Ajax-loader

Molnár Tamás

Rate_positive 22 Rate_neutral 0 Rate_negative 0

1559 napja velünk van 167 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-1

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (22)

Ludwig Narziss - A ​sörgyártás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Michael Jackson - 500 ​sör a világ legjobbjaiból - Nagy sörlexikon
Az ​aromás, világos csehországi Originál Pilsenitől a kesernyés, zavaros bajor búzasörgi, a ködös Albionból származó lágy, rezes színű Ale-től és a száraz fekete dublini Stouttól a Bostonból érkezett komlóillatú borostyánsárga specialitásokig - a sörszakértő Michael Jackson valamennyit kipróbálta és most gazdagon illusztrált könyvben közreadja. Michael Jackson könyve a sörről, whiskyről és utazásról már világszerte elkelt hárommilió példányban és szerzőjének a nemzetközi elismertségen kívül számos díjat is hoztak. A sörről irt könyvei ma már klasszikusnak számítanak a maguk nemében.

Berry Verhoef - Sörök ​enciklopédiája
A ​gondosan összeállított sörenciklopédia megismerteti az olvasót a világ minden táján méltán híres sörökkel. Ez a kézikönyv nem kizárólag az Európában és az Egyesült Államokban működő sörfőzdékről és azok ízletes termékeiről nyújt kitűnő áttekintést, de bemutatja Dél-Amerika, Japán és egyéb országok kitűnő söreit is. A kiadványban több mint ezerkétszáz különböző sör rövid leírása található, amit a szebbnél szebb címkékről, a sörfőzés folyamatáról, a sörfőzdékről és természetesen a sörökről készített gyönyörű fotók tesznek még élvezetesebbé. Kitűnő kézikönyv mind a sörszakértők, mind pedig az olyan érdeklődők számára, akik e téren bővíteni szeretnék tudásukat.

Egri Lajos - Egri Lajos - A ​drámaírás művészete
AZ ​ÍRÓK BIBLIÁJA ELŐSZÖR MAGYARUL! A drámaírás művészete – mely eredetileg drámaírók, színházi emberek számára készült – a XX. század második felére a forgatókönyvírók Bibliája, féltve őrzött titka lett Hollywoodtól Berlinig. A magyar származású, de Amerikában tanító Egri Lajos ezzel a korszakos művével – Arisztotelész Poétikájára építve, és azzal több ponton vitába is szállva – kitörölhetetlen nyomot hagyott a nemzetközi filmírásban. A drámaírás művészete több mint hat évtizeddel első, New York-i kiadása (1942) után most jelenik meg először magyarul – azt is mondhatnánk, közkívánatra. Reményeink szerint a kiadó égető hiányt pótol az utóbbi időben új életre kapó magyar forgatókönyvírás területén, és egy nemzeti kultúrkincs is elnyerheti végre méltó helyét – szerzőjével együtt – a magyar irodalom pantheonjában. A közhely ez esetben hatványozottan igaz: Egri könyve egyetlen íróember polcáról sem hiányozhat, minden kommunikációval, szövegírással és természetesen filmezéssel foglalkozó szakember számára megkerülhetetlen alapmű. EGRI LAJOS (1888-1967) Egerben született. A harmincas években íróiskolát alapított New Yorkban. A tanítás mellett színdarabokat írt és állított színre szerte Európában és Amerikában. Élete utolsó éveit Los Angelesben töltötte a filmipar tanácsadójaként.

David Buckley - David ​Bowie
Bowie-ról ​lepereg minden kategorizálási szándék. Bármit is mondunk róla, azonnal érvek hadával igazolhatjuk az ellenkezőjét. Mainstream művész volt, akinek első, 1967-es albuma is biztos kézzel megformált, remek dalok sorát tartalmazza, mégsem lett igazán híres egészen 1972-es, Ziggy Stardust című lemezének megjelenéséig. Ami persze nem jelenti azt, hogy addig ne írt volna olyan remekműveket, mint a "Changes" vagy a "Man Who Sold the World". Negyven éven keresztül volt közismert zenész, az "utca embere" viszont a "Let's Dance"-en kívül alig tudja megnevezni még egy slágerét. Akár pop-előadónak is tarthatnánk, de nélküle aligha született volna meg a punk, a popzene legádázabb ellensége. Amúgy a punk születésének időpontjában ő egészen mással volt elfoglalva: egy philadelphiai stúdióban a feketék felségterületének számító soul-hangzás elsajátításán fáradozott.

Steven Pinker - A ​nyelvi ösztön
Bár ​a nyelv csodálatos képesség, mely az élő fajok között egyedül a Homo Sapiens sajátja, mégsem ad okot arra, hogy az ember tanulmányozását elkülönítsük a biológia tudománytól, hiszen az állatvilágban egyáltalán nem kivételes az egyetlen fajra jellemző képesség. Bizonyos denevérfajok a repülő rovarokat a Doppler-effektuson alapuló hanglokáció segítségével cserkészik be. Bizonyos vándormadarak az év bármely időszakában ezer és ezer kilométeren keresztül a csillagok állása alapján navigálnak. A természet kimittudján mi mint a főemlősök egy faja veszünk részt, s az az egyedi produkciónk, képességünk, hogy a levegő kifújása közben moduláljuk a hangot, s így információt közlünk arról, hogy ki kinek mit csinál. A nyelv és a gondolkodás viszonyának tisztázása nem lehet teljes "A Nagy Eszkimó Szókincs Kacsa" említése nélkül, mely szerint az eszkimóknak négyszáz szavuk van a hóra. Ellentétben a közhidelemmel, az eszkimóknak nincs több szavuk a hóra, mint az angoloknak. Nekik sincs négyszáz szavuk, és nincs kétszáz sem, száz sem, de még negyvennyolc sem, sőt kilenc sem. Az egyik szótár kettőt említ. Még bőkezűen mérve is a szakértők talán ha egy tucatot tudnak összeszámolni, ám hasonló mércével mérve az angol (vagy akár a magyar) sem marad le nagyon: snow (hó), sleet (havaseső), slush (hókása), blizzard (hófúvás), avalanche (hógörgeteg), hail (jégeső), hardpack (hópáncél), powder (porhó), flurry (hóvihar), dusting (porhó) és legújabban a bostoni WBZ-TV-állomás meteorológusának sajátos szóhasználatában snizzling (hódara).

Láng Benedek - Titkosírás ​a kora újkori Magyarországon
Mi ​a közös a széteső házasságban élő és rokonaival pereskedő magyar költő, az életéért rettegő szerb kém, a tudására féltékeny erdélyi pénznyomó, a törököt és Habsburgot egyaránt megvető magyar nemes, a konstantinápolyi követeivel levelező császár és az olasz ügynökével üzenetet váltó érsek tevékenységében? Ezek a személyek a társadalmi ranglétra különféle fokán álltak. Bár mindannyian írástudók voltak, műveltségük erősen eltért egymástól, nem különben hatalmuk és befolyásuk a politika menetére. Mégis, mindannyian ugyanahhoz az eszközhöz nyúltak, amikor üzeneteiket megpróbálták megóvni a kíváncsi szemektől: a rejtjelezés technológiájához. Példáik és titkosított leveleik régóta ismertek, mégis a most megjelenő monográfia az első módszeres feldolgozás a kora újkori Magyarország titkosírásainak történetéről. Olyan következtetéseket tartalmaz, amelyek a – rendkívül kiterjedt – forrásanyag szisztematikus gyűjtése és elemzése során fogalmazódtak meg. A könyv egyik legfontosabb érve, hogy a 16. és 17. században sokkal többen és többféle okból nyúltak a kriptográfia eszközéhez, mint azt a korábbi – elsősorban a diplomáciai gyakorlatra koncentráló – szakirodalom mutatta. Az ő leveleiket, társadalmi hátterüket és sokszínű céljaikat tanulmányozva válik lehetségessé, hogy a rejtjelezés történetét visszaillesszük oda, ahova eredendően tartozik: a titkolózás kontextusába, amelynek kutatása az utóbbi évtizedekben a nemzetközi szakmai fórumok kiemelt témájává vált. Ezen általános megállapításokhoz a kora újkori magyar történelem kínálta gazdag forrásanyag elemzése nyújtja az érveket.

Simon Singh - Kódkönyv
A ​rejtjeles kommunikáció egyidős az írásbeliséggel. Ez a rögeszmés titkolódzás az idők folyamán drámai hatással volt nem egy háború kimenetelére, birodalmak sorsára és egyéni életekre is. A nagy Fermat-sejtés szerzőjének új könyve számos kódrendszer matematikai, nyelvészeti és technológiai leírásán, valamint a mögöttük megbúvó nem mindennapi egyéniségek bemutatásán keresztül követi nyomon a rejtjelezés és rejtjelfejtés lebilincselő történetét az ókori Görögországban folytatott katonai kémkedéstől a modern számítógépes titkosírásokig. Ez a rendkívül szerteágazó kérdéseket boncolgató könyv egyszer s mindenkorra megváltoztatja a történelem mozgatórugóiról alkotott véleményünket, és hatására azon is elgondolkodhatunk, vajon a legutóbb elküldött e-mailünk tartalma mennyire maradt titokban. A könyv 2000-ben elnyerte az olasz Cortina-Ulisse Európai Díjat, amelyet kétévenként adományoznak a legjobbnak ítélt európai tudományos ismeretterjesztő könyvnek.

Laár András - Laár ​Pour L'art
Sokáig ​nem gondoltam, hogy majd könyvet írok, sőt a verseket se kiadásra szántam eredetileg. Komoly művészi tevékenységnek magamra vonatkozólag csak a zenélést éreztem, illetve a festést, amibe időnként belemerültem. A versek hülyülésből születtek, de ennek a hülyülésnek az idők során lett mélyebb értelme is. Bár már 17 éves koromban is írtam egy-két, néhol viccesebb, néhol komolyabb költeményt, az igazi kezdet csak későbbre tehető. Az itt olvasható versek nagy része 1975-től kezdődően egy „kottagrafikus költészeti kommandó" inspirációjára jött létre. Erről a következőket érdemes tudni abban az időszakban kottagrafikusként dolgoztam a Zeneműkiadónál, ahová mindennap rendesen, kora reggel be kellett menni. Itt másokkal együtt kollégám volt Bornai Tibor és Orosz Barna is. Tiborral már akkor is együtt zenéltem, Barnát pedig ott ismertük meg mindketten a „kottagrafikán". Sorokba rendezett rajzasztaloknál ültünk, hárman egymás mellett, épp beszélőtávolságban, és munka közben, vagy épp munka helyett, kis rajzokat küldözgettünk egymásnak, barkochbáztunk, rejtvényeket adtunk fel egymásnak, vagy akár egy-egy új verset hoztunk a másik két „művész" döntőbírósága elé. Nemegyszer hármasban mászkáltunk el munka után délután, estébe vagy akár éjszakába nyúlóan is verset írni.

Kutrovátz Gábor - Láng Benedek - Zemplén Gábor - A ​tudomány határai
"Miközben ​e sorokat írjuk, egy ismert médiasztár istenemberi lényünkről beszélget egy kineziológussal egy divatos rádióban, ahol reggelenként közgazdászok és tőzsdeszakértők gazdasági folyamatokat elemeznek. Racionális döntéselméletre pirkad és ezoterikára sötétedik – még egyetlen adó is sokféle igazságot közvetít. Összeférnek ezek egymással? Ez a kérdés pusztán elméletinek tűnhet, hisz nem mind tőzsdézünk, és talán azt sem értjük pontosan, mi az a kineziológia. Személyes életünkben mégis számos olyan döntést kell hoznunk, amelynél sorsunk, családunk és saját jövőnk függ attól, hogy a megfelelő szakértők és válaszok mellett kötelezzük-e el magunkat. Konkrét kérdésekre konkrét válaszokat várunk. Melyik orvoshoz menjek? Milyen gazdaságpolitikát támogassak a szavazatommal? Vegyek-e pi-vizet, vegyek-e mobiltelefonantenna-leárnyékolót vagy mágneses ágybetétet, vegyek-e koenzim-tablettát vagy antibiotikumot? Vegyem-e meg mind? Vagy egyiket sem? Fejfájás-csillapítót ezek után mindenképp venni kell.”

Samuel P. Huntington - A ​civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
A ​hidegháború után kialakuló politikai és ideológiai világhelyzetet elemző, a történelem lehetséges forgatókönyvét vizsgáló immár könyvtárnyi irodalomból hatását tekintve kiemelkedik Samuel P. Huntington 1996-ban megjelent könyve. Az amerikai politikatudós, a Harvard Egyetem professzora Francis Fukuyama gondolatait, „a történelem végét” hirdető elméletét bírálva jutott arra a megállapításra, hogy világunkat a szovjet kommunizmus összeomlása után nem a nyugati liberális demokrácia végleges diadala határozza meg, hanem a különböző vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapásai. Más szóval, a sokak által egyetemesnek – a történelem végcéljának – tekintett vagy hitt „nyugati demokrácia” elterjedése helyett Huntington szerint arra kell felkészülnünk (s annak a jeleit látjuk már ma is), hogy a különböző kultúrák és civilizációk egymással jobbára összeegyeztethetetlen értékei és érdekei újra és újra konfliktusokat, hidegháborúkat és a civilizációs törésvonalak mentén föllángoló helyi háborúkat okoznak. S a Nyugat – pontosabban a nyugati civilizáció – puszta fennmaradásának az a feltétele, hogy elfogadja: érdekeit egy többcivilizációs világrendben kell érvényesítenie, s a modernizáció nem jelenti azt, hogy a kínai, a buddhista, a hindu, az iszlám, az ortodox keresztény vagy épp a még csak kialakulóban lévő afrikai civilizáció átveszi a nyugati – vagy amerikai – értékeket. Mert olyan illúzió ez, amely nemcsak a civilizációk közti konfliktusok békés rendezését nehezíti, hanem azt is, hogy a Nyugat – lemondva saját egyetemességének hitéről – megőrizhesse egyediségét.

Sjón - A ​macskaróka
A ​macskaróka című lírai hangulatú kisregény az 1880-as évek Izlandjára kalauzolja az olvasót. A két történetszál egyikében a vad és a vadász párharca bontakozik ki: a falusi tiszteletes napokon keresztül követi a barna bundás sarki rókát, mely „olyan ördöngös módon hasonlít egy kőhöz, hogy azon csak ámulni lehet”. Ennek a történetnek, mely a regény feszes és feszült kerete is egyben, a pap és a nőstény róka mellett a kegyetlenségében kegyes, fenséges természet a harmadik főszereplője. Mintha az emberi és az állati összeolvadna, végső soron minden természetté válik ebben a balladai élességgel megírt műben. A másik történetszál ugyanekkor játszódik a komor hegyek tagolta Völgy egyik településén. A szerző lélektani empátiával és társadalomtörténeti pontossággal ábrázolja, és a mindennapokban mutatja meg a korabeli izlandi közösség évszázados hiedelmeit, átörökített babonáit és szokásait. A hagyományhoz, paraszti értékvilágához foggal-körömmel ragaszkodóknak szembe kell nézniük az európai modernizáció kihívásaival. Sjón ezeket az elvont problémákat eleven, tragikus és kedélyes élethelyzetekben mutatja meg: születéskor és temetéskor. Regénye – alcíme szerint – népi történet: ez egyszerre jelenti, hogy népmesei elemek tagolják a balladai históriát, és azt is, hogy néprajzi igényességgel ismerteti meg az olvasóval egy rusztikus társadalom belső határait. Egyszerre metaforikus legenda és naturalisztikus parabola A macskaróka, komor mese a titkokkal teli skandináv horizontról. Sigurjón Birgir Sigurđsson 1962-ben született Reykjavikban. Művésznevét keresztnevéből rövidítette, de sjón azt is jelenti: ‘látás’. Pályafutását költőként kezdte, első verseskötete 1978-ban jelent meg. Prózát, drámát és dalszövegeket is ír, Björkkel is dolgozott együtt, többek között a Lars von Trier rendezte Táncos a sötétben című film betétdalaihoz írt szöveget. Jelen műve 2005-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (19)

Timur Vermes - Nézd, ​ki van itt
2011. ​nyara. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban. Timur Vermes káprázatos szatírájának Hitlere nemcsak végtelenül komikus figura, de ijesztően valóságos is. Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést. A könyv a megjelenése óta töretlen sikert arat Németországban, olvasók százezreit bűvölte el, és a világon szinte mindenütt az idei év egyik legjobban várt megjelenéseként beszélnek róla.

Dmitry Glukhovsky - Szürkület
Földrengések ​és cunamik tombolnak Amerikában, Ázsiában, a csendes-óceáni szigeteken, majd a katasztrófák áradata Moszkvát is eléri. Bár a kormányok és a tudósok igyekeznek mindenkit megnyugtatni, világos, hogy ennyi pusztítással az ember már nem tud megbirkózni. És senki sem érti, miért bolydult fel a föld, mint egy haláltusáját vívó, óriási fájdalmakkal küzdő öregember. Egyetlen ember van a világon, aki megszerezheti a kulcsot az események értelmezéséhez s talán leállításához is: egy moszkvai fordító, akinek rejtélyes kézirat kerül a kezébe. Egy XVI. századi konkvisztádor naplóját kell lefordítania a titokzatos megbízó számára – s ahogy fejezetről fejezetre halad előre, a maják szent városát kutató, a yucatáni erdőkben hátborzongató kalandokat átélő hajdani spanyol katonákhoz hasonlóan ő is egyre közelebb kerül ahhoz a szent szöveghez, amely talán mindenre választ ad.

Szabó Dezső - Az ​elsodort falu
Az ​elsodort falu szellemi hatása egészen a máig ér. Voltak idők, ami­kor a tiltott könyvek listáján szerepelt. Kevesen ismerik, s többnyire csak a róla kialakult-kialakított fantomkép nyomán, amely termé­szetesen késztetőinek felfogása szerint ilyen vagy olyan értelemben eltorzította a valóságos regényvilágot és írói mondanivalót. Szabó Dezső mindig is legfőbb munkájának tartotta Az elsodort falut, a magyar társadalom egészéről akart benne képet adni, hite szerint e művével egészen új korszakot kezdett a magyar elbeszélő irodalom történetében. Egyszerre törekedett arra, hogy regénye ala­pos szociológiai analízis és a magyar társadalom további fejlődését kijelölő eszmék panorámája legyen. Valóban összegző alkotás, amely számot vet a kiegyezés utáni korszak történelmi tapasztalataival, ki­fejezi a háborúba taszított magyarság szenvedéseit, és előkészíti azt a „magyar forradalmat”, amelyre a háborús összeomlást követő forra­dalmi átalakulásban csalódva Szabó Dezső oly nagyon vágyakozott.

Douglas Coupland - A ​rágógumitolvaj
"Te ​is ki akarsz szállni? Gyakran szeretnél másvalaki lenni, bárki, csak ne az, aki vagy?" - kérdezi Roger a naplójában, mert neki aztán tényleg van oka, hogy elege legyen önmagából. Negyvenhárom évesen egy írószer-nagyáruházban dolgozik, rakosgatja a tollakat és a nyomtatópapírokat, vedeli a vodkát, és csak úgy csöpög belőle a bánat, mert valahol, valamikor nagyon elronthatott valamit az életében... De egyszer csak elkezdi olvasni a naplóját egy munkatársa, Bethany, a "halott lány". Aki persze nem halott, csak úgy öltözik, mintha az volna. Vagy mintha szeretne meghalni: fekete cuccok, fekete rúzs, fehérre festett arc. Roger és Bethany barátok lesznek, pedig csak egymás naplóját olvassák: különös, keserű gondolataikat az életről, amelyben mindenki kész katasztrófa. S most, hogy van végre olvasója, Roger elkezdi írni régóta tervezett regényét, a _Kesztyűk tavá_-t: egy öregedő író történetét, aki a feleségével együtt vedeli a whiskyt, és csak úgy csöpög belőle a bánat. Meg egy fiatal íróét, akinek a készülő könyve egy írószer-nagyáruházban játszódik... Szomorú, kegyetlenül szomorú komédia Coupland új könyve, melynek minden alakja úgy él, olyan elevenen jelenik meg előttünk, hogy pontosan érezhetjük: ez a mostani életünk álcázott halál. "Talán te is változtatni akarnál azon, aki vagy? Alakítsunk egy klubot?"

Douglas Coupland - Minden ​család pszichotikus
Nagy ​esemény előtt áll a Drummond család: mindannyian összegyűlnek Orlandóban, hogy jelen legyenek egy űrhajó kilövésénél, rajta lesz ugyanis Sarah, aki - bár félkezű, mert az anyja a terhesség alatt egy szörnyű gyógyszert szedett - az egyetlen olyan ember a családból, aki elért valamit az életében. A többiek? Janet, az anya a válása óta magányában rákattant az internetre: ForróÁzsiaTini néven látogatja a chatszobákat, és tiltott gyógyszereket próbál szerezni az AIDS okozta betegségeire. Ted, az exférje, aki valamikor keményen ivott és kábítószerezett, pokollá téve a család életét, most a trófeafelesége mellett próbál új életet kezdeni - bár a májrákja miatt aligha élvezheti sokáig. Wade tizenhét évesen elszökött, nőkkel tartatja ki magát, vagy épp csempészetből élt meg, s most ő is AIDS-es, egy újszülöttekkel kereskedő bűnöző család... és Drummondék betegségei, őrületei, titkai, veszekedései és kibékülései. Coupland az 1991-ben megjelent X generáció-val lett kultikus író, s azóta mindig meghökkentően eredeti regényvilágokat teremtve ábrázolja azt az új tömegkultúrát, amelyben - nemzedéke sok tagjával együtt - úgy lubickol, hogy közben viszolyog is tőle. Ez, a hetedik regénye fergeteges és helyenként hátborzongatóan fekete komédia, amely egy kicsit a paródiák (Simpson család, South Park stb.) paródiája is.

George Orwell - Állatfarm
MINDEN ​ÁLLAT EGYENLŐ? UGYAN MÁR. VANNAK KÖZTÜK EGYENLŐBBEK IS. Orwell 1943-44-ben írott műve minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol major a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát. A maguk igazgatta farmon élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma. Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani ideológusának, az Őrnagynak az eszméi. A Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat, és - természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal - egyre zordabb diktatúrát kényszerít állattársaira. A szerző a „Tündérmese” alcímet adta regényének, mely eredetileg a sztálini korszak szatírája volt, de az emberek és az állatok minden diktátor alatt ugyanolyanok.

George Orwell - 1984
1988-ban ​kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele - kopogjuk le, persze - , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.

Jay McInerney - Fények, ​nagyváros
"Kölyökfalka" ​- így nevezték el az amerikai kritikusok (vagy a bulvársajtó?) azoknak az íróknak a csoportját, akik a 80-as évek elején egy időben tűntek fel. Szemtelenül fiatalok és még szemtelenebbül sikeresek voltak. A húsz-egynéhány évesen publikálni kezdő s aztán szinte egyik napról a másikra kultikussá váló írókban (Bret Easton Ellis, Jay McInerney, Tama Janowitz) nem csupán életkoruk volt közös, hanem egy új nemzedék újfajta érzékenysége és gyilkos iróniája is. McInerney alakjai, akiknek fejében Fitzgerald, Hemingway és Faulkner békésen megfér a popkultúra állandó kísérő zenéjével, nagykanállal eszik azt az életet, amelytől viszolyognak. Imádják a város forgatagát, s közben elegük van belőle: a fényekből, az éjszakai bárokból, a kokainból, a gyorsan felszedhető csajokból (akikről esetleg kiderülhet, hogy nem is csajok); s talán kertes vidéki házra és meleg családi fészekre vágynak - Mint a Fények, nagyváros hőse, aki New York lázas forgatagában próbálkozik a túléléssel: nappal egy újság Tényhitelesítő Osztályán gürizik, éjjel pedig a remekművét kellene írnia, amellyel majd berobban az amerikai próza élvonalába - de ehelyett próbál megfeledkezni lélekölő munkájáról és feleségéről, Amandáról, aki egyik percről a másikra faképnél hagyta, amikor épp beindult a modellkarrierje. A Fények, nagyváros - amely annak idején a "kölyökfalka" első óriási sikere lett - izzó keserűséggel írja le egy elhagyott férfi keserveit: úgy érezhetünk együtt a hősével, hogy az idő és a hely (a nyolcvanas évek, New York) a lélek történéseinek puszta hátterét adja. Ám ez a háttér mégiscsak felejthetetlen a maga minden őrületével: s a regény így lesz ragyogó látlelet a nyolcvanas évekről és arról a generációról, amely akkor még épp csak kezdte megismerni önmagát: újszülöttként csodálkozott rá a világra, amelyben sehogy sem találta a helyét.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

Dave Eggers - Az ​árvízi csónakos
Hát ​valóban megtörtént mindez? Itt, az Egyesült Államokban? És velünk? A szíriai halászcsaládból származó Zeitoun Abdulrahman hosszas vándorlás után köt ki New Orleansban, ahol építési vállalatot alapít, és tisztes vagyont gyűjt. Feleségül vesz egy elvált amerikai asszonyt, aki egy fiút hoz a házasságba, majd három kislányt szül. 2005-ben a Katrina hurrikán erre a rokonszenves, egyszerű családra is lesújt. A hivatalos felszólításnak engedelmeskedve Zeitoun felesége a gyerekekkel együtt elhagyja a várost, ő azonban marad. Küldetést érez: emberéleteket akar menteni, hogy lerója háláját választott hazája, imádott városa iránt. Ám egyszer csak eltűnik, és a család egyre borúlátóbb a sorsa felől. A hírek a kihalt városban dúló rablóbandákról, gyilkosokról, gyújtogatókról szólnak. A valóság azonban minden képzeletet felülmúl. A New Orleansba özönlő, fegyelmezhetetlen „rendcsinálók”, katonák, rendőrök, nemzeti gárdisták egy különítménye saját házában fogja el Zeitount és három társát, akiknek egyike szintén arab. Csak amikor már ott sínylődnek a Guantánamo mintájára épült szabadtéri ketrecben, derül ki, hogy fosztogatással és terrorizmussal, aktív tálib szimpátiával gyanúsítják, ami 9/11 után, egy katasztrófa közepette, végzetes lehet.

John Cleese - Na, ​szóval...
Szórakoztató ​visszaemlékezésében John Cleese grandiózus túrára invitálja az olvasót, amely egy álmos angol kisvárosban töltött szerény gyermekéveit, első komikusi kalandjait a Cambridge Egyetemen (későbbi pythonos partnerével, Graham Chapmannel), és persze annak a korszakalkotó komédiáscsapatnak a karrierjét mutatja be, amely világszerte ismertté tette a nevét. Ide-oda csapongva meglepő sztorik és vidám anekdoták között, ez a könyv a szórakoztatóipar egyik legsokoldalúbb alakjának élettörténetét meséli el – mesteri előadás, egy nem kevésbé mesteri előadóművésztől. Cleese-t csak néhány nap választotta el attól, hogy diplomát szerezzen Cambridge-ben, és megkezdje ügyvédi karrierjét, amikor írói állást ajánlottak neki a BBC rádiónál. Ezzel majdnem egy időben az egyetemi társulatával felléphetett a londoni West Enden és hamarosan olyan sztároknak írt, mint David Frost vagy Peter Sellers. Ezután csatlakozott az öt másik „pythonhoz”, hogy létrehozzanak „valami egészen mást” – egy új típusú komédiát, amely a kreativitásra és az abszurditásra helyezte a hangsúlyt. 1968. és 2013. között csaknem 80 filmszerep és számos forgatókönyv fűződik a nevéhez, köztük olyan klasszikusok, mint Reg (Brian élete), Sir Lancelot (Gyalog galopp) és Archie Leach (A hal neve: Wanda). A hetvenes évek közepén John Cleese és első felesége Connie Booth társszerzőként és főszereplőként jegyezte az óriási sikerű sitcomot, a Waczak szállót. Az utóbbi években színészként feltűnt például a Harry Potter-szériában és két James Bond-moziban is. Jelenleg negyedik feleségével él Londonban.

Faragó Richard - Gallai László - NFL
A ​könyvet megannyi színes fotó, érdekesség, és statisztika tarkítja. Bemutatja a hazai és a külföldi NFL múltját, valamint jelenét. Közel 300 színes kép kerül bemutatásra, melyeket a Reuters és a Getty Image képeiből válogattunk össze. A könyv magyar nyelven íródott azoknak a magyaroknak, akik érdeklődnek az NFL iránt és szeretnének róla még többet tudni. A ligák, a történelem, a csapatok és a nagy játékosok, a Super Bowl győztesei és vesztesei, az eredmények és az MVP-k: mind benne vannak! Igazi kötelező olvasmány minden sportbarátnak. A szerzők úgy gondolták, az NFL 90. születésnapjának tiszteletére kell egy magyar nyelvű könyv, mely nyugodtan állíthatjuk, hiánypótlónak nevezhető.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

Dave Eggers - Az ​árvízi csónakos
Hát ​valóban megtörtént mindez? Itt, az Egyesült Államokban? És velünk? A szíriai halászcsaládból származó Zeitoun Abdulrahman hosszas vándorlás után köt ki New Orleansban, ahol építési vállalatot alapít, és tisztes vagyont gyűjt. Feleségül vesz egy elvált amerikai asszonyt, aki egy fiút hoz a házasságba, majd három kislányt szül. 2005-ben a Katrina hurrikán erre a rokonszenves, egyszerű családra is lesújt. A hivatalos felszólításnak engedelmeskedve Zeitoun felesége a gyerekekkel együtt elhagyja a várost, ő azonban marad. Küldetést érez: emberéleteket akar menteni, hogy lerója háláját választott hazája, imádott városa iránt. Ám egyszer csak eltűnik, és a család egyre borúlátóbb a sorsa felől. A hírek a kihalt városban dúló rablóbandákról, gyilkosokról, gyújtogatókról szólnak. A valóság azonban minden képzeletet felülmúl. A New Orleansba özönlő, fegyelmezhetetlen „rendcsinálók”, katonák, rendőrök, nemzeti gárdisták egy különítménye saját házában fogja el Zeitount és három társát, akiknek egyike szintén arab. Csak amikor már ott sínylődnek a Guantánamo mintájára épült szabadtéri ketrecben, derül ki, hogy fosztogatással és terrorizmussal, aktív tálib szimpátiával gyanúsítják, ami 9/11 után, egy katasztrófa közepette, végzetes lehet.

John Cleese - Na, ​szóval...
Szórakoztató ​visszaemlékezésében John Cleese grandiózus túrára invitálja az olvasót, amely egy álmos angol kisvárosban töltött szerény gyermekéveit, első komikusi kalandjait a Cambridge Egyetemen (későbbi pythonos partnerével, Graham Chapmannel), és persze annak a korszakalkotó komédiáscsapatnak a karrierjét mutatja be, amely világszerte ismertté tette a nevét. Ide-oda csapongva meglepő sztorik és vidám anekdoták között, ez a könyv a szórakoztatóipar egyik legsokoldalúbb alakjának élettörténetét meséli el – mesteri előadás, egy nem kevésbé mesteri előadóművésztől. Cleese-t csak néhány nap választotta el attól, hogy diplomát szerezzen Cambridge-ben, és megkezdje ügyvédi karrierjét, amikor írói állást ajánlottak neki a BBC rádiónál. Ezzel majdnem egy időben az egyetemi társulatával felléphetett a londoni West Enden és hamarosan olyan sztároknak írt, mint David Frost vagy Peter Sellers. Ezután csatlakozott az öt másik „pythonhoz”, hogy létrehozzanak „valami egészen mást” – egy új típusú komédiát, amely a kreativitásra és az abszurditásra helyezte a hangsúlyt. 1968. és 2013. között csaknem 80 filmszerep és számos forgatókönyv fűződik a nevéhez, köztük olyan klasszikusok, mint Reg (Brian élete), Sir Lancelot (Gyalog galopp) és Archie Leach (A hal neve: Wanda). A hetvenes évek közepén John Cleese és első felesége Connie Booth társszerzőként és főszereplőként jegyezte az óriási sikerű sitcomot, a Waczak szállót. Az utóbbi években színészként feltűnt például a Harry Potter-szériában és két James Bond-moziban is. Jelenleg negyedik feleségével él Londonban.

Faragó Richard - Gallai László - NFL
A ​könyvet megannyi színes fotó, érdekesség, és statisztika tarkítja. Bemutatja a hazai és a külföldi NFL múltját, valamint jelenét. Közel 300 színes kép kerül bemutatásra, melyeket a Reuters és a Getty Image képeiből válogattunk össze. A könyv magyar nyelven íródott azoknak a magyaroknak, akik érdeklődnek az NFL iránt és szeretnének róla még többet tudni. A ligák, a történelem, a csapatok és a nagy játékosok, a Super Bowl győztesei és vesztesei, az eredmények és az MVP-k: mind benne vannak! Igazi kötelező olvasmány minden sportbarátnak. A szerzők úgy gondolták, az NFL 90. születésnapjának tiszteletére kell egy magyar nyelvű könyv, mely nyugodtan állíthatjuk, hiánypótlónak nevezhető.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

Viktor Pelevin - Generation ​P
Babilen ​Tatarszkij a szovjet rendszer utolsó éveiben eredetileg költőnek készül, de amikor egyszercsak eltűnik a világból az „örökkévalóság” fogalma (s így mindenféle költészet értelmetlenné válik), a villámgyors meggazdagodással kecsegtető orosz reklámbizniszben talál munkát. Mivel a regénybeli Oroszországban már régóta nem termelnek semmit, külföldi termékekhez kell megtalálnia az orosz kulturális sajátosságokhoz legjobban illő jelképeket és szövegeket. S miközben Tatarszkij próbálja kiismerni a bizarr posztkommunista világot, melyet átszőnek a maffiakapcsolatok, még különösebb jelenségekkel kerül kapcsolatba: hol Che Guevara szelleme tart neki előadást a modern reklám filozófiájáról, hol az ókori Babilon mítoszai elevenednek meg kábítószeres hallucinációi során, s fejtik ki hatásukat mai világunkban. Tatarszkij végül ahhoz a céghez kerül, amely az orosz politikai életet „gyártja” – annak vezetői ugyanis, Jelcin, Lebegy, Zjuganov és a többiek már csak számítógépes animációval alkotott virtuális lények, csak a tömegmédiumokban léteznek, s mellesleg nagy nyugati cégek hatékony reklámfigurái. S ugyanakkor hasztalan minden erőfeszítés, hogy Tatarszkij – vagy bárki más – megtudja, milyen érdekek mozgatják ezt a világot, s kik döntenek arról, hogy milyen valóságot kell kreálni. Csak a szörnyű sejtelem lebeg minden fölött, hogy ez immár a világvége kezdete, mely „egyszerű tévéadás lesz”. S mint Che Guevara szelleme mondja: az isteni kegyelem „abban nyilvánul meg, hogy krematóriumok helyett televízióitok és szupermarketjeitek vannak”.

1269121
elérhető
33

Roberto Bolaño - 2666
Roberto ​Bolaño generációjának legbámulatosabb spanyol nyelvű regényírója., vallotta sokakkal egyetértésben Susan Sontag. A 2666 pedig a chilei szerző vitathatatlan mesterműve, amely a korai halála utáni évben, 2004-ben jelent meg, és máig a 21. századi világirodalom talán legnagyobb hatású regénye. Az öt könyvből álló mű minden része külön kaland, melyek egy meghatározott hely, a mexikói-amerikai határhoz közel fekvő, kitalált város, Santa Teresa felé vezetnek. Ide tart a négy elvakult irodalmár egy francia, egy spanyol, egy olasz és egy angol a rejtőzködő német írózseni, Benno von Archimboldi nyomában, miközben kusza szerelmi hálóba bonyolódnak. Itt él a második könyv chilei származású irodalomprofesszora, Amalfitano, akit a felesége egy tébolydába zárt költő miatt hagy el, és akinek egyetlen lánya életkorát tekintve a soron következő gyilkosságok egyik potenciális áldozata. A harmadik könyvben egy afroamerikai újságíró érkezik Santa Teresába, hogy egy bokszmérkőzésről közvetítsen, ám végül sokkal izgalmasabb téma, a rejtélyes elkövető után ered. A negyedik könyv a bűnesetek könyve. A város szeméttelepein egyre-másra kerülnek elő a női holttestek: sokuk épp csak kamasz, és szinte mindegyiküket kegyetlenül megkínozták. Legvégül a regényfolyam visszakanyarodik a titokzatos német író, Archimboldi élettörténetére, amely hová máshová is vezetne, mint a drog, a korrupció és erőszak eme valószerűtlenül valóságos poklába.

Chuck Palahniuk - Harcosok ​klubja
Chuck ​Palahniuk bemutatkozó regénye egy új generáció valóságos bibliája lett. Névtelen kisember hőse lélekölő hivatali munkáját és fogyasztói rabszolgalétét megelégelve lázas ámokfutásba kezd, fészekrakó életmódját előbb önpusztító párharcokra, majd nagyvárosi terrorakciókra cserélve, a háta mögött hagyott nagy amerikai Álmatlanságból mind közelebb sodródva a totális tagadás tébolyához. A Harcosok klubja egyszerre adrenalindús akciófolyam, csavaros thriller és szívszorító románc, de mindenekelőtt egy kíméletlen önvizsgálat története: kis anarchista szakácskönyve nem a jóléti társadalom felszámolásához kínál kétes hitelű recepteket - oldalain inkább a menekülés lehetőségeivel, majd lehetetlenségével történő szembesülés revelatív erejű krónikája pereg másodpercenként 24 filmkockás sebességgel. Nem csoda, hogy a kultuszkönyvből - 1999-ben, David Fincher rendezésében - ragyogó kultuszfilm is készült.

Kollekciók