Ajax-loader

Baán Szilvia

Rate_positive 182 Rate_neutral 2 Rate_negative 1

1836 napja velünk van 10 napja láttuk utoljára

Supporter_300 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (119)

Per Olov Enquist - Blanche ​és Marie könyve
A ​könyv a századforduló Párizsában játszódik. Főhőse Blanche Wittman a világhírű pszichiáter, a Sâlpetriere kórház főorvosa, Jean Marti Charcot kedvenc betege, a hisztéria tüneteinek és kezelésének szentelt nyilvános bemutatók főszereplője. Charcot halála után Blanche "meggyógyul", és a későbbi Nobel-díjas Marie Curie asszisztense lesz. A laboratóriumi sugárfertőzés miatt életét tehetetlen nyomorékként fejezi be. Szinte haláláig naplót ír, s naplóinak három kötete, a sárga, a fekete és a vörös könyv, a "kérdések" könyvei, képezik a regényé alapszövetét. A csapongó, meditatív, személyes emlékekkel tagolt szöveg markánsan jeleníti meg a kort, a jellemeket, a helyszíneket, az ismert és kevésbé ismert személyiségeket (Freud, Jane Avril, Pierre Curie, Paul Langevin, Einstein...) és lassan beletorkollik a fő téma, a mindent legyőző szerelem megszólaltatásába. Blanche és Charcot, illetve Marie és Paul megindítóan szép és tragikus szerelmének történetét meséli el, melybe mesteri könnyedséggel szövi bele saját anyjának és saját (fél)árvaságának életrajzi motívumait, a század eszmetörténetének és tudománytörténetének kezdeti alakulását, a torz politikai gondolatok és az elvaduló, bigott tömegek indulatainak vészjósló jeleit. A zenei alapegységekből építkező regény Enquist egyik legszemélyesebb műve, Blanche és Marie pedig legemlékezetesebb, legnagyobb empátiával megírt két regényhőse.

Per Olov Enquist - Egy ​másik élet
"1934. ​szeptember 23-án születik meg egy kis faluban, Hjoggbölében, Västerbotten északi részén. Elmegy a falujából, író lesz, bejárja a világot. Minden jól megy, aztán minden nagyon rosszra fordul. 1990. február 6-án megkezdődik egy másik élet. Erről szól a könyv" – írja Per Olov Enquist saját életregényéről. A mű éppolyan különös, éppolyan markánsan egyéni és meglepő, mint a világhírű svéd szerző minden korábbi műve. Önéletrajzi krónika, melynek harmadik személyű, önmagából mintegy kilépő, önmagát kívülről megközelítő előadásmódja a gyerekkor és az ifjúság elbeszélésénél még furcsán hat, ám a pályája delén egyre súlyosabb alkoholizmusba süllyedő író válságának, a mélypontnak és a felemelkedésnek megírásánál természetessé válik. A mozaikszerűségében is egységes történetből valódi regény lesz, alanyából regényhős – az olvasó előtt feltárul egy egész élet, egy másik élet, egy másik ember élete.

Per Olov Enquist - Példázatok ​könyve
Svédország, ​1949. Egy 15 éves fiú találkozik egy 51 éves nővel. Ami ezután következik, katartikus élmény, amely a fiú egész életére kihat. Annál is inkább, mert senkinek nem beszélhet róla. De vajon meddig tart ez a tilalom? Idős korában visszatekintve az életét mélyen és mindörökre megváltoztató kapcsolatra, Per Olov Enquist, a svéd irodalom élő klasszikusa úgy döntött, felfedi elhallgatott történetét: megírta azt a könyvet, amelyet egész életében megíratlanul hordozott magában. A kötet a nagy sikerű önéletrajz, a magyarul 2011-ben megjelent Egy másik élet "javított kiadás"-a, amelyben Enquist megírja a megírhatatlant.

Irvin D. Yalom - The ​Spinoza Problem
In ​The Spinoza Problem, Irvin Yalom spins fact and fiction into an unforgettable psycho-philosophical novel. A psychiatrist with a deep interest in philosophical issues, Yalom jointly tells the story of the seventeenth-century thinker Baruch Spinoza, his philosophy and subsequent excommunication from the Jewish community, and his apparent influence on the Nazi ideologue Alfred Rosenberg, whose einsatzgruppe was dispatched during the Second World War to investigate a mysterious “Spinoza Problem.” Seamlessly alternating between Golden Age Amsterdam and Nazi Germany, Yalom investigates the inner lives of these two enigmatic men in a tale of influence and anxiety, the origins of good and evil, and the philosophy of freedom and the tyranny of terror.

Irvin D. Yalom - Terápiás ​hazugságok
A ​szerző eddigi írásaihoz képest végtelenül (ön)ironikus hangvételű regény a pszichiáterek becsaphatóságát mutatja be, vagyis azt, hogy a pszichiáterek valójában egyáltalán nem jó emberismerők. Igen könnyen át lehet verni őket, ami elsősorban jól fejlett nárcizmusuknak köszönhető. A regény mindkét főhőse pszichoterapeuta. A fiatalabb, idealista Ernest új módszerrel kísérletezik: mi történik, ha nyílt és őszinte a pácienssel, a terápiás munkában egyenrangú félként vesz részt, nem tagadja le saját érzéseit. Az idősebb Marshal viszont a végletekig konzervatív, szigorúan a tankönyvekben leírt szabályokhoz tartja magát. Mindketten olyan páciensekkel akadnak össze, akik kezdettől fogva becsapják őket, amit ők persze az utolsó percig nem vesznek észre. Mindkettőjüket a leggyengébb pontjuk viszi bajba: Ernest nem bír ellenállni a kísértésnek, hogy egy nő páciense mérhetetlenül vonzó férfinak találja; Marshal pedig önnön becsvágya és anyagi mohósága áldozata lesz. A tekervényes történet végére persze mindenki jobban lesz kicsit.

Marilyn Yalom - History ​of the Breast
In ​this provocative, pioneering, and wholly engrossing cultural history, noted scholar Marilyn Yalom explores twenty-five thousand years of ideas, images, and perceptions of the female breast--in religion, psychology, politics, society, and the arts. Through the centuries, the breast has been laden with hugely powerful and contradictory meanings. There is the "good breast" of reverence and life, the breast that nourishes infants and entire communities, as depicted in ancient idols, fifteenth-century Italian Madonnas, and representations of equality in the French Revolution. Then there is the "bad breast" of Ezekiel's wanton harlots, Shakespeare's Lady Macbeth, and the torpedo-breasted dominatrix, symbolizing enticement and aggression. Yalom examines these contradictions--and illuminates the implications behind them. A fascinating, astute, and richly allusive journey from Paleolithic goddesses to modern day feminists, A History of the Breast is full of insight and surprises. As Yalom says, "I intend to make you think about women's breasts as you never have before." In this, she succeeds brilliantly.

Csabai László - Szindbád, ​a forradalmár
Szindbád, ​a detektív a kényszerű szibériai ,,kitérő" után ismét Nyárligeten találja magát, ahol a népi demokráciának nevezett állam rendőrségének tisztje lesz. Kollégái (és legfőképp felettesei) árgus szemekkel vizslatják múltját és jelenét, minden döntését patikamérlegen kell kiegyensúlyoznia, hiszen hová lehet sorolni egy embert, aki Bagdadban nőtt fel, később a horthysta rendőrség tisztje lett, a háború végén Szibériába került, majd a lágerből kiszabadulva ott lett nyomozó? Vajon a szovjeteknek dolgozik? Vagy titkos reakciós, a régi rend híve? Szindbád szerencséje, hogy különc életútját elnézik neki - égető szükség van ugyanis tapasztalt, jó nyomozókra, mivel az emberek, minő meglepetés, a proletárdiktatúrában sem hagynak fel régi szokásukkal: a bűnözéssel. Lopnak, csalnak, hazudnak, gyilkolnak, terményt rejtegetnek, sőt ami még rosszabb: politizálnak. Csabai László harmadik Szindbád-regénye a magyar vidék egyik legnyomorúságosabb időszakát, s a bűnügyek ürügyén az emberi lélek legsötétebb titkait mutatja be. Ám a sok szörnyűség ellenére sem válik pokoljárássá az utazás: a szereplők gondolatai és tettei mögül mintha egy rejtett, mitikus világ tűnne elő, és a szerző finom humora és derűje egyben otthonossá is teszi ezt a széttört világot.

Csabai László - Száraz ​évszak
"Nem ​embertől származó ujjnyomok egy áldozat torkán." Motoros siklóernyő köröz aggasztóan alacsonyan a folyóparti fák fölött. Egy embert minden indok nélkül megvernek és lelöknek a kompról. A villámfényben felbukkanó diáklány kísérteties nyomai a külvárosi villamosmegállótól egy másik földrészre vezetnek. Egy lánynak szeretkezés után mindig pokolian megfájdul a feje, mégsem képes abbahagyni a titkos találkákat. Csabai László két Szindbád-regény után megjelenő új könyvében páros novellák (a szerző szavaival élve ,,duovellák") szerepelnek, melyek párhuzamos történetekként összefutnak a nem is oly távoli végtelenben. Az elbeszéléspár darabjai között többféle kapcsolat lehetséges: a másodikban folytatódik az elsőben elkezdett történet, ugyanazon a helyszínen játszódik a két sztori, néhány epizód azonos, esetleg az első elbeszélés egyik mellékszereplője a másodikban főszereplővé lép elő. Az olvasás ezúttal is izgalmas nyomozás: minden apró motívumnak jelentősége van, és a könyvben előre haladva egyre inkább megerősödik bennünk a sejtés, hogy valami nagy és sötét titok lappang mindennek a háttérében.

Csabai László - Szindbád ​Szibériában
Szindbád, ​a detektív szovjet fogságba esik, és egy hosszú, a rabokat megtizedelő vonatút után egy szibériai munkatáborban találja magát, a Bajkál-tó közelében. A láger borzalmas körülményei közt küzd az életben maradásért, amikor is egy rejtélyes bűntény a segítségére lesz: valaki ellopja a lágerparancsnok, Grecki őrnagy rendkívül értékes távcsöves puskáját - és Szindbád rájön, ki a tettes. Ettől pedig gyökeresen megváltozik az élete. A szovjet rendőrség alkalmazásába lépő Szindbád életveszélyes vizeken kénytelen lavírozni, hiszen ebben a végletekig átpolitizált, a mindennapi rettegésre épülő rendszerben soha nem lehet tudni, hogy ki kicsoda, de páratlan nyomozó ösztöne és emberismerete segítségével legyőzi az akadályokat. Csabai László nagyregényében feltárulnak a negyvenes évek Szovjetuniójának hétköznapjai, a sztálini rezsim működésének elképesztő, már-már mulatságos abszurditása, a kontinensnyi Szibéria lenyűgöző tájai, ősi kultúrája, s mindezt jellegzetesen ,,csabais", vagyis egyszerre dermesztően pontos és mégis finoman költői tekinteten keresztül látjuk.

Csabai László - A ​hiéna reggelije
Nyárligeten ​az utóbbi időben -a sajtó jóvoltából is- furcsa eseményekről szerezhettünk tudomást. Csupán néhány ezek közül: -A Korona tetőterében szokásos péntek esti szeánszát tartó spiritiszta körnek végre sikerül befogni egy kísértetet, aki azonban nem nyilatkoztat ki semmit, csak elvonul könnyes szemmel egy sarokba, összekucorodik, és valami krumplilevest emlegetve bocsánatért könyörög.-Egy negyven év felett járó megkeseredett, hitehagyott, megunt könyveibe, fájó vágyaiba és zsírpárnáiba fulladt agglegényhez éjfélkoz egy csodaszép -tengerkék szemű, gazellatestű, stb.- nő csönget föl, aki közli vele, hogy évek óta róla álmodik és titokban állandóan követi az utcán, mert tündökletesnek tartja elméjét, vonzó-férfiasnak testét, s nincs más vágya, mint kedvesévé, de legalább szeretőjévé válni. (119 ilyen eset történt.)-Egy gazdag vállalkozó a Berenát utcán szállodát épít, melynek luxusfokozata eléri a híres dubai Burj Al Arabét.

Csabai László - Szindbád, ​a detektív
Ez ​a Szindbád nem _az_ a Szindbád. Nem a Krúdy teremtette hős, hiszen nevét egyenesen a mesés Bagdad környékén utazva kapta; nem a múlt tűnt szépségeinek és asszonyainak, hanem tolvajok, csalók és gyilkosok nyomát keresi, és bár egyáltalán nem veti meg a zsírkarikás húslevest, kedvence a főtéri kioszkban árult olajban sült halfej. Egy képzeletbeli, mégis gondos és színes vonásokkal megfestett város, Nyárliget a színtér, az idő pedig a nagyon is valós huszadik század, a húszas évektől kezdve egészen a második világháború végéig. Szindbád, a friss diplomás nyomozó hamar tanúbizonyságot tesz képességeiről: logikája és emberismerete segíti, hogy minden ügyet sikeresen megoldjon. Csabai László könyvének nagy erénye, hogy egyik bűnügy sem az élettől elrugaszkodott fantáziálás, hanem nagyon is hihető esemény. Szindbád alakja pedig nem valamiféle szuperhős, hanem gyakorlatias és következetes detektív, akit a Közel-Keleten eltöltött gyermekkora és a távoli, egzotikus civilizációban szerzett tapasztalatai tesznek mégis titokzatossá. És, amint az minden jó bűnügyi történetben kötelező, a végéről nem marad el az igazán nagy csattanó sem.

Kálmán Kata - A ​Csibe-ügy
Ritka ​kincs, egyfajta irodalmi kalandregény kerül a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárából az olvasók elé: az 1930-as évek fölfedezettjének, a szociofotós Kálmán Katának a naplója. Kálmán Kata 1936 novemberében még mint lelkes olvasó, tisztelő kérte fel a Tiborc című fotóalbum előszavának megírására Móriczot Zsigmondot, ám ezzel hirtelen bele is sodródott az író éppen felbolydult életébe. A természetesen fényképekkel kísért napló nemcsak a krimiszerűen végigmesélt utolsó nagy szerelem, a Csibe-kapcsolat titkaiba vezet be, hanem a korszak kulturális közéletének számtalan érdekességével is megismertet - egy páratlan epizódjában Bartók Bélával a középpontban. A szöveget gondozó-szerkesztő Varga Katalin kísérőjegyzetei a korabeli események és szereplők gazdag világában kalauzolnak tovább.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (179)

William Faulkner - A ​hang és a téboly / Míg fekszem kiterítve
William ​Faulkner (1897-1962) az amerikai Dél krónikása, a klasszikus nagyepika századunkban szinte egyedülálló mestere. Húsz regényének, öt novelláskötetének legtöbbje összetartozik, együtt adja ki a képzelet alkotta Yoknapatawpha megye történetét. Ebben a csaknem százötven évet átfogó színjátékban "az ősrégi, egyetemes igazságok, az együttérzés és önfeláldozás, a szerelem és becsület, a szánalom és büszkeség" nagy emberi témái bontakoznak ki előttünk tragikus sorsok tükrében, a létezés alaptörvényeit megvilágítva. Ez a két regény a faulkneri életmű két mesterműve. Az 1929-ben megjelent A hang és téboly az átokverte Compson család históriája, amelyben az író végleges ellentéteket markol össze: durva komikumot és emelkedett hősiességet, bűnt és bűnhődést, múltat és jelent, fehéret és feketéket. Négyen mondják el ugyanazt a mesét, s előadásukban együtt szólal meg az emberi önkifejezés két lehetősége: "a hang", vagyis az értelmetlen fájdalom történelem előtti üvöltése, és a "téboly", azaz a gyötrelmesen érzékeny huszadik századi tudat önmagát tagadó-bizonyító belső párbeszéde. A Míg fekszem kiterítve (1930) más környezetet mutat be. Meghal egy tanyasi öregasszony, s a családtagok szekérre rakják a koporsót, hogy az elköltözött földi maradványait a városban, rokoni csontok közt helyezzék örök nyugalomra. Viszontagságos úton szekereznek végig, hogy végbevigyék, amire vállalkoztak. Komikus eposz ez a történet, amelyben a felbomlás szörnyűsége és az emberi összefogás nagyszerűsége fonódik össze szerves egységgé.

Méhes György - Kolozsvári ​milliomosok
A ​Gyöngyharmat Palkó, a Szikra Ferkó és más meseregények alkotója ezúttal a Trianon előtti és utáni erdélyi társadalmat örökíti meg, regényes formában. A Nagy Mesélő magyarokról, románokról, zsidókról és németekről ír nem a nemzeti, hanem az emberi vonásokat tartva szem előtt. Olyan békebeli történet ez mégha háborús időkről szól is amelyben a mesék a valóságban folytatódnak. Az erdélyi polgárság tündöklését és bukását bemutató Kolozsvári milliomosokat sokan a Méhes életmű rejtett kincsének tartják. Talán e kiadás hozzájárul, hogy ez a nagyszerű és ma is érvényes történet az őt megillető helyre kerüljön.

John Steinbeck - Édentől ​keletre
Ennek ​a hatalmas családregénynek színtere főként Kalifornia, s a kaliforniai Salinas városa. De a sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményekből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a századeleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója. Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa szorosan egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával. A váltakozó nemzedékek sora, de elsősorban az író nagyapja, az Írországból bevándorolt Samuel Hamilton életútja híven tükrözi az amerikai demokrácia illúziójának leépülési folyamatát. Át- meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő testesül meg a gyalázatosan romlott Kate alakjában, s a történet végén egy erős, igaz érzés ragyog fel, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete. A népszerű regényből 1954-ben Elia Kazan készített filmet, James Dean főszereplésével. Az Édentől keletre filmváltozatát 1965-ben láthatta a hazai közönség.

William Golding - A ​Legyek Ura
"Született ​optimista vagyok - írja Golding - de a fogyatékos logika ... pesszimistát formál belőlem." Ebből a folyamatból valóban a végeredmény, a pesszimizmus marad meg uralkodó benyomásként Golding mindazon regényeinek olvastán, amelyek emberi-írói alapélményével - a háborúval foglalkoznak. A pesszimizmusból azonban egyfajta megnyugvás alakul ki, mihelyt Golding az emberség kérdését firtatja: "Ember voltunk abban áll - írja -, hogy el tudjuk dönteni, mi a helyes és mi a rossz, mi a csúf és mi a szép, mi az igazság és mi az igazságtalan." _A legyek ura_ voltaképpen a régi angol kalandregényeknek, a "hős gyarmatosító brit szellem"-et propagáló műveknek keserű paródiájául készült - de sokkal több lett ennél: egy maroknyi kamasz hajótörött életének néhány hetében az emberi ösztönök fejlődésének teljes panorámáját - a magatartásformák teljes skáláját adja a legvégletesebb helyzetekben. Megmutatja, hogy az értelem, az emberség, az ésszerű társadalom az ember elemi szükséglete; de ha az értelem nem eléggé érett, az emberség nem eléggé erőteljes, feltámadhatnak az alantas ösztönök, az öncélú hatalomvágy, a kegyetlenség.

Konrad Lorenz - A ​civilizált emberiség nyolc halálos bűne
"...Miközben ​az emberiség az őt körülvevő természetet vandál módon pusztítja, saját magát is ökológiai katasztrófákkal fenyegeti. Ha már a gazdasági vonzatait is érzi, talán elismeri hibáit, de akkor valószínűleg már túl késő lesz. De arra legalább rá fog jönni, hogy ez a barbár folyamat az ő lelkében micsoda károkat okozott. A természettől való általános, egyre fokozódó elidegenedés nagymértékben okolható a civilizált emberiség esztétikai és etikai eldurvulásáért. A felnövekvő generáció hogyan tanulná meg bárminek is a tiszteletét, ha maga körül csak emberkéz alkotta környezetet talál...? A nagyvárosokban még a csillagos eget is elrejtik előle a toronyházak és a légszennyeződés."

Alice Walker - Kedves ​Jóisten
A ​fehér déli irodalom kulcsalakja az elpusztíthatatlan és önpusztító, metszően józan és rögeszmés, istenváró és istenkáromló, könyörületes és kegyetlen ember - gondoljunk Flannery O'Connor egyszerű georgiai hőseire, akik szenvedélyes vággyal keresik a lelki kapaszkodót, vagy Carson McCullert, Kathrine Anne Porter és Eudora Welty magányosaira, a szeretet-szerelmet szomjúhozókra, az önámítókra és a magukat kifejezni nem tudókra. nem véletlenül ők a színes bőrű Alice Walker fehér példaképei. Walker 1944-ben, a georgiai Eatontonban született, nyolcgyerekes szegény családban. Mint ízig-vérig déli író, érzi, tudja, hogy a déli ember nem véletlenül olyan, amilyennek az irodalom ábrázolja. Nála azonban a déli típus a feketeközösség világában jelenik meg - s többnyire asszony. "Csak nézd meg magad - vágja a Kedves Jóisten hősnőjének fejéhez a férje. - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy. Az istenbe, egy nagy nulla vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki hosszú-hosszú éveken át csak Istenhez írhatta leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: "Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni se tudok... De itt vagyok." Keresetlen egyszerűségében felemelő, mozgósító mű Alice Walker regénye, amelyből Steven Spielberg készített nagy sikerű filmet.

Émile Ajar (Romain Gary) - Előttem ​az élet
- ​Ők azt mondták: Őrületbe estél Őmiatta, akit szeretsz. Én azt mondtam: Az élet ízét csak a bolondok ismerik. Jáfíi: Raúd Al Radzsákín - "- Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? Nem válaszolt. Ivott egy kis mentateát, ami nagyon egészséges. Hamil úr egy idő óta mindig szürke dzsellabát hordott, nehogy mellényben érje az elszólítás. Rám nézett, és csak hallgatott tovább. Biztos azt gondolta, hogy én még tizenhat-éven-aluliaknak-nem-ajánlott vagyok, és vannak dolgok, amikről nem kell tudnom. Akkoriban hét- vagy talán nyolcéves lehettem, nem tudom pontosan megmondani, mert nem voltam beszületésiévezve, amint majd kiderül, ha jobban megismerjük egymást, és gondolják, hogy érdemes. - Miért nem válaszol, Hamil úr? - Nagyon fiatal vagy, és jobb, ha nagyon fiatal korában bizonyos dolgokról nem tud az ember. - Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? - Igen - mondta, és lehajtotta a fejét, mintha szégyellné magát. Erre sírva fakadtam." Megesik. Néha megesik, hogy az életet egy nagy fekete felhőnek látjuk. És nem akar eloszlani. Ilyenkor kell elolvasni ezt a könyvet. Ha abban az évben már negyedszer, hát akkor negyedszer. Hogy kiderüljön Hamil úrnak ugyan igaza van, de talán nincs veszve minden. Hogy ebbe a talánba bele lehet kapaszkodni? Hát mibe másba, drága testvéreim? Mibe másba?

Bohumil Hrabal - Sörgyári ​capriccio
„Ez ​az írásom krónika; anyámról, apámról és nagybátyámról szól. Amíg a való világban voltak, olyan erősen fogták le írógépem billentyűit, hogy nem rajzolhattam meg életük költészetének grafikonját. Ma már senki nem fogja a kezemet, s én ámulattal rá-rádöbbenek, hogy nem vagyok már fiatal, s hogy a mulasztás veszélye fenyeget, mert egyedül én adhatok hírt immár arról a sörgyárról, arról a kisvárosról, ahol megállt az idő. Chagall festészetének gaviatikus stílusa ihletett, s a külső, szembeszökő eseményeket feljegyző és montírozó poétikát a vágy belső modelljével ötvöztem, és ez a vágy tette lehetővé, hogy egy fiatalasszonnyá változzam, a képzelet zseblámpájával bevilágítsak a múltba, és megjelenítsek egy életszeletet, melyből szövegbe menthető egy gyönyörű asszony, akit elnyelt a könyörtelen idő."


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (80)

Benedek István - A ​ledöntött oszlop
Courbet, ​egy burgundiai nagygazda fia, tájszólásban beszélő és harsogóan vidám kedélyű fickó, a szülői ház és a társadalom ellenállását legyőzve festő lesz. A korabeli - múlt századi - szokással szembeszegülve elvet minden akadémikus, klasszikus és romantikus kötöttséget, és ezzel kiközösíti önmagát a hivatalosan befogadott festők köréből. Van bátorsága szembeszállni a "Szalon" tekintélyuralmával, önálló nyilvános kiállítást rendez az általa létesített "Realizmus pavilonjában", tehetségével kényszeríti ki a kritika és a közönség elismerését. Színes és kalandos életpályája összefonódik Franciaország nagy társadalmi fordulataival. Három forradalmat él át, végül emigrációban hal meg, mert a párizsi kommün utáni reakció felelőssé teszi a Vendöme-oszlop ledöntéséért: előbb börtönbe csukják, majd az oszlop helyreállítási költségét is vele akarják megfizettetni. Az életerőtől duzzadó festőmester összeroppan a méltatlan üldözés súlya alatt. Hazája csak halála után ismeri fel, hogy korának legnagyobb festőjét tette gúny és üldözés tárgyává.

Miguel Ángel Asturias - A ​zöld pápa
A ​Nobel-díjas Asturias így fogalmazta meg hazája művészetének lényegét: „Közép-Amerika földjét tűzből, vízből és álomból gyúrt irodalom járja át. Egyfajta vulkáni láva, értékes ásvány, szent kőolaj. A Föld méhének visszhangja az emberi hangban. Az örök érzés, az örök dimenzió, az örök kapcsolat, az örök révület. Szó, mely a trillától eljut az ige fényességéig, a káosztól a tavaszok varázslatáig, a lerajzolt, lefestett, színes költeménytől az ábécéig, Európa nagy fegyverzetéig, melyet az új világ dalnokai nem összezúzni, hanem Amerika minden nedveivel meglágyítani törekszenek.” Asturias művészete ugyanezt a természetből, legendából, látomásból, akaratból szőtt varázslatot árasztja, amikor sokezer éves mítoszok világába ágyazza a biznisz martalócainak kényére-kedvére kiszolgáltatott Közép-Amerika mai életét, és korunk küzdelmes karibi nyomorúságát behálózza az indián mondakincs máig indázó hajszálereivel. A hatalmas amerikai tőkésvállalat, a Zöld Pápa, az üzletember-zsoldosvezér és az elesett, meghajszolt guatemalai zsellérek harca így valamiképpen az álom és a gyakorlatias valóság küzdelmévé lesz, de ebben a küzdelemben az álom – és ez Asturias írásművészetének nagy üzenete – nem mákony, hanem egy jobb valóság szövetségese.

Aldous Huxley - Nyár ​a kastélyban
Ifjúkori ​csoportkép júliusi napsütésben, a háttérben parkkal-kastéllyal, rokokó keretben. Csakhogy a két világháború közti Anglia szellemi elitjét és aranyifjúságát mintázó arcmások mintha karikaturisztikusan eltorzítva, a megjelenített szereplőket olykor teljesen kitakaró párbeszéd- és gondolatbuborékok mögül sejlenének elő. A külvilág zajától elzárt, patinás Wimbush-rezidencián egy többhetes víkendre egybegyűlt vendégek és házigazdáik nem annyira megjelenésükkel, mint inkább beszédstílusukkal és egymással megosztott ideáikkal idézik meg a korszak kiemelkedő egyéniségeit – a tendenciózusan elrajzolt filozófust, Bertrand Russellt, az író H. G. Wellst, a festőművész Mark Gertlert vagy a szalonjáról híres művészetpártolót, Lady Ottoline Morrellt – és a társasági élet örökzöld típusfiguráit is: a kékharisnyát, a végzet asszonyát, a szívtiprót és a csak vágyaiban merész hősszerelmest. A komikus fordulatokban csöppet sem szűkölködő cselekmény savát-borsát a kastély és a birtok különféle színhelyein zajló eszmecserék adják. Ezek közül a legizgalmasabbak azok, melyekben a kezdő író későbbi főművében, a Szép új világban kibontott elképzelései – a minden részletében kitervelt, elviselhetetlenül boldog jövő próféciái – nyernek még vázlatos, ám máris jól felismerhető megfogalmazást. Könnyed, párbeszédes esszébetéteivel, paródiába hajló történelmi anekdotáival és játékosan ellenpontozó szerkezetével ez az 1921-es regényfantázia mintha egy jóval későbbi korszak – a posztmodern századvég – stílusát is megelőlegezné. A Nyár a kastélyban nemcsak gondolatébresztő, de minden évszakban üdítő, derűsen szórakoztató olvasmány.

Dókus Tünde - Angol ​szituációk
Ez ​a könyv az államilag elismert nyelvvizsgák szituációs párbeszéd elnevezésű feladatához készült segédanyag. A kiadvány létrejöttét az tette szükségessé, hogy az ''A'' típusú nyelvvizsgán a vizsgázók ezzel a feladattal birkóznak meg a legnehezebben, hiszen a szituációs párbeszéd megköveteli a másik fél kérdéseire, gondolataira adott választ, illetve reakciót. A könyv a hangsúlyt a fejlesztésre fekteti, nem csak szituációk gyűjteménye, hiszen az itt megadott beszédhelyzetek a kötöttség és szabadság eltérő variációit nyújtják.

Bárdi László - Homokba ​temetett karavánutakon
"Homokba ​temetett városok" - írta hazánkfia, Stein Aurél az ősi Selyemút elfeledett világának felfedezéséről mintegy száz éve. "Homokba temetett karavánutakon" - írja Bárdi László ebben a könyvében, amikor a Magyar Keletkutatás Alapítvány és a Duna Tv közös Selyemút-expedícióján társaival együtt követi a nagy előd nyomát. Harmincöt és félezer kilométer - ebből csaknem tizenhatezer kilométer Belső-Ázsia területén - repülőn, vonaton, kisbuszon, tevén, motorcsónakon, terepjárón, tevén, öszvérfogaton és természetesen gyalogosan, harmincöt órányi filmfelvétel és mintegy háromezer fényképfelvétel - ezek röviden a kutatóút formális teljesítményei. A szakmai tapasztalatokat a szerző - a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete Ázsia Központjának alapító igazgatója - ebben a könyvben foglalja össze. A legendás ősi Selyemút mintegy másfélezer éven át kötötte össze Távol-Keletet Európával, első alkalommal teremtett rendszeres kereskedelmi és kulturális kapcsolatot olyan országok és civilizációk között, amelyek rendkívül keveset tudtak egymásról. Valójában azonban még most sem tudunk eleget erről a távoli világról, ezért indokolt, hogy a szerző nem csupán a múlt, hanem a jelenkor bonyolult, számunkra nem mindig áttekinthető világát is érthetőbbé kívánja tenni. A magyar expedíció a nyugati emberek, sőt még a nyugati utazók számára is alig ismert térségeket - a keleti Selyemút teljes útvonalát és összes elágazását, Kara Hoto rejtélyes városát, Dzsungáriának ismeretlen türk szobrait, a Takla Makan sivatag romvárosait és oázisait - kereste fel, hogy ott a népvándorlás nyomait, a hunok emlékeit, az egykori lovas nomád népek mai életét tanulmányozhassa. A nagy magyar orientalisták, mindenekelőtt Stein Aurél kutatásait követve különös hangsúlyt kaptak a magyar vonatkozások. A magyar expedíció a nyugati emberek, sőt még a nyugati utazók számára is alig ismert térségeket - a keleti Selyemút teljes útvonalát és összes elágazását, Kara Hoto rejtélyes városát, Dzsungáriának ismeretlen türk szobrait, a Takla Makan sivatag romvárosait és oázisait - kereste fel, hogy ott a népvándorlás nyomait, a hunok emlékeit, az egykori lovas nomád népek mai életét tanulmányozhassa. A nagy magyar orientalisták, mindenekelőtt Stein Aurél kutatásait követve különös hangsúlyt kaptak a magyar vonatkozások. Az útleírás hitelességét erősíti a helyszínen készített számos fénykép, a szakmai tapasztalatok egybevetése a legfrissebb kínai kutatásokkal és tanulmányokkal, valamint a szerzőnek a belső-ázsiai térségben másfél évtized alatt megtett 22 útja

Dörnyei László - Kővágó Sarolta - A ​magyar történelem nagy alakjai 8.
A ​Reflektor Kiadó most induló új sorozatát minden történelmet, művészetet és irodalmat kedvelő figyelmébe ajánljuk. A kiadvány egyes kötetei előreláthatólag negyedévenként jelennek meg (az első két kötet február végén), s az elmúlt ezer év kiemelkedő személyiségeivel ismerteti meg az olvasókat. A teljességre való törekvés nélkül azoknak a magyar és az egyetemes kultúrtörténet szempontjából jelentős személyiségeknek az életútját, munkásságát mutatja be napjainkig a sorozat, akik korunkban olyan maradandót alkottak, amely mind kortársaik, mint az utókor tiszteletét kivívták. A rövid életrajzok, a gazdag illusztrációs anyag - korabeli dokumentumok, művészeti alkotások, festmények, szobrok, építészeti emlékek, versek, irodalmi részletek - segítségével történelmileg hű korrajzot is adnak. 1987-ben négy kötet megjelenését tervezzük, amelyekben a honfoglaláskor, az Árpád-házi királyok uralkodása, a zűrzavaros XIV. század, a Mátyás udvarában felvirágzó magyarországi reneszánsz, a mohácsi csatavesztés után három részre szakadt ország, a török fennhatóság ideje, a török- és Habsburg-ellenes felszabadító harcok története, a Magyarországon is gyorsan elterjedő reformáció irodalma is kirajzolódik. A fontos történelmi események, dátumok, egyéb tudnivalók mellett sok érdekességet is talál az olvasó a kötetekben; valószínűleg valamennyi korosztály számára élményt adó olvasmány lesz a szép kivitelű kiadvány.

Dörnyei László - Kővágó Sarolta - A ​magyar történelem nagy alakjai 3.
Tartalom: Dózsa ​György Tinódi Lantos Sebestyén Heltai Gáspár Bornemissza Péter Báthori István Balassi Bálint Bocskai István Bethlen Gábor Pázmány Péter

Simone de Beauvoir - Minden ​ember halandó
Régine, ​a tehetséges, becsvágyó, mindenre és mindenkire féltékeny színésznő valami eddig soha-nem-voltat szeretne teremteni művészetében. Vágyálma, hogy híre-neve fennmaradjon: ne csak életében, szerepléseinek pillanataiban csodálják. Párizs környéki kis szállodájában felfigyel egy különös, hallgatag emberre, s meg akarja hódítani az ismeretlent. És Fosca, ez a furcsa, magányos ember feltárulkozik előtte: bevallja, hogy egy titokzatos elixír jóvoltából halhatatlan, 800 éve éli kalandos életét. Az olvasó lankadatlan figyelemmel követi e fantasztikus-filozófikus kalandregény fordulatait, Fosca különös életútját, amelyet a hatalomvágy, a barátság, a szerelem, a csalódás, a meghasonlás kilométerkövei jeleznek. A századok folyamán egyre inkább felhalmozódik Fosca szívében a magány, a kétségbeesés; halhatatlansága egyre gyötrelmesebb. Reménytelen jóformán minden emberi kapcsolat, még a szerelem is, mert halandó ember csak halandót szerethet. Rá kell ébrednie, hogy igazán csak a véges emberi élet adhat értelmet eszméknek, harcnak, érzelmeknek, szépségnek.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (49)

Benedek István - A ​ledöntött oszlop
Courbet, ​egy burgundiai nagygazda fia, tájszólásban beszélő és harsogóan vidám kedélyű fickó, a szülői ház és a társadalom ellenállását legyőzve festő lesz. A korabeli - múlt századi - szokással szembeszegülve elvet minden akadémikus, klasszikus és romantikus kötöttséget, és ezzel kiközösíti önmagát a hivatalosan befogadott festők köréből. Van bátorsága szembeszállni a "Szalon" tekintélyuralmával, önálló nyilvános kiállítást rendez az általa létesített "Realizmus pavilonjában", tehetségével kényszeríti ki a kritika és a közönség elismerését. Színes és kalandos életpályája összefonódik Franciaország nagy társadalmi fordulataival. Három forradalmat él át, végül emigrációban hal meg, mert a párizsi kommün utáni reakció felelőssé teszi a Vendöme-oszlop ledöntéséért: előbb börtönbe csukják, majd az oszlop helyreállítási költségét is vele akarják megfizettetni. Az életerőtől duzzadó festőmester összeroppan a méltatlan üldözés súlya alatt. Hazája csak halála után ismeri fel, hogy korának legnagyobb festőjét tette gúny és üldözés tárgyává.

Popper Péter - Pilátus ​testamentuma
A ​regény egy latin műveltségű római katonatiszt szemszögéből mondja el a golgotai eseményeket. A tisztet, Pontius Pilátust, Judea helytartójává emeli a sors. Idegenkedve nézi a számára barbárnak tűnő zsidó vallási kultuszt, mégis egyre jobban belekerül a messianisztikus eszme vonzáskörébe. Sajátos helyzete lehetővé teszi, hogy Róma, a főpapság és Jézus tanítványainak oldaláról is figyelje a kereszténység megszületését.

Miguel Ángel Asturias - A ​zöld pápa
A ​Nobel-díjas Asturias így fogalmazta meg hazája művészetének lényegét: „Közép-Amerika földjét tűzből, vízből és álomból gyúrt irodalom járja át. Egyfajta vulkáni láva, értékes ásvány, szent kőolaj. A Föld méhének visszhangja az emberi hangban. Az örök érzés, az örök dimenzió, az örök kapcsolat, az örök révület. Szó, mely a trillától eljut az ige fényességéig, a káosztól a tavaszok varázslatáig, a lerajzolt, lefestett, színes költeménytől az ábécéig, Európa nagy fegyverzetéig, melyet az új világ dalnokai nem összezúzni, hanem Amerika minden nedveivel meglágyítani törekszenek.” Asturias művészete ugyanezt a természetből, legendából, látomásból, akaratból szőtt varázslatot árasztja, amikor sokezer éves mítoszok világába ágyazza a biznisz martalócainak kényére-kedvére kiszolgáltatott Közép-Amerika mai életét, és korunk küzdelmes karibi nyomorúságát behálózza az indián mondakincs máig indázó hajszálereivel. A hatalmas amerikai tőkésvállalat, a Zöld Pápa, az üzletember-zsoldosvezér és az elesett, meghajszolt guatemalai zsellérek harca így valamiképpen az álom és a gyakorlatias valóság küzdelmévé lesz, de ebben a küzdelemben az álom – és ez Asturias írásművészetének nagy üzenete – nem mákony, hanem egy jobb valóság szövetségese.

Aldous Huxley - Nyár ​a kastélyban
Ifjúkori ​csoportkép júliusi napsütésben, a háttérben parkkal-kastéllyal, rokokó keretben. Csakhogy a két világháború közti Anglia szellemi elitjét és aranyifjúságát mintázó arcmások mintha karikaturisztikusan eltorzítva, a megjelenített szereplőket olykor teljesen kitakaró párbeszéd- és gondolatbuborékok mögül sejlenének elő. A külvilág zajától elzárt, patinás Wimbush-rezidencián egy többhetes víkendre egybegyűlt vendégek és házigazdáik nem annyira megjelenésükkel, mint inkább beszédstílusukkal és egymással megosztott ideáikkal idézik meg a korszak kiemelkedő egyéniségeit – a tendenciózusan elrajzolt filozófust, Bertrand Russellt, az író H. G. Wellst, a festőművész Mark Gertlert vagy a szalonjáról híres művészetpártolót, Lady Ottoline Morrellt – és a társasági élet örökzöld típusfiguráit is: a kékharisnyát, a végzet asszonyát, a szívtiprót és a csak vágyaiban merész hősszerelmest. A komikus fordulatokban csöppet sem szűkölködő cselekmény savát-borsát a kastély és a birtok különféle színhelyein zajló eszmecserék adják. Ezek közül a legizgalmasabbak azok, melyekben a kezdő író későbbi főművében, a Szép új világban kibontott elképzelései – a minden részletében kitervelt, elviselhetetlenül boldog jövő próféciái – nyernek még vázlatos, ám máris jól felismerhető megfogalmazást. Könnyed, párbeszédes esszébetéteivel, paródiába hajló történelmi anekdotáival és játékosan ellenpontozó szerkezetével ez az 1921-es regényfantázia mintha egy jóval későbbi korszak – a posztmodern századvég – stílusát is megelőlegezné. A Nyár a kastélyban nemcsak gondolatébresztő, de minden évszakban üdítő, derűsen szórakoztató olvasmány.

Hegedüs Géza - Évezredek ​szépprózája
Ez ​a könyv lehetne kétszer ilyen terjedelmes, lehetne akár négyszer ilyen terjedelmes is, hiszen jelentékeny prózaíró az utóbbi kétezer esztendőben sokszorosan több volt, mint ahányról a szerző ezeket a röpke arcképvázlatokat írta. A cél azonban nem valami irodalomtörténeti teljesség volt. A szerző feltette magának a kérdést, vajon kiket tartanak valóban a legfontosabb szépprózaíróknak. És itt a fontosság nem is mindig esett egybe a legnagyobb írók fogalmával. Mert például, ha megkérdenék tőlem, ki nagyobb regényíró, Defoe vagy Turgenyev, habozás nélkül Turgenyevre szavaznék, s lám, ő nincs a névsorban, Defoe pedig igen. Mert Turgenyev nagy realista volt és megragadó stiliszta, de már Gogol után, és egy időben Flaubert-ral, Dosztojevszkijjal, Tolsztojjal. Az irodalom további útja nélküle is ugyanaz lett volna, míg Defoe Robinson alakjával és történetével újfajta hős, újfajta kalandok felé mutatta az utat. Szaporíthatnám a példákat; Thackerayt is nagyobb regényírónak tartom, mint Dickenst. De a XIX. század nagy orosz és francia realistái mellett a Hiúság vásárának remekírója nem hozott a következendőket módosító újat, míg Dickens részvétteljes romantikája még a realizmusnak és naturalizmusnak is elébe sietett a nyomor mélységeinek feltárásában. És így folytathatnám az indoklást, hogy a következő kéttucatnyi arcvázlat mellé miért nem került még legalább kéttucatnyi.

Joanna Trollope - Daughters-in-Law
When ​you've dedicated your life to your children, what happens when they grow up? Rachel loves being at the centre of her large family. She has devoted herself fiercely to bringing up her three sons, but at their childhood home on the wide, bird-haunted coast of Suffolk, Rachel finds that her control begins to slip away. Other women - her daughters-in-law - are usurping her position. They have become more important to her boys than she is. A crisis brings these subtle rifts to the surface. Can there be a way forward, if they are to survive as a family? “Infallibly elegant... All this lies beneath the sparkling, well groomed surface of a novel which could quite easily be read as a light diversion for an idle afternoon. But look more closely and something as grim as Greek tragedy is played out around the cosy family dinner table” DAILY TELEGRAPH “Wonderfully observed and readable” THE TIMES

Dörnyei László - Kővágó Sarolta - A ​magyar történelem nagy alakjai 3.
Tartalom: Dózsa ​György Tinódi Lantos Sebestyén Heltai Gáspár Bornemissza Péter Báthori István Balassi Bálint Bocskai István Bethlen Gábor Pázmány Péter

Dörnyei László - Kővágó Sarolta - A ​magyar történelem nagy alakjai 8.
A ​Reflektor Kiadó most induló új sorozatát minden történelmet, művészetet és irodalmat kedvelő figyelmébe ajánljuk. A kiadvány egyes kötetei előreláthatólag negyedévenként jelennek meg (az első két kötet február végén), s az elmúlt ezer év kiemelkedő személyiségeivel ismerteti meg az olvasókat. A teljességre való törekvés nélkül azoknak a magyar és az egyetemes kultúrtörténet szempontjából jelentős személyiségeknek az életútját, munkásságát mutatja be napjainkig a sorozat, akik korunkban olyan maradandót alkottak, amely mind kortársaik, mint az utókor tiszteletét kivívták. A rövid életrajzok, a gazdag illusztrációs anyag - korabeli dokumentumok, művészeti alkotások, festmények, szobrok, építészeti emlékek, versek, irodalmi részletek - segítségével történelmileg hű korrajzot is adnak. 1987-ben négy kötet megjelenését tervezzük, amelyekben a honfoglaláskor, az Árpád-házi királyok uralkodása, a zűrzavaros XIV. század, a Mátyás udvarában felvirágzó magyarországi reneszánsz, a mohácsi csatavesztés után három részre szakadt ország, a török fennhatóság ideje, a török- és Habsburg-ellenes felszabadító harcok története, a Magyarországon is gyorsan elterjedő reformáció irodalma is kirajzolódik. A fontos történelmi események, dátumok, egyéb tudnivalók mellett sok érdekességet is talál az olvasó a kötetekben; valószínűleg valamennyi korosztály számára élményt adó olvasmány lesz a szép kivitelű kiadvány.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

Annie M. G. Schmidt - Macskák ​társasága
Visszaváltozzék ​vagy sem? Ez az, amire Minna, aki titokzatos körülmények között változott át macskából lánnyá, sehogyan sem tud válaszolni. Sok izgalmas kérdésre azonban tudja a választ, a Macskahírügynökség jóvoltából. Az értékes és érdekes híreket a fiatal újságíróval, Tibbével osztja meg, hálából, amiért az befogadta. A félénk fiúra nagyon is ráfér a súgás, mert unalmasnak tartott cikkei miatt elbocsátás fenyegeti. Tibbe, titkos hírforrásainak köszönhetően sztárriporter lesz, aki már a városka nagyhatalmú dezodorgyárosától sem fél. De győzhet-e az igazság egy ilyen befolyásos emberrel szemben, még ha egész macskakülönítmény siet is a segítségére?

Kollekciók