Ajax-loader

Csjerniné Balogh Katalin

Rate_positive 256 Rate_neutral 18 Rate_negative 0

2088 napja velünk van 2 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Nyuszi_300 Plecsni300 Buek_2013_300 Santa_300 Badge-orjongo Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-onkentes Badge-aktivista Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (163)

Bánffy Miklós - Darabokra ​szaggattatol
Az ​Erdélyi történet című trilógia harmadik része Közép-Európa gyors széthullásának folyamatát ábrázolja. Az előtérben Bálint Adrienne iránti boldogtalan szerelmét és végleg lecsúszott, szegénységben és nélkülözések közepette meghaló unokabátyjának történetét követjük nyomon, amelyről az író együttérzően számol be, az ostobaságból elvesztett paradicsom iránti keserédes nosztalgiával. A nagypolitikában pedig a montenegrói gyorsan pergő és kegyetlen események, a Balkán-háború, Németország és az Osztrák-Magyar-Monarchia angolok, franciák, oroszok általi körbekerítése, és végül a trónörökös Ferenc Ferdinánd meggyilkolása feltartóztathatatlanul vezet ahhoz a folyamathoz, amelyben Magyarország ifjúsága vidáman menetelt a halálba, az ország pedig a darabokra esés felé is.

Polcz Alaine - Az ​életed, Bíró Berta
Két ​idős asszony beszélget… Gyerekkoruk óta tartó mély barátságukat semmi nem ingatta meg, bár a huszadik századi történelem - és a sors - néha több évre is lehetetlenné tette a személyes találkozást. "…Na, ezért lettem jó pszichológus…" - mondja Polcz Alaine a gyermekkori barátnőjének, Bíró Bertának egyik találkozásuk alkalmával, amikor bensőséges egyetértésben örülnek annak, hogy milyen jó "hosszasan beszélgetni". Nos, az Olvasó részesévé válhat válhat egy sok évtizeden át tartó bensőséges beszélgetés … utolsó néhány évének. Az életük és a század eseményeit meghitt őszinteséggel megidéző barátnők vallomásait a tragédiákkal is szembenéző emberi megértés és a léleknek a mulandóságok fölé emelő derűje lengi körül. A helyszín: Kide, ez a csodálatos szépségű falu, kőbe faragott építészeti remekmű, melyben Bíró Berta leélte az életét, és ahova - meghatározó gyermek- és ifjúkori élményeihez, egy életre szóló barátság igézetében - Polcz Alaine hat évtizeden át mindig visszatért. A falut, amely négy templomával és felekezeteivel (római katolikus, református, unitárius, ortodox), magyar és román lakóival a tolerancia szigete volt, ma már csak másfélszázan lakják. A pusztuló környezetben (melyet a könyv fotói megrendítő látványként közvetítenek) az élettel és az elmúlással néz szembe két, meghitten beszélgető idős asszony. Az életed, Bíró Berta méltó párja Polcz Alaine Asszony a fronton című, több nyelven visszhangos sikert aratott könyvének.

Claudia Sugliano - Szentpétervár
Szentpétervárra ​mondták már, hogy "Észak Palmyra", "Észak Velencéje", "Néva-parti Párizs", de valójában megcímkézhetetlen város. Talán a legjobban az illik rá, hogy egy álom, amely valóra vált. Nagy Péter fővárosa, Oroszország és Európa legelegánsabb és legarisztokratikusabb városa, megragadja mindazok szívét, akik olyan szerencsések, hogy meglátogathatják. Varázslatos az elhelyezkedése a Balti-tengerbe ömlő Néva szigetein, ahol érződik már a tenger sós levegője is. Megkapó a megszámlálhatatlanul sok csatorna: vizében a csodálatos épületek, a képzeletgazdag hidak játékosan visszatükröződnek. A rakpartokat szfinx és oroszlánsereglet őrzi, a tetőkön és a homlokzatokon a legtöbbször a nereidák társaságában Neptun köszön ránk. Szentpétervár az Ermitázs, a hárommillió műtárgyat számláló uralkodói palotamúzeum városa, a műkincsekben gazdag hatalmas nemesi paloták városa, a parkok városa, amelyekben a fehér márványból faragott hősök és a görög-római mitológia istenei élik halhatatlan életüket.

Váradi Péter Pál - Lőwey Lilla - Felső-Háromszék
"Én ​úgy látom, mert úgy akarom látni, hogy a Háromszéki-medence - felszíni formáit tekintve - kicsinyített mása a történelmi Magyarországnak, mintegy leképezi azt. A panoramikus rálátás, mondjuk a Kézdiszentlélek fölötti búcsújáró helyről, a Perkő magasáról a kézdivásárhelyi délen nyitott medenceteknőre ezt a képet fogja keretbe. (...) Háromszék, eme Kis-Magyarország örökös viaskodása pennás embereink fantáziáját is megmozgatta, a történelem búvárlói pedig a köd alól is kikaparták az igaz történeteket. (...) Dolgos, békességes, és ha kellett - márpedig kellett - harcos népek lakják ezt a földet." (Részlet az Előszóból)

Szász András - Kincses ​erdélyi városok
A ​debreceni Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. gondozásában jelent meg Szász András legújabb, Kincses erdélyi városok című kötete. A százhatvan oldalas, nagy méretű, Bagyinszki Zoltán színes fotóival gazdagon illusztrált könyvben Partium, Erdély és Bánát szinte valamennyi jelentős települését megtalálhatják a téma iránt érdeklődők.

Batiz Réka - Szász Péter Zsolt - Szilágyi Palkó Pál - Tulics Helga - Erdély ​száz csodája
Az ​Erdély száz csodája sorozatunk harmadik része. A Magyarország száz csodája köteteihez hasonlóan száz helyet mutat be, melyek mindegyike olyan kulturális, természeti vagy nemzeti értéket képvisel, mely Európa-szerte híres lehetne, ám mégis kevés figyelmet kap. Könyvünk kalandos utazást ígér: érinthetetlen természeti helyeket, ahol az utakakat csak a helyiek ismerik, barlangokat, melyek valódi kincseket rejtenek, közösségeket, melyek évszázadok társadalmi szokása szerint élnek, kicsiny falvakban megbúvó templomokat, melyek máig őrzik akár fél évezredes titkaikat. Reméljük, könyvünkből sokan kedvet kapnak ahhoz, hogy útra keljenek, és maguk is felfedezzék ezeket a valódi csodákat, hiszen közülük nem egy talán utoljára látható.

Fucskár Ágnes - Fucskár József Attila - Udvarhelyszék
Ma ​a szűkebb értelemben vett Székelyföld fogalmán Erdély délkeleti részén elterülő, székelyek által lakott vidéket értjük. A történelmi Székelyföld 1437-től 1876-ig öt széket - Udvarhelyszéket, Csíkszéket, Háromszéket, Marosszéket és Aranyosszéket - foglalta magába, melyből az első négy szorosan illeszkedett egymáshoz, csupán Aranyosszék különült el területileg Torda és Nagyenyed között. A székelység a szorosan vett Székelyföldnél jóval nagyobb területen szóródik szét. A szász Királyföld, a Barcaság (Brassó vidéke), Küküllő vármegye és az egykor Torda vármegyéhez tartozó Felső-Maros mente magyarsága szintén jórészt székely eredetű. Szerzőpárosunk, Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila Hargita című albumuk után most részletesen mutatja be a Székelyföldet és környékét az épített örökségen, a tájakon és az emberek mindennapi életén keresztül. E kötetük Udvarhelyszék, az egykori székely anyaszék pillanatairól mesél.

Vofkori László - Székelyföld ​útikönyve I- II.
A ​mű jóval több egy szokványos útikönyvnél. Azon túl, hogy közel hatszáz település több ezer műemlékét, a természeti látnivalókat, idegenforgalmi értékeket mutatja be, gazdag honismereti, helytörténeti információkat is nyújt. A “hagyományos” útikönyv településenként kiegészül egy adattárral, a kutatókra is gondolva, hogy minden elérhető Székelyföldre vonatkozó adat egy helyen megtalálható legyen. Ebben az adattárban szerepelnek az adott település névváltozatai, eredete, első okleveles említése, régészeti leletei, történelmi adatai, településszerkezete, kialakulása, a lakosság száma és nemzetiségi megoszlása. Itt találhatók a művelődéstörténeti, iskolatörténeti, egyháztörténeti, gazdaságtörténeti adatok, itt gyűjti össze a néprajzi hagyományokat és a helység jeles személyiségeit. A könyv az általános ismertető rész után a részletes útikalauzban nyolc fejezetre bontva járja be a székely székeket, sorrendben Aranyosszéket, Marosszéket, Udvarhelyszéket, Csíkszéket, Sepsi-, Kézdi-, és Orbaiszéket, végül Bardóc- és Miklósvár fiúszékek területét, településeit. Először a fő útvonalak menti látnivalókat mutatja be, majd az ebből kiágazó céltúrák a kisebb, eldugottabb falvakba vezetnek el. Az eldugottság szó szerint is értendő, hiszen ezekbe a falvakba sokszor csak igen nehezen járható, elhanyagolt állapotú utak vezetnek, így a turisták csak ritkábban vállalkoznak felkeresésükre. Pedig a Székelyföld igazi értékei itt találhatók. Minden településnél először leírja a földrajzi helyzetét, megközelíthetőségét, majd a táj természeti jellemzését adja. Ezt követi a műemlékek, természeti látnivalók részletezése. Nagyon hasznos, hogy fontossági sorrendet állít fel, a háromcsillagos látnivalókat feltétlenül nézzük meg, a kétcsillagosokat érdemes megtekinteni, míg az egycsillagosok kevésbé jelentősek, de ha jut rá idő, megéri megnézni. Végül következnek a hasznos tudnivalók, szállodák, éttermek, intézmények stb. címjegyzéke, és a túraajánlatok gyalogos kirándulóknak. A második kötet végén párját ritkítóan gazdag (ötven oldalas) irodalomjegyzék található, fejezetekre lebontva, településnév-mutatók, valamint táj- és várostérképek segítik az érdeklődő utazókat, kutatókat. A könyvet kétszáznál több színes fénykép illusztrálja. (Udvarhelyi Nándor)

Csorba Csaba - Erdélyi ​várak
"(...) ​Bízom benne, hogy a kötetet lapozgatók közül sokan kedvet kapnak egy-egy emlék fölkeresésére. A képek és a leírások a valóságot mutatják be, szépítés nélkül. Sajnos, ma még az a helyzet a Kárpát-medence minden országában, hogy nagyon sok értékes emlék gondozatlan és pusztul. De még a romladozó építmények is lehetnek vonzó úti célok, hiszen a táji szépségek és a romokhoz fűződő érdekes történetek némileg kárpótolhatják a szomorú tapasztalatokat. (...)" (a Szerző)

Fucskár Ágnes - Fucskár Ágnes - Fucskár József Attila - Fucskár József Attila - Aranyosszék, ​Marosszék és az Erdélyi-érchegység
Ma ​a szűkebb értelemben vett Székelyföld fogalmán Erdély délkeleti részén elterülő, székelyek által lakott vidéket értjük. A történelmi Székelyföld 1437-től 1876-ig öt széket - Udvarhelyszéket, Csíkszéket, Háromszéket, Marosszéket és Aranyosszéket - foglalta magába, melyből az első négy szorosan illeszkedett egymáshoz, csupán Aranyosszék különült el területileg Torda és Nagyenyed között. A székelység a szorosan vett Székelyföldnél jóval nagyobb területen szóródik szét. A szász Királyföld, a Barcaság (Brassó vidéke), Küküllő vármegye és az egykor Torda vármegyéhez tartozó Felső-Maros mente magyarsága szintén jórészt székely eredetű. Szerzőpárosunk, Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila Hargita című albumuk után most részletesen mutatja be a Székelyföldet és környékét az épített örökségen, a tájakon és az emberek mindennapi életén keresztül. E kötetük Aranyosszékről, Marosszékről és környékéről mesél.

Fucskár Ágnes - Fucskár József Attila - Háromszék ​és a Barcaság
Ma ​a szűkebb értelemben vett Székelyföld fogalmán az Erdély délkeleti részén elterülő, székelyek által lakott vidéket értjük. A történelmi Székelyföld 1437-től 1876-ig öt széket - Udvarhelyszék, Csíkszék, Háromszék, Marosszék és Aranyosszék - foglalta magába, melyből az első négy szorosan illeszkedett egymáshoz, csupán Aranyosszék különült el területileg Torda és Nagyenyed között. A székelység a szorosan vett Székelyföldnél jóval nagyobb területen szóródik szét. A szász Királyföld, a Barcaság (Brassó vidéke), Küküllő vármegye és az egykor Torda vármegyéhez tartozó Felső-Maros mente magyarsága szintén jórészt székely eredetű. Szerzőpárosunk, Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila Hargita című albumuk után most részletesen mutatja be Székelyföldet és környékét az épített örökségen, a tájakon és az emberek mindennapi életén keresztül. E kötetük Háromszékről és a Barcaságról próbál minél teljesebb képet adni.

Váradi Péter Pál - Lőwey Lilla - Erdély ​- Kárpátok koronája - Déli Kárpátok - Ősvárak 1.
A ​Déli- és a Keleti-Kárpátok gerincén, az egykori "ezeréves határainkon" fellelhető ősvárak földrajzi és történelmi szépségeit, érdekességeit mutatjuk be az új sorozat 1-4. kötetében. Az első honismereti fotóalbum az Al-Duna és a Cserna folyó által határolt Aldunai-hegyvidékkel kezdődik. Ezt követi a Csernai-havasok, a Godján hegység, a Retyezát, a Páring hegység, a Petrozsényi-medence, a Kudzsiri-havasok (Surján), a Hátszegi-medence és a Kenyérmező földrajzi-történelmi bemutatása. A táj képét kelet felé a Sebes folyó völgye és a 2228 méter magas Páring-hágó zárja a Déli-Kárpátokat átszelő Transzalpin részeként. A Déli-Kárpátok nyugati területeit: a Kárpátok koronájának csodálatos világát, a Székelyföld koronájaként fellelhető székely ősvárak megjelölésével mutatjuk be. Jelezni kívánjuk a környék megannyi természeti csodáját, a Kárpát-medencét ölelő csúcsokon megbúvó nemzeti értékeinket, valamint a ma már csupán szórványban élő magyarság életét és múltját.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (208)

Anna Maria Sigmund - A ​szexuális élet nem magánügy
"A ​szexuális élet nem magánügy", hirdette Hitler. A németek intimszférájában is diktálni akart a "homo germanicus" szaporítása céljából. Ezeréves birodalom vágyálma lebegett előtte, szép, ép, dolgos, a nemzetiszocialista erkölcs díszére váló árja németek hazája. A hatalomátvétel után a rezsim megannyi intézkedést hozott a kívánt cél érdekében: szorgalmazták a korai házasságot, betiltották az óvszer használatát, halálbüntetéssel fenyegették meg a magzatelhajtó árja nőket. Az új rend nem győzte ostorozni a "degenerált" Weimari Köztársaságot. A nyárspolgári prüdéria ugyanúgy szálka volt a szemükben, mint a kommunista "feslettség". A zsidókat, cigányokat, a fogyatékkal élőket, a homoszexuálisokat és a rendszert bírálókat "népellenes"-nek, megsemmisítendőnek deklarálták. S úgy tervezték, hogy a "végső győzelem" után bevezetik a többnejűség intézményét. A rettentő ideált a háború valósága szertefoszlatta: a harsogó propaganda a német nők szülési kedvét nem növelte, csupán eltussolta a rezsim család- és nőpolitikájának kudarcát. Anna Maria Sigmund a nácizmus női arcának kiváló ismerője: ez a kötete is elfogulatlanul és hitelesen feltárt sötét titkok tárháza. A fordítást szakmailag ellenőrizte Kalakán László.

M. Hrabovszky Júlia - Ami ​elmúlt
M. ​Hrabovszky Júlia - a lassan feledésbe merült írónő nem csupán azért érdekes emlékiratszerző, mert Márai Sándor nagy-nagynénje, hanem azért is, mert nyitott, fogékony asszony, aki hosszú élete során - a 19. század közepétől a 20. század közepéig - nagyon sok történelmi és társadalmi eseményt tapasztalt közelről s örökítette meg élményszerűen. (Ő még látta a magyar milleniumot , az 1900. évi párizsi világkiállítást, az első világháborút, a történelmi Magyarország felbomlását és számtalan más fordulatot a második világháború bezárásáig. Sorsa nagyon különböző helyzetekbe, sőt országokba sodorta: Budán és Kassán gyerekeskedett, bácskai és bánáti városokban bálozott, Bécsben és Herkulesfürdőn nevelősködött, éveket töltött Párizsban, fiatalasszonyként Bukarestbe költözött, és rengeteget utazott Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban. Élt szegényen és jómódúan, ünnepelt társasági kedvencként és keményen dolgozó, független értelmiségi nőként, boldog asszonyként és magányos özvegyként, rangos lapok külföldi tudósítójaként és az irodalomból „kikopott" szerény nyelvtanárnőként, de mindig megőrizte tartását, megmaradt „grande dame"-nak. Ahogy Márai írta: „Volt benne valami elpusztíthatatlan, valami elemien sugárzó, melyet később idő, nyomorúság, magány és csalódások sem tudtak meghamisítani. Zsülí néni igazi nő volt, a "fin de siécle" remekműve, ritka tünemény. Emlékiratai egy különleges személyiség vallomásai egy különleges korról.

Isaac Bashevis Singer - Szerelmes ​történet
Ha ​egyszer szemtanúk állitják, hogy Herman Border feleségét és két gyermekét a nácik agyonlőtték, nem az a legtermészetesebb, sőt legtisztességesebb, ha hősünk feleségül veszi anyja volt cselédjét, azt a lengyel parasztlányt, aki a maga és családja életét kockáztatta, hogy őt bújtassa, megmentse? Na és mi van akkor, ha egy szép napon arra eszmél, hogy egyszerre három hús-vér asszony törvényes férje? Sírni-nevetni, lehetetlen történet.

Alekszandr Szolzsenyicin - A ​Gulag szigetcsoport
E ​megrázó erejű dokumentumregény megjelenésekor még azokból is kétkedést váltott ki tényeivel, aki a veszélyt vállalva kézről kézre adták a hat részre szabdalt könyvet. Nemcsak a szovjet értelmiségnek a "brezsnyevcsinát" elítélő, a valósággal azonban csak félve szembesülő, közel sem szűk köre riadt vissza a sorokban rájuk tekintő tragédiáktól, de a nyugat-, és különösen a kelet-európai olvasók is. A Gulag azóta fogalommá vált. nem egyszerűen a személyi kultusz, a sztálinizmus, a brezsnyevi önkény elleni fellépés szükségességének a szimbolumává, hanem a XX. századi embertelenség jelképévé is. Szolzsenyicin könyve nem egyike a "lágerirodalom" nagyszámú visszaemlékezéseinek, hanem maga a kollektív emlékezet. Emlékezet a múltból és a jelenből, s a jelennél is inkább a jövőhöz szól. A regény hősei - a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva - létező - a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva - létező és létezett személyek, saját névvel. Az eseménysor sem írói absztrakció formálta valóság, hanem maga a valóság.

Chava Pressburger - Bátyám ​naplója
Peter ​Ginz 1928-ban született Prágában. Az apai ágon zsidó származású cseh kisfiút a nácik előbb a theresienstadti koncentrációs táborba hurcolták, majd tizenhat éves korában Auschwitzba, ahonnan nem tért vissza. Peter deportálása előtt két éven át, 1941-42-ben részletesen rögzítette a megszállt Prágában zajló élete eseményeit. Naplójának dokumentumértéke kétségtelenül vetekszik Anne Frank írásáéval, irodalmi párhuzamként pedig szerte Európában a hasonló korú narrátor által elbeszélt Sorstalanság című regényt említik a beszámolók. Bejegyzéseinek köszönhetően az utókor páratlanul érdekes bepillantást nyerhet egyfelől a prágai zsidók mindennapi életének eseményeibe, megaláztatásaiba a megszállt városban e falak nélküli gettóban másfelől abba, milyen hatást gyakorolt mindez a történteket olykor szikáran, olykor fanyar humorral rögzítő gyermekre. Peter kivételes képességű, rendkívül érdeklődő, a tudásra szomjas kisfiú volt: már az iskolában lapot szerkesztett, nyelveket tanult, kisgyerekkora óta rajzolt és festett, serdülőként pedig már linómetszeteket készített, és maga kötötte saját könyveit. Merthogy mindennél erősebb szenvedélye volt az írás; tragikusan rövid életében nyolc regényt és számtalan novellát írt. Életben maradt theresienstadti társainak elbeszéléséből egy bimbózó zseni képe bontakozik ki. A táborba kerülve hamar kitűnt társai közül. Nagyszerű rajzkészségének köszönhetően kivételezettként hozzáfért a raboktól elkobzott könyvekből kialakított könyvtárhoz, ahol szinte mindent elolvasott, térképeket rajzolt, angolt tanult, és saját szerkesztésű cseh eszperantó szótárán dolgozott. Mindezek mellett ő az egyik szellemi atyja a tábor kézzel írott, titkos rabújságjának, a történészek által igen sokra tartott Vedem-nek, melyet a barakkjában megismert fiúkkal hozott létre. Petert nem sokkal két évvel fiatalabb húga Theresienstadtba érkezése után Auschwitzba szállítják át, ahol azonnal gázkamrába küldik. Mindössze tizenhat évet élt. A naplónak sorra készül a fordítása a főbb európai nyelvekre, és biztosra vehető, hogy néhány éven belül a könyv éppoly alapvető tükre lesz a vészkorszak hétköznapjainak, mint Anne Frank naplója. Nem kétséges, hogy a magyar kiadással a kelet-közép-európai régió egyik kiemelkedően fontos kordokumentuma kerülhet a hazai olvasók kezébe.

Zsolt Ágnes - Éva ​lányom
Heyman ​Évát 1944-ben, Nagyváradon hurcolták előbb gettóba, majd Auschwitzba, ahol személyesen Mengele küldte a halálba. Tizenhárom éves volt. Titkos naplóját édesanyja találta meg, aki könyvvé formálta, és kiadta. Az olykor érezhető anyai beavatkozástól a napló még drámaibb, még megrázóbb lett, főként, mert tudjuk: a megjelenés után Éva édesanyja mély depresszióba esett, majd öngyilkos lett. A napló azóta megjelent angolul és héberül is. Magyarul 1948-ban jelent meg. 1948 óta most, 2011-ben adták ki először újra. Éva, aki körül napról napra esett szét megszokott világa, az utolsó pillanatig próbálta élni a kamaszlányok szokásos életét: szerelem, barátságok, család... Azután a napló 1944. május 30-adikán félbeszakad..." „- No, nézd csak – üvöltött Mengele –, még rühes is vagy, te béka! Mars fel az autóra! – Mengele sárga színűre festett teherautóval szállíttatta az emberanyagot krematóriumai számára. Évát, szemtanúk szerint, maga Mengele tuszkolta fel a halálautóra. Így végződött a tizenhárom éves Éva élete, éppen Lengyelországban, amitől 1941 óta félt.” „Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész körzetből csak én maradhatnék itt. Én egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csendőrtől, aki elvitte a lisztet tőlünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne öljenek meg, csak hagyjanak élni!”

Naomi Alderman - A ​rabbi meg a lánya
Ronit ​Krushka Londonból egészen Manhattanig menekült hithű zsidó neveltetése, a zárt és szigorú szabályok szerint élő ortodox közösség, és nem utolsósorban elismert és sokak által rajongva szeretett rabbi édesapja elől. Hat éve nem látták egymást, de a rabbi halálhírére a tékozló lány hazalátogat gyerekkora színhelyére. Csupán egy ember akad, aki miatt szívesen vállalja az utat; fiatalkori tiltott szerelme, Esti, aki azóta férjhez ment, látszólag megállapodott. A gyász ideje alatt ismét találkozik a két nő, és életük újra végzetesen összekuszálódik, mígnem a közösség vezetői, akik a rabbi utódlásával vannak elfoglalva, döntő lépésre szánják el magukat… Naomi Alderman első regénye vérbeli bestseller, egyben irodalmi siker is. A fiatal írónő egy londoni ortodox zsidó közösségben nőtt fel. Novelláit több neves lap publikálta, de az igazi áttörést A rabbi és a lánya hozta meg számára, amely kritikusai szerint lírai vallomás az egyén lázadásáról és a szerelem szabadságáról.

Pusztaszeri László - Álltam ​a hídon
A ​sorozat eddig megjelent 11 kötetében a két művészeti ág (színház és irodalom) képviselői publikálnak. "Gyermekkoromban ismerkedtem meg Karády Katalinnal. Sajnos, nem a valóságos, élő művésszel, hanem a felettünk valószínűtlen magasságban lebegő bálvánnyal. Így is mindennapos vendég volt szerény otthonunkban, mert a szüleim muzikális emberek lévén, gyakran énekelték a dalait, és melengető szeretettel emlegették a nevét. Különösen apám rajongott érte, ami anyámat kissé talán féltékennyé is tette, de ő is kedvelte, ezért elnézte apámnak ezt az ártatlan rajongását."


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (181)

Benkő Zoltán - Történelmi ​keresztutak
Benkő ​Zoltán könyve nagymértékben hozzájárul az elmúlt történelmi időszak igazabb megismeréséhez. A könyv tulajdonképpen emlékirat, amely azonban nem tekinti át szerzőjének teljes élettörténetét, csupán azokat az életszakaszokat, amelyek összeszövődtek a magyar történelem huszadik századi "vészkorszakaival", s ilyen módon ad igen gazdag és árnyalt képet a második világháborús évekről, az 1944-es nemzeti ellenállásról, s nyilas uralomról, az 1945-ös történelmi fordulatról, a szovjet katonai megszállás kezdeteiről, a többpártrendszerű demokrácia kialakulásáról és megszűnéséről, a Rákosi-féle diktatúra berendezkedéséről, a hírhedt recski kényszermunkatáborról, a szabadulásról, az ötvenhatos forradalomról, majd a szerző meneküléséről és a Szabad Európa Rádió müncheni szerkesztőségében szerzett, kedvezőnek aligha mondható tapasztalatairól. Benkő Zoltán személyes történelmi és politikai tapasztalat birtokában írta meg munkáját. Történelmi adatai és folyamatrajzai mindig hitelesek, az apró "filológiai" jellegű részletekre is figyel.

Wass Albert - Se ​szentek, se hősök
"Kezdjük ​mindjárt a legelején: Sylva-Nikus János a nevem. Egy hegyek-dombok közt megbúvó kis faluban születtem és nőttem fel. Szülőhazámról bizonyára sosem hallottatok. Nevezzük Erdőországnak, azaz a Kárpátok erdős országának. Ha mégis hallottatok erről az országról, az nagy valószínűséggel egy bizonyos irodalmi alakkal, név szerint Drakula gróffal kapcsolatban történt, aki persze soha nem létezett a valóságban. El kell fogadnunk a tényt, hogy a képzelet szülöttei gyakran valóságosabbnak tűnnek a hús-vér embereknél, amikor az ember a világ távoli vidékeiről olvas. Szülőföldem már sok éve kommunista iga alatt nyög. Az orosz elnyomók helyét átvették a helyi kommunisták. Egyfajta politikai mostohagyerek, melyet ide-oda taszigálnak, egyik nap ennek a királynak ajándékozzák, másnap meg amannak. De ne féljetek, ez a könyv nem a politikáról szól. Emberekről fogok mesélni nektek. Azokról az emberekről, akik nem is olyan régen az én hegyeim közt éltek, és egyszerű emberek voltak, se többek, se kevesebbek..."

Várdy-Huszár Ágnes - Mimi
A ​regény egy fiatal magyar bárónő hősi küzdelmeit rajzolja meg a korabeli süllyedő világban. Galánffy Mimi, a kor felfogásával szemben, mély barátságot köt a szergényparaszti sorban élő Marival és a zsidó származású Eszterrel. Később, családja ellenzését és osztálya szokásait félretéve, feleségül megy a társadalmilag alatta lévő Péterhez. 1944-ben, a holocaust borzalmai között bátor küzdelmet vív a kiirtással fenyegetett magyar zsidóságért. Társadalmi osztályának romjai közül a nyugati hontalanságban keres menekülést.

Forró Tamás - Havas Henrik - A ​láger
Nagyon ​sokáig az alig bocsánatos bűnök közé tartozott. Később nem illett beszélni róla, ma pedig mint "jogellenes külföldi tartózkodásról" riportok és nyilatkozatok hangoznak el, illetve látnak napvilágot a magyar sajtóban, rádióban és televízióban. A disszidálás: egy darabka magyar történelem. 1979-ig büntetendő cselekmény volt, bíróságaink évente több száz személy ellen hoztak távollétében elmarasztaló ítéletet; némiképp a hazaárulással is társult ez a magatartásforma, még akkor is, ha nem politikai indítékok húzódtak meg mögötte, hiszen az 1970-es évek büntetőjogi gyakorlatából mindinkább kiviláglott, hogy ezeket a cselekményeket túlnyomó részben nem politikai okok váltják ki. Kalandvágy és meggondolatlanság éppúgy indítéka lehet a disszidálásnak, mint egzisztenciális okok vagy a szakmai érvényesülés igénye, s csak a legritkább esetben politikai ellenzékiség. Éppen ezért a büntetőjog - hacsak valaki kirívóan meg nem sérti a Magyar Népköztársaság érdekeit - ma már nem foglalkozik vele. De mi van azokkal, akik nekivágtak a Nagy Ismeretlennek, többnyire nyelvtudás nélkül, némelyek mindössze annyi tájékozottsággal, amennyit néhány amerikai filmből "elsajátítottak", és most egy lágerben várják a megváltó befogadási nyilatkozatot? Mi lesz velük? A sorsok, különféle életutak és történetek szövevényén át újkori történetünk egyik sajátos "dante bugyrába" pillanthatunk bele. A láger - riportkönyv. A két kitűnő rádiós újságíró 1988. márciusi ausztriai és magyarországi tapasztalatainak gyűjteménye. Könyvünket olvashatjuk okulásul, és olvashatjuk mint egy kalandregényt.

Bokor Péter - Végjáték ​a Duna mentén
A ​filmrendező szerző "Századunk" sorozatát mindig nagy érdeklődés fogadja, s különösen nagy figyelem kíséri a közeli múltról szóló részeket. Pedig egy filmbe nem is fér bele minden érdekes, izgalmas mondanivaló. Interjúkötetében Bokor Péter azokat a találkozásait írja meg, amikre filmkészítés közben került sor itthon és külföldön, anyagot gyűjtve és megszólaltatva olyan embereket, akik felelős posztokon álltak a második világháborút megelőző években s a háború alatt. A nácizmus Magyarországra küldött, különböző rangú képviselői képezik az interjúalanyok egyik csoportját (Veesenmayer, Höttl, Trenker, Novak). Egykori magyar tábornokok és kisebb rendfokozatú katonatisztek a másikat (Lengyel Béla, Hardy Kálmán, Aggteleky Béla, Utassy Loránd, Szent-Miklósy István és mások). "Középvonalba" tartozó egykori állami hivatalnokok a harmadikat (közülük rendkívül izgalmasan szólt a múltról Mester Miklós). Megszólal a budapesti Pápai Nunciatúra egykori titkára, aki ma érsek a Vatikánban. Ugyanarról beszélnek, s mind más-más oldalról világítja meg azt a kérdést: mi történt, hogyan és legfőképpen miért a tragikus 1944-es esztendőben

Mihail Bulgakov - A ​fehér gárda
Az ​író első regényével, A fehér gárdával indítjuk útjára hatkötetes Bulgakov-sorozatunkat. A regény 1922-24 között íródott, cselekménye a Városban, azaz Kijevben játszódik, 1918 végén és 1919 elején, a polgárháború legkritikusabb időszakában. A városban a németek, a hetman egyégei, a fehér tiszti osztagok, Szimon Petljura szabadcsapatai, majd a bolsevikok küzdenek a hatalomért. Tombol az erőszak, fosztogatnak, progromokat rendeznek, teljes a káosz. Ebben a káoszban próbálják megőrizni a polgári életformát, a tiszti becsületüket, a kultúrát a Turbin család tagjai, akik szüleiket már elveszítették. Mind a három testvér, Jelena, Alekszej és Nyikolka, valamint barátaik és hozzátartozóik is válaszút előtt állnak. Magánéletük viszonylagos békéje és monarchista meggyőződésük képviselete között kellene választaniuk. A történelem azonban arra kényszeríti őket, hogy beismerjék erőtlenségüket, s rájöjjenek arra, hogy immár nem lehetnek cselekvő részesei a zavaros időknek, a szabad választás jogáról végleg le kell mondaniuk. A fehér gárda fő motívuma az Apokalipszissel kapcsolatos, így Bulgakov regénye is egyike azon, közvetlenül a forradalom után íródott műveknek, melyek a bekövetkező új korszakot mint apokaliptikus kataklizmák sorozatát értékelik. A démonikus elem, amely az író fő művében, A Mester és Margaritában központi helyet foglal el, szintén megtalálható ebben a regényben. Itt a rossz a történelemben rejtőzik, megtestesítője Petljura, a zavar fő kiváltó oka, az esztelen, szörnyű, nacionalista lázadás vezetője, akiről legendák terjednek, A regény végére kiderül, hogy Petljura egyáltan nem mítosz, hanem a véres valóság, holttestek sora bizonyítja létét. Bulgakov 1925-ben megírta a regény színpadi változatát is, melynek bemutatójára A Turbin család napjai címen 1926 októberében került sor a Művész Színházban. A fehér gárda 1960-80-as években készült orosz kiadásaiból - a magyar fordítás az 1966-os orosz verzió alapján készült - több, az uralkodó ideológia számára kínos bekezdést kihagytak. Ezeket a bekezdéseket helyreállítottuk, s ugyancsak közöljük a mű zárófejezetét, melyet az író 1925-ben adott át közlésre, s amely Oroszországban csak 1988-ban, a Novij mir folyóiratban jelent meg.

Szántó Gábor - Mundérban ​mindhalálig
Huszonkét ​rendőrt öltek meg az elmúlt fél évszázadban. Történetük mindmáig nem volt publikus,s ha mégis, messze nem az igazságot írták meg a napilapok. A dokumentumriportok nem csak a hiteles tényekkel ismertetik meg az olvasót, a szerző arra a kérdésre is választ keres: kik a hősök, s becsüljük-e hőseinket.

Vécsey Olivér - A ​Horthy-család története
Vitéz ​nagybányai Horthy Miklós a XX. századi magyar történelem legfontosabb alakja, személyének megítélése mégis szélsőséges nevének említése gyakorta szül indulatokat. A tengerésztisztből lett államférfi élettörténete a görög drámákkal vetekszik: világraszóló győzelmek és megrendítő erejű tragédiák, pompás sikerek és szörnyű kudarcok tagolják. Az első világháborúban ádáz tengeri ütközeteket vezetett, melyekből mindig győztesként került ki, mégis kapitulálni kényszerült az ellenség előtt. A két háború közötti időszakban megkísérelte kivívni a trianoni diktátum békés revízióját, de a történelem pusztító viharaitól nem tudta megkímélni az országot. sokáig dacolt a náci Németországgal, de kormányzói tisztségéből erőszakkal eltávolították, becsületét megtépázták. Miként a nemzetet, családját sem tudta megoltalmazni a tragikus veszteségektől: idősebbik fia a keleti frontos halt hősi halált, ifjabbik fiát pedig elrabolták, és haláltáborba deportálták a nácik. Egyaránt megszenvedte a német és az amerikai hadifogságot, majd hozzátartozóival együtt emigrálni kényszerült; s bár idős korára már nem maradt más vágya, mint hazatérni szeretett szülőhazájába, de soha többé nem léphetet magyar földre, és a világ átellenes szegletében hunyta le szemét.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (27)

Benkő Zoltán - Történelmi ​keresztutak
Benkő ​Zoltán könyve nagymértékben hozzájárul az elmúlt történelmi időszak igazabb megismeréséhez. A könyv tulajdonképpen emlékirat, amely azonban nem tekinti át szerzőjének teljes élettörténetét, csupán azokat az életszakaszokat, amelyek összeszövődtek a magyar történelem huszadik századi "vészkorszakaival", s ilyen módon ad igen gazdag és árnyalt képet a második világháborús évekről, az 1944-es nemzeti ellenállásról, s nyilas uralomról, az 1945-ös történelmi fordulatról, a szovjet katonai megszállás kezdeteiről, a többpártrendszerű demokrácia kialakulásáról és megszűnéséről, a Rákosi-féle diktatúra berendezkedéséről, a hírhedt recski kényszermunkatáborról, a szabadulásról, az ötvenhatos forradalomról, majd a szerző meneküléséről és a Szabad Európa Rádió müncheni szerkesztőségében szerzett, kedvezőnek aligha mondható tapasztalatairól. Benkő Zoltán személyes történelmi és politikai tapasztalat birtokában írta meg munkáját. Történelmi adatai és folyamatrajzai mindig hitelesek, az apró "filológiai" jellegű részletekre is figyel.

Wass Albert - Se ​szentek, se hősök
"Kezdjük ​mindjárt a legelején: Sylva-Nikus János a nevem. Egy hegyek-dombok közt megbúvó kis faluban születtem és nőttem fel. Szülőhazámról bizonyára sosem hallottatok. Nevezzük Erdőországnak, azaz a Kárpátok erdős országának. Ha mégis hallottatok erről az országról, az nagy valószínűséggel egy bizonyos irodalmi alakkal, név szerint Drakula gróffal kapcsolatban történt, aki persze soha nem létezett a valóságban. El kell fogadnunk a tényt, hogy a képzelet szülöttei gyakran valóságosabbnak tűnnek a hús-vér embereknél, amikor az ember a világ távoli vidékeiről olvas. Szülőföldem már sok éve kommunista iga alatt nyög. Az orosz elnyomók helyét átvették a helyi kommunisták. Egyfajta politikai mostohagyerek, melyet ide-oda taszigálnak, egyik nap ennek a királynak ajándékozzák, másnap meg amannak. De ne féljetek, ez a könyv nem a politikáról szól. Emberekről fogok mesélni nektek. Azokról az emberekről, akik nem is olyan régen az én hegyeim közt éltek, és egyszerű emberek voltak, se többek, se kevesebbek..."

Técsi Zoltán - Illyés Csaba - Igéző ​Erdély
"Előző ​albumunkat "Örök Erdély" címmel bocsátottuk útjára. Hiszen talán ez a jelző, amiben egyesül minden e vidékkel kapcsolatos érzésünk, élményünk. És előrebocsátjuk, most sem a mulandót, pláne pillanat szültét mutatjuk be az ottani valóságból, hanem a hagyományost, a hamisítatlant, a hajdanit. Mindazt, ami meg tudott maradni a múltból, ami átvészelte a kegyetlen századokat. (...)" (Técsi Zoltán)

Engel Edit - A ​bécsi tolmács
Engel ​Edit írói álnév. A szerző Kolozsvárott diplomázott a Babes-Bolyai Egyetem angol-német szakán. A nyolcvanas évek végéig anyolnyelv- és irodalomtanárként dolgozott szülővárosában, Nagyváradon. Húsz éve él Bécsben, ahol hatnyelvű hatósági tolmácsként dolgozik. A bécsi tolmács című első regénye személyes tapasztalatok feldolgozása, amely betekintést nyújt a Fertő tói határnyitás után emigráció földrajzi központjává vált Bécs hétköznapjaiba. A különböző országokból felkerekedett vándorok közül sokan fennakadnak a bécsi rendőrség hálóján. A szerencselovagtól a kábítószercsempészig, a tolvajtól a megtévedt szabálysértőig, gyilkostól a könnyűvérű lányokig, a striciktől a hitelkártyacsalókig, mind olyan letartóztatottak, akikkel a bécsi hatóság csak tolmács révén tud szót érteni. Engel Edit egyike ezeknek a tolmácsoknak, amellett értelmiségi nő, szerető anya, erdélyi magyar menekült és újdonsült osztrák polgár. A történelem viharától elsodort (magyar, román, moldáv, orosz és afrikai, ázsiai) emberi sorsokra való reflektálás közben a háttérben óhatatlanul a magánéletének is tanúi vagyunk. Házassága tönkremegy, két gyermeke - zseniálisan okos lánya és a szeretetével adakozó Down-kóros fia - fokozottan igényli az anyai törődést az új hazában.

Várdy-Huszár Ágnes - Mimi
A ​regény egy fiatal magyar bárónő hősi küzdelmeit rajzolja meg a korabeli süllyedő világban. Galánffy Mimi, a kor felfogásával szemben, mély barátságot köt a szergényparaszti sorban élő Marival és a zsidó származású Eszterrel. Később, családja ellenzését és osztálya szokásait félretéve, feleségül megy a társadalmilag alatta lévő Péterhez. 1944-ben, a holocaust borzalmai között bátor küzdelmet vív a kiirtással fenyegetett magyar zsidóságért. Társadalmi osztályának romjai közül a nyugati hontalanságban keres menekülést.

Megtagadva-cimterv-9-page-001
elérhető
59

Kováts Judit - Megtagadva
_„A ​múlttól nem lehet szabadulni. Szembe kell vele nézni.”_ A történet 1942-ben kezdődik. A kamasz Somlyói Anna és barátnői nem a háborúval vannak elfoglalva, hanem inkább a szerelemmel. Eleinte Horthy Miklós fiába, a fiatal és fess repülőtisztbe szerelmesek, fényképét titokban maguknál hordják. Ám a plátói rajongás után az utolsó gimnáziumi évek meghozzák Anna számára az igaz szerelmet egy gyerekkortól ismerős fiú, András személyében. Sajnos azonban ez a szerelem beteljesületlen marad, mivel a közelgő háború elszakítja őket egymástól. A front közeledtével az emberek egyre több időt töltenek a földalatti búvóhelyeken, a lányokat a családok minden létező trükkel igyekeznek elrejteni a szovjet katonák elől: Anna hosszú hetekig megússza, ám egy napon mégis elkapják, attól fogva rendszeresen, szinte naponta megerőszakolják. Később pedig elviszik ,,jóvátételi munkára" is, ahonnan hetek múlva sikerül megszöknie. Kováts Judit az ,,oral history" elkötelezett művelőjeként hosszú éveken keresztül készített interjúkat szemtanúkkal a háborúról, a frontról, az orosz megszállásról, majd a kuláküldözésekről, a kollektivizálásról. A huszonhárom személlyel készített, közel száz órás anyag egyik fontos forrása lett a regénynek, melynek témája a második világháború, narrátora pedig egy nyolcvanöt éves asszony, aki '44-ben érettségi előtt álló diáklányként élte át az eseményeket. Az írás az ő kettétört életén keresztül mutatja meg a háborút úgy, ahogy a levéltári forrásokból és történelemkönyvekből sohasem ismerhetjük meg. Somlyói Anna fiktív személy, azonban minden, amit elmond megtörtént, igaz esemény. A dokumentarista látásmód minimalista stílust eredményez, Kováts csak láttatja az eseményeket, mintegy elénk tárja a valóságot, a tanulságokat nekünk kell levonnunk. A tények makacs dolgok: az események kommentárok nélkül követik egymást, a tettek beszélnek az elvek helyett. Mindenki a végsőkig redukált létben igyekszik életben maradni, vagy épp egy aprócska előnyt kicsikarni magának, amely lehet, hogy éppen az életet jelenti. A múlttal való szigorú szembenézésre sarkall ez a könyv, és bár olvasmányként is izgalmas, érdekfeszítő alkotás, jelentősége túlmutat az irodalmon.

Deborah Rodriguez - A ​kabuli szépségszalon
2001-ben ​Deborah Rodriguez Afganisztánba utazott egy segélyszervezet egyedüli fodrászaként, a helyi diplomata feleségek nagy örömére. Hamar megszerettette magát a kabuli nőkkel, és páratlan ötlete támadt, hogyan tudna segíteni a sokszor szolgasorban vergődő "nővérein", akiket a férfi uralta afgán társadalom kivetett magából. A leghíresebb szépségipari cégek adományaiból létrehozta a Kabul Szépségiskolát, ahová a fiatal lányokat vett fel, hogy megtanítsa őket a festés, melírozás, sminkelés mikéntjére és valódi foglalkozást adjon a kezükbe. A lelkes tanítványok könnyen kiöntötték szívüket Debbie-nek, aki életre szóló barátokat szerzett: a menyasszonyt, aki a nászéjszakáján szüzességet "hazudott", a tizenkét éves kislányt, akit a család adósság fejében adott el, vagy a tálib feleséget, aki a verések ellenére is folytatta a tanulást. Debbie is erőt merített e nők példájából, hogy elhagyja bántalmazó férjét, és újrakezdje életét egy afgán férfi második feleségeként, a szépítés, a barátság és a szabadság nevében.

Thaler Tamás - Szőnyi Attila - Délvidék
Az ​egykori Jugoszlávia nyugati fele - a horvát tengerpart, a boszniai hegyek és a Száva-menti síkság, azaz a Fiumétól a Vaskapuig terjedő vidék - nem más, mint az Árpád-házi királyok álmainak földje, a középkori Magyar Királyság déli határvidéke. Kevés más olyan térsége van Európának, ahol ennyire változatosak lennének a természeti adottságok, ennyire nagy a nyelvi, vallási és kulturális sokszínűség, a történelem is olyan, mint az álomkép ébredés után. Az álmunkban lényeges mozzanatok töredékes képei már nem adják vissza az álom teljességét, annak esszenciáját azonban tartalmazzák.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók