Ajax-loader

Tóth Sándor

Rate_positive 448 Rate_neutral 18 Rate_negative 3

3083 napja velünk van 29 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-supermom Nonap1_300 Buek_2013_300 Rukkola_plecsni_xmas_300x300 Rukkaracsony_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (624)

Papp János - Gyümölcstermesztési ​alapismeretek 1.
Az ​1. kötet felöleli az alapismeretek teljes területét. Ökológiai, biológiai, közgazdasági és műszaki kérdésekkel, a gyümölcsösök létesítésével, a művelési rendszerek elemeivel, a termőfelület- és termésszabályozással, a szürettel és az árukezelés műveleteivel foglalkozik, az integrált gyümölcstermesztés alapelveit figyelembe véve.

Gyumolcsok_termesztese
7

Ismeretlen szerző - A ​gyümölcsök termesztése 2.
A ​kétkötetes gyümölcstermesztési kézikönyvsorozat második tagja az egyes gyümölcsfélék termesztését ismerteti. Az ismétlések elkerülése végett csak a fajokra jellemző speciális termesztési problémákat, az ökológiai igényeket, a művelésmódot, az ültetvény üzemeltetését elemzi. Bemutatja a fajtákat, a gyümölcsösök létesítésének módját, a termőfelület- és termésszabályozást, a növényvédelmi eljárásokat és eszközöket, a szüretet, az árukezelést.

Henri Boulad S. J. - Az ​iszlám
Henri ​Boulad 1931-ben született Alexandriában. Teológiai, filozófiai, pszichológiai és szociológiai tanulmányait Libanonban, Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte. Családja eredetileg Szíriából származik. Muzulmán környezetben élő keresztény kisebbség tagjaként Pascal, Teilhard de Chardin és Simone Weil tanítványának vallja magát. Szenvedélyes nevelő, tanítványai keresztény és muzulmán családokból jönnek a híres jezsuita iskolába. Három kollégium igazgatója. Az evangélium szellemében a szegények melletti elkötelezettsége nem tesz különbséget a rászorulók vallási hovatartozása között. Évtizedeken át vezeti az egyiptomi Caritászt, lepratelepet létesít, menekülttáborokat szervez, küzd a szudáni genocídium megfékezéséért, a rabszolgák kiváltásáért, együttműködött a száz éves korában elhunyt Emmanuel nővérrel, aki a szeméttelepek hulladékaiból élő hajléktalanok életében osztozott. És nyaranként eljön Európába, Amerikába, Kanadába - tanítja nekünk a mindennapok misztikáját. Az elmélyülés és az elkötelezettség egységét. Mert ő hisz abban, hogy megváltoztatható, jóra fordítható ez a világ.

Wass Albert - Tizenhárom ​almafa
Az ​1953-ban írt Tizenhárom almafa a klasszikus történelmi regény hagyományai szerint a nagypolitika történései helyett inkább arra összpontosít, hogy e történések hatása miképpen jelenik meg a kisemberek életében, ez esetben a kommandói vadőr, Tánczos Csuda Mózsi és családja mindennapjaiban. Az újonnan kijelölt magyar-román határ éppen Mózsiék háza alatt szeli ketté Erdélyországot. Mózsi annak idején húsz almafát ültetett a ház mellé, melyekből Észak-Erdély hazatérésekor már csupán tizenhárom fácska növekszik a kommandói hegyoldalban. A remek humorral fűszerezett szatírikus mű visszatérő motívumaként szerepeltetett almafák így válnak a székely megmaradás jelképévé: a csonkokból életrevaló vesszők sarjadnak, bizonyítván azt, hogy „Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.”

Umberto Eco - Baudolino
"Hát ​ez meg mi?" - bök Nikétasz úr, a bizánci birodalom legfőbb bírája és történetírója az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra - Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára - az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó kópéregénynek - a világhírű író-filozófus legújabb, immár negyedik, diadalútját járó regényének- a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni... Ötlet és valóság viszonya azonban - a korábbi Eco-regényekből ismerős módon - igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti "János pap", és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a babiloni háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák: maguk mennek el a világ végére, János pap országába... Hogy a végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derüljön, természetesen.

Nyirő József - Jézusfaragó ​ember
Amikor ​Nyirő József 1924-ben, az ismeretlenségből előlépve, leteszi a _Jézusfaragó ember_ c. novelláskötetét a magyar olvasóközönség asztalára, nem sejtheti, hogy olyan kötetet tett le e sokat látott „asztalra”, amelyet majdan többen a nyirői életmű csúcsának tartanak... Szokatlan dolog ez, mintha az operaénekes már az első fellépésén kiénekelné a magas C-t. Szokatlan és kényes, mert igaz ugyan, hogy lenyűgözi a közönséget, de egyúttal magasra is teszi a mércét. Hogy az éppen csak megszületett erdélyi magyar irodalom részéről erőteljes felütés volt ez a könyv, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olyan neves kritikusok méltatják lelkesen és elismerően, mint Németh László vagy Jancsó Béla. A tekintetben is mérföldkő e mű, hogy nyitánya egy olyan sorozatnak, amely rövid időn belül a két világháború közötti magyar irodalom egyik kedvenc témájává avatja a Trianonnal idegen impérium alatt rekedt Székelyföldet és székelységet. _„A székelyek emelt elmével járnak. Nem barom mellett baktató parasztok ők, hanem Isten jobbjának árnyékai, kiknek értelme röptében táplálkozik, mint a fecske”_ - olvashatjuk mindjárt az első oldalon. És valóban, Nyirő székelyei e novellákban nem hétköznapi emberek, hanem mitikus hősök mitikus időben és térben. De a görögök óta tudjuk, hogy a mítoszok hőseinek élete távolról sem fenékig tejfel... Viszont lebilincselő olvasmány. A javából.

Marcel Proust - Swann
Jellegzetes ​alakjai, Swann a léha műkedvelő, Guermantes hercegnő, a nagyvilági dáma, Francoise, a szakácsnő, Verdurinék, a társasági élet zsarnokai, és rabszolgái, Bergotte, az író, Berma a nagy színésznő és még mások oly eleven típusok, hogy már bevonultak a Rastignacok, a Goriot-k, a Sorelek, a Bovarynék társaságába. A mai olvasót talán a századvégi francia társadalom prousti ábrázolása köti le elsősorban, az író aprólékosan elemző, megjelenítő módszere, amely a tájak, a tárgyak, az emberek pontos és árnyalatos rögzítésében, az élet valóságának sajátos érzékletességével tárja fel egy letűnt korszak arisztokratáinak semmittevő, hívsággal teli, önző és üres életét, és mint Rembrandt fényárnya az alakokat és tárgyakat - mindent a mesélés, az emlékezés, a költészet légkörébe burkol.

David G. Benner - Az ​önismeret ajándéka
David ​Benner könyve az önismeret és istenismeret szoros összefüggését hangsúlyozva azt a folyamatot tárja elénk, hogyan találhatunk rá Krisztusban valódi énünkre, és miképpen élhetünk ennek megfelelően. A valódi önismeret feltétele ugyanis, hogy olyannak lássuk önmagunkat, amilyennek Isten lát minket. Az igaz istenismeret feltétele pedig az, hogy Istenről ne csupán elvont fogalmaink vagy elképzeléseink legyenek, hanem az életgyakorlatunk során szerzett személyes tapasztalatokkal is rendelkezzünk.

Móricz Zsigmond - Válogatott ​elbeszélések
Az ​iskola követelményeit szem előtt tartva, a kötet elsősorban a közvetlenebbül társadalmi mondanivalójú, egyszerűbb szerkesztésű és ismertebb elbeszéléseket tartalmazza. A Hét krajcár önéletrajzi ihletésű történetéből a látszólag humoros, valójában tragikus kicsengésű krajcárkeresgélés vérlázító következtetésekhez vezeti az olvasót. A Sustorgós, ropogós tafotában látszólag idilli faluképéről az elbeszélés végére derül ki, hogy mennyire hamis, mennyire csak a felszínen idilli ez a világ. A Szegény emberek az első világháború pusztításainak különös, rendkívül eredeti szempontból való ábrázolása; nem háborús történet, hanem azoknak a lelki, pszichikai sérüléseknek és következményeinek a drámai rajza, amelyeket a háború mindenkiben létrehoz. A kondás legszennyesebb inge egy kisfiú halála kapcsán mutatja be azokat az iszonyú különbségeket, amelyek "lent" és a "fent" világa között fennállnak. A Csibe-novellákat az egyik legjellemzőbb darab, a Csibe a színházban volt képviseli. A Világ végén már szép és jó című novella a kis négyéves állami gyerek, Rozika története: az Árvácskára emlékeztető rövid írás visszafogott hangja, tulajdonképpen apró, jelentéktelen eseményei ellenére is az egyik legtragikusabb, az embertelenséget leginkább felmutató Móricz-írások közül való.

Kerényi Károly - Görög ​mitológia
Kerényi ​Károlynak, a 20. század egyik világviszonylatban is legjelentősebb klasszika-filológusának és vallástörténészének talán legfontosabb, legmaradandóbb alkotása a _Görög mitológia._ Az író ismeretterjesztő műnek szánta könyvét, s az valóban magas szintű tudományos összefoglalás, mely hatalmas anyagismeretről és élvezetes írói stílusról tesz tanúbizonyságot. Maga a görög mítosz szólal meg a könyv lapjain, minden apró részletével, teljes szövevényességével, úgy, ahogy különböző forrásokból ránk maradt. Az elbeszélő egységes, jól megszerkesztett történetként, pontosabban történetfolyamként adja elő a dolgok kezdetétől a hérosztörténetekig azt a hatalmas kozmoszt, amely maga a görög mitológia. A mű egyik legnagyobb értéke, hogy a teljes mitológiát közvetíti, összefüggő, szerves egységként mutatja be, nem pedig önálló, de kevéssé összefüggő történetek halmazaként. Kerényi tartózkodik attól is, hogy a részek szimbolikus megfejtését megkísérelje, arra épít, hogy a jól, hitelesen előadott mitológia maga sugallja önnön értelmezését is.

John Eldredge - Eposz
"Mi ​van akkor, ha minden nagyszerű történet, amely valaha meghatott bennünket, könnyeket csalt a szemünkbe, örömöt szerzett - az igazi Történetről mesél valamit, arról, amibe beleszülettünk, az Eposzról, amiben nekünk is van szerepünk?" Értelem és érzelem, Don Juan De Marco, Titanic, A muszika hangjai, A szerelem hullámhosszán, Elfújta a szél, Az utolsó mohikán, A rettenthetetlen, Gladiátor, Rocky, Top Gun, Apollo 13, A Mátrix, Csillagok háborúja. Vagy akár Az oroszlánkirály, Óz a nagy varázsló, A gyűrűk ura, Mozart Varázsfuvolája vagy Shakespeare Vihara...mind részei a Történetünknek. Csak akkor fogjuk megérteni az életünket, ha ismerjük az Eposzt. A szépség, a bensőségesség, a kaland, a veszély, a veszteség, a hősiesség és az árulás Története ez.

Helmut Wolle - Istenek, ​múmiák, hetérák
Mindenki ​tud görögül! Ki hitte volna? Persze, így is van, hiszen a hétköznapok során számtalanszor beszélünk politikáról, akadémiáról és iskoláról, valamennyi görög eredetű szó, a biológiával és a technikával együtt. Wolle szórakoztató és szellemes könyve némiképp görög-római ismereteink hézagosságát is pótolja, hiszen több mint száztíz \kisfejezetetben\ megannyi kultúrtörténeti érdekességet közöl a klasszikus mediterrán kultúrákról. De ennél is tovább kalandozik: Keletre. A sárga sivatagban szomorkodó szfinxtől a piramisok titkáig s a babilon pornóig mennyi érdekes adat! Az olvasót két további meglepetés is éri! Az első: kultúránk távoli alapjait nem nyelte el a föld, nagyon is láthatók mindmáig. S a másik: ami antik, ami ókori - milyen modern!


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

összes (18)

Germanus Gyula - Allah ​Akbar!
Germanus ​Gyula 1934-ben hosszabb utazást tett a Közép-Keleten, s Allah Akbar! című könyvében számolt be útjáról. Ebben a méltán sikeres munkájában Germanus Gyula tudományos műnek, népszerűsítő irodalomnak, útirajznak, önvallomásnak, politikai esszének eredeti ötvözetét teremti meg. Elbeszéli arábiai utazásainak, mekkai zarándoklásának fordulatos történetét, olykor humoros, máskor csaknem tragikus, de mindig izgalmas útiélményeit, egyéni benyomásait, s közben sort kerít rá, hogy betekintést nyújtson az arab élet minden napjainak titkaiba, részletesen szóljon az arab népek múltjáról, műveltségéről, irodalmáról, vallásáról, lelkiségéről. Könyve - melynek első kiadása 1936-ban jelent meg - mit sem veszített aktualitásából, leírásai, megállapításai és analízisei ma is időszerűek. Fontos olvasmány mindazok számára, akiket Kelet őszinte, igaz ismertetése érdekel.

Magyarországi Református Egyház - Képes Kálvin Kalendárium 2016
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Saunders - A maradék Isten házáért/Dávid sátora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Missing--book
elérhető
0

Járay Márton - Vagyok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eleonore Beck - Isten ​szól gyermekeihez
Szövegek ​a Bibliából gyermekeknek apró rajzokkal.

David Watson - Van-e ​ott valaki?
Hogyan ​találhatjuk meg Istent? "Isten nélkül az élet rendkívül sivár" - írja a szerző. A "Van-e ott valaki?" című könyv arra hív minket, hogy vizsgáljuk meg a szerző által felvetett, Jézus Krisztussal kapcsolatos tényeket, és tanuljuk meg, hogyan juthatunk el általa Istenhez.

B. S. Murray - Ásó, ​kapa, varánusz
" ​- Jól értettem, Jack úrfit a lábméretem érdekli? - Tökéletesen szűrte le a lényeget, vén bútordarab, elő azzal az adattal! - 44-es cipőt hordok, ha Jack úrfi megengedi. - Mi az, hogy megengedem!? A lehető legjobb méret! Nem is értem, miért nincs még sztenderdizálva." A B. S. Murray álnév mögé rejtőző szerző első kötetét tartja a kezében az olvasó, de biztos lehetünk benne, hogy nem az utolsót. Az Ásó, kapa, varánusz tulajdonképpen egy rajongó főhajtása P.G. Wodehouse zsenije előtt. De mint ilyen, a maga nemében kiváló. Murray remekül érzi az angol humor mesterének stílusát, miliőjét, és a poénjai sem hoznak szégyent a nagy példaképre. Így méltatta a könyvet az egyik első rajongója: "Őszintén, nagyon tetszenek az elmúlt napok írásai! Remek bennük a humor, a fordulatos izgalmak, ahogy próba elé állítod és szorult helyzetbe tuszkolod az eddig talán kissé elkényelmesedett főszereplőket. Alig bírom már kivárni, hogy kecmereg ki Jack a csávából és miben mesterkedik a lady."

Erdődy János - A ​fenséges köztársaság nevében
Három ​főszereplője van Erdődy János új regényének: egy ember, egy testület és egy állam. A szerző, csaknem harminc eddig megjelent történelmi tárgyú könyv írója, most ismét a viharos múltú Velencei Köztársaság történetének egyik izgalmas szakaszáról beszél olvasóinak, ezúttal a 14. század derekán történt eseményekről. A három főszereplő közül a személy: Marcantonio Boni velencei közhivatalnok. A testület: a Tízek Tanácsa, amely ebben ez időben alakult meg válságos körülmények következtében, és ettől fogva négyszáz évig, az állam megszűnéséig, a legnagyobb, olykor egyetlen igazi hatalom volt Velencében. A harmadik főszereplő pedig: maga a Köztársaság, színes, szenvedélyes és vad életének ebben az időszakában, amikor éppen világhatalommá kezdett növekedni az apró szigeteken épült kicsiny városállam, Márk evangelista címerállatának, a velencei lobogó Szárnyas Oroszlánjának jegyében. Egyi előző velencei tárgyú könyvének címlapján a szerző "szép és kegyetlen" városnak nevezte Velencét. A szépség és könyörtelenség világát rajzolja ez a könyv is, amelyet most tart kezében az olvasó. Európa csodája Velence, és élete folytonos kíméletlen harc volt, tengereken, csatatéren és hivatali szobák homályos zugaiban. Az utolsó nagy, nyílt polgárháborúval, a Tiepolo-összeesküvéssel kezdődik a történet. És a továbbiakban: intrikák, orgyilkosságok, bírói ítélettel lefejezett államfő, külső háborúk és belső hatalmi harcok - mindig és minden állandóan változik Velencében. Emberek jelennek meg, cselekednek a könyv lapjain, és eltűnnek: de egyvalaki szemünk előtt marad: Marcantonio Boni, az örök velencei polgár. Aki még tulajdon fiát is feláldozza a Köztársaságért, és a maga életét is teljes egészében az államnak adja. Példája azoknak az embereknek, akik - olykor talán kicsinyes és szennyes eszközökkel is - ezerháromszáz esztendőn át fenntartották és naggyá tették a Velencei Köztársaságot.

Donászy Ferenc - Egy ​magyar diák élete Mátyás korában
"Hej, ​. de szerettem volna akkor isten igazában megrázni - mikor le kellett vetnem azt a kivarrott, szép magyar ruhát... De a beszéd egyszerre a torkán akadt és szemei a rémülettől tágra nyílva meredtek a szoba tulsó oldalára... A szemközti falon egy köpenybe burkolt, magas fekete alak árnyéka suhant végig s néma imbolygással tűnt el a tető és szegletek setét homályában. Riadtan néztek egymásra s halotti csendben." Donászy Ferenc (1858 - 1923), ifjúsági író. 1883-ban a budapesti egyetemen gyógyszerészi oklevelet szerzett. Később az Athenaeum kiadóvállalat munkatársa lett, majd 1894-től a Magyar Királyi Államnyomdánál dolgozott. Ifjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, tanulva belőlük hazafiasságot és erkölcsre való érzékenységet. Regényei olyan népszerűek voltak, hogy egy részük a szerző halála után is több kiadást ért meg. Az _Egy magyar diák élete Mátyás korában_ először 1892-ben jelent meg. Fontosabb művei még: _Tholdi Miklós_ (1893), _Őserdőkön, tengereken_ (1895), _Életünket és vérünket_ (1900).

Jean Vanier - Férfinak ​és nőnek teremtette
„Vanier ​az igazi emberi szerelem legmélyebb titkát nyitja meg előttünk a szellemi fogyatékos férfiak és nők perspektívájából. A könyv olvasóját megérinti a szeretet isteni ajándéka, amelyre a mélységesen sebzett emberségben is ráismerhetünk.” (H. Nouwen) A Bárka közösségek világszerte ismert alapítója a szeretet és a szexualitás jelentőségét és forrásait, perspektíváit és zsákutcáit elemzi könyvében. Milyen kapcsolatok alakulhatnak ki férfiak és nők között? Szükségszerű-e, hogy a szeretet szexuális kapcsolattá váljék? Hogyan válhatunk érzelmileg érett személyiséggé? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ Vanier keresztény és közösségi szempontból. Meglátásait és tanácsait a szellemi fogyatékosokkal közösségben töltött évtizedek gazdag tapasztalata teszi egyedülállóan méllyé és hitelessé. Könyvéből nemcsak a szellemi fogyatékosok érzelmi világát ismerhetjük meg, hanem mindnyájunk vágyát a szeretetre; sebzettségünket, szorongásainkat, örömeinket, törékenységünket. Vanier nem kínál könnyű válaszokat, de nem kerül meg, nem hagy el egyetlen fontos kérdést sem. Hasznos meglátásokat meríthetnek belőle jegyesek és házasok, közösségben vagy magányosan élők.

Beolvas%c3%a1s0037
Napról ​napra Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Napról ​napra
Ez ​a könyv a te számodra készült. Lelki iránytű, útjelző szeretne lenni a kezedben, mely napról napra segít eligazodni, Isten akarata szerint élni. Isten ígéri: Olyan úton vezetlek, melyen járnod kell. (Ész 48:17) és: Mind boldog, aki az ő útjain jár. (128. Zsolt. 1) Minden nap olvass el egy részt figyelmesen. Kérd Istent, hogy magyarázza meg, amit nem értesz, és segítsen aszerint élni, amit megértettél. Legyen ez a pársoros bibliamagyarázat olyan fontos számodra, mint a mindennapi kenyér! Élj vele hűségesen! Sok örömet kívánok!

E. Kugler - A ​Biblia - Isten csodája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (358)

Aradi Tibor - Varga Ferenc József - Mondom ​a Ferinek, Tibi
Hogyan ​kerül reklám egy temetési beszédbe? Miképpen született meg Kókusz alakja azon a bizonyos piacon, ahol véletlenül ott maradt a mikrofon? Miért ír minden verset Donászy Magda? Aradi Tibor és Varga Ferenc József huszonöt éve szórakoztatja közönségét. De kik is ők valójában? A pincér és a tanár? A sofőr és a vezetni nem akaró? A szkeptikus és a hívő? A gyermekes és a gyermektelen? Tűz és víz? Ebből a kötetből nem csupán két humoristát ismerhetünk meg, de az elmúlt negyedszázad magyar kabarékulisszái mögé is bepillanthatunk. Hogyan épül fel egy szórakoztató műsor, milyen volt a Mikroszkóp Színpad fénykora és hanyatlása, hogyan lesz valakiből manapság humorista... Az Aradi-Varga-duó megpróbálja a lehetetlent: úgy elmesélni kettejük történetét, hogy közben nem a botrányra fókuszálnak. Nem szeretnék ráborítani a bilit a szakmára, de nem hallgatják el azt sem, ha valami nem tetszik nekik, s mindeközben önmagunkkal is kritikusak. Persze az az olvasó is jól szórakozik majd - rosszul szórakozni ugyanis képtelenség -, aki a "hülyeségükre" kíváncsi: helyenként abszurd, máshol bölcselkedő, néhol blőd, másutt éretten közéleti, vagyis meglehetősen eklektikus humorukra. És akinek ez sem elég, az egy különös autózáson is részt vehet, ahol világmegváltás közben Aradi Tibor néha keményen beszól az elé tolakodó autósoknak. Megijedni nem kell, a vége úgyis happy end lesz! Aradi Tibor 1971-ben született. Hosszú ideig felszolgálóként dolgozott, később a Szeszélyes évszakok állandó szereplője lett, s közben fellépett a My Cream együttessel. 2002-ben a Mikroszkóp Színpad tagjai közé hívták. A Magyar Televízió Humorista kerestetik című műsorában második helyezést ért el. 2015-ben megkapta a szakma legnagyobb elismerését, a Karinthy-gyűrűt. Varga Ferenc József 1972-ben született. Végzettsége szerint tanár és idegenvezető. A kilencvenes évek közepétől fellépett a Rádiókabaréban, majd a Mikroszkóp Színpad tagja lett. 2012-ben Karinthy-gyűrűvel ismerték el munkásságát. Eddig két könyve jelent meg. Gyakran fellépnek stand uposként, és az ATV-ben 2017-től látható AradiVarga Show is nagy népszerűségnek örvend.

Mika Waltari - Szinuhe
Magával ​ragadott Théba láza, gazdag és híres akartam lenni, és hasznomra felhasználni azt az időt, mikor még mindenki ismeri e nevet: "Szinuhe, Ő, aki magányos." Mika Waltari, neves finn író regényében Szinuhe, a fáraó barátja és orvosa beszéli el életének eseményekben bővelkedő, fordulatos történetét. Szavai nyomán megelevenedik előttünk az akkori nagy városok, Théba, Babilon, Kréta lüktető, tarka világa, feltárulnak a fáraó aranyházának titkai és a kikötőnegyedek sikátorainak élete. Szinuhe nyitott szemmel jár a fény és a nyomor világában, látja az elnyomottak görnyedező hátát, hallja a hatalomért vívott öldöklő harcokban az emberek halálhörgését. Életére születésétől fogva súlyos rejtély nehezedik, amely magányossá teszi, és keserű tapasztalatai után még magányosabb lesz. A végső kétségbeeséstől azonban megóvja mély humanizmusa, s ez ad neki erőt ahhoz, hogy minden tudásával egy ellenséges, értetlen világban is az igazságot szolgálja.

Passuth László - Ravennában ​temették Rómát
Nagy ​Theodorik, aki Veronai Detreként él irodalmi emlékvilágunkban - az ókor és középkor határesztendőiben emelkedik ki. A Balaton partján - mai feltevések szerint a Keszthely melletti Fenékpusztán - látta meg a napvilágot, az Attila halálát követő esztendőkben. A tó világa veszi körül a keleti-gót királyfi gyermekkorát, aki már korán túszhercegként kerül az akkor milliós Bizáncba, hogy megismerje a görög államművészet s udvari műveltség elemeit. A kelet-római császárság még három földrészre kiterjedő nagyhatalom, ugyanakkor azonban Itáliában már szinte esztendőnként váltják egymást a nyugati árnyékcsászárok. A távoli provinciák helyén terül el a barbár törzsek nyugtalan világa. Amikor az ifjú gót vezért törzse visszahívja - Bizánc már saját neveltjének tekinti. S valóban, Theodorik egész életén keresztülhúzódik lényének kettőssége. Hol civilizált "római", szándékaiban s tetteiben is, hol pedig féktelen barbár szenvedélyének rabja. Életének első nagy kalandja a szarmata Belgrád - Singidunum - bevétele. A húszéves fiú hőstettét már megörökíti a gót legendakör. Bizánc császára segítségéért folyamodik s megkezdődik két évtizedes változatos bizánci pályafutása. Hol ünnepelt udvari ember, a császár "fogadott fia", hol pedig üldözött bandavezér, aki útjában áll a Szent Palota hagyományos politikájának. Itáliában végzetes harcra kerül sor az utolsó árnyékcsászár, Romulus Augustus apja, Orestes s a barbár eredetű zsoldoskapitány, Odoaker között - aki itáliai földet ígér a légiónak. Orestes feje lehull, a kis imperátor lerakja koronáját a Senatus atyái elé. Örökös számkivetésre vonul Lucullus egykori villájába. Odoaker másfél évtizeden keresztül Itália korlátlan ura. A gótok helyzete tarthatatlan, s így Theodorik szekérországa az Alduna tájairól elindul veszélyes s viszontagságos útjára - Itália felé; télen kelnek át az Alpokon s itt Odoaker ellen vívott három hatalmas csatában kell bebizonyítania Theodoriknak vezéri képességét. Évekig tart Ravenna ostroma, melynek végén Odoaker kapitulál. Theodorik mitsem törődik a feltételekkel s egy lakomán saját maga végez idősebb riválisával. Róma, Bizánc, Barbaricum hármas gyújtópontjának eseményei formálják ezt a regényt, mely az európai történelemnek néhány, legkevésbé ismert évtizedébe vezet. Róma, az Urbs dekadenciája, az újonnan születő európai nemzetek barbár világa, a Justinianus és Theodorra ragyogó világához közeledő Bizánc - csak kerete a történetnek, melyben a kor jellegzetes alakjai öltenek formát - emberi mivoltukban, s az olvasó megismerheti a születő Európa könnyel és vérrel formált történetét.

Chiara Lubich - Miért ​hagytál el engem?
Családias ​négyszemközti beszélgetésekben, különböző csoportokkal való találkozásai alkalmával számos kérdést tettek fel Chiara Lubichnak a szenvedésről, a leghétköznapibb élethelyzetekből fakadó fájdalmak és a halál értelméről, mely mindig aggodalommal tölti el az embert. A könyvben található gyakorlati tanácsokat, értékes útmutatásokat egyszerű, könnyen érthető útjelző táblákhoz hasonlíthatnánk, melyek segítenek eligazodni azoknak, akik elindultak a "szeretet útján". Chiara Lubich nem csupán egy bizonyos réteghez beszél. Válaszai egyetemes érvényűek: szólnak mindazokhoz, akiknek közös hivatása a szeretet, az életszentség, vagyis az Istennel és a testvérekkel való egység.

Balogh László Imre - Isteni ​rejtvény - az ember
A ​belső odafigyelés kézikönyve az élet titkainak megfejtéséhez Tizenöt lépés a lelki harmóniáért A következő kérdésekre sem az iskola, sem a szülők nem adtak választ, pedig az élet nap, mint nap nekünk szegezi őket: Ki vagyok én, ember? Honnan hozom a gondjaimat? Miért oly nehéz másnak lennem, mint a szüleim? Miért vagyok képtelen elfogadni az enyémtől eltérő kultúrákat? Hogyan kezeljem nézeteltéréseimet az élettársammal, a gyermekemmel, egyáltalán bárkivel, aki olyannyira különbözik tőlem? Hogyan segítsem a gyermekemet, hogy tudatosan felnőjön? Miért nem tudom elengedni a szeretteimet, az élőket és a holtakat? Miért félek az elszakadástól, a magánytól, a haláltól? Miért félek mindentől, ami ismeretlen?- Ez a könyv felfedi a lehetséges válaszokat, s az élet egyszerre elkezd működni.A vágyak tudatos irányítása révén végre hozzáfoghatunk élvezni az életünket. Feltárulkozik a mindig jelen lévő pszichés háttér, az Isteni Lélek pedig végre kiszabadul a vallások dogmáiból, és az Isteni erők megtapasztalható valósággá válnak.

Kós Károly - Az ​országépítő
Kós ​Károly 1934-ben megjelent legjelentősebb szépprózai munkáját, az államalapító István királyról szóló Az Országépítő című történelmi regényét a Nyugat kiváló kritikusa, Schöpflin Aladár így méltatta: "István anyja által beleoltott hivatásérzetből, természetes ösztöneinek legyőzésével végzi el nagy művét. Hogy küldetését, a magyar állam megteremtését, a nemzet egységesítését végrehajthassa, azokat kell fegyverrel leigáznia, akikhez a szíve hűz, azoknak az idegen lovagoknak fegyvereivel, akikkel érzelmileg nincs közössége... Kós Károly elgondolásában csak mellékes szerepet játszik István művének vallási része. Ő nem a szent királyt látja, hanem az országépítő államférfit, aki a különböző, nagyrészt fajilag és nyelvileg is különböző törzsek konglomerátumából megteremtette az egységes magyar nemzetet, és egyhatalmi szervezetbe összefoglalta Magyarországot. Ez a tagadhatatlanul érdekes és szuggesztív koncepció azonban inkább csak alappilléreit adja meg a regénynek, a történet menetét... szélesen, nagy kedvteléssel, kitűnő elbeszélő ízzel, szinte Jókaira emlékeztetve mondja el az író..."

Elizabeth Gaskell - A ​kisváros
Mrs ​Gaskell munkásságát kevesen ismerik hazánkban, holott a Cranford (azaz jelen kiadásunkban: A kisváros) a világirodalom gyöngyszemeinek sorába tartozik. A falusi Anglia utolsó pillanatait rögzítette Mrs. Gaskell, a pillanatot, amikor már a városokban a kapitalizmus kíméletlen szelleme volt az úr. A 19. század derekán az angol falu megőrzött valamit a mesterségesen óvott idillek békéjéből, nyugalmából - ennek az idillnek egyik utolsó költője volt A kisváros alkotója, Mrs. Gaskell

Móricz Zsigmond - Az ​ágytakaró / A fecskék fészket raknak
Móricz ​Zsigmond két, viszonylag kevéssé ismert regénye Az ágytakaró (1928) és A fecskék fészket raknak (1931) jelenik meg kötetünkben. Mindkét történet Budapesten játszódik, cselekményük nagyjából megegyezik megírásuk, első megjelenésük időpontjával. Móricz ebben a két regényben a maga korának és a magyar főváros mindennapi életének drámáit írja meg. Nem égető sorskérdéseket, tobzódó indulatokat, pusztító tüzeket, hanem olyan embereket, akik lendíteni akarnak valamit sorsukon, tágítani, lakhatóbbá tenni az életet, életüket. Két nemzedék, két életforma, két törekvés elevenedik meg az Ágytakaró és A fecskék fészket raknak lapjain: az idősebbeké, akik olykori föllobbanásaik ellenére sem bírnak változtatni életükön, a fiataloké akik immár másként próbálnak fészket rakni és a fészekben élni, mint szüleik...


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (333)

Fekete István - Hajnal ​Badányban
Mélyen ​az erdőben húzódik meg a badányi vízimalom, amelyben két gyermek él a múlt század közepén, Panni, a molnár kislánya és Matyi, a szolgálatba szegődött árva molnárinas. Ahogy nőnek, szenvedélyes szerelem támad a két fiatal között, amely keresztezi a család házassági terveit. Hogyan küzdenek meg a fiatalok a boldogságukért: a gyilkosság gyanújával börtönbe csukott fiú, s az új erdészsegéddel tervezett házasság ellen tiltakozó lány. A természet fenséges panorámája környezi a fiatalok romantikus szerelmét, amelyet a tőle megszokott finom lírával rajzol meg az író.

Kodolányi János - Az ​égő csipkebokor
Az ​égő csipkebokor (1953) az utolsó olyan, balatonakarattyai korszakában készült nagyregénye Kodolányi Jánosnak, amelyikben bibliai témát dolgoz fel, és szinte akaratlanul ciklikus egységet alkot más ókori keleti tárgyú műveivel (Vízözön; Új ég,új föld;Én vagyok). Mószéról -Mózesről- fölmérhetetlen számú tudományos és szépirodalmi alkotás készült, a maradandó értékűek minden kor olvasója szemében egy világirodalmi és vallástörténeti alapmű, ősi történet folytatásának, bővítő elbeszélésnek és értelmezésének tűnnek föl. Thomas Mann A törvény című kisregényében a mitikus téma hermeneutikájában az ironikus lélektaniság lehetőségét aknázta ki. Kodolányi, Mann-nal tudatosan vitázva, annak félisteni, istenemberi hérosznak az alakját és képzetét támasztja életre, akinek a maga korában, környezetében nem sikerült beteljesítenie honalapító, nemzetteremtő látomását; de később a nép magába fogadja áldozatát, megerősödik általa, és erőt merít sugárzó, önfeláldozó példából.

Donászy Ferenc - Egy ​magyar diák élete Mátyás korában
"Hej, ​. de szerettem volna akkor isten igazában megrázni - mikor le kellett vetnem azt a kivarrott, szép magyar ruhát... De a beszéd egyszerre a torkán akadt és szemei a rémülettől tágra nyílva meredtek a szoba tulsó oldalára... A szemközti falon egy köpenybe burkolt, magas fekete alak árnyéka suhant végig s néma imbolygással tűnt el a tető és szegletek setét homályában. Riadtan néztek egymásra s halotti csendben." Donászy Ferenc (1858 - 1923), ifjúsági író. 1883-ban a budapesti egyetemen gyógyszerészi oklevelet szerzett. Később az Athenaeum kiadóvállalat munkatársa lett, majd 1894-től a Magyar Királyi Államnyomdánál dolgozott. Ifjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, tanulva belőlük hazafiasságot és erkölcsre való érzékenységet. Regényei olyan népszerűek voltak, hogy egy részük a szerző halála után is több kiadást ért meg. Az _Egy magyar diák élete Mátyás korában_ először 1892-ben jelent meg. Fontosabb művei még: _Tholdi Miklós_ (1893), _Őserdőkön, tengereken_ (1895), _Életünket és vérünket_ (1900).

Wm. Paul Young - Éva
A ​22 millió példányban elkelt sikerkönyv, A Viskó szerzőjének új, minden eddiginél felforgatóbb regénye. John, a Begyűjtő különös helyen él; szigete a világok határán fekszik, egy dimenziók közti redőben. Egy nap az óceán hatalmas konténert sodor a partra, melyben tizenkét holttest hever. A roncsok közt kutatva John egy fiatal lányra bukkan, aki csodával határos módon túlélte a tragédiát. A sziget Gyógyítói és Tudósai hamarosan felfedezik, hogy a lány genetikai adottságai nem mindennapiak: teste minden egyes sejtjében ott hordozza az egész emberiséget... Lilly felépülése lázálmokkal és hallucinációkkal terhes, látomásai során Éva, Minden Élők Anyja látogat el hozzá, hogy felfedje előtte az elfeledett igazságot a teremtésről és a bűnbeesésről. Álom és ébrenlét, mitológia és valóság fonódik szorosan egymásba, Lilly pedig ráeszmél, hogy neki is óriási szerepe van az események alakulásában, a tét pedig nem más, mint Ádám és Éva leszármazottainak múltja és jövője. Az Éva a mindenki által jól ismert teremtéstörténet példátlanul merész újraértelmezése, különleges munka, ami vélhetőleg egész generációkat fog inspirálni. WM. Paul Young Kanadában született, gyerekkorát viszont Új-Guinea bennszülött törzsei között töltötte misszionárius szüleivel. Kezdetben csupán közeli barátainak és családtagjainak írta történeteit, míg A Viskó (melynek megírásában saját, fiatalkori útkeresése inspirálta) el nem hozta számára a ismertséget. Mindkét eddigi regénye felkerült a New York Times sikerlistájának első helyére. Jelenleg Oregonban él a családjával.

John Bunyan - A ​zarándok útja
John ​Bunyan (1628-1688) angol író. Nincstelen, írni-olvasni alig tudó üstfoltozó volt. 16 éves korában a parlamenti seregben szolgált, később megtért, és az evangélium bátor prédikátora lett; a restauráció után szakadár prédikátorként 12 évet raboskodott; a börtönben írta meg első nagyobb szabású munkáit, s csak utolsó esztendeit tölthette külső békességben. Irodalmi hatások aligha érhették. A Biblián és néhány lelki kalauzon kívül könyvet nemigen forgatott. Fő műve "A ZARÁNDOK ÚTJA". Tíz év alatt Angliában százezer példányban kelt el, és száz év alatt kilencvenhét kiadása jelent meg. Még a 17. században több nyelvre lefordították, azóta a világ minden fontos nyelvére lefordították. (Magyarul több fordításban is megjelent.) "Talán az egyetlen olyan könyv, amelyet illetően száz év elmúltával a művelt kisebbség fogadta el az egyszerű emberek véleményét." (Macaulay) A műnek nálunk szinte napjainkig tartó népszerűségét igazolja több neves írónkra tett hatása (pl. Móricz Zsigmond, Veres Péter). John Bunyan halhatatlan álma, amelyet egy börtöncella mélyén írt, az angol irodalom leghíresebb allegóriája lett. Stílusa klasszikus, szépsége időtlen, üzenete örökérvényű. Keresztyén, az örök életet kereső ember, és zarándoklása e világon keresztül, amely tele van veszélyekkel, csábító kísértésekkel, gyötrő bosszúságokkal: példázat.

John White - A ​harc
Hogyan ​élhetünk győzelmes keresztyén életet? Milyen külső és belső kísértések támadhatnak meg, és hogyan szálljunk szembe velük? Hogyan tudatosíthatjuk a célt, amerre haladunk, és hogyan szabadulhatunk meg mindattól, ami keresztyén életünket megbénítja, és örömtelenné teszi? John White _A Harc_ című könyve a hitben járó keresztyénekhez szól: azokhoz, akik elindultak a keskeny úton, de útközben ellankadtak, de azokhoz is, akik még nem kötelezték el magukat, noha már hallottak az örömhírről. A könyv hasznos útmutató a keresztyén hit gyakorlati megéléséhez.

Laudatecsan20100161_ev
elérhető
4

Joni Eareckson - Joe Musser - Joni
Sosem ​fogod elfelejteni Joni-t. Hogyan küzd egy fiatal nő teljes bénultsága és a depresszió ellen. Erről szól ez a történet. 17 éves korában Joni Eareckson fejesugrás közben balesetet szenvedett, és ennek következtében teljesen megbénult a vállától lefelé. Másodpercek alatt egész élete megváltozott, az addigi élénk tevékenységet és függetlenséget a teljes kiszolgáltatottság és függőség váltotta fel. Első ízben tárul fel ebben a felejthetetlen önéletrajzban Joni küzdelmének minden lépése afelé, hogy elfogadja bénultságát és keserű, reménytelen keresésében megtalálja az élet értelmét. Az a szenvedés, amit ki kellett állnia, életének minden területén éreztette hatását - nem volt könnyű Joni számára legyőzni a keserűséget, zavart, a miérteket és a könnyeket, és megtanulni, hogy bízzon a szerető Istenben, aki "megengedte", hogy ez történjen. Ma, amikor még mindig csak nyakát és fejét képes mozgatni, Joni Eareckson ügyes művésszé fejlődött ki: a szájával fogja a ceruzát. Miután megbékélt Istennel, nem gondolt többé öngyilkosságra, sőt, bénasága ellenére nagy, céllal teljes életet kapott. Joni története egy olyan Valaki létezéséről beszél, aki megtervezi a sorsokat.

Erdődy János - A ​fenséges köztársaság nevében
Három ​főszereplője van Erdődy János új regényének: egy ember, egy testület és egy állam. A szerző, csaknem harminc eddig megjelent történelmi tárgyú könyv írója, most ismét a viharos múltú Velencei Köztársaság történetének egyik izgalmas szakaszáról beszél olvasóinak, ezúttal a 14. század derekán történt eseményekről. A három főszereplő közül a személy: Marcantonio Boni velencei közhivatalnok. A testület: a Tízek Tanácsa, amely ebben ez időben alakult meg válságos körülmények következtében, és ettől fogva négyszáz évig, az állam megszűnéséig, a legnagyobb, olykor egyetlen igazi hatalom volt Velencében. A harmadik főszereplő pedig: maga a Köztársaság, színes, szenvedélyes és vad életének ebben az időszakában, amikor éppen világhatalommá kezdett növekedni az apró szigeteken épült kicsiny városállam, Márk evangelista címerállatának, a velencei lobogó Szárnyas Oroszlánjának jegyében. Egyi előző velencei tárgyú könyvének címlapján a szerző "szép és kegyetlen" városnak nevezte Velencét. A szépség és könyörtelenség világát rajzolja ez a könyv is, amelyet most tart kezében az olvasó. Európa csodája Velence, és élete folytonos kíméletlen harc volt, tengereken, csatatéren és hivatali szobák homályos zugaiban. Az utolsó nagy, nyílt polgárháborúval, a Tiepolo-összeesküvéssel kezdődik a történet. És a továbbiakban: intrikák, orgyilkosságok, bírói ítélettel lefejezett államfő, külső háborúk és belső hatalmi harcok - mindig és minden állandóan változik Velencében. Emberek jelennek meg, cselekednek a könyv lapjain, és eltűnnek: de egyvalaki szemünk előtt marad: Marcantonio Boni, az örök velencei polgár. Aki még tulajdon fiát is feláldozza a Köztársaságért, és a maga életét is teljes egészében az államnak adja. Példája azoknak az embereknek, akik - olykor talán kicsinyes és szennyes eszközökkel is - ezerháromszáz esztendőn át fenntartották és naggyá tették a Velencei Köztársaságot.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (25)

Szentirmai József - Irán
Iránról, ​a Közép-Kelet sokszínű és sokféle szélsőségével meghökkentő országáról egyre többet hall a magyar olvasó. Az újságok naipihíreiből értesült arról a forradalomról, amely elsöpörte a sah uralmát és létrehozta az Iszlám Köztársaságot - arra azonban már nemigen gondol, hogy a 2500 éves ország tulajdonképpen az ősi perzsa birodalom utódja. Ismeri és használja a perzsa szőnyeg, perzsabunda, perzsavásár, Dáriusz kincse kifejezéseket anélkül, hogy egy pillanatra is eszébe jutna a mai Irán. Pedig ma már egyre több magyar látogat el ebbe az óriási országba, hogy megismerkedjék gazdasági és társadalmi életével. Igaz, többnyire szakemberek ezek a látogatók, akik a gazdasági együttműködés útjait keresik, de hovatovább növekszik már a turisták száma is.

Kalotás Zsolt - A ​Körös-Maros Nemzeti Park
A ​Körös-Maros Nemzeti Parkot hazánk hetedik nemzeti parkjaként hozták létre 1997-ben. A védett terület több mint 50 ezer hektáron terül el, és az Erdélyi-szigethegység lábától a Tiszáig húzódó egyedi arculatú táj magyarországi részének természeti értékeit óvja, melyek napjainkra az ember által alakított kultúrtáj szigeteiként maradtak fenn. A nemzeti parkot bemutató Kalotás Zsolt, Pro Natura-díjas természetfotósunk lenyűgözően széles spektrumon mozog kamerájával. Madártávlatból és közvetlen közelből is megörökíti a Körös és a Maros árterét, az erdőket és gyepeket, hajdani ősmocsaraink maradványait, az alföldi szikes pusztákat és a térség egykori természeti képét őrző erdőssztyeppeket, löszpusztamaradványokat. Fotóin emellett testközelből is szemlélhetjük a nemzeti park gazdag növény- és állatvilágát. A kötetben több ritka állatfajról készült fénykép is található, olyanokról, amelyeket eddig még nem örökítettek meg fotón. A megannyi védett fajt bemutató felvételek sok esetben ritkán tetten érhető pillanatokat tárnak elénk, s a tájfotókkal kiegészülve plasztikus képet festenek a nemzeti park természeti szépségeiről - Kalotás Zsolt albumát lapozva kinyílik a kezünkben a természet.

Covers_32820
Római ​történetírók Ismeretlen szerző
10

Ismeretlen szerző - Római ​történetírók
Szerb ​Antal azt vallotta magáról, hogy soha nem volt irodalomtörténész, hanem író, aki néhány könyvének tárgyául az irodalomtörténetet választotta. A nagy ókori történetírók ebben szinte kivétel nélkül az ő elődei: elsősorban valamennyien írók voltak, a prózastílus és a kompozíció mesterei. A római irodalmat, amely a görögöknél jóval szegényebb nagy költőkben és drámaírókban, történetírói emelték a göröggel azonos rangra. Persze lehet őket az elbeszélt események tudósítóiként is olvasni, és egyikük se tiltakozna ellene. De nem gondolták, hogy a régi dolgokról - ahogy Livius írja - bárki is biztosat tudna mondani, vagy hogy a maga korának eseményeiről - Tacitus kiváló megfogalmazása szerint - indulat és elfogultság nélkül írhatna. Kétségtelen hitelességük nem a forráskritika mérlegére tett adatok hitelessége, hanem a művész kezével megfestett képé. Az írásművészet ismert csodája ez: a történeti forráskutatás iránt meglehetősen közömbös Liviusnak Scipio és Hannibal szájába adott - a valóságban így soha el nem hangzott - beszéde nem mond mást és kevesebbet az i. e. 3. század végének e két világhatalmáról, mint Mommsen tudományos művének megfelelő fejezetei, csak másképp: elfelejthetetlenül, mert a forrásadatok tanulságai végesek, a művészi ábrázolás mélysége megmérhetetlen. Aki - mint annyian a német klasszicizmus óta - legföljebb a görögök közvetítőjének érdemét hagyja meg a római irodalomnak, ne Vergiliust hasonlítsa össze Homérosszal, hanem Tacitust Thuküdidésszel. Az európai próza szinte valamennyi színe ott van a nagy történetírók palettáján, s valamennyi műfaját ők keverték ki. A kötet mint írókat mutatja be Róma legnagyobb historikusait, a válogatás írásművészetük, építésmódjuk sokszínűségét dokumentálja egy-egy teljes művükkel vagy művük kerek részletével.

John White - A ​harc
Hogyan ​élhetünk győzelmes keresztyén életet? Milyen külső és belső kísértések támadhatnak meg, és hogyan szálljunk szembe velük? Hogyan tudatosíthatjuk a célt, amerre haladunk, és hogyan szabadulhatunk meg mindattól, ami keresztyén életünket megbénítja, és örömtelenné teszi? John White _A Harc_ című könyve a hitben járó keresztyénekhez szól: azokhoz, akik elindultak a keskeny úton, de útközben ellankadtak, de azokhoz is, akik még nem kötelezték el magukat, noha már hallottak az örömhírről. A könyv hasznos útmutató a keresztyén hit gyakorlati megéléséhez.

Fekete István - Hajnal ​Badányban
Mélyen ​az erdőben húzódik meg a badányi vízimalom, amelyben két gyermek él a múlt század közepén, Panni, a molnár kislánya és Matyi, a szolgálatba szegődött árva molnárinas. Ahogy nőnek, szenvedélyes szerelem támad a két fiatal között, amely keresztezi a család házassági terveit. Hogyan küzdenek meg a fiatalok a boldogságukért: a gyilkosság gyanújával börtönbe csukott fiú, s az új erdészsegéddel tervezett házasság ellen tiltakozó lány. A természet fenséges panorámája környezi a fiatalok romantikus szerelmét, amelyet a tőle megszokott finom lírával rajzol meg az író.

Kodolányi János - Az ​égő csipkebokor
Az ​égő csipkebokor (1953) az utolsó olyan, balatonakarattyai korszakában készült nagyregénye Kodolányi Jánosnak, amelyikben bibliai témát dolgoz fel, és szinte akaratlanul ciklikus egységet alkot más ókori keleti tárgyú műveivel (Vízözön; Új ég,új föld;Én vagyok). Mószéról -Mózesről- fölmérhetetlen számú tudományos és szépirodalmi alkotás készült, a maradandó értékűek minden kor olvasója szemében egy világirodalmi és vallástörténeti alapmű, ősi történet folytatásának, bővítő elbeszélésnek és értelmezésének tűnnek föl. Thomas Mann A törvény című kisregényében a mitikus téma hermeneutikájában az ironikus lélektaniság lehetőségét aknázta ki. Kodolányi, Mann-nal tudatosan vitázva, annak félisteni, istenemberi hérosznak az alakját és képzetét támasztja életre, akinek a maga korában, környezetében nem sikerült beteljesítenie honalapító, nemzetteremtő látomását; de később a nép magába fogadja áldozatát, megerősödik általa, és erőt merít sugárzó, önfeláldozó példából.

Ember Mária - London
Ki ​nem látta már a fehér testű tengerjáró hajók áteresztésére könnyedén szétnyíló Tower hidat, pillérein a - mindenesetre londoni méretű - mézeskalácsházakkal? Ki nem kapott már képeslapot a Parlament óratornyával, a kivilágított számlapú Big Bennel? Ki nem figyelte már filmen a város legsűrűbb forgalmú pontján, a Piccadilly körtéren az ablaktalan homlokzatokat ellepő neonreklámak tűzpiros szikrázását? Ki ne ismerné a tompa rózsaszín fényt árasztó Szent Pál-székesegyházat? Ki nem veszett még bele pillantásával a Westminster-apátság gótikus kőcsipkéinek erdejébe? Ki nem látja lelki szemei előtt a „londoni szín"-t, Madách színpadát, a Tower szürkésfehér kőrengetegének tövében? De ki ismeri Londont? A város lakói azt állítják, hogy megismeréséhez egy emberöltő, legalább 30 év szükségeltetik. Irdatlan kiterjedése, megtervezetlen burjánzása (amelybe csak utólag vágott főútvonalak próbáltak némi rendszert vinni), a Temze kanyargása még áttekinthetetlenebbé teszi a város szerkezetét, s eközben egyre újabb, váratlan látószögekből teríti elénk, fedi fel és el a partjain elterülő házsorokat. Ezek a kanyarok, ez a fordulatosság, ez a belső mozgalmasság, ezek a körívek jellemzik talán Londont leginkább: ezek a félkörök szemmel láthatóak a Tower normann ablakai fölött, végigjárhatóak a szemléletesen „félholdnak" nevezett házkaréjok mentén, ámde láthatatlanul, előre nem sejthetően hatnak a város vadonában. Valahányszor kiérünk egy kis térre, sugarasan elfordulni látszanak az utcák, valahányszor csak hátrapillantunk sétánk közben, elmozdulni látszik a tér...

Donászy Ferenc - Egy ​magyar diák élete Mátyás korában
"Hej, ​. de szerettem volna akkor isten igazában megrázni - mikor le kellett vetnem azt a kivarrott, szép magyar ruhát... De a beszéd egyszerre a torkán akadt és szemei a rémülettől tágra nyílva meredtek a szoba tulsó oldalára... A szemközti falon egy köpenybe burkolt, magas fekete alak árnyéka suhant végig s néma imbolygással tűnt el a tető és szegletek setét homályában. Riadtan néztek egymásra s halotti csendben." Donászy Ferenc (1858 - 1923), ifjúsági író. 1883-ban a budapesti egyetemen gyógyszerészi oklevelet szerzett. Később az Athenaeum kiadóvállalat munkatársa lett, majd 1894-től a Magyar Királyi Államnyomdánál dolgozott. Ifjúsági regényein nemzedékek nőttek fel, tanulva belőlük hazafiasságot és erkölcsre való érzékenységet. Regényei olyan népszerűek voltak, hogy egy részük a szerző halála után is több kiadást ért meg. Az _Egy magyar diák élete Mátyás korában_ először 1892-ben jelent meg. Fontosabb művei még: _Tholdi Miklós_ (1893), _Őserdőkön, tengereken_ (1895), _Életünket és vérünket_ (1900).


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók