Ajax-loader

Baán Szilvia

Rate_positive 193 Rate_neutral 2 Rate_negative 1

2109 napja velünk van ma itt járt

Supporter_300 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (118)

Michel Houellebecq - Elemi ​részecskék
A ​szerzõrõl: Houllebecq a kortárs francia irodalom legújabb felfedezettje, második könyvét, az Elemi részecskéket a legjobb francia regénynek választotta a Lire nevû folyóirat szerkesztõsége. "Ez a könyv az európai Psycho" - írta a regény egyik méltatója 1999-ben, amikor Houellebecq mûve megjelent Franciaországban. Az Elemi részecskék kegyetlen regény egy testvérpárról. Michel híres tudós, Bruno irodalomtanár és író. Bruno a szexben keresi az élet értelmét, Michel pedig a tudományba zárja magát. Kapcsolatokkal vagy kapcsolatok nélkül, az eredmény végtelen magány. Az író a magány laboratóriumi körülményei közé helyezi hõseit, és tanulmányozza az egyedüllét és szeretet nélküli gyerekkor hatásait. A testvérek beszélgetéseikben a 20. század második felének társadalmi változásait, az emberi kapcsolatok változását elemzik, megpróbálják megfejteni sorsuk titkát. Houellebecq kiváló humorérzékkel festi le new age-s világunkat, a hitek, filozófiák, ezoterikus tanok kavalkádját, megváltásunk megannyi elõfizethetõ segédeszközét. Az izgalmas, helyenként merészen naturális könyvbõl mégsem hiányzik a remény. Az utópiába csapó történetben Michel a mikrobiológiában megtalálja a választ az örök kérdésre: legalább elvileg van-e lehetõség normális emberi kapcsolatokra, lehet-e családban és szeretetben élni. Az Elemi részecskéket az év legjobb regényének választották Franciaországban.

Alejo Carpentier - Eltűnt ​nyomok
Mi ​történt velünk? Eddig hiába keresett új igazságok híján fuldoklunk a fényreklámok villózása közepette, vagy azért vesztettük el önmagunkat, mert elfeledtünk valami ősit, ami egyszer már a birtokunkban volt? Ezek a kétségek mardossák a világhírű kubai író regényének ó- és újvilági kultúráktól megcsömörlött hősét, aki elvágyódik kora szorongató jelenéből. És amíg az idő nyűgében, félszeg álszerelmek vagy igazi mámor rabjaként, és mindig a művészi alkotás kínjaiban vajúdva tévelyeg egy riasztóan romlott metropolis-művelődés és egy nem kevésbé riasztóan tiszta ősvadoni-paradicsomi életforma közt, vele együtt mi is választ kapunk az emberiség egyik örök kérdésére: menekülhetünk-e korunkból?

Olivier Guez - Josef ​Mengele eltűnése
1949: ​Josef Mengele megérkezik Argentínába. Az egykori auschwitzi szörnyeteg orvos azt hiszi, különböző álneveken új életet kezdhet Buenos Airesben. Peron Argentínája befogadó, mindenki el akarja felejteni a nácik rémtetteit. A hajsza azonban folytatódik, az SS orvosnak menekülnie kell, először Paraguayba, majd Brazíliába. Álruhában vándorol rejtekhelyről rejtekhelyre, emészti a félelem, örökre elfelejtheti a nyugalmat... míg csak 1979-ben egy strandon utol nem éri a titokzatos halál. Hogyan tudott az egykori SS orvos harminc éven át mindig kicsúszni a hálóból? A Josef Mengele eltűnése alámerülés az árnyak legmélyére. Egykori nácik, Moszad ügynökök, bűnös asszonyok és operettdiktátorok népesítik be a fanatizmus, a reálpolitika, a pénz és a nagyravágyás uralta világot. Ebben az igaz tényeken alapuló regényben tanúi lehetünk Josef Mengele háború utáni vándorlásainak, dél-amerikai pokoljárásának,és feltárul a náci Németország megannyi titka is. Elgondolkodtató, megrázó olvasmány, alapmű.

Isabel Allende - A ​japán szerető
Különleges ​szerelmi történettel és két nő finoman megrajzolt portréjával lepi meg olvasóit a chilei Isabel Allende, amint kitárja a kaliforniai Lark House kapuját. A madárfüttytől hangos kör­nyezetben álló Pacsirta-ház nem véletlenül kapta a nevét. Itt talál állást a fiatal Irina, akit Moldáviából vetett a sors a tengerentúlra. A nyolcvanon túl járó Alma Lengyelországból került Amerikába évtizedekkel ezelőtt, és az élete végéhez közeledve maga döntött úgy, hogy jómódú, szerető fia családját elhagyva az idősek otthoná­ban tölti az időt, ami számára megadatik. Másképp telnek napjai, mint a többieké. Valakitől rendszeresen kap levelet, kísérőül hozzá három szál gardéniát, gyakran kocsiba ül, elutazik néhány napra, mintha titkos találkára menne. Eltűnései rejtélyesek az őt gyakran meglátogató fiú unokája és Irina számára, ám ahogy telik az idő, és ahogy Alma egyre jobban megszereti a lányt, lassan beavatja őket nem mindennapi múltjába. A két fiatal így szerez tudomást a japán szeretőről, egy csaknem hét évtizedig tartó, mindent kibíró szerelemről, mialatt köztük is formálódik valami, ami túlmutat a barátságon. Isabel Allende a tőle megszokott derűvel és bölcs iróniával elmélkedik sorsról, életről, mulasztásokról, és arról, hogy legalább próbáljuk meg pótolni, ami még pótolható.

André Aciman - Szólíts ​a neveden
André ​Aciman olasz riviérán játszódó regénye egy kamasz fiú és a családi nyaralóvendég, egy ifjú amerikai kutató között váratlanul kibontakozó, elsöprő szerelem története. A vonzalom, amelynek következményeivel egyelőre képtelenek szembenézni, felkészületlenül éri a fiatalokat. Az együtt töltött nyári hetek során mindketten küzdenek saját érzéseikkel, egyszerre tartva környezetüktől és saját maguktól. Vakmerően igyekeznek elérni azt, amiről sejtik, talán soha többé nem adatik meg nekik: a két ember közötti legteljesebb egységet. A Szólíts a neveden korunk egyik legcsodálatosabb szerelmi története, amely egy csapásra klasszikussá vált. A regény alapján készült film Luca Guadagnino rendezésében, Armie Hammer és Timothée Chalamet főszereplésével, a háromszoros Oscar-jelölt James Ivory forgatókönyvéből február 8-tól látható a magyar mozikban. A Publishers Weekly és a The Washington Post AZ ÉV LEGJOBB KÖTETÉNEK ítélte - a New York Times felvette AZ ÉV FIGYELEMRE MÉLTÓ KÖNYVEINEK listájára - a New York Magazine felvette FUTURE CANON (,,A jövő kánonja") válogatásába - a Chicago Tribune és a Seattle Times AZ ÉV KEDVENC KÖNYVÉNEK választotta - a Lambda Irodalmi Díj nyertese szépirodalom kategóriában

Mán-Várhegyi Réka - Mágneshegy
Börönd ​Enikő, harmincas éveiben járó szociológus, 1999 nyarán tér vissza New Yorkból Budapestre. Kutatni és írni akar, most mégis leblokkolt. Miért nem jutsz végre egyről a kettőre, Enikő? Az ugyancsak szociológus Bogdán Tamás, első generációs értelmiségi szakmai karrierje szárnyal. Viszonyt kezd a tanítványaival, kapcsolatba bonyolódik Börönd Enikővel. Lehet ennek jó vége? Az egyetemista Réka az értelmiségivé válás és a nőként való írás buktatóiról töpreng. Mi a megoldás? Mán-Várhegyi Réka a Boldogtalanság az Auróra-telepen (2014) után ezúttal is nagy ívű tablót rajzolt. Párhuzamos vagy éppen egymást keresztező életek. Nézőpontok, amelyekből bárki látszódhat nevetségesnek vagy esendőnek. Érzékeny pillanatfelvételek sorozata, egyúttal súlyos állítás mindannyiunk tegnapjáról.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​játékos
Dosztojevszkij ​"A játékos" című, 1866-ban írott kisregényében a főhőst ördögi, démonikus erővel ragadja magával két különböző, de intenzitását, lefolyását tekintve nagyon hasonló szenvedély: a szerelmi érzés és a játékszenvedély. A történet előrehaladtával a hősnő iránt érzett vágyat a fiatalembernél olyan értékben váltja fel a rulett iránti szenvedély, hogy követhetetlenné válik: meddig tart az élet, és hol kezdődik a játék. A játék életté válik, az élet pedig játékká.

Esterházy Péter - Az ​olvasó országa
Esterházy ​Péter cikkeiből tizenöt év után jelenik meg újabb kötet, _Az olvasó országa_. A 2003 és 2016 között keletkezett írások a közelmúlt és a jelen Magyarországáról szólnak, akár a szigorú figyelem soha nem leegyszerűsítő élével, akár az öröm összetéveszthetetlenül finom sokrétűségével: szellemmel és eleganciával. Publicisztikák, esszék, jegyzetek, beszédek: Esterházy jellegzetes műfajai hétköznapjainkról és ünnepeinkről adnak hírt - és arról, hogy e kettő mindig és mindenekelőtt: munka. "Könyvespolcaink különböznek, de nem estek kétfelé, egyben vannak. Az olvasó országa jó ország. Csak éppen nem tudjuk, kinek az országa vagyunk. Szoktunk neveket mondani, de szerintem se Kádáré nem vagyunk, se Horthyé, hogy újabb neveket ne is említsek. A magunk országa vagyunk, csak azt nem tudjuk, kik vagyunk."

Esterházy Péter - A ​szabadság nehéz mámora
1996-ban ​jelent meg Esterházy Péter legutóbbi esszékötete, az _Egy kék haris._ ___Ez az új kötet az azóta írott újságcikkekből, tanulmányokból, alkalmi szövegekből állt össze, hogy 1 könyvként maga is alkalmat teremtsen: kerüljenek egymás mellé azok az írások, amelyek másképp, de ugyanazt az életet írják és írják le, mint a szerző regényei. Hogy a témák, a szólamok folytassanak üdvös párbeszédet egymással, erősödjenek meg, egészítsék ki egymást, vagy szoruljanak háttérbe, ha úgy alakul. Izgalmas és szórakoztató játék - ez derül ki ebből a könyvből is. ___"Ha ez fordítás volna, könnyen lehet, az állna itt, hogy főrészt élet és irodalom a kötet anyaga, de ez fordítói hiba volna, trehány félreértés" - írja Esterházy az előszóban. Nagyon igaza van. És mégis (hiszen ez nem fordítás, csak egy kiadói ajánlás) kimondhatjuk: "élet és irodalom a kötet anyaga". meg az öröm, ahogy az életben örülni lehet az irodalomnak.

Mán-Várhegyi Réka - Boldogtalanság ​az Auróra-telepen
Mindenkit ​megmért, és senkit sem talált elég nehéznek. Éles és csúfondáros pillantást vetett a világra, mire a világ összecsinálta magát, és szépen bevallott mindent. Így aztán ezekben a történetekben pont olyannak látszik, amilyen. Rémületesnek és nevetségesnek. Istennél a kegyelem, tréfálkozunk vele, mint a bíró egy nem létező viccben. És tényleg lehet nevetni, igaz, csak befelé, mozdulatlan arccal - a szerző vélhetően attól tart, a sírást esetleg nem találnánk elegánsnak. Hősei úgy merülnek el a Semmiben, mintha a "Heidegger" egy menő fitnesszterem neve volna, a boldogtalanság pedig csak a szórakozás finoman perverz, trendi fajtája. A gonoszság mint esztétikai kategória? Ugyan. Ez a könyv tele van megértéssel. Ne mondják, hogy nem szóltam - nagy, realista írót köszönthetünk Mán-Várhegyi Rékában. (Németh Gábor)

Daniel Kehlmann - A ​Beerholm-illúzió
Fiatal ​férfi ül a tévétorony kilátóteraszán. Nagyon úgy fest a dolog, hogy le fog ugrani, de előbb még elmeséli az életét. Ő Arthur Beerholm, a világ legünnepeltebb mágusa. A jóságos nevelőszülők házában töltött gyerekkor, a svájci internátusban végigunatkozott évek, a tévelygések és gyötrődések korszaka után végre eljött a siker, amelynek csúcsán éppen arra készül, hogy kilépjen a kétszáz méteres mélység fölé. Amit tervez, nem öngyilkosság, hanem élete legnagyobb, végső mutatványa, egyenes következménye mindannak, amit megtanult és átélt. Mutatványainak tétje ugyanis a tökéletes illúzió: a varázslat, amely magát a mágust is elvarázsolja. Az _Én és Kaminski_ és _A világ fölmérése_ című, Magyarországon is példátlan sikert aratott regények szerzője mindössze huszonkét évesen írta meg első könyvét, Arthur Beerholm történetét, megmutatva bravúros elbeszélői technikáját és fanyar humorát csakúgy, mint a különös tehetséggel megvert és megáldott emberek iránti vonzalmát.

Vámos Miklós - Töredelmes ​vallomás
Egy ​életen át írtam novellákat. Elméletem szerint a novella nem azonos az elbeszéléssel. Az elbeszélés olyan történet, amelyet a havilapokban adunk közre, terjedelme tizenötezer karakternél több, néha húsz- vagy akár harmincezer. Elég hosszú tehát. A novella viszont az, ami befér a hetilap egy teljes oldalára, tehát régi számolással kábé tíz flekk (ennyi nagy sorközzel telegépelt oldal). Ami ennél is rövidebb, az mi? A két háború közt tárcának hívták, ám az inkább egyfajta személyes újságcikk. Lehet-e novellát - történetet - írni még sokkal tömörebben, ha tetszik, töményebben? Kihívás. Én megpróbáltam, először szerkesztői kérésre, aztán már sportból, "odaülök, rövidülök" jeligére. A kötetben olyan vallomások találhatóak, amelyeket kicsit - vagy nagyon - szégyell az ember, s nem szívesen mesél el, még baráti vagy családi körben sem. (A fotóm is efféle.) Erőt kellett vennem magamon... értik. Erre utal a cím: töredelmes vallomás.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (180)

Darja Desombre - A ​mennyei Jeruzsálem szelleme
Kézlevágás, ​kihűtés, felnégyelés: mindezen borzalmak nem Rettegett Iván idején történnek - az orosz Dan Brownként emlegetett szerző thrillerében napjaink Moszkvájának utcáin kísért a brutális gyilkos. Moszkvában kegyetlen módszerekkel kivégzett emberek holttestére bukkannak. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy sorozatgyilkos szedi áldozatait. De vajon miért éppen Moszkva központjában hagyja a holttesteket, és miért éppen ezekkel az emberekkel végez - mi lehetett a bűnük? A jogi karon frissen végzett, a rendőrségen gyakorlatát teljesítő Masa Karavaj és a tapasztalt nyomozó, Andrej Jakovlev ered a gyilkos nyomába, aki egyre vérfagyasztóbb módon végez áldozataival. A szálak a mennyei Jeruzsálem középkori orosz eszméjéhez nyúlnak vissza. De sikerül-e a lánynak leszámolnia gyermekkori démonjaival, és társával elkapják-e a gyilkost, mielőtt az végez még azokkal is, akik fontosak Masának?

William Faulkner - A ​hang és a téboly / Míg fekszem kiterítve
William ​Faulkner (1897-1962) az amerikai Dél krónikása, a klasszikus nagyepika századunkban szinte egyedülálló mestere. Húsz regényének, öt novelláskötetének legtöbbje összetartozik, együtt adja ki a képzelet alkotta Yoknapatawpha megye történetét. Ebben a csaknem százötven évet átfogó színjátékban "az ősrégi, egyetemes igazságok, az együttérzés és önfeláldozás, a szerelem és becsület, a szánalom és büszkeség" nagy emberi témái bontakoznak ki előttünk tragikus sorsok tükrében, a létezés alaptörvényeit megvilágítva. Ez a két regény a faulkneri életmű két mesterműve. Az 1929-ben megjelent A hang és téboly az átokverte Compson család históriája, amelyben az író végleges ellentéteket markol össze: durva komikumot és emelkedett hősiességet, bűnt és bűnhődést, múltat és jelent, fehéret és feketéket. Négyen mondják el ugyanazt a mesét, s előadásukban együtt szólal meg az emberi önkifejezés két lehetősége: "a hang", vagyis az értelmetlen fájdalom történelem előtti üvöltése, és a "téboly", azaz a gyötrelmesen érzékeny huszadik századi tudat önmagát tagadó-bizonyító belső párbeszéde. A Míg fekszem kiterítve (1930) más környezetet mutat be. Meghal egy tanyasi öregasszony, s a családtagok szekérre rakják a koporsót, hogy az elköltözött földi maradványait a városban, rokoni csontok közt helyezzék örök nyugalomra. Viszontagságos úton szekereznek végig, hogy végbevigyék, amire vállalkoztak. Komikus eposz ez a történet, amelyben a felbomlás szörnyűsége és az emberi összefogás nagyszerűsége fonódik össze szerves egységgé.

Méhes György - Kolozsvári ​milliomosok
A ​Gyöngyharmat Palkó, a Szikra Ferkó és más meseregények alkotója ezúttal a Trianon előtti és utáni erdélyi társadalmat örökíti meg, regényes formában. A Nagy Mesélő magyarokról, románokról, zsidókról és németekről ír nem a nemzeti, hanem az emberi vonásokat tartva szem előtt. Olyan békebeli történet ez mégha háborús időkről szól is amelyben a mesék a valóságban folytatódnak. Az erdélyi polgárság tündöklését és bukását bemutató Kolozsvári milliomosokat sokan a Méhes életmű rejtett kincsének tartják. Talán e kiadás hozzájárul, hogy ez a nagyszerű és ma is érvényes történet az őt megillető helyre kerüljön.

John Steinbeck - Édentől ​keletre
Ennek ​a hatalmas családregénynek színtere főként Kalifornia, s a kaliforniai Salinas városa. De a sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményekből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a századeleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója. Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa szorosan egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával. A váltakozó nemzedékek sora, de elsősorban az író nagyapja, az Írországból bevándorolt Samuel Hamilton életútja híven tükrözi az amerikai demokrácia illúziójának leépülési folyamatát. Át- meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő testesül meg a gyalázatosan romlott Kate alakjában, s a történet végén egy erős, igaz érzés ragyog fel, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete. A népszerű regényből 1954-ben Elia Kazan készített filmet, James Dean főszereplésével. Az Édentől keletre filmváltozatát 1965-ben láthatta a hazai közönség.

William Golding - A ​Legyek Ura
"Született ​optimista vagyok - írja Golding - de a fogyatékos logika ... pesszimistát formál belőlem." Ebből a folyamatból valóban a végeredmény, a pesszimizmus marad meg uralkodó benyomásként Golding mindazon regényeinek olvastán, amelyek emberi-írói alapélményével - a háborúval foglalkoznak. A pesszimizmusból azonban egyfajta megnyugvás alakul ki, mihelyt Golding az emberség kérdését firtatja: "Ember voltunk abban áll - írja -, hogy el tudjuk dönteni, mi a helyes és mi a rossz, mi a csúf és mi a szép, mi az igazság és mi az igazságtalan." _A legyek ura_ voltaképpen a régi angol kalandregényeknek, a "hős gyarmatosító brit szellem"-et propagáló műveknek keserű paródiájául készült - de sokkal több lett ennél: egy maroknyi kamasz hajótörött életének néhány hetében az emberi ösztönök fejlődésének teljes panorámáját - a magatartásformák teljes skáláját adja a legvégletesebb helyzetekben. Megmutatja, hogy az értelem, az emberség, az ésszerű társadalom az ember elemi szükséglete; de ha az értelem nem eléggé érett, az emberség nem eléggé erőteljes, feltámadhatnak az alantas ösztönök, az öncélú hatalomvágy, a kegyetlenség.

Konrad Lorenz - A ​civilizált emberiség nyolc halálos bűne
"...Miközben ​az emberiség az őt körülvevő természetet vandál módon pusztítja, saját magát is ökológiai katasztrófákkal fenyegeti. Ha már a gazdasági vonzatait is érzi, talán elismeri hibáit, de akkor valószínűleg már túl késő lesz. De arra legalább rá fog jönni, hogy ez a barbár folyamat az ő lelkében micsoda károkat okozott. A természettől való általános, egyre fokozódó elidegenedés nagymértékben okolható a civilizált emberiség esztétikai és etikai eldurvulásáért. A felnövekvő generáció hogyan tanulná meg bárminek is a tiszteletét, ha maga körül csak emberkéz alkotta környezetet talál...? A nagyvárosokban még a csillagos eget is elrejtik előle a toronyházak és a légszennyeződés."

Alice Walker - Kedves ​Jóisten
A ​fehér déli irodalom kulcsalakja az elpusztíthatatlan és önpusztító, metszően józan és rögeszmés, istenváró és istenkáromló, könyörületes és kegyetlen ember - gondoljunk Flannery O'Connor egyszerű georgiai hőseire, akik szenvedélyes vággyal keresik a lelki kapaszkodót, vagy Carson McCullert, Kathrine Anne Porter és Eudora Welty magányosaira, a szeretet-szerelmet szomjúhozókra, az önámítókra és a magukat kifejezni nem tudókra. nem véletlenül ők a színes bőrű Alice Walker fehér példaképei. Walker 1944-ben, a georgiai Eatontonban született, nyolcgyerekes szegény családban. Mint ízig-vérig déli író, érzi, tudja, hogy a déli ember nem véletlenül olyan, amilyennek az irodalom ábrázolja. Nála azonban a déli típus a feketeközösség világában jelenik meg - s többnyire asszony. "Csak nézd meg magad - vágja a Kedves Jóisten hősnőjének fejéhez a férje. - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy. Az istenbe, egy nagy nulla vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki hosszú-hosszú éveken át csak Istenhez írhatta leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: "Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni se tudok... De itt vagyok." Keresetlen egyszerűségében felemelő, mozgósító mű Alice Walker regénye, amelyből Steven Spielberg készített nagy sikerű filmet.

Émile Ajar (Romain Gary) - Előttem ​az élet
- ​Ők azt mondták: Őrületbe estél Őmiatta, akit szeretsz. Én azt mondtam: Az élet ízét csak a bolondok ismerik. Jáfíi: Raúd Al Radzsákín - "- Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? Nem válaszolt. Ivott egy kis mentateát, ami nagyon egészséges. Hamil úr egy idő óta mindig szürke dzsellabát hordott, nehogy mellényben érje az elszólítás. Rám nézett, és csak hallgatott tovább. Biztos azt gondolta, hogy én még tizenhat-éven-aluliaknak-nem-ajánlott vagyok, és vannak dolgok, amikről nem kell tudnom. Akkoriban hét- vagy talán nyolcéves lehettem, nem tudom pontosan megmondani, mert nem voltam beszületésiévezve, amint majd kiderül, ha jobban megismerjük egymást, és gondolják, hogy érdemes. - Miért nem válaszol, Hamil úr? - Nagyon fiatal vagy, és jobb, ha nagyon fiatal korában bizonyos dolgokról nem tud az ember. - Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? - Igen - mondta, és lehajtotta a fejét, mintha szégyellné magát. Erre sírva fakadtam." Megesik. Néha megesik, hogy az életet egy nagy fekete felhőnek látjuk. És nem akar eloszlani. Ilyenkor kell elolvasni ezt a könyvet. Ha abban az évben már negyedszer, hát akkor negyedszer. Hogy kiderüljön Hamil úrnak ugyan igaza van, de talán nincs veszve minden. Hogy ebbe a talánba bele lehet kapaszkodni? Hát mibe másba, drága testvéreim? Mibe másba?


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (93)

Isabel Allende - Paula
Látomások, ​vágyak, szerelmek, a múlt és jelen képei kavarognak ebben a csodálatos könyvben. Az írónő felnőtt lánya gyógyíthatatlan betegségben szenved; attól a perctől kezdve, ahogy elveszti az eszméletét, valamennyien tudjuk, hogy a túlvilág integet neki, ha hosszú is lesz odáig az út. De ez a könyv mégis az élet regénye: egy felcseperedő kislány mélyrelátó szemeivel tekinget maga körül, nemzedékek vonulnak el előtte, szülei és nagyszülei, családtagok és barátok, a távoli ország Chile, mesébe illő furcsa figurái, akik persze hétköznapi emberek, de a kislány, a majdani írónő azt is érzi, látja bennük, amit senki más. Aztán már saját magát figyeli, mind jobban kivirul neki az élet, jönnek a szerelmek, kudarcok, tragédiák és közben árad körülötte valami megfoghatatlan szépség, ami átverekszi magát a nyomorúságon. Paula, a lánya haldoklása feszíti szét a világ kereteit, a mások és saját sorsa így kerül lelkének mikroszkópja alá, egyszerre szenved és örül, mert Paula az utolsó mezsgyén állva megmutat neki valamit, ami csak kevés élőnek juthat osztályrészül. A Kísértethát és a Szerelem és árnyak írónőjének új regénye nemcsak világsiker: egyszerre megrázó és optimista vallomás arról, hogy a szomorúság és a kín is magában rejtheti a boldogságot.

Penelope Fitzgerald - Freddie ​iskolája
"... ​azért vártam annyira ezt az estét, Miss Wentworth, mert azt hittem, emlékezetes pillanat lesz, mikor elmondom magának, hogy komoly összeget akarok befektetni Shakespeare-be. Tehát most szépen kérem, legyen szíves megmondani, hogy érzi magát, miután lábbal tiporta Shakespeare-t, ronggyá gyűrte és az arcomba vágta. Most legalább megvolt az az elégtétele, hogy sikerült meglepnie Freddie-t. Ám ő alig pár percet hallgatott, közben mozgott az ajka, mintha a szívből jövő szavak ínyenceként ízlelgetné a hallottakat. - Azt mondja, Mattie Stewart játéka hatotta meg igazán? - Hát persze. - Tetszett magának? Az a véleménye, hogy jól játszott? - Azt akartam félreérthetetlenül közölni Önnel, hogy hajlandó vagyok a befektetéssel a végső határig elmenni, sőt még azon is túl, ha arról az intézményről van szó, amelyből ilyen gyerekek kerülnek ki. Tessék, most nyugodtan mondhatja, hogy egy csepp józan eszem sincs. - Azt nem mondom - jelentette ki Freddie. - Csak azt mondom, hogy ízlése sincs. Akkor sem ismeri meg a rossz ripacskodást, ha kiszúrja a szemét." "A könyvesbolt", "A part mentén", az "Emberi hangok" után ebben az új regényében az angol színházi világba kalauzolja az olvasót a neves angol írónő, Penelope Fitzgerald.

Ungvári Tamás - A ​feledés enciklopédiája
A ​XX. század történetének 75 lényeges vagy lényegtelen, de lejegyzésre igencsak méltó eseménye sajátos formázásban pereg ebben a nagy sodrású kötetben. Érzékenység és tárgyismeret, irónia és szókimondás - mindez letehetetlenné teszi Ungvári emlékeit. Az egyetemi katedrákhoz szokott szerző kiapadhatatlan mesélőkedve a kávéházi sztorik szintjére emeli a legdrámaibb eseményeket is. Tudja, hogy kell lebilincselni a hallgatóságot - ezzel segít megérteni - megismerni a felfoghatatlant is.

Daniel Kehlmann - Hírnév
A ​világ fölmérése írójának legújabb regénye Mi a közös egy halni vágyó öregasszonyban, a világ legismertebb ezoterikus írójában és egy izzadógép, kövér bloggerben? Még ha a valóságban nem is, egy nagyszerű regény lapjain sorsuk menthetetlenül összefonódik. Az utóbbi évtizedek egyik legnépszerűbb irodalmi műfaja lett a novellafüzér, melyben az egyes epizódok, amellett, hogy külön-külön izgalmasak, együtt is összeadnak valamiféle titokzatos egészt. Kehlmann kilenc többé-kevésbé összefüggő történetből építi fel legújabb regényét, a tőle megszokott gazdag nyelvvel és finom humorú, ironikus látásmóddal. A történetek egésze az elmúlásról, a csalásról és csalódásról, és természetesen a hírnév elviselhetetlen nehézségéről szólnak.

Daniel Kehlmann - F
A ​világ fölmérése szerzőjének új regénye a középszerűségről és az élethazugságokról ,,Mit jelent középszerűnek lenni? Hogy lehet ezzel együtt élni?" Mi történik, ha az ember nem találja meg a valódi hivatását? Mivé lesz, ha nem képes a sorsát megélni, mert az csupán véletlenek láncolatából áll össze? Ezeket a kellemetlen, de mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseket teszi fel Daniel Kehlmann rendkívül olvasmányos regényében a tőle megszokott humorral és filozofikussággal. Ám nem áll meg itt. Azt is bemutatja, hogy miért és miként menekül a kötelességeibe a saját tehetsége kibontakoztatását elszalasztó ember. És hogy hiába a családi minták, ,,saját erőből kell megtanulni mindent". A több nézőpontból elmesélt események hőse egy a családját faképnél hagyó író, egy Isten létezését tagadó pap, egy festő hagyatékának rafinált gondozója, valamint egy üldözési mániás vagyontanácsadó. Egy apa és három fia, akik életét a hazugságok és a látszatok uralják. Kehlmann legújabb regénye 2013-ban látott napvilágot Németországban, és rögtön a Spiegel bestseller listájának élére állt.

Bura
elérhető
211

Sylvia Plath - Az ​üvegbura
"Furcsa, ​fülledt nyár volt, azon a nyáron ültették villamosszékbe Rosenbergéket, és én nem tudtam, mit keresek New Yorkban." Egy idegösszeomlás története kezdődik ezekkel a szavakkal. A tizenkilenc éves Esther Greenwoodnak Amerika tálcán kínálja a karriert: felveszik ösztöndíjjal a legjobb iskolába, majd tizenketted magával megnyeri egy divatlap pályázatát, egy hónapra New Yorkba kerül, fogadások, díszebédek, hírességek forgatagába. Csakhogy ő valami többet és tisztábbat vár a társadalomtól, mint az őtőle, és ezért nem tud beilleszkedni a nagy gépezetbe. "Bizonyára úgy illett volna, hogy én is repüljek a lelkes örömtől, mint a többi lány, de - valahogy nem voltam rá képes. Nagyon-nagyon csendesnek és üresnek éreztem magam, akár egy tornádó magja, ahogy csak sodródik kábultan a körülötte tomboló pokoli zűrzavar legközepén." A történet: ennek a baljós hasonlatnak a kibontakozása, a betegség első tüneteitől a közönyös pszichiáter kontárul alkalmazott elektrosokkterápiáján át a hajszál híján sikeres öngyilkosságig. Végül a gyógyulás tétova stációi következnek, az életbe visszavezető út lehetőségét sejtetve - ami a valóságban tragikusan ideiglenesnek bizonyult. Mert Az üvegbura önéletrajzi mű: az újabb angol-amerikai líra talán legeredetibb tehetségének egyetlen nagyobb szabású prózai alkotása. Megjelenésének évében, 1963-ban Sylvia Plath öngyilkos lett.

Darja Desombre - A ​mennyei Jeruzsálem szelleme
Kézlevágás, ​kihűtés, felnégyelés: mindezen borzalmak nem Rettegett Iván idején történnek - az orosz Dan Brownként emlegetett szerző thrillerében napjaink Moszkvájának utcáin kísért a brutális gyilkos. Moszkvában kegyetlen módszerekkel kivégzett emberek holttestére bukkannak. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy sorozatgyilkos szedi áldozatait. De vajon miért éppen Moszkva központjában hagyja a holttesteket, és miért éppen ezekkel az emberekkel végez - mi lehetett a bűnük? A jogi karon frissen végzett, a rendőrségen gyakorlatát teljesítő Masa Karavaj és a tapasztalt nyomozó, Andrej Jakovlev ered a gyilkos nyomába, aki egyre vérfagyasztóbb módon végez áldozataival. A szálak a mennyei Jeruzsálem középkori orosz eszméjéhez nyúlnak vissza. De sikerül-e a lánynak leszámolnia gyermekkori démonjaival, és társával elkapják-e a gyilkost, mielőtt az végez még azokkal is, akik fontosak Masának?

Per Olov Enquist - Blanche ​és Marie könyve
A ​könyv a századforduló Párizsában játszódik. Főhőse Blanche Wittman a világhírű pszichiáter, a Sâlpetriere kórház főorvosa, Jean Marti Charcot kedvenc betege, a hisztéria tüneteinek és kezelésének szentelt nyilvános bemutatók főszereplője. Charcot halála után Blanche "meggyógyul", és a későbbi Nobel-díjas Marie Curie asszisztense lesz. A laboratóriumi sugárfertőzés miatt életét tehetetlen nyomorékként fejezi be. Szinte haláláig naplót ír, s naplóinak három kötete, a sárga, a fekete és a vörös könyv, a "kérdések" könyvei, képezik a regényé alapszövetét. A csapongó, meditatív, személyes emlékekkel tagolt szöveg markánsan jeleníti meg a kort, a jellemeket, a helyszíneket, az ismert és kevésbé ismert személyiségeket (Freud, Jane Avril, Pierre Curie, Paul Langevin, Einstein...) és lassan beletorkollik a fő téma, a mindent legyőző szerelem megszólaltatásába. Blanche és Charcot, illetve Marie és Paul megindítóan szép és tragikus szerelmének történetét meséli el, melybe mesteri könnyedséggel szövi bele saját anyjának és saját (fél)árvaságának életrajzi motívumait, a század eszmetörténetének és tudománytörténetének kezdeti alakulását, a torz politikai gondolatok és az elvaduló, bigott tömegek indulatainak vészjósló jeleit. A zenei alapegységekből építkező regény Enquist egyik legszemélyesebb műve, Blanche és Marie pedig legemlékezetesebb, legnagyobb empátiával megírt két regényhőse.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (61)

Daniel Kehlmann - Hírnév
A ​világ fölmérése írójának legújabb regénye Mi a közös egy halni vágyó öregasszonyban, a világ legismertebb ezoterikus írójában és egy izzadógép, kövér bloggerben? Még ha a valóságban nem is, egy nagyszerű regény lapjain sorsuk menthetetlenül összefonódik. Az utóbbi évtizedek egyik legnépszerűbb irodalmi műfaja lett a novellafüzér, melyben az egyes epizódok, amellett, hogy külön-külön izgalmasak, együtt is összeadnak valamiféle titokzatos egészt. Kehlmann kilenc többé-kevésbé összefüggő történetből építi fel legújabb regényét, a tőle megszokott gazdag nyelvvel és finom humorú, ironikus látásmóddal. A történetek egésze az elmúlásról, a csalásról és csalódásról, és természetesen a hírnév elviselhetetlen nehézségéről szólnak.

Bitó László - A ​névtelen evangéliuma
Ezt ​az ősi titkokat feltáró történetet a Názáreti Mester egy hithű tanítványa sugalmazta, aki névtelen akart maradni. Ne kérdezd, leírta-e valaha is pontosan ezeket a szavakat, mert amilyen mély a múltnak kútja, csak saját szkeptikus kérdésed visszhangja juthat el hozzád. Ám ha szótlan áhítattal merülsz el ebben az őszinte vallomásban, meghallod ama apokrif írások szerzőinek hangját, amelyek rég elvesztek, vagy a lángok martalékává váltak - vagy még nem kerültek felszínre az idők végtelen homokjából. Ez a könyv annak a tanítványnak a szavait foglalja írásba, aki látta, mily gyötrelmekhez vezethet az elfogultság, a vakhit és gyűlölet. Ez a látomás késztette őt, hogy megörökítse a jótékony igazságot egy távoli kor számára, amikor az emberek belátják majd, hogy pár követője akart dicsszomjában emlékművet emelni önmagának a Mester nevében, akinek még egy sátra sem volt soha. Az ő hatalomvágyuk állította szembe az ifjabb testvéreket az idősebbekkel. A körülmetéletlen új testvérek, összeesküdve Pállal, a korábbi Saullal, némították el az igaz tanút, aki csak titokban írhatott. Tekercseit mélyen elásta a sivatag homokjába, hogy üzenete csak a távoli jövőben juthasson el azokhoz, akik készek elfogadni: az, aki mondotta, "senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja a barátaiért", kész volt a saját életét feláldozni, hogy barátját, Barabást kimentse Pilátus börtönéből. Sokan el fogják vetni ezt az igazságot: a szkeptikusok, akik csak a saját igazságaikban hisznek - de lesznek, akik nem félnek próbára tenni szilárd hitüket, elfogadva mások hitének jogosságát. Azoknak szól ez a könyv, akik olyan múltra vágynak, amely képes békét és megértést teremteni a hitvallások között, megnyitva az utat egy boldogabb jövő felé.

Isabel Allende - Paula
Látomások, ​vágyak, szerelmek, a múlt és jelen képei kavarognak ebben a csodálatos könyvben. Az írónő felnőtt lánya gyógyíthatatlan betegségben szenved; attól a perctől kezdve, ahogy elveszti az eszméletét, valamennyien tudjuk, hogy a túlvilág integet neki, ha hosszú is lesz odáig az út. De ez a könyv mégis az élet regénye: egy felcseperedő kislány mélyrelátó szemeivel tekinget maga körül, nemzedékek vonulnak el előtte, szülei és nagyszülei, családtagok és barátok, a távoli ország Chile, mesébe illő furcsa figurái, akik persze hétköznapi emberek, de a kislány, a majdani írónő azt is érzi, látja bennük, amit senki más. Aztán már saját magát figyeli, mind jobban kivirul neki az élet, jönnek a szerelmek, kudarcok, tragédiák és közben árad körülötte valami megfoghatatlan szépség, ami átverekszi magát a nyomorúságon. Paula, a lánya haldoklása feszíti szét a világ kereteit, a mások és saját sorsa így kerül lelkének mikroszkópja alá, egyszerre szenved és örül, mert Paula az utolsó mezsgyén állva megmutat neki valamit, ami csak kevés élőnek juthat osztályrészül. A Kísértethát és a Szerelem és árnyak írónőjének új regénye nemcsak világsiker: egyszerre megrázó és optimista vallomás arról, hogy a szomorúság és a kín is magában rejtheti a boldogságot.

Oscar Wilde - Teleny
Vitathatatlan, ​hogy Oscar Wilde (1854-1900) igazi zseni volt, hiszen csak egy zseni tudja oly szélsőségesen megosztani a közvéleményt, mint ahogy tette ezt ő. A tragikus sorsú nagy deviáns bizarr, megrendítő, rejtelmes pályájú könyvével jelentkezik a kiadó, egy megdöbbentő művel forró erotikáról, szerelemről és megszállottságról. Pompás, szórakoztató, ugyanakkor igen szomorú szenvedélytörténet ez a homoerotikusnak is nevezhető regény, mely a már-már beteges rögződés és a nagyon is emberi hűtlenség drámája, s bizony olyan könyv is a Teleny, melyet a világirodalmi köztudat még pár évtizeddel ezelőtt is szégyellt és figyelmen kívül hagyott. A történet elsősorban a Teleny és Camille Des Grieux között kibontakozó szerelmi kapcsolatról szól. Köntörfalazás nélkül, nyíltan mond ki a szerző olyan dolgokat, amivel megbotránkoztatja az olvasót. Érzékletesen ábrázolja a francia bordélyok duhaj mindennapjait, a különféle szeretkezések legintimebb pillanatait. Ám nem csupán ebből áll a mű, hiszen az író egyúttal lerántja a leplet kora társadalmáról is, görbe tükröt állítva a viktoriánus kor erkölcsi normái elé. A fiatal Camille és Teleny mindent elsöprő szerelme meghiúsul, a társadalom bűnösnek tartja az ifjú szerelmeseket, az a társadalom, amely a valóságban sokkal nagyobb fertőben van, sokkal mocskosabb bűnök terhelik, az a társadalom, amely Wilde-ot is kivetette magából, s csak később ébredt rá, hogy egy kivételes művésszel, a 19. századi irodalom legnagyobb alakjával művelte ezt.

Howard Jacobson - Shylock ​a nevem
Shakespeare ​halálának 400. évfordulója alkalmából, a Hogarth Shakespeare projekt keretében neves angolszász szerzőket kértek fel egy-egy Shakespeare-dráma átdolgozására. A brit zsidó irodalom kiemelkedő alakjaként számon tartott Booker-díjas Howard Jacobson a Velencei kalmárt gondolja újra kisregény formájában. Jacobson a kezdetektől fogva megosztó színdarab antihősét, az egy font húshoz makacsul ragaszkodó Shylock figuráját a mai Észak-Anglia futballsztároktól és celebektől hemzsegő gazdagnegyedébe helyezi át. A fekete humorú átdolgozásban a hangsúly az apa-lány, illetve a zsidó-keresztény viszony ellentmondásaira tevődik át.

Penelope Fitzgerald - Freddie ​iskolája
"... ​azért vártam annyira ezt az estét, Miss Wentworth, mert azt hittem, emlékezetes pillanat lesz, mikor elmondom magának, hogy komoly összeget akarok befektetni Shakespeare-be. Tehát most szépen kérem, legyen szíves megmondani, hogy érzi magát, miután lábbal tiporta Shakespeare-t, ronggyá gyűrte és az arcomba vágta. Most legalább megvolt az az elégtétele, hogy sikerült meglepnie Freddie-t. Ám ő alig pár percet hallgatott, közben mozgott az ajka, mintha a szívből jövő szavak ínyenceként ízlelgetné a hallottakat. - Azt mondja, Mattie Stewart játéka hatotta meg igazán? - Hát persze. - Tetszett magának? Az a véleménye, hogy jól játszott? - Azt akartam félreérthetetlenül közölni Önnel, hogy hajlandó vagyok a befektetéssel a végső határig elmenni, sőt még azon is túl, ha arról az intézményről van szó, amelyből ilyen gyerekek kerülnek ki. Tessék, most nyugodtan mondhatja, hogy egy csepp józan eszem sincs. - Azt nem mondom - jelentette ki Freddie. - Csak azt mondom, hogy ízlése sincs. Akkor sem ismeri meg a rossz ripacskodást, ha kiszúrja a szemét." "A könyvesbolt", "A part mentén", az "Emberi hangok" után ebben az új regényében az angol színházi világba kalauzolja az olvasót a neves angol írónő, Penelope Fitzgerald.

Daniel Kehlmann - F
A ​világ fölmérése szerzőjének új regénye a középszerűségről és az élethazugságokról ,,Mit jelent középszerűnek lenni? Hogy lehet ezzel együtt élni?" Mi történik, ha az ember nem találja meg a valódi hivatását? Mivé lesz, ha nem képes a sorsát megélni, mert az csupán véletlenek láncolatából áll össze? Ezeket a kellemetlen, de mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseket teszi fel Daniel Kehlmann rendkívül olvasmányos regényében a tőle megszokott humorral és filozofikussággal. Ám nem áll meg itt. Azt is bemutatja, hogy miért és miként menekül a kötelességeibe a saját tehetsége kibontakoztatását elszalasztó ember. És hogy hiába a családi minták, ,,saját erőből kell megtanulni mindent". A több nézőpontból elmesélt események hőse egy a családját faképnél hagyó író, egy Isten létezését tagadó pap, egy festő hagyatékának rafinált gondozója, valamint egy üldözési mániás vagyontanácsadó. Egy apa és három fia, akik életét a hazugságok és a látszatok uralják. Kehlmann legújabb regénye 2013-ban látott napvilágot Németországban, és rögtön a Spiegel bestseller listájának élére állt.

Per Olov Enquist - Blanche ​és Marie könyve
A ​könyv a századforduló Párizsában játszódik. Főhőse Blanche Wittman a világhírű pszichiáter, a Sâlpetriere kórház főorvosa, Jean Marti Charcot kedvenc betege, a hisztéria tüneteinek és kezelésének szentelt nyilvános bemutatók főszereplője. Charcot halála után Blanche "meggyógyul", és a későbbi Nobel-díjas Marie Curie asszisztense lesz. A laboratóriumi sugárfertőzés miatt életét tehetetlen nyomorékként fejezi be. Szinte haláláig naplót ír, s naplóinak három kötete, a sárga, a fekete és a vörös könyv, a "kérdések" könyvei, képezik a regényé alapszövetét. A csapongó, meditatív, személyes emlékekkel tagolt szöveg markánsan jeleníti meg a kort, a jellemeket, a helyszíneket, az ismert és kevésbé ismert személyiségeket (Freud, Jane Avril, Pierre Curie, Paul Langevin, Einstein...) és lassan beletorkollik a fő téma, a mindent legyőző szerelem megszólaltatásába. Blanche és Charcot, illetve Marie és Paul megindítóan szép és tragikus szerelmének történetét meséli el, melybe mesteri könnyedséggel szövi bele saját anyjának és saját (fél)árvaságának életrajzi motívumait, a század eszmetörténetének és tudománytörténetének kezdeti alakulását, a torz politikai gondolatok és az elvaduló, bigott tömegek indulatainak vészjósló jeleit. A zenei alapegységekből építkező regény Enquist egyik legszemélyesebb műve, Blanche és Marie pedig legemlékezetesebb, legnagyobb empátiával megírt két regényhőse.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

Darja Desombre - A ​mennyei Jeruzsálem szelleme
Kézlevágás, ​kihűtés, felnégyelés: mindezen borzalmak nem Rettegett Iván idején történnek - az orosz Dan Brownként emlegetett szerző thrillerében napjaink Moszkvájának utcáin kísért a brutális gyilkos. Moszkvában kegyetlen módszerekkel kivégzett emberek holttestére bukkannak. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy sorozatgyilkos szedi áldozatait. De vajon miért éppen Moszkva központjában hagyja a holttesteket, és miért éppen ezekkel az emberekkel végez - mi lehetett a bűnük? A jogi karon frissen végzett, a rendőrségen gyakorlatát teljesítő Masa Karavaj és a tapasztalt nyomozó, Andrej Jakovlev ered a gyilkos nyomába, aki egyre vérfagyasztóbb módon végez áldozataival. A szálak a mennyei Jeruzsálem középkori orosz eszméjéhez nyúlnak vissza. De sikerül-e a lánynak leszámolnia gyermekkori démonjaival, és társával elkapják-e a gyilkost, mielőtt az végez még azokkal is, akik fontosak Masának?

Annie M. G. Schmidt - Macskák ​társasága
Visszaváltozzék ​vagy sem? Ez az, amire Minna, aki titokzatos körülmények között változott át macskából lánnyá, sehogyan sem tud válaszolni. Sok izgalmas kérdésre azonban tudja a választ, a Macskahírügynökség jóvoltából. Az értékes és érdekes híreket a fiatal újságíróval, Tibbével osztja meg, hálából, amiért az befogadta. A félénk fiúra nagyon is ráfér a súgás, mert unalmasnak tartott cikkei miatt elbocsátás fenyegeti. Tibbe, titkos hírforrásainak köszönhetően sztárriporter lesz, aki már a városka nagyhatalmú dezodorgyárosától sem fél. De győzhet-e az igazság egy ilyen befolyásos emberrel szemben, még ha egész macskakülönítmény siet is a segítségére?

Kollekciók