Ajax-loader

Kovács Balázs

Rate_positive 80 Rate_neutral 1 Rate_negative 0

3108 napja velünk van 270 napja láttuk utoljára

Badge-feltolto-50 Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Capa Eger Panda Farkas Bagoly Suli_300 Santa_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (1856)

Owen Chadwick - A ​reformáció
A ​kiváló történész méltán sikeres könyve pontos képet ad a nyugati civilizációt is átalakító nagy egyházi reformról. A középkor kulturális és vallási szintézisének összeomlása elkerülhetetlenné tette a nyugati egyház reformját, amely ugyan nem váratlanul következett be, ám a hosszú halogatások miatt vulkanikus erővel robbant ki. A 16. századi Európát megrengető eseménysorozat csak a majdnem száz évig elhúzódó hitviták kifulladásával, a felekezeti határok rögzülésével és egy új politikai erőegyensúly kialakulásával veszítette el erejét. Owen Chadwick bemutatja az előzményeket, majd a Lutherrel induló és radikális céltudatossággal áttörő protestáns mozgalmat, annak több irányra bomlását, a római katolikus (ellen)reformációt s a keleti ortodoxia reakcióit.

Ismeretlen szerző - Ázsia, ​Ausztrália és Óceánia földrajza
A ​geográfus hallgatók, a leendő és aktív földrajztanárok felkészültségének - de talán nem túlzás azt állítani: a 21. század közműveltségének is - nélkülözhetetlen eleme egy olyan átfogó világkép, amelynek keretei közé a Föld különböző részeiről ránk zúduló információk beilleszthetők, és amely lehetőséget kínál a hazai természeti jelenségek és társadalmi folyamatok globális összefüggéseinek megértésére.E világkép kialakításának szempontjából jelen kötet tartalmának különösen nagy jelentósége van, ami a kelet- és délkelet-ázsiai térség dinamikus fejlődésével, gyorsan növekvő gazdasági szerepével magyarázható.

Kristó Gyula - Az ​Anjou-kor háborúi
Kristó ​Gyula professzor legújabb munkája – a kötet előszavának tanúsága szerint – "folytatása az 1986-ban Az Árpád-kor háborúi címmel napvilágot látott könyvnek; hasonló a szerkezete, rokon a tárgyalásmódja. A megfeleléseknél fontosabb azonban, a különbségek hangoztatása... A jelen írás mindössze nyolcvanegy esztendő, az 1301–1382 közti időszak hadi eseményeinek felvázolására tesz kísérletet, amely – nem csupán a sokkal szűkebb időhatárok miatt is – homogén történelmi periódusnak számít. További fontos különbség, hogy a XIV. századra jelentősen megnőtt a forrásanyag. Míg az Árpád-kor vonatkozásában legtöbbször meg kellett elégednünk azzal, hogy egy-egy hadjárat puszta tényéről maradt ránk információ, az Anjou-korban bizonyos katonai akciók lefolyásáról már részletes, helyenként kifejezetten aprólékos tudósítások őrződtek meg... A jelen könyv nem vállalhatja magára az elmúlt évtizedekben el nem végzett kutatásokat, s éppen azért, mert lépten-nyomon kénytelen tudomásul venni a téma tisztességes megoldását nehezítő, illetve szinte lehetetlenné tevő fehér foltokat, önmagában túllépésre, meghaladásra szólít fel. Ezek a körülmények ugyan nem teszik eleve kilátástalanná egy Anjou-kori hadtörténeti szintézis elkészítését, de ennek eredményei és hibái az előbbiek továbbfejlesztésére, az utóbbiak helyesbítésére kell hogy ösztönözzenek." A Károly Róbert születésének 700. évfordulóján megjelenő kötetet Pandula Attila fegyver- és viselettörténeti tanulmánya egészíti ki, amely kitűnő áttekintést nyújt a "septem probitates" (a hét lovagi erény) hazai korszakának számos kuriózumáról.

Ritoók Zsigmond - Sarkady János - Szilágyi János György - A ​görög kultúra aranykora
A ​kötet tárgya az i. e. V. század görög műveltsége, úgy, amint az a görög társadalom életéből kisarjadt. A munka jellegét egyfelől ez határozza meg, másfelől természetesen a sorozat jellege, amelynek keretében kiadásra kerül. Nem a szó régebbi értelmében vett művelődéstörténet, mert a művelődés jelenségei mint meghatározott történelmi és társadalmi körülmények tükrözői kerülnek benne bemutatásra, s ezért a görög politikai történet, a társadalom- és gazdaságtörténet tényei és jelenségei sokkal terjedelmesebb formában kerülnek tárgyalásra, mint ahogy a hasonló jellegű művekben korábban szokásos volt. Arra is gondosan ügyelni kellett azonban, hogy ezeknek ismertetése ne menjen a művelődés jelenségeinek rovására, tehát a munka művelődéstörténet jellege ne homályosodják el azért, mert a tárgyalás során a fogalom második összetevője, a történet is megkapja az őt megillető, az elsőnél nem kisebb és nem nagyobb rangját. A görög művelődéstörténet anyaga a szerzők szándéka szerint nem pusztán tudomásulvételt igénylő ismeretanyagként kerül a munkában bemutatásra, hanem mint európai kultúránk elevenen ható hagyománya. Ez a szempont határozta meg az egyes jelenségek tárgyalásának arányait is. Ezért kapott a képzőművészet itt nagyobb terjedelmet, mint a sorozat többi köteteiben, ezért került a középpontba a görög irodalom fennmaradt klasszikus alkotásainak elemzése, s ezért jutott a hasonló jellegű munkáknál szokatlanul nagy hely a görög természettudomány, elsősorban a görög matematika legfontosabb eredményeinek bemutatására. A kötet képanyaga szervesen kapcsolódik a szöveghez: nem csupán általánosságban illusztrálja az ókori görögség életét és művészetét, hanem az anyagi kultúrát és képzőművészetet tárgyaló részek szerves kiegészítője kíván lenni.

Németh György - A ​polisok világa
Ez ​a könyv nem azzal a céllal készült, hogy a "hagyományos" görög történelem újabb vázlatát kínálja. Sem háborúkat, sem csatákat nem talál benn az olvasó. Szerzője - Németh György, számos ismeretterjesztő és szakkönyv írója, a budapesti és debreceni tudományegyetem tanára -, arra keresi a választ, hogy a mykénéi kor összeomlása után, hogyan alakul ki az archaikus és koraklasszikus kori Hellasban az ún. "görög csoda". A könyv az említett korszakok hétköznapjaival, társadalomtörténetével foglalkozik. Így helyet kaptak benne olyan érdekes problémák is mint a homoszexualitás, a prostitúció, az öregek megölése, amelyeken keresztül a görögség ezidáig ismeretlen képe tárul az olvasó elé.

Ablonczy Balázs - Keletre, ​magyar!
A ​magyar turanizmus tipikusan magyar és teljesen elhallgatott eszmeáramlat: akik benne voltak, igyekeztek ennek még a nyomait is eltüntetni, akik meg csak hallottak róla, szent borzadállyal emlegették. Fehérlóáldozást idéz és habókos praktikákat. Pedig a magyar közvéleményt legalábbis a 19. század eleje óta izgatta a magyarság keleti eredete és nyugati mintakövetése közti ellentmondás. Ez a könyv nemcsak a turanizmus, hanem a „Keletről való gondolkodásból a politikai konzekvenciák levonásának” története is, Kőrösi Csoma Sándortól egészen a keleti nyitásig. Vissza kell-e fordulnunk keletre? Kik ott a rokonaink? Létrejöhet-e a „turáni népek” (a magyarok, és a törökök, bolgárok, finnek, észtek, sőt japánok és belső-ázsiai népek) összefogása? Van-e a magyaroknak küldetésük Keleten? Vagy éppenséggel az a missziójuk, hogy a Nyugatot oltsák be a Kelet eszméivel? Száz évvel ezelőtt, a világháború alatt magyar expedíciók rótták Anatólia, a Balkán vagy Dél-Oroszország útjait, a magyar kormány hatalmas összegeket áldozott, hogy keleti ösztöndíjasokat hozzon Magyarországra, magyar üzletemberek próbáltak piacot találni a Közel-Keleten és a turanizmus divatjának köszönhető az első külföldi magyar intézet megnyitása is. A két világháború között az eszmeáramlat számos befolyásos értelmiségit: egyetemi tanárokat, művészeket és politikusokat kísértett meg, majd 1945 után hallgatásra ítélték. A könyv bemutatja, hogy az eszmekör miként élte túl az államszocializmus éveit – Magyarországon és az emigrációban, és hogyan nyert teret a rendszerváltozás után. Ez a mű izgalmas, másfél évszázados utazás egy elhallgatott eszme nyomában, Tibettől Argentínáig, Tartutól Isztambulig. Felbukkan benne a turáni egyistenhívő rádióműszerész, a feministából lett vércsoportkutató földbirtokosleány, a monoklis múzeumalapító, aki egyszerre találta ki a világbékét és egy lövészárokásó gépet, a szerbiai katonai kormányzó és az ő „Deli Büzér klubja” szigorúan egyedülálló férfiak számára, néhány pénzhamisító, illetve a repülőmérnök, aki megállapította a magyar-maori rokonságot; lesz szó a Kurultájról, illetve a Turáni Vadászok Országos Egyesülete és Robin Hood összefüggéseiről, valamint az Illés együttesről és a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-szobor mellékalakjairól. Turanista emlékek között élünk – csak nem tudunk róluk. ABLONCZY BALÁZS (1974) történész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte, tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az Egyesült Államokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA Lendület-pályázatán támogatott Trianon 100 nevű kutatócsoport vezetője, Budapesten él.

Alexis de Tocqueville - A ​demokrácia Amerikában
Alexis ​de Tocqueville (1805-1859) francia nemesi családból származó liberális politikai gondolkodó volt, egy ideig aktív politikus. Két ízben járt Amerikában, személyes tapasztalatai alapján írta meg ma már klasszikusnak számító művét az amerikai demokráciáról. Ezzel a művével - amely megjelenése után alig néhány évvel magyar fordításban is napvilágot látott - egy új tudomány, a politikai szociológia úttörőjévé vált. Tocqueville figyelme a franciaországi társadalmi események hatására fordult a demokrácia felé. Olyan politikai formát keresett, amely a polgárság szilárd uralmi rendszerében biztosítja az egyének számára az egyenlőséget, a személyes jogokat, az érvényesülés lehetőségeit. Tocqueville úgy találta, hogy ehhez a formához az Egyesült Államok berendezkedése áll a legközelebb. Nagy tényismeretre épülő, világos és korántsem kritikátlan elemzései nemcsak a másfél évszázaddal ezelőtti Amerikáról festenek érdekes képet, hanem általánosításaikkal is meggondolkoztatják az olvasót. A műből - amely egyébként erősen hatott a magyar reformkor centralista politikusaira - kötetünk a szerző legfontosabb eszméit felölelő válogatást közöl.

Pajkossy Gábor - Magyarország ​története a 19. században - Szöveggyűjtemény
A ​szöveggyűjtemény hozzáférhetővé teszi a 19. századi magyar történelem legfontosabb, az összefoglalásokban, tankönyvekben rendszeresen hivatkozott vagy elemzett dokumentumait, hogy ezzel is megkönnyítse tanulmányozásukat. A szerkesztő elsősorban a politika, a politikai rendszer történetének forrásaira koncentrált, de felvette a gyűjteménybe a többi fontos alrendszer (jogrend, mezőgazdaság, ipar, oktatás, egyházak stb.) fejlődésére vonatkozó legalapvetőbb dokumentumokat is. A fenn-álló rendet és működését rögzítő és tükröző jogszabályok mellett súlyt helyezett az azt kritizáló, a rend megváltoztatását vagy reformját célzó, társadalmi támogatottsággal rendelkező politikai törekvések dokumentumainak bemutatására is.

Márai Sándor - Istenek ​nyomában
Ez ​útijegyzetek egy ifjúság és egy utazás találkozásának emlékeit örökítik meg: e találkozásnak már több, mint egy évtizede. Most, mikor az új kiadás számára átolvastam s átjavítottam e sorokat, különös honvággyal észleltem a lelkesedésnek és a bizakodásnak azt a dacos hőfokát, mely a könyv lapjairól sugárzott felém; e jóhiszemű lelkesedésre csak az első ifjúság képes, mikor az ember szentül hiszi, hogy a világot tiszteletére találták fel és rendezték be, s a találmánynak, - fajtáknak, tájaknak, emberi és emberfölötti alkotásoknak - igazi értelme, hogy ő, az utas, megismeri, lelkesedik érette és használja. Lelkes utazó voltam. E lelkesedés a könyv egyetlen jogcíme.

Márai Sándor - Halotti ​beszéd
Ha ​Márai Sándor költészetéről faggatják, a művelt olvasó is csak két verset szokott említeni. Az emigráció gyötrelmeit drámai erővel idéző Halotti beszédet és az 1956-os forradalom utáni magyar karácsonyt sirató Mennyből az angyalt. Pedig a Gyertyák csonkig égnek és más világsikert aratott regények szerzője nem csak két jó verset írt. Bontakozó költői tehetségét a Nyugatban Szabó Lőrinc méltatta, később Szép Ernő figyelt fel rá. Manapság népszerű együttesek zenésítik meg dalait, vallomásait. Születésének századik évfordulója, 2000-ben Összegyűjtött versek címmel már bemutattuk a költő Márait, akkori tudásunk szerint minden költeményét. Azóta, a hagyaték tüzetes átvizsgálása során újabb versek kerültek elő. Így gazdagodott a versgyűjtemény öt művel, dalokkal és prózaverssel.

Maderspach Viktor - Menekülésem ​Erdélyből
Egy ​rendkívül érdekes, izgalmakban bővelkedő könyvet vehet kézbe az olvasó. Maderspach Viktor Menekülésem Erdélyből című könyve az 1930-as években több kiadást megért, de a II. Világháborút követően a kommunista diktatúra évtizedei alatt az elfelejtésre ítélt, tiltott könyvek listájára került. A románok a trianoni diktátum aláírását követően azonnal lezárják a határokat, s megkezdik Erdély és a Partium bekebelezését, a rendcsinálást. Az erdélyi magyarságra szomorú és nehéz idők következnek. A magyarság kiemelkedő vezető egyéniségeit a megszerveződő, jórészt a Regátból és Moldvából származó csendőrség, valamint a titkosrendőrség, a sziguranca emberei a békeszerződésben rögzítettek ellenére folyamatosan megfigyelik, üldözik, a legkisebb vétség esetén súlyos börtönbüntetésre ítélik. Nem kímélik a magyar érzelmű emberek családját sem, őket is folyamatos zaklatással próbálják megrémíteni, elhallgattatni, életüket ellehetetleníteni. Maderspach Viktor rendkívüli ember, magyar hazafi, a magyar hazáért és Erdélyért nagy áldozatokat hozó család sarja, érthető módon ő és családja is szálka a sziguranca, a román hódítók szemében. A jó Isten kiváló képességekkel, remek fizikai adottságokkal áldotta meg, s ezen adottságait maga is továbbfejlesztette. Kemény, határozott jellem, hazája iránt mindhalálig elkötelezett. Az I. Világháborúban mint frontharcos csapatparancsnok is bizonyított. A dél-erdélyi magyarság egyik kimagasló alakja. Nagy vad a román titkosrendőrség számára, akire vadászva biztosra kell menni. Maderspach Viktor jó tollú író is. Vadászati könyvei (Havasi vadászataim; A medve; Páreng-Retyezát) rendkívül olvasmányosak, s mind a mai napig frissek, érdekesek, elevenek. Átélt élményeit a valósághoz szigorú tárgyilagossággal és hűséggel közelítve, de ugyanakkor színesen, érdekfeszítően jeleníti meg könyveiben. Ajánljuk írását mindenkinek, akit érdekel annak az embernek a sorsa, aki 1921-ben utoljára hagyta el fegyverrel a kézben az általa nagyon szeretett szűkebb hazát, Erdélyt, s a Déli-Kárpátokat.

Márai Sándor - Hallgatni ​akartam
Irodalmi ​szenzáció Márai legismertebb műve folytatásának megjelenése. „És meg kell írni a „Polgár vallomásai” harmadik, befejező kötetét. Ez álmatlan éjszakákon e kötet szerkezetén gondolkozom” - írta Márai 1944-ben a Naplóban. De az ötlet csak 1949-ben érik be, az eredeti, eddig a hagyatékban kallódó kéziraton 1950 szerepel befejezés gyanánt, vagyis a Hallgatni akartam tekinthető Márai első emigrációban írt - befejezett - művének! Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A kötet vallomás egy érték vesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, egyszersmind hiánypótló olvasmány.


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

összes (39)

Berkesi András - Szerelem ​három tételben
Szerelmes ​regényt tart kezében az olvasó, amely emellett mindazokat a történelem teremtette izgalmakat, fordulatokat is kínálja, amelyek meghatározták az 1940-től 1950-ig terjedő évtizedet. Több nagy sikerű Berkesi regény foglalkozott már az ellenállás hőseinek kalandjaival, a Horthy-börtönök és Gestapoakciók, a hírszerzés bemutatásával. De szólt már a szerző a felszabadulás utáni Magyarország problémáiról, a kommunisták és ellenfeleik küzdelméről, a koncepciós perek idejének bűneiről, a tisztességes emberek belső meghasonlásáról. Ez a regény is beszél minderről, de ez az izgalmas, feszültségekkel teli történelmi korszak csak a keretét, hiteles hátterét adja egy tragikusan szép szerelem történetének. Szerelem - három tételben. Háromszor szakítja el egymástól Gábort és Szulitát a vonzalmuknál erősebbnek látszó külső erő. Először a leleplezett hazugság - a társadalmi különbség. Másodszor a Gestapo, harmadszor a törvénysértő perek. De ez már maga a történet, amelyet érdemes elolvasni.

Robert Coover - Az ​utolsó ítélet West Condonban
Egy ​amerikai kisvárosban, West Condonban felrobban a bánya. A betemettek közül egy ember marad életben: Giovanni Bruno. Amikor a kórházban magához tér, kijelenti, hogy fehér madár képében megjelent neki a Szűz, és figyelmeztette: közeleg a világ vége. A kisváros felbolydul. Istenvárók, csodavárók, félbolond misztikusok, kótyagos entellektüelek, kielégítetlen özvegyasszonyok kapva kapnak a jóslaton, s valóságos hisztériába lovalják a közösséget. Az "Utolsó Ítélettől" való félelem mindenkit megváltoztat. A munka nélkül maradt bányászcsaládok életét csakúgy feldúlja, mint a bankár-nagyiparos vezetőréteg nyugalmát: az utóbbiak érdekeiket féltik az egyre terjedő zűrzavartól - és Ku-Klux-Klanos módszerekkel próbálják "elodázni" a világ végét. De az új szektát, a brunistákat nem lehet megfélemlíteni: megrendezik az apokalipszist az ellenük heccelt tömeg szeme láttára. Az eredmény: az erőszak tombolása, betört fejek, agyontaposott csecsemők - és egy jelképes kereszthalál. De jelképes a regény eseménysorozata is: West Condon lombikjában a mai Amerika ellentmondásai, problémái fortyognak, Coover ezek egymásra hatását és eredményét vizsgálja, megteremtve a gátlástalan erőszak és a lelkiismeretlen tömegmanipuláció genezisét.

Hidas Antal - Márton ​és barátai
A ​regény Magyarországon játszódik az első világháború kitörésének időszakában. Feltárul előttünk az ország, különösképpen pedig a világvárossá nőtt Budapest társadalmi rétegezettsége. Megtudjuk, kinek mit jelent a háború, ki az aki keres rajta, és ki az, aki veszíthet benne. A nyiladozó értelmű tizenöt éves Márton új világról ábrándozik a kormánnyal hadakozik, s még a tönk szélén sem hajlandó belemenni piszkos üzletekbe. Nem így a munkásmozgalom árulói és más szerencselovagok, akik a remélt haszon érdekében készséges kiszolgálói az őket mélységes kiszolgálói az őket mélységesen lenéző kormányzat embereinek. A regény negyven év távlatából született meg, de frissessége, megelevenítő ereje, leleplező humora a mai olvasót is lebilincseli. A Tanácsköztársaság leverése után három évtizedet a Szovjetunióban töltő író nem szakadt el hazájától, ott is hazája sebeiről írt, művészetének legfőbb a hazai és a nemzetközi munkásmozgalom maradt.

Konsztantyin Szimonov - Nappalok ​és éjszakák
Konsztantyin ​Mihajlovics Szimonovnak 1944-ben jelent meg a Nappalok és éjszakák című első nagyobb lélegzetű regénye, amelyben dokumentális hűséggel követve egy kisebb katonai egység elkeseredett küzdelmét, elsőként tudta érzékeltetni a sztálingrádi csata sorsdöntő napjainak feszültségét. A mű keletkezésének körülményeiről írja: "A Nappalok és éjszakák-at nem mindjárt prózában gondoltam el, először egy nagy elbeszélő költeményre gondoltam. Poémát akartam írni Sztálingrádról, emberekkel és képekkel, amelyeket láttam és átéltem. És csak azután kezdett kristályosodni az az érzés, hogy nem, ez nem fér bele egy poémába..." Szimonov stílusa az orosz realisták hagyományait követi, népszerűségének könnyed, fordulatos nyelve mellett az igazság szenvedélyes keresése és bátor kimondása is egyik alapforrása.

Irving Stone - Ellenség ​a házban
Don ​Passos "az emberiség szerelmesének" nevezte, Upton Sinclair a "szocializmus Keresztelő Szent Jánosának". Tizenöt éves korában mozdonyfűtőként robog végig az amerikai prérin, 1894-ben azután a véres Pullman-sztrájk fő szervezője, a vasutasmozgalom élő lokomotívja. A Szocialista Párt több elnökválasztáson is sorompóba állítja, 1912-ben több mint egymillió szavazatot kapott. Hősünk neve Eugene Debs, szívesen látott vendég minden amerikai vasutas otthonában, Amerika házában viszont ő az ellenség, a szegény rokon, a kellemetlen vendég - mert mindig a tiszta igazat mondja. A világhírű író, Irving Stone szuggesztív erejű regényes életrajzából rokonszenves, nyúlánk, kék szemű férfi lép elénk, barátságos, látszólag szelíd ember, aki azonban nyomban kemény lesz, mint az acélsín, amint a dolgozó emberek jogait kell védelmeznie.

Nemeskürty István - Önfia ​vágta sebét
A ​kötet Nemeskürty három történelmi esszéjét tartalmazza. A Krónika Dózsa György tetteiről című ismeretterjesztő munka a források nyújtotta lehetőségekkel gondosan gazdálkodva mutatja be a parasztforradalomhoz vezető közállapotokat és a korszak politikai tényezőinek portréját. Ez történt Mohács után című munkájában Nemeskürty ráirányítja a figyelmet a mohácsi csatavesztéstől János király haláláig terjedő, történetíróilag alig feldolgozott korszak problémáira. A 16. század első fele Nemeskürty-féle krónikájának harmadik tagja az Elfelejtett évtized. Ebben a korszakban (1542-1552) Fráter György, az önálló erdélyi állam megalapítója tesz kisérletet a három részre szakadt ország egységének a helyreállítására. A terv megbukik, Ferdinánd meggyilkolja György barátot, majd az egyes várak hős védelme ellenére, huszonhat évvel Mohács után elkezdődik a török hódoltság kora.

Moldova György - A ​napló
"Ennek ​a könyvnek Che Guevara valóban létező bolíviai naplója volt a kiindulási pontja és éltető ereje. Átvettem belőle mindazokat az adatokat, melyeket lehetetlen lett volna másképp elmondani, mint ahogy Che leírta: dátumokat, földrajzi neveket és irányokat, vadászzsákmányokat, harci összecsapások napjait és körülményeit. Mit adtam hozzá én? Bármilyen különösen is hangzik, elsősorban magát Che Guevarát - a hős elképzelt jellemét. Megpróbáltam hűséges maradni a fellelhető1 adatokhoz és nyomokhoz, kiválasztottam Che más műveiből, megnyilatkozásaiból, politikai és magánéletéből azokat az epizódokat, leírt vagy elhangzott szövegrészeket, melyeket jellemzőnek találtam rá, és beleolvasztottam "A napló" szövegébe. Hozzátettem történelmi leírások, életrajzok, tankönyvek megállapításait is, ha úgy éreztem, hogy segítenek tisztázni a képet. De a könyv legfontosabb forrásai mégis azok a gondolatok és érzelmek voltak, melyeket a bolíviai napló keltett bennem - itt valóban,, az eszme vált testté'', pontosabban mondatokká. Tízévi munkám fekszik ebben a könyvben, de nagy megtiszteltetésnek tekinteném, ha munkám nyomait az olvasó nem tudná elválasztani Che mondataitól és szellemétől."

Evelyn Marsh - A ​halál csak egyszer csenget
Evelyn ​Marsh ebben a könyvében a legújabb AIDS-betegséggel foglalkozik, méghozzá egy teljesen szokatlan megvilágításban. A maffia hatalma korlátlan, s a börtönkórház kapuin is betör a módszereivel. A szerzőnek e könyve a maffiatrilógia harmadik kötete (Halál a műtőasztalon, Lopakodó halál). E regényben a maffia a család gyermekeit környékezi meg, mint egy huszadik századi, kegyetlen maffiavilágban játszódó görög sorstragédia...

Evelyn Marsh - A ​kétarcú gyilkos
Lisszabonban, ​a Szent Jakab Szívkórházban a szakmailag kitűnő orvosok közötti versengésben az emberi tényezők eltörpülnek, gátlástalan kísérletezések, orvosi manipulációk sorozata kezdődik. Az egyik orvosnő váratlanul hatalmas dél-amerikai vagyon örököse lesz. A remélt boldogság helyett pokollá válik az élete újdonsült férje mellett. Elképesztő mesterkedés áldozataként már-már megbetegszik... Egy férfi bérelt kis lakásából rendszeresen távcsővel kémleli a szemközti kórház folyosóját éjszaka. Miféle vágy űzi a kórház zuhanyozójába? Portóban a rendkívül tehetséges fiatal festőművész kiemelkedő sikereket ér el, de a háttérben sötét szándékú pártfogó mozgatja, ameddig az érdekek úgy kívánják. A nyomozás egyedüli támpontja: a helyszínen talált vörös hajszálak...

Covers_24940
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a külföldi rockzenében?
Több ​generáció nőtt már fel a rockzenén nálunk is. A negyven körüliek azért kedvelik, mert megszületése ifjúkorukkal esett egybe. Az ötvenes évek tizenévesei még első kézből kapták a hagyományos könnyűmuzsika helyébe lépett új irányzat első slágereit. A hatvanas években felnövők a rock and roll korszakot felváltó beat-zene rohamos térhódításának lehetett fül- és szemtanúi. A legutóbbi évtized ifjúsága pedig a rockzenei stílusok elkülönülését, kifinomodását figyelhette meg, s átélte a nagy őrségváltásokat. Előbb hard-rock, majd a diszkó-zene hódított világszerte. S már a hetvenes évtized végén megjelent az új hullámnak nevezett irányzat is, amelynek képviselőit és zenéjét a mai tinik vallják magukénak.

Covers_24943
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a magyar rockzenében?
Egymillió ​lemezjátszón pörögnek a fekete korongok hazánkban. Az orsós és főként a kazettás magnetofonok száma ennél is több. Sok millió példányban kelnek el a popzenei lemezújdonságok, s a szülők, rokonok is megtanulták, hogy a külföldi utakról hazatérve poplemezzel vagy kazettával lehet a legnagyobb örömet szerezni a gyerekeknek. Negyedszázada indult hódító útjára nálunk is az újfajta szórakoztató muzsika, amit akkor még rock and roll-nak, majd beatzenének, később pedig egyszerűen popnak, rocknak neveztük el. Azóta szervesen beépült kultúránkba. Mindig is a tinédzser korosztályból szedte elsősorban „áldozatait", de a generációk kinőve a tinicipőből, felnőttként is megőrizték vonzódásukat. Ma már elmondhatjuk, hogy az öntudatra eszmélő úttörőktől a mai harminc negyvenévesekig - akik a beatkorszak hajnalán voltak úttörők - több generáció szellemi táplálékai közé tartozik ez a muzsika.

Moldova György - Magányos ​pavilon / Az elbocsátott légió
Magányos ​pavilon 1956. október 26-án a hűvösvölgyi "Christián Pál" klinikán a késő esti órákban revolveres férfi követeli egy katona elsősegélyes gyógykezelését. Nagy Zsófia - a kórház vezető nővére - magához téríti az eszméletlen sebesültet, majd a viharkabátos férfival együtt a kapuhoz támogatja őt. Ezután - hirtelen támadt elhatározással - a kórház kertjében megbúvó "magányos pavilon"-ban, saját szobájában rejti el a kimerült férfit a felkelők üldözése elől. Ki ez a titokzatos férfi, aki sebesült karral a mások életét menti? Hogyan viselkedik az országos veszély napjaiban a vérbeli forradalmár? Miért támad szerelem a nyugalmas életű ápolónő szívében a megnyugodni nem tudó, másokért lobogó férfi iránt? Az elbocsátott légió Smidt Flórián, az egykori parasztfiúból lett katonatiszt megjárta a Rákosi-korszak börtöneit és internálótáborát. 1956. októberében könnyen megtalálja a jellemének megfelelő cselekvési formát - aki olvasta a Magányos pavilon című regényemet, ismeri életének ezt a szakaszát -, de mihez kezd forradalmár természete a békés és ellentmondásos években? Útja fenyegetések és pusztulás között kanyarog, látja régi bajtársainak tönkrement életét, a rendszer megbúvó és nyílt ellenségeit, találkozik az Államvédelmi Hatóság egykori embereivel. Magánéletét látszólag rendbe hozza a szerelmével, Nagy Zsófiával kötött házasság, de itt sem kerülheti el a tragédiákat. Vajon minden fájdalom, bánat, sértődés után is megmarad-e Flórián annak a forradalmárnak, aki még húsz évvel ezelőtt elindult, hogy megvédje az újországot, a nép hatalmát? "Hősnek azt az embert nevezzük, aki középpontjából kimozdíthatatlan" - mondja egy amerikai bölcselő, vagyis mindig jelleme alapvető előírásai szerint cselekszik. Jó volna hinni, hogy Smidt Flórián sorsa ugyanezt példázza. Moldova György


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (55)

Jules Verne - Kétévi ​vakáció
Izgalmas ​eseménnyel kezdődik a történet: a vihar egy új-zélandi kikötőpartjától elold egy vitorláshajót, amelyen 15 fiúintézeti növendék alussza az igazak álmát. A hajón e pillanatban vétkes könnyelműségből senki más nem tartózkodik, s az orkán szédítő sebességgel ragadja prédáját a nyílt óceán felé. Mire a szerencsétlenséget felfedezik, a vitorlásnak - tizenöt fiatal utasával együtt - nyoma veszett. A hatóságok és a hozzátartozók hosszas eredménytelen kutatás után beletörődnek a változhatatlanba, de nem úgy a nyílt óceánon felriadó utasok, a gyerekek. Életösztönük feltámad s találékonyakká, ügyesekké, bátrakká teszi őket. Nem hajlandóak megadni magukat a tomboló elemeknek, s győztesekként kerülnek ki a harcból: kétheti orkán űzte hányódás után egy lakatlan földdarabon partra dobja őket az óceán. Itt folytatódik hősies és okos küzdelmük a létért: A gyors szabadulás reménye híján megszervezik életüket az ismeretlen szigeten. Másfél év után egy váratlan fordulat csillantja meg a szabadulás reményét, de a lehetőség megragadása az ifjú telepesektől egy minden eddiginél elszántabb, s immár valóságos - fegyveres - harc megvívását követeli meg. A gyerekek ezt az utolsó próbát is kiállják s kétévi kényszerű "vakáció" után visszatérnek örömmámorban úszó családjaikhoz. Verne ezt a drámai feszültséget telített, kalandos történetet eleven elbeszélő modorban mondja el. Nemes pátosszal megrajzolt gyermekhősei életre szóló, kedves ismerősei maradnak a fiatal olvasóknak.

Torrente del Bosque - Kínzások ​és kivégzések Magyarországon
A ​kínzások és kivégzések története alighanem egyidős az emberiséggel. Elődeink hosszú évek kitartó és precíz munkájával, kísérletezéseivel lépéről-lépésre létrehozták a legrafináltabb és legkegyetlenebb kínzóeszközöket, s mindezt csupán azért, hogy egyetlen jól megjegyezhető üzenete közvetítsenek - a bűn nem kifizetődő! Könyvünk helyenként megdöbbentő információkat tartalmaz, de ami a legsokkolóbb, ezeket a kínzásokat mind a mai napig előszeretettel alkalmazzák parányi földgolyónkon.

Nemere István - Történelmi ​bűnügyek
Tizenkét ​történelmi bűntény, köztük három a magyar múltból. Gyilkos királyok és pápák, akik saját híveik vagy ellenségeik halálát kívánják. Királynő mérgezi meg férjét, király teszi el láb alól saját fiát. Hamisítanak okiratokat és pénzt, elrabolnak hatalmas kincseket, amelyek máig sem kerültek elő, koncepciós pert szerveznek egy egész intézmény ellen, lopnak és lopatnak királyi koronát és mindent, ami mozdítható... Nagy emberek a történelemkönyvek dicső lapjain – és sokszor ugyanazok a "sosemvolt", mégis megtörtént bűnügyi krónikák szereplői.

Hajnóczy Péter - A ​fűtő / M / A halál kilovagolt Perzsiából / Jézus menyasszonya / Hátrahagyott írások
Ez ​a kötet Hajnóczy Péter minden megjelent könyvének anyagát tartalmazza a megjelenés sorrendjében. A kötet végén Hátrahagyott írások címmel összegyűjtöttük a még az író életében folyóiratközlésre elfogadott, de javarészt már posztumuszként megjelent műveket, és ezt kiegészítjük egy válogatással azokból a kiadatlan kéziratokból, amelyeket annak idején az író maga is közlésre szánt. A korai írásokból közöljük például azokat, melyeket "kész" műnek tekintett, de kötetei kiadása idején már túljutott a stíluskorszakon (az automatikus íráson) aminek jegyében megírta őket. Tehát ez a könyv az írói életmű teljesnek tekinthető gyűjteménye.

Viz László - Szókratész ​utolsó levele
I. ​e. 399-ben az athéni néptörvényszék halálra ítéli Szókratészt. Ki kell üríteni a méregpoharat. Platón mesterének, Alkibiadés barátjának, Athén egykor legnépszerűbb emberének. Mi rejtőzik a homályosan megfogalmazott vádpontok mögött: az ifjúság megrontása, új daimóni dolgok behozatala? Milyen erkölcsi tendenciákat, társadalmi és politikai érdekeket testesítenek meg vádlói, a hadvezér Anytos, Melétos, a költő fia, s az ügyvéd Lykón? Hová süllyedt Periklés aranykora óta a gazdag, szabad, művelt Athén, hogy most, pestistől kipusztítva, ellenségtől legyőzve és kirabolva az ártatlan aggastyánon tölti ki ideges dühét, megaláztatásának keserűségét? És miért akar meghalni Szókratész? Mert védőbeszédéből nyilvánvaló, hogy halálra szánta magát. Védekezése vádbeszéd bírái és ellenfelei felett. Mentegetőzése gúnyolódás. Egész magatartása inkább tovább szítja ellene a szenvedélyeket, semmint megenyhítené a szíveket. Mikor büntetést javasol magának, állami ellátást kér a Prytaneionban, ami az olympiai győzők jutalma. S Kritón, a hű barát, hiába unszolja, szökjön meg: Szókratész marad. E rejtélyes magatartás okait, az igazságosság, erény és bölcsesség fanatikusának külső és belső konfliktusait igyekszik feltárni ez a regény.

John Grisham - Az ​ügyfél
A ​tizenegy éves Mark véletlenül tanúja lesz egy öngyilkosságra készülő ügyvéd utolsó perceinek. Nemcsak a tragédiát kell végignéznie, hanem azt is megtudja a férfitól, hová rejtette el a maffia egy szenátor holtestét, amelyet az FBI már hónapok óta keres. Ettől a pillanattól kezdve a fiú élete egyszer és mindenkorra megváltozik: idegőrlő bújócska kezdődik, amelyben dörzsölt FBI-ügynökök és vérszomjas gonosztevők vadásznak egymásra és főleg a fiúra, aki öntudatosan ügyvédet fogad. A csupán négy éve praktizáló Reggie Love lesz egyetlen szövetségese, akivel lélegzetelállítóan izgalmas kalandok közepette orruknál fogva vezetik elszánt üldözőiket és a fiút eszköznek tekintő igazságszolgáltatást...

Barbara Taylor Bradford - Egy ​gazdag nő
Hatalmasan ​ívelő, nagy életút jutott Emma Harte osztályrészéül. Nyomorult, agyondolgozott cselédlányként kezdi pályafutását egy isten háta mögötti angol főúri háznál. Ahogy az már lenni szokott, a fiatalúr, Edwin Fairley elcsábítja, s bár szívből – s mint a későbbiekben kiderül, egy életen át – szereti, vállalni nem meri szerelmét s a születendő gyermeket. A büszke Emma eltűnik a félelmetes, ám lenyűgözően szép angol vidékről, de az alattvalóikat kihasználó, gátlástalanul a becsületükbe gázló senkiházi urakat úgy meggyűlöli, hogy bosszút esküszik ellenük, s ez a bosszú aztán elképesztőnél elképesztőbb tettekre sarkallja. Lassanként, rendkívüli kitartással egyre följebb küzdi magát, mígnem több férj elfogyasztása után egész Anglia – mit Anglia, a fél világ (Amerika és Ausztrália) egyik leggazdagabb asszonya válik belőle. De mit ér a hatalmas vagyon, ha még a gyerekei is összeesküvést szőnek Emma elpusztítására, mert nem képesek kivárni, míg természetes úton-módon jutnak hozzá az örökséghez. Ám Emma Harte nem véletlenül járt be ekkora életutat, nem véletlenül jutott ilyen szédítő magaslatokra: kapzsi gyermekei minden igyekezete hiábavalónak bizonyul. Hogy végül kedvenc unokája épp a gyűlölt Edwin Fairley unokájába szeret bele, az már szinte természetes, már-már törvényszerű fordulat. Négy nemzedék életének alakulása tárul a szemünk elé, de ez még csak a kezdet, a Forsyte Saga-i méretű, lebilincselően érdekes regénytrilógiának még csak az első részét tartja kezében az olvasó. Barbara Taylor Bradford Angliában, Yorkshire-ben született. A Fleet Streeten lett újságíró, később New Yorkba költözött, azóta is ott él férjével, Robert Bradforddal. Barbara Taylor Bradford regényeiből – így az Egy gazdag nő-ből is – hagy sikerű tévésorozatok készültek.

Thury Zsuzsa - Apollónia ​kisasszony vendégei
A ​pártába fonnyadt Csajági Apollónia kisasszony balatonboglári úri lakába 1910 nyarán sudár-szép fiatal özvegyasszony érkezik négy eleven gyermekével. A féktelen temperamentumú süvölvények temérdek galibát okoznak, mígnem egy titokzatos fiatal ember bűvkörébe kerülnek, és egy csapásra megváltoznak. A gyermekek bálványa a mamára sincs hatás nélkül, de ekkor megjelenik a színen Angéla, a ragyogó, fiatal pesti színésznő! Hogy egymásra találnak-e két egymásnak teremtett ember, sikerül-e a gyerekeknek egyszerre anyát és apát találniuk, erről szól Thury Zsuzsa sok szívvel, gazdag kedéllyel és finom arányokkal megalkotott regénye.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (80)

Adamik Tamás - Adamikné Jászó Anna - Aczél Petra - Retorika
A ​retorika elméleti és gyakorlati vetületeire egyaránt kitekintő tudományos kézikönyv a klasszikus diszciplína teljes bemutatására törekszik. A retorika több ezer éves történetének áttekintésével, a főbb fejlődési folyamatok kijelölésével és a fogalomtár rendszerszerű bemutatásával kezdődik a munka, amelyet azután a meggyőzés mint hatás és mint tulajdonság meghatározása, a hatás kiváltásának és létrejöttének, lehetséges megvalósulásának leírása, a szöveg és beszéd felépítésének tárgyalása, illetve a működéséhez szükséges elemek felsorolása követ.A könyv egyedülálló értékét adja a magyar retorikai tankönyv- és szakirodalom áttekintése és alapos vizsgálata. A kötetet közéleti kitekintés, valamint a retorika gyakorlati alkalmazásának területeit bemutató fejezetek zárják.

Eberhard Czaya - A ​Föld folyói
A ​folyók a földfelszín formálásában és az emberiség történetében egyaránt fontos szerepet játszottak és játszanak. A medrekben csörgedező, de egy-egy árvíz alkalmával partokat szaggató folyóvizek több száz méter mély völgyeket vésnek a hegyek testébe, hatalmas kiterjedésű alföldeket töltenek fel hordalékukkal; a forrástól a torkolatig tartó útjuk során látványos vízeséseken, zuhatagokon bukdácsolnak keresztül. Könyvünk szerzője az öt kontinens legjellegzetesebb folyóinak példáján keresztül mutatja be a völgyeket, szurdokokat mélyítő, máshol meg síkságokat feltöltő vízfolyások életét. Eközben visszavezet a földtörténeti közelmúltba is, megrajzolja Európa és Észak-Amerika folyóinak képét a jégkorszakok idején, valamint a mai sivatagokét, amikor még tekintélyes folyók szelték át azokat. Vezetésével végigjárhatjuk Földünk legnagyobb vízeséseinek környékét éppúgy, Afrika vagy Ausztrália lefolyástalan területeit. A folyók, folyásvölgyek természeti képének bemutatása után, részletesen szól az emberek, társadalmak életét ezernyi szállal a folyóvizekhez kötő kapcsolatokról. A folyóvölgyekben kialakult ókori kultúrák, a csatornaépítés, hajózás, a folyószabályozás közép- és újkori, amerikai, európai vagy éppen kínai példái egyaránt helyet kapnak e fejezetekben. Végül -könyvét a magyar kiadás számára kiegészítve- a legújabb adatok tükrében vizsgálja, milyen veszélyekkel járhat a folyók életébe történő meggondolatlan beavatkozás. Eberhard Czaya könyvét majdnem 200 szöveg közti ábra, valamint közel és távoli vidékek folyóit bemutató színes és fekete-fehér fényképfelvételek teszik teljessé.

László-Bencsik Sándor - Történelem ​alulnézetben
1925-ben ​születtem Békésszentandráson. Édesapám falusi kovács volt. Két házasságából nyolc gyermek született, én voltam a negyedik - a harmadik fiú. Keresztszüleim neveltek, s iskoláztattak később. 1944-ben érettségiztem a zilahi ref. Wesselényi Kollégiumban. Kolozsvárott majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanultam. Nyelvésznek - néprajzosnak készültem, de diplomát már nem szereztem, mert közben "felfedeztettem": a Színművészeti Főiskola, az Állami Balettintézet tanára lettem, s egyidejűleg a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének egyik művészeti vezetője, koreográfusa. Ezt az iramot - a szakmai alapok híján - 1954-ig bírtam, de utána is megmaradtam a hadsereg kötelékében. Különböző művészeti kisegyütteseim voltak, köztük a felszabadulás utáni első hivatalos pantomimegyüttes. 1964-ben a hadsereg egyik központi intézményének politikai munkatársa lettem. A színpadtól, az aktív művészeti munkától való elszakadásom azonban nem ment simán. Bekövetkezett a törés, lázadásaim, majd az elbocsátás. Szerencsémre hamar regenerálódtam. 1966 szeptemberében a Fővárosi Szállítási Vállalatnál jelentkeztem exportcsomagoló munkásnak. Azóta is az vagyok, s 1971 óta kiváló dolgozó. Ha a körülményeink engednék, s a magam nyugtalansága hagyna, boldog ember lehetnék. Különböző szakmunkáim, főként táncművészeti, néprajzi cikkek, füzetek s könyvek ugyan már 1947 óta többfelé megjelentek, teljesebb igénnyel azonban csak 1967 óta dolgozom ebbena "szakmában". Azóta jelent meg a Nagy Magyarok idegenben című kötetem (1971). Előkészítés alatt áll egy történelmi tárgyú kisregényem és egy szociológiai munkám. Tizennyolc ember elmondja az élettörténetét. Az idősebbek legkeservesebb élménye a háború: a doni front megpróbáltatásairól, esetleg a hadifogságról beszélnek. A fiatalabbak a felszabadulással megnyíló lehetőségekről, a nagy nekirugaszkodásokról, a csalódások árán megtalált egyensúlyról. Ma valamennyien munkások. Van köztük, aki summás, napszámos volt, életmódjában máig is a falusi szegénység terhét hordozza, s van, aki nincstelen pesti kispolgárból lett üzemi munkás. Akad, akinek sváb származása miatt a kitelepítéstől kellett rettegnie, és akinek a családja kitelepítettek házába költözhetett. Hárman-négyen már a felszabadulás előtt kapcsolatba kerültek a munkásmozgalommal, egynek viszont az apját jobboldali múltja miatt vonták felelősségre. Tizennyolc ember szoros közelségben dolgozik együtt. Akarva, akaratlanul közösséggé formálódnak. Összeköti őket az egymásrautaltság, a közös erőfeszítés és az erőfeszítések szüneteiben a közös lazítás. Különböző koruk, különböző múltjuk, többé-kevésbé eltérő életmódjuk, életszínvonaluk ellenére véleményeik összecsiszolódnak, tapasztalataik kollektív tapasztalattá olvadnak. Hogyan él, hogyan cselekszik, hogyan gondolkodik a tizennyolc ember közössége? Hogyan látják önmagukat, és hogyan létük tágabb kereteit: az üzemet, a társadalmat, a világot? Képesek-e felismerni közös érdekeiket, és milyen feszültséget teremtenek köztük eltérő érdekeik? Tudják-e érvényesíteni közös szándékaikat a csoportjukon belül, és hat-e közös akaratuk a maguk közvetlen közegén túl? Mit jelent a proletárszolidaritás mindennapjaik gyakorlatában? Ezeket a kérdéseket teszi föl önkéntelenül az olvasó, és a feleletekhez kap adalékokat László-Bencsik Sándor könyvéből. A Történelem alulnézetben egy brigád életrajza és tizennyolc brigádtag életrajza. A termelőmunkában létrejött közösség történelme és a magyar társadalom mélyrétegeinek történelme.

Csiha Kálmán - Fény ​a rácsokon
[A ​2019-es kiadás fülszövege]: Két emlékirat olvasható ebben a kötetben. Elsőként a _Harangszó az elsüllyedt világból_ című, amely Csiha Kálmán boldog gyermekéveit, majd háború árnyékolta ifjúkorát idézi fel az utolsó iskolai évekig, amikor szüleit kilakoltatják, családi birtokukról Érsemjén mellől kényszerlakhelyre viszik Csíkszeredába, ő pedig nem térhet haza, nehogy hasonló sorsban legyen része - önerőből, illetve jólelkű emberek támogatásával folytatja az iskolát. Hogy a kollégiumot befejezhesse, építőtelepen is dolgozott, sokat koplaló egyszerű munkásként, aztán - mivel a lelkészi pálya iránt érzett elhivatást - érettségi után végre négy évig otthonra lelt a Teológián. Minderről, valamint szolgálatkezdéséről Aradon, ahol házasságot kötött, és ahonnan rövidesen börtönbe vitték, már a _Fény a rácsokon_ című önéletrajzi írásában vall. Ahogy ennek alcíme is utal rá, ebben a műben a hat és fél évnyi börtön emlékképei kerülnek fókuszba. Megjárja Kolozsvár, Marosvásárhely, Szamosújvár és Jilava börtöneit, majd a Duna-csatornához kerül. 1964-ben általános amnesztiával szabadul. A legtöbb börtöntörténet a megaláztatásokat részletezi, Csiha Kálmán ezekre csak utal, Isten megtartó kegyelmére figyel inkább. Önéletrajzi írásaiból érzékeny, széles látókörű, mély hittel rendelkező, ugyanakkor szépírói képességekkel is megáldott embert ismerhetünk meg. Az Erdélyi Református Egyházkerület 2007-ben elhunyt püspökének emlékiratai egyháztörténeti jelentőséggel bíró kordokumentomok is.

Sütő András - Gyermekkorom ​tükörcserepei
A ​szerző e kötetében összegyűjtötte a nehéz gyermekkor emlékeit. Végigjárhatjuk Sütő András életútját a gyermekkori eszméléstől a világhírű író tanításáig: "A szülő föld nem múlik el." Anyanyelvünk építése, óvása, ápolása teremti újjá a régi, nehéz emlékeket, hasznára válik minden gyermeknek a könyv olvasása. Megtanulja belőle az erdélyi magyar nyelv szépségét, mely az élet teljességével szól hozzánk.

Molnár Tamás - Az ​egyház
A ​XXI. századtól sokat várnak katolikus körökben, ám nyilvánvaló, hogy nem minden hívő várja ugyanazt. Szekularizált társadalmunkban naponta tapasztalhatjuk a keresztény értékek devalválódását, s ez sokakban számos kérdést vethet fel: Vajon mi az oka annak, hogy a liberális társadalomban az Egyház szerepe csaknem észrevehetetlenné vált? Miért tűnik Róma vesztesnek az Egyház és az állam szétválasztása kapcsán? Miért nem sikerült a II. Vatikáni Zsinat rendelkezéseit maradéktalanul megvalósítani? Molnár Tamás – nemzetközileg elismert filozófus és politológus számos magyar nyelven is megjelent mű szerzője – szokatlan őszinteséggel, ugyanakkor a keresztény értékek iránti szigorú elkötelezettséggel vázolja fel az ezredvég aggasztó tendenciáinak társadalmi és történelmi gyökereit. Vajon létezik megoldás egy olyan korban, amelyben az ember „kimerült és lélektelen, s mérhetetlen őrültségében elutasítja a Kezet, amelybe százmilliók helyezik aggodalmaikat, meggyötört lelküket, megsebzett életüket és reményeiket”? A szerző szerint létezik! „A pokolba vezető út még visszakanyarodhat…” Molnár Tamás jelen munkája eredetileg angolul jelent meg. Lukácsi Huba fordította magyarra.

Szabó Zoltán - Szerelmes ​földrajz
Szabó ​Zoltán e könyve újszerű kísérlet és új műfaj. Magyarország földjéről szól és "úgy viszonylik a földrajzhoz, mint a szerelem a biológiához". A szerző Magyarország földjének és tájainak mondanivalóit költők műveiből szűri le és foglalja össze. Szabó Zoltán könyvét nevezhetnénk így: a magyar föld irodalmi fölfedezésének és kifejezésének regényes életrajza: vagy így: utazás Magyarországon költők karján: vagy így: megmutatása annak, hogy milyen a magyar föld képe versben elbeszélve. Az író célja láthatóan az volt, hogy plasztikusabbá, ismertebbé, gazdagabbá, s ezáltal szeretettebbé tegye Magyarország földjét olvasói előtt. Éppen ezért a "Szerelmes földrajz" formája könnyed, elbeszélő forma, szines és változatos folyóbeszéd, átmenet a napló, a regény és az útirajz műfaja között. A kötet rövid fejezeteinek során magyar tájakkal, városokkal, mint költők szülőföldjével és bókjainak tárgyával ismerkedünk meg. Bizonyos értelemben "Magyarország fölfedezése" ez a könyv, annak a szép és gazdag Magyarországnak a fölfedezése, mely a magyar írók műveiben foglaltatik. Olyan érdekes is, mint egy fölfedezőút, amelyet hol gyorsszekéren, hol gőzösön, hol gyalog baktatva egy város felé, hol egy folyón csónakkal lefelé haladva teszünk meg s útitársunk a táj költői. Így kalauzol a Kiskunságban Petőfi, Biharban Arany, a Bácskában Kosztolányi, Szeged körül Juhász Gyula, a Nyirségben Krúdy, másutt ismét mások. A könyv árnyalatos, nyugodt soraiban egy új magyar hazaszemlélet bújkál, egy olyan hazaszeretet, mely csakugyan nem tartalmaz semmi mást, mint szeretetet.

Bánffy Miklós - Megszámláltattál...
Bánffy ​Miklós, az előkelő és dúsgazdag arisztokrata a monarchia idején főispán, képviselő, 1921-22-ben külügyminiszter, elsősorban muzsikusnak, képzőművésznek, színházi embernek, novellistának, dráma- és regényírónak tartotta magát. Sokoldalú tehetsége, a művészi új iránti kétségtelen érzéke - ő mutatta be nem kis harcok árán Bartók két színpadi művét, A fából faragott királyfit és A kékszakállú herceg várát - ellenére is úri műkedvelő volt; ennyiféle ambíció többnyire azt fűti, akinek a művészet passzió, még ha életre-halálra szóló is. A Megszámláltattál... azonban elképzelésének és szándékának, mindenekelőtt tárgyának következtében irodalomtörténeti jelentőségű: a Ferenc József-kori arisztokrácia életének belülről, a szemtanú élményei alapján ábrázolt krónikája. "A magyar élő arisztokráciáról még senki ilyen kíméletlenül és irgalmatlanul nem nyilatkozott - írta Móricz Zsigmond a Kelet Népében. - Bánffy Miklós kaszttársainak pontos és alapos arcképsorozatával s az egész kadáverből áradó nehéz és reménytelen levegővel igazolja a társadalmi megújhodás szükségességét." Személyes tragédiák, fülledt és reménytelen szerelmek, elbukó egyéni ambíciók, a jó szándék kényszerű vereségei vetítik előre ennek a társadalomnak a pusztulását. Bálok, lóversenyek, képviselőválasztások, kártyacsaták, légyottok, parlamenti színjátékok lenyűgözően realista jelentekből összeálló nagyívű körképe teszi impresszionista módon színezett, mégis eleven és hiteles történelmi dokumentummá a regényt.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (77)

Cséfalvay Zoltán - Globalizáció ​1.0
Miért ​éppen a globalizációról? Mert a globalizációról vitázunk már több mint egy évtizede - csak nem vesszük észre! Vitáinkról, amelyekről azt hisszük, hogy égető hazai kérdések - legyen szó a gazdasági-politikai rendszerváltozás problémáiról vagy az Európai Uniós csatlakozásról -, többnyire nagyon hamar kiderül: a háttérben szinte mindenütt a globalizáció húzódik meg. Magyarországon azonban végletesen leegyszerűsödött a globalizációs vita; pontosabban: vita helyett csupán dogmákká rögződött hitvallások állnak szemben egymással. Az egyik, és napjainkban meghatározó felfogás szerint, GLOBALIZÁCIÓ = HALADÁS. A globalizáció - szeretjük, vagy sem - az elkerülhetetlen jövő. Aki tehát ellenzi a globalizációt, az egyúttal maradi, haladásellenes, ne adj Isten mucsai. A másik felfogás szerint GLOBALIZÁCIÓ = NEMZETI ÖNFELADÁS, a gyarmatosítás és a kizsákmányolás legújabb formája. Aki tehát a globalizációt támogatja, az a hazája ellen cselekszik, idegen érdekek kiszolgálója. Más megközelítés mintha nem is lenne ?vitáinkban?, az árnyalt kép, az előnyök és hátrányok, a kedvezőés kedvezőtlen hatások bemutatása, értékelése és összevetése szinte teljesen hiányzik. Két ilyen ellentétes dogmából pedig nehéz, ha nem lehetetlen, értelmes cselekvési alternatívákat megfogalmazni. A Globalizáció 1.0 és Globalizáció 2.0 kötetek azoknak íródtak, akik nem elégszenek meg egy kurta igennel, vagy nemmel. Azoknak, akik arra is kíváncsiak, hogy miért igen, és miért nem. Akik tudják, hogy a világ, így globalizáció sem fekete vagy fehér, és legkevésbé sem rózsaszín. Ezek a kötetek azoknak íródtak, akik mernek és szeretnek kérdezni, vitatkozni, egy-egy félbeszakadt gondolatot továbbgondolni. Hiszen miért ne vitatkoznánk magáról a globalizációról? Ha tisztábban látnánk magát a globalizációt, akkor valószínűleg tisztábban látnánk azt is, ami napjaink Magyarországán zajlik. Akkor a globalizáció sem lenne a haladás megkérdőjelezhetetlen és egyedül lehetséges útja, vagy elkerülhetetlen nemzetellenes sorscsapás, hanem egy olyan folyamat, amelyben mind az ország, mind annak városai, falvai, vállalatai és lakosai - egyenként és együttesen is - döntési lehetőségekkel rendelkeznek.

Cséfalvay Zoltán - Globalizáció ​2.0
Miért ​éppen a globalizációról? Mert a globalizációról vitázunk már több mint egy évtizede - csak nem vesszük észre! Vitáinkról, amelyekről azt hisszük, hogy égető hazai kérdések - legyen szó a gazdasági-politikai rendszerváltozás problémáiról vagy az Európai Uniós csatlakozásról -, többnyire nagyon hamar kiderül: a háttérben szinte mindenütt a globalizáció húzódik meg. Magyarországon azonban végletesen leegyszerűsödött a globalizációs vita; pontosabban: vita helyett csupán dogmákká rögződött hitvallások állnak szemben egymással. Az egyik, és napjainkban meghatározó felfogás szerint, GLOBALIZÁCIÓ = HALADÁS. A globalizáció - szeretjük, vagy sem - az elkerülhetetlen jövő. Aki tehát ellenzi a globalizációt, az egyúttal maradi, haladásellenes, ne adj Isten mucsai. A másik felfogás szerint GLOBALIZÁCIÓ = NEMZETI ÖNFELADÁS, a gyarmatosítás és a kizsákmányolás legújabb formája. Aki tehát a globalizációt támogatja, az a hazája ellen cselekszik, idegen érdekek kiszolgálója. Más megközelítés mintha nem is lenne ?vitáinkban?, az árnyalt kép, az előnyök és hátrányok, a kedvezőés kedvezőtlen hatások bemutatása, értékelése és összevetése szinte teljesen hiányzik. Két ilyen ellentétes dogmából pedig nehéz, ha nem lehetetlen, értelmes cselekvési alternatívákat megfogalmazni. A Globalizáció 1.0 és Globalizáció 2.0 kötetek azoknak íródtak, akik nem elégszenek meg egy kurta igennel, vagy nemmel. Azoknak, akik arra is kíváncsiak, hogy miért igen, és miért nem. Akik tudják, hogy a világ, így globalizáció sem fekete vagy fehér, és legkevésbé sem rózsaszín. Ezek a kötetek azoknak íródtak, akik mernek és szeretnek kérdezni, vitatkozni, egy-egy félbeszakadt gondolatot továbbgondolni. Hiszen miért ne vitatkoznánk magáról a globalizációról? Ha tisztábban látnánk magát a globalizációt, akkor valószínűleg tisztábban látnánk azt is, ami napjaink Magyarországán zajlik. Akkor a globalizáció sem lenne a haladás megkérdőjelezhetetlen és egyedül lehetséges útja, vagy elkerülhetetlen nemzetellenes sorscsapás, hanem egy olyan folyamat, amelyben mind az ország, mind annak városai, falvai, vállalatai és lakosai - egyenként és együttesen is - döntési lehetőségekkel rendelkeznek.

Robert Merle - A ​sziget
A ​kitűnő, Goncourt-díjas francia írót ismeri és szereti a magyar olvasó. Regényei (Mesterségem a halál, Két nap az élet, Moncada, Állati elmék, Üvegfal mögött, Malevil és a Védett férfiak) nagy sikert arattak nálunk. Ez a műve, amely most ötödik kiadásban jelenik meg; az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt. Az író ezúttal a távolabbi történelmi múltba nyúl vissza, s a regény megírásához egy XVIII. századi izgalmas epizód, a Bounty nevű angol hajón lezajlott véres lázadás adta az ihletet. Merle azonban a históriai tényt csak ürügyül használta fel, egyébként nagyszerű képzeletére hagyatkozott, és a cselekményt kedvére alakította. A messzi óceániai szigeten lezajló történet feszültsége egy pillanatra sem lankad, az olvasó, a szó szoros értelmében, nem tudja letenni a könyvet: olyan epikai sodrása van, mint a legjobb Dumas vagy Jókai-műveknek. Az ifjú vagy a felnőtt, a kezdő vagy az ínyenc olvasót mindvégig leköti az önkéntes angol hajótöröttek és a nyíltszívű, de önérzetes tahitiak küzdelme, és elbűvöli a déltengeri szigeten lejátszódó történet, az író remek jellemábrázoló ereje, a tragikus jeleneteket is fűszerező humora. A könyv mégsem pusztán színes, izgalmas kalandregény: megrázza, felkavarja az olvasót. A sziget nagyigényű alkotás; rávilágít a faji előítéletek veszedelmes következményeire, s felveti a háború és béke, a szabadság és a rabság, az egyéni és a társadalmi boldogság nagy kérdéseit.

Andrzej Kusniewicz - Holt ​nyelvek órája
A ​kitűnő lengyel író legújabb regénye az első világháború utolsó évében játszódik, már a monarchia sorsát megpecsételő döntő ütközetek után. Alfred Kiekeritz osztrák főhadnagy, a régi porcelánok, rézmetszetek, ikonok szenvedélyes gyűjtője, egy csapat orosz hadifogollyal és kisszámú őrséggel egy kárpátaljai városkában húzódik meg. Ez az átszellemült műértő és megszállott esztéta a művészet megidézésével próbálja magát fölvértezni a mindenütt jelenvaló halállal szemben. Jelképek, szimbólumok és mítoszok labirintusán át vergődve igyekszik kifürkészni a "holt nyelvek" titkát.

Mark Twain - Tom ​Sawyer kalandjai
"...az ​életből lestem el, mégsem egy bizonyos fiúról mintáztam - három jól ismert gyerek vonásait egyesítettem benne, a regényszerkesztés szabályai szerint" - így ír a szerző e történet egyik főszereplőjéről, ám jóval többet tett ennél. Mindenkiről szól, tehát mindenkinek szól, ezért örök életmű a Tom Sawyer kalandjai, amely már megírása (1884) idején hatalmas sikert aratott. Az ifjúsági irodalom sok szép alkotása között egyike a legkiválóbbaknak. Mark Twain, Amerika nagy klasszikus írója 1910-ben halt meg, halála óta sok kiadást megértek páratlan humorú, érdekes művei, legnagyobb sikere mégis ifjúsági regényeinek van. Nincs olyan felnőtt, aki gyerekkorában legalább egyszer ne olvasta volna a Tom Sawyer kalandjait, a Huckleberry Finnt vagy a Koldus és kirlyfit.

Prosper Mérimée - Szent ​Bertalan éjszakája
A ​gyenge jellemű, akaratos, kiszámíthatatlan viselkedésű király, IX. Károly helyett ténylegesen a rámenős, céljának elérésében minden eszközt felhasználó anyakirályné – Medici Katalin – birtokolja a hatlamat. A háttérben a reformáció terjedése következtében kiújul a vallásháború, a spanyol befolyás erősődik, a Lotharingiai-ház képviselői, a katolikus Guise-család hatalomra tör. A hugenották vezetőjét, Navarrai Henriket valami módon meg kellene fékezni, ezért a király húgát, Valois Margitot hozzá szándékoznak adni. Az esküvőt 1572 augusztusára tervezték. Színhelye Párizs. Erre az eseményre a katolikus és a hugenotta párt egész vezetősége hivatalos.

William Faulkner - Fiam, ​Absolon!
A ​név, amely a múlt század végi amerikai Délen nevelkedett fiatalember emlékezetén, képzeletén és lelkiismeretén végigvisszhangzik: a Thomas Sutpené. Azé az emberé, aki puszta kézzel uradalmat hasít ki a vadonból, házat épít, dinasztiát alapít; aki átküzdi magát nélkülözésen, társadalmi előítéleten és polgárháborún, egészen a végső és teljes bukásig: gazdagsága odavész, családja szétzüllik, gyermekei egymást pusztítják, maga erőszakos halállal dicstelen véget ér. A történet: tündöklés és nyomorúság; fölívelés és lehanyatlás: klasszikus tragédia. Jellegzetesen déli történet: a fajgyűlöletben gyökerező "különleges intézmény" átkos következményeinek elrettentő példája. De jellegzetesen amerikai történet is: a "korlátlan lehetőség" illúziójára épült nagyszabású válallkozás paradox példázata. Megmutatja, hogy mire képes - és mire nem - önerejéből, önmagát maradéktalanul megvalósítva (és megsemmisítve) az ember. Közönséges emberi történet tehát? A halált, az embertelenséget bontja ki az egyéni sors és a nemzeti hagyomány fájdalmasan eleven anyagából. Mi történt Sutpen Százán; mit tett Thomas Sutpen: Az olvasó is éppúgy találgathatja, mint a négy elbeszélő akármelyike; akár úgy is, mint egyikük, az a megszállott déli fiatalember: A hang és a téboly ismerői számára oly emlékezetes Quentin Compson. Mit tudhat az öngyilkosjelölt Quentin a mások életéről; mit tudhat az európai olvasó az amerikai Délről: csak kérdezgetni tudunk. Kérdéseinkre négyen felelgetnek; ugyanazt mondják, de nem ugyanúgy. Hallomásból és emlékezetből, merész fantáziával és konok szenvedéllyel idézik, toldozzák-foldozzák a mesét; s így teremtenek, visszamenőleg és maradandó érvénnyel, mítoszt - abból, ami krónikának már rég bevégeztetett. Ők, az elbeszélők az elbeszélés igazi hősei, mert a nagy történet, végső soron: egy nagy regény keletkezéstörténete, amelyben elválaszthatatlanul egy az alkotó, a befogadó és a szereplő, a fikció és a valóság. Megosztva és együttvéve valamennyien részesei az egy és oszthatatlan emberi "igazságnak". "Az ember egymaga - mondta regényét magyarázva a szerző - sohasem tud szembenézni az igazsággal. Az igazság vakít. Belenézünk, de csak egy változatot látunk belőle..." Faulkner "igazságát" nem annyira a látvány sejteti, mint inkább a hang: az Elbeszélés Hangja. A hang az emberiség történetének legmélyéről hallatszik - mint az Atreidák meséjének görög tengermoraja... mint a bibliai Dávid király sírása: "... Édes fiam, Absolon! Absolon, édes fiam!..."

Alexandre Dumas - Emma ​Lyonna
Az ​első rész, a Luisa San Felice nagyívű körkép a Nápolyban uralkodó király zsarnokságáról, kegyetlenkedéseiről, a franciák segítette olasz forradalmárok harcáról, akik életük kockáztatásával szembeszállnak a önkénnyel. Megdöntik a királyságot, és távozásra kényszerítik Ferdinándot aljas híveivel együtt. Az Emma Lyonná-ban tovább forog a történelem kereke: a háttérben a köztársaság kikiáltása, a bosszúra készülő király felkészülése, visszatérte pedig az első részből is ismert olasz hazafiak hiábavaló, küzdelmes önfeláldozásának és egy ifjú szerelmespár tovatűnő boldogságának, szívszorongató tragédiájának története. Ebből a regényből is kiderül Dumas nem múló sikerének titka: neki sikerül termékeny képzeletével kalanddá formálni-kerekíteni a valóságosat, lélegzetelállító iramú, váratlan és regényes fordulatokban bővelkedő regényt formálni, és mesemondás közben egy nagy kort megidézni.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók