Ajax-loader

Kerekes Sándor

Rate_positive 496 Rate_neutral 16 Rate_negative 2

921 napja velünk van 0 napja láttuk utoljára

Badge-feltolto-500 Badge-feltolto-50 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (1051)

Kurt Vonnegut - Hókuszpókusz
"Ha ​Kurt Vonnegutnak könyve jelenik meg, rajongóinak népes tábora joggal ünnepel. A humorista humanistát, a szeretet örömét és bánatát köszöntik." Library Journal "A legfeketébb fekete humor. Fekete könnyeket nevetünk." The Guardian Kurt Vonnegut kötete egy nagy amerikai börtönben játszódik. A börtönt japánok működtetik - bérmunkában. Csupa feketét őriznek itt. A börtönnel átellenben amerikai egyetem - csupa fehér bőrű, gazdag diák jár ide. A börtönben váratlanul lázadás tör ki. A lázadást - véletlenül - egy fehér ember szervezi. Ugyanaz, aki nemrégen még a szomszédos egyetemen tanított, majd pedig a börtönben lett nevelőtiszt. Ki ő? Nos, miatta érdemes elolvasni ezt a könyvet. "Vonnegut a maga teremtette kultusz istene, főpapja, bigott hívője és eretneke." New York Times "Mark Twain óta a legkomolyabb írónk. És legnagyobb nevettetőnk." Sunday Correspondent

Chlo%c3%a9_esposito_%c5%90r%c3%bclet
elérhető
8

Chloé Esposito - Őrület
Alvie ​világéletében gyönyörű ikertestvére, Beth árnyékában élt. Amikor Beth meghívja fényűző szicíliai villájába, Alvie elfogadja a meghívást. Ki ne akarna egy hétig a napon sütkérezni? Ráadásul Bethnek dögös férje, cuki kisbabája, gyors sportkocsija és persze rengeteg pénze van. Csak az a bökkenő, hogy mindez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen... És Beth sem olyan angyali, mint amilyennek látszik. Alvie-nak ölébe pottyan a lehetőség, hogy ellopja az életet, amit úgy érzi, megérdemel. Ha megússza élve.

139415758?1390734522
elérhető
100

Sylvia Day - Hozzád ​kötve
NEW ​YORK TIMES BESTSELLER Gideon Cross olyan erővel lépett be az életembe, mint a sötétségbe hasító villám… Ez a gyönyörű, sugárzó férfi maga volt a fehér izzás. Soha eddigi életemben senki és semmi nem vonzott még ilyen ellenállhatatlanul. Úgy vágytam az érintésére, mint drogos a napi adagjára, bár éreztem, hogy elgyengít, mégsem tudtam, nem is akartam ellenállni. Sérült és törékeny lettem, ő pedig oly könnyedén megtörte az ellenállásomat, és áthatolt az eddig kemény páncélon… Gideon birtokában volt a tudásnak. Megvoltak a maga démonai. Egymás tükörképeivé váltunk, visszavetítve a másikra legbensőbb világunkat, legmerészebb vágyainkat… Szerelme megbéklyózott, átformált, és én csak azért esedeztem, nehogy kínzó múltunk elszakítson minket egymástól… „Day erőteljes története felizgatja s magával ragadja az olvasót…”

K%c3%a1lm%c3%a1n_olga
elérhető
13

Kálmán Olga - Álomország
Hónapról ​hónapra tízezrével nő azoknak a száma, akik Magyarország területére érkeznek, és százezrével azoké, akik már más európai országokba jutottak be. Azt pedig megbecsülni sem tudjuk, hogy hányan vannak éppen úton, és hányan tervezik, hogy elindulnak. Immár két évtizede az átlag magyar hírfogyasztóhoz képest töményebben kapom a politikát, ez a munkaeszközöm. Ezt az előnyt, tudást - hívjuk bárminek is - szeretném most a megértésre felhasználni. Mindannyiunk megértésére. A folyamatok és okok megértésére. Célja volt a menekültekről szóló nemzeti konzultációnak, a plakátkampánynak, a kerítésépítésnek, a törvények szigorításának, de mi? Mit tudtunk meg ezek által, és mi változott ezek hatására? Tudjuk-e azt, hogy ma a világban emberek százezrei, milliói MIÉRT indulnak útnak? Mi az ő céljuk? Elképzelték az új világot, vagy minden mindegy, csak az ne legyen, ami eddig volt? Mert mi volt eddig? Hogyan éltek? Hogyan fognak ezek után? És mi lesz a mi eddigi világunkkal, Magyarország, Európa világával? Tudunk, és egyáltalán akarunk együtt élni? És miért kellene együtt élnünk? Igen, mindenkinek igaza van, aki azt állítja, hogy a menekültkérdést meg kell oldani, Európának összefogva kell megtalálnia a válaszokat. Erre én nem vállalkoznék, arra viszont igen, hogy aki megtisztel a könyv elolvasásával, azt kiléptessem a probléma leegyszerűsített világából, hogy sorsokat mutassak meg, az övékét és a miénket. Az ő életük és a mi életünk itt, Magyarországon most még csak pár napra találkozik. Mi itt élünk, közülünk pedig - ha nem is ide készültek, de - lehet, hogy sokuknak végül mégis ez lesz a célállomás. Szinte semmit nem tudunk róluk és ők sem mirólunk. Sem ők, sem mi nem tudjuk, hogy milyen lesz ezek után a jövőnk. Egyáltalán: közös lesz, és akarjuk, akarják, hogy közös legyen?

Babarczy Eszter - Bródy János - Bruck Gábor - Miért ​hagytuk, hogy így legyen?
E ​kötet címe az Illés zenekar 1969-es emblematikus dalát idézi: a Miért hagytuk, hogy így legyen?, ami a Kádár-korszak delelőjén a dacos önérzet hangján utasította el a hazugság, az öncsalás és az önfeladás kényelmes világát. Ezek a szavak, ezek a hangok ma élesebben és pontosabban szólnak, mint valaha. Mintha hiábavaló lett volna a rendszerváltás: visszatérnek a régi reflexek. Például az, hogy nem nézünk szembe azzal, amit közösen hoztunk össze. A széthullott társadalmat, az elviselhetetlen egyenlőtlenségeket, a súlyosan elszegényedő milliókat, a frusztrációt, gyűlölködést, bűnbakkeresést, a külföldre menekülő fiatalokat, az összefogásra és a szolidaritásra való képesség szinte teljes hiányát. Két évtized után úgy tűnhet: mi magyarok nem tudunk élni a szabadsággal – és ezt nem is vesszük észre. Ebben a kötetben tizenhat felelős közéleti ember – írók, filozófusok, tudósok, művészek – gondolkodik el az elmúlt húsz éven és keresi a választ Bródy János egykori kérdésére. Szakszerű okfejtéssel vagy személyes hangon, önmarcangolva vagy kihívóan, drámai hangütéssel vagy metsző iróniával válaszolnak, esszében vagy szépprózában: tudván tudva, hogy a Miért hagytuk..? voltaképp nem megválaszolandó kérdés, inkább szemrehányás, vagy felszólítás: nem hagyhatjuk, hogy így legyen. Szerzők: BABARCZY ESZTER, BRÓDY JÁNOS, BRUCK GÁBOR, DARVASI LÁSZLÓ, FERGE ZSUZSA, GRECSÓ KRISZTIÁN, GYÖRGY PÉTER, HELLER ÁGNES, LUDASSY MÁRIA, MAJTÉNYI LÁSZLÓ, PLÉH CSABA, RADNÓTI SÁNDOR SCHILLING ÁRPÁD, SPIRÓ GYÖRGY, SZILÁGYI ÁKOS,TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS

Borzák Tibor - Szembeszélő
Értékválsággal ​küszködő világunkban a minőségnek, a hitelességnek különösen nagy jelentősége van. Csak bízhatunk abban, hogy lejár a percemberkék, a szürke bulvársztárok ideje, és a figyelem ismét azokra irányul, akiknek teljesítménye példaértékű, gondolataikra érdemes odafigyelni. A kötetben harminc ilyen híresség szerepel. Az oldott hangvételű beszélgetések során nem csak életük és pályájuk lélekemelő pillanatairól vallanak, hanem véleményt formálnak mai világunkról is. Nincsenek elhallgatni való témák, a legszokatlanabb kérdéseket sem hárítják el. A hosszabb beszélgetések között novellába öntött sorsfordító történetek olvashatók. Szemtől szembe - őszintén. Szembeszélő - hírességekkel. A könyv szereplői: Alföldi Róbert, Bíró Eszter, Bozsik Yvette, Bódis Kriszta, Czinkóczi Zsuzsa, Esterházy Péter, Geszti Péter, Grecsó Krisztián, Halász Judit, Haumann Péter, Hernádi Judit, Janisch Attila, Joe Murányi, Kepes András, Koncz Zsuzsa, Konrád György, Kovács Kati, Lajkó Félix, Markó Iván, Molnár Piroska, Palya Bea, Popper Péter, Sándor György, Sára Sándor, Sebestyén Márta, Szipál Márton, Tony Curtis, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya, Varnus Xavér.

I. Sz. Narszkij - A ​nyugat-európai filozófia a XVII. században
Öt ​nagy monografikus jellegű filozófiatörténeti tanulmány Bacon, Descartes, Hobbes, Spinoza és Leibniz munkásságáról.

Robert M. Pirsig - A ​zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete
15 ​éve sikerkönyv ez a mű Amerikában és világszerte. Egyetemisták, értelmiségiek "bibliája", vezérlő kalauza, a legkülönfélébb irodalomkedvelők emlékezetes olvasmánya. Hirét és népszerűségét nem véletlenül hasonlitják Salinger Zabhegyezőjéhez, Kerouac Útonjához. Se nem igazán regény, se nem igazán esszé. Hosszú és lenyűgöző elmélkedés az emberi civilizáció mai sorskérdéseiről - egy pikareszkkaland meséjébe ágyazva. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Útközben sok mindent megtudunk technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, "klasszikus" és "romantikus" gondolkodásról, a bonyolult világ és bonyolult lélek egyoldalú szemlélésének és elemzésének veszélyeiről, valamint a könyv központi témájáról - a Minőségről. Értékvizsgálati esszéregény tehát Pirsig műve, akárcsak Thoreau-nak az amerikai civilizáció múlt századi fordulópontján született Waldenje. Azzal a kor diktálta különbséggel, hogy Thoreau romantikus kivonulása a társadalomból ma már utópia: ma már egészen más feltételek közt kell az emberi személyiség épségét megőrizni; a technikai civilizáció megdönthetetlen tényrendszer, adott keret, amely csak az 'őrület' árán tagadható meg.

Babits Mihály - Babits ​Mihály beszélgetőfüzetei I-II.
Babits ​Mihály légcsőműtétét 1938 február 10-én végezte Rudolf Nissen. A műtétet követően Babits elvesztette hangját Ettől kezdve füzetekben, lapokon írta le kérdéseit közlendőit írásban beszélgetett rokonaival, orvosaival, barátaival 1938, március végétől már időnként meg tudott szólalni, de május 2-ig még kénytelen volt füzetbe is írni, 1940, október 12-én ismét elvesztette hangját, és bár néha egy-egy szót, mondatot el tudott mondani, ismét rákényszerült a beszélgetőfüzetek használatára, 1940, december 16-tól 1941 április közepéig mindent el tudott szóval mondani, ettől kezdve azonban haláláig a beszélgetőfüzeteket is használnia kellett. Kiadványunk az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött beszélgetőfüzetek és -lapok teljes anyagát közli. Ezek a füzetek és lapok Babits súlyos betegségének nemcsak kórtörténeti dokumentumai, hanem izgalmas és megrázó olvasmányok is: az irodalom, a politika, a társadalom nyugtalanító kérdéseire mindvégig érzékeny költőnek emberi, lelki magatartását hitelesen tükröző megjegyzéseit, gondolatait közvetítik.

Babits Mihály - Esszék, ​tanulmányok
A ​jelen kötet összeállításához (...) a kiváló Babits-kutató és -textológus, Belia György - akinek ez irányú munkássága előtt e kötettel is tisztelgünk - hatalmas terjedelmű és filológiailag igen megbízható, de néhány esetben politikai kényszerűségből megcsonkított kiadását, annak jegyzetanyagát is nagymértékben felhasználva válogattunk Babits Mihály tanulmány- és esszéírói életművéből ötvenkét, jellemzőnek és jellegzetesnek tartott szöveget. Minden esetben az ultima manust vagy az ultima editiót, a szerző életében megjelent utolsó változatot választottuk alapszövegnek, de figyelembe vettük a folyóiratközléseket, s amely mű kézirata fennmaradt, ott a vitás kérdések esetében a kézirat alapján javítottunk, igazítottuk helyre a többször megjelenés során keletkezett hibákat.

Sarah Herman - Hitted ​volna?!
Miért ​olyan nagy az elefánt füle? Ki lopta el Einstein agyát? Mi a különbség a köd és a pára között? Ki építette a Hollywood feliratot? Mekkora az esélye annak, hogy a Földet eltalálja egy meteor? Légy te a legszórakoztatóbb vendég, a legagyafúrtabb kolléga a következő csapatépítésen, a legokosabb a baráti társaságban. Ha szeretnél sok-sok érdekes dolgot megtudni a világról, ha szórakoztat, hogy lenyűgözheted a barátaidat, ez a könyv neked szól: meghökkentő, szinte hihetetlen tények, különleges információk és olyan történetek, amelyek meglepik és elbűvölik még a legdörzsöltebb kvízrajongókat is: tudomány, találmányok, római építészet, étkezési szokások, merényletek, űrutazás, világegyetem... A fejezetek végén próbálj meg válaszolni a kérdésekre, ám közben készülj fel a legelképesztőbb válaszokra! S ekkor nyer értelmet a kérdés: HITTED VOLNA?

Mérő László - Mindenki ​másképp egyforma
Mérő ​László matematikus, a nagysikerű Észjárások című könyv szerzőjének új könyve a racionális gondolkodásról szól, jóllehet ilyesmi talán nem is létezik. Sok jel mutat arra, hogy az emberi gondolkodás alapvetően nem racionális, még olyan problémák megoldsában sem, amelyeknél a színtiszta logika eszközei kiválóan alkalmazhatók lennének. Életünk különböző területein szüntelenül igyekszünk olyan döntéseket hoznim amelyekkel a legoptimálisabb eredményt érhetjük el. Ilyen döntések léteznek, és róluk is szól ez a könyv. Érdemes tehát megismerkednünk a Neumann-féle játékelmélettel, az evolúció-kutatás eredményeivel, a génszelekcióval, a kvantumelmélettel, és még sok minden mással is. A könyv megértéséhez elég a négy matematikai alapművelet ismerete. A szerző közérthetően, olvasmányos formában kalauzolja végig az olvasót a bonyolult témakörökön, feltárja a köztük levő összefüggéseket, s olyan gondolatébresztő analógiákra világít rá, amelyek tanulságai egyaránt szükségesek a mai ember és a mai társadalom boldogulásához.


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

Martin Burckhardt - Dirk Höfer - Minden ​és semmi
E ​különös, ironikus könyv a digitális világ teológiájaként is olvasható. Nem csodálkozik, prófétál vagy átkozódik: egy mindent átható változás filozófiai alapkérdéseit nyitja fel. " Az analóg világ ugyan túléli a digitalizálását, ám érezhetően csupán Patyomkin-falu lesz, árnyéka, salakja önmagának. Hiszen digitális megjelenési formájában sokkal hatékonyabb. Mindig, mindenhol, korlátlanul. A digitális világ alapképlete nemcsak a virtualitásban érvényesül. Visszahat azokra a fantazmákra, amelyek a valóságunkat strukturálják. Átfogja a „reálgazdaságot”, módosítja a testünket, az identitásról és a szabadságról alkotott elképzelésünket, átitatja a politikát, megváltoztatja az idő és a tér észlelését, befolyásolja a humanitást." "Egyre inkább azt észleljük, hogy a digitális forradalomnak évszázadok alatt begyakorlott gondolati alakzatok esnek áldozatul. Az egyik oldalon a forradalom őrületétől megszállott a techno-rajongók történeti szükségállapotot – Singularityt – kiáltanak, miközben a kritikusok, a forradalmi áradattól mintegy megdermedve, a szép új világ lélektelenségének panaszdalát éneklik. Végül aztán mindkét oldal a vallás gondolati alakzataihoz tér vissza – félreértve ezáltal a folyamat történeti jellegét. Annak dacára, amit az átok és az ígéret, az utópia és a disztópia kettőse sugallna, itt korántsem egy olyan vírus fertőz minket, amelyet a földönkívüli intelligencia küldött ránk. Sokkal inkább egy történeti képződménnyel van dolgunk – egy ember készítette szimbolikus formával, amely ezért aztán mulandó." A szerzőkről: Martin Burckhardt (1957, Fulda) a számítógépek hangokkal, zajokkal, nyelvvel is kísérletező teoretikusa. Művei a gépek kultúrtörténetét és filozófiáját kutatják. Legutóbbi könyve: Philosophie der Maschine (2017) Dirk Höfer (1956, Heidelberg) író, műfordító, borkereskedő, hosszú időn át a nevezetes folyóirat, a Lettre International szerkesztője. Mindketten filozófiai kérdéseket felvető digitális játékok fejlesztői.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (71)

Liptai Claudia - Az ​álomnő
Lebilincselő ​kalandok, romantika, meghökkentő fordulatok - Liptai Claudia őszintesége és merészsége, pezsdítő életöröme, pikáns humora első kalandregényének minden oldalát átitatja. Egyszerűen letehetetlen! Anna, a fiatal és ambiciózus újságírólány Afrikába utazik, hogy egy divatmagazin számára riportot készítsen a gyönyörű, félig magyar szépségkirálynőről. Elszántan vág bele a kalandba, arra azonban nincs felkészülve, hogy ebben az ismeretlen világban nemcsak a sminkje és a bőröndjei kerülnek majd veszélybe, hanem az életét is kockára teszi. Ekkor váratlanul felbukkan a színen egy jóképű, ám legalább annyira nagyképű és idegesítő idegen, aki nemcsak a lelkét kavarja fel, de a vágyait is felkorbácsolja, bármennyire tiltakozik ellene... Anna hirtelen egy szövevényes bűnügy kellős közepén találja magát, és nincs más választása, mint hogy a férfi oldalán beutazza a fekete kontinenst. Olyan rejtély nyomába erednek, amely örökre megváltoztathatja mindkettőjük életét. Liptai Claudia nem csak a képernyőn professzionális, most kiderül, hogy valóban mindent tud a szórakoztatásról. Sőt, azt is megmutatja, hogy az igazi álomnőt nem feltétlenül a világ végén kell keresni.

Doris Lessing - Az ​ötödik gyerek
A ​fiatal házaspár nagy hévvel veti bele magát a családalapításba. Bár a férj nem keres valami jól, mégis négy gyermeket vállalnak. Az ünnepek idején a rokonok is szívesen látogatják őket, bár nekik is egyre nagyobb terhet jelent a nagycsalád. Az ötödik gyermek születése azonban gyökeresen megváltoztatja az életüket. A kisfiú testi-lelki sérült, agresszív kitöréseit, gyilkos hajlamát szinte lehetetlen kordában tartani. A házasság kihűlőben, a rokonok is elmaradnak, az orvosok látszólag tehetetlenek. Az anya mégsem tud belenyugodni, hogy a gyermeket intézetbe adja, még akkor sem, ha ez a család teljes felbomlásához vezet is... 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja volt, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról.

Harmat Endre - Gyilkosság ​a palotában
Grigorij ​Jefimovics Raszputyin(1869. január 22. – 1916. december 29.) orosz szerzetes, aki életének utolsó éveire nagy befolyást gyakorolt a cári családra: „minden oroszok cárjára”, II. Miklósra, nejére Alexandra cárnéra és egyetlen fiukra, a beteg Alekszej cárevicsre. Raszputyint gyakran hívták az „őrült pap”-nak, annak ellenére, hogy sosem állt az egyház szolgálatában (házasságát sem titkolta). Az udvarban sokan (főleg a nők) varázslatos erőt tulajdonítottak neki, a pletykákra építve különös szexuális vonzóereje miatt, míg a ma történelemírása őt tekinti a Romanov-dinasztia és vele a cári Oroszország összeomlása egyik kiváltójának, mivel erőteljesen rontotta a család tekintélyét.

Renee Carlino - Sweet ​Thing – Te édes
Meg ​kell találnod az összhangot a szíved és az eszed között... akkor meghallod majd a lelked muzsikáját. Mia Kelly azt gondolja, hogy az élete sínen van. Diplomáját egy elit egyetemen szerezte, képzett zongorista, egy gyakorlatias gondolkodású anya és egy különc apa lánya. A diploma megszerzése óta azonban nem találja a helyét. Azon őrlődik, hogy üzleti végzettségével kezdjen-e valamit, vagy a zenében mélyedjen el, amit szenvedélyesen szeret. Amikor édesapja váratlanul meghal, úgy határoz, hogy amíg ki nem találja, mihez kezdjen a saját életével, addig az apjáét folytatja. Ann Arbort New York Cityre cseréli, és átveszi apja blueskávézójának vezetését. A népszerű találkozóhely törzsközönségét fel nem fedezett helyi zenészek, művészek alkotják. Mia eddig távol tartotta magát az izgalmas és kiszámíthatatlan művészléttől, de a váratlan találkozás Will-lel, az édes, helyes, elragadó gitárossal, bepillantást enged neki ebbe a világba. Amikor a srác a barátja, majd a lakótársa lesz, Mia minden tőle telhetőt elkövet, hogy elnyomja a lelkében dúló szenvedélyt, amit iránta és a zene iránt érez, de apja öröksége lassanként megnyitja a szívét. "5 HATALMAS csillagot ér. Ennek a megható, csodásan megírt könyvnek kiemelt helye van a szívemben." - _Shh Moms Reading Book Blog_ "A >>szívfacsaró és romantikus<< bemutatkozó regény az első szerelem, illetve önmagunk megismerésének lépéseit és bonyodalmait járja végig." - _Aestas Book Blog_

Zakály Viktória - Hanna ​örök
Ami ​köztünk van, soha nem múlik el. Egy lehetetlen szerelemben nem létezhet happy end… Vagy mégis? Hanna hét éven át várt arra, hogy együtt lehessen szerelmével, de a múlt fájdalmát nem képes kitörölni ritmuszavaros szívéből. Olyannyira, hogy ezúttal egy kórházi ágyon meséli el orvosának annak a történetét, miért képtelen rávenni magát, hogy beleegyezzen a szív-transzplantációba. Hanna újra megtalálja az otthonát, elveszít és kap valakit az élettől, újra képes lesz szívből nevetni, de a spanyolországi utazásán is csak a tenger moraját hallja a szíve hangja helyett. Pedig az nem hazudik, súgja neki, mit kellene tennie, csak a fiatal nő ellenkezik. Végül igent mond és megtalálja azt, ami mindig is ott volt a ködön túl, ahol a tengert sejtette. Utóirat: visszatérek Csöngére.

Mörk Leonóra - A ​vámpír vonzásában
A ​vámpírok köztünk élnek. Az aktuális trendeket figyelemmel kísérni igyekvő újságíróként erre akkor döbbentem rá először, amikor kezdtem úgy érezni, mintha mindenhonnan hegyes fogú, vértől csöpögő mosolyok villannának rám. És ez ma sincs másképp. Ha metrózni akarok, a mozgólépcső két oldalán egymással versengve próbálnak rávenni a legújabb vérszomjas regény megvásárlására cseppet sem burkoltan erotikus címek. Ha autóba ülök, az utamat óriásplakátok szegélyezik, rajtuk vérszomjas szeretőjük karjában üdvözült arccal elaléló lányok. A különféle tévécsatornák jóvoltából naponta akár több vérfagyasztó filmet is megnézhetek, ha pedig feltévedek az internetre, a választék végképp kimeríthetetlen. Szorgos mozirajongók már a világ hetven legjobb vámpíros filmjének rangsorát is összeállították, és ha belegondolunk, hogy ez a hetven csak a termés legjava, fogalmat alkothatunk róla, milyen hatalmas kínálatból válogathat a borzongásra vágyó néző. A dolog komolyságát azonban akkor fogtam fel igazán, amikor környezetem ifjú hölgytagjait sorra hatalmába kerítette a vérszívó-vírus. Az egyikük, megtekintve az Alkonyat-széria első darabját, csupa nagybetűvel hozta ország-világ, és persze a Facebook-közösség tagjainak tudtára: VÁMPÍR PASIT AKAROK! A másikuk kedvéért majdnem extra díjat kellett fizetnünk a londoni repülőtéren, mert az ajándékba kikönyörgött, magyarul akkor még nem kapható Twilight-könyvek miatt túlsúlyos lett a bőröndünk. A harmadik hosszasan és hősiesen ellenállt a kísértésnek, aztán egy reggel mégis arra mentem be a szobájába, hogy pizsamában üldögél az ágyon és az Alkonyat jóképű főhősének, Edwardnak (pontosabban az őt alakító színésznek) a teljes oldalas fotóit vagdossa kifelé az egyik amerikai magazinból. Kérdésemre, hogy mégis mihez szeretne kezdeni az ágyán máris kupacban gyűlő képekkel, elárulta, eltávolítja a szobájából az összes korábbi poszterét, és helyükre a drága Edwardot aggatja fel. A helyzet azóta annyiban változott, hogy a szívdöglesztő vámpír mellé felkerült a falra a film egyik további szereplője, egy szívdöglesztő vérfarkas személyében. Sajátságos. Mindez számomra világossá tette, hogy a vámpírmánia több átmeneti és mulandó divathóbortnál. Ezért is kérdeztem meg olyan szakértőket a témáról, mint Dr. Csernus Imre, Dr. Szondy Máté, Feldmár András, Jakabffy Éva pszichológus, filozófus, Prof.Dr. Bagdy Emőke, Soma Mamagésa, Singer Magdolna tanatológus.

Doris Lessing - Az ​ötödik gyerek
A ​fiatal házaspár nagy hévvel veti bele magát a családalapításba. Bár a férj nem keres valami jól, mégis négy gyermeket vállalnak. Az ünnepek idején a rokonok is szívesen látogatják őket, bár nekik is egyre nagyobb terhet jelent a nagycsalád. Az ötödik gyermek születése azonban gyökeresen megváltoztatja az életüket. A kisfiú testi-lelki sérült, agresszív kitöréseit, gyilkos hajlamát szinte lehetetlen kordában tartani. A házasság kihűlőben, a rokonok is elmaradnak, az orvosok látszólag tehetetlenek. Az anya mégsem tud belenyugodni, hogy a gyermeket intézetbe adja, még akkor sem, ha ez a család teljes felbomlásához vezet is... 2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja volt, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról.

Karinthy Frigyes - Így ​írtok ti
Karinthy ​legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (446)

Stefanie Zweig - Viszontlátni ​Afrikát
Egy ​fiatal nő mély átérzéssel megírt története, ez a könyv. Stella Afrikában töltötte kisgyermekkorát. Apja halála után Angliába került, gazdag nagyapja házába. Felnőttként visszatér Afrikába, hogy megtudja melyik az igazi hazája. Elkábította a táj végtelen gazdagsága, a naplemente színei, s az illat mely az utolsó ítélet napjáig rabul ejti az orrot. Stellának be kell látnia, hogy számára Afrika a múltat jelenti. Ráébred arra is, hogy igenis szeret egy Angliában maradt férfit, noha már azt hitte, hogy kapcsolatuknak vége. A történet finom szövésű, mégis drámai. Szereplői elragadók, Afrika képei lebilincselők: szívmelengető világ tárul az olvasó elé.

Claire Kenneth - Minden ​tavasz véget ér
A ​világhírű írónő regényének színhelye Budapest, New York és London. Ám az események lüktetően izgalmas sodrában az olvasó eljut Indiába, Koreába és Velencébe is... A regény három hősnője: Marianne, a vezérkari ezredes gyönyörű, szőke lánya, Tesza, akinek az apja gazdag gyáros és Ibi, a tandíjmentes árvalány, akit nagyanyja, a külvárosi trafikosnő nevel. 1938-at írunk,a három kislány érettségire készül Budapesten. Európa felett még nem kondult meg a lélekharang, de már vészesen gyűlnek a viharfelhők... Aztán elszabadul a pokol minden borzalma. A három lány elszakad egymástól, csak harminc év múlva találkoznak újra - New Yorkban. De micsoda különös találkozás is ez! Romantikus rajongások, keserves csalódások, megalkuvások, forró boldogság, gyilkosság, könnyű kalandok teszik felejthetetlenül izgalmassá a regényt. Marianne, Tesza és Ibi sorsa bizony nem egész úgy alakult, ahogy az óbudai jósnő, Zulejka látta a kristálygömbjében...

Gyuricza Péter - Magyarország ​holnap I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Márai Sándor - Zendülők féltékenyek
A Garrenek műve a Zendülők, Féltékenyek és Sértődöttek című 1934 és 1947 között kiadott regények átdolgozott és egy befejező kötettel kiegészített változata, amely végleges formájában idehaza még nem jelent meg soha. A regényciklus, talán Márai legfontosabb írása, annak a polgárnak állít emléket, akit a közelmúltban sokan becsméreltek, "burzsujnak, hasas és torz embernyúzónak tartottak; elhallgatták, hogy szerepe volt: az alkotás. A polgár csodálatos városokat alkotott és légkört teremtett hozzá. Valami atmoszferikust, amiben az emberi élet a létezésen túl értelmet és rangot kapott." A Garrenek művének most az első részét adjuk közre, két önálló regényt, ígérve a mielőbbi folytatást...

Bakó Zsuzsanna - Magyar ​Nemzeti Galéria - Munkácsy Mihály és Paál László művészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Havas Henrik - Negyvenkilencesek
Beszélgetések ​Babos Gyulával, Bárándy Péterrel, Bárdos Györggyel, Cser Ágnessel, Farkas Bertalannal, Huszty Andrással, Kállay Miklóssal, Rajk Lászlóval és Reviczky Gáborral.

Mihancsik Zsófia - Friderikusz Sándor - Friderikusz ​- eddig
"Az ​elmúlt tíz évben sokan próbálkoztak azzal, hogy rávegyenek: megírják az életemet. Megírják, miért jöttek el a világsztárok a Friderikusz-showba, hogy kerültem a Fenyő-villába, hogy nem lettem tévéelnök, hogy lettem "kőgazdag" (egyáltalán kőgazdag lettem-e), szóval ajánlkoztak többen, hogy megírják a nyíregyházi suhanc történetét, aki be akarta kapni a nagyvilágot, vagy minimum Budapestet, de én ettől kényszeresen elzárkóztam. Talán azért, mert tudat alatt irtóztam attól, hogy lezártnak tekintsem az életem egy részét, és reméltem azt, hogy még nem kell semmit se lezárni. Viszont az elmúlt két és fél évben újra összesodródtam Mihancsik Zsófiával, akivel valaha a Magyar Rádióban találkoztunk, most pedig együtt szerkesztettük a Friderikusz Most adásait az ATV-ben, 414 műsort olyan szoros szövetségben, mintha nem is munkatársak volnánk, hanem közös háztartásban élnénk. Zsófi valamikor az utolsó műsorok egyikénél egyszer csak azzal állt elő, mi lenne, ha összefoglalnánk a sztorijaimat, az életem fontos epizódjait egy kötetben. Belementem, de jól tudtam, hogy sokat kockáztatok, mert ő nagyon okos nő, nagyon világosan kérdez, és kíméletlenül kihajtja a választ belőlem, akár jól, akár rosszul jövök ki a saját történetemből. Szeptember elejétől ücsörögtünk hetente három-négy alkalommal, és én azon kaptam magam, hogy olyan témákról is beszélek, amelyekről korábban soha, és levonok olyan következtetéseket, amelyek engem is meglepnek." (A Szerző)

M. Pahlow - Időskori ​panaszok és tünetek kezelése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (422)

Vámos Miklós - Hogy ​volt
Vámos ​Miklós emlékei, portréi, vallomásai a huszadik század harmadik harmadából. Híres, sok esetben immár klasszikussá vált írókról, művészekről, szerkesztőségekről és kiadókról, szerkesztőkről és szerkesztettekről, cenzorokról és cenzoráltakról. Mindenkinek ajánlható, aki szeretne gusztust kapni, hogy még többet olvasson róluk - tőlük.

Claire Kenneth - Minden ​tavasz véget ér
A ​világhírű írónő regényének színhelye Budapest, New York és London. Ám az események lüktetően izgalmas sodrában az olvasó eljut Indiába, Koreába és Velencébe is... A regény három hősnője: Marianne, a vezérkari ezredes gyönyörű, szőke lánya, Tesza, akinek az apja gazdag gyáros és Ibi, a tandíjmentes árvalány, akit nagyanyja, a külvárosi trafikosnő nevel. 1938-at írunk,a három kislány érettségire készül Budapesten. Európa felett még nem kondult meg a lélekharang, de már vészesen gyűlnek a viharfelhők... Aztán elszabadul a pokol minden borzalma. A három lány elszakad egymástól, csak harminc év múlva találkoznak újra - New Yorkban. De micsoda különös találkozás is ez! Romantikus rajongások, keserves csalódások, megalkuvások, forró boldogság, gyilkosság, könnyű kalandok teszik felejthetetlenül izgalmassá a regényt. Marianne, Tesza és Ibi sorsa bizony nem egész úgy alakult, ahogy az óbudai jósnő, Zulejka látta a kristálygömbjében...

Stefanie Zweig - Viszontlátni ​Afrikát
Egy ​fiatal nő mély átérzéssel megírt története, ez a könyv. Stella Afrikában töltötte kisgyermekkorát. Apja halála után Angliába került, gazdag nagyapja házába. Felnőttként visszatér Afrikába, hogy megtudja melyik az igazi hazája. Elkábította a táj végtelen gazdagsága, a naplemente színei, s az illat mely az utolsó ítélet napjáig rabul ejti az orrot. Stellának be kell látnia, hogy számára Afrika a múltat jelenti. Ráébred arra is, hogy igenis szeret egy Angliában maradt férfit, noha már azt hitte, hogy kapcsolatuknak vége. A történet finom szövésű, mégis drámai. Szereplői elragadók, Afrika képei lebilincselők: szívmelengető világ tárul az olvasó elé.

Gyuricza Péter - Magyarország ​holnap I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mihancsik Zsófia - Friderikusz Sándor - Friderikusz ​- eddig
"Az ​elmúlt tíz évben sokan próbálkoztak azzal, hogy rávegyenek: megírják az életemet. Megírják, miért jöttek el a világsztárok a Friderikusz-showba, hogy kerültem a Fenyő-villába, hogy nem lettem tévéelnök, hogy lettem "kőgazdag" (egyáltalán kőgazdag lettem-e), szóval ajánlkoztak többen, hogy megírják a nyíregyházi suhanc történetét, aki be akarta kapni a nagyvilágot, vagy minimum Budapestet, de én ettől kényszeresen elzárkóztam. Talán azért, mert tudat alatt irtóztam attól, hogy lezártnak tekintsem az életem egy részét, és reméltem azt, hogy még nem kell semmit se lezárni. Viszont az elmúlt két és fél évben újra összesodródtam Mihancsik Zsófiával, akivel valaha a Magyar Rádióban találkoztunk, most pedig együtt szerkesztettük a Friderikusz Most adásait az ATV-ben, 414 műsort olyan szoros szövetségben, mintha nem is munkatársak volnánk, hanem közös háztartásban élnénk. Zsófi valamikor az utolsó műsorok egyikénél egyszer csak azzal állt elő, mi lenne, ha összefoglalnánk a sztorijaimat, az életem fontos epizódjait egy kötetben. Belementem, de jól tudtam, hogy sokat kockáztatok, mert ő nagyon okos nő, nagyon világosan kérdez, és kíméletlenül kihajtja a választ belőlem, akár jól, akár rosszul jövök ki a saját történetemből. Szeptember elejétől ücsörögtünk hetente három-négy alkalommal, és én azon kaptam magam, hogy olyan témákról is beszélek, amelyekről korábban soha, és levonok olyan következtetéseket, amelyek engem is meglepnek." (A Szerző)

Belphegor
elérhető
3

Arthur Bernède - Belphegor
A ​Louvre-ban állítólag szellem járkál éjszakánként. Amikor a teremőrök főnökét holtan találják a múzeumban, a rendőrség nagy erőkkel kezdi meg a nyomozást. Ugyanakkor Chantecoq, a híres magándetektív elhatározza, hogy maga jár utána a dolognak. 1965-ben a tévénézők megigézve tapadtak a képernyőre, amikor a fekete maszkos fantom útjára indult a Louvre ókori egyiptomi gyűjteményének termeiben. A tévésorozat, Juliette Grecóval a főszerepben óriási hatást gyakorolt a közönségre: hetekig találgatták, ki is lehet a Louvre fantomja. Belphegor 2001-ben visszatért a képernyőre; a Sophie Marceau főszereplésével készült új változatot a magyar nézők is csillagos ötösre értékelték. A történetből azóta rajzfilm is készült. A regény, mely a mai napig roppant népszerű Franciaországban, magyar fordításban most először kerül az olvasó elé. _...Bellegarde a még mindig a kövezeten fekvő Belphegor szoborhoz lépett, melyet épp megvilágított a csillogó hold. Gondosan vizsgálni kezdte._ _Milyen kár, öregem, hogy te, aki olyan jól írsz levelet, nem tudsz beszélni! Mert te nagyon sokat... sőt, mindent tudsz a bennünket foglalkoztató ügyről._ _Hirtelen eszébe jutott egy régi történet a bretagne-i Dol középkori székesegyházának szobráról, amelynek belsejében a sekrestyés titkos rejtekhelyre bukkant, benne rengeteg arannyal. Bellegarde gondolkodni kezdett: vajon nem rejt-e ez a szobor is kincset vagy valamilyen titkot, amit valaki nagyon szeretne megkaparintani? Végül is, ebben nem lenne semmi rendkívüli. Meg kellene nézni, mi van ennek az istenségnek a hasában..._ _Felöltőjének a zsebéből zseblámpát vett elő, s fényét lassan végigjártatta a szobron._ _Egyszer csak, előbb homályosan, majd egyre kivehetőbben, egy árnyék bontakozott ki a sötétségből. Testét nagy fekete lepel borította, fején csuklya, szemét maszk takarta, melyből kiragyogtak foszforeszkáló szemei._ _A Louvre fantomja volt, pont, ahogyan Pierre Gautrais leírta a főnökeinek._ _Fekete kesztyűs jobb kezében egy ólmos botot tartott._ Arthur Bernéde (1871-1937) A rendkívül termékeny francia szerző közel kétszáz mű - történelmi és kémregények, folytatásos kalandregények, filmforgatókönyvek - szerzője. Még a Larousse enciklopédia szerkesztésében is részt vett. 1919-ben megalapította a francia Mozifilm Társaságot, mely behozta Európába az amerikai filmkultúrát. Újraszervezte az Irodalmárok Társaságát, melynek vezetőjeként elsősorban a szerzői jogok védelméért harcolt. Bernéde már népszerű regényíró, amikor 1926-ban megírja a Belphegort, mely először folytatásos regényként jelent meg.

Márai Sándor - Zendülők féltékenyek
A Garrenek műve a Zendülők, Féltékenyek és Sértődöttek című 1934 és 1947 között kiadott regények átdolgozott és egy befejező kötettel kiegészített változata, amely végleges formájában idehaza még nem jelent meg soha. A regényciklus, talán Márai legfontosabb írása, annak a polgárnak állít emléket, akit a közelmúltban sokan becsméreltek, "burzsujnak, hasas és torz embernyúzónak tartottak; elhallgatták, hogy szerepe volt: az alkotás. A polgár csodálatos városokat alkotott és légkört teremtett hozzá. Valami atmoszferikust, amiben az emberi élet a létezésen túl értelmet és rangot kapott." A Garrenek művének most az első részét adjuk közre, két önálló regényt, ígérve a mielőbbi folytatást...

Anna Onichimowska - A ​világ tíz égtája
Az, ​hogy milyenek leszünk, nagyban függ attól, hogy hol jöttünk a világra. Megismételhetjük a környezetünkben látott mintákat, vagy megpróbálhatunk kitörni belőlük. Az olvasó ebben a könyvben a világ különböző szélességi körein élő tizenöt éves fiatalokat ismerhet meg. Sokféle sors, eltérő otthonok, különféle vágyak. A társadalmi-kulturális adottságok, a társadalom jóléte, a jogi és közösségi szabályok bizonyos megkötéseket eredményeznek, vagy azok hiányát jelentik, és olyan problémákat idéznek elő, amelyek a világ más részein gyakran ismeretlenek.A kötet nem csak a tartalma miatt figyelemre méltó. A szövegfordítása sem a megszokott módon történt: tizenegy Magyarországon élő, kétnyelvű tinédzser vállalkozott erre a nem hétköznapi feladatra. Mindnyájan a lengyel nagykövetség mellett működő iskola tanulói, és az eredmény egy fiatalokról szólókönyv fiataloknak, fiatalok által magyarra fordítva.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

Kőrösi Zoltán - Az ​ítéletidő
Átható ​szarszag terjeng Ferencvárosban egy napos októberi reggelen. Beszakad az útburkolat, meggörbülnek a villamossínek, és ez csak a kezdete a közelgő világvégének. Mert a világnak vége van, ha egy betonszállító teherautó rakománya beömlik egy Škoda ülésére, és vége van akkor is, ha átjáró nyílik ég és föld között az Angyal és a Mester utca sarkán. De a világ, benne Magyarország és Budapest, a jelek szerint nem akar tudomást venni arról, hogy megérkezett az apokalipszis. A világot az se érdekli, hogy a születésekor minden ember mellé két őrző rendeltetik, az egyik a jobb válla felől, a másik a bal felől vigyázza. Az egyik a jóra tanítja, a másik bűnbe csábítja. Rajtunk áll, hogy melyiket választjuk, ám hogy mi volt a jóra és mi volt a bűnbe vezető döntés, csupán az utolsó pillanatban világosodik meg, amikor már nincsen visszalépés. Humor és mágia, pusztulás és megváltó szerelem különös fordulatai keverednek Kőrösi Zoltán új regényében.

Michel Houellebecq - Behódolás
2022 ​közel van-e hozzánk vagy távol van még tőlünk? Michel Houellebecq legújabb regénye mindenesetre közel hozza a lehetséges jövőt. A Behódolás főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős. Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői, egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai fejleményeket. Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be. A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen. A Behódolás sokrétű könyv: mediális szövegjáték a valósággal és a fikcióval, erotikus merengés, politikai provokáció, társadalmi pamflet, fanyar utópia. De még inkább polémia: a szenvedélyes racionalizmus gondolat- és felelősségébresztő vitairata. A könyv előbb Franciaországban majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája? Mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia? Hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi? A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte első képviselői helyeit.

Kollekciók