Ajax-loader

mgergő

Rate_positive 257 Rate_neutral 15 Rate_negative 3

2246 napja velünk van 1 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-rozsasandor Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-aktivista Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (161)

Karel Čapek - Egyszerű ​élet
E ​regény ama trilógia záró kötete, amelynek előző két része _Hordubal_ és _Meteor_ címen került a magyar olvasóközönség elé. A három kisregényt nem a cselekmény, hanem a filozófiai probléma azonossága fűzi egybe. Miként a Hordubal-ban és a Meteor-ban, az Egyszerű életben is az egyéniség kérdését firtatja a világhírű cseh író. Egy vasúti tisztviselő látszólag egyszerű életének izgalmas önéletrajzi elemzéséből kiderül, hogy minden emberi élet az életek, egyéniségek sokaságát, vagy az életek sokaságának lehetőségét rejti magában.

Karel Čapek - A ​szenvedelmes kertész
Mire ​való a kertész gerince? Csak arra, hogy időnként kiegyenesítse, mondván: juj,de fáj a hátam! Ami a lábát illeti, többféleképpen használható: guggolhat, térdelhet vele, maga alá is igazíthatja, sőt felhúzatja a vállához is. Az ujjak jók ültetőfa helyett, a tenyerével elmorzsolhatja a rögöket vagy megfelel lapogatónak is. A fej, minthogy száj is van rajta, alkalmas a pipa elhelyezésére. De a hát, a gerinc marad merev!

Havasréti József - Szerb ​Antal
Havasréti ​József monumentális munkája nagy műgonddal és lenyűgöző problémaérzékenységgel megírt olvasmányos pályakép és esszéisztikus életrajz. Részlet- és gondolatgazdag portré Szerb Antalról. Megismerhetjük Szerb életét és munkamódszerét, kedvenc olvasmányait és az őt foglalkoztató problémákat csakúgy, mint szerelmeit és házasságait, hétköznapi pénzgondjait és polgári foglalkozását. Havasréti a hátteret és a korszakot is bemutatja, így képet kapunk az akkori irodalmi szcénáról és szellemi közegről, valamint a század első felének társadalomtörténetéről. A könyv hőse egyszerre a szellemes regényíró (a halhatatlan Utas és holdvilág szerzője), a szenvedélyes irodalmár (esszéi, irodalomtörténetei nemzedékek számára jelentenek beavatást az olvasás delejező misztériumába) és a zsidó gyökereit sohasem tagadó, hívő katolikus magyar polgár, aki halála pillanatáig hitt a megértés elemi lehetőségében és a magyar kultúra csodálatos, megtartó erejében. Havasréti József 1964-ben született Pécsen. Ma is ott él; a pécsi bölcsészkar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. Díjai: Artisjus-díj 2014 (Szerb Antal című monográfiájáért) Déry Tibor-díj 2014 (irodalmi-irodalomtörténeti munkásságért)

Déry Tibor - A ​befejezetlen mondat
"Több ​mint ezeroldalas regény olvasását fejezetem be; évekig olvastam, olyan mértékben, ahogy egy-egy fejezete elkészült. A művet nemcsak terjedelménél fogva tartottam rendkívülinek. Nagyobb irodalmi igénnyel írt regény régóta nem volt kezemben... A mű nem jelent meg, és alig van remény, hogy rövidesen megjelenjék. Túlságosan jól sikerült ahhoz, hogy nyomdába kerülhessen. Az írónak túlságosan sikerüt célját elérnie: azt, hogy hű lesz mesterségéhez, azt, hogy meg nem alkuvóan bátrat, azaz igazán irodalmit alkot... A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót; tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak. " Illyés Gyula (1939) "Déry víziójában két kompakt csoportra bomlik az emberiség: a kizsákmányolók és kizsákmányoltak csoportjára. A két emberfajta csak a térben érintkezik egymással, lelki értelemben minden csoport külön világot alkot, a másik csoport számára hozzáférhetetlenül... A regény a dubrovniki nyár s a bécsi munkásházak összelövésének epizódját kivéve elejétől végig Pesten játszódik. Abban az időben, amikor az uralmához görcsösen ragaszkodó magyar kormányzati rendszer vad rendőrségi terrorral fojtott csírájába minden forradalmi megmozdulást. A munkásság azonban nem hagyta megfélemlíteni magát. A nyomás éberen tartotta, szította dühét, válaszra ingerelte. A regény e küzdelem története, egyebek közt. A történet regényes, de részleteiben pontos, hiteles, autentikus. Autentikusak a figurák is. Mindegyik külön, mással összetéveszthetetlen személy. Proletárjai nem tömegemberek, hanem individuumok. Magyar prolik... Ez a gyönyörű regény harcias, mint az Iliász, és gyengéd, mint az Odüsszeia. Kívül csupa tüske, belül csupa bársony." Német Andor (1947) "Déry regényeit az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul. Felvevőképességének érzékenységét felületesen és így eltorzítva írják le azok, akik kizárólag a pillanatnyi hangulatok, az érzéki megjelenés finomságaira helyezik a hangsúlyt. Ez Dérynél - mégpedig a fejlődés folyamán egyre erősödő mértékben - csak nélkülözhetetlen eszköz arra, hogy jelentős típusokat, típus-csoportokat, típusoknak egymáshoz kapcsolódó szövevényes társadalmi vonatkozásait művészileg megérzékíthesse." Lukács György (1954)

Melinda Nadj Abonji - Galambok ​röppennek föl
A ​vajdasági kisebbségi létet svájci vendégmunkásléttel felcserélő Kocsis család története jellegzetesen közép-európai, sokan érezhetik magukhoz közel állónak. Az új hazában való küszködést és megfelelni akarást a befogadó ország többé-kevésbé nyíltan megnyilvánuló idegenellenessége nehezíti, a honvágyat és az otthon maradottakért való aggódást a balkáni háború súlyosbítja. Nincs tehát könnyű helyzetben Ildikó, a regény főszereplője, hogy felcseperedve rátaláljon a saját útjára, miközben a gyermekkor színes-szagos, élettel és mesebeli figurákkal teli világa állandó konfliktusban áll az ,,itt és most" gyakran idegőrlő és kilátástalan helyzeteivel. Mindennek kifejezésére az írónő sajátos nyelvezetet és egyéni mondatszerkezeteket használ, a hétköznapi nyelvet ötvözi a költőiséggel. Köztes nyelv ez, szókincsében és nézőpontváltásokban is rendkívül gazdag, egyszerre több hagyományt, kultúrát képes megteremteni, miközben egyikben sincs visszavonhatatlanul otthon. Szövegét dőlten szedett kifejezések tűzdelik: a német eredetiben is magyarul szereplő, valamint a magyar fordításban németül vagy más nyelveken meghagyott szavak - a kisebbségben élők és kivándoroltak jellegzetes nyelvhasználatához hűen.

Huszadik_sz%c3%a1zadi_cseh_novell%c3%a1k
16

Ismeretlen szerző - Huszadik ​századi cseh novellák
A ​sorozat hetedik kötete a huszadik századi cseh novellisztikát mutatja be ötven kiváló szerző közreműködésével. Elmondható az, ami a sorozat eddig megjelent valamennyi kötetéről: soha hasonló válogatás magyar nyelven nem jelent meg.

Ismeretlen szerző - Huszadik ​századi lengyel novellák
A ​kötet csaknem ötven kiváló lengyel író művét tartalmazza, közülük csak alig egy tucat neve, életműve ismert nálunk is. A Magyarországon is jól ismert szerzők többek között: W. GOMBROWICZ, J. ANDRZEJEWSKI, CZ. MILOSZ, J. IWASZKIEWICZ T. RÓZEWICZ, T. BOROWSKI, S. MROZEK, T. NOWAK.

Füst Milán - Őszi ​vadászat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karl Marx - Friedrich Engels - Kommunista ​kiáltvány
...a ​Kommunista Kiáltvány minden sarkalatos pontját tartalmazza annak az eszmerendszernek, amelyet marxizmusnak neveznek, és mint ilyen, A fajok eredete mellett, a 19. század legjelentősebb szellemi dokumentumának számít. Marx-Engels művének köszönhetően ma már mindenki másképp gondolkodik politikáról és társadalomról... Még ennél is lényegesebb, hogy a marxizmus milliók számára vált meggyőződéssé vagy vallássá, a Kommunista Kiáltványt pedig kötelességünk egyfajta szent könyvnek tekinteni... Szinte minden mondata megszentelt írás, amelyre a vakbuzgók nemcsak hogy hivatkoznak, de cselekedeteiket is ehhez mérik, habár némelyiküknek... fogalma sincs arról, mi ennek a meggyőződésnek a forrása.

Pálfalvi Lajos - A ​Transz-Atlantik megállói
Jelentős ​vállalkozás Pálfalvi Lajos életrajzi monográfiája Witold Gombrowiczról, a huszadik század egyik legjelentősebb, a lengyel irodalmi kánont belülről kritizáló lengyel irodalmáráról. Nemcsak azért fontos munka ez, mert magyar nyelven igen kevés tanulmány foglalkozik e kimagasló tehetséggel, hanem azért is, mert Pálfalvi könyve általános tanulságokkal is jár, többek között az irodalomtörténet-írás módszertanával, az irodalom társadalmi szerepével, a modernizmus belső dinamikájával és a közép-európai irodalmak sajátos természetével kapcsolatban is.

Witold Gombrowicz - Testamentum
1967. ​- Dominique de Roux francia irodalmár ráveszi az akkor már világhírű, lengyel emigráns írót, hogy egy beszélgetéssorozatban tárja fel életét, az élete és a művei közötti kapcsolatot. Mégsem igazi interjú ez a beszélgetést nem rögzítették magnószalagra. A Testamentumot végül Gombrowicz írta meg, a francia irodalmár jegyzetei alapján. A vállalkozás sikerrel járt. A riportkötet 1968-ban megjelenik franciául, majd lengyelül, aztán sorra számos világnyelven. A siker csak részben magyarázható Gombrowicz népszerűségével. Mert bár afféle kalauzt kapunk az életműhöz, a főbb regényekhez (Ferdydurke, Transz-Atlantik, Pornográfia stb.), a kötet igazi erénye a tabukat sem tűrő őszinteség és gondolatgazdagság. Gombrowicz saját, fordulatokban bővelkedő életén és izgalmas személyiségén át bemutatja századunk eseményektől pezsgő öngyilkos és gyilkos ideológiáktól terhes korszakát, hol Lengyelországból, hol Argentínából, hol Párizsból szemlélve a történetet. Az alkotás és a magánélet intim epizódjaitól világtörténelmi eseményekig (világháború, diáklázongások), az önbírálattól a világsztárrá kinevezett írótársak (Sartre, Camus, Borges) frivol és meghökkent? kritikájáig, a párizsi felsőbbrendűség gúnyos elemzésétől a kisebbségi tudatba zárkózó lengyelség kivesézéséig minden olyan problémával találkozhatunk, ami nemcsak a Gombrowicz-művek alapanyagát képezik, de ma is élő és reveláns gondolatok, s talán 25 év távlatából még aktuálisabbak, még tisztábban, élesebben csengenek. „Megelőztem lonescot és Becketet" - állítja az abszurd, a groteszk, a nonszensz Magyarországon is kedvelt nagymestere, aki független és öntörvényű személyiségével, epés megjegyzéseivel elbűvöli az olvasót.

Witold Gombrowicz - Megszállottak
Gombrowicz ​e háború előtti regényét álnéven írta, 1939-ben folytatásokban látott napvilágot egyszerre két napilapban. Az utolsó részek Lengyelország lerohanása után jelentek meg, amikor a szerző már útban volt jövőbeli otthona, Argentína felé. A halála után felfedezett és azóta az összes nagy európai nyelvre lefordított gótikus thriller azonban mégis szerves részévé vált az életműnek. Az író nem hazudtolta meg önmagát: ebben a szövegében is rendre megjelennek az olyan, védjegyévé vált filozófiai problémák, mint a "magasabb rendű" és az "alacsonyabb rendű" viszonya, vagy a Forma szerepe az emberi viselkedésben. A Megszállottak egyszerre egyfajta előtanulmány a háború utáni "nagy" művekhez, és egy remek stílusban megírt, érdekfeszítő, népszerű regény.


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

Tarján Tamás - Szentivánéji ​Vízkereszt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (113)

Kira Poutanen - A ​csodálatos tenger
Kira ​Poutanen (1974-) író, műfordító, színésznő Ihana meri (A csodálatos tenger) című alkotása 2001-ben jelent meg Finnországban, szerzője első írói alkotásaként. Az önéletrajzi ihletésű, de fiktív naplóregény egy tizenöt éves lány vallomása anorexiájáról és a betegségből kivezető úton való elindulásáról. A művet megjelenése évében a legrangosabb finnországi ifjúsági irodalmi elismeréssel, a Finlandia Junior díjjal jutalmazták. A csodálatos tenger két tekintetben is újdonsággal szolgálhat a magyar olvasók számára. Egyrészt célközönségét tekintve a kamaszkor és felnőttkor határán járó fiatal felnőttek számára írott, nálunk kevéssé jelen lévő prózához (young adult fiction) sorolható. Másrészt kiemelkedő színvonalú példája a kortárs finn ifjúsági irodalom azon előtérben lévő, realista jellegű irányvonalának, amely nem menedékül szolgáló álomvilágot kínál olvasói számára a valóság elől, hanem korunk társadalmát és annak problémáit tükrözi, a fiatalok tényleges életét és a nehézségeket, melyekkel szembe kell nézniük.

Philippa Gregory - A ​király átka
Plantagenet ​Margitot (avagy Margaret Pole-t) rokoni szálak fűzik az uralkodó Tudor-házhoz, de Artúr walesi herceg és Aragóniai Katalin tanácsosaként mindezt titkolnia kell. Artúr váratlan halálát követően Katalin férje utolsó akaratával egyezően hozzámegy VIII. Henrikhez. Margaret továbbra is Katalin királyné legfőbb bizalmasa marad, de az udvarban betöltött pozícióját mind Boleyn Anna felbukkanása, mind a Tudor-ház egyre valószínűbb bukása veszélyezteti. Hiába befolyásos és szent életű, Margaretnek választania kell: hűséget fogad a zsarnok királynak, vagy imádott királynéja mellett marad, és ezzel beteljesíti a Tudor-átkot… Szerelem, ármány, hűség és árulás; Philippa Gregory vitán felül a királyregények királynője.

Scherter Judit - Hősnők ​és írók
Írás ​közben nővé változni? Lehetséges lenne ez? Egyáltalán: egy író mit tudhat a nőkről, ha férfi? Igaz volna, hogy a legnagyobb regényhősnőket férfiak alkották? Azt jelentené ez, hogy a férfiak többet tudnak a nőkről, mint maguk a nők? Vagy éppenséggel semmit, s mindez csak az irodalomban valóság? És miért mindig Emma Bovary és Anna Karenina neve jut mindenki eszébe, ha regényhősnőkről beszél? Vagy sokkal többen vannak ezek a nők, a hősnők, akiknek alakja átível évszázadokon, görög drámán, operák színpadán és a XX. század filmművészetén? Scherter Judit nem csupán kilenc mai magyar író portréját rajzolja meg, nem csupán kilenc érdekes egyéniség életművét világítja meg érzékeny kérdéseivel, s barangolja be kilenc íróval ezt a titokzatos vidéket, mely tele van csodálatos női alakokkal és erotikus izgalommal, nem csak felidézi, amit a nőalak a művészetben jelent, hanem arról a különös viszonyról is mond valamit, amelyről mintha mindent tudnánk és semmit sem, és ami az emberiség első napjai óta férfit és nőt, anyát és gyermekét, szerelmest és szeretőt összefűz. Nők, hősnők, regényhősnők - csodálatos, titokzatos világ.

Tarján Tamás - Éltesse ​megírt istene
"Írások ​költőkről - hirdeti jelen kötet alcíme. Tegnapiakról, maiakról: magyar kortársakról. Nem is csupán lírai termésükről: néha egy-egy prózai műről, vagy épp valamely különleges könyvtárgyról. A közelmúlt tanulmány- és esszéterméséből válogattam, s részint az egyetemi oktatói munkámhoz kapcsolódó elemzésekből. "...szinte mindenütt jelen van a vers" - egy idézetben fogalmazódik meg e bizakodás. Nem vagyok ennyire derűlátó. Ám mert a Vers hosszú évtizedek óta kísér, ezúttal én igyekszem kísérni a Verset, hogy minél többekhez eltaláljon.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szólások és közmondások
A ​magyar nyelv különösen gazdag szólások és közmondások tekintetében. Ebben a kötetben több mint háromezer közmondást és szólást gyűjtöttünk össze nyelvünk szinte kimeríthetetlen kincsesházából. A szólásokat és mondásokat témakörönként csoportosítottuk, így mindenki könnyedén kikeresheti azokat, amelyek éppen érdeklik. Olyan mondásokat is talál a Kedves Olvasó ebben a kötetben, melyeket fél évezreddel ezelőtt jegyeztek le. Külön szójegyzéket állítottunk össze, ahol néhány szavas magyarázatot mellékeltünk rég elfeledett szavainkhoz, például: „ispotály, tikmony, magló…” stb.

Mary Westmacott - Távol ​telt tőled tavaszom
Agatha ​Christie olykor új vizekre evezett és Mary Westmacott álnéven finom rajzolatú, lélektani regényeket is papírra vetett. A titokzatosság homályából kibomló történetek főhősei látszólag hétköznapi emberek, ám mindegyikük életére elhallgatott igazságok terhe vet sötét árnyékot. Az izgalom lassú-lusta, majd egyre erőteljesebb fokozása nem kell, hogy gyilkosságig vigye a történetet; a krimi koronázatlan királynője hullák nélkül is sorsfordító konfliktus elé állít mindenkit. Joan Scudamor Bagdadban élő lányától utazik haza Angliába. Ő az igazi angol hölgy, finom és előkelő, ugyanakkor minden megpróbáltatást rezzenetlenül tűr. De amikor már több napja kénytelen a vonatra várakozni egy sivatagi állomáson, egyetlen indiai panziótulajdonos társaságában, azon kapja magát, hogy gondolkozni kezd. A meditáció, a meleg, a világvége, a sivatag - vagy ez mind együtt különös látomásokra készteti. Kényszerű magányában leperegnek előtte élete képei, de nem olyan kivágatban, ahogy eddig. Hangsúlyok és árnyalatok villannak föl, és az élet gyilkos módon átrendeződik. A boldog feleség, nagyszerű anya, népszerű társasági asszony, a lányiskola egykori büszkesége álarca mögül kikandikálnak a valódi vonások.

Mary Westmacott - A ​lányom mindig a lányom
Ann ​Prentice vonzó, érett asszony, aki csak a lányának él, amióta megözvegyült, s nem veszi észre, hogy nem hagyja felnőni gyermekét. Amikor lánya hosszabb időre elutazik, sorsa váratlan fordulatot vesz: megismerkedik egy férfival, aki megcsillantja előtte az újrakezdés lehetőségét, és Ann egyszer csak megint élni kezd. Lánya azonban nem akarja elveszíteni anyja kizárólagos szeretetét, és bosszúhadjáratba kezd a „betolakodó" ellen. A két nő kapcsolata kegyetlen párviadallá fajul, persze nem nyílt sisakkal. Vajon milyen árat fizetnek azért, hogy örökké csak a szőnyeg alá sepernek dolgokat, és kiszabadulhatnak-e a belülről marcangoló önvád és harag csapdájából?

Esterházy Péter - Pápai ​vizeken ne kalózkodj!
A ​nagy sikert aratott Fancsikó és Pinta szerzője új novellás kötetében túllép a gyermekkor-kamaszkor problematikán, és megőrizve friss és eredeti látásmódját, "szélesebb vizekre hajózik". Történeteinek egyik része egy étterem, majd egy elegáns szálloda személyzete körében játszódik, pincérek és vendégek sajátos kapcsolata, egy furcsa, de nagyon is ismerős világ elevenedik meg lapjain, amelyben az emberi kapcsolatok természete a helytől, foglalkozástól némiképp elszakadva általánosabban is kirajzolódik. Esterházy az emberek és a dolgok helyét keresi, látszatoktól és szerepektől lecsupaszított lényegét akarja megragadni. E keresés útja számtalan felületi rétegen át vezet, így egy-egy állomáson a látszatok természetrajza is elénk tárul. A cél azonban - ahogy Miklóska, a pincér fogalmazza meg - mindig az "... hogy én én legyek, már amennyire telik tőlem, és függetlenül attól, jól járok-e evvel, avagy sem..." És ez egyúttal művészi hitvallás is. Mert az írások látszólag könnyed, sokszor megnevettető történeteiben, ötleteiben, villanásaiban, írói "kiszólásaiban" művészet és élet, esetlegesség és megformált véglegesség ellentmondása is benne rejlik. A Hallgatás, Kihallgatás, Gatás - a Spionnovella - pedig mintegy összefoglalása ezeknek az alapkérdéseknek, csattanós, mulatságos szatíra s a művészet és a művész rendkívül mélyen átlátott felelősségének találó és erőteljes megfogalmazása. Ez a célkitűzés nehéz feladat elé állítja az írót: olyan művészet teremtésére kötelezi, amelyik önmagában hordozza igazolását és bizonyosságát. Ugyanakkor túl kell mutatnia önmagán, hiszen elsőrendűen fontos, hogy igazi szükség legyen rá. Mert végső soron "arra való, hogy szomorú barátaitok arcára nevetést hímezzen, ennyi és nem több..."


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (131)

Zádor András - Karel ​Čapek
„Az ​a körülmény, hogy Zádor András személyesen ismerte Capeket, többször találkozott vele, segíti őt abban, hogy érzékeltesse az író egyéniségét, a tanú hitelességével számoljon be. Zádor András könyvét haszonnal forgathatja mindenki, aki érdeklődik századunk irodalma, Capek kivételes írói teljesítménye iránt”

Karel Čapek - Abszolútum-gyár
"Bondy, ​a Karburátorom óriási dolog. Műszaki és társadalmi szempontból átalakítja a világot; végtelenül olcsóvá teszi a termelést; megszünteti a nyomort és az éhséget; egyszer majd a fagyhaláltól is megmenti bolygónkat. Másrészt viszont melléktermékként Istent zúdítja a világra. Könyörgök, Bondy, ne becsüld ezt alá; mi nem szoktuk meg, hogy a tényleges Istennel számoljunk; nem tudjuk, hogy jelenléte mit idézhet elő - például kulturális téren, erkölcsi téren és így tovább. Barátom, itt az emberi civilizációról van szó!" Így próbálja Marek mérnök lebeszélni G. H. Bondyt, a nagy gyárost és üzleti vállalkozót. Hiába. Bondy megvásárolja a találmányt, és gyártani kezdi a csodálatos teljesítményű "karburátorokat", s ezzel valóban a világra szabadítja az "abszolútumot", az Istent. Hogy ebből mekkora bonyodalmak támadnak, s végül mekkora világfelfordulás, azt ilyen szellemes és szórakoztató formában csak Čapek írhatta meg, műfaji kötöttségeknek fittyet hányva, humort, iróniát, szatírát, paródiát szertelen kötetlenséggel vegyítve, úgy, ahogy arra talál csak egy fiatal, de az írásnak immár minden csínját-bínját ismerő író merészkedhet. Ez volt az első regénye.

Josef Čapek - Karel Čapek - Két ​komédia
A ​Csavargó, aki a szerelemnek élő lepkék, majd az életüket a családnak, vagyongyűjtésnek szentelő bogarak, s végül a Közösséget vakon szolgáló militarista hangyák világába kerül, egyre döbbentebben tapasztalja, hogy a leg-ocsmányabb emberi tulajdonságokkal került valójában szembe. A Capek fivérek 1921-ben írt komédiája, A rovarok életéből annak idején nagy sikert és nagy vihart aratott, annyira, hogy a darab harmadik kiadásában Előszóban kellett védekezniük a szerzőknek a pesszimizmus vádja ellen, joggal kérdezve : miért volna pesszimizmus a leghitványabb emberi tulajdonságok ki-pellengérezése? Ádám, a tagadás ágyújával elpusztítja a rosszul sikerült világot, ám amikor neki kell hozzálátnia a jobb világ megteremtéséhez, rendre minden tevékenységével kudarcot vall, s az ő világa még rosszabb, mint a régi volt, s ráadásul végül saját teremtményei ellene fordulnak, s ő a legszívesebben elpusztítaná művét. Az Adám, a világteremtő, amelyet 1927-ben írtak a Capek fivérek, már jóval kisebb sikert aratott, a kritika - megint csak nem minden félreértések nélkül - általában elutasító volt. Ma, ha a darabot nem is sorolhatjuk K. Capek, illetve a Capek fivérek legjobban sikerült művei közé, de a korabeli elfogultságoktól mentesen, a fivérek helyen, akik ennek a komédiának az esetében már nem védekeztek a vádak ellen, felhívhatnánk a figyelmet arra, hogy jóllehet a darab minden részében nem is egyértelmű, az kétségtelennek látszik, hogy nem általában a forradalom ellen, hanem csak a puszta negációnál tovább nem jutó anarchikus mozgalmak ellen született. A kötet azzal, hogy a Capek fivérek közösen írt darabjait is hozzáférhetővé teszi a magyar olvasók számára, régi adósságot törleszt közvetlenül kapcsolódva az 1974-ben megjelent Karel Capek három színművét tartalmazó kötethez.

Mándy Iván - Lány ​az uszodából
A ​kötet huszonkét novellája a mai magyar próza egyik legegyénibb hangú mesterének életművébe nyújt betekintést. A néhol drámai, de legtöbbször ironikusan vagy szorongatóan költői elbeszélések hősei egyszerű emberek: bérkocsisok, felszolgálónők, kültelki vagányok, árusok, ügynökök, vásott suhancok. S ha feltűnik is közöttük néhány "intellektuálisabb" figura - Zsámboky János író és néhány kartársa -, az ő történeteikben is éppúgy a hétköznapiság levegője leng, mint a Teleki téri legendákban, novellákban. A frisebb elbeszélések igazi hősei pedig az emlékek: a múlt, amely többnyire szomorú és reménytelen volt, s felejthetetlenként megőrzött pillanatait is legtöbbször csak utólag teremtette meg a képzelet és az önvédő hazugság. E kitalált, átlényegített pillanatok azonban hamisságukban is megejtőek és varázsosak, mert az élet furcsa, éltető és élni segítő költészete testesül meg bennük.

Samuel Beckett - Murphy
„A ​kontrolltábla másnap reggel jelezte Bomnak, miszerint a hipomániást 20 órától kezdve hajnali 4 óráig rendszeres, tízperces időközökben látogatták, utána vagy egy óra hosszat egyáltalán nem, majd egy percen belül hatszor, s aztán megint nem. A látogatásoknak ez az addig még sosem tapasztalt egymásutánisága olyan tartós hatást tett Bomra, mely halála napjáig nem szűnt meg többé elméjét homályosítani. Úgy értelmezte a dolgot, hogy Murphy megőrült, sőt egészen annak megállapításáig merészkedett el, miszerint ez őt nem is lepi meg különösképpen. Ezzel talán az volt a célja, hogy osztálya tekintélyét mentse valamiképpen; saját lelkét azonban egyáltalán nem tudta megnyugtatni. És a Malasztos Magdaléna Mélakórház még ma is részvét, gúny, megvetés és egy kicsinyke félelem vegyülékével emlékezik Murphyre, arra az ápolóra, aki duzzadó vitorlákkal hajózott ki a téboly vizeire. Ez nem vigasz a számára. Nincs is szüksége vigaszra. Mr. Endon természetesen visszatért cellájába. Mr. Endon számára semmit nem jelentett, ha kezét megakadályozták királya helyretételében vagy abban, hogy egy hipomániás cellájában újra meggyújtsa a villanyt. Mr. Endon boldogságának egy részét jelentette az, hogy nincs kiszolgáltatva kezeknek: sem másokénak, sem a magáénak. Murphy berakosgatta a bábukat a dobozba, lehúzta Mr. Endonról a háziköntöst, papucsot, és ágyba bugyolálta. Mr. Endon hanyatt dőlt, és szemét valami végtelen messzire szegezte, talán ama híres hangyára, mely egy légmentes világ egén látható. Murphy letérdelt az alacsony ágy mellé, két kezébe fogta Mr. Endon fejét, a szemeit arra kényszerítette, hogy az ő szemébe nézzenek, vagy helyesebben: saját szemeit kényszerítette, nézzenek Mr. Endonéba a levegő keskeny kis szakadékán, a tenyérnyi szélességű levegősávon keresztül. Murphy gyakran vizsgálgatta már Mr. Endon szemeit, de még soha nem ilyen közelről és ilyen hosszasan, mint most.”

Esterházy Péter - Hrabal ​könyve
Az ​Úristen leküldi két angyalát a földre - akadályozzanak meg egy angyalcsinálást. Csocsó és Balázska emberi formában, állami rendszámú Ladában riogatja a környék lakóit. (Kelet-európai paranoia: az ember azt képzeli, üldözik - és tényleg üldözik.) Az író eközben mesterségével viaskodik: ezúttal egy másik kelet-európai író, Hrabal a tárgy. ("Mint két tojás, úgy különböztek.") Anna, az író felesége nem viaskodik a történtekkel, hanem éli őket. Beleszeret a cseh kollégába, megosztja vele gondolatait és történeteit. (A csaknem egészen közös Duna-táji sorsot, ezt a formás rémdrámát csakúgy, mint kétségeit afelől, világra akarja-e hozni negyedik gyermekét.) Az úristen pedig - aki epikus természetű, de van érzéke a drámai fordulatok iránt - walkie-talkie-n irányítaná az eseményeket. Bár mint köztudott: a Teremtő mindenható, de ember fájdalmán mégis csak a másik ember segíthet. Mi lesz a regény szereplőinek sorsa, s mi van, mi lesz ezzel az elfuserált teremtett világgal? Van-e "megváltás", s ha igen, kint-é avagy bent? (Van-e a kettő között különbség?) S ha úgy vesszük, az is kérdés: ki kit vált meg ebben a történetben? - Zsámboki Mária

Osztojkán Béla - Nincs ​itthon az Isten
A ​szamosi hid közepén ördög lakik. Aki itt át akar kelni, annak útját állja, rávicsorog és megkérdezi: "Honnan jöttél? Hová mész? Kik az ellenségeid?" Csak látszólag egyszerű kérdések ezek. Hogyan is tudna rá válaszolni Viktória? Férje börtönben, hasában gyerek az undorito nyomoréktól, aki pénzt adott szolgálataiért. Pénzt, amin kisleányainak-kisfiainak vehetett kenyeret, zsirt, tüzelőt, füzetet... S mit mondhatna Gereben Béla, aki anyjával, a halállal lakik egy fedél alatt? S honnan jön Jokim, akinek "nagyon fájhat már ezen a világon minden, ha kész bolygó lélekké varázsolódni", és hová megy vele meg barátjával a gyertyafényekkel kivilágitott szekér? S ha Istenke, a "földből jóformán ki sem látszó, apró cigány ember" tudná, kik az ellenségei - nem kellene álmában héjamadár-tisztivelőkkel vitatkoznia. Az Osztojkán Béla karakterisztikus elbeszéléseiből kirajzolódó világ - hihetők: "balladisztikus", "szürreális", "misztikus". Pedig "reális" közeg ez, a benne élő - ábrázolt - alakok mindennapjainak épp "földhözragadtságáról" szól.

Szentkuthy Miklós - Doktor ​Haydn
Szentkuthy ​Miklós 1957 és 1967 között öt életrajzi fantáziát írt ("Divertimento" W. A. Mozartról, "Saturnus fia" A. Dürerről, "Arc és álarc" J. W. Goethe-ről, ,"Doktor Haydn" J. Haydnről és G. F. Händel). Az öt művész életrajzának semmi köze az ún. ,"biographie romancée", regényes életrajz stílusához és felfogásához. Ezek inkább elmélkedések öt művész életéről, és annak demonstrációja, hogy a szerző milyen kapcsolatban van a zenével, a festészettel és az irodalommal: a regényszerű pittoreszk és a filozófiai elmélkedés polifóniájában. A szerző azért választotta ezt az öt művészt, mert a velük érzett lelki rokonságot és a karakterbeli analógiát akarta felszínre hozni ezekben a regényekben. Az öt életrajz közül a centenáriumra tekintettel most a Doktor Haydn című munkáját adjuk újra közre.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (9)

Covers_172954
Tangó Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Tangó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Osztojkán Béla - Nincs ​itthon az Isten
A ​szamosi hid közepén ördög lakik. Aki itt át akar kelni, annak útját állja, rávicsorog és megkérdezi: "Honnan jöttél? Hová mész? Kik az ellenségeid?" Csak látszólag egyszerű kérdések ezek. Hogyan is tudna rá válaszolni Viktória? Férje börtönben, hasában gyerek az undorito nyomoréktól, aki pénzt adott szolgálataiért. Pénzt, amin kisleányainak-kisfiainak vehetett kenyeret, zsirt, tüzelőt, füzetet... S mit mondhatna Gereben Béla, aki anyjával, a halállal lakik egy fedél alatt? S honnan jön Jokim, akinek "nagyon fájhat már ezen a világon minden, ha kész bolygó lélekké varázsolódni", és hová megy vele meg barátjával a gyertyafényekkel kivilágitott szekér? S ha Istenke, a "földből jóformán ki sem látszó, apró cigány ember" tudná, kik az ellenségei - nem kellene álmában héjamadár-tisztivelőkkel vitatkoznia. Az Osztojkán Béla karakterisztikus elbeszéléseiből kirajzolódó világ - hihetők: "balladisztikus", "szürreális", "misztikus". Pedig "reális" közeg ez, a benne élő - ábrázolt - alakok mindennapjainak épp "földhözragadtságáról" szól.

Karel Čapek - Abszolútum-gyár
"Bondy, ​a Karburátorom óriási dolog. Műszaki és társadalmi szempontból átalakítja a világot; végtelenül olcsóvá teszi a termelést; megszünteti a nyomort és az éhséget; egyszer majd a fagyhaláltól is megmenti bolygónkat. Másrészt viszont melléktermékként Istent zúdítja a világra. Könyörgök, Bondy, ne becsüld ezt alá; mi nem szoktuk meg, hogy a tényleges Istennel számoljunk; nem tudjuk, hogy jelenléte mit idézhet elő - például kulturális téren, erkölcsi téren és így tovább. Barátom, itt az emberi civilizációról van szó!" Így próbálja Marek mérnök lebeszélni G. H. Bondyt, a nagy gyárost és üzleti vállalkozót. Hiába. Bondy megvásárolja a találmányt, és gyártani kezdi a csodálatos teljesítményű "karburátorokat", s ezzel valóban a világra szabadítja az "abszolútumot", az Istent. Hogy ebből mekkora bonyodalmak támadnak, s végül mekkora világfelfordulás, azt ilyen szellemes és szórakoztató formában csak Čapek írhatta meg, műfaji kötöttségeknek fittyet hányva, humort, iróniát, szatírát, paródiát szertelen kötetlenséggel vegyítve, úgy, ahogy arra talál csak egy fiatal, de az írásnak immár minden csínját-bínját ismerő író merészkedhet. Ez volt az első regénye.

Zádor András - Karel ​Čapek
„Az ​a körülmény, hogy Zádor András személyesen ismerte Capeket, többször találkozott vele, segíti őt abban, hogy érzékeltesse az író egyéniségét, a tanú hitelességével számoljon be. Zádor András könyvét haszonnal forgathatja mindenki, aki érdeklődik századunk irodalma, Capek kivételes írói teljesítménye iránt”

Josef Čapek - Karel Čapek - Két ​komédia
A ​Csavargó, aki a szerelemnek élő lepkék, majd az életüket a családnak, vagyongyűjtésnek szentelő bogarak, s végül a Közösséget vakon szolgáló militarista hangyák világába kerül, egyre döbbentebben tapasztalja, hogy a leg-ocsmányabb emberi tulajdonságokkal került valójában szembe. A Capek fivérek 1921-ben írt komédiája, A rovarok életéből annak idején nagy sikert és nagy vihart aratott, annyira, hogy a darab harmadik kiadásában Előszóban kellett védekezniük a szerzőknek a pesszimizmus vádja ellen, joggal kérdezve : miért volna pesszimizmus a leghitványabb emberi tulajdonságok ki-pellengérezése? Ádám, a tagadás ágyújával elpusztítja a rosszul sikerült világot, ám amikor neki kell hozzálátnia a jobb világ megteremtéséhez, rendre minden tevékenységével kudarcot vall, s az ő világa még rosszabb, mint a régi volt, s ráadásul végül saját teremtményei ellene fordulnak, s ő a legszívesebben elpusztítaná művét. Az Adám, a világteremtő, amelyet 1927-ben írtak a Capek fivérek, már jóval kisebb sikert aratott, a kritika - megint csak nem minden félreértések nélkül - általában elutasító volt. Ma, ha a darabot nem is sorolhatjuk K. Capek, illetve a Capek fivérek legjobban sikerült művei közé, de a korabeli elfogultságoktól mentesen, a fivérek helyen, akik ennek a komédiának az esetében már nem védekeztek a vádak ellen, felhívhatnánk a figyelmet arra, hogy jóllehet a darab minden részében nem is egyértelmű, az kétségtelennek látszik, hogy nem általában a forradalom ellen, hanem csak a puszta negációnál tovább nem jutó anarchikus mozgalmak ellen született. A kötet azzal, hogy a Capek fivérek közösen írt darabjait is hozzáférhetővé teszi a magyar olvasók számára, régi adósságot törleszt közvetlenül kapcsolódva az 1974-ben megjelent Karel Capek három színművét tartalmazó kötethez.

Mándy Iván - Lány ​az uszodából
A ​kötet huszonkét novellája a mai magyar próza egyik legegyénibb hangú mesterének életművébe nyújt betekintést. A néhol drámai, de legtöbbször ironikusan vagy szorongatóan költői elbeszélések hősei egyszerű emberek: bérkocsisok, felszolgálónők, kültelki vagányok, árusok, ügynökök, vásott suhancok. S ha feltűnik is közöttük néhány "intellektuálisabb" figura - Zsámboky János író és néhány kartársa -, az ő történeteikben is éppúgy a hétköznapiság levegője leng, mint a Teleki téri legendákban, novellákban. A frisebb elbeszélések igazi hősei pedig az emlékek: a múlt, amely többnyire szomorú és reménytelen volt, s felejthetetlenként megőrzött pillanatait is legtöbbször csak utólag teremtette meg a képzelet és az önvédő hazugság. E kitalált, átlényegített pillanatok azonban hamisságukban is megejtőek és varázsosak, mert az élet furcsa, éltető és élni segítő költészete testesül meg bennük.

Esterházy Péter - Hrabal ​könyve
Az ​Úristen leküldi két angyalát a földre - akadályozzanak meg egy angyalcsinálást. Csocsó és Balázska emberi formában, állami rendszámú Ladában riogatja a környék lakóit. (Kelet-európai paranoia: az ember azt képzeli, üldözik - és tényleg üldözik.) Az író eközben mesterségével viaskodik: ezúttal egy másik kelet-európai író, Hrabal a tárgy. ("Mint két tojás, úgy különböztek.") Anna, az író felesége nem viaskodik a történtekkel, hanem éli őket. Beleszeret a cseh kollégába, megosztja vele gondolatait és történeteit. (A csaknem egészen közös Duna-táji sorsot, ezt a formás rémdrámát csakúgy, mint kétségeit afelől, világra akarja-e hozni negyedik gyermekét.) Az úristen pedig - aki epikus természetű, de van érzéke a drámai fordulatok iránt - walkie-talkie-n irányítaná az eseményeket. Bár mint köztudott: a Teremtő mindenható, de ember fájdalmán mégis csak a másik ember segíthet. Mi lesz a regény szereplőinek sorsa, s mi van, mi lesz ezzel az elfuserált teremtett világgal? Van-e "megváltás", s ha igen, kint-é avagy bent? (Van-e a kettő között különbség?) S ha úgy vesszük, az is kérdés: ki kit vált meg ebben a történetben? - Zsámboki Mária

Samuel Beckett - Murphy
„A ​kontrolltábla másnap reggel jelezte Bomnak, miszerint a hipomániást 20 órától kezdve hajnali 4 óráig rendszeres, tízperces időközökben látogatták, utána vagy egy óra hosszat egyáltalán nem, majd egy percen belül hatszor, s aztán megint nem. A látogatásoknak ez az addig még sosem tapasztalt egymásutánisága olyan tartós hatást tett Bomra, mely halála napjáig nem szűnt meg többé elméjét homályosítani. Úgy értelmezte a dolgot, hogy Murphy megőrült, sőt egészen annak megállapításáig merészkedett el, miszerint ez őt nem is lepi meg különösképpen. Ezzel talán az volt a célja, hogy osztálya tekintélyét mentse valamiképpen; saját lelkét azonban egyáltalán nem tudta megnyugtatni. És a Malasztos Magdaléna Mélakórház még ma is részvét, gúny, megvetés és egy kicsinyke félelem vegyülékével emlékezik Murphyre, arra az ápolóra, aki duzzadó vitorlákkal hajózott ki a téboly vizeire. Ez nem vigasz a számára. Nincs is szüksége vigaszra. Mr. Endon természetesen visszatért cellájába. Mr. Endon számára semmit nem jelentett, ha kezét megakadályozták királya helyretételében vagy abban, hogy egy hipomániás cellájában újra meggyújtsa a villanyt. Mr. Endon boldogságának egy részét jelentette az, hogy nincs kiszolgáltatva kezeknek: sem másokénak, sem a magáénak. Murphy berakosgatta a bábukat a dobozba, lehúzta Mr. Endonról a háziköntöst, papucsot, és ágyba bugyolálta. Mr. Endon hanyatt dőlt, és szemét valami végtelen messzire szegezte, talán ama híres hangyára, mely egy légmentes világ egén látható. Murphy letérdelt az alacsony ágy mellé, két kezébe fogta Mr. Endon fejét, a szemeit arra kényszerítette, hogy az ő szemébe nézzenek, vagy helyesebben: saját szemeit kényszerítette, nézzenek Mr. Endonéba a levegő keskeny kis szakadékán, a tenyérnyi szélességű levegősávon keresztül. Murphy gyakran vizsgálgatta már Mr. Endon szemeit, de még soha nem ilyen közelről és ilyen hosszasan, mint most.”


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók