Ajax-loader

Bede-Fazekas Ákos Bp. 2

Rate_positive 123 Rate_neutral 1 Rate_negative 0

1119 napja velünk van 1 napja láttuk utoljára

Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (270)

Wass Albert - A ​funtineli boszorkány
Erdély, ​havasok alja, vadászatok, pásztorok és prepegyitok világa bontakozik ki Wass Albert leghíresebb regénytrilógiájában. Főhőse, Nuca a zord világ ellentéteként maga a lelki szépség: a természet hűséges leánya. Látóasszonyi képessége személyes akaratán túli végzetszerűsége mintegy isteni törvény megtestesítőjévé teszi.

Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila - Helyesírás
Az ​Osiris Helyesírás a magyar nyelv eddigi legteljesebb bemutatását nyújtó tízkötetes könyvsorozat (A Magyar Nyelv Kézikönyvtára) első kötete. Olyan átfogó, rendszeres helyesírási kézikönyv, amely a teljes rendszert szem előtt tartva az alapoktól ismerteti és magyarázza a szabályokat, valamint számba veszi azokat az újabb vagy eddig szabályozatlan helyesírási jelenségeket, amelyekre az érvényben levő szabályzat nem ad eligazítást. A kézikönyv az 1984-ben megjelent és jelenleg is érvényes akadémiai helyesírási szabályzat részletező kifejtése, valamint szótári bemutatása. A kötet két nagy egységből áll: a szabálymagyarázó, tanácsadó első részt egy minden eddiginél nagyobb szóanyagot tartalmazó szótár követi. Ez a rész 47 186 szócikkben 213 974 szót, szóalakot, kifejezést, tulajdonnevet tartalmaz. Ehhez járul 13 559 elválasztási és 4 789 kiejtési minta, valamint 101 689 utaló. A kötetet bibliográfia, glosszárium és tárgymutató teszi teljessé. Ma már természetesnek tartjuk, hogy helyesírásunk akadémiai felfogása és rendszere az egész magyar írásgyakorlatot áthatja és összetartja. Igen fontos elvi és gyakorlati kérdés, hogy írásgyakorlatunk egysége ne gyengüljön, hanem erősödjék. Az Osiris Kiadó ezen nagy koncepciójú kötete ezt a célt hatékonyan szolgálja. Fábián Pál - MTA Magyar Nyelvi Bizottság Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila mind minőségi, mind pedig mennyiségi tekintetben páratlan - több részletében úttörő jellegű - munkát tett le az asztalra. Ez a könyv hitem szerint méltó kötete lesz az Osiris Kiadó tervezett sorozatának. Szathmári István - MTA Magyar Nyelvi Bizottság

Alexander Brody - Hét ​évtized ízei
A ​felfedező Az utazó fogalma nyelvünkben nem oly rég még a felfedező szinonimája volt. Kőrösi Csoma Sándort éppúgy utazónak mondtuk, mint Stanley-t és Livingstone-t. Fura dolog a nyelv: Kolumbuszt vagy Vasco da Gamát senkinek nem jutna eszébe utazónak nevezni. De vajon minek nevezzük Alexander Brodyt, aki az említetteknél sokkal nagyobb területeket járt be? Mondhatnánk, könnyű volt neki a repülőgép korában. Meg aztán: utazónak lenni napjainkban üzletemberi életforma. Brody azonban nem utazó, hanem felfedező. Mégpedig emberek, emberi kapcsolatok kivételes tehetségű felfedezője. Tudjuk, szerencse nélkül nincsen felfedezés. Minden nagy világjárót a szerencse vezérelt. Kőrösi Csoma az Ázsiában rekedt magyarokat indult el felfedezni, s Tibetben találta magát. Kolumbusz Indiát kereste, s Amerikát köszönhetjük neki. Brody még el sem indul, már „házhoz megy” hozzájuk Csortos Gyula, Czóbel Béla és Szép Ernő. Épp csak kimozdul otthonról, s a bácskai nábobnál, Dungyerszky Gyókónál repül szájába a sült galamb. Vonzza a kiválóságokat Grace Kellytől Cole Porterig. Egy müncheni étteremben a múlt század egyik legolvasottabb írója, Sommerset Maugham „szólítja le” , aki ismeri Brody nagybátyja, Hunyady Sándor írásait. Amiként Pekingben Mao Ce-tung egykori harcostársa is emlékszik Brody princetoni nyelvtanárára, a kínai történészre. Hét évtized ízeit ígéri könyve címében a szerző. Olvasó legyen a talpán, aki el tudja dönteni, hogy a karcolatokban felbukkanó figurák vagy étkek ízei az izgalmasabbak.

Alexander Brody - Barátaim ​könyve
„Most ​pedig eljött az idő, hogy fejet hajtsak és köszönetet mondjak mind a hatvanhét barátomnak a lehetőségért, hogy ez a könyv létrejöhetett. Az ő önzetlen és szeretetteljes segítségük, nagyvonalú hozzáállásuk és bölcs tanácsaik kellettek ahhoz, hogy egy futó gondolatból kézzelfogható kötet szülessen.” – írja Alexander Brody könyve utószavában. A könyv 67 neves (Csányi Vilmos, Gyarmati Dezső, Zwack Péter) és kevésbé ismert személyiség vallomása a barátságról, életről, emberi kapcsolatokról

Alexander Brody - Húszezeregy ​éjszaka
Ha ​boldog akarsz lenni egy hétig, házasodj meg. Ha boldog akarsz lenni egy hónapig, öld meg a disznódat. De ha boldog akarsz lenni egy életen át, ültess egy kertet. (Kínai közmondás) Csak azt tudja az ember biztosan megtartani, amit már másnak adott szeretettel.(Alexander Brody) Amikor igazam van, dühös leszek. Churchill akkor lesz dühös, amikor nincs igaza. Így aztán nagyon gyakran dühösek voltunk egymásra. (Charles de Gaulle) Egy eszkimó vadász megkérdezte papját: ''Ha nem tudnék semmit Istenről és a bűnről, akkor a pokolba jutnék? Nem, ha nem tudnál róla, akkor nem - válaszolta a pap. Akkor miért világosítottál fel minderről?'' - kérdezte az eszkimó. Nem a mondataimat csiszolom, hanem a gondolataimat (Joseph Jpubert) Alexander Brody hazája Magyarország, otthona a nagyvilág. Kedveli a házi ételt (leginkább a magyart), a szép nőt (leginkább a magyart) és a gyors lovat (leginkább az angol telivért). Kubai szivarja hosszú és tömör, haragja rövid és ritka. Keresi a gyermekek, állatok és virágok társaságát, kerüli a koktélpartikat, a földalattit és a lépcsőmászást. Rajong a sportért, a zenéért és a művészetekért. Utálja az erőszakot, a veszekedést és az igazságtalanságot. Boldog, ha szavakat válthat barátaival vagy ismeretlenekkel, de szívesebben hallgat, mint beszél, tanul, mint tanít, olvas, mint ír. Becsüli az udvariasságot, a pontosságot és a profi teljesítményt. Jómagát amatőrnek tartja, de a szó eredeti értelmében. Életében két dologra büszke: hogy van egy fia, Sandy és egy kislánya, Thyra. Tehát egy különleges, egyedi személy. Éppen olyan, mint minden más ember.

Wass Albert - A funtineli boszorkány 2
Helyére tudta tenni tudatában a megélt szépet, és a megtapasztalt rontást is, csak azzal a furcsa ténnyel nem tudott mit kezdeni, hogy ott van a homlokán a jel, tenyerében az írás: boszorkánynak született, megérzi a szemek mögött a gondolatot, meghallja a szavakat, amiket mások nem mondanak el, de aki vele alszik, a halállal alszik, aki megkívánja...

Stephen King - Álom ​doktor
Nem ​tudom elzárni: nem egyszerűen bennem van, hanem magam vagyok a ragyogás. - Tudom, mit szeretnél, cukorfalat. Gyere vissza, és megkaphatod. - Száját közelítette Andiéhoz, nyelvével addig simogatva annak felső ajkát, amíg az köddé nem foszlott. A szeme azonban kitartott, s Rose tekintetébe kapcsolódott. - Sabbatha hanti - danolta a kórus. - Lodsam hanti. Cahanna risone hanti. Andi visszajött, kimeredő, fájdalmas szeme köré megképződött az arc, melyet aztán a test is követett. Rose egy pillanatig látta karcsontjait és az ő ujjait szorító ujjakéit, majd ismét rájuk nőtt a hús. Rose újból megcsókolta. Andi még kínjai között is reagált, Rose pedig a fiatalabb nő torkába lehelte saját lényegét. Kell nekem ez a nő. És ami kell nekem, azt meg is kapom. Andi újra lenullázódóban volt, de Rose érezte, hogy küzd ellene, és felülkerekedik. A tüdejébe szívott, jajongó életerőből táplálékot merített, ahelyett hogy megpróbálta volna eltaszítani. Szuflát gyűjtött - most először. A ragyogás folytatásában a gonosz ismét visszatér közénk. A kisfiú, aki annak idején annyi rémséget élt át a Panoráma Szállóban, immár felnőttként, miután kigyógyult alkoholbetegségéből, egy New Hampshire-i hospice-házban dolgozik ápolóként, ahol a betegek Álom doktornak kezdik szólítani. Dan Torrance különleges képessége felnőttkorában is fontos szerephez jut. Régóta kísértő szellemek, az Igaz Kötés nevű baljós, vándorló kompánia és egy Abra nevű, még Danénél is erősebb ragyogással bíró kislány körül bonyolódik a lidérces, borzongató történet.

Stephen King - Újjászületés
Jamie ​Morton hatéves, amikor új lelkész érkezik New England-i kisvárosukba. Charlie Jacobs a feleségét és a kisfiát is hozza magával. Mindenki szereti őket, Jamie pedig valósággal rajong a fiatal tiszteletesért, aki szórakoztató elektromos kísérletekkel teszi érdekesebbé a heti bibliaórákat. És hogy a titkos elektromosság mi mindenre használható, az akkor derül ki, amikor Jamie bátyja elveszti a hangját, Jacobs pedig egy általa kifejlesztett szerkezettel meggyógyítja. Az idillnek egy autóbaleset vet véget: a lelkész elveszti a családját, és kifordul önmagából. Nemsokára el is bocsátják, és Jamie azt gondolja, soha többé nem fognak találkozni. Téved. És ahányszor csak útjuk keresztezi egymást, Jacobs a régi filmes zsargon szerint "a változás ügynökének" bizonyul. A sikeres gitáros és a hajdani lelkipásztor nem szabadulhatnak egymástól. Az elektromos kísérletek egyre ijesztőbbek, Jamie pedig kénytelen közreműködni bennük. Jacobs az élet és a halál közti átjárót keresi. De mi lesz, ha megtalálja? És miért kap egyre sötétebb értelmet ez a titokzatos fogalom: újjászületés? Stephen King sötét, megrázó regényt ad kezünkbe a függőségről, a fanatizmusról és arról, ami a lét túlsó partján várhat ránk.

Ernst Schnabel - Anne Frank - Anne ​Frank naplója / Anne Frank nyomában
Tavalyelőtt ​lett volna ötvenéves Anne Frank. Életről naplója vall, halála körülményeiről egy újságíró, Ernst Schnabel tovább nyomoz. Anne Frankfurt am Mainban született, de a fasizmus uralomra jutása után, 1933-ban szüleivel Amszterdamba emigrált. A náci zsidóüldözés miatt két évig 1942-1944-ben nyolcadmagával egy amszterdami ház rejtekében bujkált. Egész idő alatt naplót vezetett, mindaddig, míg fel nem jelentették és el nem hurcolták őket. Anne Frank Bergen-Belsenben, a koncentrációs táborban halt meg 1945. március 2-án. Egy volt lágertársa, a ma Svédországban élő Margita Pettersson asszony így emlékszik vissza a tizenhat éves lány halálára: "Halott nővére mellett feküdt, próbáltam erőszakkal belédiktálni néhány falatot, de hiába. Emlékszem, egyik nap azt mondta: Kérem, ne adjon többet enni. Nem bírok tovább élni. Másnap meghalt."

Csáth Géza - Ópium
A ​fölébredés – igaz – elviselhetetlen szenvedéseket okoz. És a szenvedések soká tartanak. A világosság reggel harsogó akkordokban dübörög végig az utcákon. És az ablakok tejüvegje meg a színes függönyök nem védenek ellene, mert bántó recsegő ritmusos lármájával áthatol mindenen és követelően hí. Menni kell. Rossz arcú és alacsony emberi lények közé, akik azt hiszik, hogy e nemtelen és kegyetlen muzsika az Élet törvénye s amit ők élnek az maga az élés. Ők elevenen kiugranak az ágyukból amelyben álomtalan ostoba alvással aludtak. Frissen megmosdanak és dicsérik a hideg vizet, amely pedig fájdalmakat okoz. Izmaikkal és eszükkel munkához látnak, amelynek fáradtsága csak szégyent kelt a szívben. Abban a szívben, amelynek nem kellenek többé a nyomorúságos apró kellemességek, csak egy: a komoly, szomorú gyönyör! A verekedésből győztesen kerülni ki, vére fáradság után megpihenni: mindez nem gyönyörűség csak a fájdalom megszűnése. Akik a fájdalmakat érzéketlen türelemmel viselik azoknak ez elég és sok is. Ők gonoszak, de haragudni nem szabad rájuk. Jóllehet miattuk van úgy, hogy az életet nem lehet berendezni tisztán az ős, szent gyönyör számára, ami pedig az élés egyetlen célja.

Margaret Atwood - A ​szolgálólány meséje
A ​regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ... A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből - a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével - szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Alice Munro - Egy ​jóravaló nő szerelme
A ​szerelem áll Alice Munro nyolc történetének középpontjában: az, hogy mi mindent meg nem tesznek érte az emberek, hogyan viselkednek, ha megszerzik, akire vágytak, hogyan hagyják, hogy elsodorja őket a szenvedély, és milyen árat kell fizetniük érte. Ahogy már megszoktuk tőle, aprólékosan boncolja az emberi kapcsolatokat, finoman érezteti, milyen bonyolult, érdekes és kiszámíthatatlan az elme működése, és hogy igazabb és árnyaltabb képet kapunk mindarról, ami velünk történt, ha néhány évtized távlatából elemezzük az eseményeket. Hősei: a lányok, a nők és az asszonyok Kanada kisebb és nagyobb szigetein, városaiban titkok, hazugságok és elfojtások között élik mindennapjaikat, próbálják megérteni jelenüket, egykori döntéseiket, melyek következményeit egy életen át viselik. Személyiségük varázsa jórészt abból a bátorságból ered, amellyel képesek őszintén szembenézni a múltjukkal, képesek átélni a változás és az elmúlás érzését, hogy előbb vagy utóbb, így vagy úgy valamiféle derűs nyugalommal megbékéljenek sorsukkal. "Munro történetei a tekintetben is kivételesek, hogy a novella szűk terében teljes sorsokat követnek végig. A hétköznapok nagy krónikása: étkezésről, pénzzavarról, öltözködésről, öregedésről, szexről, gyerekszülésről és nevelésről senki más nem ír úgy, mint ő." A. S. Byatt forrás: www.parkkiado.hu


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

összes (38)

Philippe Pozzo di Borgo - Életrevalók
„Soha ​nem ismeri be, annyira hiú, rátarti, brutális, szeszélyes, emberi. Nélküle már szétestem volna, halott volnék. Abdel szünet nélkül ápolt, mint egy csecsemőt. A legkisebb jelre is figyelt, ott termett minden ájulásomnál, védelmezett, ha gyenge voltam. Megnevettetett, ha összeomlottam. Ő lett az én ördögi őrizőm.” Egy gazdag, de mozgássérült arisztokrata és egy fiatal, külvárosi bevándorló igaz története. A könyv, mely az itthon is elsöprő sikerű Életrevalók című filmet inspirálta. 1993-ban a Pommery Pezsgőgyár ügyvezető igazgatója, Philippe Pozzo di Borgo nyaktól lefelé megbénult egy siklóernyős balesetben. 42 éves volt. Két nagy múltú francia család örököseként szembe kell néznie a kirekesztettség és a tehetetlenség érzéseivel - mindörökre. Abdel bevándorló, Philippe ápolója és „ördögi őrizője”, immár tíz éve. Ez a könyv az ő történetük.

Bernardo Bertolucci - Az ​utolsó tangó Párizsban
Bernardo ​Bertolucci, a neves olasz filmrendező és író kötetünkben olvasható műve az azonos című, világszerte nagy sikert aratott, ám itt-ott botrányt kavart film irodalmi forgatókönyve.

Szohár Ferenc - Totókulcsok gyűjteménye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stefan Pascu - Mit jelent Erdély?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyurkó László - A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála
A becsületről, a hitről, az emberi erényességről, az igazság szolgálatáról beszél Gyurkó László negyedik színpadi művében - amely, amint eleddig minden drámája, ismét új formába öltöztetve, a brechti epikus dramaturgia eszközeivel közelít témájához, s megint csak a ma gondolati, filozófiai dilemmáiról szól. Az örökké megújuló, ám lényegileg mindig önmagával azonos Don Quijote-alak elevenedik meg a drámában, aki hívőn szolgálja eszméit, s aki minden kudarca ellenére sem tántorodik meg hitében - bár számtalanszor szembe kerül a társadalomban elfogadott és szentesített törvényekkel, szokásjogokkal. Nem hátrál, mert bízik benne, hogy erőfeszítései nem hiábavalóak, s mert életének csak így van értelme. "Szörnyűséges kalandjai", melyek az elnyomottak, a megnyomorítottak, a szolgák, a lázadásra és önmaguk felszabadítására képtelenek érdekében szólítják harcba a lovagot, mindahányszor megalázó vereséggel végződnek. De a hős példázattá magasodó magatartásának ereje éppen abban rejlik, hogy mindig önmagához-elképzeléseihez hű, s ezért kaphatja élet-ajándékul a "gyönyörűszép halált", amely csak a következetes tragikus hősök, az elszántak és hívők kiváltsága. Azoké, akik tudják, hogy hátha csak "állóvíz" a békesség, Felszíne békalencse, alja iszap. Hátha a békesség a boldogság hiánya. Nyugodni késztet, holott menni kéne. Pihenni késztet, mikor még messzi a cél" - s ezért a célért mindenáron, még bukásuk árán is vállalják a küzdelmet.

Gyócsi László - Tájvarázs és harmónia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Péter János - A magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok történetéből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bede-Fazekas Ákos - Gerzson László - Évelő dísznövények kompendiuma kladisztikai rendszertan szerint
Az évelő dísznövények a gondosan megtervezett szabadtéri és kerti kompozíciók karakteres hangulatteremtő színfoltjai. Általuk a hozzáértő tervező könnyen megvalósíthatja elképzeléseit. Ehhez azonban nem elég ismernie azt a néhány fajt, amely a kisebb árudákból beszerezhető. Jelen kiadvány 536 nemzetség több mint 2000 hazánkban beszerezhető vagy telepíthető faját sorolja fel, kiemelésekkel, piktogramokkal segítve a könnyű eligazodást. Az egyetemi hallgatókat, termesztőket, forgalmazókat, tájéítészeket és botanikusokat megszólító kompendium a legújabb kladisztikai rendszer szerint íródott.

Kelen Jolán - Tiétek a világ!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss László - A magyar kultúra napja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eckhardt Sándor - Magyar-francia ​kéziszótár
Az ​Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent nagy Magyar-Francia Szótár (1958) és nagy Francia-Magyar Szótár (1960) alapján készült kéziszótár. Hogy a szótár terjedelmét csökkentsük és mégis használható legyen, elsősorban a beszélt és irodalmi nyelvre szorítkoztunk, elhagyva a tudományos és műszaki szókészlet nagyobb részét. Kisebbre vettük az argószavak mennyiségét is, elhagyva a kevésbé használatos vagy elavult szavakat, de javarészt megtartottuk a köznapi szavakat számos jelentésükkel, a bizalmas vagy népies kifejezéseket és neologizmusokat is. A származékszavaknál is takarékosabbak voltunk; ezeket az alapszavakból könnyen kikövetkeztetheti a használó.

Rapcsányi László - Jeruzsálem
Jeruzsálem, ​ez a négyezeréves város évtizedek óta a nemzetközi politikai érdekek metszéspontja. A középkori térképeken Jeruzsálem a világ közepe. Nem földrajzi mérések, hanem egy eszme koordinátái határozták meg ezt a helyzetét. A szerző megismertet a régészeti kutatások eredményeivel, feljegyezte a szent helyek sokszínű legendáit, a három monoteista vallás féltő tisztelettel óvott emlékeit. Rapcsányi László egyszerre volt zarándok és kritikus szemlélődő. A helyszínen készült felvételek, a XVI-XVII. századi mesterek és a magyar származású Jossi Stern művészi grafikái az egyetemes kultúra egyik \\örök helyszínét\\ mutatják be az olvasónak.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (75)

Müller Péter - Kígyó ​és kereszt
A ​Kígyó és kereszt a spirituális irodalom alapműve. Müller Péter 1956-ban átesett egy halálélményen, s megtapasztalta a "túlvilág" valóságát, amellyel azóta is szüntelen kapcsolatban maradt. Könyve a Lélek világáról szól. Istenről, sorsról, a tudattalanról, a szellemvilágról és arról a csodálatos - ma már több mint negyed évszázados - kapcsolatról, amely a szerző és szellemi Mestere között létrejött. Személyes vallomás s egyben a mesteri tanítások foglalata ez a mű, amely bemutatja a reinkarnáció működésének természetrajzát, feltárva két felejthetetlen színészkollégájának, Domján Editnek és Latinovits Zoltánnak a történetét. Nem csupán személyes emlékeit, hanem "szellemi beszélgetéseiket" is leírja, melyeket e nagy művészekkel folytatott haláluk után. Ezekből a sorstörténetekből kiderül, hogy lelki problémáink gyökereit hiába keressük jelen életünkben, az okok legtöbbször visszanyúlnak előző életeinkbe. Lelkünk nemcsak végtelenül gazdag, de mély is, mint az óceán. Megismerni a reinkarnáció nélkül éppúgy nem lehet, mint ahogy testünk valóságát sem ismerhetjük meg a genetika nélkül. A több évszázadra visszanyúló emlékek teljesen új és érthető megvilágításba helyezik e két művész tragikus sorsát.

Mészáros T. László - Szeretettel vár Paks
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Zalakaros képeskönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Miklós - Önarcképünk sorsunk tükrében 1945-1949
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Zalakaros színes képeskönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Papp Eszter - A mai kor vallása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ancsel Éva - Százkilencvennégy ​bekezdés az emberről
A ​kaleidoszkóp egyszerű és bámulatos. Elég, ha tíz különböző alakú, más-más színűre festett üvegdarabkát helyezünk el benne, mielőtt lezárnánk. A tükörrendszer elvégzi a dolgát. Aztán megrázhatjuk tízszer, tízezerszer, és soha többé nem fogjuk látni ugyanazt a mintázatot. Az ember nem egyszerű, de bámulatos. Őbenne nem tíz, nem is tízezer, és nemcsak más-más alakú és színű üvegdarabka van elhelyezve. Különben is, az ember nem lezárható, mint egy kaleidoszkóp, ezért folyton-folyvást belékerül valami új, és mégis van egy ismeretlen pillanat, amikor végérvényesen rögzülnek benne a tükrök. (...) Minden embernek megvan a maga tükörrendszere, ami csak a sajátja.

Ismeretlen szerző - Barangolások ​a soproni erdőkben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (50)

John Fowles - A ​lepkegyűjtő
Ferdinand, ​a lepkegyűjtő megüti a totó főnyereményt, úgyhogy módjában áll gyűjteményét új, mindennél csodálatosabb példánnyal gyarapítani. Csak éppen a gyűjteménynek ez az ékessége nem pillangó, hanem leány: Miranda, a szép, szőke festőnövendék, akit az eszelős fiatalember őrült módszerességgel elrabol, és félreeső, vidéki házának e célra átalakított pincéjében fogva tart. Méghozzá semmi másért, csak hogy - akár a lepkékben - gyönyörködhessen benne, a birtokában tudja. „Olyan volt, mintha fogtam volna egy nagy kék szalagost, vagy egy spanyol fritillária királynőt. Ezzel azt akarom mondani, olyan volt, ami csak egyszer sikerül az embernek az életben, és akárhány életben meg se történik. Ilyesmiről inkább csak ábrándozni szoktunk, s magunk sem hisszük, hogy valaha csakugyan elérjük" - mondja Ferdinand. Miranda pedig ezt írja titkos naplójába: „Én csak egy példány vagyok egy sorozatban. Ha megpróbálok kilibbenni a sorból, olyankor gyűlöl. Nekem azt a sorsot szánta, hogy mindig szép legyek, mindig ugyanaz, gombostűre tűzve, holtan. Tudja ő jól, hogy elsősorban az élet adja a szépségemet, de neki a halott énem kell. Ezt kívánja: éljek, de holtan." Kettőjük több hónapos, tragédiába torkolló együttlétének története - az első, ma már klasszikusnak számító modern pszicho-thriller - a filmvásznon is világsikert aratott.

Alekszandr Szergejevics Puskin - Anyegin
A ​verses regény főhőse a kor nemesi intelligenciájának alaptípusa, elégedetlenséget érző, de döntésre és ellenállásra képtelen ifjú, a "felesleges ember", aki kora társadalmától és a néptől egyaránt távol áll, s a kibontakozás útját nem találva egykedvű, életunt. Anyegin figuráján keresztül nemcsak Puskin két száműzetésének, majd a fővárosba való visszatérésének élményei épülnek a műbe, hanem a szerelem, párbaj, bál és színház motívumok hangsúlyos szerepével voltaképpen saját életformáját örökíti meg a kiábrándult dekadencia atmoszférájában. A mű - polifonikus kompozíciója révén - egyúttal hű és tárgyilagos képet rajzol a kor Oroszországának életéről, nemcsak a főváros, hanem a falvak és az udvarházak hangulatát is híven tükrözi. S bár közvetlen politikai vonatkozásai nincsenek, a sorok mögé bújva érezhető feszültséget teremt a forradalom szükségességének vágya.

Móricz Zsigmond - Úri ​muri
Szakhmáry ​Zoltán, a tehetséges fiatal földbirtokos több száz hold földön gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott földművelői módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy közben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ő dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a nők, és ő is odavan a szerelemért, de afféle "egyasszonyos ember", mondta róla maga Móricz. Olyan ember, akinek egyszerre csak egy nő fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeretőjéért fog megveszekedni, élni és halni. Regény és dráma "ikerköteteinknek" az Úri muri a negyedik darabja. A sorozatban eddig a Rokonok, a Légy jó mindhalálig és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül jelent meg.

Isaac Asimov - Gyilkosság ​az űrvárosban
A ​Gyilkosság az űrvárosban című regény mintegy a nagy művek mellékterméke. A történet szerint meggyilkolnak valakit az űrvárosban, és felmerül a gyanú, hogy a gyilkosságot humanoidok követték el. A másik lehetséges sztori viszont az, hogy éppen azok követték el, aki szeretnék kiélezni a humanoidok és az emberek közötti kapcsolatot. A kiküldött nyomozó azzal a talánnyal szembesül, hogy vajon lehetséges-e a robotika három alaptörvényének nevezett erkölcsi alapprogram mellett, hogy robot követte el a gyilkosságot. Ha mindezt átfogalmazzuk a mi tenyeres-talpas földi morálunkra, akkor a kérdés az, hogy vajon lehetséges-e, van-e morálisan igazolt vagy igazolható gyilkosság. És talán éppen ezért nagyszerűek Asimov regényei: arra világítanak rá, hogy akárhogyan is változik életkörnyezetünk, az alapvető kérdéseink sokkal tartósabbak, mint azt sokszor hisszük.

Isaac Asimov - A ​mezítelen nap
Asimov ​a robotika jól ismert három alaptörvényéből kiindulva ismét felelevenítette a logikailag támadhatatlan alaptételeket, melyek szerint a robot nem árthat az emberéletnek. A Külső Világok egyikén, ahol már régóta elszármazott emberek élnek a saját törvényeik szerint, mégis egy rejtélyes haláleset történik, aminek pedig egyáltalán nem lett volna szabad előfordulni. Hogyan történhetett? A Külső Világok hatóságai felveszik a jó öreg Földdel a kapcsolatot, és Baley, a jó nevű és Galaktikaszerte ismert nyomozó közreműködését kérik, hogy segítsen nekik felderíteni az ügyet. Baley vérbeli szakember módjára lát a dologhoz, s megbízói nem is csalódnak benne: kideríti a gyilkosság valódi okát, mely igen nagy meglepetést okoz egy olyan világban, ahol már rég elfelejtették az erőszakot.

Isaac Asimov - Alapítvány
Isaac ​Asimov világhírű science fiction regénytrilógiája - amelynek első kötetét tartja kezében az olvasó - azt kutatja, befolyásolható, irányítható-e a matematikai módszerekkel megjósolt, kiszámított jövő. Összeomlik-e a Galaktikus Birodalom, sikerül-e elhárítani vagy legalább megrövidíteni a zűrzavar éveit? Ezer év izgalmas és döntő fordulatait sűríti történelmi regénnyé az Alapítvány-trilógia, a modern tudományos-fantasztikus irodalom klasszikus alkotása.

George Orwell - 1984
1988-ban ​kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele - kopogjuk le, persze - , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.

Kaszás György - Elek Lívia - Pap Tibor - Amit ​az elefántokról feltétlenül tudni kell
"Ajánljuk ​művünket mindazoknak, akik szeretik az elefántokat, továbbá mindazoknak, akik nem szeretik az elefántokat, továbbá mindazoknak, akik elefántok" A szerzők


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (47)

John Fowles - A ​lepkegyűjtő
Ferdinand, ​a lepkegyűjtő megüti a totó főnyereményt, úgyhogy módjában áll gyűjteményét új, mindennél csodálatosabb példánnyal gyarapítani. Csak éppen a gyűjteménynek ez az ékessége nem pillangó, hanem leány: Miranda, a szép, szőke festőnövendék, akit az eszelős fiatalember őrült módszerességgel elrabol, és félreeső, vidéki házának e célra átalakított pincéjében fogva tart. Méghozzá semmi másért, csak hogy - akár a lepkékben - gyönyörködhessen benne, a birtokában tudja. „Olyan volt, mintha fogtam volna egy nagy kék szalagost, vagy egy spanyol fritillária királynőt. Ezzel azt akarom mondani, olyan volt, ami csak egyszer sikerül az embernek az életben, és akárhány életben meg se történik. Ilyesmiről inkább csak ábrándozni szoktunk, s magunk sem hisszük, hogy valaha csakugyan elérjük" - mondja Ferdinand. Miranda pedig ezt írja titkos naplójába: „Én csak egy példány vagyok egy sorozatban. Ha megpróbálok kilibbenni a sorból, olyankor gyűlöl. Nekem azt a sorsot szánta, hogy mindig szép legyek, mindig ugyanaz, gombostűre tűzve, holtan. Tudja ő jól, hogy elsősorban az élet adja a szépségemet, de neki a halott énem kell. Ezt kívánja: éljek, de holtan." Kettőjük több hónapos, tragédiába torkolló együttlétének története - az első, ma már klasszikusnak számító modern pszicho-thriller - a filmvásznon is világsikert aratott.

Alekszandr Szergejevics Puskin - Anyegin
A ​verses regény főhőse a kor nemesi intelligenciájának alaptípusa, elégedetlenséget érző, de döntésre és ellenállásra képtelen ifjú, a "felesleges ember", aki kora társadalmától és a néptől egyaránt távol áll, s a kibontakozás útját nem találva egykedvű, életunt. Anyegin figuráján keresztül nemcsak Puskin két száműzetésének, majd a fővárosba való visszatérésének élményei épülnek a műbe, hanem a szerelem, párbaj, bál és színház motívumok hangsúlyos szerepével voltaképpen saját életformáját örökíti meg a kiábrándult dekadencia atmoszférájában. A mű - polifonikus kompozíciója révén - egyúttal hű és tárgyilagos képet rajzol a kor Oroszországának életéről, nemcsak a főváros, hanem a falvak és az udvarházak hangulatát is híven tükrözi. S bár közvetlen politikai vonatkozásai nincsenek, a sorok mögé bújva érezhető feszültséget teremt a forradalom szükségességének vágya.

Isaac Asimov - A ​mezítelen nap
Asimov ​a robotika jól ismert három alaptörvényéből kiindulva ismét felelevenítette a logikailag támadhatatlan alaptételeket, melyek szerint a robot nem árthat az emberéletnek. A Külső Világok egyikén, ahol már régóta elszármazott emberek élnek a saját törvényeik szerint, mégis egy rejtélyes haláleset történik, aminek pedig egyáltalán nem lett volna szabad előfordulni. Hogyan történhetett? A Külső Világok hatóságai felveszik a jó öreg Földdel a kapcsolatot, és Baley, a jó nevű és Galaktikaszerte ismert nyomozó közreműködését kérik, hogy segítsen nekik felderíteni az ügyet. Baley vérbeli szakember módjára lát a dologhoz, s megbízói nem is csalódnak benne: kideríti a gyilkosság valódi okát, mely igen nagy meglepetést okoz egy olyan világban, ahol már rég elfelejtették az erőszakot.

Móricz Zsigmond - Úri ​muri
Szakhmáry ​Zoltán, a tehetséges fiatal földbirtokos több száz hold földön gazdálkodik a Kiskunságon. Nem éri be az elmaradott földművelői módszerekkel, modernizálni akar. Mindezt azonban úgy, hogy közben saját társadalmi osztályához is ragaszkodik, ő dzsentriként akar mintagazdaságot létrehozni. A lehetetlent kísérti, mint egyébként minden dolgában. Ezt tetézi magánéleti konfliktusa: szeretik a nők, és ő is odavan a szerelemért, de afféle "egyasszonyos ember", mondta róla maga Móricz. Olyan ember, akinek egyszerre csak egy nő fér meg a vágyaiban: bárhogy rajong is a feleségéért, ha mégis beleszeret valaki másba, akkor már csak érte, a szeretőjéért fog megveszekedni, élni és halni. Regény és dráma "ikerköteteinknek" az Úri muri a negyedik darabja. A sorozatban eddig a Rokonok, a Légy jó mindhalálig és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül jelent meg.

Isaac Asimov - Alapítvány
Isaac ​Asimov világhírű science fiction regénytrilógiája - amelynek első kötetét tartja kezében az olvasó - azt kutatja, befolyásolható, irányítható-e a matematikai módszerekkel megjósolt, kiszámított jövő. Összeomlik-e a Galaktikus Birodalom, sikerül-e elhárítani vagy legalább megrövidíteni a zűrzavar éveit? Ezer év izgalmas és döntő fordulatait sűríti történelmi regénnyé az Alapítvány-trilógia, a modern tudományos-fantasztikus irodalom klasszikus alkotása.

Kaszás György - Elek Lívia - Pap Tibor - Amit ​az elefántokról feltétlenül tudni kell
"Ajánljuk ​művünket mindazoknak, akik szeretik az elefántokat, továbbá mindazoknak, akik nem szeretik az elefántokat, továbbá mindazoknak, akik elefántok" A szerzők

George Orwell - 1984
1988-ban ​kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele - kopogjuk le, persze - , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.

Isaac Asimov - Gyilkosság ​az űrvárosban
A ​Gyilkosság az űrvárosban című regény mintegy a nagy művek mellékterméke. A történet szerint meggyilkolnak valakit az űrvárosban, és felmerül a gyanú, hogy a gyilkosságot humanoidok követték el. A másik lehetséges sztori viszont az, hogy éppen azok követték el, aki szeretnék kiélezni a humanoidok és az emberek közötti kapcsolatot. A kiküldött nyomozó azzal a talánnyal szembesül, hogy vajon lehetséges-e a robotika három alaptörvényének nevezett erkölcsi alapprogram mellett, hogy robot követte el a gyilkosságot. Ha mindezt átfogalmazzuk a mi tenyeres-talpas földi morálunkra, akkor a kérdés az, hogy vajon lehetséges-e, van-e morálisan igazolt vagy igazolható gyilkosság. És talán éppen ezért nagyszerűek Asimov regényei: arra világítanak rá, hogy akárhogyan is változik életkörnyezetünk, az alapvető kérdéseink sokkal tartósabbak, mint azt sokszor hisszük.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók