B. Evelin

Robert M. Polhemus - Lót ​leányai
Szex, ​megváltás és a nők önérvényesítési törekvései - Biztos anyagi bázissal rendelkező, hatalmi pozícióban levő idős férfi, oldalán mutatós, ravasz, fiatal nővel - klasszikus, évszázadok, sőt évezredek óta létező, mindnyájunk által jól ismert kombináció. De vajon mi motiválja a tizen- és huszonéves hölgyeket, hogy életerős fiatal fiúk helyett az éltesebb urakat válasszák? Erre a kérdésre, valamint egy meglehetősen kényes jelenség, az apa és lánya közötti abnormális kapcsolat pszichés okaira keresi a választ merész és provokatív könyvében a szerző, vezérszálként a jól ismert bibliai történetet használva, amelyben a Szodomából elmenekült Lót lányai ravasz tervet szőve kikezdenek idős apjukkal. A mű azonban jóval több lélektani elemzésnél, hisz a kérdéskört roppant átfogóan, történelmi, kultúr- és vallástörténeti, művészeti, jogi szempontból is végigjárja, részletekbe menően ecsetelve az ezek alapján levont következtetéseket. A kötetben az eredeti Lót-történet bemutatását követően olvashatunk további, koronként megjelenő tipikus példákról, a szociális elvárás alapján teremtődő ilyesfajta élethelyzetekről és azok jellemző megjelenési formáiról egykor és most. A kötet végén jegyzeteket és névmutatót találunk.

Tyson - Az ​utca hercege
Sajátos ​élet vár arra, aki az utcán nőtt fel. Másképp gondolkodik a világról. Más az értékrendje, mert errefelé más számít lényegesnek. Az utcalányok, stricik, orgazdák, korrupt rendőrök, tolvajok és börtönbe készülő vagy éppen szabaduló ártatlanok között elveszettnek érzi magát a hétköznapi ember. De ebből a fajtából kevés akad errefelé. Ha valaki ide születik, nem nehéz megjósolni, mi lesz a sorsa. Csak a legelszántabbaknak sikerülhet átírni a történetüket. Ez a könyv két fiúról szól, akik ráébredtek arra, hogy miről szól ez az iskola. Hogy nem számít, mennyire nehéz a lecke, mert a lényeg, hogy miként éljük meg a dolgokat, és mit tanulunk belőlük. A döntéseink, a tetteink, az emberségünk... minden rajtunk múlik. "Egy nagyszerű, szórakoztató könyv, amiből számomra az derült ki, hogy Tyson az élete első felét valahol a Pál Utcai Fiúk és a Bronxi Mese kereszteződésében élte le." - Farkas Mihály (Budapest Bár)

Jean Sasson - Szerelem ​a terror árnyékában
"Ott ​vagy minden oldalon, amelyre lapozok Minden szóban ,amelyet leírok Minden madár a te nevedet dalolja. Semmi vagyok nélküled." Amikor Joanna al-Aszkari elolvassa ezt a csodálatos szerelmi vallomást ,még nem tudja mennyi öröm -és nehézség- vár rá, amikor a szeretett férfival összeköti az életét és a kurd szabadságról szóló álmait. Irak manapság gyakran szerepel az újságok címlapján, de még nem sok szó esett arról,hogy a kurd nép milyen elkeseredett élethalálharcot vívott Szaddám Huszein kegyetlen uralkodása idején- egészen mostanáig.Ebben a hihetetlenül szép szerelmi történetben Jean Sasson elmeséli nekünk Joanna életének igazi eseményeit. Megismerjük bagdadi gyerekkorát,pesmerga -szabadságharcosként vívott küzdelmeit.Átéljük a félelmeket és tragédiákat, az iraki katonák elől való bujkálást, a rajtaütések, vegyi támadások és bombázások borzalmait.Joanna beszámol arról, hogyan sikerült átmeneti nyugalmat találniuk Iránban. A Szerelem a terror árnyékában a győzni akarás és a szerelem igaz története.

Gabriel Tallent - Drága ​kis szívem
"A ​remekmű elcsépelt fogalom, túl sok borítón használták már, de a My Absolute Darling tényleg az." - Stephen King Teknőc Alveston kemény lány. Tizennégy éves, és az erdőket járja az észak-kaliforniai tengerparton. Kedvenc helyei, menedékei a patakok, a dagálytavak, a sziklaszigetek, de személyes világa kicsi és veszélyekkel teli: Teknőc zaklatott lelkű, karizmatikus apja bűvöletében és rabságában nőtt fel. Emberi kapcsolatai az iskolára korlátozódnak, de ott sem enged közel magához senkit; néha beteg nagyapjával römizik, esténként pedig apjával együtt készül - a világvégére. Azután megismerkedik Jacobbal, és először tárul fel előtte egy tágasabb világ: ráébred, hogy otthoni élete se nem biztonságos, se nem fenntartható. Szökést tervez, felhasználva mindazokat a túlélési technikákat, amelyekre apja tanította. Egyedi stílus, vad természeti környezet: felkavaró és megrendítő olvasmány egy kiemelkedően tehetséges új író tollából, mely megjelenése után azonnal felkerült a The New York Times bestsellerlistájára, fontos irodalmi elismeréseket kapott, és két tucat országban vásárolták meg a jogait. "Egyhuzamban olvastam végig, pedig már hajnalodott, és el kellett érnem egy kora reggeli gépet: ebben a letehetetlen könyvben Gabriel Tallent egy lány testi, lelki, szellemi függetlenségéért vívott harcát tárja elénk brutális őszinteséggel és lenyűgöző gyengédséggel. Az eredmény egy szívet tépő, első regény, amely egyszerre sokkol, megráz és felemel." - Celeste Ng "Azonnal magával rántja az olvasót, Tallent bámulatosan tehetséges író." - The Washington Post "Remek tempójú kalandregény, különös és emlékezetes könyv." - The Guardian "Szívszorító regény, pazar bemutatkozás." - BBC Gabriel Tallent Új-Mexikóban született, két anya nevelte fel a mendocinói tengerparton. 2010-ben diplomázott a Willamette Egyetemen, majd két szezonon át ifjúsági túrákat vezetett Északnyugat-Amerika isten háta mögötti vadonában. Ma Salt Lake Cityben él.

Leïla Slimani - Altatódal
Myriam, ​a francia-marokkói ügyvédnő úgy érzi, munka nélkül nem lehet boldog - így hát bébiszittert kell keresni a gyerekek mellé. Arról nem is álmodtak a férjével, hogy megtalálják a tökéletes dadát, Louise-t, aki udvarias, szolgálatkész, játszik a gyerekekkel, varázslatos esti meséket talál ki és énekel nekik, zsúrokat szervez, remekül főz, tisztán tartja a lakást, és zokszó nélkül marad akár estére is. Ez az eszményi dada a mi Édes Annánk mai párizsi mása. Saját elrontott, magányos, végleg kisikló külvárosi élete helyett egy jómódú család életébe éli bele magát, a tébolyig... A legelső mondatból - "A baba meghalt" - már tudjuk, mi fog történni, mégis hallatlanul izgalmas (és egyben rejtélyes) a folyamat, amely a gyilkossághoz elvezet. A marokkói születésű Leïla Slimani tizenhét éves kora óta él Franciaországban. Nagy sikert aratott már első regényével is (Dans le jardin de l'ogre), amely egy nimfomániás nő történetét meséli el, az Altatódallal pedig elnyerte a Goncourt-díjat, amelyet 1903 óta ítélnek oda az év legjobb francia nyelvű regényének.

Michelle Cohen Corasanti - A ​mandulafa
Nem ​mehetsz vissza, hogy másképp kezdd a múltat, de elindulhatsz előre, hogy másképp fejezd be a jelent. "E történet magvait több mint húsz esztendeje vetették el. Még középiskolásként kerültem tartósan külföldre, szórakozást és kalandot kerestem, szabadulást az otthoni felügyelettől. Eredetileg Párizsba kívánkoztam, de szüleim elvetették az ötletet, és arra a nyárra inkább a rabbi lányával Izraelbe küldtek. Akkoriban annyira tájékozatlan voltam az ottani helyzetről, hogy azt hittem, a "palesztin" az "izraeli" szinonimája. Hét év múlva, amikor hazatértem az USA-ba, már többet tudtam, mint szerettem volna." (Michelle Cohen Corasanti) A palesztin Ihmed Hamíd kisfiú korától azzal a tudattal él, hogy semmit sem tehet családja és barátai megmentéséért. Izraeli ellenőrzés alatt álló területen cseperedik föl, egy olyan faluban, ahol mindenki otthona, megélhetése és javai elvesztésétől fél, de leginkább mégis attól, hogy egymást is elveszíthetik. Ihmed tizenkettedik születésnapján ez a félelem valósággá válik: édesapját bebörtönzik, családját megfosztják otthonától és minden vagyonától, szeretett öccse, Abbász pedig a gyűlölet fogságába esik. Ihmednek meg kell találnia a módját, hogy gondoskodhasson övéiről, és jobb jövőt biztosíthasson önmagának. Különleges matematikai tehetsége révén elkerül háború dúlta szülőföldjéről, hogy végül Amerikában olyan életet teremtsen, amilyenről nem is álmodott volna... A mandulafa elsöprő erővel mesél a szeretet erejéről, a gyűlölet áráról és a jóvátétel lehetőségéről.

Andrej Kurkov - A ​halál és a pingvin
Viktor ​önjelölt íróként, egy királypingvin társaságában tengeti napjait a maffiaháborúktól zajos Kijevben, mikor szokatlan állásajánlatot kap a helyi lap főszerkesztőjétől. Magas fizetség fejében írja meg még élő kijevi elöljárók és hírességek nekrológját. A fiatalember lelkesen körmöli a könnyfakasztó gyászjelentéseket, mígnem egy napon nyomtatásban nem látja egyik kis "remekművét", amelynek alanyát gyanús körülmények között baleset érte. Ahogy múlnak a hónapok, és szaporodnak a megrendelt halálhírek, Viktor lassan ráeszmél, hogy írásai egy alvilági játszma fontos eszközei, amelyben neki hálátlan szerepet szántak. Alkalmi családjával - a szívbeteg Misa pingvinnel, egy barátjától megörökölt kislánnyal és annak bájos nevelőnőjével - menekülni kényszerül a maffia tagjai elől, akik újabb és újabb meglepő szívességeket kérnek tőle... Az ukrán író fanyar humorú, fordulatokban gazdag műve eddig számos országban hódította meg a nagyközönséget, míg a kritikusok Kurkovot egyöntetűen a bulgakovi hagyomány folytatójának tartják.

Robert Holdstock - Mitágó-erdő
Az ​Anglia egyik utolsó ősi vadonjaként ismert Ryhope-erdő rejtélye felemésztette George Huxley életét. Halála után két felnőtt fia nem csak a rengeteg szélén álló Tölgylakot örökli tőle, hanem megszállottságát is: amikor megsejtik, hogy a kihaltnak hitt állatok és ősi mítoszok hősei által benépesített erdő miféle titkot rejt, nem tudnak ellenállni a kísértésnek. Egymás után maguk is bemerészkednek a fák közé, és amit odabenn találnak, az furcsább és veszélyesebb, mint valaha is gondolták volna. Robert Holdstock World Fantasy-díjas regényét a huszadik század legfontosabb fantasyjei között tartják számon, a szerzőről Angliában tavaly díjat neveztek el.

Kristine Barnett - A ​szikra
Kristine ​Barnett fiának IQ-ja nagyobb, mint Einsteiné, fotografikus memóriával rendelkezik, és két hét alatt egyedül megtanulta a függvénytant. Jacob kilencévesen fogott hozzá egy olyan eredeti asztrofizikai teória kidolgozásához, amelyért szakértők szerint egyszer Nobel-díjat kaphat, tizenkét esztendősen pedig már fizetésért végzett kvantumfizikai kutatásokat. Történetét azonban az teszi még inkább figyelemre méltóvá, hogy Jake rendkívüli elméje kis híján az autizmus ködébe veszett. Kétévesen, amikor állapotát diagnosztizálták, az édesanyjának azt mondták, ez a gyerek talán soha nem lesz képes önállóan bekötni a cipőjét. "A szikra" egy édesanya különleges visszaemlékezése. Miután Jake-et otthon és a fejlesztő óvodában olyan "szakértők" vették körül, akik a legalapvetőbb készségekre próbáltak összpontosítani, és korlátozni igyekeztek mindabban, ami elvonta ezektől a figyelmét - a csillagok, a falon mozgó árnyékok, a skótkockás kanapéhuzat tanulmányozásában -, Jake szellemileg egyáltalán nem haladt előre. Kristine érezte, hogy változtatnia kell ezen. A szakemberek és a férje, Michael helyett a saját ösztöneire hallgatott, kivette Jake-et a fejlesztő óvodából, és hozzálátott, hogy maga készítse föl az óvodai nagycsoportra. A házuk garázsában vezetett családi napközi tapasztalataira támaszkodva eltökélten fáradozott a Jacobban észrevett "szikra" - a szenvedélyes érdeklődés - lángra lobbantásán. Úgy döntött, nem azzal törődik, amire a fia képtelen, inkább a képességeire fog koncentrálni. Ez az alapelv, valamint a játékok és normális gyermekkori élmények (labdázás, kirándulás, kerti sütés) fontosságába vetett hit segítette Kristine-t a hihetetlen akadályok leküzdésében. Barnették nem voltak jómódúak, és az anyagi gondok mellett Kristine-nek saját súlyos egészségügyi problémáival is szembe kellett néznie. Kristine és Michael kitartó munkával, Jake meg két öccse iránti elszánt odaadással, valamint a rokonok, ismerősök összefogásába vetett rendíthetetlen hittel mégis minden várakozást felülmúló eredményeket értek el. "A szikra" drámai, gondolatébresztő, szemléletformáló elbeszélés a félelmetes nehézségekkel szembeszálló szeretet és bátorság erejéről, a káprázatos lehetőségekről, amelyek akkor tárulnak föl, ha megtanuljuk, hogyan aknázzuk ki maradéktalanul a minden gyermekben, valamennyiünkben ténylegesen rejtőző képességeket.

Tina Seelig - Bárcsak ​20 évesen tudtam volna mindezt!
A ​legtöbb ember számára a világ igencsak különbözik egy tanteremtől. Nem létezik egyetlen helyes válasz, amelyet megjutalmaznak, ráadásul rendkívül nyomasztó szembenézni az előttünk álló választási lehetőségek sokaságával. A könyv meghökkentően új nézőpontot ad a felmerülő akadályok leküzdéséhez, miközben a sikeres jövő felé haladsz. Az itt bemutatott ötletek közül jó néhány pontosan az ellentéte annak, amit a hagyományos oktatási rendszerben tanítanak. Az élet rengeteg lehetőséget tartogat, hogy új és meglepő módokon fedezzük fel és értékeljük képességeinket és szenvedélyünket. A szuper dolgok akkor következnek be, amikor olyan lépéseket teszel, amelyek nem automatikusak. Ne félj kilépni a komfortzónádból, egészséges mértékben figyelmen kívül hagyni a lehetetlent, és a problémákban meglátni a lehetőséget! Minél bátrabban kísérletezel, annál világosabbá válik, hogy a lehetőségek tárháza végtelen. Az egyetlen szabály, hogy csak energiád és képzeleted korlátozhat. Tágítsd a határaidat, és hozd ki az életedből a maximumot! Tina Seelig a Stanford Egyetem Menedzsment-tudományi Karának tanára, ahol vállalkozástudományt, innovációt és kreativitást oktat. Doktori címét az orvosi karon szerezte idegtudomány témában. Dolgozott tanácsadóként, szoftverfejlesztőként, számos sikerkönyv szerzője. "Egyszerűen zseniális ez a könyv! Kidob a megszokott nézőpontjaidból. Mire eljutsz a harmadik fejezetig, minden problémádat lehetőségnek fogod látni." Szalay Ádám tréner, sikerszerző

Jojo Moyes - Mielőtt ​megismertelek
Louisa ​Clark elégedett az életével: szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta, immár huszonhat éve él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával él. És talán még Patricket is, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és Lou, hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, egy harmincöt éves férfi gondozója lesz, aki - miután egy motorbalesetben teljesen lebénult - depressziósan és mogorván egy kerekes székben tölti napjait... Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások - mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, a szülei birtokára, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínes... Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve se találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és - pusztán a másik kedvéért - újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról? "Igazán gyönyörű könyv. Nevettünk, mosolyogtunk és sírtunk, mint a kisgyerekek - egyszerűen muszáj elolvasni!" (Closer) "Varázslatos és szívszorító. Olvasás közben vízálló szempillaspirál használata ajánlott." (Marie Clarie)

Fejtő Ferenc - Rekviem ​egy hajdanvolt birodalomért
A ​Monarchia nem felbomlott, hanem szétrombolták. A történelem során más államok is szenvedtek vereséget, viselték azok következményeit: megaláztatást, területük megcsonkítását, jóvátétel fizetését. De az, hogy egy birodalmat, amely magába foglalta és kormányozta Európa középső részét, letöröljenek a térképről - új, katasztrofális következményekkel járó fejlemény volt. A könyv 1989-ben megkapta az év legjobb történeti munkájának járó díjat Franciaországban.

Can Togay - Fénykutya ​és vonat
Fiatal ​bölcsészhallgatóként megmutattam néhány versemet egyetemi oktatómnak, akinél modern angol költészetet hallgattam. Apróbb módosításokat javasolt, majd így szólt: – Akkor maga most magyar költő lesz. Jól megfontolta? Kérdésében volt valami vészjósló, amit csak felerősített a hangjából kicsengő jóindulat. Versírás közben soha nem merült fel bennem, hogy ez a tevékenység egy meghatározott pálya vagy sors választását jelentheti. Ugyanakkor amennyire elriasztott a kérdés, annyira fel is szabadított. Úgy határoztam, kivonom magam érvényessége alól. Tanárom felvetése arra is felhatalmazott, hogy minden külső szempont vagy következmény figyelembe vétele nélkül írjak, és anélkül, hogy foglalkoztatna, vajon a következő verset megírom-e?

Váci Mihály - A ​zsezse-madár
Tanulmányok, ​cikkek, vallomások 1960-64

Richard Gordon - Miből ​lesz az orvosdoktor?
"...Ahogy ​a legtöbb orvosfamíliában már lenni szokott, elemista koromtól úgy tekintettem a doktori címre, mint örökletes titulusra. Az egyetemi fokozat elnyerése a hatalmamon kívül eső, távoli végzetként lebegett a szemem előtt, és a szüleimhez hasonlóan valójában meg sem fordult a fejemben, hogy netán egyéb módon is megkereshetném majdan a betevőt. Apám néha elbizonytalanodott, hogy nekem vajon sikerül-e valóra váltanom az ő sebészi vágyait, mivel a tapasztalat óvatossá tette a tudományos előmenetelemmel kapcsolatos meggondolatlan jóslatokat illetően. Annyi bizonyos, hogy kamaszkorom során semmiféle tanújelét nem adtam örökletes hivatásom iránti képességeknek..." Csodák csodája Richard Gordonból mégis orvos lett, és édesapja sebészi álmait is valóra váltotta. Amikor azonban - jó néhány évi praktizálás után - megírta medikuséveinek viharos történetét, rá kellett döbbennie, hogy a toll jövedelmezőbb műszer, mint a szike - legalábbis, ha valaki oly mulattatóan érzékelteti az orvosi pálya temérdek viszontagságát, örömét-bánatát, hullámhegyét-völgyét, mint az azóta már sorozattá terebélyesedett (és az angol televíziósorozat révén még nagyobb népszerűségre szert tett) "Doktor..." könyvek szerzője. A sorozatindító kötet arról mesél, hogy egy londoni klinikán, a második világháborút követő esztendőkben, "miből lesz az orvosdoktor..."

Garai Gábor - Bizalom
_A ​költő vallomása:_ "Csaknem harminc esztendő alatt írt verseimből ad válogatást ez a kötet.Úgy kezdtem én verset írni, ahogy minden ember, nemcsak a költő, szavakat keres a szépségre, az elragadtatásra, a döbbenetre, megpróbálja kimondani a kimondhatatlant. Ezért tartom eredendően közös emberi dolognak a költészetet: köztársaságában a költők csak abban különböznek a velük egyenjogú és egyigényű többiektől, hogy nekik néha sikerül - mások számára is érvényesen - megzendíteni a hangtalant, formát adni a testtelennek, megállítani az elviharzó pillanatot. Eddig még sohasem volt esztétikai értelemben vett költői programom, konok elszánásom, hogy így és nem másképp akarok írni. Emberi programom volt és van. Keresni a szót, mely közösséget teremt, áthidalja a lélek magányát; keresni a szót, az igazat, mely összeköt saját népemmel és a világ minden népével; köszönteni a tavaszt, az élet születését, a napkeltét, a szerelmet, tiltakozni a nyomorúság, a megaláztatás, a gyanakvás, a közöny és a halál ellen. Főképpen és megátalkodottan a közöny és a halál ellen, mert százszorosan drága lett az életünk s körülöttünk minden, ami él, mióta vérünkké vált a bizonyosság, hogy ez a földi lét az egyetlen üdvösségünk. A költészet eszközeit mindig jól szolgáló, hűséges és engedelmes szerszámokként tiszteltem. Ha kellett (értsd, ha az élmény, a perc, a sugallat úgy kívánta), szigorúan zárt, kötött formákban fejezem ki magam, ha kellett, szabad versben, pontosabban magam alkotta szerkezetekben. Megszoktam ezt a szabadságot, hogy nyersanyagomat a mindenkori benső követelmény és az ígérkező harmónia parancsa szerint alakítom - most már aligha mondok le róla. Olyankor érzem, hogy nem volt hiábavaló verseket írnom, amikor egy-egy olvasóm szóban vagy írásban megvallja, hogy élete nehéz, válságos szakaszán segítették át a verseim, vagy belőlük sejtette meg, hogy amit én túléltem, neki is túlélhető. Nem azért örülök ennek, mert házi használatra szánt vigasz-varázsigéket igyekszem termelni, csupán azért, mert a visszhang igazolja, hogy létrejött az áramösszeköttetés, a költészet lényege: ami nem fért meg bennem - nélkülözhetetlen élet-forrás lett a másik póluson. Ebben az értelemben, s nem valami előre kicsikart halhatatlansággal kacérkodva írtam 1966-ban a _Kis csodák_-ban, hogy >>Élek még, itt vagyok<< és >>El ne hagyjatok, én is veletek maradok örökre<<."

Ismeretlen szerző - „A ​megszolgált örökkévalóság”
Költők ​- sokan közülük kortársaink - vallanak ebben a válogatásban történelemélményükről, a magyar századok jelenünket is alakító és faggató eseményeiről. Egyéni alkatuk, szülőföldi-tájbeli kötődéseik, a szembesítő találkozások ihletadó indíttatásaival, a mából kérdezve és a mának felelve vallanak a magyarság ezer évéről, a sorsfordító pillanatokról, kiemelkedő nagyjainkról. Mulasztásainkról, kudarcainkról, győzelmeinkről, a nemzeti önismeretről s fehér foltjairól. Tudomásul kell vennünk, hogy soha nincs lezárt tudásanyagunk a régvolt időkről: egyrészt a múlt feltárandó tartománya bővül az újabb és újabb kutatásokkal, a föld barázdáinak hullámaiból felmerülő "palackposták" üzeneteivel, másrészt nekünk magunknak kell mindig újraértékelni a megtörténteket - a jelen kényszereinek megfelelően s a jövő távlatában.

Ismeretlen szerző - A ​Harminc év sorozat ismertetője (1945-1975)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Popzsebkönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bárány Tamás - Két ​regény
Bárány ​Tamás két nagysikerű regényét jelentetjük meg új kiadásban. "Amikor e könyv terve először felmerült bennem, Le Sage sánta ördöge jutott eszembe - vallja a Város, esti fényben íróhőse. - Valami hasonlót szerettem volna írni én is. Egy sánta ördög, aki fölemeli a házak födelét, és bekukkant a lakások mélyére, hogy ellesse az emberek titkait... Csakhogy az ilyesmi felette kockázatos vállalkozás: könnyen bélyegzik utánzásnak. Nem volt hát más, mint egyszerűbben, a valósághoz hívebben, tulajdon tapasztalataim alapján kezdenem ezt a könyvet Fűzfőpatonáról. Hogyan él ma egy ilyen par excellence szocialista város, újfajta közösség: ez a probléma izgat most már esztendők óta. Hiszen egy ilyen új település élete (és sok van belőlük országszerte) egy kissé előképe a jövőnek; afféle előleg, mutató a megvalósult szocializmusból, a holnap társadalmából - tehát a jövendő Magyarországból. Hadd hangsúlyozzam a legelején: nem megfogható, telekkönyvileg igazolható, perrendtartásszerűen lenyomozható valóságról írok. Két-három évtizede divat volt a filmek, regények előtt feltüntetni az óvatos védekezést: E mű szereplői kitalált alakok, pusztán az írói fantázia szülöttei, s ha valakire hasonlítanak, az a véletlen műve. Valami ilyen fenntartással szeretném én is kezdeni, hiszen egyetlen fűzfőpatonai ismerősömmel sem akarok konfliktusba keveredni..." Ugyancsak napjainkban játszódik Bárány Tamás másik regényének, a Velünk kezdődik minden-nek cselekménye. Ebben az egy hét alatt lepergő történetben - amelynek fejezetcímei a hét napjainak nevét viselik - az író olyan kérdést tárgyal, amelyről igencsak sok szó esik manapság: a nemzedékek egymás mellett élésének, pontosabban ütközésének kérdését. Azokról a fiatalokról beszél Bárány Tamás, akik - ki bátran, ki megalkuvón - lázadnak a mindennapok rutinja ellen, mert nem fogadják el szüleik erkölcsi törvényeit, mert úgy vélik: velük kezdődik minden. Vajon csakugyan így van-e? - kérdi az író. - Van-e kezdés folytatás nélkül? - Erre az izgalmas kérdésre keres választ a fordulatos, váratlan eseményekben gazdag regény.

Friedrich Schiller - Tell ​Vilmos
Schiller ​drámája (1803) az európai romantika kivételes pillanatát tükrözi: egy eszme - a szabadság fogalma - eleven ragyogással világítja át az emberábrázolást. A Tell Vilmos - témáját hiteles és mondai eredetű eseményekből szőve - a svájci kantonok 14. századi szabadságharcának korába visz. A címszereplő, a hős csak megtestesíti népének etikai tisztaságát, lázadó szellemét. Az ősi szabadságjogaitól megfosztott népet a Habsburgok helytartója gyötri fennhéjázva, mígnem betelik a pohár, a szétszórt lázadók szövetségbe lépnek, s a népharag elsöpri a zsarnokokat...

Jerzy Edigey - Panzió ​a tengerparton
A ​tengerparti panzió lakói s egyben a dráma részesei: Dr. Björn Nilerud, rendőrorvos az uppsalai rendőrkapitányság állományában; Astrid Branda asszony, a panzió tulajdonosa; Egil Tuvesson, stockholmi tengerésztiszt, a svéd királyi kereskedelmi flotta kapitánya; Klara asszony, a felesége; Ingvar Harding, egy ügyeskedő építési vállalkozó Stockholmból; Maria Jansson asszony, a stockholmi Jansson és Fia exportcég milliomos társtulajdonosa; Nora Lindner, egy elszánt férfi- és férjvadász "víg özvegy" Halmstadból; Gustav Dalin, norrköpingi bankigazgató; Lilljan, a szobalány; Ragnhild Moberg asszony, a szakácsnő; és aki a három rejtélyes gyilkosságot - Nilerud doktor hathatós támogatásával - megfejti és a gyilkost leleplezi: Magnus Torg, nyomozó főhadnagy a lundi bűnügyi rendőrségen.

James Fenimore Cooper - Vadölő
A ​nagy sikerű Geronimo, Az utolsó mohikán, vagy a Farkasokkal táncoló mind a sokunk fantáziáját megmozgató indián mítoszt vitték vászonra. A számos romantikus western alapját képező történetet J. F. Cooper írta meg először, a már klasszikus Bőrharisnya-könyvekben. A vadregényes tájakon játszódó romantikus történetekben könyörtelen skalpvadászok és harcedzett telepesek állnak szemben egymással, miközben egy fiatal vadász, Natty Bumppo példamutató emberséggel, igazságosztóként áll ki indián és fehér barátaiért. A Vadölő nevet kiérdemelt ifjú Csingacsgukkal, a delavár főnökkel járja a hadiösvényt, ahol az őslakos "rézbőrűek" és a gyarmatosító "sápadtarcúak" között dúl a véres háború, a feltérképezetlen vadon meghódításáért. Cooper regényei ma is több generációból "szedik" rajongóikat, hiszen lebilincselően izgalmas műfajt talált ki, amelyben az indiánok hősi korszakának állít emléket, a rezervátum előtti időkből. A Vadölő a Nagy indiánkönyv első része, amelyet Az utolsó mohikán, a Nyomkereső, a Bőrharisnya és A préri követ soron.

James Fenimore Cooper - Bőrharisnya
A ​rokonszenves jellemű, felejthetetlen Natty Bumppo, aki Cooper minden indiánregényében más-más néven szerepel, ebben a könyvben a Bőrharisnya nevet viseli. Ez sorrendben a negyedik Cooper öt világhírű indiánregénye közt, melyet örömmel olvas az egész világ ifjúsága. Érdekes megemlíteni, hogy Cooper indiánsorozatából valamikor, 1823-ban, ez a kötet jelent meg elsőnek. A regény egyik hősében, Marmaduke Temple bíróban Cooper a saját édesapját rajzolja meg, akinek élete sok rokon vonást mutat a regényalak történetével. A Bőrharisnya cselekménye 1793-94-ben játszódik le, a modern Amerika kialakulásának első idejében. Natty Bumppo és indián barátja, Csingacsguk a múltba révedező öreg szemével nézi a körülöttük kavargó eseményeket és a sok változást, melybe nehezen tud belenyugodni. Ha nincs is mindig igazuk, életük a barátságnak, a hűségnek, a természet szeretetének és az egyszerű ember egyenes gondolkodásának szépségét hirdeti.

Mészöly Miklós - Érintések
Mészöly ​Miklós esszéi a filozófia és az irodalom mezsgyéin keletkeztek vagy az élet egy-egy maradandó pillanatát rögzítik. Hosszabb tanulmányok és verslélegzettel írt futamok váltják egymást új könyvében, akár korábbi kötetében. A tágasság iskolájában. Témája sokféle. Egyik hosszabb írásának tárgya Csáth Géza elfeledett pszichiátriai elemzése a skizofréniában szenvedő N. kisasszony naplójáról; ironikus nyelvészeti "tallózás" kutatja régi, ízes, erőteljes és elfeledett nyelvi fordulatainkat: a lehetőséget, hogy majd ismét felhasználtassanak. Szól a tetten ért időről, amikor és ahogy egy műalkotás lelke megszületik, Vörösmarty A rom című kis eposzát elemezve a magyar romantikáról, még inkább a magyar költészet elkerülhetetlen feladatáról: szolgálni. A tényszerű rögzítés lehetőségeiről és kilátástalanságáról. A tényszerű rögzítés lehetőségeiről és kilátástalanságáról a valóság egymást kiegészítő és egymással feleselő dimenzióiban. Napló jellegű emlékezések a gyerekkoráról és az íróvá érés küszöbéről; műhelyproblémák; a tárgyak epikus aurája, a transzcendencia jelenléte dolgaink között. Életprogramját (mely minden írásából kihallható) egy helyütt így fogalmazza meg: "Hilaryt faggatták egyszer az újságírók, hogy mi vitte rá a Himalája megmászására. Mert ott állt, mondta kis gondolkozás után; és ezt mindjárt kőbe is kéne vésni." Hűvösek és lobogóak Mészöly esszéi. Mintha elsőként pillantana meg egy művészeti objektumot, olyan kíváncsian, annyi intenzitással fogja fel esztétikai, emocionális, gondolati sugárzását, élményeit, következtetéseit a végsőkig kifeszíti, de az állításokból, a logikai futamokból nem hagyja el a kérdőjeleket sem. Következetes kérdező. A művészitől nem választja el az ember általánosabb ügyeit: a morált, helyünket a külvilágban, sorsunkat a történelemben. Az ember és a világ titkait kutatja: minél többet elhódítani a homályból, ami kimondásra vár.

Chuck Palahniuk - Lullaby
Carl ​Streator is a reporter investigating Sudden Infant Death Syndrome for a soft-news feature. After responding to several calls with paramedics, he notices that all the dead children were read the same poem from the same library book the night before they died. It's a 'culling song' - an ancient African spell for euthanising sick or old people. Researching it, he meets a woman who killed her own child with it accidentally. He himself accidentally killed his own wife and child with the same poem twenty years earlier. Together, the man and the woman find and destroy all copies of this book, and try not to kill every rude sonofabitch that gets in their way. Lullaby is a comedy/drama/tragedy. In that order. It may also be Chuck Palahniuk's best book yet.

Chuck Palahniuk - Choke
Victor ​Mancini has devised a complicated scam to pay for his mother's hospital care: pretend to be choking on a piece of food in a restaurant and the person who 'saves you' will feel responsible for you for the rest of their lives. Multiply that a couple of hundred times and you generatea healthy flow of cheques, week in, week out. Victor also works at a theme park with a motley group of losers, cruises sex addiction groups for action, and visits his mother, whose Alzheimer's disease now hides what may be the startling truth about his parentage.

Oscar Wilde - A ​canterville-i kísértet
"Mikor ​Mr. Hiram B. Otis, az amerikai nagykövet megvásárolta a canterville-i kastélyt, mindenki azt mondta, hogy bolondot cselekszik, hiszen köztudomású, hogy ezen a helyen kísértet jár. Maga Lord Canterville is, aki rendkívül kényes volt becsületére, kötelességének tartotta, hogy a dolgot megemlítse Mr. Otisnak, mikor a szerződés megkötésére került sor. - Nekünk azóta ment el a kedvünk az ottlakástól - mondotta Canterville -, mióta szegény nagynéném, a boltoni özvegy hercegasszony, egyszer vacsorához való öltözködés közben két jéghideg csontkezet érzett vállára nehezedni; természetesen idegrohamot kapott, amiből a mai napig se tudott fölépülni. - Milord - felelte a nagykövet -, én a bútorzattal együtt a kísértetet is megveszem. Modern országból jövök, ahol pénzért mindent meg lehet szerezni." Oscar Wilde (1854-1900), az angol századvég világhírre emelkedett írója. Kötetünk válogatást nyújt meséiből, novelláiból. A címadó írás, A CANTERVILLE-I KÍSÉRTET, Szerb Antal szerint a világirodalom legmulatságosabb kísértet-története.

Dr. James Dobson - Amikor ​nem értjük Istent
Fiatal ​korunkban, amikor jó egészségnek örvendünk, és még nem találkoztunk betegséggel, csalódással vagy bánattal, könnyű elhinni, hogy az élet majdnem mindig gondtalan és boldog lesz. Aki elég hosszú ideig él, végül mégis olyan nehézségeket él át, amelyeket nem könnyű megérteni. Ilyenkor a kirakós játék darabjai egyszerűen nem illeszkednek egymáshoz, és nem értjük Istent. Az ilyen pillanatokban szinte mindenki az emberi élet legtalányosabb kérdésével küszködik: "Miért engedte meg Isten?" Ha az élet válságai elborítanak, rendszerint úgy érezzük, nagyot csalódtunk Istenben. Képtelenek vagyunk elképzelni, mit tesz az Úr, és ez óriási felindulást okoz bennünk. A miért kérdése, amelyet még Jézus is feltett a kereszten, gyakran évekig – vagy akár egy egész életen át – megválaszolatlan marad. A szerző szeretettel ajánlja könyvét azoknak, akik értetlenül állnak az élet nehézségei előtt, és minden illúziójukat elvesztették. Táplálja írása a megsebzettek és a csüggedtek szívét, és védje meg a kiábrándulástól azokat, akik még nem kerültek a kétségbeesés karmai közé! Dr. James Dobson pszichológus, házasság-, család- és gyermekterapeuta, a _Focus on the family_ családszolgálat alapítója és elnöke. A családot érintő kérdésekben az USA egyik legkiválóbb szaktekintélye, számos könyv szerzője. Kiadónknál megjelent művei: Akaratos gyerek * Fegyelmezz! Megéri! * Felkészülés a serdülőkorra * Segítség, kamasz lett a gyermekem! * Amit a feleségekről tudni kell(ene) * Kemény szeretet * Egyenes beszéd * Fiúk nevelése

Edward Kelsey Moore - Szikomorfán ​születtem
"- ​Irtó ronda ez a ruha rajtad... A nagymamám varrta nekem. Szépen tud varrni, de már nem lát. - Azzal a szájába tömött egy másik karamellát, és hozzátette: - De nem ez a legrondább. Azt majd holnap veszem fel." Ezzel a párbeszéddel indul két kislány életre szóló barátsága az ötvenes években, és hamarosan elválaszthatatlan társuk lesz egy harmadik is, akivel a poros amerikai kisváros közismert trióját alkotják. Évtizedekkel később még mindig törzsasztaluk van Earl mindenki által kedvelt, Amennyi beléd fér nevű vendéglőjében. Itt ebédel - családostul - a vasárnapi istentiszteletek után a három, immár középkorú barátnő is: a különös képességekkel bíró Odette, Clarice, a háziasszonyok gyöngye és a gyönyörű Barbara Jean. Már mindhárman megtalálták lelki nyugalmukat, de nem akármilyen éveken vannak túl. Hogy mi történt velük és Amerikával a megelőző évtizedekben, azt fergeteges humorral beszéli el a szerző, aki úgy mesél emberi gyarlóságokról és érzelmekről, hogy közben minden figurát megért és szeret. Edward Kelsey Moore, a chicagói csellista-író könnyes-vidám regénye kiváló szórakozást ígér.

Flora Thompson - Candlefordi ​kisasszonyok
A ​kötet, amely alapján a nagy sikerű tévésorozat készült! Mint egy finom - néhol meglepően éles, hangsúlyos színekkel tarkított - pasztellkép, olyan ez a regény. Cselekménye tulajdonképpen nincs, csupán egy főszereplője, Laura, akinek életútját - nagyon felszínesen - gyerekkorától felnőtté válásáig követhetjük. Hogy milyen, azt csak jelzésekből érzékeljük, de igazából nem is fontos. Ami számít, az egy letűnt, a XIX. század nyolcvanas éveiben még meglévő angliai, vidéki életforma, amely összességében eltűnt ugyan, de nyomaiban még ma is megvan a vidéki Angliában. Egy piciny - szegénységükben már akkor is a közép-európai paraszttól fényévnyi távolságra élő mezőgazdasági munkások által lakott - oxfordi falucskától egy tehetősebb, iparosodó falun át a vidéki angol kisvárosig ismerhetjük meg az akkori emberek életét. Történet nincs, csak életképek, helyzetleírások, amelyek mind Flora Thompson szikrázó szellemét dicsérik. Egyszerűségükben is elevenek, élethűek, s érdekesebbek, mint bármilyen kitalált, fantázia szülte történet. Néha - amikor a szerző régi rigmusokat, ünnepeken előadott dalokat, népi játékokhoz társuló mondókákat idéz - lelket pezsdítően frissek. És az vesse az első követ Flora Thompsonra, aki - élje bár a legmodernebb, legpörgősebb életet - nem gondolt még soha nosztalgiával egy letűnt, de talán nem felesleges értékeket hordozó korra.

Richard Matheson - Csodás ​álmok jönnek
Mi ​történik velünk, halálunk után? Chris Nielsennek elképzelése sincsen, egészen addig, míg egy váratlan baleset véget nem vet rövid életének, elválasztva ezáltal szeretett feleségétől, Annie-től. Chrisnek muszáj felfedeznie az élet igaz természetét a halál után, de még a Mennyország sem teljes Annie nélkül, és mikor felesége öngyilkossága végérvényesen elválasztja őket egymástól, Chris kockára teszi a lelkét, hogy megmentse Annie-t az Örök Kárhozattól. Richard Matheson gyönyörű történetéből azonos címmel film is készült 1998-ban Robin Williams főszereplésével (What dreams may come).

Sylvia Goulding - 15 ​perc német
Mindössze ​napi tizenöt perc nyelvtanulással eljuthatsz a német beszédig és szövegértésig. A könyv egyedi vizuális megjelenítése megkönnyíti és élvezetessé teszi a tanulást. Nem kell írni vagy házi feladatokat csinálni - csak használd a borítófület a válaszok letakarására és folyamatosan teszteld magad tanulás közben. A hétköznapi életből vett példák között megtalálsz minden olyan szituációt, melyre utazásnál vagy az üzleti életben szükséged lehet. Akár teljesen kezdő vagy, akár csak felfrissíteni szeretnéd tudásod, nincs könnyebb útja a gyors nyelvtanulásnak.

Ismail Kadare - A ​háromlyukú híd
Ismail ​Kadare, a Nobel-díjra jelölt albán író a kortárs világirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. A háromlyukú híd című remekművének egyik pillére egy régi ballada - alapmotívuma a magyar népköltészetből is ismert -, mely elbeszéli, hogy emberáldozatra van szükség, ha az építők azt akarják, hogy ne dőljön le a vár, amelynek épp felhúzzák a falait. A befalazott balladája azonban a hiszékeny, babonás nép hallgatólagos segítségével arra szolgál, hogy a hídépítő társaság legyőzze riválisát, a Kompok és Tutajok egyesületét, s egyeduralkodóvá váljon az átkozott Ujante folyó fölött. "Hogyan leszel képes Ázsia részeként létezni, ó, én szép Arberiám?" "...most a holdfényben az a benyomásom támadt, hogy a körülöttem elterülő egész hatalmas síkság vérben úszik, és a hegyek porrá omlanak. Láttam a török hordákat, ahogy végigdúlják Európát, hogy egészen az óceánig kiterjesszék az iszlám határait. Láttam a tüzeket, a felcsapó lángokat és a hamut, emberek és krónikák elszenesedett maradványait. És láttam nagyszerű táncainkat, zenénket, ruháinkat és nyelvünket, ahogy kétségbeesetten menekülnek a hegyekbe... Ez a sors vár az albán nyelvre, a hegyek közé kell rejtőznie, kitéve a mennydörgés, a villámok és a lavinák pusztító erejének, a völgyek és a síkságok elnémulnak."

Lynley Smith - A ​missziótól a mártírságig
„…két ​Gestapo-tiszt érkezett a misszió bejáratához, egyet kopogtak, aztán egyszerűen bevonultak. Levittem az útitáskát, de hirtelen eszembe jutott, hogy a Bibliámat ottfelejtettem, hát visszaszaladtam érte a lépcsőn. A tisztek már a szobámat kutatták át. Egyikük kitépte a kezemből a Bibliát, és ledobta a földre, mondván, hogy ahová most megyek, ott nem lesz rá szükségem.” Jane Haining (1897–1944) a budapesti skót misszió mártírja. Magyarország német megszállása után nőket és gyerekeket bújtatott, de később velük együtt deportálták Auschwitzba, ahol meggyilkolták. Naplóját és életének titkait rokona, az új-zélandi újságírónő Lynley Smith kutatta ki és adta közre nemrég az Egyesült Államokban. A magyar olvasók most találkozhatnak először a megrendítő történettel. A kötet a Magyar Holokauszt Emlékévben jelenik meg. Jane Haining születésének 100. évfordulóján a Világ Igaza címmel adóztak emlékének, 2010-ben a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a pesti rakpart egyik szakasza a nevét viseli.

Nagy Eszter - Életünk ​harcai
Akiket ​az ég egymásnak szánt, azoknak földi útját ember szét nem választhatja. Így tartja a régi mondás. De vajon valóban így van ez? Juliska szegény falusi lány, özvegy édesanyja házasságaiból több édes- és féltestvérrel. Szigorú szeretetben nevelkedik, zsenge korától dolgoznia kell. Ferenc árva fiú, akit nevelőszülei az árvaházból ingyencselédnek vesznek ki, a szeretetet azonban nem ismeri. Gyermekkorukban találkoznak először, ám ez a találkozás hosszú időre az egyetlen marad… Juliskát édesanyja gazdag kulákfiú feleségéül szánja, örülve lánya jó szerencséjének, nem törődve azzal, hogy az iszonyodik a vőlegényjelölttől, és akkor már mást szeret – Ferencet, akiről azonban csak titokban álmodozhat. Ám a sors szeszélyes. Kitör a háború, a vőlegényt az SS sorozza be, míg Ferencet a magyar hadsereg: egyikük élvezi az öldöklést, a kegyetlenkedést, míg a másik a legembertelenebb körülmények között tesz tanúságot emberségéről. Vajon hogyan pördül a sors kereke, ki tér haza Juliskához? A gyűlölt vőlegény, vagy a szívből szeretett árva fiú?

Csingiz Ajtmatov - Fehér ​hajó
"Az ​utolsó évek egyik legnagyobb európai írótehetsége tört be a művészetbe Kirgizia pusztáiról" - írja Ajtmatovról egyik magyar méltatója. Jelen kötetünk a szerző négy legismertebb írását tartalmazza. A _Dzsamila szerelme_ és _Az első tanító_ Ajtmatov első jelentős műve, bennük a mohamedán parasztok világát, egy életforma utolsó napjait mutatja be. A _Dzsamila szerelmét_ 1958-ban maga Louis Aragon fordította franciára és bocsátotta útjára, mint "A huszadik század legszebb szerelmi történetét". Ajtmatovot 1968-ban _A versenyló halála_ című kisregényéért Lenin-díjjal tüntették ki, e művét a szovjet kritika a soknemzetiségű szovjet irodalom kiemelkedő teljesítményeként értékelte. Az 1971-ben megjelent _Fehér hajó_ a világ szinte valamennyi nyelvterületén sikert aratott, e művében az író arra vállalkozott, hogy szembesítse a kortársakat a szocialista fejlődés valódi ellentmondásaival, hogy felfedje a sokszor még rejtett, de súlyos egyéni és közösségi megrázkódtatásokkal fenyegető feszültségeket és visszásságokat.

Khaled Hosseini - Ima ​a tengeren
Khaled ​Hosseini, a New York Times sikerszerzője, a Papírsárkányok, az Egyezer tündöklő nap és az És a hegyek visszhangozzák írója ezzel a mélyen megrázó, csodálatosan illusztrált könyvecskével mondja el minden korosztálynak és a világ minden olvasójának, mit érez a közelmúlt szívszorító menekültválságával kapcsolatban. Az Ima a tengeren egy, a háború miatt menekülő apa levele fiához. A tengeren való átkelés előestéjén az apa az alvó fiút nézve először egykori békés életüket, majd a háború pusztítását idézi fel. Éjszaka van, s a holdfényben aggódó apa mindössze annyit tehet gyermekéért, hogy a veszélyes tengeri út előtt imádkozik. Hosseinit a Törökországban tengerbe fulladt hároméves szíriai kisfiú, Alan Kurdi szörnyű tragédiája indította arra, hogy emléket állítson azoknak a családoknak, akiknek el kellett menekülniük otthonaikból. A szerző a kötet minden bevételével az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát és a Khaled Hosseini Alapítványt támogatja, hogy e szervezetek világszerte életmentő segítséget nyújthassanak a menekülteknek.

Borbély Bartis Júlia - Borbély Bartis Endre - Budapest ​utcaneveiben mesélő történelem
Budapest ​utcaneveiből kiindulva a szerzők elhatározták, hogy feltérképezik az egész Kárpát-medence település neveit, Budapest közterület nevei által megismertetik az arra kiváncsiakkal Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja és Burgeland azon névadó helyiségeinek földrajzi, gazdasági jellegzetességeit, rövid történelmét, amelyek az egykori történelmi Magyarország szerves részei voltak, és az ország vérkeringésének elemeit képezték. Hiánypótló a szerzők e munkája, hiszen egyetlen könyvből, könyvtárakat és világhálót mellőzve olvashat az érdeklődő az egykori települések történetéről a kezdetektől 1920-ig.

Liza Marklund - Studio ​69
Annika ​telefonügyeletes egy stockholmi bulvárlapnál. Egy napon valaki véletlenül bejelenti, hogy egy ruhátlan halott lány fekszik egy parkban meghúzódó, régi zsidó temetőben. Annikát is kiküldik a helyszínre. Tudósításával kivívja főnöke elismerését, egyben felébreszti idősebb kollégái féltékenységét. Az első gyanúsított az áldozat barátja, ám idővel képbe kerül egy miniszter is, aki a park közelében tart fenn titkos lakást. S ahogy Annika is nyomozni kezd, kiderül, hogy a kormány e magas rangú tagja egy dologban biztosan sáros; egy, az egész pártjára nézve rendkívül kínos, korábban eltűntnek hitt archívum nyilvánosságra kerülését akarja megakadályozni. Annika mint vérbeli bulvárújságíró az áldozat egykori munkahelyére, egy sztriptízbárba is beépül a nyomozás kedvéért, miközben a szerkesztőségben folytonosan küzdenie kell az őt gáncsolni próbáló kollégákkal, és barátjával, Svennel való kapcsolata is egyre félelmetesebb irányt vesz…

Ismeretlen szerző - A ​röpülő falu
''Nem ​mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról - arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok - meg fogod tudni, mire gondoltam.'' A kötet szerzői többek között: Ady Endre, Babits Mihály, Hunyady Sándor, Kacsó Sándor, Karinthy Frigyes, Kós Károly, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza, Nyírő József, Tamási Áron, Zilahy Lajos.

Alan Alexander Milne - Holnemvolt
Valeriánát ​és Bikarbónát hiába is keresnénk a térképen, hiszen a két szomszéd ország csak Milne meseregényében létezik. Mindaddig barátságban élnek egymás mellett, mígnem egyszer Bódog király hétmérföldes csizmát kap ajándékba. Ez persze még nem volna ok a viszálykodásra, ám a csizma birtokában Bódog több ízben durván megsérti Vazul király reggelizőasztalának légi terét. Természetesen hadüzenet, majd furcsa háború követi a sértést. S míg a küzdő felek a hadszíntéren próbálgatják egymás erejét, addig Valeriánában szinte kibogozhatatlanul összekuszálja a szálakat a cselszövő Csincsilla grófnő; van is gondja az írónak, míg mindenkinek igazságot szolgáltat. A Micimackó írójának ellenállhatatlan humora, ragyogó jellemábrázoló képessége, fordulatos meseszövése, gyereknek, felnőttnek egyaránt élvezetes olvasmánnyá teszi a kalandos, kacagtató meseregényt.

Sylvia Goulding - 15 ​perc német
Mindössze ​napi tizenöt perc nyelvtanulással eljuthatsz a német beszédig és szövegértésig. A könyv egyedi vizuális megjelenítése megkönnyíti és élvezetessé teszi a tanulást. Nem kell írni vagy házi feladatokat csinálni - csak használd a borítófület a válaszok letakarására és folyamatosan teszteld magad tanulás közben. A hétköznapi életből vett példák között megtalálsz minden olyan szituációt, melyre utazásnál vagy az üzleti életben szükséged lehet. Akár teljesen kezdő vagy, akár csak felfrissíteni szeretnéd tudásod, nincs könnyebb útja a gyors nyelvtanulásnak.

Lynley Smith - A ​missziótól a mártírságig
„…két ​Gestapo-tiszt érkezett a misszió bejáratához, egyet kopogtak, aztán egyszerűen bevonultak. Levittem az útitáskát, de hirtelen eszembe jutott, hogy a Bibliámat ottfelejtettem, hát visszaszaladtam érte a lépcsőn. A tisztek már a szobámat kutatták át. Egyikük kitépte a kezemből a Bibliát, és ledobta a földre, mondván, hogy ahová most megyek, ott nem lesz rá szükségem.” Jane Haining (1897–1944) a budapesti skót misszió mártírja. Magyarország német megszállása után nőket és gyerekeket bújtatott, de később velük együtt deportálták Auschwitzba, ahol meggyilkolták. Naplóját és életének titkait rokona, az új-zélandi újságírónő Lynley Smith kutatta ki és adta közre nemrég az Egyesült Államokban. A magyar olvasók most találkozhatnak először a megrendítő történettel. A kötet a Magyar Holokauszt Emlékévben jelenik meg. Jane Haining születésének 100. évfordulóján a Világ Igaza címmel adóztak emlékének, 2010-ben a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a pesti rakpart egyik szakasza a nevét viseli.

Ismail Kadare - A ​háromlyukú híd
Ismail ​Kadare, a Nobel-díjra jelölt albán író a kortárs világirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. A háromlyukú híd című remekművének egyik pillére egy régi ballada - alapmotívuma a magyar népköltészetből is ismert -, mely elbeszéli, hogy emberáldozatra van szükség, ha az építők azt akarják, hogy ne dőljön le a vár, amelynek épp felhúzzák a falait. A befalazott balladája azonban a hiszékeny, babonás nép hallgatólagos segítségével arra szolgál, hogy a hídépítő társaság legyőzze riválisát, a Kompok és Tutajok egyesületét, s egyeduralkodóvá váljon az átkozott Ujante folyó fölött. "Hogyan leszel képes Ázsia részeként létezni, ó, én szép Arberiám?" "...most a holdfényben az a benyomásom támadt, hogy a körülöttem elterülő egész hatalmas síkság vérben úszik, és a hegyek porrá omlanak. Láttam a török hordákat, ahogy végigdúlják Európát, hogy egészen az óceánig kiterjesszék az iszlám határait. Láttam a tüzeket, a felcsapó lángokat és a hamut, emberek és krónikák elszenesedett maradványait. És láttam nagyszerű táncainkat, zenénket, ruháinkat és nyelvünket, ahogy kétségbeesetten menekülnek a hegyekbe... Ez a sors vár az albán nyelvre, a hegyek közé kell rejtőznie, kitéve a mennydörgés, a villámok és a lavinák pusztító erejének, a völgyek és a síkságok elnémulnak."

Ismeretlen szerző - Kisgyermekek ​nagy mesekönyve
Ugye, ​milyen nagy öröm mesét hallgatni? Az ember előtt felvonulnak képzeletének ködalakjai: ravasz kis törpék, nagy erejű óriások, bátor vándorlegények, szépséges királylányok, s megelevenednek legkedvesebb társai: kajla fülű, huncut szemű bársonykutyák, beszélő varjak, gyanakvó medvebocsok, no és a legismerősebbek, a mindennapok apró hősei: félelmet legyőző kisfiúk, vidám kislányok! S milyen diadal, amikor a gyerek iskolás lesz, és lassacskán maga olvashatja a mesét!... Hát még amikor már annyira önálló, hogy maga veszi le a könyvespolcáról a régi jó barátot, a Kisgyermekek nagy mesekönyvét meg a többi könyvet, és már maga lapozza fel legkedvesebb olvasmányát, maga határozza el, hogy Tündér Ilona, az igazságos király, a pórul járt tudós vagy valamelyik más kedves mesehős társaságában akarja-e tölteni szabad perceit.

Nagy Eszter - Életünk ​harcai
Akiket ​az ég egymásnak szánt, azoknak földi útját ember szét nem választhatja. Így tartja a régi mondás. De vajon valóban így van ez? Juliska szegény falusi lány, özvegy édesanyja házasságaiból több édes- és féltestvérrel. Szigorú szeretetben nevelkedik, zsenge korától dolgoznia kell. Ferenc árva fiú, akit nevelőszülei az árvaházból ingyencselédnek vesznek ki, a szeretetet azonban nem ismeri. Gyermekkorukban találkoznak először, ám ez a találkozás hosszú időre az egyetlen marad… Juliskát édesanyja gazdag kulákfiú feleségéül szánja, örülve lánya jó szerencséjének, nem törődve azzal, hogy az iszonyodik a vőlegényjelölttől, és akkor már mást szeret – Ferencet, akiről azonban csak titokban álmodozhat. Ám a sors szeszélyes. Kitör a háború, a vőlegényt az SS sorozza be, míg Ferencet a magyar hadsereg: egyikük élvezi az öldöklést, a kegyetlenkedést, míg a másik a legembertelenebb körülmények között tesz tanúságot emberségéről. Vajon hogyan pördül a sors kereke, ki tér haza Juliskához? A gyűlölt vőlegény, vagy a szívből szeretett árva fiú?

Csingiz Ajtmatov - Fehér ​hajó
"Az ​utolsó évek egyik legnagyobb európai írótehetsége tört be a művészetbe Kirgizia pusztáiról" - írja Ajtmatovról egyik magyar méltatója. Jelen kötetünk a szerző négy legismertebb írását tartalmazza. A _Dzsamila szerelme_ és _Az első tanító_ Ajtmatov első jelentős műve, bennük a mohamedán parasztok világát, egy életforma utolsó napjait mutatja be. A _Dzsamila szerelmét_ 1958-ban maga Louis Aragon fordította franciára és bocsátotta útjára, mint "A huszadik század legszebb szerelmi történetét". Ajtmatovot 1968-ban _A versenyló halála_ című kisregényéért Lenin-díjjal tüntették ki, e művét a szovjet kritika a soknemzetiségű szovjet irodalom kiemelkedő teljesítményeként értékelte. Az 1971-ben megjelent _Fehér hajó_ a világ szinte valamennyi nyelvterületén sikert aratott, e művében az író arra vállalkozott, hogy szembesítse a kortársakat a szocialista fejlődés valódi ellentmondásaival, hogy felfedje a sokszor még rejtett, de súlyos egyéni és közösségi megrázkódtatásokkal fenyegető feszültségeket és visszásságokat.

Aimee Bender - A ​citromtorta különös szomorúsága
Kilencedik ​születésnapjának előestéjén a mit sem sejtő Rose Edelstein, az iskolaudvari játékok és a zaklatott szülői figyelem perifériáján létező kislány beleharap édesanyja házi sütésű csokoládés citromtortájába, és rájön, hogy varázslatos képességgel rendelkezik: a süteményben képes megízlelni az anyja érzéseit. Legnagyobb döbbenetére fedezi fel magában ezt az adottságot, az anyjából ugyanis – az ő életvidám, ügyes kezű, tevékeny édesanyjából – a lemondás és a kétségbeesés íze árad. Az ételek egyszeriben – és életre szólóan – veszedelemmé, fenyegetéssé válnak Rose számára. Bármelyik étkezésnél bármi kiderülhet. A bátyja, Joseph pirítósát képtelen megenni; a sarki pék sütijét harag ízesíti; a szőlődzsem savanyú nehezteléssel teli. Átokkal is felérő adottsága révén a kislány olyan titkos tudás birtokába jut, amit minden család elrejt a világ szeme elől – az édesanyja családon kívüli életét, az édesapja elhidegülését, Joseph hadban állását az egész világgal. Ám Rose felcseperedvén mégis megtanulja hasznosítani ezt az adottságát, és rájön, hogy vannak olyan titkok, melyeket még az ő ízlelőbimbói sem képesek érzékelni. A citromtorta különös szomorúsága sziporkázó mese arról, hogy milyen mérhetetlenül nehéz tiszta szívből szeretni valakit, akiről túlságosan sokat tudunk. A szívszorítóan mulatságos, bölcs és szomorú történet azt bizonyítja, hogy Aimee Bender olyan író, akinek káprázatos prózája a mindennapi élet furcsaságait veszi górcső alá. Aimee Bender két ízben kapott Pushcart-díjat, 2005-ben Tiptreedíjra jelölték. Számtalan antológiában jelentek meg írásai, műveit eddig tíz nyelvre fordították le. Los Angelesben él.

Jonas Jonasson - A ​százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Egy ​svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni - el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd´ nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelenik meg harminc nyelven szerte a világon.

Eleanor H. Porter - Az ​élet játéka
Régi ​sérelmektől megkeményedve és a boldogság gondolatát is elfelejtve éli puritánul egyszerű és hasznos életét Polly kisasszony, a Harrington kastély jómódú úrnője. Napjai átgondolt tevékenységek sorával telnek, magányát csak Nancyvel, a mindenessel és Tommal, az öreg kertésszel osztja meg. Egy júniusi napon azonban megérkezik a kastélyba a kisasszony elárvult unokahúga, Pollyanna, aki jelenlétével felforgatja nemcsak Polly kisasszony, de az egész, szigorú szabályok szerint szervezett kisváros életét is. A Harrington ház úrnője hiába írja elő Pollyannának a hasznos élet szabályait, hiába bünteti meg heveskedéseiért és a szabályok áthágása miatt, a kislány alaptermészetét nem tudja megváltoztatni. Pollyanna ugyanis egy szokatlan - meghalt édesapjától tanult - játékot alkalmaz a nehézségek leküzdésére: megtalálni minden bajban és történésben azt a valamit, aminek örülni lehet. Ez az élet játéka, amely a mindent legyőző szeretetről, az élet feltétlen szeretetéről szól, amelynek játékszabályait valamennyiünknek tanulni és gyakorolni kéne.

Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Fredrik Backman - Itt ​járt Britt-Marie
Britt-Marie ​hivatása negyven éven át az volt, hogy makulátlan rendet és tisztaságot tartson sűrűn utazgató és gyakran túlórázó férje körül. Ám útjaik elválnak, s ő, akinek lánykorában volt utoljára munkahelye, minden áron dolgozni akar. Mivel nem válogathat, elfogadja az egyetlen állást, amelyet a munkaközvetítőben ajánlanak neki, és Borgba utazik, ebbe a válság sújtotta községbe. Egy ,,hallatlanul koszos", felszámolás előtt álló ifjúsági otthont kell rendben tartania, éppen neki, aki nem tűr meg semmiféle piszkot és rendetlenséget. Ráadásul, ki tudja, hogyan, hamarosan az ifjúsági focicsapat vezetőjének szerepében találja magát. Pedig nem sok minden áll tőle a focinál távolabb. De Britt-Marie-t nem olyan fából faragták, hogy megijedjen a feladattól: intézkedni kezd, engedélyeket kér be, nyilvántartásokat vezet - rendet csinál és rendet tart. Az egyedülálló, messziről érkezett nőből akaratlanul a közösség egyik kulcsembere lesz. És felfigyel rá egy magányos férfi is - Sven, a helyi rendőr. Kérdés, hogy mindez elegendő-e ahhoz, hogy Britt-Marie újra otthonra találjon. Különös tekintettel arra, hogy volt férje is felbukkan a színen... Történet a második esélyről, a sors kiszámíthatatlanságáról és az evőeszközös fiókok rendjéről. Fredrik Backman harmadik regénye szívszorító és felemelő, romantikus és ironikus, csakúgy mint korábbi művei.

Thomas Mayne Reid - A ​fej nélküli lovas
Rémítő ​hír terjed a prérin: fej nélküli kísértetlovas tűnt fel a pusztaságban, s amerre vágtat, nyomában a halál jár. A Vadnyugat babonás népe látja ezt így, valójában egy a régmúltban lejátszódott dráma utolsó fejezeteként jelenik meg a titokzatos lovas, hogy azután - a vadregényesség szabályai szerint - a bűnösök bűnhődjenek, az igazak meg elnyerjék jutalmukat. A ma annyira népszerű western-regények egyik elődje, A fej nélküli lovas a hányatott életű Thomas Mayne Reid könyve. A regény népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy a némafilm idején film készült belőle, folytatásokban vetítették, s emberek százezrei várták izgalommal a történet újabb mozzanatait. A könyv egyike azoknak a kalandregényeknek, melyeket újból és újból elővesznek a kiadók ifjú és idősebb olvasók szórakoztatására. Thomas Mayne Reid regényét, ezt a feszültséggel, izgalommal teli olvasmányt minden bizonnyal ma is érdeklődéssel fogadja az érdekfeszítő történeteket kedvelő olvasók népes tábora.

Stephenie Meyer - Breaking ​Dawn - Hajnalhasadás
Bellának ​döntenie kellett: a halhatatlanok sötét, de csábító világát választja-e, vagy a teljes emberi életet? Márpedig ez a döntés lesz az a hajszál, amelyen két törzs élete is múlik. Most, hogy Bella meghozta a döntést, megdöbbentő, váratlan események sorát indítja el vele, amelyeknek felmérhetetlen, megsemmisítő következményei is lehetnek. A Twilight saga legújabb döbbenetes, türelmetlenül várt kötetében, a Hajnalhasadásban végre fény derül ennek a lenyűgöző romantikus történetnek minden titkára és rejtélyére.

Stephenie Meyer - Eclipse ​- Napfogyatkozás
"Mondják, ​a föld veszte a tűz lesz, vagy a jég. Én mint ember, kit vágya űz, amondó vagyok, hogy a tűz. De ha kell a kétféle vég, itt gyűlölet is annyi van, hogy pusztítószerül a jég is éppolyan jó és elég." (Robert Frost: Tűz és jég) Miközben Seattle-t rejtélyes gyilkosságsorozat tartja rettegésben, és egy gonosz vámpír még mindig nem adta föl, hogy bosszút álljon rajta, Bellát továbbra is minden oldalról veszély környékezi. És mintha ez nem lenne elég, kénytelen választani Edward iránt érzett szerelme és Jacobbal való barátsága között – és közben tudja, ennek a döntésnek az lehet a következménye, hogy újra lángra lobban az ősi ellenségeskedés a vámpírok és a vérfarkasok között. Miközben vészesen közeledik az érettségi időpontja, Bellára még egy további döntés is vár: választania kell élet és halál között. De vajon melyik melyik? Azok az olvasók, akiket rabul ejtett az Alkonyat és az Újhold, ugyanilyen mohón falják majd Stephenie Meyer magával ragadó vámpír-történetének rég várt harmadik kötetét, a Napfogyatkozást is.