Ajax-loader

Lukács Barbara

Rate_positive 0 Rate_neutral 0 Rate_negative 0

3230 napja velünk van 2193 napja láttuk utoljára 2275 napja hibernálva van

Badge-stoppos-1 Badge-jomunkas Badge-onkentes

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (40)

Publius Ovidius Naso - Átváltozások
Az ​Átváltozások a nagy római kötőnek legjelentősebb - a görög-római mitológiát gazdagon átfogó és felvonultató - műve. A tizenöt könyvre felosztott költemény-ciklusban minden olyan mítosz szerepel, amely az antikvitásban eleven és kedvelt volt, és amelyet a mi műveltségünk részévé nem utolsósorban éppen Ovidius és éppen ez a munkája tett. Az Átváltozások lapjain a költészetet élvező és a mítoszok iránt érdeklődő mai olvasó számos olyan történettel találkozik, amelyek iskolai élményei vagy más olvasmányai során lépten-nyomon előfordulnak. Virtuozitása, erőteljes és ízléses erotikája mellett tárgyi gazdagsága is növeli varázsát. Az eredetmondákat, az égi és földi szerelmes történeteket Ovidius lebilincselő elbeszélő és lírai erővel fűzi egységes, és két évezreden keresztül mindmáig joggal népszerű, játszva tanító és gyönyörködtető olvasmánnyá.

Art Spiegelman - A ​teljes Maus
"Ezek ​nem emberek!" Ha ez a gyűlölettel átitatott mondat egy állam ideológiájává válik, az minden esetben világméretű tragédiához vezet. A náci Németországban a goebbelsi propaganda elhitette az emberekkel, hogy bizonyos embertársaik alsóbbrendűek, akiket el kell pusztítani. E szörnyűséges, egész Európát érintő történelmi bűntett áldozatainak állít emléket Art Spiegelman Pulitzer-díjas képregénye, a _Maus_. A szereplők antropomorf állatok: egérfejű zsidók, macskafejű németek és kutyafejű amerikaiak. Az ő sorsukon keresztül ismerjük meg a holokauszt megrázó eseményeit és következményeit. A történet gerincét Spiegelman lengyel származású apjának magnószalagra rögzített visszaemlékezései alkotják, így a _Maus_ fikciós, önéletrajzi és dokumentumkötet egyben. Műfajteremtő, egyetemes érvényű irodalmi alkotás egy szégyenletes korszakról, mely nem merülhet feledésbe. Art Spiegelman képregényrajzoló, -író, szerkesztő. A _Maus_ eredetileg folytatásokban jelent meg az általa alapított Raw magazinban. Bár munkásságát a képregényes közösség már jóval előbb elismerte, a neve azután vált világszerte ismertté, hogy a _Maus_ 1992-ben - a képregény-irodalomban elsőként - Pulitzer-díjat kapott. Az eredetileg két kötetben, majd gyűjteményes formában is megjelent művet azóta több mint 30 nyelvre fordították le.

Ismeretlen szerző - Félmeztelen ​múzsa / Half-naked Muse
A ​kötetben kortárs amerikai költők verseit ismerhetjük meg.

Veiszer Alinda - Záróra
Néhány ​villanás egy eltűnésre hajlamos műfajból: egy tévéműsorból. Több mint félezren ültek már a Veiszer Alindával szemközti székben ötven, többnyire megrázóan rövidnek tűnő percig azért, hogy pályájukról, életükről, reményeikről és kudarcaikról beszélgessenek valakivel, akiről nem tudtak sokkal többet, mint azt, hogy érdeklődik utánuk. Gondolkodók, tudósok, művészek, sportolók, egyszóval a magyar közélet kiválóságai szólalnak meg a válogatásban, mely izgalmas és gondolatébresztő keresztmetszetet nyújt Veiszer Alinda műsoráról. A kötetben olvasható beszélgetések interjúalanyai: Rófusz Ferenc, Garas Dezső, Freund Tamás, Pogány Judit, Nádasdy Ádám, Járai Zsigmond, Szász János, S. Hegyi Lucia, Jankovics Marcell, Snétberger Ferenc, Jókai Anna, Benedek Miklós, Pálinkás József, Sebestyén Júlia, Almási Tamás, Gyurgyák János, Hacki Tamás, Anisits Ferenc, Bereményi Géza, Melocco Miklós, Oplatka András, Bányai Éva, Schwajda György, Haumann Péter, Ferber Katalin, Skardelli György, Bán János, Tulassay Tivadar, Stohl András, Vitray Tamás. Veiszer Alinda ötödik éve vezeti az m2-n késői időpontban sugárzott Záróra című műsort. Eddig hatszáz beszélgetést készített a magyar társadalom, kultúra, tudomány, sport meghatározó szereplőivel. Nevéhez fűződik a Miért? - műsor a történelemről című sorozat, valamint a Nyugat 100 vetélkedő és a Radnóti 100 ismeretterjesztő sorozat is. Kulturális-közéleti újságírói pályáját a Kultúrházban kezdte hét évvel ezelőtt. Azóta számtalan kerekasztal-beszélgetés, közönségtalálkozó és rendezvény házigazdája. Munkáját több díjjal is elismerték, így a Nők a médiában, a Prima Junior, a Story Érték, a Bossányi Katalin-, valamint a Kovácsi-díj tulajdonosa. 2010-ben Magyar Sajtó kategóriában a Prima Primissima Díj jelöltje.

Virginia Woolf - A ​pille halála
Virginia ​Woolf kritikusként kezdte irodalmi pályafutását, és az esszé műfaja - ez a nagyon rugalmas és Angliában kiváltképpen népszerű műfaj, amelybe a majdnem novellától a tárgyszerű kritikáig, sőt a tudományos értekezésig minden belefér - állandó társa volt a regényírónak: esszékben készült fel szellemileg egy-egy regénye megírására, és esszékben pihente ki a megírás fáradalmait, nem utolsósorban pedig esszékben csapódtak le az állandó olvasás élményei. Mert Woolf szenvedélyesen olvasott, és még írók közt is egészen kivételes érzékenysége volt a befogadásra, és érzéke arra, hogy élményeit megossza másokkal. De nem csak érzékeny volt, hanem hallatlanul okos is. Néhány - kötetünkben is szereplő - írás a modern regény legfontosabb elméleti dokumentumai közé tartozik. A szerteágazó anyagot a kötet válogatója, Bécsy Ágnes négy ciklusba rendezte. Az elsőben hangulatok és benyomások egymásra rétegződésének szépírói eszközöket is jócskán latba vető elemzései kaptak helyet, a második ciklus esszéiben az írónő régi emlékiratok, naplók és levelezések alapján az elmúlt korok mindennapjaiban az életnek azt az állagát és minőségét vizsgálja, amely a műalkotások talaja és háttere, illetve megrajzolja néhány nagy egyéniség portréját. A harmadik csoportba a szó megszokottab értelmében irodalmi tanulmányok kerültek, a negyedik pedig Virginia Woolfnak a modern kor irodalmi és társadalmi kérdéseit feszegető cikkeit, előadásait foglalja magában. De bármi legyen is a téma - egy londoni séta, Montaigne vagy a dolgozó nők egyesülete -, mindenütt ugyanaz a gazdag egyéniség bilincsel le már az első - és az utolsóig a legmagasabb rendű írásművészettel formált - mondatokban, amely a könyvekben is az élet megnyilvánulásait fürkészi csillapíthatatlan kíváncsisággal.

Bedecs László - Mi ​volt a kérdés?
A ​kötet beszélgetései tizenhárom kortárs magyar költő műhelyébe engednek bepillantást. Tizenhárom karakteres személyiség beszél arról, miért ír, miért épp verset ír, mit gondol a saját műveiről, mit gondol önmagáról, a múltjáról, a jelenéről és a jövőjéről. Tizenhárom jeles alkotó mesél arról, mit olvas, kit hallgat, milyen értékeket vall, és hogy érzi magát a mai Magyarországon.

Alice Munro - Egy ​jóravaló nő szerelme
A ​szerelem áll Alice Munro nyolc történetének középpontjában: az, hogy mi mindent meg nem tesznek érte az emberek, hogyan viselkednek, ha megszerzik, akire vágytak, hogyan hagyják, hogy elsodorja őket a szenvedély, és milyen árat kell fizetniük érte. Ahogy már megszoktuk tőle, aprólékosan boncolja az emberi kapcsolatokat, finoman érezteti, milyen bonyolult, érdekes és kiszámíthatatlan az elme működése, és hogy igazabb és árnyaltabb képet kapunk mindarról, ami velünk történt, ha néhány évtized távlatából elemezzük az eseményeket. Hősei: a lányok, a nők és az asszonyok Kanada kisebb és nagyobb szigetein, városaiban titkok, hazugságok és elfojtások között élik mindennapjaikat, próbálják megérteni jelenüket, egykori döntéseiket, melyek következményeit egy életen át viselik. Személyiségük varázsa jórészt abból a bátorságból ered, amellyel képesek őszintén szembenézni a múltjukkal, képesek átélni a változás és az elmúlás érzését, hogy előbb vagy utóbb, így vagy úgy valamiféle derűs nyugalommal megbékéljenek sorsukkal. "Munro történetei a tekintetben is kivételesek, hogy a novella szűk terében teljes sorsokat követnek végig. A hétköznapok nagy krónikása: étkezésről, pénzzavarról, öltözködésről, öregedésről, szexről, gyerekszülésről és nevelésről senki más nem ír úgy, mint ő." A. S. Byatt forrás: www.parkkiado.hu

Arthur C. Danto - A ​közhely színeváltozása
Danto ​a New York-i Columbia Egyetem filozófiaprofesszora, az analitikus filozófia egyik vezetõ képviselõje. Esszéivel, melyeket 1984 óta fõként a The Nation képzõművészeti folyóiratban publikál, elõkelõ helyet vívott ki magának az amerikai művészetkritikában, korunk esztétái között a legalaposabb és egyben a legizgalmasabb gondolkodó. 1981-ben kiadott, és a magyar olvasók számára ebben a kiadásban hozzáférhetõ könyve [The Transfiguration of the Commonplace] a modern képzõművészet értelmezésében kulcsfontosságú esztétikai kategóriák - reprezentáció, műalkotás, művészeti világ, stílus, metafora, kifejezés - fogalmi elemzését nyújtja.

Walter Benjamin - "A ​szirének hallgatása"
Az ​újra aktuálisnak mutatkozó életműből több mint 20 év után jelenik meg magyarul újabb válogatás. Benjamin nyelvfilozófiájára, azaz gondolkodásának középpontjára helyezi a hangsúlyt, többnyire eddig magyarul meg nem jelent írásokat válogatva. A töredékes, ill. túlnyomórészt aforisztikus írásmódot egyedülállóan megújító kisprózai írások mellett válogatást nyújt a kötet Benjamin nagy tanulmánykísérletéből, a Passzázsokból, melyet a "19. sz. őstörténeteként" gondolt el, a történetírás új módszerét keresve. Az élete során elszigetelt, feddhetetlen emlékű gondolkodó legendák övezte alakjához a kötet utolsó részében levelek hoznak közel, bepillantást engedve Benjamin "gondolkodói műhelyébe" is.

Walter Benjamin - One-way ​Street and Other Writings
Walter ​Benjamin - philosopher, essayist, literary and cultural theorist - was one of the most original writers and thinkers of the twentieth century. This new selection brings together Benjamin's major works, including "One-Way Street", his dreamlike, aphoristic observations of urban life in Weimar Germany; "Unpacking My Library", a delightful meditation on book-collecting; the confessional "Hashish in Marseille"; and, "The Work of Art in the Age of Mechanical Reproduction", his seminal essay on how technology changes the way we appreciate art. Also including writings on subjects ranging from Proust to Kafka, violence to surrealism, this is the essential volume on one of the most prescient critical voices of the modern age. It contains: "Unpacking My Library"; "One-Way Street"; "The Work of Art in the Age of Mechanical Reproduction"; "Brief History of Photography"; "Hashish in Marseille"; "On the Critique of Violence"; "The Job of the Translator"; "Surrealism"; "Franz Kafka"; and, "Picturing Proust".

Erika Fischer-Lichte - A ​performativitás esztétikája
Erika ​Fischer-Lichte munkája fogalmi úton, esztétikailag értelmezi a művészet és élet között húzódó határ lebontásának jelenségét, amelyre a legújszerűbb kifejezési formák törekszenek. A kortárs műalkotások megragadásához az 1960-as évek óta elégtelennek bizonyultak a hagyományos esztétika fogalmai. "Művek" helyett ugyanis többnyire olyan "események" jönnek létre, amelyek a befogadás során érvénytelenítik a szubjektum és objektum, illetve anyagiság és jelszerűség között egykor fennálló esztétikai viszonyokat.

Roland Barthes - S/Z
Milyen ​szövegekre vágynék, milyen szövegeket írnék meg (írnék újra), fogadnék el érvényes erőnek világomban? Az értékfelmérés során mindenekelőtt éppen erre az értékre akadunk: arra, amit ma is lehetséges megírni (újraírni) - ezt nevezzük `írhatónak`. Miért az írhatót tekintjük értéknek? Azért, mert az irodalmi munka (az irodalom, mint munka) tétje, hogy az olvasót immár ne a szöveg fogyasztójává, hanem létrehozójává tegye. Irodalmunkat a szöveg előállítója és felhasználója, tulajdonosa és vásárlója, írója és olvasója közötti könyörtelen szakadás jellemzi, s ezt az állapotot az irodalom, mint intézmény tartja fenn. A mai olvasó egyfajta dologtalanságra, intranzitivitásra, egyszóval `komolyságra` kárhoztatott. Ahelyett, hogy maga játszana, ahelyett, hogy a jelentő varázsa megigézhetné, hogy az írás kéjéből részesedne, nem marad számára más, mint soványka szabadsága arra, hogy elfogadja vagy elutasítsa a szöveget: az olvasás nem több mint `népszavazás`.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (7)

Philip K. Dick - Az ​utolsó szimulákrum
A ​HATALOM CSAK EGGYEL OSZTHATÓ. A háború dúlta Földön a sors és a körülmények egy különös csoportot hoznak össze: egy fasisztát, aki államcsínyt tervez, egy zongoristát, aki az elméjével játszik a hangszeren, egy First Ladyt, aki mindent a kezében akar tartani, és az utolsó praktizáló pszichiátert. És miközben a társadalom tetején állók a hatalomért marakodnak, az elnyomott alsó osztály kezd magához térni a kábaságból, egyre többet kérdez, egyre inkább tudatára ébred helyzetének és erejének. Philip K. Dick ebben a regényben is rá jellemző módon időutazásból, pszichoterápiából, telekinézisből, androidokból és neandervölgyi mutánsokból gyúr egy olyan történetet, amelyben összeesküvés összeesküvést ér, és szokás szerint semmi nem az, aminek látszik.

Don DeLillo - Cosmopolis
Eric ​Packer, a fiatal milliárdos egy átlagosnak tűnő áprilisi napon kilép New York-i lakásából, és beszáll a csúcstechnikával és luxuscikkekkel fényűzően berendezett fehér limuzinjába. Ezen a napon két komoly küldetés áll előtte: világrengető spekulációs támadást kell intéznie a japán jen ellen - és el kell jutnia Manhattan túlsó végébe a fodrászához. Ericnek hol az amerikai elnök motoros kísérete, hol egy zenészbálvány temetési menete, hol egy erőszakos politikai tüntetés állja útját. A kocsi kényelmes bőrülésén egymást váltják a látogatók: biztonsági, műszaki és pénzügyi szakértők, sőt Eric menyasszonya és szeretője is, miközben a limuzin az egyre bizonytalanabb jövő felé araszolgat. A könyvből David Cronenberg készített nagyszabású, lehengerlő filmet Robert Pattison és Juliette Binoche főszereplésével.

Mark Crick - Kafka ​levese
Ebből ​a kis kötetből kiderül, milyen lehet Franz Kafkával, Jane Austennel vagy Raymond Chandlerrel vacsorázni. Mark Crick valódi irodalmi "hasbeszélő": tizennégy receptet szólaltat meg a világirodalom leghíresebb íróinak hangján, Homérosztól Irvine Welsh-ig. Szellemes paródiái irodalmi és gasztronómiai értelemben egyaránt ínyenceknek való csemegék. Az olvasónak, aki Crick receptjei alapján süt-főz, bizonyosan nehezére esik majd otthagyni a konyhát, amikor megérkeznek a vendégek.

Feldmár András - Fliegauf Benedek - Van ​élet a halál előtt?
Szerintem ​sokan vagyunk olyanok, akik azért imádkozunk, hogy legyen valami szenvedélyünk. Az élet semmit sem ér szenvedély nélkül... A pszichoterápia is szenvedély, nem? Az ember belemegy, ajvé, és akkor meg akar szabadulni tőle, azt akarja, hogy legyen vége. A szanszkritban az a szó, amely a házasságot jelenti, pontosan ugyanaz a szó, amely a halált is jelenti. Tehát meghalni és megházasodni: ugyanaz a szó. Miért? Mert hogyha nem akar az ember meghalni, akkor ne házasodjon meg. Hogyha nem akar úgy meghalni, aki volt. Ha valóban valakivel együtt akarok élni, akkor az egyedülálló létemnek meg kell halnia, és újraszületik valaki belőlem, aki egy része valami nagyobbnak, mint ami én vagyok. Szerintem a depressziónak a legfőbb oka az, hogy valaki egy szép napon rájön arra, hogy egész életében szerepeket játszott. Halvány gőze sincs arról, hogy ő tulajdonképpen ki valójában, de nem akar többé szerepet játszani, és nem tudja, hogy akkor mit csináljon. Ez a depresszió. Nem kémiai dolog, egzisztenciális dolog. Amire kérni szeretnélek titeket, az, hogy senkinek se higgyetek el semmit! A szerző

Feldmár András - Feldmár ​mesél
Egy ​terapeutának és szerintem mindenkinek - a legfontosabb dolog arra rájönni, hogy a másik végtelenül másik. Tehát nemcsak úgy, hogy nem olyan, mint én vagyok, hanem azt se lehet tulajdonképpen feltételezni, hogy megértem a másikat. Mert mit jelent megérteni a másikat? Az, hogy én megértelek téged, azt jelenti, hogy beskatulyázlak a már meglévő gondolataimba. De lehetséges, hogy még a színek, amiket te látsz, azok sem ugyanazok a színek, amiket én látok. Nagyon megrázó felfedezés, de szerintem igaz. Hát akkor én mit csinálok? Nagyon prózainak hangzik, de én csak próbálok együtt lenni a másikkal. Majdnem úgy, mintha egy tigrissel lennék egy ketrecben. A tigrissel is próbálnék együtt lenni. Megérteni a tigrist? Én nem próbálnám megérteni a tigrist, azt nem lehet. Viszont lehet a tigrissel játszani, vagy lehet a tigrissel birkózni, vagy lehet a tigris által meghalni... Feldmár András ebben a könyvében negyven év tapasztalatából merítve mesél el eseteket, terápiás történeteket.

D%c3%b6w_cs%c3%b3ti0087
elérhető
18

William Wharton - Madárka
Madárkát, ​a Philadelphia külvárosában élő kamasz fiút eleinte a galambok érdeklik, tőlük akarja ellesni a repülés tudományát. Amikor azonban barátjával, Allal fölmászik egy gáztartály tetejére, és onnan "lerepülve" kis híján halálra zúzza magát, apja elégeti a galambdúcot, és ezzel véget vet fia "galambkorszakának". Madárka ekkor a kanári életét kezdi tanulmányozni, s miközben Al érdeklődése a testedzés, a sport, a lányok felé fordul, ő kitart a madártenyésztés és nagy álma, a repülés mellett. Álma úgy lesz valósággá, hogy a valóság lesz álommá: Madárka oly bensőséges kapcsolatba került parányi védenceivel, hogy köztük találja meg a család védett melegét, sőt a szerelemnek, a beteljesülésnek, az utódok nemzésének és útra bocsátásának, a szabadságnak, a teljes életnek örömét, madárrá válik maga is. A valóság azonban nem kevésbé makacs,mint az álom. Madárka az emberi világban elmegyógyintézetbe kerül. Itt találkozik vele újra gyerekkori barátja, Al, a II. világháború európai hadszínteréről sebesülten hazatért "hős", aki harctéri élményeinek hatására újraértékeli magában az őrültség és az épelméjűség fogalmát, hogy a regény végén a madár-létét feladó s éppen ezzel megőrző Madárkával együtt repüljön ki a "kakukkfészekből".

Omar Khajjám - Rubáiját
Omar ​Khajjám verseinek a bor és a szerelem az állandóan visszatérő motívumai, szinte valamennyi négysorosa, Rubái-ja buzdítás az életörömre, lázadás a vaksors esztelen kegyetlensége ellen. A mennyei Fazekas, aki összetöri alkotásait, a földi fazekasmester, aki királyok porából gyúrja fazekát, a rózsa lehulló szirma, az ifjúság elmúlása egyetlen megoldást sugall számára: "igyál! igyál! - holnap holt ajakad a föld alól kupát hiába kér!" Szabó Lőrinc három ízben fordította le - Fitzgerald angol átköltése nyomán - a XII. század nagy perzsa költőjének négysorosait. Az első változat 1920-ban jelent meg: lendületes, tekintélyeket nem ismerő, virtuóz formakezelésű szabad átültetés. A második változat tíz évvel későbbről származik, és 1965-ig mindössze egyszer, néhány példányban, kézirat gyanánt került kiadásra. Kötetünk ezt a fordítást tartalmazza - nemcsak irodalmi különlegessége miatt, hanem azért is, mert ez közelíti meg legjobban a perzsa eredeti hangvételét és szellemét. Az utolsó - 1943-ban megjelent - változat hangulatilag is Fitzgerald angol szövegét követi. Kötetünket Szász Endre külföldi kiállításokon is nagy sikert aratott rajzai díszítik.


Sikeres happolások

A felhasználónak még nincs egyetlen lezárult happolása sem.


Saját könyvtárban

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Saját könyvtár


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók