Ajax-loader

kollekció: Ajánlott könyvek

Kézzel válogatott tartalom, a rukkola ajánlásával.


Ugron Zsolna - Úrilányok ​Erdélyben
Ugron ​Zsolna első regénye valóságos utazás báltermeken és mosókonyhákon, palotákon és romokon, szövevényes rokoni kapcsolatokon és egy sodró szerelmen át a pesti nyüzsgésből a Kárpátok lábához – majdnem az Üveghegyen túlra. Anna irigylésre méltó életet él Budapesten: tökéletes férfi, érdekes tévés munka, sok utazás, nagy társasági élet, ragaszkodó barátok. Ám egy nap különc bécsi nagynénje és egy megrázó találkozás rádöbbenti, hogy szép üvegburája alatt már alig kap levegőt. Útkeresése közben rátalál örökségére – és egy kis erdélyi faluban a mindent felülíró szerelemmel együtt önmagára is. Pillanatképek az erdélyi arisztokrácia elsüllyedt világából, és kései utódaik nem mindennapi hétköznapjaiból.

Wass Albert - Mire ​a fák megnőnek
A ​Habsburg elnyomás XIX. századi világában Wass Albert nem titkolt erdélyi családregénye egyszerre tart társadalmi-nemzeti önvizsgálatot és fájdalmasan felkészítő történelmi memoritert a mai magyar utódnemzedékek számára. A 48-as és a kiegyezéskori nemzedékek meghasonlásának hű tükre ez a kötet.

David Herbert Lawrence - Lady ​Chatterley szeretője
Büntetett ​előéletű regény a Lady Chatterley szeretője. Évtizedeken keresztül botránykő volt, 1928-ban, megjelenésekor pornográfia vádjával elkobozták az angol hatóságok. Szövegét megcsonkitották, nyomdafestéket nem tűrő szavait, mondatait, fejezeteit gondos munkával törölték. Több mint harminc évet töltött le büntetéséből, míg az 1960-as perújrafelvétel rehabilitálta, s végre Angliában is megjelenhetett a teljes szöveg, amely addig csak külföldön nyomtatott kalózkiadásokban volt olvasható. Az elgépiesedett civilizáció, a kiégett racionalizmus tagadásának regénye ez, szenvedélyes, poétikus, fésületlen alkotás. A modern társadalom bajainak orvosságát a természetes ösztönök, az érzelmek, érzékek szabadjára eresztésében, az emberi gyöngédségben látja. Tabukat sért meg, a modern regényirodalomban elsőként ábrázolja kendőzetlenül, szókimondóan a testi szerelmet. Magyar nyelven először 1933-ban látott napvilágot - csonkított formában -, aztán egy fél évszázadon keresztül csak irodalmi legenda volt. Teljes szövegét kapja most kezébe az olvasó, a legenda szétfoszlik, s egy irodalomtörténeti jelentőségű mű foglalja el helyét a könyvespolcon.

Maurice Leblanc - Arsène ​Lupin Herlock Sholmes ellen
Maurice ​Leblanc (1864-1941): francia író, újságíró. 1907-ben indította útjára Arsène Lupin-sorozatát, amellyel a bűnügyi irodalom egyik klasszikusává vált. Hősét valóságos személyről mintázta (de nem egy magyar szélhámosról, mint korábban hitték). Arsène Lupin zseniális kalandor, rokonszenves, "úri" betörő, legyőzhetetlen hős, aki a társadalmon kívül állva, saját erkölcsi törvényei szerint él és oszt igazságot. Bűncselekményeit az író csínytevésnek szelídíti, illetve jogosnak tünteti fel egy olyan morál szemszögéből nézve, amelyet Lupin - egy bankárral beszélve - így fogalmaz meg: "én a lakásokban lopok, te a tőzsdén". Leblanc színdarabot is írt Arsène Lupin címmel, amelyet már 1909-ben bemutatott a budapesti Vígszínház is.

Henryk Sienkiewicz - Quo ​vadis?
A ​Quo vadis Nero félelmetes uralkodása idején játszódik. Egy csodálatos szerelem története bontakozik ki a regény lapjain: Vinicus a gazdag patrícius, beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A lány Plautuis házában él. Plautius felesége Pomponia, már keresztény, s keresztény Lygia is. Nero udvarába hívatja a lányt, s Viniciusnak ajándékozza. Lygia szereti Viniciust, mégis megszökik tőle. A férfi úgy érzi, mindenáron vissza kell szereznie Lygiát. De boldog lehet-e egymással ez a két, olyannyira különböző ember a keresztényüldözés korában? Megérthetik-e egymást? Hiszen mindketten mást tartanak fontosnak az életben, a boldogság s a szerelem sem jelenti számukra ugyanazt. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot, azt a kort, melyben élnek. Róma Nero eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bújkálnak, cirkuszok porondján halnak mártirhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

James M. Cain - A ​postás mindig kétszer csenget
Frank ​Chambers csavargó. Egy nap Nick Papadakis útszéli büféjébe vetődik. Ki akar csalni belőle egy ingyen reggelit s aztán továbbállni. Mégis ott marad, mert Nick munkát ajánl neki - és mert megpillantja Nick feleségét, Corát. A munkát ugyan nem kívánja, de Corát igen. Kurta és brutális bevezető után egymáséi lesznek. Hamarosan eldöntik, hogy meggyilkolják Nicket, de kudarcot vallanak. Nicknek csak megreped a koponyája (azt hiszi, elcsúszott a fürdőkádban), és amíg kórházban van, Frank és Cora elhatározza, hogy megszöknek. Cora az utolsó pillanatban meggondolja magát. Ő marad, Frank egyedül vág neki az útnak. Biliárdozik, nyer, veszít. Aztán újra belebotlik Nickbe... James M. Cain (1892-1977) az amerikai "kemény krimi" egyik legnagyobb művelője. A nyomasztóan és megrázóan sivár történetben (amely Camus Közöny-ének alapjául szolgált) kevés a leírás, célratörőek a párbeszédek, egyszerű célok hajtják a szereplőket végzetük felé, a táj jóformán lakatlan, földrajzi és erkölcsi kapaszkodó alig akad. A megszállottság, az önpusztítás regénye A postás mindig kétszer csenget - amelyet 1934-es megjelenésekor erőszakos és erotikus volta miatt Bostonban betiltottak. Azóta háromszor is megfilmesítették: Luchino Visconti olasz környezetbe helyezte (Megszállottság, 1943), Tay Garnett John Garfielddal és Lana Turnerrel játszatta a szerelmeseket (1946), Bob Rafelson filmje (1981) pedig végképp befuttatta Jessica Lange-et.

Lev Tolsztoj - Anna ​Karenina
Sok ​regény szól a házasságtörésről, mind közül a leghatalmasabb Tolsztoj Anna Kareniná-ja. Karenina szerelmét és megsanyargatását egy évszázad múltán is közel érezheti magához az olvasó, noha az Anna körül zsibongó nagyvilági társaság elegáns könyörtelenségének rajza immár csak híradás az elsüllyedt történelemből. "A világirodalom legnagyobb társadalmi regénye" - Thomas Mann méltatta így az Anna Kareniná-t - egyszerre volt Tolsztoj művészi búcsúja a szerelemtől és gondolati előkészülete a prófétaszerepre. Egy kötetben szinte két regény: Annáéban Tolsztoj elmondhatta mindazt, amit az érzéki rajongásról egyáltalán tudott, és amit csak művészi alakban mondhatott el, Levinében pedig megfestette önarcképét, a helyzetével erkölcsileg meghasonlott földesúrét, akinek önvizsgálatát és felismeréseit később már csak röpiratok nyelvén vagy a gondolatnak szigorúan alárendelt szépprózában tudta megfogalmazni.

Dénes István - Így ​láttam Afrikát
A ​Nemzeti Múzeum kelet-afrikai vadászexpedíciójának vezetője számol be e könyvben élményeiről és az expedíció munkájáról. Beszámolója útleírás és vadászkönyv is egyúttal, s e szerencsés kettősség külön is fokozza érdekességét. Dénes István eleven utazási és izgalmas vadászélményei elmondása közben arra is módot talál, hogy ismertesse velünk a nomád maszáj törzs sajátos életformáját, a fehér- és fekete vadászok veszélyes foglalkozását s az afrikai vadak szokásait és vadászatát. Írása nyomán megelevenedik előttünk a változatos afrikai táj, amely a vadászt minduntalan új feladatok elé állítja: az ernyőakáciás síkságok, a forró maszáj sztyepp s az ikomai tábor elefántos bozótjai. Olvasás közben magunk is szinte bekapcsolódunk az expedícióba, részt veszünk mozgalmas filmezéseiken, velük együtt vágunk át a nagy vadvédelmi területek: a Serengeti-síkság, a Seronera és a Gorongoro-kráter háboríthatatlan vidékein, s úgy érezzük, hogy a szerény cím ellenére is sok újat tudtunk meg nemcsak a vadászatról, hanem a mai Tanganyika életéről és embereiről is. A könyv 40 fénykép illusztrációt tartalmaz.

Robert Merle - Üvegfal ​mögött
A ​regény színhelye a nanterre-i egyetem "üvegfallal" körülvett, zárt világa. Az egyetem és az egyetemi lakótelep négy épületét egy nyolcemeletes toronyház uralja: az egyetem vezetőségének a helységei, tanácstermei. Ez a torony a diákság szemében a hatalom jelképe. A regény cselekményének időpontja 1968. március 22. Ez a nap ugyanúgy kezdődik mint a többi: a kollégium lakói felkelnek, készülnek az előadásokra, reggeliznek, szeretkeznek, veszekszenek, szakítanak, órára mennek, vitatkoznak, gyűléseznek, hangoskodnak és egyre hevesebben tiltakoznak az egyetem ósdi, elviselhetetlen rendszere ellen, végül száznegyven diák - a forrófejű forradalmi "kemény" mag - elfoglalja a tornyot. Robert Merle aki ebben az időben tanára volt a nanterre-i egyetemnek, óráról órára feleleveníti a nap eseményeit, az olvasó pedig együtt él, gondolkodik a sokféle szereplő változó hangulataival, cselekedeteivel, és egyre nagyobb érdeklődéssel követi a mozaikokra töredezett jelenetekből összeállított izgalmas történetet.

Jane Austen - Értelem ​és érzelem
„Könyörgöm, ​könyörgöm, szedd össze magadat, és ne áruld el minden jelenlévőnek, hogy mit érzel!” – szól a józan gondolkodású, higgadt Elinor szenvedélyesen romantikus, impulzív húgára, Marianne-re, akit szerelmi csalódása halálos kétségbeesésbe kerget. A 18.-19. század fordulóján a pénz s az önérdek uralkodik Angliában. A két Dashwood nővérnek, akiknek se vagyona, se rangja, keményen meg kell küzdenie az előítéletekkel és a gazdagság előjogával, hogy elnyerjék a férfit, akire szívük igaz szerelmével vágyódnak. A mások iránt megértő, végtelenül tisztességes Elinor fegyvertelen az olyan szerencsevadászokkal szemben, mint vetélytársnője, Lucy Steele, s Marianne, aki megingathatatlanul hiszi, hogy érzelmei hűek a valósághoz, egy gátlástalan férfi hálójába keveredik. Jane Austen hősnőinek története szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról, s természetesen reményről és boldogságról mesél, s közben lenyűgöző és gyakran kaján képet fest a világról, amelyben a hölgyek legfőbb foglalatossága a férjvadászat. A regény végén Elinor és Marianne természetesen révbe ér, a szívek meggyógyulnak, s az élet megy tovább - ám addig a szerző szórakoztató események és figurák végtelen sorát vonultatja fel, s szerez velük az olvasónak felejthetetlen élményt.

Jake Needham - A ​nagy mangó
Nagymenő ​bűnözök, kisstílű szélhámosok, szex, drogok és korrupció. Isten hozott Bangkokban! New York - Los Angeles - Bangkok. A Nagy Almából a Nagy Narancsba, onnan pedig a Nagy Mangóba, azaz Bangkokba. Tíz tonna pénznek veszett nyoma, hála egy balul elsült CIA-akciónak. Amikor ugyanis az utolsó amerikai katona 1975-ben elhagyta Saigont, magukkal kellett volna vinniük a Vietnami Nemzeti Bank teljes valutakészletét. De csak kellett volna. A lé, nos, az eltűnt. Húsz évvel később arról suttognak, hogy a pénz felbukkant Bangkokban. Itt lép a képbe Eddie Dare, egy lecsúszott ügyvéd San Franciscóból, és egy kivénhedt hippi, Winnebago Jones. Eddie és Winnebago nekivágnak Bangkok fülledt alvilágának, ahol csak egyetlen dologra lehet számítani: bajra, nagy bajra. De van kiút. Csak meg kell találniuk, hova tűnt tíz tonna pénz. Egyszerű, nem?

We%c3%b6res_s%c3%a1ndor_-_b%c3%b3bita
elérhető
79

Weöres Sándor - Bóbita
Nincs ​semminemű elfogultság abban, ha azt állítjuk, hogy a magyar gyermeklíra művészi rangra emelésében nagy része van Weöres költészetének. Ez a költészet az egészen apró miniatűrökben is képes megfogni és megidézni a teljes világot. És képes mindezt a gyermekekkel is megéreztetni, megláttatni. Ezért van kivételes fontossága a kicsik nevelésében ezeknek a verseknek, s ezért tartjuk ezt a kötetet folyton készenlétben, Hincz Gyula elragadóan szép, a lírával összeforrott színes illusztrációival.

Ken Kesey - Száll ​a kakukk fészkére
A ​félig indián származású Ken Kesey fellépése az amerikai irodalom színpadán szorosan követte a hatvanas évek elején a beatnemzedék látványos áttörését. Első regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg, s magyarul is nagy sikert aratott. Merész, egycélú lendület, izgalmas cselekménybonyolítás, kitűnően megszerkesztett jelképrendszer, bizarr és mégis hiteles emberábrázolás jellemzi a művet. A színhely: elmegyógyintézet. A szereplők: ápoltak és ápolók. A téma: talpra tudnak-e még állni a szánalmas emberroncsok. A regény azt sugallja, hogy a reménytelen kiszolgáltatottságban is lázadni kell az embertelenség ellen, mert az áldozat - fájdalmas bár - nem céltalan: talán van még visszatérés az elveszett emberséghez.

Antoine de Saint-Exupéry - A ​kis herceg
A ​varázslatos szépségű meseregény a minden emberben élő gyermekhez szól, szeretetről, összetartozásról, életről, halálról, humanizmusról. A második világháborúban életét vesztett, ma már klasszikusnak számító francia író remekműve 1946-ban jelent meg és indult világhódító útjára. Azóta több tucat nyelvre lefordították, számos magyar kiadást is megért, készült belőle opera, táncjáték, színházi és filmfeldolgozás. Sikerének titka talán az, hogy a távoli bolygóról érkezett kis herceg alakjában egy olyan tiszta, emberséges világ tündököl, amely után mindannyian vágyódunk.

Varró Dániel - Bögre ​azúr
Bűbáj ​és varázslat rejlik Varró Dániel verseiben. Diák még, garabonciás is talán, Nádasdy Ádám és Géher István tanár urakhoz jár szemináriumra. A rímekre, ritmusokra könnyen rátalál, olyan biztonsággal, hogy azt gondolnánk, nem is kereste őket. A rímek és ritmusok és szójátékok és lírai tréfák keresték meg maguknak őt, mert otthonra találtak Varró Dániel költészetében. Verslábaikat a szavak kényesen kinyújtóztatják, tükörképet játszanak vagy visszhangot, s ezeregy más játékot eszelhetnek itt ki. Kötet bögrében úgyse volt még, ebben az itókában van ám néhány csepp nemcsak a mennyeiből, hanem a még mennyeibb Kosztolányi-azúrból is, de az egész mégis csak saját főzet: egy bögre azúr. Tessék kortyolgatni!

Anton Pavlovics Csehov - Négy ​színmű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Daniel Yonnet - Öldöklő ​angyalok
Helyőrség ​az isten háta mögött, egy ólombánya mellett, az algériai-tunéziai határon. A francia újoncok unatkoznak, szidják az életet, a környéket, az arabokat, akikre vigyázniuk kell. De a trágárságokon, a nemi nyomor szülte kényszerfantáziákon át is érezni lehet, mennyire vágyakoznak normális emberi életre. Aztán hirtelen belekerülnek a háború örvényébe, és néhány nap alatt állattá vedlenek: ölnek, gyújtogatnak, állatokat mészárolnak, foglyokat lőnek agyon. Többnapos esztelen menetelés és értelmetlen öldöklés után Émile, a narrátor is elveszti önmagát: maga ajánlkozik, hogy lelőjön egy arab foglyot. "A fellalok ott lihegtek a nyomomban. Perzselte a tarkómat szaggatott lélegzetük. Kiabáltam a többieknek, hogy segítsenek. Hátrafordultak, és röhögtek rajtam, hogy fekszem a porban, és nem tudok mozdulni a félelemtől. Egyre hanfosabban nevettek, látszottak a fogaik, sárgák és hegyesek, mint a vásári szörnyalakoké. Megint ordítottam. És izzadságban fürödve felébredtem. A sátorban beszűrődő fény megnyugtat. Chaupier már elment a kávéért. Egyik ágytól a másikig sétál, farkán a kávéspitlivel. Általában undorodom ettől a látványtól. Ma örülök neki. Meg nem tudnám mondani, hogy miért örülök a röhejes látványnak, de örülök neki. Nincs mindenre magyarázat. Ez van, ezt kell szeretni."

Tony Sciacca - Ki ​ölte meg Marilynt?
1976-ban ​Tony Sciacca, a híres New York-i szerkesztő _Ki ölte meg Marilynt?_ című dokumentum-regénye időzített bombaként robban, hiszen már címében is elveti az öngyilkosság gondolatát, és csupán azt a kérdést teszi fel: ki ölte meg az akkori idők egyik legizgalmasabb szexszimbólumát? A szerző az eredeti boncolási jegyzőkönyvet is közzéteszi (ezt is közli a most először megjelenő magyar változat!), s eszerint csak külső beavatkozás útján juthatott a filmsztár szervezetébe a kábítószer és csak a halál beállta után. 1962. augusztus 4-én halva találták Marilyn Monroe-t, a tízezrek által bálványozott amerikai filmsztárt. Öngyilkos lett! - írta akkor a világsajtó. Ám gyorsan kiderült, hogy a rendőrnyomozó, aki a bejelentésre megjelent a helyszínen, olyan körülményeket észlelt, amelyek gyilkosságra utaltak. Köztudott, hogy a Kennedy-testvérek: John, az USA akkori elnöke és öccse egyidőben álltak intim kapcsolatban az ellenállhatatlan filmcsillaggal. Tudtak-e a gyilkosságról a Kennedyek? Akik a mocskos munkát elvégezték, biztosra akartak menni. Csaknem sikerült is nekik, de a gyanú árnyékát teljesen nem sikerült eloszlatni. Tony Sciacca dokumentum-regénye, miközben végigkíséri egy filmcsillag erőszakos haláláig elvezető életútját, hiteles kor- és társadalomrajzot is nyújt a korabeli Amerikáról. S az, ha csak a titkos ügynökökre és az elhárítással kapcsolatos hírekre gondolunk, aligha különbözik attól, amelyet ma ismerünk. Tony Sciacca könyve azokba a titkokba avat be, amelyek közelébe csak nagyon kevesen juthattak.

Végh Antal - Miért ​beteg a magyar futball?
A ​könyv a következő műveket tartalmazza: Miért beteg a magyar futball? (riport) 90 perc (regény) Szép volt, fiúk! (színmű) 2 novella (1. Az utolsó magyar nemzeti 11. 2. A Rákosi-kupa ) 3 beszélgetés (1. Beteg-e még a magyar futball? 2. Lehet-e Magyarországon futballcsapatot csinálni? 3. Szándékosan kavart vihart? ) Mundial 1982. (tanulmány)

Pokolrasz%c3%a1ll%c3%a1s
Pokolraszállás Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Pokolraszállás
Kötetünk ​a második világháború befejezésének harmincadik évfordulójára készült. Az olvasó három világrész - Európa, Amerika és Ázsia - íróinak, köztük magyaroknak novelláit találja benne a háborúról - a pusztításról, az embertelenségről, a náci haláltáborokról, az ellenállásról, a helytállásról - és a friss békéről. Más-más írói szemléletből, más-más stílusban, más-más nemzeti és irodalmi hagyományból merítve születtek ezek a novellák, de mind a tizenhat elbeszélést a háború elleni tiltakozás és egyazon humanista, antifasiszta gondolat ihlette, s reménység, hogy a szörnyű megrázkódtatás valahára öntudatra ébresztette az emberiséget. Kötetünket mementónak és egyben megemlékezésnek is szánjuk. Azok emlékének ajánljuk, akik emberek tudtak maradni a borzalmak és szenvedések közepette is, akik ellene szegültek az iszonyatnak és az embertelenségnek. Helytálltak a fronton vagy a hátországban - és győzedelmeskedtek, kiharcolták a sebeket ápoló békét.

Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Avery Corman - Kramer ​kontra Kramer
"- ​Billy, ugye tudod, hogy a mami is New Yorkban lakik? - Igen. - Szóval, amikor egy anya és egy apa elválik, néha vitatkozni szoktak arról, hogy melyiküknél lakjon a gyerekük, az anyánál vagy az apánál. No most van egy ember, aki nagyon-nagyon okos. Úgy hívják, hogy bíró. Ez a bíró nagyon sokat tud a válásokról, az anyákról, az apákról és a gyerekekről. Ő dönti el, hogy kinél lakjon a gyerek, mi lesz jobb neki. - És miért dönti el? - Hát, mert ez a feladata. Tudod, ő igen hatalmas ember. - Olyan, mint az igazgató? - Még az igazgatónál is nagyobb. Talárban ül egy nagy széken. Ez a bíró sokat gondolkodott rólunk, terólad meg énrólam meg a mamiról, és úgy döntött, hogy az lesz a legjobb, ha te ezután a maminál laksz. Én pedig nagyon szerencsés vagyok, mert ha a maminál fogsz is lakni, azért minden vasárnap meglátogathatlak." Ez a mára már klasszikussá érett regény - egy válás története, egy ambiciózus fiatal anya karriervágyáé, a négyéves kisfiukkal egyedül maradó apáé, Billyé, a kisfiúé, akinek a maga módján szintén meg kell küzdenie azzal a helyzettel, hogy a szülei később marakodnak érte és fölötte - a kritikusok szerint új irányt szabott a társadalmi gondolkodásnak Amerikában. Része volt ebben a felejthetetlen filmváltozatnak is, amelyben Dustin Hoffman és Meryl Streep játszotta a főszerepeket.

Antoine de Saint-Exupéry - Éjszakai ​repülés
1900-ban ​született Lyonban, arisztokrata családban. 1944-ben tűnt el Korzika fölött, később derült ki, hogy felderítőgépét lelőtték a németek. Élete is, halála is legenda lett. Nem csoda. Hiszen a polgári repülés egyik úttörője volt, a szaharai és atlanti-óceáni postarepülő-vonalak felderítője és megszervezője, így élete bővelkedett regényes-romantikus fordulatokban. Kétszer le is zuhant, de túlélte, bár haláláig sejtjeiben hordta „a gyáva test emlékező iszonyatát". Balesetei, kényszerleszállásai mesebeli tájakra sodorták, megjárta a Kordillerák fagyos kőrengetegét és átvergődött a Szahara izzó holdbéli tartományain. Ám a legizgalmasabb és legfontosabb a szellem kalandja volt számára, a falusi éjszaka magányában, a majdnem üres szobában, az íróasztal mögött megélhető nagy kaland, az írás kalandja.Íróvá a mestersége, pontosabban hivatása avatta: repülésről, repülőkről szól négy regénye, meg arról, ami a XX. század „metró és mozi közé szorult" embernyája fölé szálló, csillagok között bolyongó, tágabb, nem e világi horizontokhoz szokott ember szeme előtt feltárul. Az ég vándora odaföntről új módon veszi birtokba a földet, a felhők magasából már csak a tiszta lényeget, az igazi értékeket látja: az emberi méltóságot, nemességet, az önfeláldozást, hősiességet.Az 1929-ben, a Szaharában írt Déli futárgép-ben, az atlanti-óceáni postarepülő-vonalak felderítésének idején, 1931-ben született Éjszakai repülés-ben és Az ember földjé-ben, amely 1939-ből való, Saint-Exupéry ezeket a már-már lomtálba került értékeket fényesíti ki és mutatja fel, de sallangok, pátosz és illúzió nélkül. A hadirepülő-t már századosként az 1940-es francia összeomláskor írta, a hirtelen elharapódzott kishitűség és fogódzó-nélkül-maradás napjaiban. Az ernyesztő kétségbeesésnek ellenszegülő, kemény, tiszta hangú mű végén Hitvallásba foglalta megtisztult és megújult hitét, azt, hogy milyennek akarja látni az embert. Érvényes erkölcsöt próbált adni az érvénytelen régi helyett, a tettet magasztalva.Egy kiábrándult, ernyedt kor modern lovagja, egy emberszabású heroizmus apostola ő, művei pedig a helytállás, a halállal való szembenézés párjukat ritkító írói dokumentumai.

29
Galaktika ​29. Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Galaktika ​29.
„A ​science fiction híveinek egyik kongresszusán, amelyen hat Nobel-díjas és ötven egyetemi tanár volt jelen, elhangzott az a kijelentés, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom nagyobb erő, mint az atomenergia.” (Jacques Bergier) „A science fiction hibrid termék, amely gyakran se nem tudomány, se nem irodalom a szó igazi értelmében.” (Fred L. Polak) „Úgy látszik, a science fiction korunk mitológiájának megszokott formája: olyan forma, amely nemcsak arra képes, hogy egészen új témákat vessen fel, hanem arra is, hogy magába gyűjtse a régi irodalom témáinak összességét.” (Michel Butor) „A science fiction (művészi szempontból) nagyon különböző szférákban helyezkedik el, a jelentős alkotói fegyverténytől a tisztes átlagon keresztül, egészen a már olvasott motívumok reménytelen egymásbafűzéséig.” (Dr. Otakar Chaloupka) „A tudományos-fantasztikus irodalom valamennyi humán terület közül a legközelebb áll a tudományhoz; e tekintetben csak a filozófia versenyezhet vele. De – ismétlem – humán terület marad, és mentes a tudomány betű szerinti értelmezésétől.” (Julij Kagarlickij) „A science fiction sem a túlzó dicséretekre, sem a szertelen rágalmakra nem szolgált rá, megérdemli viszont, hogy tanulmányunk tárgya legyen.” (Jacques Bergier) Szocialista országok SF íróinak II. Konferenciája, Poznan, 1973. október: a Móra Könyvkiadó díjat kapott a GALAKTIKA kiadásáért. II. Európai Science Fiction Kongresszus, Grenoble, 1974. július: A GALAKTIKA „A legjobb európai science fiction magazin” díjat kapta.

Abe Kóbó - A ​homok asszonya
A ​szerzőt A homok asszonya című regénye tette nevét világhírűvé. A homok, az elementáris, pusztító erő - szimbólum is. Az író a látható világ formáival akarja érzékeltetni a közömbösséget, a fásultságot, amely homokként temeti be, bomlasztja szét az emberek életét.

Helen Fielding - Bridget ​Jones naplója 2. - Mindjárt megőrülök!
A ​Napló ott ért véget, hogy Bridget megkapja álmai férfiját, Mark Darcyt. Bridget Jones naplójának második kötete ott kezdõdik, hogy baj van: Darcy, aki idõnként Bridget lakásán tölti a napot és/vagy az éjszakát, nem hajlandó mosogatni! Azonkívül – vélekednek a barátnõk – bizonyára homokos is, mert egyre többet lebzsel a zsiráflábú, feneke-nincs, egyszóval férfias Rebecca körül... Persze vannak más bajok is: Bridget anyjának legújabb dilije például, hogy Kenyába rohangál szafárit látni és maszájokat fogdosni – egy ifjú kikujut magával is cipel Londonba, hogy véres kardként körbehordozza. Bridget mindezt egy thaiföldi búfelejtõvel próbálja túlélni, ám olyan valódi és álkalandokba bonyolódik, hogy akár élete végéig egy thai dutyiban senyvedhetne, ha ismét meg nem jelenne a színen Mark Darcy.

Krúdy Mária - Szindbád ​gyermekkora
Krúdy ​Gyula gyermekéveiről szól ez az életrajzi regény, azokról az ezerszínű és álmodóan sejtelmes esztendőkről, amelyek az egyik legeredetibb, legtermékenyebb magyar remekíró egész életét döntően meghatározták. S természetesen nem csak erről szól, hanem a legendás hírű nagyapáról is, aki harcolt a szabadságharcban, és Komárom védőjeként vonult el a nagy ostrom után, továbbá a gyöngéd, jő és bámulatos nagymamáról is, meg a szülőkről és testvérekről, a nyíregyházi utcácskákról, amelyeken a gyermek Krúdy futkározott, a szárazmalomról, ahol a parasztokat ismerte meg, Podolinról, a szepességi álomvároskáról, ahol első gyönyörű, regényes szerelmeit szőtte. A könyv nemcsak a már kora fiatalságában is zseniális alkotó ifjúságát és közvetlen környezetét, hanem a magyarság egy különös rétegének sorsát is ábrázolja a múlt század második felének válságokkal terhes és mégis oly gyöngéd színekkel festhető, tarka és ellentmondásos világáról.

György Péter - Apám ​helyett
Hogyan ​jutott el egy magyar keresztény zsidó fiú a bori munkatáborból hosszú élete végére a mai magyar szélsőjobbhoz? György Péter megkeresi és bejárja nemcsak a '44-ig, de az azóta eltűnt múltakat is, hogy megválaszolja e kérdést, megrajzolja apja és saját szellemi életrajzát. Az Apám helyett hol lírai, hol provokatív korrajz a szocializmusról, amely naplóbejegyzések, dokumentumok, versek, filmek megidézésével mutatja be az elfojtás és elhallgatás máig tartó kultúráját, a pusztító amnézia következményeit. Becsületes könyv, nem ártatlan számvetés. Felhívás magányos és nyilvános gondolkodásra, emlékezés és emlékeztetés.

A_magyar_helyes%c3%adr%c3%a1s_szab%c3%a1lyai
elérhető
10

Ismeretlen szerző - A ​magyar helyesírás szabályai
A ​magyar helyesírás új, a Magyar Tudományos Akadémia által alkotott és jóváhagyott szabályzata: a 12. kiadás. - A magyar helyesírásra vonatkozó szabálypontok példákkal - A szabályzathoz szervesen kapcsolódó szótár a megfelelő szabálypontokra való hivatkozással - A 11. és a 12. kiadás közti különbségek és változások felsorolása, példákkal - Jól használható tematikus tárgymutató - A nyomtatott műhöz annak tartalmával azonos internetes hozzáférés két évig

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​írások
Weöres ​Sándor verses munkáinak csaknem egészét foglalja magába ez a gyűjtemény: s tartalmazza prózájának egy részét is. Korai verseitől legfrissebb írásaiig rajzolódik ki lírájának vonala. A magyar irodalomban kivételes ennek a műnek sokarcúsága - a természeti erők elevenségével csúszik ki a meghatározások kereteiből. Sokfelé ágazó, autonóm teljességű költészet a Weöres Sándoré, s ezt az autonómiát híven tükrözi kötetünk kompozíciója is: csak laza vezérfonala az időrend, ám nagy, részben tematikus, részben más, rejtettebb azonosságokat, rokonságokat felmutató ciklusai nemegyszer a legkülönbözőbb periódusok írásait szívják magukba. Weöres szuverén biztonsággal mozog a művek benső rétegeiben, s szemünk előtt építi, teljesíti ki köreit, az intimtől a kozmikusig. Weöresnek személyes tulajdona mindaz, amit valaha írtak magyar nyelven - s mindaz, amit írhattak volna. S "nyelvtudása" nem ismer korlátokat, valami módon minden nyelvi tényről tudomása van, arról, ami valóban volt, s arról, ami lehetséges, személyiségének alkotórésze minden mítosz - ami valóban volt, s ami lehetett volna. Olyan ez a költészet, mint egy bolygóközi kaleidoszkóp: keveredik benne az ismerős, a saját tartalmainkkal rokonítható az ismeretlennel. S ez a tökéletes művészet - ha nem is mindig rögtön szembetűnően - mély és igaz emberi tartalmakat hordoz.

Karinthy Frigyes - Az ​emberke tragédiája
Az ​emberke tragédiája Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról reprint kiadása. A versikéket írta Karinthy Fricike, aki 1936-ban írta ezt a gyöngyszemet. Kis híján elkallódott. Az író az elkészült művet átadta Ascher Oszkárnak, a kitűnő előadónak, hogy megtanulja. Ascher író barátai társaságában felolvasta. Egy közülük kölcsönkérte tőle egy napra -- és elvesztette. Ascher, nem sejtve semmi rosszat, még egy példányt kért Karinthytól, mire azt a választ kapta az ijedt írótól, hogy csak ez az egy példány volt belőle. Halála után, hagyatékát rendezve egy padlásról lehozott láda tízezernyi papír fecnijén beküldött dilettáns írások, újságok és levelek között megtalálták két jelenet híján a teljes művet. A hiányzó részeket fia, Karinthy Ferenc pótolta.

Zsámboki Mária - Tűnő ​árnyékom közepében
Ezek ​a finoman lebegős, gazdag színvilágú novellák egy kiváló író munkái, aki ritkán látható arányérzékkel tudta megformálni történeteit a varázslatos gyerekkorról, a családi titkokról és a felnőtt nővé érés kínjairól, örömeiről.

Kollekciók