Ajax-loader

Kelemen Tünde

Rate_positive 60 Rate_neutral 0 Rate_negative 0

43 napja velünk van 0 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas

Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.


Gerlóczy Márton - Igazolt ​hiányzás
Idilli ​boldogságban, részben vidéken eltöltött gyermekkora után a 21 éves szerző megvívta kilátástalannak tűnő harcát a hagyományos és "liberális" oktatási intézményekkel, édes- és nevelőapáival, a betonsivatagos, fővárosi környezettel, egyszóval: a nagy, büdös élettel. Erről számol be ellenállhatatlan sodrással és kíméletlen humorral az érettségiig el se jutott "rossz tanuló", akitől megannyi "eminens" sokat tanulhatna. "Az írás, az igazi írás - igazírás - radikális tett. Nem lehet tekintettel sem Istenre, sem emberre, sem senki másra. Gerlóczy Márton első regénye ilyen írás. Olvasható pedagógiai regényként, családregényként, ifjúsági regényként, pszichológiai regényként, kalandregényként, mindegy. Rólunk szól. Minden oldaláról, minden soráról az olvasónak saját maga jut eszébe." Bächer Iván Gerlóczy Márton első regénye, az "Igazolt hiányzás" szikrázóan tehetséges munka. Árnyalt, pontos, színes; birtokában van az írói kifejezés teljes eszköztárának. Élményvilága magától értetődően behatárolt. Életkora miatt ennél tágabb nem is lehetne. Ha összegeznem kellene a véleményemet, írója óriási ígéret, s joggal remélhetjük, hogy ezt az ígéretet be is váltja. Ehhez minden adottsága megvan. Göncz Árpád "Hát ilyen nincs! Hihetetlen. Húsz éves. Na, jó huszonegy. És így ír! Honnan pattant elő? Honnan? Ilyen fegyverzetben? Mindegy, itt van, megérkezett. Üdvözölni kellene, nem? Megteszem én, egyike első olvasóinak. Az egyszerű olvasó. Íme. Isten hozott a magyar irodalomban, Gerlóczy Marci. Márton. Jancsó Miklós Forrás: http://www.gerloczymarton.hu/

Grecsó Krisztián - Megyek ​utánad
"Hogy ​lehet gondolkodni, ha szép lányok jönnek?" Elfeledett, rejtőzködő utak hálózzák be a fülledt alföldi falu földjeit, ahol Daru, a kamaszodó fiú küzd bandavezéri pozíciójáért, az önbecsülésért és szerelemért: egyszóval az életéért. Ha ő nem menne végig ezeken az ösvényeken, elkopnának, beleolvadnának a határba, megszűnne valami hallatlanul fontos, és az emlékezet jóvátehetetlenül megsérülne. Daru élete, sorsa is ilyen: makacsul járja az érzelmek elágazó csapásait, múltban és jövőben, közben mindegyik kapcsolatában elveszít magából valamit, mindegyikbe belehal egy kicsit. Így válik felnőtté. A sebek, varratok és hegek sokasodnak, szíve talán kérgesebb lesz, de a legutolsó, okos és érett viszonyban is ugyanaz a szenvedély izzik, mint a legelsőben. Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, ha nem a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru sorsával ismerkedünk. Jön utánunk, nem ereszt.

Mihail Pljackovszkij - A ​sün, akit meg lehetett simogatni
Hápisápit, ​a kacsát, Luszt, az elefántot, Csahost, a kiskutyát és a többi, szárazföldön és vízben, ház körül és a rengetegben élő állatot már a legkisebbek is személyes jó barátnak érzik. És belopódzik ismerőseik egyre táguló körébe Csíkoska, a tigris, aki nagyon szeretne repülni, Trikó, a zebra, aki már unja, hogy olyan csíkos, mint egy matrac, Balegyenes, a lobbanékony természetű oroszlán, Torzsarágó, a nyuszi, aki senkitől sem fél, Ábécé, a csacsi, no meg Bogárka, aki olyan aprócska, hogy még nevet adni is elfelejtettek neki. A népszerű író-grafikus szerzőpár könyvét az újabban felnőtt óvodások és kisiskolások kezébe ajánljuk.

Csáki Judit - Alföldi ​színháza
Nemzeti ​Színház, 2008-2013. Sokunk színházi és színháztörténeti ismerete nem tud fölidézni még egy ennyire sikeres és tartalmas öt esztendőt a Nemzeti Színház történetéből. Csupa remek előadás? Egy frászt. Ilyen meg olyan. Csupa rendkívüli színész? Egy frászt. Ilyen meg olyan. Új közönség? Igen. Nemzetközi terep? Igen. Milyen igazgató Alföldi? Hogyan változott az extravagáns celeb megfontolt, érett vezetővé? Botrányok? Dögivel. Parlamenti szereplés? Szinte "repertoárdarab". Csúcsok? Szép számmal. Bukás? Akad. Bánk bán, Csongor és Tünde, Az ember tragédiája. Moliere, Shakespeare, Schiller. Heiner Müller, Klaus Mann, Martin Sperr, John Osborne. És mit mondanak mások? Írók, rendezők, színészek, bentről és kintről. Megszólalnak - van véleményük. Nevek. Udvaros, Závada, Serban, Rába, Sinkó, Törőcsik, Ascher, Térey, Mohácsi, Esterházy, Znamenák, Parti Nagy, Nádasdy, Gergye, Radnay - és sokan mások. Csáki Judit írja, Alföldi Róbert kommentálja. Alföldi színháza - öt nemzeti év.

J. M. Coetzee - Alkonyvidék
A ​Nobel-díjas dél-afrikai író első könyve az Alkonyvidék. Két különböző világ jelenik meg a könyv két kisregényében, de közös témájuk a hatalmi viszonyok összetett és ellentmondásos jellege. A Vietnam-projekt főhőse az Egyesült Államok háborús propagandáját és pszichológiai hadviselését tanulmányozza egy kutatóintézet könyvtárának biztonságos falai között, miközben magánélete és munkája óhatatlanul, fokozatosan összeolvad. A hatalmi harcok más fajtáját mutatja be Jacobus Coetzee elbeszélése, amelyben egy tizennyolcadik századi búr felfedező az őt ért vélt és valós megaláztatásokért bosszút áll a hottentotta bennszülötteken.Coetzee jellegzetes, a metafikciót sem nélkülöző, intenzív, tiszta és erőteljes stílusában mutatja be, hogy a kolonializáció természete változatlan formában meghatározza a Nyugat és a Kelet egymáshoz fűződő viszonyát. Legyen az évszám 1970 és 1760, a fehér felfedező önazonosságának a záloga a hódítás és a meghódított területek kultúrájának görcsös érteni akarása.

Bödőcs Tibor - Addig ​se iszik
„Mikor ​a szerzőt megismertem, még nagyképűen vallotta: „Hárman nem írunk: Szókratész, Jézus és én.” Aztán megtört, és írni kezdett, paródiákat, persze – és megállt a kanál a levesben, de úgy, hogy a fal adta másikat. Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót nyelt, szürke, humordeficites honi literatúrában, mint egy falat kenyérre. Bödőcs írásaiban a páratlan irodalmi műveltség találkozik az igazi humorral Karinthy boncasztalán. Apját kérdezték, mit szól, hogy fia már ír is. „Addig se iszik” – válaszolta a bölcs öreg, és igaza volt: Tibor írás közben sose iszik. (Hmm…) Mert ilyen az irodalom: nevel, tanít, szórakoztat – és amíg írunk vagy olvasunk, addig se iszunk. Tisztelet a kivételnek. Fogadják tehát szeretettel az irodalmi paródia Lemmyjét, a magyar humor Billy, a Kölyökjét, a búcsúszentlászlói Rabelais-t. „Tessék mosolyogni!” “ Cserna-Szabó András

Térey János - Teremtés ​vagy sem
Mi ​köze van Lars von Trier Melankólia című filmjének Berzsenyi Dániel költészetéhez? Hogyan kerülhet egy fejezetbe a Depeche Mode és Csajkovszkij, Dave Gahan és Bartók Béla? Mi inspirálta A Nibelung-lakópark és az Asztalizene című drámákat? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat az olvasó Térey János új kötetéből, mely több mint húsz év összegyűjtött esszéit tartalmazza a magyar költészetről, kortársairól, a műfordítói mesterségről, épületekről, városokról és zenekarokról, valamint saját műveiről is. A kortárs és klasszikus kultúra arcképcsarnokában járva Térey lefújja a port a bálvánnyá merevedett slágerszerzőkről, elfeledett arcképeket ás elő, az untig ismert portrékon pedig olyan részletekre mutat rá, melyek eddig mindannyiunk figyelmét elkerülték. Tehát maga is azt teszi, amit szerinte Kovalik Balázs az operával: alázattal szedi atomjaira a múzeumot.

Jo Nesbø - Hóember
Harry ​Hole, az oslói rendőrség különc főtisztje az ősz elején névtelen levelet kap, Hóember aláírással. Amint lehull az első hó, titokzatos eltűnések, bestiális gyilkosságok sora kezdődik a norvég fővárosban. Az áldozatok egytől-egyig családos nők, s az esetek riasztó hasonlóságot mutatnak évekkel ezelőtti eltűnési ügyekkel. A rendőrség sorozatgyilkosra gyanakszik, ugyanis az elkövető különös nyomot hagy maga után: egy-egy hóember őrzi a tetthelyeket.

Michael Cunningham - Az ​órák
Michael ​Cunningham, a kortárs irodalom egyik legizgalmasabb alakja, Órák című regényéért 1999-ben elnyerte a PEN-klub Faulkner-díját, valamint az irodalmi Pulitzer-díjat. A könyv három nő sorsán keresztül tér és idő metafizikus kapcsolatának szívszorító élményét nyújtja. Első helyszíne London, az idő pedig a második világháború kezdő napja. Virginia Woolf írónő öngyilkosságot követ el. Teste ott lebeg a folyóban, melynek hídján anyukájával éppen átsétál egy kisfiú. A következő helyszín New York City, a XX. század végén. Clarissa Vaughan könyvkiadó éppen virágot vásárol barátjának, Richardnak, a beteg homoszexuális költőnek, aki most nyert el egy rangos irodalmi díjat. A harmadik idősíkon a második világháború után vagyunk, Kaliforniában, ahol Laura Braun háziasszony neveli fiát, egy meglehetősen fojtogató légkörű házasságban. Cunningham kivételes könnyedséggel és biztonsággal teremt kapcsolatot a három nő sorsa között. S miközben a regény ide-oda ugrál a XX. században, az író tiszta, erős, költői hangon mesél el történeteket emberekről, akik szerelem és magány, remény és elkeseredés konfliktusaiban próbálnak értékes életet élni, nem egyszer családjuk, barátaik és szeretőik ellenében. A könyvből Meryl Streep, Nicole Kidman és Julianne Moore főszereplésével nagysikerű film készült, mely már látható a magyar mozikban is..

Khaled Hosseini - Papírsárkányok
Afganisztán, ​70-es évek, a béke utolsó évei. Egy gazdag és egy szegény családból származó kisfiú együtt tölti gyerekkorát. Összekötik őket közös élményeik és kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés. Egy szörnyű esemény azonban örökre megváltoztatja a két fiú életét. Amir cserbenhagyja barátját, Haszant. A gondtalan gyerekkor ezzel véget ér. Amir hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, ám nem tud szabadulni egykori tette miatti bűntudatától. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. A megtépázott, vérzivatarok áztatta ország romjain végre jóváteheti azt, amit elrontott, és megszabadulhat a bűntudat és a fájdalom terhétől. A hol izgalmas, hol szívszorító fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét. Egy korábban a világ szeme elől eldugott ország népével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, testközelben érezhetjük Afganisztánt, amely az új évezred világpolitikájának sarkpontjává vált. Megjelenése óta a Papírsárkányok folyamatosan az amerikai toplisták élén áll. Lefordították az összes európai nyelvre, de megjelent héberül, kínaiul és arabul is. Az amerikai kritikusok az évtized regényének titulálták.

Margaret Atwood - A ​szolgálólány meséje
A ​regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ... A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből - a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével - szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Michael Cunningham - Jellegzetes ​napok
Az _órák_ ​Pulitzer-díjas szerzője ezúttal újabb sikerkönyvvel jelentkezik. A múltban, jelenben és jövőben játszódó három izgalmas történetben ugyanazok a kulcsfigurák: egy kamaszfiú, egy férfi és egy nő. A "Benn a gépben" kísértethistória, amely az ipari forradalom idején, a gépkorszak hajnalán játszódik, ahol ember és gép először feszül egymásnak. "A gyermekek keresztes hadjárata" ízig-vérig mai történet, amolyan detektívregény, amely egy látszólag véletlenszerűen robbantgató terrorista csoport üldözését és felszámolását követi nyomon. A százötven év múlva játszódó "Akár a szépség"-ben New Yorkot ellepik az első olyan lakott bolygóról érkező menekültek, amellyel a Föld népe kapcsolatba lépett. És mindegyik epizódban ott rejlik olykor nem is annyira eldugottan Walt Whitman ihlető szelleme, aki a következőt ígérte jövendő olvasóinak: Nem számít az idő, sem a hely Veletek vagyok. Amiképp a maga eredetiségével és bátorságával Cunningham is az olvasókkal van a Jellegzetes napok minden egyes lapján.

Aldous Huxley - Nyár ​a kastélyban
Ifjúkori ​csoportkép júliusi napsütésben, a háttérben parkkal-kastéllyal, rokokó keretben. Csakhogy a két világháború közti Anglia szellemi elitjét és aranyifjúságát mintázó arcmások mintha karikaturisztikusan eltorzítva, a megjelenített szereplőket olykor teljesen kitakaró párbeszéd- és gondolatbuborékok mögül sejlenének elő. A külvilág zajától elzárt, patinás Wimbush-rezidencián egy többhetes víkendre egybegyűlt vendégek és házigazdáik nem annyira megjelenésükkel, mint inkább beszédstílusukkal és egymással megosztott ideáikkal idézik meg a korszak kiemelkedő egyéniségeit – a tendenciózusan elrajzolt filozófust, Bertrand Russellt, az író H. G. Wellst, a festőművész Mark Gertlert vagy a szalonjáról híres művészetpártolót, Lady Ottoline Morrellt – és a társasági élet örökzöld típusfiguráit is: a kékharisnyát, a végzet asszonyát, a szívtiprót és a csak vágyaiban merész hősszerelmest. A komikus fordulatokban csöppet sem szűkölködő cselekmény savát-borsát a kastély és a birtok különféle színhelyein zajló eszmecserék adják. Ezek közül a legizgalmasabbak azok, melyekben a kezdő író későbbi főművében, a Szép új világban kibontott elképzelései – a minden részletében kitervelt, elviselhetetlenül boldog jövő próféciái – nyernek még vázlatos, ám máris jól felismerhető megfogalmazást. Könnyed, párbeszédes esszébetéteivel, paródiába hajló történelmi anekdotáival és játékosan ellenpontozó szerkezetével ez az 1921-es regényfantázia mintha egy jóval későbbi korszak – a posztmodern századvég – stílusát is megelőlegezné. A Nyár a kastélyban nemcsak gondolatébresztő, de minden évszakban üdítő, derűsen szórakoztató olvasmány.

M. C. Beaton - Agatha ​Raisin és a balszerencsés boszorka
Agatha ​mostanában rájár a szerelmi bájitalra… Egy korábbi nyomozása alkalmával az elvetemült gyilkos rosszindulatú machinációinak köszönhetően foltokban kopaszodó Agatha a tengerparti Wyckhaddenben keres menedéket, amíg visszanöveszti a fürtjeit. A helyi boszorkánytól vásárolt hajszesznek köszönhetően a tincsei ismét lobogni kezdenek, csakhogy a boszorkányt váratlanul agyonütik. Agatha elegánsan kopottas szállodájának különös idős vendégei eleinte ártalmatlannak tűnnek, de amint Agatha mélyebbre ás, olyan titkokat fedez fel, amiket jobb lenne elfeledni, és olyan erős indítékok nyomára bukkan, amelyek valakit bosszúra sarkallhatnak. Jimmy Jessop rendőrfelügyelő a szerelmével üldözi, miközben a gyilkost keresve Agatha egyre ingoványosabb területekre téved, s végül tanácstalanságában kénytelen lesz maga is varázslathoz folyamodni…

M. C. Beaton - Agatha ​Raisin és a boszorkányos borbély
Miután ​csúfos kudarcot vall a házi hajfestéssel, Agatha Raisin, a házsártossága dacára is szeretni való amatőr detektív a közeli Eveshamben működő híres-nevezetes borbélyhoz fordul segítségért. Az elbűvölő Mr. John nem csupán Agatha frizuráját varázsolja újjá, de a szívét is rabul ejti. Ám Mr. John korántsem az, akinek látszik: a szóbeszéd szerint korábbi hölgyvendégei közül néhányan egyenesen rettegnek tőle. Lehetséges, hogy Mr. John csakugyan gátlástalan zsaroló? Amikor gyilkosság történik a fodrászszalonban, ismét Agathának kell fényt derítenie az igazságra és lelepleznie a tettest, mielőtt még nem késő. A skót írónő regénye – mint valamennyi Agatha Raisin-könyv – izgalmas krimi, nagyszerű szatíra a londoni és a vidéki életről, remek karakterekkel és pergő, fordulatos cselekménnyel. Az amatőr detektív kiválóan megrajzolt figuráját kritikusok és olvasók egyaránt megszerették; a sorozat már a 21. kötetnél tart.

H%c3%b3
elérhető
74

Orhan Pamuk - Hó
"Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzések.Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalmi és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Pamuk Béke-díjjal jutalmazott író.

Carlos Ruiz Zafón - Angyali ​játszma
A ​húszas évek Barcelonájában egy titokzatos idegen felkeres egy reménytelenül szerelmes fiatal írót. Visszautasíthatatlan ajánlatot tesz neki: rengeteg pénz, és talán egyéb jutalmak is várják, ha megbeszélt időre megírja a Könyvet, amely mindenek feletti hatalommal bír. Az író elvállalja a munkát, és ezzel ördögi csapdába kerül; hidegvérű gyilkosok, kegyetlen kopók, áruló barátok és csalfa szerelmek kísérik temetőkön és kísértetkastélyokon át, hogy végtére is leleplezze azt, aki a szálakat mozgatja. Kezdődjön hát az ANGYALI JÁTSZMA… Carlos Ruiz Zafón a világ egyik legismertebb írója. A szél árnyéka című első regénye hatalmas nemzetközi sikert aratott. Művei több mint negyven nyelven jelennek meg, páratlan hangulatú, szépséges, érzelmes és filmszerű regényeivel olvasók millióit hódította meg világszerte. Lenyűgöző új regénye valóságos labirintus, tele titkokkal, szenvedéllyel, és a könyvek iránti sosem múló szerelemmel. „Egy regény tele ragyogással és rejtélyes útvesztőkkel. Fantasztikus olvasmány.” – Stephen King

Virginia Woolf - Flush
"...Flush, ​mint életrajza bizonyítja, egészen rendkívüli módon érzékeny volt az emberi hangulatok iránt." Elizabeth Barrett angol költőnő s kedves spánielje hiteles történetét veheti kezébe az olvasó. Virginia Woolf kitűnő stílusában mutatja meg a két lélek találkozásának rejtett pillanatait.

Salman Rushdie - Hárún ​és a mesék tengere
Salman ​Rushdie korunk legnagyobb mesemondója „Volt egyszer Alifbá országában egy szomorú város, minden városok legszomorúbbika […] Ennek a városnak az útvesztőiben, túl a tört szívekre emlékeztető romházak negyedén, élt egy Hárún nevezetű vidám kis fickó, egyetlen gyermeke a mesemondó Rasíd kalifának, kinek vidámságáról regéket regéltek szerte a szomorú városban […] Aztán valahogy minden elromlott. Talán beszivárgott végül a város szomorúsága az ablakon. Mikor egy nap, strófa közben, mintha csak kikapcsolták volna, elhallgatott Szoraja éneke, Hárún tudta, hogy bajok lesznek. De hogy mekkorák, azt nem is gyanította.” Salman Rushdie indiai születésű brit író, akire mohamedán vallási vezetők kimondták a fatvát. A MAN Booker-díjas szerző neve komoly irodalmi védjegy, az író számos nemzetközi zsűri tagja, regényei világszerte sikerlistásak. Háromszor nősült, két fia van, jelenleg Padma Lakshmi modellel él New Yorkban.

Szovátai Vass - 500 ​kedvenc muffin
Mindazok ​számára ajánljuk ezeket a recepteket, akik szeretik a megszokott ízeket, de a különleges ételeket sem vetik meg. Az összegyűjtött ételekhez felhasznált nyersanyagok, fűszerek nagy része ismert, és a konyhatechnikai eljárások is egyszerűek. Az ételek úgy lettek összeválogatva, hogy mindenki megtalálja benne a kedvére valót, a kezdő háziasszonytól a gyakorlott nagymamáig.

Agatha Christie - Nyílt ​kártyákkal
Ebben ​a krimiben négyre korlátozódik a gyanúsítottak száma. De ne higgyük, hogy így kevésbé izgalmas a történet. Mind a négy embernek volt oka és lehetősége is a tett elkövetésére. Ismét Poirot szürke agysejtjeire vár a feladat, hogy kiderítse az igazságot.

Wladimir Kaminer - Orosz ​diszkó
"Berlint ​látni... és bevenni!" - hirdeti egy orosz nyelvű útikalauz, némi éllel. Az orosz emigráns Kaminer hamar megtanulja, hogy a hazájában sugárzott ellenpropaganda-műsorok nem a teljes igazságot mutatták be a nyugati világ fertőjéről, hiszen Berlin is élhető város, igazi "kapcsolatkasztni", ahol mindenki mindenkivel együtt él, és ebből származnak a szépséges bonyodalmak. Kaminer irodalmi szkeccseket ír, amivel nem csak azt bizonyítja, hogy a rövid műfaj kiváló ritmusérzékkel megáldott mestere, de hogy éles szemű megfigyelő is. Ahány rövid elbeszélés, megannyi fintor - néhol bájos, máskor keserédes, de valós történetek abszurd világunkból. Így kalauzol minket végig a rejtelmek városán, ahol a török vendéglőt bolgárok vezetik, ahol a Sztálingrád című film forgatásán orosz statiszták feszítenek német egyenruhában, ahol németül tudni ajánlatos, de oroszul tudni "érdekes", és ahol hamar rájövünk, hogy mi is a különbség az orosz és a német telefonos szex között. Az Orosz diszkó párját ritkító összművészeti termék, amellyel Kaminer, amolyan író-lemezlovasként megtáncoltatja hallgatóságát, lazán kipörgeti a számokat, kitűnően válogat, hogy aztán a műsor végén lihegve, de állva tapsoljuk vissza ("Ocseny hárásó!"). Az 1967-ben született Wladimir Kaminer 1990 óta él Berlinben. Russendisco című elbeszélés- gyűjteményével robbant be a világirodalomba, amely a szerző választott hazájában több mint 10 millió példányban kelt el.

Marton Frigyes - Popper Péter - Gázláng
Marton ​Frigyes évtizedeken át gyűjtötte a munkaszolgálatos táborokban és a lágerekben keletkezett verseket, prózai írásokat, drámákat, rajzokat. Ebből a gyűjteményből sugárzott, nagy feltűnést keltő műsort a Magyar Rádió, "Tetű etűd" címmel. Ennek a műsornak a bevezetőjében mondotta Marton Frigyes: "Nem vagyok zsidó, nem vagyok cigány. De zsidóvá és cigánnyá tett engem a kor, amelyben élek." Ez a kötet válogatást tartalmaz Marton Frigyes gyűjtéséből.

Virginia Woolf - Felvonások ​között
Egy ​kis vidéki kastélyban nagy esemény készül: a meghívott környékbeli előkelőségek mulattatására a parasztok és cselédek Parádét adnak elő, vagyis több felvonásban megjelenítik Anglia történelmét. A nyílt színi előadást hol hosszúra nyúló szünetek, kosztümigazgatások és -cserék, a makacs gramofonnal való hadakozás, hol egy zápor szakítja félbe, hol a nézők kisebb-nagyobb magándrámái. A házigazdák, Isa és Giles Oliver széthullófélben levő házassága külön jeleneteket generál: a kikapós Giles egy közönséges gazdag nővel flörtöl, Isa egy délceg, de a regény során soha meg sem szólaló földbirtokos után sóvárog, s közben egy túlérzékeny, helyét sehogy sem találó homoszexuális fiatalemberrel vél lelki kapcsolatot felfedezni.Egyre baljósabb színezetet nyer maga a Parádé is: az alig hogy elmúlt viktoriánus kor torzképet ölt, a jelen ábrázolását pedig egészen groteszk módon oldja meg a különc rendezőnő – a szereplők szedett-vedett, csorba tükröket tartanak a közönség elé. S mindeközben az egyre kevésbé idilli előadást és magánéleteket harci repülőgépek moraja töri meg: Anglia számára is elkezdődik a második világháború.A múlt és jelen, ember és ember, művész és közönség közötti kapcsolatteremtés lehetősége vagy lehetetlensége – erről szól Virginia Woolf utolsó, komor tónusú s mégis talán leghumanistább regénye, melynek befejezése után pár héttel az írónő az Ouse folyóba ölte magát.Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941).

Noël Barber - Tanamera
A ​szerelmeseket eltiltották egymástól, s nem is sejtik, mekkora árat kell fizetniük az engedetlenségükért… John Dexter egy hatalmas pénzügyi és kereskedelmi birodalom örököse. Julie Szung egy dúsgazdag kínai üzletember leánya. Szenvedélyes viszonyuk sárba tiporja a hagyományokat, és ezt a szingapúri elit sem nézheti ölbe tett kézzel. A tiltott úton járó szerelmesek a végzetükbe rohannak… A Tanamera egy szerelmespár és két befolyásos dinasztia lebilincselő sagája. Akár egy egzotikus Rómeo és Júlia, amelyhez Szingapúr dzsungelei és viharos történelme biztosítanak lélegzetelállító hátteret. Miként Noël Barber előző bestsellere, A kairói nő, a Tanamera is egy fenséges regény a mesés Kelet tikkasztóan fülledt mindennapjairól, a gazdagságról és a nincstelenek szenvedéséről, a pompáról és a küzdelemről, kegyetlen zsarnokokról és viszálykodó családokról.

Chaim Potok - A ​kiválasztott
A ​legnagyobb huszadik századbeli amerikai zsidó írók – Henry Roth, Bellow, Malamud, Singer és Philip Roth – között tartja számon a világ a Sárospatakról származó Chaim Potokot, aki az irodalmi doktorátust megszerezve ortodox rabbiként mûködött szerte a világon Ausztráliától Dél-Koreáig. Elsõ regénye, A kiválasztott, mely nyomban hatalmas sikert aratott, a kelet-európai közösség sajátos életformáját továbbörökítõ New York-i hászidok különös világában játszódik, s a vallásos zsidóság két nemzedékének, az apjával s ugyanakkor önmagával viaskodó fiúnak állít szívbemarkoló és felejthetetlen emléket.

Bächer Iván - Vendégkönyv
Bächer ​Ivánnak van mire emlékeznie. Kisgyerekként, családi körben kezdte a vendégeskedést, aztán a kör egyre bővült, és ő hosszú-hosszú évekig vendéglátott és vendégellátott. Most megosztja élményeit és tapasztalatait az olvasókkal. Elméleti alapozást és gyakorlati tanácsokat ad. Használati útmutatást a vendéghez, aki furcsa egy szerzet, annyi válfaja és alfaja van, hogy győzze őket fel- és kiismerni az ember. Recepteket ír, mivel lehet feldobni, aztán, amikor feldobódott, lenyugtatni. No meg főleg jóllakatni, mert a vendég ugyan nem enni jön, de ha már ott van, eszik, mégpedig rengeteget. Év vége táján, az ünnepek közeledtével, amikor kezdetét veszi a vendégjárás és vendéglátás, felettébb hasznos lehet egy ilyen kézikönyv. Vendégkönyv. Mert a vendéglátás időigényes, fáradságos, és nem utolsósorban költséges foglalatosság. A vendégnézés azonban kárpótolja az embert. Mert az remek mulatság. És Bächer Iván mestere ennek. A vendégnézésnek. A vendégmegírásnak. Az írásnak.

Bächer Iván - Intőkönyv
"De ​azért meglepetések érték. Például, amikor először járult a dobogóra helyezett tanári asztalnál trónoló Nusi néni elé, aki egy hatalmas pofonnal engedte visszaútjára el. Vagy amikor először térdelt tíz percen át ugyanezen dobogó vasalt szegélyén. Nusi néni egyébként szerette a változatosságot, néha vonalzóval dolgozott, ilyenkor a kinyújtott és összeszorított ujjaknak kellett a körmöst viselnie... Altalánosságban előrebocsátható: több évtizedes iskolai pályafutása alatt Jenő közelről tanulmányozhatta, mint lesz a poroszos, tekintélyelvű, ám hatékony iskola szépen fokozatosan nyugati típusú, liberális és egyben hatástalan intézménnyé, amelyben elébb a nevelés tűnik el teljesen, majd megszűnik a tanítás is. Olyan iskolában kezdte, amelyben a tanár verte a gyereket, és olyanban végezte, amelyben a gyerek verte a tanárt." Így veszi kezdetét Gold Jenő szocializációja. Kilépése az otthon óvó melegéből a nagyvilágba. De körmös ide, körmös oda, az ifjú Gold mindenek dacára egy életre elkötelezett híve marad mindenféle gyermek- és tanintézménynek. Olyannyira, hogy még tanárnak is felcsap egy időre.

Bächer Iván - Elindulni ​három nővel
„Egy ​tárcakötet második kiadását tartja kezében most az olvasó. Az első kiadás 2000-ben jelent meg. Azt írtam egyszer: a tárca sokféle, sok milyen, meg se lehet pontosan mondani, hányféle, micsoda, milyen. Csak egy biztos: tárgya soha nem lehet szerzőjének közömbös. Szokás okoskodni, hogy félúton van, vagy ingázik ide-oda a publicisztika és a kispróza között. De néha kisiklik szinte a versig. Ebből fakadón e könyv nem csupán tíz-tizenkét évvel ezelőtt megjelent, olvasott könyvekről, akkoriban megismert emberekről, átélt helyzetekről, begyűjtött történetekről referál, de a szerzőről is, az akkoriról.”

Ken Follett - A ​katedrális
A ​világszerte népszerű Ken Follett legsikeresebb regénye. A cselekmény a középkorban, a XII. századi Angliában játszódik. A könyv oldalain középkori világ kel életre, mely színes, mint egy festmény, és mozgalmas, mint egy jó film. Olvasása közben belemerülünk a háború borzalmaiba, átélhetjük a zsarnokok önkényeskedéseit, a hideg kőpadlókon zajló forró ölelkezéseket, kínzást, gyilkosságot és a szerzetesi élet keserveit. A cselekmény egy katedrális építése körül bonyolódik, melyért Benedek-rendi szerezetesek küzdenek szinte az egész világgal és még saját, féltékeny egyházukkal is. Mindez egy polgárháború közepén; körülöttük vér, ármány és szerelem.

A. B. Yehoshua - Apáról ​fiúra
"A. ​B. Yehoshua a mai Izraelben élő írók világszínvonalú képviselője." Saul Bellow "Ez az ötletgazdag, új regény átlépi az idő és a térkép szabta határokat... irodalmi bűvészmutatvány..." New York Times A. B. Yehoshua regénye öt - csonka párbeszédben előadott -egy-egy kisregénynek is beillő briliáns történet zsidókról és nem zsidókról, 1982-től - időben visszafelé - 1848-ig, az utolsó történetig. Az összekötő kapocs Máni úr, aki valamennyi történetben jelen van, aki miatt az adott történetet el kell mesélni. Miközben szó esik Izraelről a nyolcvanas évek elején, tizenöt évvel a hatnapos háború után, Krétáról a második világháborúban, Jeruzsálemről a tizenkilencedik század közepén. És szó esik mindenütt a szülő-gyermek kapcsolatról - a sajátos stíluson túl ez a könyv másik eredeti és megragadó eleme. Még különösebb, szinte rejtélyes és izgalmas a beszélő, valamint - az éppen aktuális - Máni úr viszonya. Ez az, ami rabul ejti az olvasót, akinek mindenképpen meg kell tudnia: mi vonzza az adott elbeszélőt az általa esetenként alig vagy rövid ideje ismert Mánihoz? Miért foglalkoznak vele annyit? Miért akarják megmenteni? Meg tudják menteni? Egy német katona egy krétai zsidót? Egy fiatal lány annak a fiúnak az apját, akit csak néhány hete ismer? Egy lengyel orvos a jeruzsálemi szülészt, aki halálosan beleszeretett a húgába? Hogyan fogja elérni a brit katona, hogy a kémkedéssel vádolt és halálra ítélt brit állampolgár Mánit a bíró felmentse? Minden Máni megszállott, minden Máni életveszélyben van, érte küzdeni kell. Az író pedig - akár egy krimiben - késlelteti a válaszokat, Máni sorsának kimenetele csak az utolsó oldalon derül ki, mert a beszélő vagy nem akarja, vagy nem meri felfedni a teljes igazságot. Letehetetlen történet, igazi irodalmi bravúr.

Lugosi Viktória - Dafke
Egy ​ember, aki nincs. És két másik, aki érte küzd. Várhatnak-e segítséget? Orvostól? Természettől? Istentől? Egy regény a reményről, az elvérzésről, a beletörődésről és a föl nem adásról. Egy család, hat együtt töltött év. Egy történet a szeretetről. A nagy sikerű Ajvé írónője új regényében a mai napig tabutémának számító meddőségről ír, amely elemi erővel dúlja fel egy család életét. Humoros és torokszorító pillanatképek egy letehetetlen könyvben.

Virginia Woolf - Az ​évek
Virginia ​Woolfnak ez a műve igazi ritkaság: családregény. Három generáció megannyi tagjának életútján követi nyomon a modern angol társadalom kialakulását. Az első nemzedék, a Pargiter család és oldalágai a késő viktoriánus nagypolgárságot képviselik: éppen akkor, 1880-ban lépünk be a történetbe, amikor Abel Pargiter ezredes feleségének halálos ágya körül a következő generáció, a fiú- és lánygyermekek ábrándozva vagy türelmetlenül a saját önálló életüket tervezgetik. A regény nagyrészét ennek a középnemzedéknek az élete, radikális változásokra, társadalmi felelősségvállalásra törekvése tölti ki. A lányok a feminizmus felé hajlanak. Rose és Eleanor hajadon marad, Rose azért, hogy a szüfrazsettmozgalom aktivistájaként tevékenykedhessen, Eleanor, a legidősebbik pedig szinte sorsszerűen, hiszen rá hárul a család, a kisebb testvérek gondozsának feladata, amit a szegények között végzett szociális munkával színesít. Deliát igazságérzete az ír szabadság ügye felé tereli, egy ír férfihoz megy feleségül, Milly, a legkonvencionálisabb nővér pedig egy vidéki földesúr felesége lesz. A fiúgyermekek hagyományosabb utakat választanak. Edward klasszika.filológus Oxfordban, Morris ügyvéd, Martin katona Indiában. A külszín ellenére ők jóval individuálisabbak a lányoknál: Edward és Martin sohasem nősül meg, Edward talán lappangó homoszexualitása miatt, Martin pedig szívből gyűlöli a hagyományos angol családi életet. Morris kivétel: az ő korántsem konvencionális gyermekei fogják megtestesíteni a harmadik generációt. Peggy, a lánya orvosnak tanul, olyan társadalmi státusra téve szert a XX. század eleji Angliában, amiről nagynénjei álmodni sem mertek volna, North, a fiú pedig az első világháború lövészárkaiban ér a felnőttkorba, elutasítja Angliát, és egy isten háta mögötti dél-afrikai farmon telepszik le. A nagy ívű regény záróakkordjaként a "jelenben", vagyis 1937 táján nagy családi összejövetelt tartanak az ifjabb pargiterek és rokonságuk. A nagyszülők nemzedéke már csak történelmi emlék számukra, tőlük és a Viktória-kortól mintha fal választaná el őket, de az "Edward-koriak", a máig jószándékúan utópisztikus gondolkodású középgeneráció bírja a fiatalság tiszteletét: Peggy, North és unokatestvéreik, barátaik sokkal szkeptikusabbak, antiutópisztikusabbak ugyan, de szeretettel, sőt csodálattal tekintenek Rose-ékra és Eleanorékra, tisztelik meggyőződésüket, bátorságukat. Ez a prousti színekben ls ízekben gazdag, szépséges "London-regény" (amelynek esszépárja az ugyanekkor készült Három adomány) Woolf legsikeresebb műve volt a maga idején: sokáig vezette a New York Times bestsellerlistáját, és összesen öt hónapig szerepelt rajta.

1214654
elérhető
30

Donnie Eichar - Halálhegy
1959 ​februárjában az oroszországi Urál hegységben, a Halálhegy néven ismert magaslaton rejtélyes körülmények között életét vesztette kilenc tapasztalt túrázó. A baleset titokzatos, baljós körülményei (a fiatalok különös sérülései éppúgy, mint az a tény, hogy a jelek szerint a ponyvát felhasítva, hiányos öltözékben menekültek ki sátrukból, vagy egyikük meglehetősen furcsa, utolsó fényképfelvétele) évtizedekkel később is találgatásokra adtak okot a történtekkel kapcsolatban. A szerző, Donnie Eichar útra kel, hogy maga is végigjárja a tragikus véget ért fiatalok útját az orosz télben. Izgalmas, fordulatos dokumentumregénye az áldozatok eddig publikálatlan naplói és fényképei, nyomozati iratok és több tucatnyi interjú segítségével most először derít fény arra, mi is történt a Halálhegyen azon az ominózus éjszakán. "Lebilincselő történet, legalább olyan drámai, mint Jon Krakauertől az _Ég és jég_." Booklist Donnie Eichar Floridában született, történetmondó családban. Neves televíziós és filmrendező, producer. A kaliforniai Malibuban él.

Kollekciók