Ajax-loader

Kerekes Sándor

Rate_positive 271 Rate_neutral 12 Rate_negative 1

552 napja velünk van ma itt járt

Badge-feltolto-500 Badge-feltolto-50 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.


Mikszáth Kálmán - Az ​igazi humoristák / Írói arcképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Írói ​arcképek
A ​nagy mesemondó elődeire és kortársaira emlékezik. Csokonai Vitéz Mihálytól Arany Jánoson át Thaly Kálmánig. Feltűnik 1848 fényes korszaka is (A márciusi fiatalság). A legtöbb anekdotában, történetben barátjának, Petőfi Sándornak állít emléket. Különösen megható A nemzet halottai című fejezet.

Krúdy Gyula - Írói ​arcképek
A ​mai olvasók jelentős része Krúdyt modern prózánk egyik klasszikusának tartja. (...) "Írói acrképei"-vel mégcsak "mostohán" sem bánt irodalomtörténetünk, hiszen tudomást sem vettek róla. Nem ismerték ilyen tárgyú gazdag munkásságát. Pedig ezek a "tollrajzok" érdekes, friss ötleteikkel megtermékenyíthették volna irodalmunkat. Számos problémát vetett föl, írói mozgalmakra világított rá, irodalmi flkszegségekre és ferdeségekre hívta fel a figyelmet. Kritikája sohasem személyes élű , mindenkor az elvek érdeklik és azokért száll síkra. Írói arcképeinek legrokonszenvesebb vonása az a szeretetreméltóság, ahogy kisebb-nagyobb kortársairól véleményt mod, azok jelentőségét méltatja. Tollát sohasem vezeti kicsinyes klikk-érdek, közepes írókról éppoly meleg szeretettel, kartársi megértéssel nyilatkozik, mint a nagyokról. Tehetségének fölényét sohasem fitogtatja, mesterségének tiszta és alázatos híve, s éppen ez az egyszrűűség teszi művét ma is időfelettivé. Ötven magya író arcvonásai villannak fel a több mint másfélszáz cikk olvasása közben. Kármán Józseftől Móricz Zsigmondig. A Martinovics-féle mozgalomtól a saját koráig. Érdeklődését irodalomtörténetünkben a XVIII.század végének alakjai ragadték magukkal. Martinovics árnya több cikkében rajzolódik ki, amelyekben még fájó akkordként vonulnak végig felvilágosodáskori literatúránk tragikus küzdelmei. (...) Kozocsa Sándor

Rozsnyai Ervin - Filozófiai ​arcképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Somlyó György - A ​költészet évadai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Herczeg ​Ferenc emlékezései
_Emlékezései_nek ​első része, _A Várhegy_ (1933) gyermek és ifjúkorát, jogászi tanulmányainak és írói indulásának éveit beszéli el, kedélyesen, anekdotázva, humorral és öniróniával. A verseci sváb patikus fia a soknemzetiségű Bánság módosabb polgárságának világába születik bele, a kiegyezés utáni Magyarország ellentmondásos, de prosperáló korszakában. A német kultúrán nevelkedő gyerek fokozatosan válik magyarrá: Herczeg takargatás, öntömjénezés és minden önigazolási szándék nélkül adja elő ennek a folyamatnak lélektani és gyakorlati állomásait. S miközben életének eseményeiről - iskoláiról, bálokról, párbajokról - és fontos szereplőiről - családjáról, tanárairól, barátairól - eleven, színes képet rajzol, egyúttal valóságos enciklopédiáját adja a korabeli kisvárosi sváb, majd kisvárosi magyar, végül a fővárosi polgári, úri középosztályi életmódnak, szokásvilágnak, erkölcsöknek. Emlékezései második része, 1890 és 1914 közötti pályafutását beszéli el. _A gótikus ház_ (1939) - a cím utalás a Parlamentre - már inkább a közéleti Herczeg Ferencnek, a hírlapíró-, szerkesztő-, színházi embernek, a kormánypárti képviselőnek, Tisza István rendíthetetlen hívének életéből mutat - nagyobb elhallgatásokkal, mozaikosabb formában - részleteket. Mivel az író itt többet politizál, nyilvánvalóbban kiütközik gondolkodásának éles konzervatizmusa. Műve azonban önmagát minősíti: annyira nyíltan vállalja a "keresztény, a magyar úri középosztály" valamennyi téveszméjét, hibáját és elfogultságát, hogy forrásértékű munka a szélesebb olvasóközönség számára egy olyan korszakról, olyan elmerült rétegről és olyan szemléletmódról, melyről a mai nemzedékeknek egyre kevesebb információ áll rendelkezésükre.

Herczeg Ferenc - Történelmi ​regények
Hercegh ​Ferenc négy olvasmányos, magyar tárgyú történelmi regényét kapja kézhez egy kötetben az olvasó. Herczeg Ferenc /1863-1954/ az Új Idők szerkesztőjeként /1894-1944/ is nagy hatást gyakorolt a magyar irodalomra, a két világháború közötti hivatalos Magyarország "írófejedelme" volt. Meséi, erkölcsrajzai, drámái, társadalmi és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. Az 1902-ben megjelent Pogányok a Vata-féle pogánylázadás idején játszódik, hőse Alpár, Thonuzóba besenyő vezér papnak állott fia, aki két világ határán próbálja megtalálni önmagát. Az Élet kapuja II. Gyula és X. Leó pápaságának Rómájában mutatja meg, hogyan próbál a magyar jobbágyivadék, Bakócz Tamás hatalmat szerezni, hogy a Magyarországra törő török veszélyt elháríthassa. A fogyó hold című történelmi kisregény már a török hódítás következményeit adja elő, egy végvári vitéz kalandos történetével példázva egy nemzet életben maradásának lehetőségeit. A hét sváb /1916/ Herczegnek talán legsikerültebb történelmi regénye, amelyben szülővárosa, Versec svábságának állít maradandó emléket: hét derék verseci legény vére hullatásával is tanúságot tesz 1848 magyar eszményei mellett. Herczeg Ferenc művei sok kiadást értek meg. A mai olvasó kellő távlatból értékelheti mindazt, ami Herczeg műveiben igazán jelentős, és minden bizonnyal újból felismerheti a történelmi regények szórakoztató és tanulságos jellegét.

Kodolányi János - Julianus ​barát
A _Julianus ​barát_ – mely most ötödik kiadásban jelenik meg – Kodolányi János egyik legfigyelemreméltóbb alkotása. 1938-ban írta, abban az időben, amikor már Hitler bevonult Bécsbe, kirobbanóban volt a „szudéta-válság”, s lényegében Csehszlovákia tragédiája megkezdődött. A szomszédos ország tragikus sorsában Kodolányi intő példát látott, és írói eszközeivel figyelmeztetni akarta a közelgő veszedelemre mindazokat, akiknek drága volt Magyarország függetlensége, szabadsága, jövője. A regény a középkorban játszódik ugyan, de olyan politikai szituációban, amelyben a német-osztrák terjeszkedés ugyancsak veszélyeztette hazánkat, és így az írónak lehetősége nyílt arra, hogy a történelmi regény – a középkor eseményeinek keretében – a nácik elleni gyűlöletét kifejezze. Ugyanakkor az olvas nyomon követi a regény főhősének életútját, és szinte maga is részesévé válik mindannak a történésnek, amelynek során Julianus megvalósíthatja gyermekkora nagy álmát, s eljut a Ázsiában maradt magyarokhoz. Az ő sorsával, küzdelmeivel, kudarcaival és sikerével is példát akar mutatni az író: igazán széppé csak nemes célokért, a köz üdvéért, a népért vállalt áldozatok tehetik az ember életét. A középkor nagyszerű rajza, nyelvi erő, érdekes cselekményesség teszik teljessé a regény értékeit.

Fejtő Ferenc - Rekviem ​egy hajdanvolt birodalomért
A ​Monarchia nem felbomlott, hanem szétrombolták. A történelem során más államok is szenvedtek vereséget, viselték azok következményeit: megaláztatást, területük megcsonkítását, jóvátétel fizetését. De az, hogy egy birodalmat, amely magába foglalta és kormányozta Európa középső részét, letöröljenek a térképről - új, katasztrofális következményekkel járó fejlemény volt. A könyv 1989-ben megkapta az év legjobb történeti munkájának járó díjat Franciaországban.

Paul Parsons - Hogyan ​pusztítsuk el az univerzumot
Aki ​eddig azt hitte, hogy a fizika csak olyan unalmas dolgokkal foglalkozik, mint a jeges vízbe mártott hőmérő, vagy hogy mit jelent az E = mc2 képlet, annak sok meglepetést tartogat ez a könyv. A Hogyan pusztítsuk el az univerzumot, 35 izgalmasabbnál izgalmasabb fejezetének mindegyike egy-egy meghökkentő és szokatlan kérdést vagy jelenséget jár körül, közérthető formában keltve életre a mögöttük rejlő fizikai elveket.

Vámos Miklós - Hogy ​volt
Vámos ​Miklós emlékei, portréi, vallomásai a huszadik század harmadik harmadából. Híres, sok esetben immár klasszikussá vált írókról, művészekről, szerkesztőségekről és kiadókról, szerkesztőkről és szerkesztettekről, cenzorokról és cenzoráltakról. Mindenkinek ajánlható, aki szeretne gusztust kapni, hogy még többet olvasson róluk - tőlük.

Bereményi Géza - Kelet-nyugati ​pályaudvar
Te, ​aki kezedben tartod, íme ezt a könyvet, Olvasó, a képen Vizit és Ecsédit láthatod. Ők a főhősök. És ha majd felütöd a lapokat, hosszú utazásra indulhatsz velük. Jársz a Keleti pályaudvaron, ahol egész tömegnyi ember vár az indulásra a hetvenes években, és funkcionáriusok szállnak csapdosó szárnyakkal a híg levegőégben rikoltva ércesen, miközben Világ Mamikája őrzi a vécét. Majd metróra szállsz, ha tovább olvasol. Bejárod a város alatti labirintust a nyolcvanas évek elején, amidőn az istenek már tiszta és világos jeleket küldtek, másként és más miatt cselekvő emberek bukkantak elő, vagyis megkezdődött a korszakok válása. De ez még semmi. Ezután továbbmehetsz Vizivel és Ecsédivel, hogy egy megújult világba érkezz: a Nyugati pályaudvarra mostmár, a kilencvenes évekbe. És ha itt elidőzöl, nagy kérdéseidre kaphatsz választ. Teveháton ringva barangolod be a népek piacát. Tatár támadás, menekültek áradata, bukott angyalok vallomásai és kéksisakos katonák kavarognak az új korszak fájó kebelében, ha Vizit és Ecsédit ide is követed. Hát íme a könyv, ez az átszellemült tárgy, Olvasó. A könyv, ez az egyetlen olyatén eszköze az embernek, amellyel nem a testét hosszabbítja meg, hanem az emlékeztét és a képzeletét. Hát hosszabbítsd meg magad vele bármilyen kissé! Kelljen ez neked! Lapozz bele! Vedd meg! Ó, vedd meg, olvasó! (www.cseh-tamas.hu)

Mester Ildikó - Bereményi ​Géza életmű-interjú
A ​kötetben Bereményi Géza író, filmrendező, tanár vallomását olvashatjuk arról, hogyan került "végzetszerű" kapcsolatba a filmmel, színházzal, irodalommal és a dalokkal. Tudomást szerzünk arról is, hogy kik voltak ebben folyamatosan segítőtársai. A kiadó és az interjúkészítő a művész ötvenedik születésnapját kívánja megünnepelni ezzel az összeállítással.

Immanuel Kant - A ​tiszta ész kritikája
Semmi ​kétség, minden megismerésünk a tapasztalattal kezdődik; hisz mi más késztetné munkára megismerőképességünket, ha nem az érzékeinkre ható tárgyak, melyek részint maguk váltanak ki képzeteket, részint értelmi tevékenységünket hozzák mozgásba, hogy e képzeteket egybevesse, összekapcsolja vagy szétválassza, és így az érzéki benyomások nyersanyagát feldolgozva létrehozza a tárgyakra vonatkozó ismereteket melyeket tapasztalatnak nevezünk. Így tehát az időben semmilyen tudásunk nem előzi meg a tapasztalatot, és minden ez utóbbival kezdődik. Ám jóllehet minden tudásunk a tapasztalattal veszi kezdetét, ebből még nem következik, hogy minden tudás a tapasztalatból ered. Mert nagyon is lehetséges, hogy maga a tapasztalati megismerés összetett valami legyen, hogy részint abból álljon, amit benyomások útján nyerünk, részint pedig abból, amit a tulajdon megismerőképességünk önmagából tesz hozzá (az érzéki benyomásokból csupán a késztetést merítve); csakhogy e kiegészítést nem különböztetjük meg azon alapanyagtól, amíg hosszas gyakorlat föl nem hívja rá a figyelmünket, és képessé nem tesz az elkülönítésére.

José Ortega y Gasset - A ​tömegek lázadása
"A ​történelem olyan vers, amelynek minden szaka más ütemre lejt. De ha így van, nekünk, akik e század strófáiban vagyunk beiktatott szavak, e strófa üteme éppoly fontos, mint maga a vers. Ez az ütem a parancs, amelyet a verstől kapunk. Amit Ortega úgy mond: mindenkinek első kötelessége saját kora imperatívuszát megérteni." Németh László: Ortega és Pirandello

Mannheim Károly - A ​gondolkodás struktúrái
˝Meglazult ​a talaj, ahonnan eddig mint szilárd álláspontról szemléltük a világot, egész énünket feladtuk, mintha csak lebegnénk önmagunk felett. Ezer alakban találunk újra magunkra - ez a lelkiállapot ugyanaz, mint az, amely egykor a tengeri hajósokat a messzeségbe űzte, amely a történészt a múltban való vándorlásra készteti. A tiszta kultúraszociológia a harmadik út ahhoz, hogy önmagunkat odahagyva a társadalmi és történelmi ént elválasszuk a szubsztanciális éntől és általában, tisztán mint olyant éljük meg emberi mivoltunkat.˝

Ismeretlen szerző - Hatalom ​és társadalmi változás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Margittai Gábor - Nyugtalan klasszikusok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovacsics András - Omega ​- Universal, zenekartól az együttesig
Zenész ​voltam 25 évig az 1962-1986 terjedő esztendőkben. Úgy gondoltam, hogy foglalkoznom ezzel a huszonöt esztendővel, – barátom Borsós Károly, Charlee unszolására érett meg bennem a könyvírás gondolata – mert mégiscsak, ez a negyed évszázad az életem meghatározó része volt. Teszem ezt egyrészt azért, mert az időközben elkészült honlapom megfelelő mennyiségű, és érdekes információt ad a könyv megírásához, másrészt az online könyvkiadásban megéreztem azt a határtalan lehetőséget, amit például a Facebook nyújt a kapcsolatteremtés területén a napjainkban. Kovacsics Öcsi

Németh László - Emberi ​színjáték
"A ​regény tulajdonképpen ironikus műnek indult, azt akartam megmutatni, micsoda testi-lelki fogyatkozások lappanghatnak a szentség mögött. Modellje egy földim, egyetemi kollégám volt, akit neuraszténiája nemcsak a nőktől zárt el, de vizsgái letételében is meggátolt. Hazament, s a falunkban mint kuruzslónak széles pacientúrája támadt a külsősori szegények közt, Ezt az alakot növesztettem én meg "impotenciája" felől már-már krisztusi méretkre. A téma azonban bosszút állt, írás közben derült ki, hogy nem a betegség határozta meg a szentséget, a szentségre rendelt emberi természet az, amit mi betegségnek látunk. A hős a maga lábára állva kibújt az irónia pányvájából, melyet az írói szándék vetett rá, s bár egy csendőrgolyó terítette le, szinte úgy illant a mennybe a szilasi szőlőhegyen köré gyűlt tanítványai közül."

Nemeskürty István - Diák, ​írj magyar éneket I-II.
"Ez ​a könyv a könyörtelenül iramló idővel dacoló értékeket veszi számba irodalmunkból, a szokottnál inkább tekintve ki a társadalmi történetére, írók és olvasók viszonyára. Mert olvasók nélkül írók sincsenek." E sorokkal vezeti be Nemeskürty István egyszemélyes irodalomtörténetét, melynek címéül Ady egy verssorát választotta. Legutóbb, 1934-ben jelent meg egyszemélyes magyar irodalomtörténet. Szerb Antalé. Fél évszázad óta hasonlóval senki sem jelentkezett, pedig szükség van egyéni megközelítésű, merész látású, újat felfedező, személyes hangú irodalomtörténetekre. Ez a munka ilyen, s ezért lebilincselő olvasmány, mely sokakat fog a magyar irodalom szeretetére indítani, eddig nem ismert írók és művek megismerésére

Harsányi Zsolt - Magyar ​rapszódia
A ​Magyar rapszódia Harsányi Zsolt életrajzi regénye. A gyermekkortól a halálos ágyig kíséri nyomon Liszt életét, s kereteként megrajzolja a viharos tizenkilencedik századot. A regényben megelevenedik a kor művészvilága - Chopin, Wagner, Geroge Sand, Berlioz, Schumann, Munkácsy, Erkel életének egy-egy pillanata, szakasza fonódik Liszt sorsába-, s a szórakoztató, fordulatos regények kedvelői megismerkedhetnek a Liszt-művek keletkezésének történetével is.

Krúdy Gyula - Flóták ​és lugasok
Három ​kisregényt tartalmaz a kötet. A címadó Rezeda Kázmér öregkori kalandját meséli el, a Tőrmester az Aranykéz utcai napok világát elveníti meg az Őszi versenyek pedig egy kiöregedett zsoké egyetlen napját, furcsa szerelmi légyottját mutatja be. A három mű összetartó vonása az író kiábrándultsága, melyet ezúttal nem álomképekkel, ködlovagokkal, hanem harsány és keserű nevetéssel palástol. Hősei valamennyien felsülnek idegenül topognak a húszas évek pesti és óbudai forgatagában, ahol álmaik ábrándjaik már nem emelnek fel senkit sem. Ebben a zajos forgatagban a nőknek már nem titkaik hanem hazugságaik vannak,és nem érzelmi botlásuk hanem romlottságuk a meghatározó. A megváltozott világ nyíltan vállalja velük a cinkosságot, így a hősök bukása tragikomikus Krúdy lebilincselő stílusával eleveníti meg e világot, amelyből kései, halovány fénysugárként a Szindbád-járta régi világ is kiragyog.

Vámos Miklós - Hattyúk ​dala
EZ ​EGY ODA-VISSZA REGÉNY. Miután elolvasta az ember a nyomtatás sorrendjében, talán érdemes elolvasni még egyszer, a végétől indulva, fejezetenként hátrálva előre. Aki akarja, kezdheti rögtön így. Vagy akár összevissza. Mindenesetre sem a szövegnek, sem az olvasóknak nem árt, ha kétszer. A szerző azért nagyon örül, ha legalább egyszer. EZ AZ IDŐ REGÉNYE. A változást próbálja megragadni. Fejlődést és visszafejlődést. Elmúlást és múlást. Hanyatlást és haladást. Gyászt és reményt. EZ EGY TÖRTÉNELMI REGÉNY. Egy város, egy nép, egy törzs históriája. A jelenből indul, s hátrál visszafelé a múltba. Kétezer év magány. A cselekmény összetartó ereje egy titokzatos szöveg, a Hattyús kézirat, a manuscriptum. Minden korokban próbálják megfejteni, kevés sikerrel. Ennek folytán a magyar nyelv kialakulásának néhány fordulópontját is számba veszi. EZ EGY HITTEL ÉS ISTENEKKEL FOGLALKOZÓ REGÉNY. A világvallások így vagy úgy szerepet - szereplőt - kaptak benne. EZ TALÁN NEM IS EGY REGÉNY, HANEM EGY REGE. Amolyan eposzféle, prózában. A fejezetek nem a hagyományos módon kapcsolódnak egymáshoz. EZ TALÁN NEM IS EGY ... hanem valamiképpen több. Sokkal több. Így hát többszörös üdv az olvasónak.

Csoóri Sándor - Készülődés ​a számadásra
...Írni ​talán azért akar az ember, igenis, azért akar, mert az írás nem egyéb, mint a végtelenség érzete. A végtelenségé mindenféle változatban. Hiszen az öröm sem igazi öröm távlat nélkül, s a halál sem igazi halál, ha nem múlik el vele a világ is. Amikor írok: szabad vagyok, szabadabb, mint bármikor... az írást én soha nem éreztem kárpótlásnak. Aki teremt, az nem helyettesít, s nem kárpótol semmit és senkit, ellenkezőleg: új föltételeket törvényesít: új stílust, ami mindenkor föltartóztatja a hanyatlást

Mészöly Dezső - Villon ​árnyékában
A ​költő írja: Születésem havát, augusztust mutatja a könyv borítója, Villon-kori mesterek ábrázolásában. Mindenképpen ideillik hát ez a kép is. S örülök, hogy ideillik, mert engem megbabonázott. Szép lányok, szép lovak, jó sólymok, várkastély, felhőtlen ragyogás, meztelen fürdőzés - minden olyan édességes harmóniában tündököl itt együtt, mint boldogító kamaszkori álmaink ébredés előtti pillanataiban. A kötet versei persze sötétebb égboltok alá is elvezérelnek. De a legfeketébb sorok közein is át-átdereng valami abból a kacér sugárzásból, amiért mindig érdemes volt élni ebben a gyötrelmes és gyönyörűséges világban. Nagy állomás ez a könyv az életemben. Először gyűjtöm össze egy nyalábba verseim és versfordításaim javát - benne A teljes Villon-nal, mely talán a kötet szíve... Ez utolsó szavammal nem a saját verseim kórusát akarom halkabbra fogni. Olyan költő könyve ez, aki sohasem tett különbséget eredeti és fordított versei közt: tulajdon vérével éltette valamennyi magzatát.

Dala László - Dékány András - Kocsis Ferenc - Kulin György - D. Major Klára - Rónaszegi Miklós - A ​világ és az ember
Bemutatja ​a bennünket körülvevő természetet és a világmindenséget; megismertet a Föld felfedezésével, országaival, népeinek életével; beszél a Földünket benépesítő élőlényekről s arról, hogy milyen utat tett meg az élővilág az őslényektől a mai növényekig. állatokig és az emberig; felvázolja az emberiség történetének nagy korszakait és legizgalmasabb eseményeit; ügyesen foglalkozik a technika történetével az ősi szerszámoktól a mai távvezérlésű gépekig. 8-10 éves gyerekek számára nyújt tudományos világképet, megfigyelésre, rendszerezésre, összehasonlításra, a dolgok és jelenségek közti kölcsönhatás felfedezésére ösztönöz 400 oldalon, mintegy 200 oldalnyi rajzzal, részletes tárgymutatóval.

Határ Győző - Heliáne
Szürrealista ​prózaköltemény, kegyetlen, maró korszatíra egy swifti fantasztikus regény köntösébe öltöztetve - ez a Heliáne, Határ Győző első regénye, az 1947-es Könyvhét botrányköve... Hőse, Bikornutusz Barnabás Panpedelupe szigetére vetődik a XXI. században, ahol a Tökéletes Államgépezet kimunkálásán fáradoznak. A szigetlakó hunhuri nép a GAOGAG-Libát imádja, akinek szobra, az óriás Gigantoliptusz, a Rozelinda-dombon áll, a fehérmárvány obeliszk előtt, szétterjesztett szárnyakkal... A GAOGAG-Libát ünneplik a nagy libaünnepen tartott felvonulásokon, hozzá szólnak a költők verseikben, dicsérve őt akképpen, hogy tojásai megzápulhatatlanok. A Határ Győző által megrajzolt totalitárius államgépezet árnyai valamilyen úton-módon mind-mind kiszolgálói ennek a képtelennek tűnő társadalomnak. Arcvonásaikban pedig - nem véletlenül - korabeli vezetőkre ismerhetünk. A szerzőre olyannyira jellemző tobzódóan gazdag nyelvezet, képi fantázia, a költészet és a próza lélegzetvételének sajátos szintézise először ebben a regényében lép elénk a maga teljességében.

Határ Győző - A ​fontos ember
Marci ​e szótörmelékeket amúgy is eleresztette a füle mellett, csupán a gyógyító muzsikáját vette be, ahogy a nyámnyoszolya szélén üldögélő és férji homlokát becenevén nyomkodó Marcsicája a fülébe duruzsolta: - Ugye?! Ugye?! Kellett ez neked?! A multkorjában a kisujjad ficamodott ki rajtam, ma a csuklód repedt el. Legközelebb a könyököd fordul ki nekem, te kis utálatos. Szadista ártány. - (Szájbabaszott cigánykurva). - Hányszor mondjam, te kéjbarom, hogy nem Olyan vagyok, amilyennek a te Piszkos Fantáziádban lakozom? Hányszor valljam meg az Igazat, ha egyszer erre az én Igaz Szűzi és Majdnemhogy Ártatlan Mivoltomra süket vagy?! - (Annak is hülye). - Vagy esküdözzem égre-földre, hogy nem vagyok az a sárló kanca, aminek hiszel és magadban kiszínezel?! - (Aki vagy). - Sőt, mire odajuthatnék, épp abból van a zűr, hogy dehogy-is akarok én sárlani. Abból. Hiszen éppen ez: ez az én nagy bajom, abból van a ramazuri. Hogy nem akarok. - (Úgy hazudik, ahogy a lélegzet benne ki-be jár). - Ezért fajult tettlegességig egyik-másik suta kis kalandom, mert az aggok félreértenek és nem megy a fejükbe, hogy nekem csak pántlika kell: a pántlika... - - (Mint a bazilika. Akkorákat). - Marci! Fáj?! Ne vágj nekem ilyen tamáskodó, ilyen hitetlen-ronda pofát.

Határ Győző - 2984
A ​kötetben a 2006 novemberében elhunyt, már életében klasszikusnak számító Kossuth-díjas író utolsó éveiben írt filozófiai és lírai-önéletrajzi kisesszéit olvashatjuk. A mester még maga gyűjtötte csokorba írásait, s rendezte ciklusokba. A kötet négy fejezetre oszlik: a "Szemesnek áll a világ" az eszmék hétköznapi megjelenési formáit elemzi. A "Szabad szólás teljessége" a vélemény kimondásának lehetőségeiről szól. "A mindig-új halál" a semmivel való találkozás krónikája. A "Mennyországi Látogatások" lét és máslét kérdéseire fogalmaz meg új kérdéseket a filozófiai esszék és a prózaversek közötti műfaji határmezsgyén.

Határ Győző - Alapigazságaink ​- Nagardzsuna
A ​Londonban élő, immár 89 éves Határ Győzőt - a magyar irodalom jeles alakját, a Széchenyi Irodalmi Akadémia tagját, és irodalmi munkásságát - nem kell bemutatni. Legújabb kötetében azonban nem az íróval, hanem a történelem, a politika és a bölcselet határmezsgyéin járó gondolkodóval találkozunk.Az Alapigazságaink hangsúlyozott töredékessége ellenére egyfajta összegzés, őszinte, kertelés nélküli, kemény ítélet arról a világról, amelyben mindannyian részesek vagyunk.

Határ Győző - Intra ​muros
A ​kortárs magyar irodalom közelmúltban elhunyt klasszikusának esszénaplója, rövid gondolkodói reflexióinak gyűjteménye, amelyet maga így jellemez: \"mihaszna eszmék turkálója, melyektől mérgében, Szürke Kérgében gondolkodójuk szabadulni nem tud.\"

Határ Győző - Szélhárfa
Számos ​szépirodalmi mű után az Özön közöny megjelenésével a bölcselő Határ Győzőt ismerhették meg a hazai olvasók. S ennek szerves folytatásaként most a Szélhárfa három kötetét olvashatjuk (A rákóra ideje, Félreugrók - Megtántorodók, Anfisumma). Az előbbi 1980-ban, az utóbbiak 1982-1983-ban keletkeztek. Határ Győző e bölcseleti aforizmákban elmondja, hogy hatvanéves elmúlt, amikor „filozofálni" kezdett, amikor úgy érezte, eléggé érett ahhoz, hogy korai szerelmei - a zene, az építészet, a belletrisztika - után kipróbálja, mi lett volna, ha filozófus válik belőle. Nem törekszik rendszert építeni. Bravúros nyelvi könnyedségével és leleményeivel megteremti az alig létező magyar filozófiai nyelvezetet, legalábbis az övét: szellem, irónia, anekdota, aforizma, gondolati mélység egyszerre. Szellemi csillagszóró, gondolati tűzijáték-ez a három kötet. Határ Győző elindul egy ponton s az asszociációk révén halad tovább, játékosan, könnyedén. Gyakran beiktatva egy-egy anekdotát, történetet, legendát - többnyire a görög kultúra kincsestárából -, hogy eszmefuttatásai gördülékenyen „szaladhassanak" tovább. Persze ezek a „szabad asszociációk" azért mégis csak egy-egy meghatározott mederben röpködhetnek szabadon. A három kötetnek szigorú tematikai irányvonala van. Mint a címül adott szélhárfa, ha megmozgatja a szél. „már Püthagorasz is észrevette - írja Határ Győző -, hogy a dombtetőre kitett lant, líra, hárfa, összes felhangjaival megszólal, ha a szél belekap hosszan, _sempre forte_ zeng-zendegél: a szélhárfa szolgáltatja a föld legkiszámíthatatlanabb zenéjét de vajon tudja-e a hárfa, mit muzsikál össze s hogyan komponálja a magáét a szél véletleneiből?...de kihalljuk-e belőle, mimondó a szél?" Élményekben, gondolatkötésekben gazdag lecke az olvasóknak. Kimeríthetetlenül gazdag ismeretanyagával Határ Győző úgy bánik, mint instrumentumaival a szél.

Határ Győző - Éjszaka ​minden megnő
Határ ​Győző nevét a fiatal olvasónemzedék nemigen ismerheti. Az évtizedek óta Angliában élő, sajátos látásmódot és életfilozófiát képviselő írónak, költőnek és drámaírónak - néhány versén kívül - harminc év után ez lesz az első magyarországi bemutatkozása. Most kiadásra kerülő regénye mégsem példa nélkül való a magyar irodalomban: abszurd látásmódja, szürrealista víziói leginkább Szentkuthy Miklós világára emlékeztethetik az olvasót. Az "Éjszaka minden megnő" című regényét Határ 1972-ben írta; franciaországi kiadása után magyar nyelven 1984-ben jelent meg a müncheni Aurora kiadó gondozásában. Az "Éjszaka minden megnő" különös, bizarr regény: a szerző meghatározása szerint „metafizikai fantasztikus regény”. Keserű gondolatai, sokszor cinikus látomásai mögött ott érezzük az aggodalmat a magunk cinikus és szeretetlen, hamis prófétáktól sem mentes XX. századi világa és a fogyasztói társadalom fonáksága iránt: de a sorok közül kicseng a határainkon túl élő, magyar nyelven író ember nyelvi-társadalmi elszigeteltsége, keserű magánya. A regény főhőse Archie Dumbarton, egy londoni, lexikonokkal kereskedő könyvvigéc és aranykezű ezermester, aki egy szép napon arra ébred, hogy egyedül maradt a Földön: körülötte mindenki halott, beleértve családját: feleségét és két gyermekét is. Magányosan ődöng London utcáin: sorra járja az üzleteket, betér az előkelő szex-shopokba, ahol végrevalahára kedvére kikíváncsiskodhatja magát. Archie kezdetben élvezi korlátlan uralmát a Földön, ám embertársak hiányában ebben sem lelheti sokáig örömét. Kísértet-magánya egyre inkább nyomasztja: egyre többet hallucinál. Képtelen helyzetéből, úgy érzi, a krisztusi Megváltás az egyetlen kivezető út. Archie komputerizált keresztfát bütyköl, hogy megválthassa a világot…

Határ Győző - Keleti ​kulisszák
Az ​Angliában nemrég elhunyt neves író és költő négy, eddig csupán Nyugat-Európában megjelent, keleti tárgyú színjátékát gyűjtötte össze. Perzsa eredetű, 16. századi arab erotikus gyűjtemény, Az Ezeregy éjszaka meséi vagy merész álmainak töredékei ihlették a szerzőt hol ezoterikus, hol nagyon is realista báb- és hangjátékainak megírására. Így születtek azok az érzelmes burleszkek, egzotikus költői mesejátékok vagy furcsa abszurdok, melyekben korunk történelmi valósága mutatkozik meg a maga végletes feszültségében.

Oswald Spengler - Gép ​és ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók