Ajax-loader

Kovács Márk

Rate_positive 18 Rate_neutral 1 Rate_negative 0

2245 napja velünk van 4 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-1 Rukkaracsony_300 Santa_300 Badge-jomunkas Badge-onkentes

Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.


Covers_49004
elérhető
2

Pierre Corneille - Cid
1636-ban ​volt a Cid bemutatója. A szerzőt viharos ünneplésben részesítették. Richelieu, a vaskezű kardinális, aki a politikai dicsőség mellett drámaírói babérokra is vágyott, féltékenységében ingerült támadást indított Corneille ellen. Sikertelenül! A közönség az Akadémia hivatalos becsmérlése ellenére megérezte, hogy a darab remekmű; és a francia nép mind a mai napig ünnepli, nemzeti drámájának tartja. Joggal! Hiszen nemcsak a színpadi mű ragyogó szerkezete, az erkölcsi erő megrendítő ábrázolása, a nagyszerűen épített monológok ékesszólása ragad meg mindenkit, hanem lángra lobbantja a nézőben vagy olvasóban a hazaszeretet nemes érzését is. Ezzel lelkesítette magát a francia öntudat történelme nehéz éveiben, úgy, ahogyan népünk is akkor köszöntötte a legdübörgőbb tapssal a Bánk bán-t, amikor függetlenségét fenyegette veszély.

Jean-Marc Ligny - A ​jövőbe tévedt utas
Honnan ​jön az űrhajón érkező különös férfi, és főként hol, milyen bolygón ér földet? Hamarosan tapasztalnia kell, hogy szörnyű törvények uralkodnak itt! Egy tigris karmai közül megmenti az istenek áldozatául szánt kisfiút, és ezzel magára uszítja a bennszülöttek haragját Menekülésre kényszerül, míg végül sok kaland után megtalálja a vérengző szörnyek földjén megfeneklett űrhajóját, és felismeri, hogy hová érkezett.

Bartus László - Jobb ​magyarok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Konrád György - A ​látogató
"Orvos ​nincs beteg, bíró nincs vádlott, pap nincsen hívő nélkül, mesterségük tárgyaként a másik emberre hajló szakmák körül egymással összenőtt szerepkettősök alakulnak ki, melyeknek egyikét évtizedeken át ugyanaz a személy, párját viszont mindig másvalaki játssza. Könyvem egy ilyen szereppáros regénye, állandó tagját - a szöveg első személyben szóló alanyát - tekintsük egy gyámhatóság képviselőjének, aki az emberi kudarcoknak, a társadalmi együttélés üzemzavarainak, a normáinktól eltérő viselkedésmódoknak főképpen azzal a megszabott körével áll szemben mint anyagával, amelyek gyerekeket sújtanak. Ügyei - emberi sorsok és kapcsolatok rövidebb-tartósabb csődjei - meglehetős bőséggel és bizonyos statisztikai állandósággal újratermelődnek. A szereppár másik tagja tehát folyvást arcot cserél, mégis fájdalmasan ismerős. A regény beszélője egy zsúfolt munkanap lehetséges színhelyein végigmenetelve, rögzítve, amit épp abban a pillanatban, s értelmezve, amit általában csinál, megpróbálja némiképp világosabbá tenni helyzetének megszüntethetetlen konfliktusát: a személyes és a személytelen szolidaritás, morál és gyakorlat ütközéseit, végül is az én és a másik ember kapcsolatának néhány - számára fontos - elemét. Arcok és tárgyak, emlékek és lehetőségek járulnak közben elé, s nem tér ki a kísértés elől, hogy amennyire csak tud, odafigyeljen rájuk. Konrád György"

Kollekciók