Csepregi Ildikó

Gerald Durrell - Léghajóval ​a világ körül
A ​tizenöt éves Emma Dollybuttnak és tizenkét éves ikeröccseinek, Ivánnak és Konrádnak az a szerencséje, hogy Gerry nagybácsikájuk kísértetiesen hasonlít Gerald Durrellre. Vessünk egyetlen pillantást a könyv rajzaira, és magunk is meggyőződhetünk erről a kedvező körülményről. Elég az hozzá, hogy Gerry bácsi betoppan Dollybutték kertjébe (feltéve, hogy jogosan nevezzük egy léghajó landolását betoppanásnak), és magával viszi a három gyereket, hogy felkutassák Gerry bátyját, aki két éve indult el afrikai tanulmányútra, s azóta nem adott hírt magáról. A föld körüli hajsza Angliában ér véget, mert az expedíció fáziskésése miatt az üldözöttet csak a Dollybutt-házban sikerül utolérni. Gerry nagybácsi és Gerald Durrell, a biológus szépíró rengeteg érdekes tudnivalót lop a fordulatos, izgalmas, humorosan előadott történetbe, és nemigen létezik gyerek, aki ne a Durrell-módszert választaná ismeretszerzésre, ha igazából választhat. A grafikus Graham Percy egyenrangú társa Gerald Durrellnek a történet és Gerald Durrell ábrázolásában is.

Mérő László - Új ​észjárások
Miben ​rejlik a racionális gondolkodás ereje, és mik a korlátai, amelyek szükségessé teszik az okosság más formáinak a fennmaradását is? A racionális gondolkodás erejének és korlátinak megismerése segít saját gondolkodásunk mélyebb megértésében, valamint nyitottabbá tesz a mienktől eltérő gondolkodásmódok iránt. Bár a könyvebn van szó tudományról, ismeretet is terjeszt talán, mégsem tudományos ismeretterjesztő mű. Szellemi kalandot ígérő és gondolkodásra késztető, ugyanakkor szórakoztató olvasnivaló. Ez a könyv a nagy sikerű Észjárások című könyv újraírt változata, a szöveg mintegy fele teljesen új. Az újraírt könyvet, miután a szerző korábbi Mindenki másképp egyforma című könyve 1999-ben elnyerte az "Év tudományos könyve Németországban" díjak egyikét, 2002-ben kiadják az Egyesült Államokban és Németországban is.

David C. Korten - Gyilkos ​vagy humánus gazdaság?
A ​jelenlegi globális pénzügyi-gazdasági rendszerünk megöl bennünket - állapítja meg Korten. A pénzvilág bankjainak szerencsejátékosai fantomgazdagságot hoznak létre, amely mögött nincs valós munka, igazi teljesítmény. Ugyanakkor a pénzvilág által diktált állandó növekedési kényszer rombolja a környezetünket, tönkreteszi a természetet és gyorsuló mértékben zsigereli ki a természeti erőforrásokat. A szerző az elemzésen és a kritikán túl felvázolja a helyi, emberközpontú gazdaság felépítését, és 12 pontban foglalja össze a 'nagy fordulat' programját. Végül történelmi példákkal mutatja be, hogy van remény: képesek vagyunk a jelenleginél lényegesen jobb gazdaság és társadalom megalkotására.

Frojimovics Kinga - Komoróczy Géza - Pusztai Viktória - Strbik Andrea - A ​zsidó Budapest I-II.
Budapestnek ​a zsidó arculatáról írunk; mondhatjuk úgy is: a zsidó Budapestről. Persze, a magyar fővárosnak ez csak az egyik arca, hiszen van római katolikus és görög katolikus Budapest, van evangélikus, református, van német (sváb), rác (vagy: szerb), cigány, néhányan tudják, hogy volt, s talán még mindig van, görög Budapest is. Otthona az ittlakónak, ide húzódónak - ha nem is mindig barátságos otthon. Mi a zsidó emlékekről írunk, a budai, óbudai, pesti zsidóság történetéről: letűnt és jelenvaló zsidó életről, mely szerves része, emlékbelí és valóságos része a mai város életének. S írunk magáról a zsidó életről, szertartásokról és hétköznapokról, melyek Budapesten is ugyanolyanok, mint bárhol másutt a zsidó diaszpórában, vagy nagyon hasonlók. Nem útikalauzt akarunk adni, s nem vállalkozunk a történelmi folyamatok összefüggő ábrázolására sem. A városnak csak azokról a részeiről beszélünk, amelyekhez zsidó történet fűződik: magyarországi zsidó történelem. A történelemből pedig főként azt próbáljuk meg bemutatni, ami helyszínhez köthető, amit látni lehet, aminek emlékei megvannak ma is, vagy legalább tudjuk, hol történt; egyszóval azt, ami zsidó történelem itt van, emlék vagy valóság, a mindannyiunkat körülvevő nagyvárosi térben, Budapesten.

Lucien Febvre - Henri-Jean Martin - A ​könyv születése
A ​könyv első kiadása, 1958 óta semmit sem veszített aktualitásából. A francia történetírói iskola, az Annales utolsó generációjához tartozó szerzőpáros olyan művet alkotott, amely lassan fél évszázada a könyvtörténeti tanulmányok alapja. A nagy siker oka, hogy a szerzők a nyomtatott könyv történetének első három évszázadáról korszakukat megelőző szemlélettel írtak. Nem egyszerűen a könyveket magukat vették kézbe, hanem az előállítás, a kereskedés, az olvasás történetére vonatkozó levéltári forrásokat (összeírások, gazdasági iratok, levelezések, naplók stb.) velük együtt vallatták. A könyv gazdaságtörténetének változásait vették alapul (a nyersanyagok, főként a papír története, a technikák változásai, a kereskedelem szerveződése, a nyomdász, a kiadó és a kereskedő feladatának szétválási folyamata). Fontos fejezet tárgyalja a könyves társadalom kialakulásának történetét. A kéziratosságból a nyomtatott világba való átmenetet a szerzők már 1958-ban mediális forradalomként írták le, megelőlegezve ezzel M. McLuhan, E. Eisenstein és M. Giesecke elméletét. Iskolájuk szemléletéhez hűen azonban nem elméletet, hanem történetet írtak. A harmadik kiadáshoz (1999) Henri-Jean Martin tanítványa, Frédéric Barbier írt utószót.

Carla Casagrande - Silvana Vecchio - A ​hét főbűn
A ​hét főbűn máig élő fogalmát a középkorból örököltük. Szinte mindenki hallott már róla, a hét közül legalább néhányat sokan fel tudnak sorolni. Azt azonban, hogy honnan ered, hogyan alakult ki ez a fogalom, és egyáltalán mi volt a célja, hogy milyen szerepet töltött be a középkori kultúrában, általában még a középkori művészet-, irodalom-, vagy művelődéstörténettel foglalkozók sem tudják pontosan. Carla Casagrande és Silvana Vecchio a középkor eszmetörténetének neves kutatói. Könyvük fejezetenként mutatja be az egyes bűnök történetét, a velük kapcsolatos vélemények és álláspontok változását, illetve a különféle vallási gyakorlatokban betöltött szerepüket, de egyben sajátos körképet is ad a középkori társadalomról: a korabeli felfogásnak megfelelően mindegyik bűnt egy-egy társadalmi csoporttal vagy jelenséggel hozza összefüggésbe, és az ezekkel kapcsolatos vélekedésekbe is betekintést enged. Így például az irigység az udvarokhoz és az egyetemekhez kötődik, a restség a szerzetességhez, a fösvénység az uzsorához stb. A bűnök kritikája a kortársak számára ezeknek a társadalmi csoportoknak vagy jelenségeknek a kritikáját is jelentette; a társadalomra való vonatkoztatásuk változásai pedig a mentalitástörténet fontos forrásai. A könyv az írott kultúra alacsonyabb regisztereihez tartozó latin és népnyelvű forrásanyagot éppúgy tekintetbe veszi, mint a szűk értelemben vett filozófiát és teológiát, vagy a középkori irodalom olyan közismert alkotásait, mint az Isteni színjáték vagy a Canterbury mesék.

Anthony A. Long - Hellenisztikus ​filozófia
A ​könyv a görög filozófiának a Nagy Sándor halálától (i. e. 323) a római köztársaság végéig (i. e. 31) tartó korszakában végbement fejlődését vázolja. A hellenizmus korának nevezett három évszázadra a görög kultúrának kelet felé, Nagy Sándor hódításainak irányába tartó óriási terjeszkedése a jellemző. Később a görög kultúra mélyen behatolt a nyugati mediterrán világba(ebben a görögöket leigázó rómaiak működtek közre. A korszak filozófiai tevékenységében azonban mindvégig a görögök játszottak meghatározó szerepet. A hellenisztikus világ legnagyobb hatású gondolkodói a sztoikusok, az epikureusok és a szkeptikusok voltak. Long az ő gondolataiknak, gondolkodói módszereiknek rövid, kritikai elemzésére vállalkozik.

Edmund Burke - Töprengések ​a francia forradalomról
A ​lovagiasság kora a múlté..., s örökre oda Európa dicsősége. Az összes szép illúzió, mely a hatalmat szelíddé, az engedelmességet kötetlenné tette, s harmonizált az élet különböző árnyalataival, s amely finoman beolvasztotta a politikába azokat az érzelmeket, melyek megszépítik a magánemberek társadalmát, s enyhét adják - szertefoszlanak a világosság és az értelem új, hódító birodalmától... Egészítsük ki, ha úgy tetszik, de tartsuk meg, amit őseink ránk hagytak, s a brit alkotmány szilárd talaján állva elégedjünk meg azzal, hogy megcsodáljuk, de ne próbáljuk meg követni a francia aeronautákat kétségbeesett repülésükben. A brit konzervativizmus klasszikus művének első magyar kiadása.

Marcus Tullius Cicero - Sextus Empiricus - Antik ​szkepticizmus
Amikor ​Apellész lovat festve utánozni kívánta a ló verítékét, nem járt sikerrel - úgyhogy lemondva erről, a szivacsot, melybe az ecsetjéről lecsöppent festéket törölte, hozzávágta a képhez. Az odacsapódó szivacs nyoma azután éppen a ló verítékét mintázta. Hasonlóképpen a szkeptikusok is azt remélték, hogy zavartalan lelkiállapothoz jutnak, ha döntenek a jelenségekben és a gondolatokban rejlő rendezetlenségek kérdéseiben - mivel azonban erre nem voltak képesek, az ítélet felfüggesztéséhez folyamodtak. De midőn ítéletüket felfüggesztették, - mintegy véletlenül - a zavartalan lelkiállapot is melléjük szegődött, mint testhez az árnyék. Kötetünkben először olvashatók magyarul az antik szkeptikus gondolkodás alapszövegei.

Geoffrey Stephen Kirk - John Earle Raven - Malcolm Schofield - A ​preszókratikus filozófusok
Ezt ​a könyvet elsősorban azoknak szánjuk, akik nem csupán alkalmi érdeklődést éreznek a korai görög gondolkodás története iránt. Ám... az volt a szándékunk, hogy hasznára váljék azoknak is, akik úgy tanulmányozzák a filozófia vagy a tudomány történetét, hogy korábban nem tettek szert ismeretekre e fontos és elragadó területen.

Leo Strauss - Joseph Cropsey - A ​politikai filozófia története I-II.
A ​nagyszabású összeállítás - melynek kis részét Strauss írta, nagyobb részét tanítványai és munkatársai - közel két és fél ezer esztendő politikatudományát, Thuküdidésztől Heideggerig közel negyven gondolkodó eszméit öleli fel.

René Descartes - Elmélkedések ​az első filozófiáról
Beláttam, ​hogy egyszer az életben gyökerestül föl kell forgatnom... s újra kell kezdenem mindent, ha arra törekszem, hogy egyszer még valami szilárdat és maradandót hozzak létre... Fölteszem tehát, hogy mindaz amit látok, hamis. Nem hiszem el, hogy valaha is létezett volna bármi azok közül, amiket a csalóka emlékezet megjelenít. Nincs semmiféle érzékszervem . A test, az alak, a kiterjedés, a mozgás,a hely - mindez csupa kiméra. De hát akkor mi marad igaz? Talán csak az az egy, hogy semmi sem bizonyos...