbálunk szót érteni egy véletlenül mellénk ültetett személlyel." Egy országos pályázat anyagának a legjavát adjuk közre ebben a kötetben. A pályázatot Marcello D’Orta nápolyi tanító tiszteletére írta ki a kiadó, a kisiskolások badar bölcsességeit a tanító úr fordítója válogatta és fésülte össze.

Woody Allen - Lelki ​jelenségek vizsgálata
Nem ​kétséges, hogy van túlvilág. Csupán az a kérdés: milyen messze van a belvárostól, és meddig tart nyitva? Váratlan események adódnak. Az egyik ember kísértetet lát. A másik hangokat hall. A harmadik arra ébred, hogy bilibe lóg a feje. Ugyan hányan akadnak közöttünk, akik még sohasem érezték tarkójukon egy jéghideg kéz érintését, mikor épp egyedül voltak odahaza? (Én ugyan nem, hál' istennek, de hányan igen!) Mi lehet e tapasztalatok mögött? Vagy ha nem mögöttük, hát előttük? Igaz-e, hogy egyesek képesek a jövőbe látni, vagy szellemekkel társalogni? És van-e rá mód, hogy az ember a halála után is zuhanyozhasson?... Csupa lélekbe markoló, időszerű kérdés. Vajon megfelel-e rá Woody Allen, akit a magyar közönség eddig mint filmszínészt, filmírót, filmrendezőt – Annie Hall, Manhattan, Játszd újra, Sam!, Szentivánéji szexkomédia – ismer? Nem követünk el indiszkréciót, ha eláruljuk: nemcsak ezekre a kérdésekre talál választ a Nyájas Olvasó a Woody Allen humoreszkjeiből válogatott gyűjteményben, hanem a csetlő-botló emberi lét számos egyéb fontos, vagy még fontosabb problémájára. Hogy csak néhányat említsünk, mutatóba: Jó, de képes erre a gőzmozdony?; Kopog a Halál; Kalauz kevésbé ismert balettekhez; Rosszlányok a menzán; Ha az impresszionisták fogorvosok lettek volna – akinek pedig ennyi jó kevés, az lapozzon bele a kötetbe, melynek címe és természetesen legfőbb témája: LELKI JELENSÉGEK VIZSGÁLATA

Roger E. Allen - Micimackó-menedzsment
"Menedzs-ellés ​- mondta Micimackó töprengve. - Nagyon hosszú szó. Bagoly mond ilyeneket. Kapcsolódik kellemes dologhoz? Például...hmm... mézhez?" "Vitathatatlanul és kétségbeejthetetlenül ez a kötet a menedzseléssel kapcsolatos fortélyosságok tudománytalan összefoglalása." (Bagoly) "A tigrisek nem szeretik sem a kukoricát, sem a mézet, de határozottan szeretik ezt a könyvet." (Tigris) "Tudom, hogy én nem számítok. Így az olvasók biztosan átugorják a rólam szóló részeket. Semmiség. Attól én még benne vagyok...." (Füles) "Remélem, jó sokan elolvassák ezt a könyvet, és akkor lehet, hogy Nagyon Fontos Medve lesz belőlem." (Medveczky Medve, azaz Micimackó)

Avery Corman - Kramer ​kontra Kramer
"- ​Billy, ugye tudod, hogy a mami is New Yorkban lakik? - Igen. - Szóval, amikor egy anya és egy apa elválik, néha vitatkozni szoktak arról, hogy melyiküknél lakjon a gyerekük, az anyánál vagy az apánál. No most van egy ember, aki nagyon-nagyon okos. Úgy hívják, hogy bíró. Ez a bíró nagyon sokat tud a válásokról, az anyákról, az apákról és a gyerekekről. Ő dönti el, hogy kinél lakjon a gyerek, mi lesz jobb neki. - És miért dönti el? - Hát, mert ez a feladata. Tudod, ő igen hatalmas ember. - Olyan, mint az igazgató? - Még az igazgatónál is nagyobb. Talárban ül egy nagy széken. Ez a bíró sokat gondolkodott rólunk, terólad meg énrólam meg a mamiról, és úgy döntött, hogy az lesz a legjobb, ha te ezután a maminál laksz. Én pedig nagyon szerencsés vagyok, mert ha a maminál fogsz is lakni, azért minden vasárnap meglátogathatlak." Ez a mára már klasszikussá érett regény - egy válás története, egy ambiciózus fiatal anya karriervágyáé, a négyéves kisfiukkal egyedül maradó apáé, Billyé, a kisfiúé, akinek a maga módján szintén meg kell küzdenie azzal a helyzettel, hogy a szülei később marakodnak érte és fölötte - a kritikusok szerint új irányt szabott a társadalmi gondolkodásnak Amerikában. Része volt ebben a felejthetetlen filmváltozatnak is, amelyben Dustin Hoffman és Meryl Streep játszotta a főszerepeket.

Antoine de Saint-Exupéry - Éjszakai ​repülés
1900-ban ​született Lyonban, arisztokrata családban. 1944-ben tűnt el Korzika fölött, később derült ki, hogy felderítőgépét lelőtték a németek. Élete is, halála is legenda lett. Nem csoda. Hiszen a polgári repülés egyik úttörője volt, a szaharai és atlanti-óceáni postarepülő-vonalak felderítője és megszervezője, így élete bővelkedett regényes-romantikus fordulatokban. Kétszer le is zuhant, de túlélte, bár haláláig sejtjeiben hordta „a gyáva test emlékező iszonyatát". Balesetei, kényszerleszállásai mesebeli tájakra sodorták, megjárta a Kordillerák fagyos kőrengetegét és átvergődött a Szahara izzó holdbéli tartományain. Ám a legizgalmasabb és legfontosabb a szellem kalandja volt számára, a falusi éjszaka magányában, a majdnem üres szobában, az íróasztal mögött megélhető nagy kaland, az írás kalandja.Íróvá a mestersége, pontosabban hivatása avatta: repülésről, repülőkről szól négy regénye, meg arról, ami a XX. század „metró és mozi közé szorult" embernyája fölé szálló, csillagok között bolyongó, tágabb, nem e világi horizontokhoz szokott ember szeme előtt feltárul. Az ég vándora odaföntről új módon veszi birtokba a földet, a felhők magasából már csak a tiszta lényeget, az igazi értékeket látja: az emberi méltóságot, nemességet, az önfeláldozást, hősiességet.Az 1929-ben, a Szaharában írt Déli futárgép-ben, az atlanti-óceáni postarepülő-vonalak felderítésének idején, 1931-ben született Éjszakai repülés-ben és Az ember földjé-ben, amely 1939-ből való, Saint-Exupéry ezeket a már-már lomtálba került értékeket fényesíti ki és mutatja fel, de sallangok, pátosz és illúzió nélkül. A hadirepülő-t már századosként az 1940-es francia összeomláskor írta, a hirtelen elharapódzott kishitűség és fogódzó-nélkül-maradás napjaiban. Az ernyesztő kétségbeesésnek ellenszegülő, kemény, tiszta hangú mű végén Hitvallásba foglalta megtisztult és megújult hitét, azt, hogy milyennek akarja látni az embert. Érvényes erkölcsöt próbált adni az érvénytelen régi helyett, a tettet magasztalva.Egy kiábrándult, ernyedt kor modern lovagja, egy emberszabású heroizmus apostola ő, művei pedig a helytállás, a halállal való szembenézés párjukat ritkító írói dokumentumai.

29
Galaktika ​29. Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Galaktika ​29.
„A ​science fiction híveinek egyik kongresszusán, amelyen hat Nobel-díjas és ötven egyetemi tanár volt jelen, elhangzott az a kijelentés, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom nagyobb erő, mint az atomenergia.” (Jacques Bergier) „A science fiction hibrid termék, amely gyakran se nem tudomány, se nem irodalom a szó igazi értelmében.” (Fred L. Polak) „Úgy látszik, a science fiction korunk mitológiájának megszokott formája: olyan forma, amely nemcsak arra képes, hogy egészen új témákat vessen fel, hanem arra is, hogy magába gyűjtse a régi irodalom témáinak összességét.” (Michel Butor) „A science fiction (művészi szempontból) nagyon különböző szférákban helyezkedik el, a jelentős alkotói fegyverténytől a tisztes átlagon keresztül, egészen a már olvasott motívumok reménytelen egymásbafűzéséig.” (Dr. Otakar Chaloupka) „A tudományos-fantasztikus irodalom valamennyi humán terület közül a legközelebb áll a tudományhoz; e tekintetben csak a filozófia versenyezhet vele. De – ismétlem – humán terület marad, és mentes a tudomány betű szerinti értelmezésétől.” (Julij Kagarlickij) „A science fiction sem a túlzó dicséretekre, sem a szertelen rágalmakra nem szolgált rá, megérdemli viszont, hogy tanulmányunk tárgya legyen.” (Jacques Bergier) Szocialista országok SF íróinak II. Konferenciája, Poznan, 1973. október: a Móra Könyvkiadó díjat kapott a GALAKTIKA kiadásáért. II. Európai Science Fiction Kongresszus, Grenoble, 1974. július: A GALAKTIKA „A legjobb európai science fiction magazin” díjat kapta.

Kollekciók