Ajax-loader

Kelemen Tünde

Rate_positive 278 Rate_neutral 2 Rate_negative 0

168 napja velünk van ma itt járt

Supporter_300 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas

Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.


Barbara Hambly - A ​Szép és a Szörnyeteg
Catherine, ​akit megtámadnak, egy különleges, furcsa helyen eszmél fel. Itt találkozik Vincenttel, aki nem követheti őt a fény világába, de a szerelem mindörökre összeköti kettőjüket...

Edgar Wallace - Az ​álarcos béka
Ez ​a béka maga a BÉKA, minden idők egyik legrafináltabb bűnszövetkezetének, a "békák"-nak a vezetője. Közös ismertetőjelük: a kezükre tetovált béka. Egész Anglia retteg tőlük... Áldozatul esik-e nekik a békés Benett család: Ray, a nagyravágyó fiú és húga, a szép és szelíd Ella? Milyen rejtélyes foglalkozást űz apjuk, az öreg Bennett? Miért lakik a milliomos vállalatigazgató egy roskatag vityillóban? Gordon ügyész és a feledékeny Elk felügyelő mindenre fényt derít!

Tutsek Anna - Cilike ​mint asszony
Mindig ​pajkos, vidám Cilike története folytatódik. Cilike már felnőtt, férjhez ment, s most indul Kőváry Lacival nászútjára. A balesetek azonban itt sem kerülik el, s ennek is betudhatóan igazán vidáman indul Cilike asszonyélete... Közbeszól azonban a történelem. Szarajevóban megölik a trónörököst, kitör a háború. Laci is bevonul, s Cilike magányos, aggódó feleség lesz. Még jóformán el sem kezdte asszonyi életét, s az máris félbeszakad. Cilike - ha csak lehet - Laci után megy, s a háború zavarában, ha lopottan, zaklatottan is, de élni tudja életét, s most is, itt is mulatságos kalandjait. De még ez a lopott boldogság is megszűnik egyszer. Laci az orosz frontra kerül, majd fogságba esik. Cilike vár, reménykedik, s végül ha sok megpróbáltatás után is, de nem hiába...

Csingiz Ajtmatov - A ​versenyló halála
Híres ​versenyló volt valaha Gülszári, a ménes büszkesége. Most már öreg ő is, mint a gazdája, és utolsó erejét megfeszítve, kínlódva húzza a szekeret... S míg lova küszködik, meg-megáll, aztán már jártányi ereje sem marad, és várja a halált, a gazdája, Tanabaj előtt lepereg az életük. Milyen büszke, szabad, erőtől és szépségesen vad ösztönöktől duzzadó jószág volt valaha Gülszári! Hogy szerette a ménest, hogy ficánkolt, hogy tette a szépet a kancáknak. De „az állat értelmetlen lény, állandóan tartani kell tőle, hogy bosszút forral”. Gülszárit elveszik gazdájától, az istálló rabságába kényszerítik, de ő újra és újra megszökik, még akkor is, amikor lábát megvasalják: szabadság, tér, száguldás és szeretet nélkül nem tud élni. Majd kiherélik, s végül kiölnek belőle mindent, hogy ne ismerjen mást, csak a nyerget és az utat. Mint ahogy gazdájából, Tanabajból is kiölik a hitet, amellyel a legnehezebb feladatokat is vállalta a kolhozban, miután végigharcolta a háborút: a ménes gondozását, aztán egy juhnyáj minden gondját-baját... És fel-felréved előtte a fiatalkora is, amikor még a kommunizmushoz vezető utolsó harc lázában élt, s nem riadt vissza attól sem, hogy a féltestvérét kuláknak bélyegezze. Kemény ember volt egykor Tanabaj, de most már megtört vénség, aki csak emlékezni tud... A világhírű kirgiz író 1966-ban megjelent regénye maradandó alkotás: Gülszári haldokló testében a gazemberek uralma alatt élő, hitét, illúzióit vesztő s talán saját bűneire is ráébredő ember riadt szíve dobog.

William Somerset Maugham - Zsákutca
Maugham ​hatásának egyik titka, hogy figuráinak jellemét ellentétekre építi. Saunders doktor cinikus és rezignált ember, lénye mégis tele van részvéttel. Fred Blake gyanús alaknak, legfeljebb üres szépfiúnak látszik, holott szenvedélyesen vágyik a jóra. Louise-ban a varázsos női báj hűvös, tetterős okossággal párosul, az anyáskodó jóság már-már félelmes szenvtelenséggel. Ezek a kontrasztok teszik a regényt lebilincselő olvasmánnyá: az olvasó végig sejti a lehetséges végkifejletet, de sejtései - éppen a szereplők ellentmondásos karaktere következtében - mindvégig meg is maradnak bizonytalan előérzetnek. Ami végül bekövetkezik a feltételezhetőből, úgy hat, mint a megsejtett végzet.

William Somerset Maugham - Az ​árnyék testvére
A ​címszereplő, Oliver különös figura: robosztus termetű, furcsa, feltűnő ruhákat visel, kiválóan beszél arabul, és betéve tudja a középkori híres alkimisták műveit. A hipnózishoz is ért, és varázsszavakkal gyógyítja a mérges kígyó marását. A párizsi művészvilág szélhámosnak tartja, ő viszont az árnyék testvérének nevezi magát. A szépséges festőnő, Margaret és vőlegénye, Arthur is megismerkedik Oliverrel. A mágus a lányt teljesen hatalmába keríti, aki - barátai legnagyobb megdöbenésére - a felesége lesz. A kétségbeesett vőlegény mindent elkövet,... hogy visszaszerezze szépséges menyasszonyát.

Julian Barnes - Szerelem ​meg miegymás
GILLIAN ​Nekem Stuart és Oliver valahogy mindig valaminek a két ellentétes pólusaként tűnt fel... Talán a felnőtté válásénak. Stuart úgy gondolta, felnőni annyi, mint beilleszkedni, tetszeni az embereknek, a társadalom tagjává válni. Olivernek nem volt ilyen problémája, benne mindig is túltengett az önbizalom. STUART Valaki egyszer azt mondta, az igazi egoistát arról lehet felismerni, ahogyan egy harmadik személyről beszél. Ma már a királyok sem beszélnek harmadik személyben önmagukról. Vannak viszont híres sportolók és rocksztárok, akik igen, mintha ez volna a természetes. Mintha létezne ugyanilyen néven egy tőlük független valaki. Olivert bajosan lehetne híres embernek nevezni, mégis Oliverként beszél önmagáról, mint egy olimpiai aranyérmes. Vagy egy skizofrén. OLIVER Rendben van, legyen Stuart a nyitóemberünk, ám induljon előre nagy hadrikálva az igazság tamburmajori botjával kezében az úton. Csak el ne ejtsd, fiam, Stuart! Engem nem érdekel, ki kezdi. Nekem mindössze egyetlen kérésem van, és ebben nem vezérel se önösség, se marketing, hanem csupán az emberi méltóság és a közhelyességtől való irtózat: ne adja a következő fejezetnek az "Ez történt eddig" címet. Könyörgök, ne tegye. Szépen kérem. Piti-piti. Oliver tíz éve elszerette legjobb barátja, Stuart feleségét, Gilliant. Stuart tíz évi távollét után más emberként tér haza külföldről, és a régi barátság helyreállításának örve alatt az immár kétgyerekes család bizalmába férkőzik. Támogatja őket, lakást, állást ad nekik, és közben megvalósítja régóta szövögetett tervét... Gilliant akarja visszaszerezni, akibe még mindig szerelmes.

Dieter Ott - Caprioli ​újabb kalandjai
Emlékeztek ​még Capriolira, az ördöngös grófra? Hát az ő csodálatos kalandjaira? Nos, ezek a kalandok most más vidéken, más formában, de ugyanolyan meghökkentő szellemességgel folytatódnak, ahogy az első kötetben. Hősünk ezúttal Péter cárnak tesz jó szolgálatot, többek között azzal, hogy az acsarkodó török szultánt valósággal lefricskázza a Fekete-tenger térképéről. Közben persze fantasztikus kalandokat él át, de minden viszontagságon átsegíti derék embersége, parádés ötletessége és bátorsága. Újabb kalandjai újabb olvasókat csalogatnak majd a Delfin könyvek nagy olvasótáborába.

Dieter Ott - Az ​ördöngös Caprioli
A ​fantasztikus történelmi kalandregény a főszereplő, Caprioli gróf 18. századi kalandos hajóútjainak egyikét eleveníti föl. Caprioli fregattjai, élükön a Fantom vezérhajóval Amszterdamból Amerika felé tartanak. A fordulatos események alakulásában döntő szerepet játszik a hajó egyik titokzatos utasa, Satan Diaboli, az ördögök képviselője, akinek egyetlen célja Caprioli gróf lelkének megvásárlása. Célja érdekében a leggonoszabb cselvetéseket eszeli ki: polipot, majd kalózokat küld a gróf nyakára, végül magát Capriolit rabolja el és az Északi-sark jéghegyei közé viszi, de a gróf valamennyi ördögi tervét meghiúsítja. Satan Diaboli nem nyugszik bele sorozatos kudarcaiba, utolsó próbálkozásként teljes szélcsendet és szomjúságot bocsát a hajókaravánra. Ez a legnagyobb próbatétel, és már minden veszni látszik, amikor a gróf felfedezi a tengeri dinnyét, és ezzel megmenti legénységét a pusztulástól. Az ördögök képviselője távozni kényszerül, Caprioli pedig eljut végre Amerikába. Képtelen, ám mindvégig izgalmas kalandokban bővelkedő ifjúsági regény.

Ingmar Bergman - Jelenetek ​egy házasságból
"Három ​hónapig írtam ezt a könyvet, de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek benne. Nem vagyok benne biztos, hogy fordítva jobb lett volna. Talán választékosabbnak hatna. Valahogy megszerettem ezt a két embert, míg velük foglalkoztam. Eléggé ellentmondásosak lettek, néha félénkek, gyerekesek, néha egészen felnőttek. Rengeteg butaságot összebeszélnek, néha meg valami okosat mondanak. Félénkek, vidámak, önzők, buták, kedvesek, okosak, önfeláldozók, ragaszkodók, mérgesek, szelídek, szentimentálisak, kiállhatatlanok és szeretetre méltók. Egyszerre." Az írónak is egészen kiváló nagy svéd filmrendező "regénye" egy mai házasság felbomlásának történetét mondja el, a szeretet és taszítás bonyolult lélektanát elemzi.

Szalai Erzsébet - Ezredváltó ​dilemmák Magyarországon
"Miként ​Szalai Erzsébet előző kötetei, ez is a rendszerváltásnak nevezett, valójában nem pusztán politikai, gazdasági, jogi, legitimációs, hanem történelmi léptékű s magát a történelmet, a modernitás egészét kérdőre vonó változás mélyebb folyamatait gondolja át. Ugyanakkor a globalizáció szóval jelölt, részben hiperracionális, részben sokféleképpen, olykor ésszerűtlenségként is érthető, helyenként homályos folyamatok ismételten tisztázó elemzését olvashatjuk itt, ami azt jelenti: a szerző valójában a társadalom, a civilszféra és az értelmiségi dimenzió mélyfolyamatainak kiváló interpretátora."

1687896_big
elérhető
16

John Updike - Nyúlháj
Az ​én koromban, ha az ember hátán viselné mindazt a nyomorúságot, aminek valaha tanúja volt, reggel föl se kelne – magyarázza Nyúl tétova, kapkodó, megházasodott és apai örömöknek elébe néző fiának, Nelsonnak, akivel nem tud zöld ágra vergődni, aki megállapodott polgári nevelésének rendjét kikezdi, akit szeret is, de inkább ki nem állhat, talán éppen azért, mert kísértetiesen hasonlít húsz évvel ezelőtti önmagára. 1979–80 fordulóján, az apósától örökölt Toyota- és használtkocsitelep vezetőjeként, változatlanul felesége, Janice oldalán, anyósával egy fedél alatt, rögzült baráti körébe zárva Nyúlnak már esze ágában sincs futni. Legfeljebb kocog: Valamikor régen, ha Janice ilyen volt, a félelme mintha őt is megfertőzte volna, és futott tőle; de most, hogy benne vannak a korban, tudja jól, hogy soha el nem fut... Mi marad hát Nyúlnak? A pennsylvaniai kisváros, Brewer mindennapi gondjai, a már szinte rutinszerű erotikus fantaziálgatások, no meg egy „igazi” kaland is: feleségcsere egy nyaralás alkalmával – s mindenekfelett a megbékélés egy gondolattal: hogy nagyapa lett, következésképpen negyvenhét éves korára újabb szög került a koporsója fedelébe.

Covers_10237
elérhető
29

John Updike - Nyúlszív
Nyúl, ​a „beszédes amerikai”, aki eddig három kötetre valót mesélt nekünk az amerikai kis-középpolgár hétköznapjairól, akinek köszönhetően itt, Közép-Európában is érezzük Amerika elmúlt évtizedeit – az 50-es évek nekilendülő virágzását és létbizonytalanságát, a 60-asok dühöngő rossz közérzetét és társadalmi bűntudatát, a 70-es évtized általános kimerültségét és apátiáját –, Nyúl tehát most, 1989–90-ben ötvenhat éves, öregnek érzi magát, megkeseredett. Krisztusi korba ért fia baklövést baklövés után követ el, unokái nyugodt életét nem látja biztosítva, felesége egyre függetlenedik tőle, egyszóval, legalább annyi a problémája, mint fiatal korában, amikor felhúzta a nyúlcipőt. De hová fusson az elhájasodott, szívbeteg, még mindig szeretetre méltó s még mindig kíméletlen, ám sokkal bölcsebb Nyúl? Természetesen Floridába, az öregek paradicsomába. És persze vissza az ifjúságába. Van mire visszatekintenie: érdekes és értelmes életet élt, gyávaságai ellenére bátrabb és józanabb volt, mint a legtöbbünk. Ember volt a XX. század második felében, Huck Finnként és Holden Caulfieldként kezdte, s talán nem túlzás azt állítani: Thomas Mann-i figurák szintjéig jutott.

Bogdan Wojdowski - A ​holtaknak vetett kenyér
"Mikortól ​nem ember az ember? Hát ez az. Az öreg Baum regélt valamit a szabadságról és más zagyvaságokról, de én nem értek semmit. Az éhezők világát a has irányítja. "Enni, enni!", ezt kiáltja az utolsó élő sejt, és nincs ember, aki ezt ne hallaná meg. Ettől a függőségtől nem lehet szabadulni, ami csak él ezen a földön, az mind a rabja marad..." Bogdan Wojdowski negyedszázaddal a háború után, 1971-ben keletkezett, önéletrajzi fogantatású regénye az egyik legmegrázóbb tanúságtétel a vészkorszakról: érzékletes panorámaképet fest a varsói gettó lakóinak életéről 1940-től, a gettó felállításától egészen az 1942-es "nagy akcióig", melynek során a gettóba zsúfolt zsidókat a treblinkai haláltáborba vitték. A varsói gettó falai mögötti világ a regényben egy tíz év körüli zsidó fiú, Dawid szemén keresztül elevenedik meg. Ő az, aki nap mint nap kínzó tapasztalatokat szerez a gonoszról, s miközben a túlélésért küzd, igyekszik megőrizni azt, ami még megmaradt emberségéből. "Őrült időkben jöttem a világra, és én magam is megőrültem, hogy tanúságot tehessek erről az őrületről" - írta 1985-ben megjelent naplójában a szerző. "Az egyik legfontosabb hang a holokauszt gyermekeitől." (Henryk Grynberg)

Lev Szemjonovics Vigotszkij - Gondolkodás ​és beszéd
Az ​orosz pszichológusnak ez a munkája egyszerre alapmű a nyelvész, a pszichológus és a pedagógus számára: következtetései jól hasznosíthatók a nyelv és gondolkodás tanulmányozása során, s még az írás- és olvasástanításhoz közvetlenül felhasználható adalékokkal is bőségesen szolgál. Külön erénye a könyvnek, hogy az orosz tudós a hasonló mélységekig hatoló munkákhoz képest meglepő könnyedséggel, irigylésre méltóan világosan, egyszerűen tárja fel a gondolkodást és a beszéd, a beszéd és az írás, az írás és a gondolkodás összefüggéseit.

Pléh Csaba - A ​társalgás pszichológiája
Életünk ​tele van társalgásokkal. Ismeretlenekkel, ismerősökkel, intim barátokkal, meghódításra váró fiúkkal, gonosz rendőrökkel mindig a szerepeket váltogató szóbeli közlekedésen keresztül érjük el, amit akarunk, közelebb kerülünk a másikhoz, vagy éppen elhidegülünk tőle. Bizonyos értelemben minden emberi kapcsolat társalgás. A társalgás pszichológiája a mai pszichológia, szociológia és nyelvészet egyik központi érintkezési területét tárgyalja: megmutatja, hogyan hangoljuk össze viselkedésünket, hogyan befolyásoljuk egymást, irányítunk, hízelgünk, engedelmeskedünk a társalgás során és annak segítségével. Ez a tankönyvként is remekül használható összefoglalás feltárja a társalgások mögötti rejtett emberi tényezőket - útmutatója lehet mindazoknak, akik diákként, hivatásból vagy csupán emberként foglalkoznak a kommunikációval. Pléh Csaba (1945) - A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja pszichológiatörténet, pszicholingvisztika és kognitív tudomány témákban. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem Kognitív Tudományi Központ vezetője. Több évtizede tanít, több száz tudományos cikket és több tucat könyvet írt, illetve szerkesztett.

Kollekciók