Ajax-loader

Kerekes Sándor

Rate_positive 271 Rate_neutral 12 Rate_negative 1

552 napja velünk van ma itt járt

Badge-feltolto-500 Badge-feltolto-50 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.


Karinthy Frigyes - Én ​és énke
Énkét ​jól ismeri minden fiatal. Vagy Karinthy nyomán felfedezi magában. Karinthy korántsem azért írta meg csupán, hogy nevessünk rajta, hogy élvezzük páratlan humorát. Azért írta meg, mert a dolgok kettős arculatát, színét és visszáját egyszerre látta, és nem állta meg, hogy a világ ellentmondásait ne láttassa. Humorának, konvencióknak be nem hódoló szemléletének ez a forrása. Ez a fiatalokéval oly rokon gondolkozásmód. Ezért is tudtunk egybegyűjteni humoros karcolataiból egy kis könyvre való a tizenévesek számára, jobbára a 14 éven felülieknek. Voltaképpen ezek Karinthy Énkéjének a vallomásai, titkos magánbeszédei. Gondolati mélységüket, mulattató elmemozgásukat híven szolgálja Réber László rajzainak rejtett, elegáns szellemessége.

Barnás Ferenc - Az ​élősködő
Az ​élősködő története valójában magának az elbeszélőnek a gyötrődéséről és önelvesztéséről szól, és azt a vélekedést cáfolja, hogy a szenvedést s a halállal szembenézést bárki elmulaszthatja. A látomások és jelenések, képzelgések és álmok a regény nem mindennapi nyelvi ereje folytán válnak félelmetesen emlékezetessé" – írja Szegedy-Maszák Mihály a könyvről. "Erotikus kalandok sorozata a regény, amely kitűnő indulással, egy kiskamasznak a kórház iránti olthatatlan szeretetével kezdõdik. Ez a kisfiú, a későbbi felnőtt elbeszélő képes betegségeket szimulálni azért, hogy újra és újra kórházba kerüljön. Ott kezdi kiélni parazita, élősködő természetét, ami ez esetben a mások képzeletvilágába való belépést, a mások életére való rácsimpaszkodást jelenti. Az egyik kórházban elcsábítja egy betegtársa, egy idősebb asszony, és utána lényegében életprogramjává válik, hogy erotikus történeteken át élősködjék.“ (Radnóti Sándor)

Ancsel Éva - Százkilencvennégy ​bekezdés az emberről
A ​kaleidoszkóp egyszerű és bámulatos. Elég, ha tíz különböző alakú, más-más színűre festett üvegdarabkát helyezünk el benne, mielőtt lezárnánk. A tükörrendszer elvégzi a dolgát. Aztán megrázhatjuk tízszer, tízezerszer, és soha többé nem fogjuk látni ugyanazt a mintázatot. Az ember nem egyszerű, de bámulatos. Őbenne nem tíz, nem is tízezer, és nemcsak más-más alakú és színű üvegdarabka van elhelyezve. Különben is, az ember nem lezárható, mint egy kaleidoszkóp, ezért folyton-folyvást belékerül valami új, és mégis van egy ismeretlen pillanat, amikor végérvényesen rögzülnek benne a tükrök. (...) Minden embernek megvan a maga tükörrendszere, ami csak a sajátja.

Tanizaki Dzsunicsíró - A ​kulcs
A ​regény 1956-ban jelenik meg, s még ebben az évben a pornográfia gyanújába keveredik. A remekművek azonban túlélik botrányaikat. Míg japánul A kulcs, más nyelveken Szemérmetlen vallomások címen terjed, s válik hamarosan a japán irodalom egyik legismertebb huszadik századi regényévé. A téma elől egyetlen, magát és hivatását komolyan vevő japán író sem térhet ki; arról van szó, hogy épp Tanizaki életében zajlik le viharos gyorsasággal az a folyamat, amely a hagyományos Japánt - a bábszínház, a bambusz ivóvízcső, a kimonó és a tipegésre kényszerítő facipő Japánját - az elektronika világhatalmává változtatja. A Nyugat értékpusztító és -teremtő betörése a japán szigetekre olyan emberi konfliktusok sorát váltja ki, melyek szinte kívánkoznak a lélekrajzban, a mikrokörnyezetek leírásában utolérhetetlen japán író ecsetjére. Ez a kérdéskör ölt testet A kulcs-ban is, izzó erotikus cselekmény-köntösbe öltözve. A japán férfiú, aki elhatároza, hogy naplót fog vezetni legintimebb szokásairól és vágyairól, s titkos naplójában annak a személynek kíván üzenni, aki előtt titkolózni óhajt; s a japán asszony, aki úgyszintén titkos naplójával válaszol a kihívásra - ők ennek a világhírű erotikus regénynek a hősei.

Sabján Tibor - A ​búbos kemence
A ​szerző korábbi nagysikerű könyvének bővített változata a Nagyalföldön elterjedt búbos kemencéket mutatja be. Megismerhetjük belőle a kemencék történetét, a különböző formai változatokat, a használat csínját-bínját és nem utolsósorban a kemenceépítés fortélyait, amelyre kiemelt hangsúlyt helyez, hiszen nem titkolt szándéka, hogy segítse azokat, akik búbos kemencét szeretnének építeni lakásukban vagy kertjükben. Az új kiadás a korábbinál gazdagabb képanyaggal segíti az olvasót a könnyebb tájékozódásban és a megismerés örömében.

Jurij Ritheu - Amikor ​a bálnák elmennek
Jurij ​Ritheu a Szovjetunió legészakibb vidékén élő kis nép, a csukcsok immár világszerte ismert írója. 1930-ban született, apja örökké a tengert járó vadász volt, s az író maga is az ősközösségi társadalom formái közt élő halász-vadászok kunyhóiban töltötte gyermekéveit. A háború után a leningrádi egyetemen tanult , s itt fedezték fel az eredeti látásmódú, tehetséges fiatalt, aki már első írásaiban - verseiben és elbeszéléseiben - az európai ember számára oly távoli világ életéről hozott hírt. Ritheu több regénye és elbeszélése az ősi csukcs életforma átalakulásáról, s arról szól, hogyan talál magára a hagyományait őrző közösség a szocialista társadalom valóságában. Legújabb műve - Amikor a bálnák elmennek - a csukcsok eredetmondájára épül, története, szereplői is a népi mitológiából hagyományozódtak az író nemzedékére. Ritheu arra vállalkozott, hogy az évezredek mélyéből továbbítsa számunkra ősei üzenetét.

John Lennon - Paul McCartney - Yesterday
Hősök, ​szupersztárok, mérföldkövek az emberi kultúrtörténet útján. Most 200 összegyűjtött dalszöveget - verset - adunk közre magyarul és angolul. Nyelvgyakorlók és zenekedvelők! Olvassák a nevezetes szövegeket úgy, hogy közben szól a Beatles zenéje.

Aldous Huxley - Szép ​új világ
2540-ben ​a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel. "Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott. - Ó, szép új világ... - a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele. - Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak."

Nossrat Peseschkian - A ​tudós meg a tevehajcsár
Mitévő ​legyen az, aki a mindennapi élet nyomását elviselhetetlennek, s magát emiatt betegnek érzi? Például keresse fel Nossrat Peseschkiant, aki alaposan kikérdezi panaszairól, majd elmond egy régi keleti történetet, amely a tünetek mögött húzódó konfliktust nemcsak feltárja, hanem modell értékű megoldást is ad rá. Aki pedig nem tud elmenni Peseschkianhoz (és ilyenek sokan vannak), az olvassa el ezt a könyvet. Peseschkian módszere, bár egyedülálló, látszólag igazán egyszerű: "csupán" észre kell venni a személyiség neuralgikus pontjait, ismerni kell néhány ezer mesét, ezek közül ki kell választani azt, amelynek elemeibe beleilleszthető a páciens lelkében zajló konfliktus: ennek révén kell őt rávezetni a gyógyulás útjára, amelyen ezek után - mint a könyvben leírt esetek is tanúsítják - jóformán magától is végigmegy. Már e folyamat leírása is tanulságos és érdekfeszítő volna, még inkább azzá teszik a könyvet az esetleírások, ám a legérdekesebbek mégiscsak a mesék: egy-egy pillanatra érezhetővé válik a régi Kelet atmoszférája, fantáziája, bölcsessége - s a könyvet olvasva magunk is megtanulunk lelkünk mélyére pillantani.

Vámos Miklós - Háromszoros ​vivát
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász-Nagy Pál - Az ​eltűnő sokféleség
Juhász-Nagy ​Pál (1935-1993), az ELTE nemrégiben elhunyt egyetemi tanára, korunk nagyhatású biológus gondolkodója már több, mint 20 esztendeje elkészítette e könyv első változatát, amely most méltatlanul hosszú, értetlenséggel és visszautasításokkal teli ide-oda hányódást követően végre az Olvasó kezébe kerülhet. Mint az alábbi idézet is bizonyítja, a kötet korunk egyik legégetőbb, ha nem a legfontosabb problémakörét feszegeti, gazdagon átszőve a tudomány és kultúra legkülönbözőbb területeiről származó utalásokkal. "Az, hogy az ember rohamosan pusztítja a Föld élővilágát, hogy a maga voluntarista-monetáris tébolya szerint egyre ijesztőbb tempóban teszi tönkre a bioszférát: nemcsak szomorú, síránkoznivaló tény, hanem "kozmikus bűn" is, sőt – ha egyáltalán Talleyrand-nak... igaza van – több, mint bűn: hiba."

Lao-ce - Tao ​Te King
A ​híres kínai filozófus, Lao-ce mai napig töretlen népszerűségnek örvendő műve. A Tao te king a kínai bölcselet hatalmas jelentőségű, egyetemes fontosságú alkotása, amely egyúttal költői alkotás is. A művet Weöres Sándor fordításában olvashatjuk.

Dr. Vígh Béla - A ​jóga és az idegrendszer
Ha ​a jóga szóba kerül, általában az úgynevezett jógatornára gondolunk. Pedig a jóga a régi Kelet emberének sajátságos ismeretrendszere. A lényege az elmélyült önmegfigyelés, ennek révén testi és szellemi működéseink minél tüzetesebb megismerése, és az ismeretek felhasználása - módszeres gyakorlati formájában - egészségünk tartós megőrzése és önmagunk tökéletesítése érdekében. - Előző könyvében a szerző a hatha jógát, valamint a jóga egészségügyi szabályait vonta a tudomány nagyítója alá. E második könyvének témáját idegrendszeri jógának mondhatnánk, amely az emberi test életműködéseinek, különösen pedig érzelmeinek-érzéseinek megfigyelésén és befolyásolásán keresztül jut el a céljáig: a sokszor megcsodált, magas fokú akaratnevelésig. Bár a jóga megalapítói és művelői mit sem tudtak a mai értelemben vett idegrendszerről, mégis olyan ismeretek birtokába jutottak, amelyek jó része ma is tudományos értéknek számít. Módszereiket a szerző az idegélettan szemszögéből vizsgálja és magyarázza, s teszi így elsajátíthatóvá a mai ember számára is.

Wiesław Kielar - A ​290. számú auschwitzi fogoly
Ami ​ebben a pokoljárásban vonzó - különös, hát a borzalomnak is lehet bája? -, az maga a szerző személye, a vézna, szőke fiúé, aki öt esztendőt töltött a halál árnyékában. Tizenkilenc éves volt, amikor a 290-es számot kapta Auschwitzban, s az érkezéskor még azt kérdezte magától: "Auschwitz? Az ördög hallott róla. És milyen lehet egy koncentrációs tábor? Hamarosan megtudom." Ami azt illeti, alaposan megismerhette öt esztendő alatt. Megtanulta a túlélés művészetének minden "naprakész" csínját-bínját, a fogarany, a cigaretta, a krumpli csereértékét, illetve az emberélet értékének teljes semmibevételét. És megismerte Kielar a halál minden fajtáját, mielőtt megismerhette volna a szerelmet, az életet. Alvilági útikalauz ez a fekete memoár; felsorol minden pokolbeli látnivalót, és mint minden jó útikalauz, végül a halál glosszáriumát is közli, azt a német társalgási nyelvet, amelyet rabok és rabtartók egyaránt beszéltek. Az olvasót magával ragadja a szerző egyéni bája és egyéni látásmódja. S amit olyan sokszor elmondtunk már: a haláltáborok kora után született nemzedékek megismerhetik ebből a könyvből azt a világot, amely ugyan már távoli, de amelyről a haladó emberiség nem feledkezhetik meg soha.

Szerb Antal - Szerelem ​a palackban
Szerb ​Antal novelláinak minden eddiginél teljesebb gyűjteményét kapja kezébe ezzel a kötettel az olvasó. Több elbeszélése most kerül először kötetben kiadásra. Az irodalomtörténetek alkotója, a tanulmányíró Szerb Antal gyakran szépírói beleérzéssel, könnyedséggel eleveníti meg az elvontabb tárgyakat is - a novellista pedig szinte tudós készültséggel, sokoldalú műveltségét kamatoztatva, igényes elemzésekkel és míves csiszoltsággal írta elbeszéléseit. Nemcsak tematikája, hanem írásainak megformálása és nyelvi hangszerelése is sokféle, változó. Történelmi legendákat szólaltatott meg újra, népiesebb motívumokat és lovaghistóriákat modernizál, személyes emlékeket, eseményeket idéz fel líraian és elemző tudatossággal. A Szerelem a palackban elbeszélései meghitt és maradandó élménnyel gazdagítják az olvasót.

Tar Sándor - Mért ​jó a póknak?
Tar ​Sándort – akinek _A 6714-es személy_ című kötete néhány évvel ezelőtt nagy sikert aratott – mindenekelőtt a mai magyar társadalom megalázottainak és megszomorítottainak csöndes vagy kirobbanó tragédiái foglalkoztatják: mint egyik munkájának ironikus címével jelzi, mintegy _hangulatjelentést_ ad a robotoló segédmunkások, önhibájukból és önhibájukon kívül a város, a társadalom, sőt a lét peremére szorult cigányok, sivár körülmények között tengődő fiatal vendégmunkások helyzetéről, szenvedélyeiről, gondolatairól, életmódjáról. Tar ezt a „naturális” anyagot költészetté emeli: a mély részvét, mely áthatja írásait a gyöngeség, ahogyan elesett hősiről ír, egy sokat tapasztalt, érzékeny művész fájdalmairól és indulatairól ad hírt.

Sánta Ferenc - Az ​ötödik pecsét
A ​regény cselekménye 1944-ben, a nyilas terror napjaiban játszódik. Négy kisember beszélget estéről estére egy kocsmában az élet nagy kérdéseiről, erkölcsről, lelkiismeretről. A könyv megfordítja a mindennapi históriát: ezek az emberek, amikor komolyan, őszintén végiggondolják a sors kínálta lehetőséget - embertelenség árán menekülni az embertelen pokolból -, elbuknak, de amikor maga az élet állítja eléjük a nagy kérdést, egytől egyig az emberi tisztaság és bátorság hőseivé magasodnak.

Alekszandr Szolzsenyicin - Ivan ​Gyenyiszovics egy napja
Valahol ​a távoli sztyeppén az utolsó sztálini évtized elején egy fogolytáborban élt az "ismeretlen" Ivan Gyenyiszovics Suhov; az ő egyetlen napjának részletes krónikája az immár világhíres kisregény. Egyetlen teljességgel szokványos napjáé, amikor semmi különös nem történik: mínusz harminc fok van, mint mindig; híg halleves a reggeli, mint szokásos; a rabokat létszámba veszik és motozzák reggel és este, munkába menet és jövet, mint rendesen; dúl az ügyesek és élhetetlenek egyenlőtlen küzdelme a kályha és a kásás kondér körül, ahogy megannyi napon, héten, hónapon, éven át... A büntetések és a még mindig megszokhatatlan megaláztatások sem súlyosabbak, mint máskor. Vagyis tengeti a tábor a maga emberlét alatti életét, melynek inkább csak a külsőségeit szabályozza az őrség, valódi törvényeit a sajátos fogolylét alakítja, amely ugyan sokszor kegyetlen, mégis emberarcúbb, mint a személytelen világ, amely ide küldte őket. A látszatra jelentéktelen, epizódszerűen és időrendben egymásra következő események nem pusztán -- epikai értelemben -- illusztratív értékűek és funkciójúak, hiszen Szolzsenyicin minden, apró-cseprőséget megjelenítő mondata magában hordozza a műnek is koherenciát adó legnagyobb borzalmat jelentő mondandót: a végeérhetetlen rabságban megáll az idő, egyszerűen nincs is már jelentősége, értelme. S hogy ebben a szigorúan időszerkezetű elbeszélésben a túlélésre összpontosító hős és fogolytársai számára ennyire megszűnhet az idő fogalma, ez az ellentmondás hordozza igazán a regény valódi jelentését: a diktatúra embertelenségét, a kegyetlen tekintetnélküliség következményeinek látleletét. A hétköznapi szenvedés ábrázolásakor az író nem infernális kínokat jelenít meg, "csupán" leírja az ötdekás zabkásaadagokért folyó közelharcot, a darabka szalonnával megvesztegethető brigádparancsnokok részrehajlását, az életben maradáshoz minimálisan szükséges feltételek megannyi részelemét és a túlélés egyéni manővereit, a rabok szívszorítóan leleményes ügyeskedését. Eszköztelen, ám markánsan rideg realizmussal szól tehát az író egyetlen napról, amely magában hordozza az ártatlanokra kiszabott büntetésidő végtelenségét, így mondva ítéletet minden megalázó, személyiséget megnyomorító, életet ellehetetlenítő diktatúrára. A kisregénynek -- tagadhatatlan irodalomesztétikai értékén túl -- dokumentumjelentősége is van, hiteles híradás az ötvenes évek szibériai lágereiről.

Fábry Sándor - Showder ​a javából
Ez ​nem egy bortránykönyv. Ez nem a nyolcadik bőr egy sikeres műsorról. Csak a harmadik. Ez nem show. Nincsenek benne tapsok, nem villognak a fények, és nem húz tust a zenekar a poénoknál. Ebben a könyvben szövegek vannak. A javából. Szerintünk. Best of nyolc év. Például Fábry Sándor legjobb történetei: NDK-s csajok, Kukkolás Mohikánnal, Hé, Mr. Talibán... És sok más pihentagyszülemény, Anettka orosznyelv-leckéjétől Bolgár György Nagy Októberi Orgazmusáig és a Szomszédok hiányzó epizódjaitól Spilberg filmművészetének értő méltatásáig. Van-e humor a humor nagyágyui nélkül? Meddig juthat egy olvasó György Péter útmutatása nélkül? Ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozik a könyv. De azért tartson velünk. Bevezetjük az őrületbe, egyetlen Showder-belépő áráért. A bolondnak is megéri.

Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

Dr. Paul Hauck - Mélyponton
Ez ​a könyv mindenkihez szól, akire néhanapján rátör a depresszió, vagy akinek depressziós emberekkel kell együtt élnie, dolgoznia. Gyakorlati tanácsokat is ad: hogyan legyünk úrrá borongós korszakainkon, hogyan rövidítsük le ezeket a periódusokat. Dr. Hauck, a Hétköznapi pszichológia sorozat több, sikeres könyv ének szerzője, a lelki eredetű depresszió három fő okozóját vette bonckése alá: az önvádat – saját viselkedésed éles kritikáját, ami elkerülhetetlenül lelkifurdaláshoz vezet; az önsajnálatot – amikor azért szakad meg a szíved, mert a világ méltánytalanul bánik veled; és a mások sajnálatát – amikor a kelleténél jobban azonosulsz azokkal, akiket az ág is húz, s ezenközben az ő bajukkal még tetézed a magadét.

Aldous Huxley - Szép ​új világ
2540-ben ​a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel. "Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott. - Ó, szép új világ... - a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele. - Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak."

Niccoló Machiavelli - A ​fejedelem
Az ​itáliai politikus-zenész-komédiaíró-filozófus munkája immár csaknem fél évezrede méltán a politika művészetének megkerülhetetlen alapkönyve – királyok, kalandorok, politikusok tanulták-tanulják belőle a hatalom gyakorlásának művészetét.

Carl Sagan - Az ​éden sárkányai
Carl ​Edward Sagan (1934-1996) amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus nemcsak kiemelkedő szaktekintély volt, hanem nagyszerű író is. Több mint 20 könyve, s kiváltképp A kozmosz című televíziós sorozata, amelyet 60 országban emberek százmilliói kísértek figyelemmel, emblematikus alakká tették a tudományos ismeretterjesztés terén. Az Éden sárkányai-ban, amelyért Pulitzer-díjat kapott, Sagan izgalmas szellemi kalandra invitálja az olvasót: végigkalauzolja az emberi intelligencia kialakulásának történetén. A hüllők iránti ősi ellenszenvünktől kezdve az álom és az alvás funkcióján át a jobbkezesség előnyben részesítésének okáig számos kérdésre kapunk meghökkentően újszerű választ. A szerző hatalmas anyagismeret birtokában tekinti át a tárgy lehetséges összefüggéseit, mindig az emberi kultúra egészében gondolkodik, s rámutat: az emberi intelligencia olyan új feltételeket teremtett az emberiség számára, amelyekkel még nem tanult meg együtt élni. Márpedig az egész emberi nem fennmaradása függhet attól, hogy mennyire jövünk tisztába intelligenciánk természetével - amihez viszont ismernünk kell kialakulásának folyamatát is.

Italo Calvino - Láthatatlan ​városok
,,Nem ​biztos, hogy Kublai kán elhisz mindent, amit Marco Polo mond, amikor leírja neki a követi kiküldetései során meglátogatott városokat, de nyilvánvalóan nagyobb kíváncsisággal és figyelemmel hallgatja a tatárok császára az ifjú velencei szavait, mint bármelyik más küldöttéit vagy felfedezőéit..." És Marco Polo mesél: láthatatlan városokról - a városokról és az emlékezetről, a vágyról, a jelekről és a szemekről, a városokról és a holtakról, a városokról és az égről, a karcsú, a folyamatos és a rejtett városokról --, mesél és mesél Kublai kánnak, míg rá nem döbben az olvasó a nagy titokra: hogy mindvégig egyetlen városról, az ő városáról, Velencéről beszélt... A vajmi kevéssé tudományos, ám annál fantasztikusabb Láthatatlan városok magyarul jó harminc éve egy sci-fi-sorozat darabjaként jelent meg. A XX. századi olasz irodalom egyik legnagyobb, iskolát teremtő és nemzetközileg is páratlan népszerűségű alkotójának, Italo Calvinónak (1923-1985) ezt a remekművét most mint az életműkiadás újabb, nagyszerű darabját ajánljuk az olvasók figyelmébe.

Italo Calvino - Ha ​egy téli éjszakán egy utazó
Nyájas ​Olvasó! Új regényének első mondatával így szólít meg téged a szerző, Italo Calvino: "Italo Calvino új regényét, a Ha egy téli éjszakán egy utazó-t kezded éppen olvasni..-." Kényelmesen elhelyezkedsz tehát, és olvasnád... De jaj, a mese megszakad: s aztán valami baj az újabb kötettel is van, amit hibás példányod helyett a könyvesboltan kapsz. Nyomozásba fogsz hát, nyájas Olvasó. Kíváncsi vagy a mesére. Amikor azonban a mese fordulóponthoz ér, valami mindig történik. A könyv elvész, ellopják, elkobozzák, műanyagba öntik, gépbe táplálják, szavakra bontják, betiltják, megsemmisítik, bezúzzák... Még szerencse, hogy nyomozásod roppantul regényesnek bizonyul. Egyre újabb és újabb kalandokba botlasz: beleszeretsz az Olvasónőbe, együtt nyomoztok, el-elváltok, majd ismét találkoznak az útjaitok... Tíz regény végül is megmarad izgalmas torzónak. A tizenegyediket - a sajátodat - fejezd be te, nyájas Olvasó.

Michel Tournier - A ​Rémkirály
Abel ​árva gyermekként a Szent Kristóf Internátusban nevelkedik. Mivel szeretet nélkül él, korán megtanul védekezni. Meggyőződése, hogy Isten feladatot adott neki. "A sors kegyetlen, de az én oldalamon áll" - vallja, s ez a gondolat átsegíti a megpróbáltatásokon. Felnőve autószerelő lesz Párizs külvárosában. Környezete furcsa embernek tartja, de mit sem sejtenek a gyermekek iránti vonzódásáról. Amikor egy autó elüti az utcán játszó kislányok egyikét, Abel rohan oda, és veszi karjaiba a sérült gyermeket. Ekkor döbben rá küldetésére, a gyermekhordozásra... Kitör a második világháború, Abel előbb a frontra kerül, majd a németek fogságába esik. Kelet Poroszország erdeiben, tavainál elveszett gyerekkorának sokszor megálmodott vidékére talál. Szinte felszabadulást jelent számára a fogság, főleg, akkor, amikor megnyílnak előtte Kaltenborn gróf ősi fellegvárának kapui, ahol a német arisztokrácia gyermekei számára létesült katonaiskola működik. Igazi küldetése ekkor teljesedik be: fiatal gyerekeket gyűjt össze, hogy a kastély falai közt kiképezzék őket a Birodalom jövendőbeli elit hadseregének katonáivá. Abelre ekkor ragad a Rémkirály név...

Ravi Roy - Carola Roy - Öngyógyítás ​homeopátia segítségével
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Harvey Mackay - Cápák ​közt sértetlen avagy a kapitalizmus iskolája
A ​"Cápák közt sértetlen, avagy a kapitalizmus iskolája" első kiadása nagy siker volt hazánkban is. Mackay könyve üzleti húzásainak története, a talpon maradás trükkjeinek tárháza, amelyeket a szerző három évtized alatt gyűjtötte össze, és amelyeknek mai sikereit köszönheti.

Marek Gitlin - Légy ​ura idődnek!
Senki ​sincs bővében az időnek. S kinek nem okoz gondot, hogy helyesen gazdálkodjon vele? Marek Gitlin könyve eltér a megszokottól: arra buzdít, hogy először is keressük meg az okát, miért folyik ki kezünk közül az idő. Talán nem nekünk való, amit csinálunk? A Légy ura idődnek! arról szól, hogy a helyes időgazdálkodás nem csupán módszer, hanem szemlélet kérdése. Bárki megtanulhatja: - hogyan mérje fel valódi igényeit? - hogyan vizsgálja eddigi időbeosztását? - hogyan értelmezze a vizsgálat eredményeit? - hogyan tűzzön ki pontos és elérhető célokat?

Marie-Claude Monchaux - Nekem ​két születésnapom van
Andrisnak ​hívnak. Júniusban múltam négyéves. Nekem minden évben kétszer van születésnapom: egyszer, amikor világra jöttem, másodszor, amikor hazajöttem - amikor örökbe fogadtak. Sokszor kérem anyut vagy aput, mondja el az én mesémet. A mesét, amelyet oly kedvesen írt és rajzolt meg A sehány éves kislány francia szerzője.

George Mikes - Hogyan ​legyünk szegények
"Életem ​során mindig igyekeztem minél távolabb kerülni a pénztől. Általában sikerült." Talán meglepő, de a pénz roppant kellemetlenségekkel jár: a gazdagok állandóan aggódhatnak, hogy esik a tőzsdeárfolyam, betörnek értékes festményekkel zsúfolt dél-francia villájukba, vagy váltságdíj reményében elrabolják családtagjaikat. Ezzel szemben a szegényekre leselkedő legnagyobb veszély az, hogy esetleg meggazdagszanak. George Mikes, az Angliában élt, magyar származású író és humorista a rá jellemző bölcs humorral és éleslátással járja körül a pénzhez való viszonyunkat, a milliomoslét gyötrelmeitől az alkudozás művészetén át a szegénység világtörténetéig, s bebizonyítja, hogy a szegénység nem kerülni való, hanem kifejezetten kívánatos állapot. A könyvet Sárközi Mátyás Mikesre emlékező utószava és Kelemen István illusztrációi egészítik ki.

Szabó Magda - Az ​ajtó
Álmában ​nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.

Boldogsag
elérhető
85

Müller Péter - Boldogság
Az ​első szó, amit Jézus kimond, amikor tanítani kezdi az embereket: a boldogság. Ez életünk főszava. Mindennél mélyebb vágyunk, hogy boldogok legyünk mégis boldogtalanok vagyunk manapság. Boldogság az, ami életem minden percéből hiányzik! - ezzel a mondattal indul el felfedező útjára Müller Péter és így szól olvasójához: Keressük együtt az elveszett boldogságot! Én előremegyek, s igyekszem hangosan érezni és gondolkodni, hogy a sötétben ne veszítsük el egymás kezét. Könyve különös szellemi kalandot kínál: az együttes gondolkodás és a közös rátalálások élményét. A felfedezőút a hétköznapi örömökből indul. Szó lesz az önfeledtségről, a mámorról, a beteljesülésről, az élet céljáról, a szenvedések értelméről, az újjászületésről, s ahogy a boldogság szó mélyebb értelmet kap: a Teremtés titkairól és Istenről is. Az író ebben a könyvében tárja először olvasói elé azt a világképét, amelyet a sok évtizedes keresés, a magas szellemvilág inspirációja, a sivatag homokjába elrejtett - s csak néhány évtizede fölbukkant - őskeresztény írások megérleltek benne.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - A ​filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai (Enciklopédia) I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók