Ajax-loader

Kerekes Sándor

Rate_positive 435 Rate_neutral 16 Rate_negative 2

831 napja velünk van ma itt járt

Badge-feltolto-500 Badge-feltolto-50 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (1041)

Mario Vargas Llosa - Pantaleón ​és a hölgyvendégek
Pantaleón ​Pantoja, a perui hadsereg ifjú századosa a szervezés valóságos géniusza. Legújabb megbízatása azonban minden eddiginél kényesebb: létre kell hoznia egy hölgyvendég-szolgálatot, hogy az Amazonas környéki dzsungelekben szolgáló, a trópusi hőségtől feltüzelt legénység szabályozott és ártalmatlan módon vezethesse le nemi gerjedelmeit. A százados buzgalmának és tudományos alaposságának köszönhetően a hölgyvendég-szolgálat hamarosan a hadsereg leghatékonyabban működő egységévé válik, maga Pantaleón pedig valóságos legenda lesz: az örömlányok istenítik, a katonák hálásak neki, az erkölcs őrei kígyót-békát kiabálnak rá, felettesei pedig döbbent ámulattal figyelik lendületes tevékenységét. Egyedül Pachita, a felesége nem tudja, mit is rejt az a szupertitkos megbízatás, amellyel férjét a babonákkal, vallási fanatikusokkal és széplányokkal teli forró Amazóniába küldték. Pantaleón maga a megtestesült tisztesség (színtiszta ügybuzgalomból személyesen teszteli a szolgálatra jelentkező hölgyeket), de van, aminek még ő sem tud ellenállni: miután kipattan a botrány, s felesége dühösen elhagyja, ideig-óráig szolgálatának legragyogóbb alkalmazottjával, a gyönyörűséges Brazilkával vigasztalódik, s persze rendületlenül vezeti bővülő egységét a mind újabb "munkasikerek" felé. A fergeteges szatíra éppoly meglepő fordulattal ér véget, amilyen eredeti Mario Vargas Llosa regényötlete és amilyen ragyogóan ötvözi a pikáns könnyedséget a modern elbeszélő technikákkal és az erkölcsi kérdések finom ábrázolásával.

Louis Kilzer - Hitler ​árulója
A ​II. világháború egyik legnagyobb rejtélyéről most első ízben lebben fel a fátyol. A történészek hosszú időn keresztül kutatták annak a magas rangú náci tisztnek a kilétét, aki a Szovjetuniónak szolgáltatott hadititkokkal elárulta a Harmadik Birodalmat. Az ügynök információi olyan jelentős horderővel és olyan pontossággal bírtak, hogy származási helyük csakis Hitler legbelsőbb köre lehetett. Az áruláshoz semmi kétség nem férhetett. De ki lehetett az áruló? Ez a titokzatos személy keltette fel a veterán oknyomozó újságíró, Louis Kilzer érdeklődését is. A korábban szigorúan titkosnak minősített, és nemrégiben hozzáférhetővé vált szovjet levéltári anyagok alapos áttekintésének eredményeként Kilzer feltárta az árulás hátterét, mely önmagában is jelentős mértékben hozzájárult az „ezeréves birodalom” bukásához. Louis Kilzer a Denver Rocky Mountains News vezető oknyomozó újságírója. Riportjaiért kapott két Pulitzer-díja mellett Kilzer még az újságírókörökben nagy tekintélynek örvendő Georg Polk-díjat is átvehette.

Christianna Brand - Nanny ​McPhee, a varázsdada
Kétségbeejtő ​helyzetben van a Brown család. Annyi a gyerekük, mint égen a csillag, és ez a sok gyerek nap mint nap válogatott komiszságokkal ejti kétségbe szüleit és a ház népét. Nem bír velük se dajka, se pesztra, se nevelőnő. Itt már csakis egyvalaki segíthet: Matilda McPhee, a varázsdada. De hogyan találnak rá? És mi az ő titka? A titkot nem áruljuk el, de a tíz fejezet során rengeteg mulatságos kalandról olvashatunk, és megbizonyosodhatunk arról is, hogy a varázsdada tényleg varázshatalmú: valahányszor koppant a botjával, a gyerekek kedve elmegy a rosszalkodástól. Christianna Brand mesekönyvét Edward Ardizzone illusztrációi díszítik. A magyar kiadás egy időben jelenik meg a Nanny McPhee: A varázsdada című filmmel, amelynek főszereplői Emma Thompson és Colin Firth.

Rados Jenő - Magyar ​építészettörténet
Az ​Építészet története sorozat kötetei negyven éve az Építészmérnöki Kar alaptankönyvei és szervesen beépültek építészeti kultúránkba. Rados Jenő a magyar építészetet felölelő kötete kicsit korábbi, de azóta sem született ennél teljesebb könyv. A kiadó szándéka, hogy a fellelhető értékeket új kiadással megőrzendővé és közkinccsé teszi, amelynek sorába ez a mű is beletartozik. Rados Jenő a Műegyetem nagy hírű professzora volt, akinek ez a könyve nemcsak alapmű, hanem kordokumentum is egyben.

Kolozsvári Grandpierre Endre - Üzenet ​és titok / Tárih-i-Üngürüsz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Ervin - Harmadik ​évezred
A ​Budapest Klubban nem pusztán rokon lelkek találnak egymásra - sokkal inkább olyan emberek társulnak itt, akik felismerték, hogy a jövőbeli problémák nem oldhatók meg a jelen logikájával, még kevésbé a múlt szabályrendszerével. László Ervin volt az, aki megálmodta ezt a szervezetet. Hívó szavára a legkülönbözőbb hátterű és karakterű emberek gyűltek össze, hogy társai legyenek ebben a nagy kalandban, melynek célja, hogy kiterjessze a képzelet eddigi határait, és így képessé tegye az embert, hogy szembenézzen a gyorsan változó társadalom kihívásaival? Ez a könyv kihívás minden eredeti gondolkodó, minden úttörő, az emberiség összes alkotó szelleme számára." Sir Peter Ustinov

Nick Hornby - 31 ​dal
Rob ​Fleming, a _Pop, csajok, satöbbi_ hőse időről időre válogatáskazettát készít kedvenc dalaiból a barátnőinek. Nick Hornby új könyve is egy ilyen válogatáskazetta, csak éppen prózára hangszerelve: harmincegy, számára valamilyen okból kedves dalról mondja el, hogy miért szereti vagy szerette valamikor. S közben elmeséli azt is, miért olyan fontos számára általában a popzene, annak ellenére, hogy tudja: „sok minden belőle, sőt majdnem az egész bóvli, fantáziátlan, silányul van megírva, giccsesen van előadva, bárgyú, monoton és tinédzseres”, és hogy „harmincöt évvel ezelőtt volt az aranykor, és azóta nagyon kevés érték született”. De mégis időről időre hall egy új dalt, amit aztán naponta tízszer vagy tizenötször meg kell hallgatnia. ___Megtudjuk, miért Bruce Springsteen „Thunder Road” című dalát hallgatta meg életében a legtöbbször (kábé ezerötszázszor), hogy mit jelent neki a Led Zeppelin (az első együttes, amelyért kamasz korában rajongott), hogy miként próbálja autista fiát a zene szeretetére nevelni, hogy egy Santana-számra akart először szeretkezni (ami persze nem jött össze), hogy miért szereti a szólókat (és miért nem), hogy mi a véleménye a dalszövegekrõl, hogy melyik dalt kellene brit himnusznak kinevezni (mert a mai himnusz lehetetlenül elavult), hogy milyen kapcsolat van a regényei és a zenei élményei között, hogy miért nem tudta soha megkedvelni a progresszív rockot, a dzsesszt és a komolyzenét, hogy miért szerette a punkot annak idején, és mit jelent számára a rap, a hip-hop meg a többi mai popzenei irányzat… ___Lehet, hogy az olvasónak más énekesek, együttesek és dalok tetszenek, mint Nick Hornbynak (bár igen változatos az ízlése – Santanától Nelly Furtadóig a popzene számos fajtáját szívesen hallgatja), de ez nem sokat számít: Hornby könyve mindenkinek mondhat valami izgalmasat, aki szereti a popzenét, és nem tud ellenállni egy izgalmas dallamnak, gitárszólónak, különleges vokálhangzásnak, eredeti hangszerelésnek vagy éppen táncra csábító fergeteges rock and rollnak.

Székely János - Törd ​a fejed!
A ​magyar rejtvényirodalom klasszikus alkotását tarja kezében az olvasó. Szerzője, Székely János (1924-1965) az Alföldi Nyomda igazgatója volt, kiváló nyomdai szakember. Amikor a Törd a fejed! című kérdés-feleletgyűjteményét összeállította, nem egyszerűen újabb, népszerű rejtvénysorozatot kívánt kiadni, hanem olyan könyvet, amely szórakoztatva tanít, kiválóan alkalmas az általános műveltséghez tartozó ismeretek rögzítésére és bővítésére. Ezt a könyvet egyforma haszonnal forgathatja, aki egyedül teszi próbára tudását, ismereteit - és egész kollektívák, amelyek játszhatnak, versenyezhetnek a segítségével. A kötetben foglalt kérdések se nem túl nehezek, se nem könnyűek, a válaszok megadásához nincs szükség szaktudásra, de tájékozottságra, talpraesettségre igen! A könyv újabb kiadásánál figyelembe vettük az időközben eltelt idő, és ennek megfelelően módosítottunk-változtattunk bizonyos kérdéseket és válaszokat, mindenütt szem előtt tartva a szerző eredeti elképzeléseit. A gyűjteményt Kaján Tibor szellemes rajzai teszik teljessé.

Milen Ruszkov - Nyakig ​a természetben
Hamisítatlan ​16. századi pikareszk regény azzal az apró csúsztatással, hogy a 21. században íródott Bulgáriában. Megnyugtatásul: a cselekmény nagyrészt Spanyolországban játszódik, és egy kicsit Angliában, meg valamelyest Közép- és Kelet-Európában, de ez csak érzéki csalódás, mivel akkoriban ezt a térséget még nem találták ki. A történetet a portugál Guimarães meséli el, aki vagy zseni, vagy egyszerűen csak flúgos; főhőse a spanyol botanikus Monardes doktor, akiről az utolsó oldalig sem derül ki, hogy a humanista racionalitás géniusza vagy egy velejéig romlott sarlatán. Hőseink sokat utaznak, számos kalandba keverednek, találkoznak Lope de Vegával, Jámbor Fülöppel, Ben Jonsonnal és magával a műfajt megteremtő Cervantesszel is. Eközben rengeteget okoskodnak természetről, orvoslásról, politikáról, nőkről és üzletről, míg a világon mindennel szemben szkeptikusak, egyvalami kivételével: váltig hisznek a dohány gyógyító, sőt megváltó erejében. Ez a véges-végig ironikus, néha kissé cinikus regény egy régmúlt korba röpít, de a legváratlanabb helyeken felbukkanó 19. és 20. századi figurák, gyógyászati technikák és eszmék folytonosan gondoskodnak arról, hogy kizökkenjünk a történelmi révedezésből, és minden szituációból a saját korunk derengjen fel.

Ördögi Roy Slade - Cápakaka
Cápában ​már találtak kutyát, lovat, birkát, fókát, mindenféle halat, rákot hálóval együtt, teknős páncélt, visszapillantó tükröt, tengeri tehenet, vízi- és szárazföldi madarat, csizmát, elemlámpát, polipot, horgászbot nyelét orsóval, egész pontosan minden olyan dolgot, ami a tengerben megtalálható, és a cápa le tudja nyelni...

Richard Templar - Az ​élet 100 szabálya
Bizonyos ​emberek egyszerűen értenek az élethez. Minden erőfeszítés nélkül jutnak előre és fölfelé, miközben minden helyzetben tudják, hogyan cselekedjenek. Mindenki szereti őket, nagyszerű dolgozni vagy együtt élni velük. Tudják, hogyan védjék ki az élet ökölcsapásait. Mindenki számára van idejük, és láthatóan mindig tisztában vannak azzal, hogy mi a fontos és mi nem. Van valami, amit ők tudnak, és mi nem? Valami, amit megtanulhatnánk? A válasz nagyon határozott igen. Ismerik az élet szabályait. Az élet 100 szabálya olyan iránymutató, melynek segítségével többet hozhatunk ki az életünkből, könnyebben leküzdhetjük a nehézségeket, vagyis boldogabb, nyugodtabb, teljesebb életünk lehet. A szabályok elsajátításának és gyakorlásának minden előnyét érezzük majd, csakúgy, mint a körülöttünk élők. Rajtunk múlik, hogyan élünk!

Anna Brones - Lagom
Manapság ​arra törekszünk, hogy mindenből a maximumot hozzuk ki: a boldogság illúzióját hajszolva, teljesítőképességünk határát feszegetve annyit dolgozunk, amennyit csak lehet, annyira keményen, amennyire csak bírunk. Boldogság helyett azonban mindezzel csak azt érjük el, hogy fizikailag és lelkileg is kimerülünk. A svédek számára a lagom a mindennapok boldogságának záloga: ennek az életérzésnek a jellemzője a "se sem kevés, se nem túl sok" jegyében a mértékletességre, az egyensúlyi állapotra és a harmóniára törekvés. Anna Brones könyve megmutatja, miként valósíthatjuk meg mindezt a saját életünkben, legyen szó munkáról, az otthonunkról, az egészségünkről vagy éppen a minket körülvevő természeti környezetről. A Lagom című kötet így egyszerre átfogó és praktikus: amellett, hogy megismerjük a lagom lényegét, hasznos és a mindennapokban is könnyen megvalósítható ötleteket is kapunk. Megtudhatjuk, miként alakíthatunk ki egy tudatos és egészséges életformát, miként dolgozhatunk kevesebbet, ám hatékonyabban. Megismerhetjük a skandináv lakberendezés jellegzetes megoldásait, amelyek alkalmazásával lakóterünk valódi és megnyugtató otthonként funkcionálhat. Anne Brones könyvéből az is kiderül, miként kezelhetjük a stresszt, s hogyan élhetünk aktív és minőségi életet úgy, hogy a lehető legkevésbé terheljük természetes környezetünket. A lagom életszemlélet, amelynek segítségével harmonikusabb és örömtelibb életet élhetünk, s megtanulhatjuk, miként találhatunk örömöt a legapróbb dolgokban is. Anna Brones svéd-amerikai szabadúszó író Seattle-ben él. Számos könyv szerzője, gasztronómiai magazint szerkeszt, s egyebek mellett a New York Timesban, illetve a Guardianban jelennek meg írásai.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (61)

Alessandro Baricco - Selyem
A ​hazájában már elismert írónak számító Baricco számára ez az 1996-ban megjelent könyv hozta el a nagy áttörést, a nemzetközi sikert. A XIX. század második felében játszódó regény főhőse a katonai karrier helyett a kereskedelmi utazó kalandos életét választó Hervé Joncour, akinek eleinte Észak-Afrikába, később pedig Japánba kell utaznia a selyemgyártásra szakosodott városkája megélhetését biztosító selyemhernyópetékért. S hogy miért vállalkozik egy boldog házasságban élő fiatalember ilyen fáradságos és veszélyes útra még azután is, hogy Japán a polgárháború zűrzavarába süllyed? Hervé Joncour kielégíthetetlen vágyától hajtva kel ismét útra, mert egyetlen pillantásával megigézte őt annak a japán nagyúrnak a kedvese, akivel üzletelni szokott. "Mondhatnánk, hogy szerelmi történet. De ha csupán az volna, nem érné meg elmondani" - írta Baricco a _Selyem_ről -, és valóban: ez a finom erotikával átszőtt rövid regény az emberi lét alapkérdéseivel szembesíti az olvasót. A könyv alapján készült filmet 2007-ben mutatták be (rendező: François Girard).

Milan Kundera - Elárult ​testamentumok
A ​világhírű, hajdanán cseh, ma már francia író műve valóságos stílusbravúr. Kundera irodalmi esszét ír - regényformában. Az egyes tanulmányokat, a virtuális regény kilenc fejezetét a bennük újra és újra felbukkanó, egymás útját keresztező hősök kötik össze. Sztravinszkij és Kafka, különös barátaik társaságában, Ansermet és Brod, Hemingway és életrajzírója, Janáček és cseh honfitársai, Rabelais és szellemi örökösei. A letűnt századok és a modern kor nagy regényírói és muzsikusai. Ám a kötet legfőbb, valódi hőse maga a regény művészete: a gargantuai szellem, a humor, amelyből született, rejtélyes rokonsága a zenével, három idősíkon zajló története, a harmadik s eddig utolsó kor (a modern regény) esztétikája, egzisztencialista bölcsessége. E "bölcsesség" fényében veszi szemügyre, elemzi Kundera korunk és kultúránk nagy helyzeteit és konfliktusait a század művészete, Céline és Majakovszkij művészete ellen indított morális pereket, a múló, eltűnő-eltűnt időt, amely bizonytalanná teszi az "én", a ma és a tegnap énjének önazonosságát, az emlékezést, mint a felejtés egy formáját, a szemérmet, mint az egyénre épülő korszak alapfogalmát, a napjainkban szokássá és szabállyá váló indiszkréciót, amely az individualizmus alkonyát vetíti előre, a halál akarásának misztikus erejét, a ránk hagyott és megtagadott szellemi testamentumokat, Európa, a művészet és a művészek elárult testamentumait.

Peter Handke - Vágy ​nélkül, boldogtalan
- ​már elmúlt, már nem borulok ki. Ha írok, szükségképpen, múltról írok, már olyasmiről, amit letudtam, arra az időre legalábbis le, amíg írok. Irodalmat csinálok, mint máskor is, emlékező- és fogalmazógéppé idegenülve és tárgyiasulva. És azért írom meg anyám történetét,mert szerintem egy felől többet tudok meg róla meg a halála körülményeiről, mint egy idegen riporter, aki nyilván a vallás, az individuálpszichológia, vagy a szociológia álomfejtő táblázataiból fejtené meg ezt az érdekes öngyilkosságesetet, könnyedén, másfelől saját érdekem megírnom, mert föléledek, ha dolgom akad, végül azért, mert ügyet akarok csinálni ebből a Szuverén Halál-ból, pontosan úgy, mint bármely kívülálló riporter, mégis másképpen. Ez, persze csupa ötletszerű indok, fölcserélhető más, ugyanolyan ötletszerűkkel. Mondjuk: végleges döbbenetpillanatok következnek be, azután az az igény, hogy megfogalmazzam őket - ugyanolyan indítéka ez az írásnak, mint kezdet óta. Amikor a temetésre megérkeztem, anyám erszényében találtam egy postai feladóvevényt, a száma 432 volt. Még pénteken este, mielőtt hazament volna, hogy bevegye a tablettákat, ajánlott levélben elküldött nekem Frankfurtba egy végrendelet-másolatot. (Ugyan miért még Expressz is?) Hétfőn ugyanarról a postáról telefonáltam. Két és fél nappal a halála után -

Shauna Niequist - Tökéletes ​helyett teljes élet
Shauna ​Niequist szívmelengető és őszinte stílusban írt esszéi életének - és talán a miénknek is - legfontosabb átalakulásáról szólnak: hogyan hagyta maga mögött a folytonos elfoglaltságot és az állandó sietséget, és fedezte fel helyette, ki is ő valójában. A Tökéletes helyett teljes felénk nyújtott kéz, mely által megszabadulhatunk a nyomástól, hogy egyre több teljesítményt, keményebb igyekezetet és növekvő hatékonyságot mutassunk fel, miközben végig fenntartjuk a tökéletesség látszatát. Álljunk meg! Pihenjünk! Játsszunk! Alkossunk! Kapcsolódjunk másokhoz! Keressük a csendet! És a csendben meghalljuk majd a szeretet hangját, mely után mindeddig annyira sóvárogtunk. Shauna Niequist üzenete mindnyájunknak szól: a tökéletességre törekvés helyett éljünk jelentőségteljes és mély kapcsolatokkal teli teljes életet!

Mark Nelissen - Darwin ​a szupermarketben
Es­tén­ként ​egy mok­kás­ka­nál­nyi tu­do­mány, kü­lö­nö­sebb meg­eről­te­tés nél­kül. „Nincs szük­ség drága la­bo­ra­tó­ri­u­mi mun­ká­ra vagy ki­fi­no­mult meg­fi­gye­lé­si tech­ni­kák­ra ahhoz, hogy meg­lás­suk, meg­hall­juk, ki­sza­gol­juk a ma­ga­tar­tá­sunk mö­gött rejlő evo­lú­ci­ót. Szó sincs róla! Ha va­la­ki azt hiszi, hogy a ma­ga­tar­tás­bio­ló­gi­ai és evo­lú­ci­ós bio­ló­gi­ai je­len­sé­gek meg­fi­gye­lé­sé­hez la­bo­ra­tó­ri­um­ra van szük­ség, vá­lassza ki az első em­bert, aki a lá­tó­me­ze­jé­be kerül… ki­vé­tel nél­kül mind­annyi­an a nap hu­szon­négy órá­já­ban a ma­ga­tar­tás­bio­ló­gia tö­ké­le­tes pél­dái va­gyunk.” A dar­wi­niz­mus bol­do­gít „Az evo­lú­ci­ós el­mé­let nem­csak tu­do­má­nyos fo­gó­dzót kínál, hanem abban is segít, hogy az ember meg tudja vá­la­szol­ni az élet ér­tel­mé­re vo­nat­ko­zó kér­dé­se­ket.” Mark Ne­l­is­sen (Uni­ver­si­te­it An­te­wer­pen) bio­ló­gus­ként te­kint a vi­lág­ra, és bár­mer­re néz, min­den az evo­lú­ci­ót jut­tat­ja az eszé­be, majd a la­i­kus ol­va­só szá­má­ra meg­le­pő kö­vet­kez­te­té­sek­re jut. Rend­kí­vü­li hu­mor­ral, ugyan­ak­kor tu­do­má­nyos ala­pos­ság­gal írja meg azo­kat a min­den­na­pi tör­té­ne­te­ket, me­lyek­ben az evo­lú­ció el­mé­le­te ott le­sel­ke­dik kö­rü­löt­tünk min­den sar­kon. Az utcán és a bol­tok­ban, az új­sá­gok­ban és e-mai­lek­ben: Charles Dar­win fel­buk­kan min­den­hol.

Kőrösi Zoltán - Az ​ítéletidő
Átható ​szarszag terjeng Ferencvárosban egy napos októberi reggelen. Beszakad az útburkolat, meggörbülnek a villamossínek, és ez csak a kezdete a közelgő világvégének. Mert a világnak vége van, ha egy betonszállító teherautó rakománya beömlik egy Škoda ülésére, és vége van akkor is, ha átjáró nyílik ég és föld között az Angyal és a Mester utca sarkán. De a világ, benne Magyarország és Budapest, a jelek szerint nem akar tudomást venni arról, hogy megérkezett az apokalipszis. A világot az se érdekli, hogy a születésekor minden ember mellé két őrző rendeltetik, az egyik a jobb válla felől, a másik a bal felől vigyázza. Az egyik a jóra tanítja, a másik bűnbe csábítja. Rajtunk áll, hogy melyiket választjuk, ám hogy mi volt a jóra és mi volt a bűnbe vezető döntés, csupán az utolsó pillanatban világosodik meg, amikor már nincsen visszalépés. Humor és mágia, pusztulás és megváltó szerelem különös fordulatai keverednek Kőrösi Zoltán új regényében.

Virginia Woolf - Saját ​szoba
No ​de hát, szegezhetik nekem a kérdést, arra kértük, hogy a nőkről és regényekről beszéljen, mi köze ehhez egy saját szobának? Megmagyarázom. Miután felkértek, hogy beszélnék a nőkről és a regényről, leültem egy folyóparton, és eltűnődtem, mit is jelentenek ezek a szavak. Jelenthetnek néhány megjegyzést Fanny Burneyről; valamivel többet Jane Austenről; egy tisztelgést a Bronte nővérek előtt s hozzá a hólepte Haworth parókia rajzát; pár szellemességet, ha lehet, Miss Mitfordról; egy hódolatteljes utalást George Eliotra; egy hivatkozást Mrs. Gaskellre, és azzal meg is volnánk. Csakhogy másodszori ránézésre a szavak már nem látszottak ilyen egyszerűnek. A cím- a nők és a regény - jelentheti azt, s önök vehették is ilyen értelemben, hogy a nők és amilyennek látszanak, vagy jelentheti azt, hogy a nők és a regény, amit írnak; vagy jelentheti azt hogy nők és a regény, amit róluk írnak; vagy jelentheti azt, hogy e három kibogozhatatlanul összeszövődik, és önök azt várják, hogy ennek fényében tekintsem át őket.

Mircea Eliade - A ​szent és a profán
Mircea ​Eliade a vallást, ezt a szimbolikus létgyakorlatot tekinti a különböző kultúrák közötti közvetítő elemnek. Kutatásai mindenekelőtt azokra a nyelvi fordulatokra, illetve magatartásmintákra irányulnak, melyek egy valahai, illetve jövőbeni kulturális egyneműséget idéznek-ígérnek. Számára a vallásban az emberi lényeg mutatkozik meg, amely antropológiai sajátja minden halandónak, s úgy véli, az istenhit elegyítő vonzereje képes megszüntetni a kultúrfokok egyenetlenségeit. Eliade szerint a kultúra az egyén lelki jelenléte a mindenségben; az „örök visszatérés" hitéből az egzisztenciális egység visszaszerzésének reményét merítheti az individuum. Vallástörténeti kutatásaiban a lét egyneműségének mitikus hagyományát akarja újjáteremteni. Mircea Eliade 1907-ben született. A bukaresti, majd a kalkuttai egyetemen tanult filozófiát, történelmet és néprajzot. Rövid időre egyetemi oktatóként visszatért Romániába, majd az Antonescu-rezsim képviseletében diplomáciai szolgálatot teljesített Londonban és Lisszabonban. A második világháborút követően a Sorbonne-on tanított, és a párizsi Román Kulturális Központ elnöki posztját töltötte be. 1956-tól az óceánon túl, Chicagóban volt egyetemi tanár. Eliade 1986-ban, az Egyesült Államokban hunyt el.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (396)

Jókai Mór - Jocus ​és Momus
Az ​első, 1888-as, majd e mostani megjelenés alapjául szolgáló 1893-as kiadás óta íme ismét olvasható Jókai szellemdús, sajátos humorú anekdota-gyűjteménye, a Jocus és Momus. Remek körképet és korképet kapunk a 19. század második felének politikai, társadalmi eseményeiről, pletykáiról, furcsaságairól, huncutságairól. Különösen kedvesek a Deák Ferenc-anekdoták, a félreértésekből fakadó mulatságos helyzetekről, a népi kópéságokról mesélő írások. Jókai páratlan szókincse, beleértve a monarchia mindennapos idegenszó-használatát is, különös élményt nyújt olvasóinak. Már címadása is jókaias: a latin iocus tréfát jelent, a Momus a Mómosz latinosított változata, aki a görög mitológiában a gúnyolódás, a kritika istene, az írók, költők patrónusa. A mai helyesíráshoz igazítva, nyelvezetét meghagyva adjuk közre ezt a páratlan adoma-gyűjteményt.

Puzsér Róbert - Farkas Attila Márton - A ​zsidók szégyene
Az ​anyja temetésére az Egyesült Államokból Ausztriába hazalátogató holokauszttagadó történészt, Hans-Jürgen Geyert az osztrák hatóságok letartóztatják, és az 1947-es Tilalmi Törvényre hivatkozva vádeljárás alá helyezik. Védelmét egyetlen ember vállalja, a holokauszttúlélő családból származó jogvédő, Joseph Grosswald. Az ügyvéd apja harminc évvel a koncentrációs táborból való szabadulása után öngyilkos lett. Ekkor az anya megeskette fiát, hogy élete során mindig az üldözöttek, a jogfosztottak mellé áll. Grosswald ezért választotta a jogi pályát, és látta el húsz éven át a társadalom perifériáján élők védelmét. Bár Geyert sarlatánnak tartja, meggyőződése, hogy nézeteiért nem zárhatják börtönbe. Az intézményes kultúra évtizedeken keresztül nem volt hajlandó tudomásul venni a holokauszttagadás létezését, egyetlen reflexiója arra mind a mai napig a büntetőjogi fenyegetés. A szerzőpáros merész drámájával nem csak a jelenség elhallgatásának korszakos tabuját dönti le, de a cselekmény során a liberális eszmék össztársadalmi elárulása is kirajzolódik. Puzsér Róbert újságíró, kritikus, közéleti személyiseg. A magyar nyilvánosság összetéveszthetetlenül egyedi stílusú, kérlelhetetlenül őszinte, ellentmondásos érzelmeket keltő alakja. A kollektív tabuk felmondása valamint a politikai és médiaosztállyal szemben hangoztatott nyilvános megnyilatkozásai révén a kritikusi tevékenység körét messze tovább tágította annál, mint ahol a színházak és hangversenytermek falai húzódnak. Farkas Attila Márton kulturális antropológus, egyiptológus, esszéista, főiskolai tanár. Fontosabb érdeklődési területei a buddhista bölcselet, a vallásfilozófia valamint az ókori egyiptomi szimbolikus gondolkodás. Tudományos munkássága mellett a hazai baloldali rendszerkritika egyik jelentős alakjaként számos publicisztika szerzője, egyetlen valóban sikeres művének mégis kislányát tartja.

Márai Sándor - A ​szegények iskolája
Az ​író A szegények iskolája című esszéjét 1933-ban jelentette meg a Pantheon Kiadó. Ebben Márai Sándor az ember létállapota felől közelíti meg a szegénység fogalmát, tartalmát, s önmagát is közéjük sorolja. A mű sztoikus gondolatokon alapuló próbálkozás az élet titkával szemben, ugyanakkor az egész írást átszövi az irónia: nem tudományos értekezést írt, hanem ''szatirikus esszét'', ahogyan már Bálint György fogalmazott.

Fobunosok
Főbűnösök Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Főbűnösök
Kire ​haragszik Gerlóczy Márton? Karafiáth Orsolya hiú lenne? A bujaság és Tisza Kata? Mikor lusta Hazai Attila? A fösvény Szabó-Stein Imre? Mire irigy Ficsku Pál? Torkos-e Orbán János Dénes? A Főbűnösökben hét fiatal magyar író vall az emberiséget több mint ezer éve foglalkoztató, néha sújtó, máskor izgató főben járó bűnökről, amelyeket semmi szín alatt elkövetni nem szabad, amelyek test és lélek megrontói, és amelyek - talán éppen ezért - megkerülhetetlenek, hiszen mióta létezik Erény, létezik Bűn is. A kötet fanyar humorú, drámai, abszurd, vad és meglepő írások válogatása az új írónemzedék jeles képviselőinek tollából, bűnösökről, bűnösöknek.

Karinthy Frigyes - Így ​írtok ti
Karinthy ​legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

Martinkó András - Értjük ​vagy félreértjük a költő szavát?
Martinkó ​András (Szuhogy, 1912. szept. 22. - Bp., 1989. jan. 31.): irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora (post mortem). A Magyar Rádió Társalgó c. műsorában elhangzott Közismert versek nyelvi magyarázata c. sorozatának anyagát Értjük vagy félreértjük a költő szavát? c. művében tette közzé (1983).

Koroknay István - Érdekes ​állatvilág
Szerény ​becslések szerint másfél millió állatfaj él a Földön. Igaz, ezeknek nagy része gerinctelen, de a gerincesek száma sem becsülendő le: vagy húszezer hal-, közel háromezer kétéltű-, ötezernél több hüllő-, huszonnyolcezer madár- és tizenháromezer emlősfajt tart számon napjainkban a tudomány. Az Érdekes állatvilág csak arra vállalkozhatott, hogy a legismertehb állatok közül válassza ki a legérdekesebbeket, s miközben az állatok kelönös életmódjáról, harcairól, násztáncáról vagy vándorlásairól ír, bemutassa őket mintegy kétszáz képpel és színes leírásokkal.

Doris Lessing - Az ​ötödik gyerek
A ​fiatal házaspár nagy hévvel veti bele magát a családalapításba. Bár a férj nem keres valami jól, mégis négy gyermeket vállalnak. Az ünnepek idején a rokonok is szívesen látogatják őket, bár nekik is egyre nagyobb terhet jelent a nagycsalád. Az ötödik gyermek születése azonban gyökeresen megváltoztatja az életüket. A kisfiú testi-lelki sérült, agresszív kitöréseit, gyilkos hajlamát szinte lehetetlen kordában tartani. A házasság kihűlőben, a rokonok is elmaradnak, az orvosok látszólag tehetetlenek. Az anya mégsem tud belenyugodni, hogy a gyermeket intézetbe adja, még akkor sem, ha ez a család teljes felbomlásához vezet is... 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja volt, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (378)

Jókai Mór - Jocus ​és Momus
Az ​első, 1888-as, majd e mostani megjelenés alapjául szolgáló 1893-as kiadás óta íme ismét olvasható Jókai szellemdús, sajátos humorú anekdota-gyűjteménye, a Jocus és Momus. Remek körképet és korképet kapunk a 19. század második felének politikai, társadalmi eseményeiről, pletykáiról, furcsaságairól, huncutságairól. Különösen kedvesek a Deák Ferenc-anekdoták, a félreértésekből fakadó mulatságos helyzetekről, a népi kópéságokról mesélő írások. Jókai páratlan szókincse, beleértve a monarchia mindennapos idegenszó-használatát is, különös élményt nyújt olvasóinak. Már címadása is jókaias: a latin iocus tréfát jelent, a Momus a Mómosz latinosított változata, aki a görög mitológiában a gúnyolódás, a kritika istene, az írók, költők patrónusa. A mai helyesíráshoz igazítva, nyelvezetét meghagyva adjuk közre ezt a páratlan adoma-gyűjteményt.

Karinthy Frigyes - Így ​írtok ti
Karinthy ​legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

Márai Sándor - A ​szegények iskolája
Az ​író A szegények iskolája című esszéjét 1933-ban jelentette meg a Pantheon Kiadó. Ebben Márai Sándor az ember létállapota felől közelíti meg a szegénység fogalmát, tartalmát, s önmagát is közéjük sorolja. A mű sztoikus gondolatokon alapuló próbálkozás az élet titkával szemben, ugyanakkor az egész írást átszövi az irónia: nem tudományos értekezést írt, hanem ''szatirikus esszét'', ahogyan már Bálint György fogalmazott.

Koroknay István - Érdekes ​állatvilág
Szerény ​becslések szerint másfél millió állatfaj él a Földön. Igaz, ezeknek nagy része gerinctelen, de a gerincesek száma sem becsülendő le: vagy húszezer hal-, közel háromezer kétéltű-, ötezernél több hüllő-, huszonnyolcezer madár- és tizenháromezer emlősfajt tart számon napjainkban a tudomány. Az Érdekes állatvilág csak arra vállalkozhatott, hogy a legismertehb állatok közül válassza ki a legérdekesebbeket, s miközben az állatok kelönös életmódjáról, harcairól, násztáncáról vagy vándorlásairól ír, bemutassa őket mintegy kétszáz képpel és színes leírásokkal.

Fobunosok
Főbűnösök Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Főbűnösök
Kire ​haragszik Gerlóczy Márton? Karafiáth Orsolya hiú lenne? A bujaság és Tisza Kata? Mikor lusta Hazai Attila? A fösvény Szabó-Stein Imre? Mire irigy Ficsku Pál? Torkos-e Orbán János Dénes? A Főbűnösökben hét fiatal magyar író vall az emberiséget több mint ezer éve foglalkoztató, néha sújtó, máskor izgató főben járó bűnökről, amelyeket semmi szín alatt elkövetni nem szabad, amelyek test és lélek megrontói, és amelyek - talán éppen ezért - megkerülhetetlenek, hiszen mióta létezik Erény, létezik Bűn is. A kötet fanyar humorú, drámai, abszurd, vad és meglepő írások válogatása az új írónemzedék jeles képviselőinek tollából, bűnösökről, bűnösöknek.

Puzsér Róbert - Farkas Attila Márton - A ​zsidók szégyene
Az ​anyja temetésére az Egyesült Államokból Ausztriába hazalátogató holokauszttagadó történészt, Hans-Jürgen Geyert az osztrák hatóságok letartóztatják, és az 1947-es Tilalmi Törvényre hivatkozva vádeljárás alá helyezik. Védelmét egyetlen ember vállalja, a holokauszttúlélő családból származó jogvédő, Joseph Grosswald. Az ügyvéd apja harminc évvel a koncentrációs táborból való szabadulása után öngyilkos lett. Ekkor az anya megeskette fiát, hogy élete során mindig az üldözöttek, a jogfosztottak mellé áll. Grosswald ezért választotta a jogi pályát, és látta el húsz éven át a társadalom perifériáján élők védelmét. Bár Geyert sarlatánnak tartja, meggyőződése, hogy nézeteiért nem zárhatják börtönbe. Az intézményes kultúra évtizedeken keresztül nem volt hajlandó tudomásul venni a holokauszttagadás létezését, egyetlen reflexiója arra mind a mai napig a büntetőjogi fenyegetés. A szerzőpáros merész drámájával nem csak a jelenség elhallgatásának korszakos tabuját dönti le, de a cselekmény során a liberális eszmék össztársadalmi elárulása is kirajzolódik. Puzsér Róbert újságíró, kritikus, közéleti személyiseg. A magyar nyilvánosság összetéveszthetetlenül egyedi stílusú, kérlelhetetlenül őszinte, ellentmondásos érzelmeket keltő alakja. A kollektív tabuk felmondása valamint a politikai és médiaosztállyal szemben hangoztatott nyilvános megnyilatkozásai révén a kritikusi tevékenység körét messze tovább tágította annál, mint ahol a színházak és hangversenytermek falai húzódnak. Farkas Attila Márton kulturális antropológus, egyiptológus, esszéista, főiskolai tanár. Fontosabb érdeklődési területei a buddhista bölcselet, a vallásfilozófia valamint az ókori egyiptomi szimbolikus gondolkodás. Tudományos munkássága mellett a hazai baloldali rendszerkritika egyik jelentős alakjaként számos publicisztika szerzője, egyetlen valóban sikeres művének mégis kislányát tartja.

Martinkó András - Értjük ​vagy félreértjük a költő szavát?
Martinkó ​András (Szuhogy, 1912. szept. 22. - Bp., 1989. jan. 31.): irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora (post mortem). A Magyar Rádió Társalgó c. műsorában elhangzott Közismert versek nyelvi magyarázata c. sorozatának anyagát Értjük vagy félreértjük a költő szavát? c. művében tette közzé (1983).

Doris Lessing - Az ​ötödik gyerek
A ​fiatal házaspár nagy hévvel veti bele magát a családalapításba. Bár a férj nem keres valami jól, mégis négy gyermeket vállalnak. Az ünnepek idején a rokonok is szívesen látogatják őket, bár nekik is egyre nagyobb terhet jelent a nagycsalád. Az ötödik gyermek születése azonban gyökeresen megváltoztatja az életüket. A kisfiú testi-lelki sérült, agresszív kitöréseit, gyilkos hajlamát szinte lehetetlen kordában tartani. A házasság kihűlőben, a rokonok is elmaradnak, az orvosok látszólag tehetetlenek. Az anya mégsem tud belenyugodni, hogy a gyermeket intézetbe adja, még akkor sem, ha ez a család teljes felbomlásához vezet is... 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja volt, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

Kőrösi Zoltán - Az ​ítéletidő
Átható ​szarszag terjeng Ferencvárosban egy napos októberi reggelen. Beszakad az útburkolat, meggörbülnek a villamossínek, és ez csak a kezdete a közelgő világvégének. Mert a világnak vége van, ha egy betonszállító teherautó rakománya beömlik egy Škoda ülésére, és vége van akkor is, ha átjáró nyílik ég és föld között az Angyal és a Mester utca sarkán. De a világ, benne Magyarország és Budapest, a jelek szerint nem akar tudomást venni arról, hogy megérkezett az apokalipszis. A világot az se érdekli, hogy a születésekor minden ember mellé két őrző rendeltetik, az egyik a jobb válla felől, a másik a bal felől vigyázza. Az egyik a jóra tanítja, a másik bűnbe csábítja. Rajtunk áll, hogy melyiket választjuk, ám hogy mi volt a jóra és mi volt a bűnbe vezető döntés, csupán az utolsó pillanatban világosodik meg, amikor már nincsen visszalépés. Humor és mágia, pusztulás és megváltó szerelem különös fordulatai keverednek Kőrösi Zoltán új regényében.

Michel Houellebecq - Behódolás
2022 ​közel van-e hozzánk vagy távol van még tőlünk? Michel Houellebecq legújabb regénye mindenesetre közel hozza a lehetséges jövőt. A Behódolás főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős. Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői, egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai fejleményeket. Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be. A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen. A Behódolás sokrétű könyv: mediális szövegjáték a valósággal és a fikcióval, erotikus merengés, politikai provokáció, társadalmi pamflet, fanyar utópia. De még inkább polémia: a szenvedélyes racionalizmus gondolat- és felelősségébresztő vitairata. A könyv előbb Franciaországban majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája? Mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia? Hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi? A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte első képviselői helyeit.

Kollekciók