Ajax-loader

Kerekes Sándor

Rate_positive 497 Rate_neutral 16 Rate_negative 2

925 napja velünk van ma itt járt

Badge-feltolto-500 Badge-feltolto-50 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.


Liptai Claudia - Az ​álomnő
Lebilincselő ​kalandok, romantika, meghökkentő fordulatok - Liptai Claudia őszintesége és merészsége, pezsdítő életöröme, pikáns humora első kalandregényének minden oldalát átitatja. Egyszerűen letehetetlen! Anna, a fiatal és ambiciózus újságírólány Afrikába utazik, hogy egy divatmagazin számára riportot készítsen a gyönyörű, félig magyar szépségkirálynőről. Elszántan vág bele a kalandba, arra azonban nincs felkészülve, hogy ebben az ismeretlen világban nemcsak a sminkje és a bőröndjei kerülnek majd veszélybe, hanem az életét is kockára teszi. Ekkor váratlanul felbukkan a színen egy jóképű, ám legalább annyira nagyképű és idegesítő idegen, aki nemcsak a lelkét kavarja fel, de a vágyait is felkorbácsolja, bármennyire tiltakozik ellene... Anna hirtelen egy szövevényes bűnügy kellős közepén találja magát, és nincs más választása, mint hogy a férfi oldalán beutazza a fekete kontinenst. Olyan rejtély nyomába erednek, amely örökre megváltoztathatja mindkettőjük életét. Liptai Claudia nem csak a képernyőn professzionális, most kiderül, hogy valóban mindent tud a szórakoztatásról. Sőt, azt is megmutatja, hogy az igazi álomnőt nem feltétlenül a világ végén kell keresni.

Doris Lessing - Az ​ötödik gyerek
A ​fiatal házaspár nagy hévvel veti bele magát a családalapításba. Bár a férj nem keres valami jól, mégis négy gyermeket vállalnak. Az ünnepek idején a rokonok is szívesen látogatják őket, bár nekik is egyre nagyobb terhet jelent a nagycsalád. Az ötödik gyermek születése azonban gyökeresen megváltoztatja az életüket. A kisfiú testi-lelki sérült, agresszív kitöréseit, gyilkos hajlamát szinte lehetetlen kordában tartani. A házasság kihűlőben, a rokonok is elmaradnak, az orvosok látszólag tehetetlenek. Az anya mégsem tud belenyugodni, hogy a gyermeket intézetbe adja, még akkor sem, ha ez a család teljes felbomlásához vezet is... 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja volt, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról.

Harmat Endre - Gyilkosság ​a palotában
Grigorij ​Jefimovics Raszputyin(1869. január 22. – 1916. december 29.) orosz szerzetes, aki életének utolsó éveire nagy befolyást gyakorolt a cári családra: „minden oroszok cárjára”, II. Miklósra, nejére Alexandra cárnéra és egyetlen fiukra, a beteg Alekszej cárevicsre. Raszputyint gyakran hívták az „őrült pap”-nak, annak ellenére, hogy sosem állt az egyház szolgálatában (házasságát sem titkolta). Az udvarban sokan (főleg a nők) varázslatos erőt tulajdonítottak neki, a pletykákra építve különös szexuális vonzóereje miatt, míg a ma történelemírása őt tekinti a Romanov-dinasztia és vele a cári Oroszország összeomlása egyik kiváltójának, mivel erőteljesen rontotta a család tekintélyét.

Renee Carlino - Sweet ​Thing – Te édes
Meg ​kell találnod az összhangot a szíved és az eszed között... akkor meghallod majd a lelked muzsikáját. Mia Kelly azt gondolja, hogy az élete sínen van. Diplomáját egy elit egyetemen szerezte, képzett zongorista, egy gyakorlatias gondolkodású anya és egy különc apa lánya. A diploma megszerzése óta azonban nem találja a helyét. Azon őrlődik, hogy üzleti végzettségével kezdjen-e valamit, vagy a zenében mélyedjen el, amit szenvedélyesen szeret. Amikor édesapja váratlanul meghal, úgy határoz, hogy amíg ki nem találja, mihez kezdjen a saját életével, addig az apjáét folytatja. Ann Arbort New York Cityre cseréli, és átveszi apja blueskávézójának vezetését. A népszerű találkozóhely törzsközönségét fel nem fedezett helyi zenészek, művészek alkotják. Mia eddig távol tartotta magát az izgalmas és kiszámíthatatlan művészléttől, de a váratlan találkozás Will-lel, az édes, helyes, elragadó gitárossal, bepillantást enged neki ebbe a világba. Amikor a srác a barátja, majd a lakótársa lesz, Mia minden tőle telhetőt elkövet, hogy elnyomja a lelkében dúló szenvedélyt, amit iránta és a zene iránt érez, de apja öröksége lassanként megnyitja a szívét. "5 HATALMAS csillagot ér. Ennek a megható, csodásan megírt könyvnek kiemelt helye van a szívemben." - _Shh Moms Reading Book Blog_ "A >>szívfacsaró és romantikus<< bemutatkozó regény az első szerelem, illetve önmagunk megismerésének lépéseit és bonyodalmait járja végig." - _Aestas Book Blog_

Zakály Viktória - Hanna ​örök
Ami ​köztünk van, soha nem múlik el. Egy lehetetlen szerelemben nem létezhet happy end… Vagy mégis? Hanna hét éven át várt arra, hogy együtt lehessen szerelmével, de a múlt fájdalmát nem képes kitörölni ritmuszavaros szívéből. Olyannyira, hogy ezúttal egy kórházi ágyon meséli el orvosának annak a történetét, miért képtelen rávenni magát, hogy beleegyezzen a szív-transzplantációba. Hanna újra megtalálja az otthonát, elveszít és kap valakit az élettől, újra képes lesz szívből nevetni, de a spanyolországi utazásán is csak a tenger moraját hallja a szíve hangja helyett. Pedig az nem hazudik, súgja neki, mit kellene tennie, csak a fiatal nő ellenkezik. Végül igent mond és megtalálja azt, ami mindig is ott volt a ködön túl, ahol a tengert sejtette. Utóirat: visszatérek Csöngére.

Mörk Leonóra - A ​vámpír vonzásában
A ​vámpírok köztünk élnek. Az aktuális trendeket figyelemmel kísérni igyekvő újságíróként erre akkor döbbentem rá először, amikor kezdtem úgy érezni, mintha mindenhonnan hegyes fogú, vértől csöpögő mosolyok villannának rám. És ez ma sincs másképp. Ha metrózni akarok, a mozgólépcső két oldalán egymással versengve próbálnak rávenni a legújabb vérszomjas regény megvásárlására cseppet sem burkoltan erotikus címek. Ha autóba ülök, az utamat óriásplakátok szegélyezik, rajtuk vérszomjas szeretőjük karjában üdvözült arccal elaléló lányok. A különféle tévécsatornák jóvoltából naponta akár több vérfagyasztó filmet is megnézhetek, ha pedig feltévedek az internetre, a választék végképp kimeríthetetlen. Szorgos mozirajongók már a világ hetven legjobb vámpíros filmjének rangsorát is összeállították, és ha belegondolunk, hogy ez a hetven csak a termés legjava, fogalmat alkothatunk róla, milyen hatalmas kínálatból válogathat a borzongásra vágyó néző. A dolog komolyságát azonban akkor fogtam fel igazán, amikor környezetem ifjú hölgytagjait sorra hatalmába kerítette a vérszívó-vírus. Az egyikük, megtekintve az Alkonyat-széria első darabját, csupa nagybetűvel hozta ország-világ, és persze a Facebook-közösség tagjainak tudtára: VÁMPÍR PASIT AKAROK! A másikuk kedvéért majdnem extra díjat kellett fizetnünk a londoni repülőtéren, mert az ajándékba kikönyörgött, magyarul akkor még nem kapható Twilight-könyvek miatt túlsúlyos lett a bőröndünk. A harmadik hosszasan és hősiesen ellenállt a kísértésnek, aztán egy reggel mégis arra mentem be a szobájába, hogy pizsamában üldögél az ágyon és az Alkonyat jóképű főhősének, Edwardnak (pontosabban az őt alakító színésznek) a teljes oldalas fotóit vagdossa kifelé az egyik amerikai magazinból. Kérdésemre, hogy mégis mihez szeretne kezdeni az ágyán máris kupacban gyűlő képekkel, elárulta, eltávolítja a szobájából az összes korábbi poszterét, és helyükre a drága Edwardot aggatja fel. A helyzet azóta annyiban változott, hogy a szívdöglesztő vámpír mellé felkerült a falra a film egyik további szereplője, egy szívdöglesztő vérfarkas személyében. Sajátságos. Mindez számomra világossá tette, hogy a vámpírmánia több átmeneti és mulandó divathóbortnál. Ezért is kérdeztem meg olyan szakértőket a témáról, mint Dr. Csernus Imre, Dr. Szondy Máté, Feldmár András, Jakabffy Éva pszichológus, filozófus, Prof.Dr. Bagdy Emőke, Soma Mamagésa, Singer Magdolna tanatológus.

Doris Lessing - Az ​ötödik gyerek
A ​fiatal házaspár nagy hévvel veti bele magát a családalapításba. Bár a férj nem keres valami jól, mégis négy gyermeket vállalnak. Az ünnepek idején a rokonok is szívesen látogatják őket, bár nekik is egyre nagyobb terhet jelent a nagycsalád. Az ötödik gyermek születése azonban gyökeresen megváltoztatja az életüket. A kisfiú testi-lelki sérült, agresszív kitöréseit, gyilkos hajlamát szinte lehetetlen kordában tartani. A házasság kihűlőben, a rokonok is elmaradnak, az orvosok látszólag tehetetlenek. Az anya mégsem tud belenyugodni, hogy a gyermeket intézetbe adja, még akkor sem, ha ez a család teljes felbomlásához vezet is... 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja volt, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról.

Karinthy Frigyes - Így ​írtok ti
Karinthy ​legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

Selma Lagerlöf - Amikor ​én kislány voltam
Az ​Amikor én kislány voltam csodálatos, tüneményes mese, mert a valóságról szól. Selma Lagerlöf gyermekkorának hiteles, mégis szinte mesebeli, varázslatosan szép krónikája, a minden gyermek szívében vágyként élő igazi, szerető, meleg otthon, az eszményi családi élet himnusza. A mindig gyerekzsivajtól és vendégek víg lármájától hangos morbakkai udvarház élete, a hétköznapok és ünnepek eseményei, szokásai úgy elevenednek meg egy fogékony mélyen érző kislány a 10-14 éve s Selma átélésében, hogy örökre magukkal ragadják, beleringatják Morbakka felejthetetlen hangulatába olvasójukat.

Sigmund Freud - Pszichoanalízis
Pszichoanalízis ​I-V. előadás; A lélekelemzés legújabb eredményei. Az álomtan revíziója, A lelki személyiség felbontása, Libidó és ösztönélet; A tabu és az érzelmi rezdülések ambivalenciája

Milan Kundera - Elárult ​testamentumok
A ​világhírű, hajdanán cseh, ma már francia író műve valóságos stílusbravúr. Kundera irodalmi esszét ír - regényformában. Az egyes tanulmányokat, a virtuális regény kilenc fejezetét a bennük újra és újra felbukkanó, egymás útját keresztező hősök kötik össze. Sztravinszkij és Kafka, különös barátaik társaságában, Ansermet és Brod, Hemingway és életrajzírója, Janáček és cseh honfitársai, Rabelais és szellemi örökösei. A letűnt századok és a modern kor nagy regényírói és muzsikusai. Ám a kötet legfőbb, valódi hőse maga a regény művészete: a gargantuai szellem, a humor, amelyből született, rejtélyes rokonsága a zenével, három idősíkon zajló története, a harmadik s eddig utolsó kor (a modern regény) esztétikája, egzisztencialista bölcsessége. E "bölcsesség" fényében veszi szemügyre, elemzi Kundera korunk és kultúránk nagy helyzeteit és konfliktusait a század művészete, Céline és Majakovszkij művészete ellen indított morális pereket, a múló, eltűnő-eltűnt időt, amely bizonytalanná teszi az "én", a ma és a tegnap énjének önazonosságát, az emlékezést, mint a felejtés egy formáját, a szemérmet, mint az egyénre épülő korszak alapfogalmát, a napjainkban szokássá és szabállyá váló indiszkréciót, amely az individualizmus alkonyát vetíti előre, a halál akarásának misztikus erejét, a ránk hagyott és megtagadott szellemi testamentumokat, Európa, a művészet és a művészek elárult testamentumait.

Alessandro Baricco - Selyem
A ​hazájában már elismert írónak számító Baricco számára ez az 1996-ban megjelent könyv hozta el a nagy áttörést, a nemzetközi sikert. A XIX. század második felében játszódó regény főhőse a katonai karrier helyett a kereskedelmi utazó kalandos életét választó Hervé Joncour, akinek eleinte Észak-Afrikába, később pedig Japánba kell utaznia a selyemgyártásra szakosodott városkája megélhetését biztosító selyemhernyópetékért. S hogy miért vállalkozik egy boldog házasságban élő fiatalember ilyen fáradságos és veszélyes útra még azután is, hogy Japán a polgárháború zűrzavarába süllyed? Hervé Joncour kielégíthetetlen vágyától hajtva kel ismét útra, mert egyetlen pillantásával megigézte őt annak a japán nagyúrnak a kedvese, akivel üzletelni szokott. "Mondhatnánk, hogy szerelmi történet. De ha csupán az volna, nem érné meg elmondani" - írta Baricco a _Selyem_ről -, és valóban: ez a finom erotikával átszőtt rövid regény az emberi lét alapkérdéseivel szembesíti az olvasót. A könyv alapján készült filmet 2007-ben mutatták be (rendező: François Girard).

Peter Handke - Vágy ​nélkül, boldogtalan
- ​már elmúlt, már nem borulok ki. Ha írok, szükségképpen, múltról írok, már olyasmiről, amit letudtam, arra az időre legalábbis le, amíg írok. Irodalmat csinálok, mint máskor is, emlékező- és fogalmazógéppé idegenülve és tárgyiasulva. És azért írom meg anyám történetét,mert szerintem egy felől többet tudok meg róla meg a halála körülményeiről, mint egy idegen riporter, aki nyilván a vallás, az individuálpszichológia, vagy a szociológia álomfejtő táblázataiból fejtené meg ezt az érdekes öngyilkosságesetet, könnyedén, másfelől saját érdekem megírnom, mert föléledek, ha dolgom akad, végül azért, mert ügyet akarok csinálni ebből a Szuverén Halál-ból, pontosan úgy, mint bármely kívülálló riporter, mégis másképpen. Ez, persze csupa ötletszerű indok, fölcserélhető más, ugyanolyan ötletszerűkkel. Mondjuk: végleges döbbenetpillanatok következnek be, azután az az igény, hogy megfogalmazzam őket - ugyanolyan indítéka ez az írásnak, mint kezdet óta. Amikor a temetésre megérkeztem, anyám erszényében találtam egy postai feladóvevényt, a száma 432 volt. Még pénteken este, mielőtt hazament volna, hogy bevegye a tablettákat, ajánlott levélben elküldött nekem Frankfurtba egy végrendelet-másolatot. (Ugyan miért még Expressz is?) Hétfőn ugyanarról a postáról telefonáltam. Két és fél nappal a halála után -

Shauna Niequist - Tökéletes ​helyett teljes élet
Shauna ​Niequist szívmelengető és őszinte stílusban írt esszéi életének - és talán a miénknek is - legfontosabb átalakulásáról szólnak: hogyan hagyta maga mögött a folytonos elfoglaltságot és az állandó sietséget, és fedezte fel helyette, ki is ő valójában. A Tökéletes helyett teljes felénk nyújtott kéz, mely által megszabadulhatunk a nyomástól, hogy egyre több teljesítményt, keményebb igyekezetet és növekvő hatékonyságot mutassunk fel, miközben végig fenntartjuk a tökéletesség látszatát. Álljunk meg! Pihenjünk! Játsszunk! Alkossunk! Kapcsolódjunk másokhoz! Keressük a csendet! És a csendben meghalljuk majd a szeretet hangját, mely után mindeddig annyira sóvárogtunk. Shauna Niequist üzenete mindnyájunknak szól: a tökéletességre törekvés helyett éljünk jelentőségteljes és mély kapcsolatokkal teli teljes életet!

Mark Nelissen - Darwin ​a szupermarketben
Es­tén­ként ​egy mok­kás­ka­nál­nyi tu­do­mány, kü­lö­nö­sebb meg­eről­te­tés nél­kül. „Nincs szük­ség drága la­bo­ra­tó­ri­u­mi mun­ká­ra vagy ki­fi­no­mult meg­fi­gye­lé­si tech­ni­kák­ra ahhoz, hogy meg­lás­suk, meg­hall­juk, ki­sza­gol­juk a ma­ga­tar­tá­sunk mö­gött rejlő evo­lú­ci­ót. Szó sincs róla! Ha va­la­ki azt hiszi, hogy a ma­ga­tar­tás­bio­ló­gi­ai és evo­lú­ci­ós bio­ló­gi­ai je­len­sé­gek meg­fi­gye­lé­sé­hez la­bo­ra­tó­ri­um­ra van szük­ség, vá­lassza ki az első em­bert, aki a lá­tó­me­ze­jé­be kerül… ki­vé­tel nél­kül mind­annyi­an a nap hu­szon­négy órá­já­ban a ma­ga­tar­tás­bio­ló­gia tö­ké­le­tes pél­dái va­gyunk.” A dar­wi­niz­mus bol­do­gít „Az evo­lú­ci­ós el­mé­let nem­csak tu­do­má­nyos fo­gó­dzót kínál, hanem abban is segít, hogy az ember meg tudja vá­la­szol­ni az élet ér­tel­mé­re vo­nat­ko­zó kér­dé­se­ket.” Mark Ne­l­is­sen (Uni­ver­si­te­it An­te­wer­pen) bio­ló­gus­ként te­kint a vi­lág­ra, és bár­mer­re néz, min­den az evo­lú­ci­ót jut­tat­ja az eszé­be, majd a la­i­kus ol­va­só szá­má­ra meg­le­pő kö­vet­kez­te­té­sek­re jut. Rend­kí­vü­li hu­mor­ral, ugyan­ak­kor tu­do­má­nyos ala­pos­ság­gal írja meg azo­kat a min­den­na­pi tör­té­ne­te­ket, me­lyek­ben az evo­lú­ció el­mé­le­te ott le­sel­ke­dik kö­rü­löt­tünk min­den sar­kon. Az utcán és a bol­tok­ban, az új­sá­gok­ban és e-mai­lek­ben: Charles Dar­win fel­buk­kan min­den­hol.

Kőrösi Zoltán - Az ​ítéletidő
Átható ​szarszag terjeng Ferencvárosban egy napos októberi reggelen. Beszakad az útburkolat, meggörbülnek a villamossínek, és ez csak a kezdete a közelgő világvégének. Mert a világnak vége van, ha egy betonszállító teherautó rakománya beömlik egy Škoda ülésére, és vége van akkor is, ha átjáró nyílik ég és föld között az Angyal és a Mester utca sarkán. De a világ, benne Magyarország és Budapest, a jelek szerint nem akar tudomást venni arról, hogy megérkezett az apokalipszis. A világot az se érdekli, hogy a születésekor minden ember mellé két őrző rendeltetik, az egyik a jobb válla felől, a másik a bal felől vigyázza. Az egyik a jóra tanítja, a másik bűnbe csábítja. Rajtunk áll, hogy melyiket választjuk, ám hogy mi volt a jóra és mi volt a bűnbe vezető döntés, csupán az utolsó pillanatban világosodik meg, amikor már nincsen visszalépés. Humor és mágia, pusztulás és megváltó szerelem különös fordulatai keverednek Kőrösi Zoltán új regényében.

Virginia Woolf - Saját ​szoba
No ​de hát, szegezhetik nekem a kérdést, arra kértük, hogy a nőkről és regényekről beszéljen, mi köze ehhez egy saját szobának? Megmagyarázom. Miután felkértek, hogy beszélnék a nőkről és a regényről, leültem egy folyóparton, és eltűnődtem, mit is jelentenek ezek a szavak. Jelenthetnek néhány megjegyzést Fanny Burneyről; valamivel többet Jane Austenről; egy tisztelgést a Bronte nővérek előtt s hozzá a hólepte Haworth parókia rajzát; pár szellemességet, ha lehet, Miss Mitfordról; egy hódolatteljes utalást George Eliotra; egy hivatkozást Mrs. Gaskellre, és azzal meg is volnánk. Csakhogy másodszori ránézésre a szavak már nem látszottak ilyen egyszerűnek. A cím- a nők és a regény - jelentheti azt, s önök vehették is ilyen értelemben, hogy a nők és amilyennek látszanak, vagy jelentheti azt, hogy a nők és a regény, amit írnak; vagy jelentheti azt hogy nők és a regény, amit róluk írnak; vagy jelentheti azt, hogy e három kibogozhatatlanul összeszövődik, és önök azt várják, hogy ennek fényében tekintsem át őket.

Sigmund Freud - Mózes
Nem ​könnyű vállalkozás elvitatni egy néptől azt a férfit, akit legnagyobb fiának tisztel, különösen, ha az ember maga is ehhez a néphez tartozik. De nem lehet olyan érv, mely rábírhatna, hogy állítólagos nemzeti érdekeket elébe helyezzek az igazságnak, és különben is, a tények felderítése, megvilágítása csak haszonnal járhat. Mózes, az ember, a zsidó nép szabadítója, törvényhozója, és vallásalapítója, olyan régmúlt idők alakja, hogy vele kapcsolatban okvetlenül felmerül a kérdés: vajon történelmi alak volt-e, vagy csupán a monda szülötte? Ha valóban élt, ez az időszámításunk előtti XIII., talán XIV. században lehetett, nincs más adatunk róla, mint a szent könyvek és a zsidók írásba foglalt hagyománya. Ha tehát nem is tudjuk teljes biztonsággal eldönteni a kérdést, a történetírók nagy többsége mégis amellett foglalt állást, hogy Mózes valóban élt, és a személyéhez fűződő kivonulás Egyiptomból valóban megtörtént. Joggal állítják, hogy Izrael népének későbbi története érthetetlen volna, hogyha ezt a feltevést nem fogadnók el. A mai tudomány általában sokkal óvatosab lett és sokkal kíméletesebben bánik a hagyománnyal, mint a történelmi kritika kezdeti időszakában. Előrebocsátom, hogy nem vagyok műértő, hanem laikus. Gyakran észrevettem, hogy egy műalkotás tartalma jobban vonz formai és technikai sajátosságainál, amelyeknek pedig a művész elsőrendű fontosságot tulajdonít. A művészet számos eszköze és egynémely hatása iránt tulajdonképpen hiányzik belőlem az igazi megértés. Mindezt meg kell mondanom, hogy biztosítsam a magam számára e kísérletem elnéző megítélését. Ámde művészi alkotások, kiváltképp költemények és szobrok mindig is erős hatást gyakorolnak rám, a festmények némileg ritkábban. Az ilyen művek arra indítottak, hogy megfelelő alkalmakkor hosszan elidőzzem előttük, próbálván a magam módján megragadni őket, azaz érteni akartam, hogy miben áll hatásuk. Ott, ahol ezt nem tehetem, például a zene esetében, csaknem képtelen vagyok élvezni a művet. Racionális vagy talán analitikus hajlamom berzenkedik ellen, hogy valaminek a hatása alá kerüljek, és közben ne tudjam, hogy mi hat rám, mi az, ami elragad.

Mircea Eliade - A ​szent és a profán
Mircea ​Eliade a vallást, ezt a szimbolikus létgyakorlatot tekinti a különböző kultúrák közötti közvetítő elemnek. Kutatásai mindenekelőtt azokra a nyelvi fordulatokra, illetve magatartásmintákra irányulnak, melyek egy valahai, illetve jövőbeni kulturális egyneműséget idéznek-ígérnek. Számára a vallásban az emberi lényeg mutatkozik meg, amely antropológiai sajátja minden halandónak, s úgy véli, az istenhit elegyítő vonzereje képes megszüntetni a kultúrfokok egyenetlenségeit. Eliade szerint a kultúra az egyén lelki jelenléte a mindenségben; az „örök visszatérés" hitéből az egzisztenciális egység visszaszerzésének reményét merítheti az individuum. Vallástörténeti kutatásaiban a lét egyneműségének mitikus hagyományát akarja újjáteremteni. Mircea Eliade 1907-ben született. A bukaresti, majd a kalkuttai egyetemen tanult filozófiát, történelmet és néprajzot. Rövid időre egyetemi oktatóként visszatért Romániába, majd az Antonescu-rezsim képviseletében diplomáciai szolgálatot teljesített Londonban és Lisszabonban. A második világháborút követően a Sorbonne-on tanított, és a párizsi Román Kulturális Központ elnöki posztját töltötte be. 1956-tól az óceánon túl, Chicagóban volt egyetemi tanár. Eliade 1986-ban, az Egyesült Államokban hunyt el.

Arielle Ford - A ​lélektársad titka
Te ​is részese lehetsz a varázslatos utazásnak, amelynek során képessé válsz magadhoz vonzani, megteremteni, megtalálni lélektársadat. Elgondolkodtál-e már azon, mit kellene tenned, hogy megtaláld életed szerelmét? Olyan társról álmodsz, aki szeret, dédelget és rajong érted? A lélektársad titka megmutatja, hogyan vedd kezedbe szerelmi életed irányítását a vonzás törvényének segítségével. Bárki képes lehet rátalálni az igazira, ha minden szinten készen áll rá. Arielle Ford mindezt tapasztalatból tudja. Ő maga is a könyvben szereplő módszereket használta, amikor negyvennégy évesen bevonzotta az életébe lélektársát.

Marie Lu - Legend ​- Legenda
A ​hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal. A jómódú környéken, az elithez tartozó családba született, tizenöt éves June kivételes tehetség. kötelességtudó, szenvedélyes, a haza iránt elkötelezett, nyitva áll előtte az út a Köztársaság legmagasabb katonai köreibe. A Lake Szektorban, a nyomornegyedben született, tizenöt éves Day a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. De a szándékai korántsem olyan elítélendők, mint azt gondolnánk. Ők ketten két külön világban élnek, és talán sosem keresztezné egymást az útjuk, ám egy nap June bátyja gyilkosság áldozatává válik. Az első számú gyanúsított Day lesz. Ezzel kezdetét veszi a mindent eldöntő macska-egér játék, melyben Day kétségbeesett versenyt fut a családja életéért, miközben June elszántan igyekszik megbosszulni bátyja halálát. De az események megdöbbentő fordulatot vesznek. Rájönnek, kettejükben van valami közös, és azt is megtudják, milyen messzire hajlandó elmenni a hatalom, hogy megőrizze titkait.

William Glendown - A ​torony
Sir ​Clament, a kóborlovagot különös éjszakai ragyogás és énekszó csalja egy messzi hegytetőn álló, titokzatos torony irányába. Amikor a közeli Laermenol faluba érkezik, megtudja, hogy a nép hite szerint az épületben Laarchan, a szárnyas madár-isten lakozik. Clamen meghallgatja a színes meséket és legendákat, de nem hisz a parasztoknak, s a figyelmeztetés ellenére elindul, hogy megfejtse a különös épület titkát. A kötet címadó kisregényét "A lendhorni küldetés" hangulatát idéző izgalmas és meghökkentő történetek színesítik és egészítik ki.

Konrad Lorenz - Salamon ​király gyűrűje
"...ezeket ​az állathistóriákat bizony haragomban írtam le. Hogy mire haragudtam? Arra a rengeteg hihetetlenül rossz, csupa hazugság állattörténetre, amilyeneket manapság kínálgatnak minden könyvkereskedésben: arra a rengeteg firkászra, aki azt állítja, hogy állatokról mesél, noha nem is ismeri őket. Aki arról ír, hogy a méh kitátja a száját és ordít, vagy hogy a csukák harc közben torkon ragadják egymást - az bebizonyította, hogy halvány sejtelme sincs arról, milyen is az az állat, amelyet - mint állítja - tapasztalatból és szeretetből ábrázol... El sem tudjuk képzelni, hogy az efféle felelőtlenül megírt állathistóriák mennyi téveszmét terjeszthetnek az eleven érdeklődő ifjúság körében."

Robert Tine - Vírus
Az ​évszázad biológiai krízise! A virus, ez az évtizedes időzített bomba, csendesen szunnyadt valahol az afrikai dzsungel mélyén. Ártalmatlan mindaddig, amíg valami meg nem bolygatja magányát... Ha ez megtörténik, működésbe lépnek a már-már ásványi szervezet DNS-láncaiban kódolt információk, a vírus reagál a külvilágra és osztódni kezd... Nem pusztítani akar, csak szaporodni. Arról nem tehet, hogy e villámgyors burjánzásban megállíthatatlanul feléli a táptalajt - az emberi testet... Egy eladásra becsempészett colombusmajom hozza az amerikai kontinensre a Motabát, minden idők leggyilkosabb, leggyorsabban terjedő vírusát, amely pár óra alatt ledönti lábáról Cedar Creek városkát: minden halottra tíz fertőzött esik és minden fertőzött két napon belül meghal. A területet lezárják, szükségállapotot hirdetnek ki. Dr Sam Daniels, az amerikai hadsereg kutató orvos alezredese azonnal a városba érkezik, de nem pusztán az rettenti el, amit a helyszínen tapasztal. Rövid időn belül rádöbben, hogy nemcsak a már feleségét is megtámadó gyilkos kórral kell küzdenie, hanem a legfelsőbb vezetés ördögi manipulációival is.

L. Marteaux - A ​platinafogú
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Italo Calvino - Láthatatlan ​városok
,,Nem ​biztos, hogy Kublai kán elhisz mindent, amit Marco Polo mond, amikor leírja neki a követi kiküldetései során meglátogatott városokat, de nyilvánvalóan nagyobb kíváncsisággal és figyelemmel hallgatja a tatárok császára az ifjú velencei szavait, mint bármelyik más küldöttéit vagy felfedezőéit..." És Marco Polo mesél: láthatatlan városokról - a városokról és az emlékezetről, a vágyról, a jelekről és a szemekről, a városokról és a holtakról, a városokról és az égről, a karcsú, a folyamatos és a rejtett városokról --, mesél és mesél Kublai kánnak, míg rá nem döbben az olvasó a nagy titokra: hogy mindvégig egyetlen városról, az ő városáról, Velencéről beszélt... A vajmi kevéssé tudományos, ám annál fantasztikusabb Láthatatlan városok magyarul jó harminc éve egy sci-fi-sorozat darabjaként jelent meg. A XX. századi olasz irodalom egyik legnagyobb, iskolát teremtő és nemzetközileg is páratlan népszerűségű alkotójának, Italo Calvinónak (1923-1985) ezt a remekművét most mint az életműkiadás újabb, nagyszerű darabját ajánljuk az olvasók figyelmébe.

Sigmund Freud - A ​szexualitásról
Ismerjük ​vagy nem ismerjük, elismerjük vagy sem Sigmund Freudot - nélküle és pszichoanalitikus iskolája nélkül a lélektan nem fejlődött volna olyanná, amilyennek ma tapasztaljuk. Számtalan gyakorlati esetből, megfigyelésből levont általános következtetéseit rögzíti ez a kis kötet, amely három "értekezést" (tanulmányt) tartalmaz a legizgalmasabb tárgykör, a szexualitás témájában. Az első A nemiség tévútjai címet viseli. Ebben mai szemmel is kivételesen tárgyilagos modorban fejti ki a kérdés természetes vagy kóros vetületét - mennyiben változat, mennyiben betegség. Második és harmadik értekezése a gyermeki és a serdülőkori szexualitást elemzi. Sok, ma már közkeletűvé vált fogalom kap itt először világos értelmezést (szorongás, elfojtás, szublimáció stb.) A könyvben csupán egy kis szeletét látjuk Freud világának, ahogyan azt 1905-ben megfogalmazta. 1915-ben már a magyar olvasó is hozzáférhetett, dr. Ferenczi Sándor közérthető, gördülékeny fordításának köszönhetően, aki nem csupán kiválóan ismerte a freudi életművet, hanem közvetlen munkatársa is volt a professzornak.

Gregor von Rezzori - Egy ​antiszemita emlékiratai
A ​hatalmas vitákat kiváltó Egy antiszemita emlékiratai gúnyosan, szívszorítóan és szépítés nélkül számol be a XX. század forrongó Európájának kulcskérdéséről egy sodródó ifjú szemével, zsidó barátoktól, ellenségektől és szerelmektől körülvéve. Egy zsidógyűlölő férfi számot vet az életével. Felrémlenek a régmúlt képei, melyek nem hagyják nyugodni: antiszemita neveltetése a Monarchia területén; fiatal kereskedőévei egy bukaresti zsidó boltosnő szeretőjeként; szerelme Minkával az Anschluss idején Bécsben; és utolsó napjai Rómában, ahol felidézi élete zsákutcáit és melléfogásait, zátonyra futott házasságát, hogy végre megbékéljen vagy leszámoljon az általa hol gyűlölt, hol istenített zsidókkal.

J. D. Salinger - Zabhegyező
A ​regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Szobotka Tibor - Igitur
Szobotka ​Tibor korai, de talán legérdekesebb, legszínesebb regényét kapja most kezébe az olvasó. A mese a 30-as évek Itáliájába visz bennünket, de az olasz valóság a korabeli Magyarországát is idézi. Mint annyi más Szobotka-történetben, itt is három férfi kalandjait kísérhetjük nyomon. Három férfi vág neki a napfényes Itáliának, tele várakozással és vágyakozással, izgalmat keresve, élvezeteket hajszolva. A kövér és gazdag Kohl báró, az őszülő halántékú, snájdig dzsentri, Tivadar gróf és a szegény, kiszolgáltatott "szellemi proletár", Haturka Sebestyén újságíró. Kalandokban nincs hiány a csillogó Itáliában, Velence és Nápoly között, míg hőseink a Lidón csetlenek-botlanak, kétes erkölcsű hölgyek hálószobáin surrannak be és ki, bepillanthatunk a fasizmus uralma alatt élő Olaszország életébe s a szereplők sorsán, életvitelén keresztül a hazai valóság rejtelmeibe is.

Peter Marshall - Tombol ​a hold
A ​jó házból való úrilány és az írói ambíciókat dédelgető melósfiú jó eséllyel soha nem találkozott volna egymással, ha ugyanaz a váratlan tragédia nem töri szilánkokra álmaikat. Párhuzamos pályán futó életük kicsivel a végtelen előtt, egy intézetben keresztezi egymásét. Bruce és Anetté egymásba szeretnek, és mindenkivel dacolva eljegyzik egymást - a tolószékben... Szerelmükkel nem csupán felrúgnak minden társadalmi konvenciót, hanem harcot indítanak az élet teljességéhez való jogukért is. Harcuk dühödt, indulatos és elkeseredett. Nem csupán egy fiatalkori lázadás története, hanem mélységesen emberi hitvallás a másság elfogadásáért.

Csányi Egon - Charles Lorre - Balam ​király sírja / Kockás szabadságon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Guillaume Apollinaire - Tizenegyezer ​vessző
Apollinaire ​álnéven jelentette meg valamikor az első világháború után ezt a pornográf könyvecskét, de azóta minden kétséget kizáróan bebizonyosodott a szerzősége. Nincs olyan erotikus sorozat, amelyben ne szerepelne, nincs olyan, az erotikus irodalomról szóló írás, amely ne hivatkozna rá. A Tizenegyezer vessző az erotikus irodalom csúcsteljesítménye, elképesztően trágár, obszcén, vad és kegyetlen (a kritikusok megegyeznek abban, hogy messze fölülmúlja Sade-ot, akit Apollinaire egyébként igen nagyra tartott): nincs még egy olyan írás, amely ennyire gátlástalanul szabaddá engedné a legalantasabb vágyképeket is; és mégis, még a legsötétebb kéjgyilkosságok is úgy vannak megírva, hogy van bennük valami humoros, az egész felszabadítóan elvetemült. Kicsit a pornográfia paródiája is, meg a háború paródiája, elképesztő nyelvi leleménnyel megírva, s van benne több igen jól sikerült versbetét, melyek persze ugyancsak obszcén körülmények közt hangzanak el. Minden bizonnyal sokkolni fogja a magyar közvéleményt; lesz, aki a hasát fogja majd nevettében, s lesz, aki felháborodottan tiltakozni fog. A pornográfia foka még nyugati mércével mérve is magas. De mindenki olvasni fogja. A könyv vitathatatlanul remekmű a maga nemében.

Szerb Antal - A ​Pendragon legenda
Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

Kunhalmok
Kunhalmok Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Kunhalmok
A ​tájföldrajzi szempontból egységes Kárpát-medence megannyi egyedi és különleges érték őrzője. Ezek közé tartoznak a kunhalmok is. Illyés Gyula szép szavaival élve ezek a "bő Obtól a kis Kaposig elfüzérlő dombok, csönd állomások, nyomjelző vakondoktúrások" emberi kéz alkotásai, mesterséges (antropogén) tájelemek. Vallanak a letűnt korok emberének a természethez, a tájhoz fűződő kapcsolatáról, tanúskodnak az egykori vízrajzi-, ökológiai viszonyokról, őrzik a kultúra többezer éves hagyatékát, értékeit. Elnevezésük megtévesztő. Döntő többségük még jóval a kunok bejövetele előtt keletkezett. A fémkorszakok népei, a népvándorláskori kultúrák hagyományozták reánk a többezer éves, földből készült "piramisokat". Ezek a lakódombok, sírdombok, őrhalmok, későbbi határhalmok a "mi katedrálisaink".

Kollekciók