Ajax-loader

Kerekes Sándor

Rate_positive 271 Rate_neutral 12 Rate_negative 1

551 napja velünk van 1 napja láttuk utoljára

Badge-feltolto-500 Badge-feltolto-50 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (956)

Herczeg Ferenc - Herczeg ​Ferenc emlékezései
_Emlékezései_nek ​első része, _A Várhegy_ (1933) gyermek és ifjúkorát, jogászi tanulmányainak és írói indulásának éveit beszéli el, kedélyesen, anekdotázva, humorral és öniróniával. A verseci sváb patikus fia a soknemzetiségű Bánság módosabb polgárságának világába születik bele, a kiegyezés utáni Magyarország ellentmondásos, de prosperáló korszakában. A német kultúrán nevelkedő gyerek fokozatosan válik magyarrá: Herczeg takargatás, öntömjénezés és minden önigazolási szándék nélkül adja elő ennek a folyamatnak lélektani és gyakorlati állomásait. S miközben életének eseményeiről - iskoláiról, bálokról, párbajokról - és fontos szereplőiről - családjáról, tanárairól, barátairól - eleven, színes képet rajzol, egyúttal valóságos enciklopédiáját adja a korabeli kisvárosi sváb, majd kisvárosi magyar, végül a fővárosi polgári, úri középosztályi életmódnak, szokásvilágnak, erkölcsöknek. Emlékezései második része, 1890 és 1914 közötti pályafutását beszéli el. _A gótikus ház_ (1939) - a cím utalás a Parlamentre - már inkább a közéleti Herczeg Ferencnek, a hírlapíró-, szerkesztő-, színházi embernek, a kormánypárti képviselőnek, Tisza István rendíthetetlen hívének életéből mutat - nagyobb elhallgatásokkal, mozaikosabb formában - részleteket. Mivel az író itt többet politizál, nyilvánvalóbban kiütközik gondolkodásának éles konzervatizmusa. Műve azonban önmagát minősíti: annyira nyíltan vállalja a "keresztény, a magyar úri középosztály" valamennyi téveszméjét, hibáját és elfogultságát, hogy forrásértékű munka a szélesebb olvasóközönség számára egy olyan korszakról, olyan elmerült rétegről és olyan szemléletmódról, melyről a mai nemzedékeknek egyre kevesebb információ áll rendelkezésükre.

Herczeg Ferenc - Történelmi ​regények
Hercegh ​Ferenc négy olvasmányos, magyar tárgyú történelmi regényét kapja kézhez egy kötetben az olvasó. Herczeg Ferenc /1863-1954/ az Új Idők szerkesztőjeként /1894-1944/ is nagy hatást gyakorolt a magyar irodalomra, a két világháború közötti hivatalos Magyarország "írófejedelme" volt. Meséi, erkölcsrajzai, drámái, társadalmi és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. Az 1902-ben megjelent Pogányok a Vata-féle pogánylázadás idején játszódik, hőse Alpár, Thonuzóba besenyő vezér papnak állott fia, aki két világ határán próbálja megtalálni önmagát. Az Élet kapuja II. Gyula és X. Leó pápaságának Rómájában mutatja meg, hogyan próbál a magyar jobbágyivadék, Bakócz Tamás hatalmat szerezni, hogy a Magyarországra törő török veszélyt elháríthassa. A fogyó hold című történelmi kisregény már a török hódítás következményeit adja elő, egy végvári vitéz kalandos történetével példázva egy nemzet életben maradásának lehetőségeit. A hét sváb /1916/ Herczegnek talán legsikerültebb történelmi regénye, amelyben szülővárosa, Versec svábságának állít maradandó emléket: hét derék verseci legény vére hullatásával is tanúságot tesz 1848 magyar eszményei mellett. Herczeg Ferenc művei sok kiadást értek meg. A mai olvasó kellő távlatból értékelheti mindazt, ami Herczeg műveiben igazán jelentős, és minden bizonnyal újból felismerheti a történelmi regények szórakoztató és tanulságos jellegét.

Kodolányi János - Julianus ​barát
A _Julianus ​barát_ – mely most ötödik kiadásban jelenik meg – Kodolányi János egyik legfigyelemreméltóbb alkotása. 1938-ban írta, abban az időben, amikor már Hitler bevonult Bécsbe, kirobbanóban volt a „szudéta-válság”, s lényegében Csehszlovákia tragédiája megkezdődött. A szomszédos ország tragikus sorsában Kodolányi intő példát látott, és írói eszközeivel figyelmeztetni akarta a közelgő veszedelemre mindazokat, akiknek drága volt Magyarország függetlensége, szabadsága, jövője. A regény a középkorban játszódik ugyan, de olyan politikai szituációban, amelyben a német-osztrák terjeszkedés ugyancsak veszélyeztette hazánkat, és így az írónak lehetősége nyílt arra, hogy a történelmi regény – a középkor eseményeinek keretében – a nácik elleni gyűlöletét kifejezze. Ugyanakkor az olvas nyomon követi a regény főhősének életútját, és szinte maga is részesévé válik mindannak a történésnek, amelynek során Julianus megvalósíthatja gyermekkora nagy álmát, s eljut a Ázsiában maradt magyarokhoz. Az ő sorsával, küzdelmeivel, kudarcaival és sikerével is példát akar mutatni az író: igazán széppé csak nemes célokért, a köz üdvéért, a népért vállalt áldozatok tehetik az ember életét. A középkor nagyszerű rajza, nyelvi erő, érdekes cselekményesség teszik teljessé a regény értékeit.

Fejtő Ferenc - Rekviem ​egy hajdanvolt birodalomért
A ​Monarchia nem felbomlott, hanem szétrombolták. A történelem során más államok is szenvedtek vereséget, viselték azok következményeit: megaláztatást, területük megcsonkítását, jóvátétel fizetését. De az, hogy egy birodalmat, amely magába foglalta és kormányozta Európa középső részét, letöröljenek a térképről - új, katasztrofális következményekkel járó fejlemény volt. A könyv 1989-ben megkapta az év legjobb történeti munkájának járó díjat Franciaországban.

Paul Parsons - Hogyan ​pusztítsuk el az univerzumot
Aki ​eddig azt hitte, hogy a fizika csak olyan unalmas dolgokkal foglalkozik, mint a jeges vízbe mártott hőmérő, vagy hogy mit jelent az E = mc2 képlet, annak sok meglepetést tartogat ez a könyv. A Hogyan pusztítsuk el az univerzumot, 35 izgalmasabbnál izgalmasabb fejezetének mindegyike egy-egy meghökkentő és szokatlan kérdést vagy jelenséget jár körül, közérthető formában keltve életre a mögöttük rejlő fizikai elveket.

Vámos Miklós - Hogy ​volt
Vámos ​Miklós emlékei, portréi, vallomásai a huszadik század harmadik harmadából. Híres, sok esetben immár klasszikussá vált írókról, művészekről, szerkesztőségekről és kiadókról, szerkesztőkről és szerkesztettekről, cenzorokról és cenzoráltakról. Mindenkinek ajánlható, aki szeretne gusztust kapni, hogy még többet olvasson róluk - tőlük.

Bereményi Géza - Kelet-nyugati ​pályaudvar
Te, ​aki kezedben tartod, íme ezt a könyvet, Olvasó, a képen Vizit és Ecsédit láthatod. Ők a főhősök. És ha majd felütöd a lapokat, hosszú utazásra indulhatsz velük. Jársz a Keleti pályaudvaron, ahol egész tömegnyi ember vár az indulásra a hetvenes években, és funkcionáriusok szállnak csapdosó szárnyakkal a híg levegőégben rikoltva ércesen, miközben Világ Mamikája őrzi a vécét. Majd metróra szállsz, ha tovább olvasol. Bejárod a város alatti labirintust a nyolcvanas évek elején, amidőn az istenek már tiszta és világos jeleket küldtek, másként és más miatt cselekvő emberek bukkantak elő, vagyis megkezdődött a korszakok válása. De ez még semmi. Ezután továbbmehetsz Vizivel és Ecsédivel, hogy egy megújult világba érkezz: a Nyugati pályaudvarra mostmár, a kilencvenes évekbe. És ha itt elidőzöl, nagy kérdéseidre kaphatsz választ. Teveháton ringva barangolod be a népek piacát. Tatár támadás, menekültek áradata, bukott angyalok vallomásai és kéksisakos katonák kavarognak az új korszak fájó kebelében, ha Vizit és Ecsédit ide is követed. Hát íme a könyv, ez az átszellemült tárgy, Olvasó. A könyv, ez az egyetlen olyatén eszköze az embernek, amellyel nem a testét hosszabbítja meg, hanem az emlékeztét és a képzeletét. Hát hosszabbítsd meg magad vele bármilyen kissé! Kelljen ez neked! Lapozz bele! Vedd meg! Ó, vedd meg, olvasó! (www.cseh-tamas.hu)

Mester Ildikó - Bereményi ​Géza életmű-interjú
A ​kötetben Bereményi Géza író, filmrendező, tanár vallomását olvashatjuk arról, hogyan került "végzetszerű" kapcsolatba a filmmel, színházzal, irodalommal és a dalokkal. Tudomást szerzünk arról is, hogy kik voltak ebben folyamatosan segítőtársai. A kiadó és az interjúkészítő a művész ötvenedik születésnapját kívánja megünnepelni ezzel az összeállítással.

Immanuel Kant - A ​tiszta ész kritikája
Semmi ​kétség, minden megismerésünk a tapasztalattal kezdődik; hisz mi más késztetné munkára megismerőképességünket, ha nem az érzékeinkre ható tárgyak, melyek részint maguk váltanak ki képzeteket, részint értelmi tevékenységünket hozzák mozgásba, hogy e képzeteket egybevesse, összekapcsolja vagy szétválassza, és így az érzéki benyomások nyersanyagát feldolgozva létrehozza a tárgyakra vonatkozó ismereteket melyeket tapasztalatnak nevezünk. Így tehát az időben semmilyen tudásunk nem előzi meg a tapasztalatot, és minden ez utóbbival kezdődik. Ám jóllehet minden tudásunk a tapasztalattal veszi kezdetét, ebből még nem következik, hogy minden tudás a tapasztalatból ered. Mert nagyon is lehetséges, hogy maga a tapasztalati megismerés összetett valami legyen, hogy részint abból álljon, amit benyomások útján nyerünk, részint pedig abból, amit a tulajdon megismerőképességünk önmagából tesz hozzá (az érzéki benyomásokból csupán a késztetést merítve); csakhogy e kiegészítést nem különböztetjük meg azon alapanyagtól, amíg hosszas gyakorlat föl nem hívja rá a figyelmünket, és képessé nem tesz az elkülönítésére.

José Ortega y Gasset - A ​tömegek lázadása
"A ​történelem olyan vers, amelynek minden szaka más ütemre lejt. De ha így van, nekünk, akik e század strófáiban vagyunk beiktatott szavak, e strófa üteme éppoly fontos, mint maga a vers. Ez az ütem a parancs, amelyet a verstől kapunk. Amit Ortega úgy mond: mindenkinek első kötelessége saját kora imperatívuszát megérteni." Németh László: Ortega és Pirandello

Mannheim Károly - A ​gondolkodás struktúrái
˝Meglazult ​a talaj, ahonnan eddig mint szilárd álláspontról szemléltük a világot, egész énünket feladtuk, mintha csak lebegnénk önmagunk felett. Ezer alakban találunk újra magunkra - ez a lelkiállapot ugyanaz, mint az, amely egykor a tengeri hajósokat a messzeségbe űzte, amely a történészt a múltban való vándorlásra készteti. A tiszta kultúraszociológia a harmadik út ahhoz, hogy önmagunkat odahagyva a társadalmi és történelmi ént elválasszuk a szubsztanciális éntől és általában, tisztán mint olyant éljük meg emberi mivoltunkat.˝

Ismeretlen szerző - Hatalom ​és társadalmi változás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (35)

Barnás Ferenc - Az ​élősködő
Az ​élősködő története valójában magának az elbeszélőnek a gyötrődéséről és önelvesztéséről szól, és azt a vélekedést cáfolja, hogy a szenvedést s a halállal szembenézést bárki elmulaszthatja. A látomások és jelenések, képzelgések és álmok a regény nem mindennapi nyelvi ereje folytán válnak félelmetesen emlékezetessé" – írja Szegedy-Maszák Mihály a könyvről. "Erotikus kalandok sorozata a regény, amely kitűnő indulással, egy kiskamasznak a kórház iránti olthatatlan szeretetével kezdõdik. Ez a kisfiú, a későbbi felnőtt elbeszélő képes betegségeket szimulálni azért, hogy újra és újra kórházba kerüljön. Ott kezdi kiélni parazita, élősködő természetét, ami ez esetben a mások képzeletvilágába való belépést, a mások életére való rácsimpaszkodást jelenti. Az egyik kórházban elcsábítja egy betegtársa, egy idősebb asszony, és utána lényegében életprogramjává válik, hogy erotikus történeteken át élősködjék.“ (Radnóti Sándor)

Ancsel Éva - Százkilencvennégy ​bekezdés az emberről
A ​kaleidoszkóp egyszerű és bámulatos. Elég, ha tíz különböző alakú, más-más színűre festett üvegdarabkát helyezünk el benne, mielőtt lezárnánk. A tükörrendszer elvégzi a dolgát. Aztán megrázhatjuk tízszer, tízezerszer, és soha többé nem fogjuk látni ugyanazt a mintázatot. Az ember nem egyszerű, de bámulatos. Őbenne nem tíz, nem is tízezer, és nemcsak más-más alakú és színű üvegdarabka van elhelyezve. Különben is, az ember nem lezárható, mint egy kaleidoszkóp, ezért folyton-folyvást belékerül valami új, és mégis van egy ismeretlen pillanat, amikor végérvényesen rögzülnek benne a tükrök. (...) Minden embernek megvan a maga tükörrendszere, ami csak a sajátja.

Karinthy Frigyes - Én ​és énke
Énkét ​jól ismeri minden fiatal. Vagy Karinthy nyomán felfedezi magában. Karinthy korántsem azért írta meg csupán, hogy nevessünk rajta, hogy élvezzük páratlan humorát. Azért írta meg, mert a dolgok kettős arculatát, színét és visszáját egyszerre látta, és nem állta meg, hogy a világ ellentmondásait ne láttassa. Humorának, konvencióknak be nem hódoló szemléletének ez a forrása. Ez a fiatalokéval oly rokon gondolkozásmód. Ezért is tudtunk egybegyűjteni humoros karcolataiból egy kis könyvre való a tizenévesek számára, jobbára a 14 éven felülieknek. Voltaképpen ezek Karinthy Énkéjének a vallomásai, titkos magánbeszédei. Gondolati mélységüket, mulattató elmemozgásukat híven szolgálja Réber László rajzainak rejtett, elegáns szellemessége.

Tanizaki Dzsunicsíró - A ​kulcs
A ​regény 1956-ban jelenik meg, s még ebben az évben a pornográfia gyanújába keveredik. A remekművek azonban túlélik botrányaikat. Míg japánul A kulcs, más nyelveken Szemérmetlen vallomások címen terjed, s válik hamarosan a japán irodalom egyik legismertebb huszadik századi regényévé. A téma elől egyetlen, magát és hivatását komolyan vevő japán író sem térhet ki; arról van szó, hogy épp Tanizaki életében zajlik le viharos gyorsasággal az a folyamat, amely a hagyományos Japánt - a bábszínház, a bambusz ivóvízcső, a kimonó és a tipegésre kényszerítő facipő Japánját - az elektronika világhatalmává változtatja. A Nyugat értékpusztító és -teremtő betörése a japán szigetekre olyan emberi konfliktusok sorát váltja ki, melyek szinte kívánkoznak a lélekrajzban, a mikrokörnyezetek leírásában utolérhetetlen japán író ecsetjére. Ez a kérdéskör ölt testet A kulcs-ban is, izzó erotikus cselekmény-köntösbe öltözve. A japán férfiú, aki elhatároza, hogy naplót fog vezetni legintimebb szokásairól és vágyairól, s titkos naplójában annak a személynek kíván üzenni, aki előtt titkolózni óhajt; s a japán asszony, aki úgyszintén titkos naplójával válaszol a kihívásra - ők ennek a világhírű erotikus regénynek a hősei.

Sabján Tibor - A ​búbos kemence
A ​szerző korábbi nagysikerű könyvének bővített változata a Nagyalföldön elterjedt búbos kemencéket mutatja be. Megismerhetjük belőle a kemencék történetét, a különböző formai változatokat, a használat csínját-bínját és nem utolsósorban a kemenceépítés fortélyait, amelyre kiemelt hangsúlyt helyez, hiszen nem titkolt szándéka, hogy segítse azokat, akik búbos kemencét szeretnének építeni lakásukban vagy kertjükben. Az új kiadás a korábbinál gazdagabb képanyaggal segíti az olvasót a könnyebb tájékozódásban és a megismerés örömében.

Jurij Ritheu - Amikor ​a bálnák elmennek
Jurij ​Ritheu a Szovjetunió legészakibb vidékén élő kis nép, a csukcsok immár világszerte ismert írója. 1930-ban született, apja örökké a tengert járó vadász volt, s az író maga is az ősközösségi társadalom formái közt élő halász-vadászok kunyhóiban töltötte gyermekéveit. A háború után a leningrádi egyetemen tanult , s itt fedezték fel az eredeti látásmódú, tehetséges fiatalt, aki már első írásaiban - verseiben és elbeszéléseiben - az európai ember számára oly távoli világ életéről hozott hírt. Ritheu több regénye és elbeszélése az ősi csukcs életforma átalakulásáról, s arról szól, hogyan talál magára a hagyományait őrző közösség a szocialista társadalom valóságában. Legújabb műve - Amikor a bálnák elmennek - a csukcsok eredetmondájára épül, története, szereplői is a népi mitológiából hagyományozódtak az író nemzedékére. Ritheu arra vállalkozott, hogy az évezredek mélyéből továbbítsa számunkra ősei üzenetét.

John Lennon - Paul McCartney - Yesterday
Hősök, ​szupersztárok, mérföldkövek az emberi kultúrtörténet útján. Most 200 összegyűjtött dalszöveget - verset - adunk közre magyarul és angolul. Nyelvgyakorlók és zenekedvelők! Olvassák a nevezetes szövegeket úgy, hogy közben szól a Beatles zenéje.

Aldous Huxley - Szép ​új világ
2540-ben ​a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel. "Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott. - Ó, szép új világ... - a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele. - Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak."


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (259)

Járainé Komlódi Magda - Pollenháború
Ez ​a könyv a súlyos szénanáthát, sőt asztmát okozó parlagfű,elterjedtebb, de megtévesztő nevén vadkender ellen íródott.Ez a gyomnövény ugyanis mint egy legyűrhetetlen hadsereg rohanta meg országunkat,s pár év alatt elfoglalta szinte minden megművelt földjét, terjedt át a Dél-Dunántúlról a Tiszántúlra. Hogy közben körbejártuk a virágporszemet, hogy egy gyönyörű színes képeskönyvet adunk a virágokról-azért történt,mert a botanikus szerző virágporkutató a budapesti egyetemen, a kötet munkatársaival együtt a virágok szerelmese.

Leo Schneider - Hogyan ​érzékelünk?
Az ​ember környezetében állandóan újabb és újabb dolgok jelennek meg. És meg kell tudnunk, hogy valójában micsodák ezek a dolgok, mert csak így kezdhetünk velük bármit is. Mit érne akár a legfinomabb sütemény is, ha képtelenek volnánk tudomást szerezni arról, hogy a sütemény egyáltalán ott van előttünk? Ismereteket nem csak abból merítünk magunknak, amit az iskolában olvasunk vagy hallunk. Arról a sok-sok ezer dologról, ami nap mint nap megjelenik előttünk, látásunk, hallásunk, ízlésünk, szaglásunk és tapintásunk útján értesülünk. Érzékelésünk segít megismerni a környező világot, érzékszerveink kötnek össze vele bennünket. Hogyan történik hát mindez? Erről lesz szó ebben a könyvben.

Nyilas Kriszta - Tabuk ​nélkül
Ez ​a könyv Nyilas Kriszta Tabuk Nélkül című műsorából tartalmazza a legérdekesebb riportokat, amelyeket híres zenészekkel és művészekkel készített 1994. és 1998. között.

Francsics Károly - Kis ​kamorámban gyertyát gyújték
"1848-ban ​írni kezdtem. Mit írtam, nem tudtam - annál kevésbé tudtam, mért írtam? Én csak írtam, s még ma sem tudom, hogyan keveredtem ebbe a hosszú írásba. Mert már 16-17 esztendeje, hogy folyvást írok; ha keveset is, de mindennap írok valamit. Mégpedig sok haszontalan s érdektelen tárgyakat! Több éveken át összegyűlt firkálásaim közül kiszedve az érdekesebbeket, már összeírtam két részbe egész 1849. év utolsó napjáig. Ott megszűntem írni, s nem tudom, mért, már 6 vagy 7 esztendeje, hogy félben hever elkezdett munkám. Most megint nem tudom, mi ösztönöz az írásra; - csakhogy én ma, január 22-én, csütörtöki napon, 1863-ban, meghozattam 4 konc papirost, melyre hogy majd folytatandom írásomat: s ezen napnak délutánján már írom is e soraim. Bolond ösztön biz' ez... Senkijének sem lenni az embernek, ti. se fia, se leánya, kinek hátrahagyjon ilyen firkálásokat, s mégis írni... Egykor, midőn írni kezdtem, Sófimnak szántam irományaimat; gondoltam: ha majd bevégzem, csinosan beköttetem, s tiszteletül át adom neki olvasni. Ezen azonban már túlestünk, mert Sófim, szemei gyengesége következtében, ezt olvasni soha nem fogja. Tehát most kinek írok? Magamnak. Valamivel kell hogy foglalkozzunk az életben, mert különben foglalkozás nélküli herék vagyunk. S az az ember, ki itt e földön minden foglalatosság nélküli éli le napjait, undokabb ezen féregnél. Én tehát - hogy kissé feldicsérjem magamat - tétlen csak egy pillanatig sem szeretek megállni. Mit tegyek pedig mindég? Műhelyemben nincs mindenkor kit borotválni, a fafűrészelés- és vágásból ki-kifáradok, mindég nem is olvashatok; aludjam délutánonként? - az sincs mindenkor ínyemre, aztán meg majd eleget alszunk ama boldogabb világban."

V. Komlósi Annamária - Nem ​vagy egyedül
Ezt ​a könyvet azzal a szándékkal írtam, hogy praktikus ismeretté tegyem a személyiség-lélektan napjainkra felhalmozódott tudományos szakanyagát szeretném a személyiség-lélektan üzenetét úgy közvetíteni, hogy a tizenéveseket nevelõknek segítsek a fiatalokat autonóm (önmagáért és másokért felelõs) emberré nevelni, a "nevelteknek" pedig segítsek autonóm emberré válni. Miért ajánlom ezt a könyvet éppen a tizenéveseknek és az õket nevelõknek? Egyszerűen egy személyiségfejlõdési tény miatt. Életünkben a kamaszkor az a szakasz, amikor talán minden más életfázisunkhoz képest intenzívebben foglalkoztat bennünket: "Ki vagyok én? Milyen vagyok? Hol a helyem, és mi dolgom a világban?"

Dr. Benjamin Spock - Szülőnek ​lenni nehéz
Szülőnek ​lenni a feszültség és az öröm különös elegye. Amikor a fiaim még kicsik voltak, ráébredtem, hogy ha velük vagyok, mindig valami idegesség vesz rajtam erőt, miközben a kelleténél többet figyelek rájuk, aggódom értük és igazítom helyre őket. Tőlük távol azonban - például ha előadó körúton tartózkodom - büszkeség és szeretet érzése kerít hatalmába. Olyankor szégyenkezem, hogy jelenlétükben nem vagyok képes kifejezni örömömet és csodálatomat - szégyenkezem magam miatt és őmiattuk is. Idegen nagyszülők segítettek ennek felismerésében. "Miért nem szereztek nekem annyi örömöt a gyermekeim, mint most az unokáim?" - kérdezgettek. Lassan rájöttem, hogy nem kivételes, hanem nagyon is szabályszerű, ha a jó szülő aggódik és helyreigazít, mivel a szülői szeretet nem csak ölelgetés, sugárzó büszkeség és hencegés. Hozzátartozik, hogy gyerekeinket olyanoknak szeretnénk láttatni a rokonok, a barátok szemében, akik segítőkészek és udvariasak, tanáraik elismerését pedig azzal szeretnénk kivívni, hogy jól teljesítenek. Ez annyit jelent, hogy olyan felnőtté neveljük őket, aki lelkiismeretesen dolgozik, rendes szomszéd, hű házastárs és kötelességtudó szülő. A nevelés legalapvetőbb szintjén tartani. E gondok miatt válunk aggályoskodó szülőkké. És a jutalomra - egy-egy elismerő szóra vagy látványos eredményre - bizony várni kell. Legyünk tehát türelmesek!

Rugási Gyula - XX. ​századi freskó
Határ ​Győző 1947-ben napvilágot látott regényében, a Heliánéban különös baráti társaság mulatja az időt a filozofikus nevű Arany Szamár-ban. Körülöttük mindenütt a fenyegető katasztrófa réme, ám Heliáné (a Napba öltözött leány? asszony?) bűvöletében, abszurd, sőt szürreális események közepette ezzel az Arany Szamár törzsközönsége mit sem törődik.. Határ Győző mind terjedelmében, mind súlyában roppant életművének legalább vázlatos feldolgozása a hazai irodalomtörténetírás jelentős adóssága volt. Persze, mindez csak a művekre vonatkozik, az Arany Szamár törzsközönségére aligha. Azt a világot ugyanis nem lehet feltámasztani- szűk terrénumát sem lehet felidézni; nem élvezhetünk már egy nyárvégi estét, de még egy szóviccet sem, amely elhangzott hajdan- az Arany Szamár-ban.

Dörömbözi János - A ​filozófia alapjai
A ​szokványos szerkezetű filozófiatörténeti összefoglalóktól eltérően ez a mű nem időrendben mutatja be a bölcselet nagyjait, hanem tárgykörök szerint ismerteti a tudomány legfontosabb diszciplínáit. A filozófia fogalmának meghatározása után a metafizika, az ismeretelmélet, a logika, a társadalomfilozófia, az etika, és az esztétika tudományágait tárgyalja, s ezeken belül történeti rendben vázolja fel a gondolkodás letéteményeseinek elméletét. Nyitottság és elfogulatlanság teszi vonzóvá a filozófus munkáját, s az, hogy miközben megmagyarázza a tudomány alapfogalmait, ő maga nem tudományos szakzsargonban, hanem érthető és világos nyelven fejezi ki magát. A könyv nemcsak műveltséget közvetít, hanem elmélyült, módszeres gondolkodásra is szoktat.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (254)

Frenyó Vilmos - Rejtelmes-e ​a növényi élet?
A ​mimóza levele összecsukódik ha megérintjük, pedig a növénynek sem idegei, sem izmai nincsenek. Számos virág rovarokat csal a belsejébe, hogy azután elfogyassza azokat, mint akárhány ragadozó állat. A növény csendes munkájával a napfény sugaraiból, a levegőből és a talajból cukrokat, vitaminokat képes előállítani. Mindezek tények, melyeket jól ismerünk. De vajon mi van a látszat mögött? Milyen folyamatok zajlanak le a növényben, míg a jelentéktelen magból pompázó virág lesz? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ dr. Frenyó Vilmos, a budapesti tudományegyetem professzora most második kiadásban megjelenő érdekes, gondolatébresztő könyvében. Sok kísérlettel, az oknyomozó detektív logikájával bizonyítja be a természet titkaira kíváncsi olvasóknak: nem is olyan rejtelmes a növényi élet.

Chaplin_002
elérhető
0

Szalay Károly - Chaplin
Mivel ​lehetne a legjobban jellemezni Charlie Chaplint, a világhírű filmkomikust? Azzal talán, hogy senki úgy meg nem nevetette és meg nem ríkatta az embereket, mint ő? Vagy azzal, hogy a londoni nyomornegyedek ócska bérkaszárnyáinak lakójából milliomossá, Beverly Hills egyik legszebb luxusvillájának, majd Vevey kastélyának tulajdonosává lett? Esetleg azzal, hogy 50 esztendő legnagyobb politikusai, tudósai, művészei keresték társaságát, büszkélkedtek barátságával? Vagy netán botrányos szerelmi kalandjaival és hódításaival, kései , de annál boldogabb családi életével? Az jellemzi-e mindenekelőtt, hogy ő az egyetlen nagy filmkomikus, aki sohasem bukott meg, sohasem ment tönkre, akit a hangosfilm sem söpört le a filmvászonról? Vagy az, hogy mindenben zseniális volt, hogy ő írta, rendezte, játszotta, forgalmazta filmjeit, sőt ő írta legtöbbhöz még a zenét is? Mindez együtt! Páratlan tehetsége páratlan szerencsével párosult. Élete alkotás, elismerés, siker és gazdagság ritka ötvözete. Charlie, a csavargó halhatatlanná vált!

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​csillagszemű
Kolozsvári ​Grandpierre regényének hőse a csillagszemű juhász a népmesék varázsos világából lép közénk - a bolondos-bölcs fenegyerek Till Eulenspiegel vagy a kalandos furfangos Ludas Matyi testvéröccse is lehetne. Hol volt, hol nem volt, élt egyszer a hortobágyi nagy magyar pusztaságon egy szegény parasztember. Ennek a parasztembernek volt a tizedik fia a csillagszemű Kicsi Jankó, aki hamuba sült pogácsával a tarisznyájában indult világgá szerencsét próbálni. A szerencse eleinte kedvezett neki, hamarosan munkát, tisztességes megélhetést talált, a becsületes Darkóczy uraság juhásza lett, s megszerette feleségül vette az öreg számadó juhász tündérszép lányát, Anyicskát. Élt azonban a szomszédban egy kegyetlen gonosz harácsoló uraság. Ambrus püspök, aki addig-addig próbálkozott, míg csellel-csalással elfoglalta Darkóczy birtokát, elrabolta Kicsi Jankó feleségét. A furfangos juhász azonban túljárt Ambrus püspök eszén, megszabadítja Anyicskát, s sokszorosan megfizet a püspök minden gazságáért: megszégyeníti, kiforgatja minden vagyonából, s a harácsolt összegeket visszajuttatja a jogos tulajdonosoknak: társaiknak, a megkárosított szegényparasztoknak, mesterembereknek.

Leo Schneider - Hogyan ​érzékelünk?
Az ​ember környezetében állandóan újabb és újabb dolgok jelennek meg. És meg kell tudnunk, hogy valójában micsodák ezek a dolgok, mert csak így kezdhetünk velük bármit is. Mit érne akár a legfinomabb sütemény is, ha képtelenek volnánk tudomást szerezni arról, hogy a sütemény egyáltalán ott van előttünk? Ismereteket nem csak abból merítünk magunknak, amit az iskolában olvasunk vagy hallunk. Arról a sok-sok ezer dologról, ami nap mint nap megjelenik előttünk, látásunk, hallásunk, ízlésünk, szaglásunk és tapintásunk útján értesülünk. Érzékelésünk segít megismerni a környező világot, érzékszerveink kötnek össze vele bennünket. Hogyan történik hát mindez? Erről lesz szó ebben a könyvben.

Járainé Komlódi Magda - Pollenháború
Ez ​a könyv a súlyos szénanáthát, sőt asztmát okozó parlagfű,elterjedtebb, de megtévesztő nevén vadkender ellen íródott.Ez a gyomnövény ugyanis mint egy legyűrhetetlen hadsereg rohanta meg országunkat,s pár év alatt elfoglalta szinte minden megművelt földjét, terjedt át a Dél-Dunántúlról a Tiszántúlra. Hogy közben körbejártuk a virágporszemet, hogy egy gyönyörű színes képeskönyvet adunk a virágokról-azért történt,mert a botanikus szerző virágporkutató a budapesti egyetemen, a kötet munkatársaival együtt a virágok szerelmese.

Dr. Czeizel Endre - Jövőnk ​titkai
"Jelenleg ​Magyarországon a gyermeket akaró házaspárok 3%-a keresi fel a genetikai tanácsadókat, és ezzel az aránnyal világviszonylatban az élre kerültünk" - írja könyve előszavában Czeizel Endre. És így folytatja: "A televízió segítsége nélkül ezt bizonyára nem lehetett volna elérni." A "Jövőnk titkai" sorozat célja már nem pusztán a tudomány eddigi eredményeinek népszerűsítése és az egészségnevelés, hanem a megoldásra váró problémák megismertetése is volt. A megoldásra váró probléma pedig rengeteg. Az előadássorozat azt vizsgálta: érvényes-e a genetika az emberre is? Hiszen azt már megszoktuk, hogy az állattenyésztésben, a növénytermesztésben alkalmazzuk eredményeit. De lehet-e megjavítani az emberi jövőt a genetika segítségül hívásával? A válasz biztató is, ijesztő is lehet. A tévésorozat felelős és biztató választ adott, a különböző tudományterületek képviselőinek bevonásával vitatva meg ezt az izgalmas kérdést.

Francsics Károly - Kis ​kamorámban gyertyát gyújték
"1848-ban ​írni kezdtem. Mit írtam, nem tudtam - annál kevésbé tudtam, mért írtam? Én csak írtam, s még ma sem tudom, hogyan keveredtem ebbe a hosszú írásba. Mert már 16-17 esztendeje, hogy folyvást írok; ha keveset is, de mindennap írok valamit. Mégpedig sok haszontalan s érdektelen tárgyakat! Több éveken át összegyűlt firkálásaim közül kiszedve az érdekesebbeket, már összeírtam két részbe egész 1849. év utolsó napjáig. Ott megszűntem írni, s nem tudom, mért, már 6 vagy 7 esztendeje, hogy félben hever elkezdett munkám. Most megint nem tudom, mi ösztönöz az írásra; - csakhogy én ma, január 22-én, csütörtöki napon, 1863-ban, meghozattam 4 konc papirost, melyre hogy majd folytatandom írásomat: s ezen napnak délutánján már írom is e soraim. Bolond ösztön biz' ez... Senkijének sem lenni az embernek, ti. se fia, se leánya, kinek hátrahagyjon ilyen firkálásokat, s mégis írni... Egykor, midőn írni kezdtem, Sófimnak szántam irományaimat; gondoltam: ha majd bevégzem, csinosan beköttetem, s tiszteletül át adom neki olvasni. Ezen azonban már túlestünk, mert Sófim, szemei gyengesége következtében, ezt olvasni soha nem fogja. Tehát most kinek írok? Magamnak. Valamivel kell hogy foglalkozzunk az életben, mert különben foglalkozás nélküli herék vagyunk. S az az ember, ki itt e földön minden foglalatosság nélküli éli le napjait, undokabb ezen féregnél. Én tehát - hogy kissé feldicsérjem magamat - tétlen csak egy pillanatig sem szeretek megállni. Mit tegyek pedig mindég? Műhelyemben nincs mindenkor kit borotválni, a fafűrészelés- és vágásból ki-kifáradok, mindég nem is olvashatok; aludjam délutánonként? - az sincs mindenkor ínyemre, aztán meg majd eleget alszunk ama boldogabb világban."

Rugási Gyula - XX. ​századi freskó
Határ ​Győző 1947-ben napvilágot látott regényében, a Heliánéban különös baráti társaság mulatja az időt a filozofikus nevű Arany Szamár-ban. Körülöttük mindenütt a fenyegető katasztrófa réme, ám Heliáné (a Napba öltözött leány? asszony?) bűvöletében, abszurd, sőt szürreális események közepette ezzel az Arany Szamár törzsközönsége mit sem törődik.. Határ Győző mind terjedelmében, mind súlyában roppant életművének legalább vázlatos feldolgozása a hazai irodalomtörténetírás jelentős adóssága volt. Persze, mindez csak a művekre vonatkozik, az Arany Szamár törzsközönségére aligha. Azt a világot ugyanis nem lehet feltámasztani- szűk terrénumát sem lehet felidézni; nem élvezhetünk már egy nyárvégi estét, de még egy szóviccet sem, amely elhangzott hajdan- az Arany Szamár-ban.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók