Ajax-loader

Tőrincsi László

Rate_positive 2 Rate_neutral 1 Rate_negative 0

171 napja velünk van 79 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-1

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (84)

Elif Şafak - Az ​isztambuli fattyú
Él ​egy furcsa török család Isztambulban, négy generáció, és csupa nő – köztük földrajztanárnő, csendes őrült, városszerte híres jósnő, tetoválóművésznő –, a férfitagok ugyanis sajnálatosan rendre korán elhaláloznak. Egy másik furcsa család San Franciscóban él; ők örmények, és nem tudnak, nem is akarnak szabadulni annak emlékétől, hogy Törökországban 1915-ben deportálták és lemészárolták az örményeket. A két családot a köztük lévő hatalmas földrajzi távolság ellenére szoros szálak kötik össze, ám ők erről mit sem tudnak. A tizenkilenc éves, amerikai örmény Armanoush a családi történetek hatására Isztambulba utazik, hogy felkutassa és megismerje a gyökereit. Ott összebarátkozik a vele nagyjából egyidős Asyával, a címbeli fattyúval. Asya sok szempontból Armanoush ellentéte: múltjához nem kötődik, gyökértelenül lézeng, rajong Johnny Cashért és a francia egzisztencialistákat olvassa. Beszélgetéseikben önmagukat és az igazságot keresik, s mindeközben misztikus módon tárul fel a sötét titkokban bővelkedő múlt. A kényelmesen hömpölygő, szövevényes és felettébb izgalmas történet végén sok egyéb mellett az is kiderül, megszakad-e az isztambuli család férfitagjait sújtó átok. Elif Şafak (1971) nemzetközileg elismert, török származású írónő. Műveiben elsősorban női témákat dolgoz fel, és az identitás, a kulturális meghasonlás és az anyanyelv kérdése foglalkoztatja. Az isztambuli fattyú-t eredetileg angol nyelven írta, majd egy fordító közreműködésével, némileg átdolgozva ültette át törökre. Törökországban a fordítás megjelenésének évében, 2006-ban bestseller lett, Şafakot azonban perbe fogták "a török nép megsértésének" vádjával a regény egyik szereplőjének kijelentése miatt. A vádat később ejtették. A magyar kiadás alapja a török változat volt.

Flesch István - Örmények, ​törökök, kurdok
A ​világ 2015. április 24-én emlékezik meg arról, hogy az Oszmán Birodalomban száz évvel azelőtt kezdődött meg az örmény lakosság szörnyűséges golgotajárása. Ez a könyv részleteiben is felidézi annak a történetnek a kezdetét, majd lefolyását, amely addig példátlan volt a modern Európa történelmében: nagyrészt szinte teljesen megsemmisült és maradványaiban szétszóródott Anatólia legősibb kultúrájú keresztény kisebbsége, amelynek tagjait nem sokkal korábban a konstantinápolyi szultánok kegyesen még leghűségesebb alattvalóikként részesítették legmagasabb dicséretben. Flesch István könyve feltárja az örmény emlékezetben "nagy tragédia" vagy "katasztrófa" néven megőrzött megrendítő emberpusztulás előzményeit, történelmi-társadalmi rugóit. Bemutatja továbbá azoknak az éles nemzetközi és törökországi vitáknak az alakulását is, amelyek az akkori események értelmezése, megnevezése és minősítése körül mindmáig zajlanak, s amelyek nemcsak tudósokat, történészeket és turkológusokat állítanak szembe egymással, hanem nemritkán az ankarai kormányt és törvényhozást más országok, főleg Nyugat-Európa parlamentjeivel is. A szerző mindenekelőtt azt vizsgálja, hogy az európai uniós tagjelölt Törökországban főként a civil társadalomnak sikerül-e megrendítenie a törökországi "örmény tabut", vagyis áttörni az évtizedekig egyoldalú hivatalos értelmezés vagy elhallgatás 1915 köré emelt és sokáig mozdíthatatlannak tetsző falát. A kérdésre igennel válaszol. Sőt, török és nyugati források, valamint személyes tapasztalatai alapján állítja, hogy a maholnap nyolcvanmilliós lélekszámú országot megszakítás nélkül tíz esztendeje vezető új szellemű és iszlám gyökerű államvezetés, a konzervatív demokraták kormányzata elkötelezettje Európának, az örmény és a kurd kérdésben pedig belátóbb közvetlen elődeinél. Törökországban soha nem látott lendületet vett a "történelmi múltfeltárás": lehetővé vált, hogy kutatók kendőzetlenül napvilágra hozzák a kisebbségeket ért súlyos sérelmek és véres megtorlások tényeit, eddig ismeretlen, kézzelfogható szomorú bizonyítékait. Flesch István könyve révén a magyar olvasóközönség az eddiginél részletesebben tájékozódhat Törökország belső társadalmi mozgásáról és izgalmasan változó jelenéről.

Kurt Vonnegut - Virágvasárnap
A ​második világháború annyira rettenetes volt, hogy Adolf Hitler öngyilkos lett miatta." Rajongóinak milliói szerte a bolygón idén ünneplik a Mester, Kurt Vonnegut 80. születésnapját. A Virágvasárnap különös önéletrajzi gyűjtemény. Egy bölcs gondolkodó meghökkentő, önvizsgálatra késztető tételeit és kételyeit ismerhetjük meg belőle Istenről, családról, az univerzumról, vagy éppen a pontos vessző átkairól. „Grand-slam: ez a cél - írja Vonnegut a kötet be­vezetőjében. - A többit meglátjuk." * „Nincs kizárva - véli a szerző -, hogy a mi bolygónk az Édenkert. Ha ez így volna, most is benne élünk. Az is lehet, hogy az a sok tudás megrontott ben­nünket és javában csúszunk-mászunk a kijárat felé... Az ember oly remekül ért a lakatos munkákhoz. Valahogy belülről zárjuk magunkra ezt a kaput/'

Kurt Vonnegut - Halálnál ​is rosszabb
"Csupán ​egy személynek származott nyilvánvalóan előnye Drezda pusztulásából. Én vagyok az a személy. Tetemenként legalább öt dollárt kerestem, ha a mai honoráriumot is beleszámítom." "Látniuk kellett volna a uzsiráfot a tűzvész után. (Én láttam.)" Ebben az önéletrajzi kötetében Kurt Vonnegut, a fekete humorú humanista mindenről és mindenkiről leszedi a keresztvizet - elsősorban saját magáról. Ő, az örök kétkedő sokszor az elérzékenyülésig ellágyul, ha kisebb vagy nagyobb családjáról van szó - az utóbbin természetesen a világmindenség értendő, amelynek sorsa mindenekfelett aggasztja. Előadásainak, önéletrajzi írásainak, interjúinak, barátok és rokonok írásainak kaleidoszkópszerűen tarka és változatos válogatása ez a könyv - egy szenzációsan érdekes író és ember szemérmes és egyben gátlástalan kitárulkozása.

Kurt Vonnegut - A ​repülő macska
Kedves ​Vonnegut-rajongó! Örvendetes hírrel szolgálhatunk: újabb, eddig soha nem publikált novellák kerültek elő Kurt Vonnegut hagyatékából! A fekete humor mestere Lázár módjára feltámadt, hogy tovább meséljen nekünk a háborúban győztes, gazdag Amerika különös, egyszerre szorongó és optimista világáról. Friss hangon, legjobb formájában. Kurt Vonnegut kezdő íróként az 1950-es évek elején színes magazinok számára írta történeteit. Csakhogy a rádió és a televízió térnyerésével az addig népszerű lapoknak bealkonyult, ezek a kis remekművek pedig a szerző fiókjában rekedtek. Kétség sem fér hozzá, hogy eredeti novellákat tartalmaz az új kötet. Mindegyik íráson ott csillog a nagy nevettető, humanista és filozófus védjegye, az utánozhatatlan vonneguti humor - és a szeretet, amelyet Vonnegut abszurd és sarkaiból kifordult világunk és esendő lakói iránt érez. Újabb tizennégy, nyersen is ragyogó gyémánttal bővült tehát az életmű. Szeretet nélküli, válságban vergődő bolygónkon égető szükség van a túlvilágról érkezett üzenetre. Vonnegut köztünk él. Elevenebben, mint valaha. A gyűjteményt a szerző jellegzetesen groteszk képzőművészeti alkotásai ékesítik.

Kurt Vonnegut - Míg ​a halandók alszanak
Vonnegut ​harmadik posztumusz novelláskötetét tartja kezében az Olvasó. Nagy valószínűséggel csakugyan a legutolsót. Tizenhat kitűnő történet sorakozik a könyvben. Jobbnál jobbak. És szépek is. Meg rejtélyesek. Bővelkednek életrajzi elemekben. Egy falusi asszony elhatározza, hogy megkeresi szerelmes levelezőpartnerét. Az ateista lapszerkesztő akaratán kívül, majd pedig vasakarattal lesz a karácsonyi ünnep motorja. A diktafonról dolgozó vidéki gépírólány egy gyilkos szavaitól gyúl szerelemre. A ripacs hőstenort fánküzletével tartja távol az operaszínpadtól saját énektanára. És hát a két festő felejthetetlen párviadala. Csupa döbbenetes írás. Mulattatnak, megrendítenek. 1950 és 1954 között keletkezhettek. Amikor az amerikai emberek a győztes háború után vagyonról és hírnévről, könnyű életről álmodoztak, de kemény falakba ütköztek. Vonnegut abszurd humora, a groteszk iránti vonzalma, képzelőereje és kimeríthetetlen fantáziája már a pályakezdés idején is pontosan jelezte, hogy belőle majdan a földkerekség egyik legragyogóbb és legnépszerűbb gondolkodója lesz. A Mester 2007-ben ismeretlen helyre távozott. Rajongóinak tábora világszerte nő.

Kurt Vonnegut - Vámpéterek, ​foma és nagybömbök
Kötetünk ​címének első olvasásra értelmetlennek tűnő szavai nem ismeretlenek Vonnegut leghűségesebb hívei számára. Macskabölcső című regényéből tudjuk, hogy a vámpéter olyan tárgy, ami sokak életében rendkívüli fontossággal bír, a foma értelmetlen, de kegyes hazugságot jelent, a nagybömb pedig emberek szervezetlen csoportja. "E szavak így együtt tökéletesen alkalmasak arra, hogy összefoglaló megjelölésként szolgáljanak a kritikáimból, esszéimből és néhány előadásomból összeállított gyűjtemény számára" - vallja a Mester. A magyarul most először olvasható írásokban Vonnegut a hatvanas-hetvenes évek Amerikájának mindennapjairól készít izgalmas pillanatképeket. A felvételek furcsa, a hétköznapi szemlélő számára szokatlan perspektívából láttatják a világ dolgait. Vonnegut összetéveszthetetlen hangon szól saját életéről, és utánozhatatlan tisztánlátással, együtt érző humanizmussal fogalmazza meg civilizációnkról alkotott nézeteit. * "Ez a kozmikus méretű komédiás, az embercsontok zörgetője, a pesszimista bőrébe bújt idealista... könyvét teletöltötte őrültségekkel, igazságokkal, abszurdumokkal és önvallomásokkal." St.Louis Post-Dispatch

Kurt Vonnegut - Második ​Édenkert
Kurt ​Vonnegut a science fiction mester-mágusa különös hangulatú regényében egymillió éves utazásra invitál bennünket. A véletlen folytán egy kis dízelmotoros hajó utasai élik túl a nagy világégést. A második Noé bárkája hosszú bolyongás után végül a Galapagosz-szigeteken fejezi be küldetését. A bárka utasai itt kezdik újra életüket, és itt folytatódik az emberi faj már befejezettnek hitt törzsfejlődése. Ebben az új világban varázslátos változások következnek be. Az új ember már semmiben sem hasonlít elődjére, ha akarna se tudna hazudni és gonoszságokat előidézni, mert tudatosan olyanná vált, hogy erre ne lehessen képes.

Kurt Vonnegut - Galápagos
Amióta ​Charles Darwinban felötlött a természetes kiválasztódás gondolata, a túlélés-teória heves viták tárgya. Vonnegut a maga sajátos módján, fergeteges evolúcióparódiában fejti ki kedvenc témájával kapcsolatos nézeteit. Regényének cselekményét Kilgore Trout fiának nyugalmat nem lelő szelleme révén kerek egymillió évig követhetjük. Mire az utolsó homokszem is lepereg, az ember csupán a Galápagos-szigeteken honos, a bolygó összes többi táját visszavette tőle a természet. A homo sapiens utódai vízi lények immár, fókaszerűek, nyers hallal táplálkoznak, agyuk parányi, koponyájuk áramvonalas, cápák óvják őket a túlszaporodástól, ám mégis itt, a szigeteken jön létre az első, sorsával elégedett emberi kolónia. Kurt Vonnegut világában korántsem az emberi agy az evolúció csúcsteljesítménye. Sőt! Visszafejlődése teremt boldog harmóniát.

Bohumil Hrabal - Sörgyári ​capriccio
„Ez ​az írásom krónika; anyámról, apámról és nagybátyámról szól. Amíg a való világban voltak, olyan erősen fogták le írógépem billentyűit, hogy nem rajzolhattam meg életük költészetének grafikonját. Ma már senki nem fogja a kezemet, s én ámulattal rá-rádöbbenek, hogy nem vagyok már fiatal, s hogy a mulasztás veszélye fenyeget, mert egyedül én adhatok hírt immár arról a sörgyárról, arról a kisvárosról, ahol megállt az idő. Chagall festészetének gaviatikus stílusa ihletett, s a külső, szembeszökő eseményeket feljegyző és montírozó poétikát a vágy belső modelljével ötvöztem, és ez a vágy tette lehetővé, hogy egy fiatalasszonnyá változzam, a képzelet zseblámpájával bevilágítsak a múltba, és megjelenítsek egy életszeletet, melyből szövegbe menthető egy gyönyörű asszony, akit elnyelt a könyörtelen idő."

Bohumil Hrabal - Szigorúan ​ellenőrzött vonatok
…Hrabal ​a sínekhez vezette a bizottságot. Miután – hogy be ne piszkolja egyenruháját – a földre terített egy zsebkendőt, letérdelt a vágány mellé, és fülét a sínre szorítva így szólt: „A 804-es számú vonat most haladt Kamenné Zbožin.” „Ezt hol tanulta?” – álmélkodott a vizsgabiztos… Így kezdődött Bohumil Hrabal forgalmista-karrierje, amelynek élményeit Jiři Menzel Oscar-díjas filmjének köszönhetően egy csapásra világhírűvé lett kisregényében, a _Szigorúan ellenőrzött vonatok_ban dolgozta fel. A mű a második világháború utolsó napjaiban, egy cseh kisváros vasútállomásán játszódik. A történet hőse Miloš, az ifjú forgalmista, akit sikertelen öngyilkossága után (az ereit vágta fel, merthogy nem sikerült férfivá válnia szerelmével a kis kalauzlánnyal) kiengednek a kórházból, és újra szolgálatra jelentkezik az állomáson, ahol különös társaság verődött össze. Először is itt van Hubička forgalmista úr, a nagy szoknyavadász és bohém életművész, aki egy unalmas szolgálati éjjelen az összes fellelhető hivatalos bélyegzőt rányomja a távírász kisasszony pucér ülepére, amiből is éktelen skandalum kerekedik. A botrány legfőbb kárvallottja természetesen nem Hubička forgalmista, hanem az állomásfőnök úr, a megszállott galambtenyésztő, aki csak ezekért az apró szárnyas jószágokért él-hal. Galamblelkűnek nem mondható neje, az esténként az irodában horgolgató főnökné asszony viszont nemes természetességgel nyisszantja el nyulak-baromfiak nyakát. Ebbe a kisszerű, ám a háborús körülmények között mégis idillinek tetsző világba robog bele egy szigorúan ellenőrzött vonat, egy lőszerszállító katonai szerelvény, amelyet Hubička forgalmista úr szíve szerint felrobbantana. A hősi feladatra az immár férfivá érett Miloš vállalkozik… Hrabal játékosan, humorral-iróniával fűszerezve írta meg az alaptónusában tragikus és végkicsengésében felemelő történetet, hogy ezáltal még szembeszökőbb legyen a náci megszállás, a második világháború komor valósága. „Mennyiben lehet egymás mellé állítani két motívumot…” - töpreng Hrabal saját kisregényén. „A nevetségesség, az obszcén a tragikus esemény tőszomszédságában, mely utóbbi fölött ott magasodik a fő motívum: az ellenséggel vívott harc.” Hrabalnak ezúttal is sikerült bravúrosan megoldania a feladatot: remekművet írt.

Megan Kaye - Diane McIntosh - Jonathan Horowitz - Stressz: ​A feszültségoldás pszichológiája
Éreztük ​már úgy, hogy nem tudunk megbirkózni az előttünk álló kihívásokkal? Aggódunk, hogy nem leszünk képesek megfelelni a családi és munkahelyi elvárásoknak? Nem értjük, miért mindig a szabadságunk alatt betegszünk meg? A stressz az élet természetes velejárója, de ha elhatalmasodik rajtunk, az testi és lelki egészségünket egyaránt fenyegeti. A _Stressz: A feszültségoldás pszichológiája_ szemléletes infografikák segítségével, közérthetően mutatja be, hogyan hat a stressz a szervezetünkre, mit tehetünk ellene rövid és hosszú távon, és miként alakíthatjuk úgy az életünket, hogy ellenállóbbá váljunk a mindennapok stresszoraival szemben.


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

Img_0007
elérhető
18

Robert Merle - Madrapur
„Elkésett ​utas már nem is reméli, hogy útra kelhet. Kihalt repülőtér - éppúgy lehetne irdatlan vidámpark vagy melegház is. Sztrájk? Sehol senki: se légiszemélyzet, se utasok. Aztán a semmiből mégis egy bájosan személytelen stewardess. A formaságokat mellőzve, ugyanakkor ellentmondást nem tűrően kalauzol a fedélzetre. Türelmetlen utastársak: mindkét nembeliek, nációk tarkasága tart a rejtelmes Madrapur felé. Miféle új ígéret földje? A hétköznapi szituáció egyre nyomasztóbb. Aztán mintha kibújna a szög a zsákból: terroristák fognak fegyvert a többi utasra. Kiderül, hogy a pilótafülke üres, a távolból, ismeretlen központból vezérlik a gépet, amely időnként kietlen, fagyos tájakon landol: ilyenkor mindig kiszáll néhány utas. Önszántából vajon? A majomszerű alsó arctáját restellő, a felsőbbik emberszabására bezzeg rátarti utas úgy írja le percről percre a kalandos röpülést, ahogyan megéli: élénken észleli környezetét és a történéseket, de megfejteni őket képtelen... Robert Merle hosszú pályáján kivívta a magyar olvasók szeretetét. Ez az 1981-ben kelt regénye már nem sci-fi ízű, baljós előérzetei sajnos igazolódtak: világterrorizmus, klímaváltozás... Találó jellemzései, szellemessége annál nagyobb hálára köteleznek.”


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

Tolvaly Ferenc - A ​szélhárfa lakói
A ​Szélhárfa lakói száműzöttek. Hazájukból, gyerek- és ifjúkorukból, jobbításra váró sorsukból tiltották ki őket. A hatvanas évek Münchenjében öt magyar fiatal küszködik, hogy saját életet teremtsen, s eközben családjuk, elveszett szülőföldjük emlékeivel és fogva tartó örökségével is szembe kell nézniük, s megmaradni általa. Körülöttük a világ 1968-ban megtapasztalja a forradalom, az anarchizmus, a káosz és az ideálokkal való leszámolás újabb történelmi leckéit, míg ők '56 kiirthatatlan képeit őrzik zsigereikben. a magyar titkosszolgálat beszivárog napjaikba, részt követel barátságukból, amiként a német terrorista-elhárítók is berobbannak, drámai fordulatot hozva életükbe. A müncheni "lakóközösség" tagjai maguk mesélnek, vagy dokumentarista módon a kor újsághírei, forgatókönyvei, ügynöki jelentései alapján, személyes vallomásokon keresztül beszél róluk a szerző, Tolvaly Ferenc, aki nem titkoltan önéletírási szándékkal is választotta e csoport hol fájdalmas, hol groteszk, hol hősies életének bemutatását, s az emigráció egy markáns vonulatának visszaillesztését a közelmúlt magyar történelmébe. Trilógiájának első része, az 1999-ben megjelent Magányos évszázad történelmi nagylátószöge után most egy meghatározó korszakra irányította kamerájának érzékeny optikáját.

Leslie L. Lawrence - A ​Gonosz és a Fekete hercegnő
San ​Juan szigetén, a tengerparti csapszékekben csak suttogni mernek a rossz hírű, vámpírok lakta kastélyról, amely a város fölé magaslik. Ide tart Leslie L. Lawrence is, zsebében pipájával, és legendás .38‑as Smith and Wessonjával, hogy eleget tegyen a titokzatos Francis T. Drake meghívásának. A kastélyba temetőn át vezet az út: a sírokon gyertyák égnek, s megölt állatok tetemei teszik még barátságosabbá az örök béke helyét… Hamarosan megtörténik az első gyilkosság, amelyet újabb és újabb követ… Aztán előkerül a pipa és a .38‑as - no és a gyönyörű Viorica -, hogy segítségükkel hősünk összemérhesse erejét a Gonosszal.


Sikeres happolások

A felhasználónak még nincs egyetlen lezárult happolása sem.


Saját könyvtárban

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Saját könyvtár


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

összes (7)

Kurt Vonnegut - A ​Titán szirénjei
Akit ​foglalkoztat, hogy mi az emberi lét értelme és célja, akit érdekel, hogy miért épült és mi célt szolgált a kínai Nagy Fal, Stonehenge és a Kreml, aki tudni szeretné, hogyan lehet üdvözülnie annak a milliárdosnak, aki puszta kézzel megfojtja legjobb barátját, és megerőszakolja majdani szerelmét, akinek fia kék madárrá képzi át magát, mert a boldogságot csak így tudja birtokba venni, az tartson Vonneguttal, a groteszk mese nagyszerű mágusával. Vonnegut remekművének szereplői a tér és idő titkos korlátain áttörve érik el a lelki béke katartikus boldogságát, de a mulatságos, felemelő és elképesztő történet olvasója is részese lehet a vonneguti üdvözülés torokszorító élményének.

Bret Easton Ellis - Amerikai ​psycho
Irodalmi ​alkotás nagyon ritkán képes olyan világraszóló botrányt kelteni, amilyen az Amerikai Psychót övezte. Kiadók, amelyek már szerződést kötöttek a mű megjelentetésére, és előlegképpen súlyos összegeket fizettek a ki Ellisnek, sorra visszakoztak, és elálltak a publikálástól. Ez a könyv nemegyszer átlépi az elviselhetőség küszöbét. Amit írója a perverzió és az erőszak tombolásáról elgondol és leír, az kívül esik a normális ember felfogóképességének és erkölcsi érzékének határain. Amit azonban ezzel közöl, az értelmezhető és megítélhető: megrendít, felkavar, s könyörtelenül szembesít egy olyan világgal, amelyre - ha mégoly kelletlenül is - ráismerünk. A regény főalakja Pat Bateman, huszonhat éves yuppie a Wall Streetről; intelligens, jóképű, elegáns és gazdag fiatalember. Lételeme a csillogó felszín: a legdivatosabb és legdrágább holmikban jár, a legfelkapottabb éttermekben vacsorázik barátaival és soros barátnőivel, ízlése ételben-italban főúri, fényűző lakása tömve a csúcstechnológiát képviselő szórakoztató-elektronikai szerkentyűkkel, véleménye a zenétől a politikáig mindenről naprakész. De Bateman valójában értéket, mértéket nem ismerő pszichopata szörnyeteg, aki a belsejében tátongó űrtől szexorgiákkal, egyre rafináltabb kéjgyilkosságokkal, sőt kannibalizmussal igyekszik menekülni - mindhiába. A nyolcvanas évek második fele óta nemzedékének legjelentősebb írójaként számon tartott Bret Easton Ellis könyvének lapjain az amerikai álom helyébe lidérces rémálom lép: az Amerikai Psycho egy irányt vesztett, erőszakban tobzódó, anyagiasságba fulladó kultúra egyöntetűen sötét, kiutat nem mutató, döbbenetes erejű látomása.

Philip K. Dick - A ​halál útvesztője
A ​LEGKEGYETLENEBB KÉRDÉS: ÉLNI VAGY ÉLNI HAGYNI? A Delmak–O különös telep egy különös bolygón, ahol furcsa társaság verődik össze, eltérő képzettségű és látásmódú emberek, akik nagyrészt elöljáróik utasítására jöttek ide, bár akad olyan is, aki az ima erejével. Amikor a csoport tagjai megpróbálják kideríteni a telep voltaképpeni célját, mégpedig a felettük keringő műhold segítségével, megoldhatatlan technikai problémába ütköznek. Csapdába esnek: sem elmenni nem tudnak, sem segítséget hívni. Végérvényesen magukra maradnak. Hamarosan bizarr, erőszakos események sora veszi kezdetét. Mintha a bolygó puszta légköre paranoiát és pszichózist okozna, minek következtében a kis közösség tagjaiként egymásra utalt emberek ahelyett, hogy összefognának, egymás ellen fordulnak. És ezúttal még az ima sem segít; úgy tűnik, Isten vagy nincs jelen, vagy el akarja pusztítani teremtményeit. Philip K. Dick 1970-es regénye egyszerre metafizikai thriller és az istenség természetéről való elmélkedés.

Robert Merle - Védett ​férfiak
Robert ​Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött "védett zónák" egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét - ők a címben szereplő "védett férfiak". A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető. A doktor - és általában a férfiak - szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje. A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé

Clive Barker - Korbács
Gyönyörű ​szőnyegbe szőtték világukat a Látólények, hogy elrejtőzzenek az emberek ridegsége elől. De egy liverpooli ház padlásán a szőnyeg alvó szövete váratlanul életre kel, s hosszú téli álmából feltámad az Éden csodálatos, sokdimenziós világa. Az élő szőnyeg felbomlott szálait minden gonosz fondorlat és veszély ellenére újra kell szőni, különben végpusztulás fenyegeti a tökéletes harmónia polgárait. Barker könyve a titáni küzdelem krónikája. A reményé és a szerelemé. A lidércnyomásé és a felhőtlen boldogságé. Az életé...

Img_0007
elérhető
18

Robert Merle - Madrapur
„Elkésett ​utas már nem is reméli, hogy útra kelhet. Kihalt repülőtér - éppúgy lehetne irdatlan vidámpark vagy melegház is. Sztrájk? Sehol senki: se légiszemélyzet, se utasok. Aztán a semmiből mégis egy bájosan személytelen stewardess. A formaságokat mellőzve, ugyanakkor ellentmondást nem tűrően kalauzol a fedélzetre. Türelmetlen utastársak: mindkét nembeliek, nációk tarkasága tart a rejtelmes Madrapur felé. Miféle új ígéret földje? A hétköznapi szituáció egyre nyomasztóbb. Aztán mintha kibújna a szög a zsákból: terroristák fognak fegyvert a többi utasra. Kiderül, hogy a pilótafülke üres, a távolból, ismeretlen központból vezérlik a gépet, amely időnként kietlen, fagyos tájakon landol: ilyenkor mindig kiszáll néhány utas. Önszántából vajon? A majomszerű alsó arctáját restellő, a felsőbbik emberszabására bezzeg rátarti utas úgy írja le percről percre a kalandos röpülést, ahogyan megéli: élénken észleli környezetét és a történéseket, de megfejteni őket képtelen... Robert Merle hosszú pályáján kivívta a magyar olvasók szeretetét. Ez az 1981-ben kelt regénye már nem sci-fi ízű, baljós előérzetei sajnos igazolódtak: világterrorizmus, klímaváltozás... Találó jellemzései, szellemessége annál nagyobb hálára köteleznek.”

Kurt Vonnegut - Halálnál ​is rosszabb
"Csupán ​egy személynek származott nyilvánvalóan előnye Drezda pusztulásából. Én vagyok az a személy. Tetemenként legalább öt dollárt kerestem, ha a mai honoráriumot is beleszámítom." "Látniuk kellett volna a uzsiráfot a tűzvész után. (Én láttam.)" Ebben az önéletrajzi kötetében Kurt Vonnegut, a fekete humorú humanista mindenről és mindenkiről leszedi a keresztvizet - elsősorban saját magáról. Ő, az örök kétkedő sokszor az elérzékenyülésig ellágyul, ha kisebb vagy nagyobb családjáról van szó - az utóbbin természetesen a világmindenség értendő, amelynek sorsa mindenekfelett aggasztja. Előadásainak, önéletrajzi írásainak, interjúinak, barátok és rokonok írásainak kaleidoszkópszerűen tarka és változatos válogatása ez a könyv - egy szenzációsan érdekes író és ember szemérmes és egyben gátlástalan kitárulkozása.

Kollekciók