Ajax-loader

N. András (Bp.)

Rate_positive 185 Rate_neutral 4 Rate_negative 1

2320 napja velünk van 1 napja láttuk utoljára

Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Santa_300 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-early_bird Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.


Ronald J. Comer - A ​lélek betegségei
A ​magyar nyelven hozzáférhető irodalomban számos szak- és ismeretterjesztő munka foglalkozik az egyes lelki betegségekkel, eddig azonban nem jelent meg a patológiás lelki betegségek teljes körét együttesen tárgyaló és összefoglaló mű. Ronald J. Comer enciklopédikus igényű vállalkozása óriási ismeretanyaggal, világos, közérthető megfogalmazásban a lehető legteljesebben foglalja össze a pszichopatológia témáját. A történeti áttekintés és az alapfogalmak tisztázása után érvek és ellenérvek tárgyilagos felsorakoztatásával mutatja be a fontosabb terápiás megközelítéseket, és ismerteti a betegségmodelleket. Nagy erénye, hogy az életszakaszokat nem tekinti statikus állapotnak, így a felnőttkor betegségei mellett megkülönböztetett figyelmet szentel a fiatalokat érintő problémáknak éppúgy, mint az időskor lelki gondjainak, betegségeinek. A tankönyv rengeteg illusztrációt, esettanulmányt, terjedelmes bibliográfiát és kislexikont is tartalmaz. A pszichológia szakosok alaptankönyve elsősorban, ám a szociális munkások, a gyógypedagógusok képzésében, a mentálhigiénés szakemberek posztgraduális képzésében és továbbképzésében is nélkülözhetetlen, egyúttal fontos kézikönyv pedagógusok, ifjúság- és családvédők számára is.

Karl Ove Knausgård - Halál
A ​kortárs világirodalom egyik legizgalmasabb és legeredetibb vállalkozása a norvég író, Karl Ove Knausgård hatkötetes regényfolyama a Harcom. Piaci siker: hazájában közel félmillió példányt adtak el belőle és világtrend: huszonkét nyelvre fordították le eddig. Megjelenése mindenhol beszédtéma és szenzáció lett. A Halál ennek a különleges önéletrajzi sorozatnak az első könyve. Knausgård negyvenévesen kezdte el lenyűgöző munkáját: megírni egy élet történetét egyszerűen és titokzatosan, belátva hogy életünk küzdelme mindig más életekhez kapcsolódik; vagy éppen az első kötet fő motívumához a halálhoz. A szerző saját gyermekkorát és apja életét írja meg annak halálán keresztül. Leszámol vele és elszámol magával, részletesen taglalva a gyarló apa és a tékozló fiú közötti konfliktusokat. A Halál önéletrajz és regény, filozófiai kísérlet és irodalmi botrány. Valaki más életéről olvasva saját létezésünk titkaira és tabuira pillantunk rá. A Harcom nem csupán feszegeti a műfaj határait, új területeket fedez fel az irodalom és az olvasók számára. A sorozat további darabjaiban a szerelem, a játék, az élet és az álom témáján keresztül olvashatjuk tovább egy ember lehetséges-lehetetlen életét, harcát.

Karl Ove Knausgård - Játék
Monumentális ​életrajzi sorozatának harmadik részében a gyerekkorába kalauzol Karl Ove Knausgard. Ezúttal nem a felnőtt szerző tekint vissza fiatalabb énjére, hanem a kisgyerek meséli el, hogyan bukdácsolta végig a gyerek- és kamaszlét fájdalmas, felejthetetlen és kikerülhetetlen állomásait, testieket és lelkieket egyaránt. Családja a hatvanas évek legvégén költözött Oslóból Tromoyára, a könnyek, a szerelmek és az első traumák szigetére. A Játék megrázó krónikája annak, hogy milyen, ha egy családot nem a szeretet, hanem a félelem irányít. Központi figurája a Halálban megismert zsarnoki apa, akivel Knausgard végigbújócskázza az egész gyerekkorát, ám bárhová is rejtőzzön előle a házban vagy a szigeten, a férfi haragja mindenhol megtalálja.

Karl Ove Knausgård - Szerelem
Hogyan ​lehet alkotni a családi boldogság mellett, amikor a mindennapokat a babakocsizások és a szülői értekezletek tagolják? Knausgard most is a problémák mélyére néz: mit jelenthet a férfiszerep napjainkban? Mi az erő, és mi a gyengédség? Miképpen viszonyul egymáshoz a szabadság és a boldogság? A Szerelem lapjain folytatódik Karl Ove Knausgard küzdelmekkel teli életének története. Az önéletrajzi regényben az elvált író Stockholmba költözik, és kénytelen egyszerre folytatni és újrakezdeni az életét. Itt találkozik második feleségével, leendő gyermekei anyjával. A norvég író hatkötetes regényfolyamának darabjai nem egyenes folytatások, inkább folyamatos újrakezdések és bejárások. Nyitások a létezés újabb és újabb feltáruló zárványai felé. Bárhol kezdjük is olvasni, egy ponton a saját életünkre tudunk rápillantani.

Zeidler Miklós - A ​magyar irredenta kultusz a két világháború között
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zeidler Miklós - Sportterek
Mi ​is a sport voltaképpen? Ma azt mondhatnánk: a játék, a szórakozás és egyre inkább az önkifejezés egyik módja, a higiéné és a személyiségfejlesztés eszköze, sokaknak hivatás, az emberek közötti versengés többnyire békés formája, látványosság, no meg persze óriási üzlet és olykor politika. A kötet Budapest régi és új sportlétesítményeit, sportmozgalmait mutatja be a XIX. század második felétől napjainkig.

Zeidler Miklós - A ​labdaháztól a Népstadionig
A ​gazdag képanyaggal illusztrált kötetben szereplő írások a magyarországi modern sport előtörténetének és polgári időszakának a 18. század közepétől a 20. század közepéig tartó, mintegy kétszáz éves időszakát fogják át.

Zeidler Miklós - A ​magyar békeküldöttség naplója
"... ​tehetetlenül ültünk a Château de Madridban, vagy sétáltunk a Bois de Boulogne-ban (hogy ezt szabadon tehettük, még különös kegy volt), Párizsba detektív kíséretében benézhettünk, kirakatokat bámulhattunk, sőt pénzünket is ott hagyhattuk bevásárlásokban, de arra, hogy érveinket összemérjük ellenfeleink érveivel, hogy állításaikra reápiríthassunk, tetteiket reájuk olvashassuk, soha alkalom nekünk nem adatott. [...] És mégis: az az idő, amelyet ilyen lelki kínok közt töltöttünk el, kedves emléket is hagyott bennünk - gondolom, mindnyájunkban - annak a jelenségnek révén, amely azt tűrhetővé tette, sőt időnként kellemessé, lélekemelővé. Mert csoda történt ott Neuilly-ben, szeretetre méltó csoda, melyet vajha tudnánk itt nagyobb méretekben megismételni: együtt volt vagy hatvan magyar ember, és nem volt sem pártoskodás, sem veszekedés, sem versengés, sem gyűlölködés, sem intrika, sem érvényesülési tülekedés, hanem a legteljesebb harmóniában, a szent cél iránt való önzetlen odaadásban, kölcsönös szeretetben és megbecsülésben, fegyelmezetten végezte ennek a társaságnak minden tagja a reá bízott munkát..." [Apponyi Albert]

Lady_20l
elérhető
11

Romain Gary - Lady ​L.
Lady ​L., az előkelő angol arisztokrata hölgy, ódon kastélya csodálatos termeiben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A díszes családi összejövetelt váratlan esemény zavarja meg: közlik a bájos és akaratos francia származású Lady L.-lel, hogy ötezer holdas parkja szélén álló kerti házát le kell bontani, mert az állam kisajátítja ezt a területet. Lady L. felháborodva tiltakozik ellene, majd karon fogja hűséges rajongóját, a híres "Koszorús Költőt", és lassan sétálgatva a házacska felé, bevallja neki ellenkezése okait és rugóit. A vallomás - az egykori párizsi kurtizán izgalmas és váratlan fordulatokban bővelkedő élettörténete - nemcsak az angol királyi ház "Koszorús Költőjét" döbbenti meg, hanem az egész álszenteskedő és erkölcseire oly büszke, sznob angol uralkodóosztályt. A haladó szellemű Goncourt-díjas író finoman kötekedő, kritikusan csipkelődő regényéből film készült Sophia Loren főszereplésével.

Émile Ajar (Romain Gary) - Salamon ​király szorong
,,A ​dolgok jó oldalát érdemes nézni, Cora kisasszony, igaz, nem mindig lehet tudni, hogy melyik a jó oldal. Nem nagyon feltűnő." A címadó nem Dávid és Betsabé bölcs fia, hanem a párizsi illetőségű, nyolcvanöt éves Salomon Rubinstein, visszavonult nadrágkirály, aki a konfekcióiparban szerzett vagyonából ajándékküldő és lelkisegély-szolgálatot finanszíroz, sőt álmatlan éjszakáin maga is odaül a telefonhoz, enyhíteni halálfélelmét, illetve tagadni annak elkerülhetetlenségét. Ez a Salamon király rokon lélekre talál Jeanban, a huszonöt éves taxisofőrben, aki elkeseredett küzdelmet folytat a természet törvényei ellen, és egyáltalán, minden állatért és emberért, amelyet vagy akit kihalás vagy meghalás fenyeget. Veszélyeztetett egyed például Madame Cora Lamenaire, az egykor szebb napokat látott, hatvanöt éves sanzonénekesnő, aki a német megszállás alatt egy gestapós szépfiúra cserélte Rubinstein urat, és a hetvenes évekre már nagyon mélyre süllyedt, egészen egy söröző alagsoráig, vécésnéninek. Jean nem személyre szóló, hanem általános humanizmusból felkarolja, és táncolni, majd ágyba viszi Madame Corát, ami bizonyos megaláztatásokkal és igen áldozatos kompromisszumokkal jár, de végül minden jóra fordul...

René Goscinny - Morris - Lucky ​Luke - Jesse James
Lucky ​Luke a leghíresebb vadnyugati hős. Az árnyékánál is gyorsabb képregény-figura történetei évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendenek világszerte. A felnőttek és a gyerekek számára egyaránt élvezetes, fergeteges humorú történetek a vadnyugat hőskorában játszódnak. Lucky Luke nem csak fantasztikus céllövő tudományát, hanem eszét is használva harcol a gyengékért a kor banditái, rablói és hamiskártyásai ellen. A sorozat nyolcadik epizódjában Jesse James-szel, a hírhedt banditával ismerkedünk meg. Jesse és társai Nothing Gulchban ütik fel tanyájukat. A helyiek eleinte tartanak tőlük, de a banda tagjai mintapolgárként viselkednek. Eloszlanak a kezdeti aggályok, és az idegenek nagy népszerűségre tesznek szert. Azonban hamarosan fordul a kocka...

René Goscinny - Morris - Lucky ​Luke – Az apacsok szorosa
Ebben ​az epizódban Lucky Luke a mexikói határvidékre utazik, ahol az ír származású katonákból álló helyőrség szakadatlan harcot vív a közeli apacs törzs harcosaival. Hamarosan kiderül, hogy a viszály személyes okokra vezethető vissza, és Luke terve, hogy megteremtse békét csak úgy valósítható meg, ha közben régi családi ellentétek is megoldódnak.

René Goscinny - Asterix ​a római légióban
Obelix ​szerelmes lett! Szerencsétlenségére vonzalma tárgya, Faringa már jegyben jár, ráadásul vőlegényét akarata ellenére besorozták Julius Caesar hadseregébe. A nemeslelkű Obelix bánata dacára megfogadja, hogy kiszabadítja és hazahozza Tragicomixot, és természetesen Asterix is vele tart. Miután kiderítették, hogy a fiatalember már behajózott Afrikába, hőseink úgy látják, nincs más megoldás, nekik is be kell állniuk a római légióba, hogy rátaláljanak.

Covers_380960
Törvény, ​jog, igazság Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Törvény, ​jog, igazság
Kötetünkben ​Széll hosszú és sokoldalú közéleti pályafutásának minden fontos elemét feldolgozták történész szerzőink. A tudományos pontossággal megírt tanulmányok nem csupán Széll életének legismertebb korszakaival foglalkoznak. Az államháztartást stabilizáló pénzügyminiszter és az ellenzékkel békés viszonyt kialakító miniszterelnök mellett megismerhetjük a bankárt, a korszerűen gazdálkodó földbirtokost vagy a pályája csúcsán már túljutott, tekintélyes veterán államférfit is. Aki tehát arra kíváncsi, ki volt, és mit tett Széll Kálmán, kötetünkben találhatja meg a ma elérhető legalaposabb válaszokat.

Hatos Pál - Szabadkőművesből ​református püspök
Ravasz ​László (1882-1975) a láthatatlan református pantheon egyik legfontosabb alakja. A 20. századi református egyház Erdélyből jött karizmatikus püspöke, lenyűgöző szónok és író, a modern magyar protestantizmus nagy hatású közéleti személyisége. Ugyanakkor egyike a két világháború közötti zsidóellenesség ideológiai megalapozóinak. A róla szóló emlékezések vagy a szenvedélyes dicsőítés, vagy a vádirat műfaját követik. Akárcsak katolikus kortársai, Prohászka Ottokár vagy Mindszenty József esetében. A Horthy-rendszerhez ezer szállal kötődő egyházi vezető vagy karizmatikus püspök, rendkívüli szellemi tekintély vagy az egyházi antiszemitizmus egyik fő ideológusa, kivételes érzékenységű retorikus vagy az irodalmár jelmezébe bújt konzervatív erkölcscsősz? Az azonosuláshoz választani szükséges, a történeti megértés viszont kiteheti az ést is az ellentmondások közé. A magyar jobboldali hagyományt tárgyaló művek csak szórványosan említik Ravasz László nevét, pedig igen fontos formáló szereplője volt, mind politikai szerepvállalásával, mind termékeny írói életművével, és a vasárnapi ebéd előtt elhangzó beszédeivel egyaránt. Élete is tele van izgalmas tényekkel, valaha szabadkőműves volt, később Horthy Miklósért rajongott. Megszavazta a zsidótörvényeket, de 1944-ben aktívan közreműködött az embermentésben. Később pedig, az 56-os forradalom hatására, még a szocializmust is elfogadta volna a marxizmus és a szovjet elnyomás nélkül. Az izgalmas és ellentmondásos életmű áttekintése arra figyelmeztet, vallás és a politika összefüggései a 20. században is döntő hatással voltak a magyar társadalom fejlődésére. Ravasz László elsősorban egy hang. Rádióhallgatók százezreinek volt a magyar református egyház megszemélyesítője a két világháború közötti időszakban. Kicsit kenetes, de dallamos hang volt az övé, ugyanakkor tisztán és érthetően csengő. HATOS PÁL az a történész, aki nemcsak már-már divatjamúltan széles műveltségénél és kétségbevonhatatlan elemző tehetségénél fogva alkalmas az összetett ravaszi életpálya bemutatására, hanem azért is, mert mindezt olyan nyelven teszi, amelynek révén sokak számára válik áttekinthetővé a teljes életmű. Ablonczy Balázs

Hódosy Annamária - Biomozi
A ​könyv népszerű, többnyire hollywoodi filmek ökokritikai olvasatával ismerteti meg az érdeklődőket. A címben is szereplő terminus, az „öko­kritika”, a kultúrkritikai irány­zatoknak egy újabban előtérbe került, környezet­tudatos, természetközpontú válfajára vonatkozik. Olyan szemléletet kínál, amelynek megismerése és elsajátítása új fényben tüntetheti fel e többnyire nem sokra becsült alkotásokat. És talán hozzá­járulhat egy olyan gondol­ko­dás­mód kialakításához is, amely a TV vagy a számító­gép elől felkelve és a moziból való távozás után is a világ fenntarthatóbbá tételére ösztönzi a nézőket. „Az olyan fantáziák nélkül, mint amilyenek e könyv szerint a »biomoziban« öltenek testet, a ma embere pontosan úgy járhat, mint az a kisgyerek, akinek nem mesélnek: te­he­tet­le­nül magára marad szo­ron­­gásaival. A »bio­mozi« lehetővé teszi, hogy anél­kül dolgoz­zuk fel »ökológiai félelmeinket«, hogy eköz­ben szemtől szembe kellene kerülnünk azok­kal.”

Covers_151514
Megérett ​az idő Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Megérett ​az idő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Menyhért Anna - Elmondani ​az elmondhatatlant
Hogyan ​jelennek meg a személyes traumák egyes élettörténetekben, memoárokban? Hogyan beszélnek irodalmi művek egyéni és kollektív traumákról? Hogyan hatnak az olvasóra a traumákat feldolgozó szövegek? Milyen hatást gyakorolnak a társadalmi traumák az irodalmi és irodalomtudományos szövegekre? Felfedezhető-e a holokauszt, és magyar viszonylatban a Rákosi- és a Kádár-korszak traumatizáló hatása az irodalmi nyelvnek a XX. század második felében bekövetkező változásaiban? Hogyan válhatnak a traumák az irodalom segítségével a történelem részévé, immár tehát múlttá? Milyen viszonyban van egymással trauma és ideológia? Hogyan foglalkozik az irodalomtudomány traumákról szóló szövegekkel? Hogyan segítenek ebben a társtudományok (pszichológia, kulturális antropológia, újhistorizmus, feminista elméletek)? Mi a személyes olvasás? Trauma és irodalom kapcsolatáról van szó ebben a könyvben, arról, hogy az irodalmi szövegek hogyan hoznak létre traumatikus eseményekről történeteket: hogyan foglalják nyelvbe a törést.

Menyhért Anna - Egy ​olvasó alibije
A ​kötet 1998 és 2001 között írott tanulmányaim és kritikáim gyűjteménye. Megírásuk időszakában elsősorban szöveg és olvasó viszonyának körvonalazása, vagyis az olvasás mechanizmusainak feltérképezése foglalkoztatott. Az írások révén bontakozott ki és vált megfogalmazhatóvá az elgondolás, melynek értelmében az olvasást szövegbeli s olvasói "én"-ek nem feltétlenül egyetértésbe futó dialógusaként értelmezem. Nem(csak) szöveg és olvasó viszonyáról van szó, hanem "én"-konstrukciók kialakulásáról és együttműködéséről: hiszen a beszélgetéshez két vagy több személy, ill. személyként fellépő/felléptetett, vagyis irodalmi szövegekben az "én"-ben, ill. a "te"-ben megszemélyesített alak(zat)ok szükségesek. E konstrukciók létrejöttét a lírai szövegek "énjének" esetében Paul de Mant követve a szövegbeli beszélő arcának az olvasó általi megrajzolásaként, az "én"-nek való hangadásként értelmezem, az olvasói "én" esetében pedig a szövegben "előírt" (szintén az olvasás folyamatában megképződő) "engedelmes" olvasói szerepkör és a konkrét olvasó e szerepnek való (részleges vagy teljes) ellenállásaként értem; az ellenállást pedig az újabb és újabb olvasatok feltételének tekintem. E dialógus során az immár archoz és hanghoz jutott "felek" "beszélgetnek", mégpedig úgy, hogy ez a beszélgetés nem feltétlenül vezet az azonos értésben való feloldódáshoz, hanem, mint ahogy ez személyek között is történik, félreértésként, mellébeszélésként, vagy az irányításért folytatott küzdelemként, s az ehhez használt - figurációs műveletekben megmutatkozó - cselszövésként is felfogható. E beszélgetés során az olvasó az elképzelt beszélőnek valamiféle szándékot tulajdonít, főként arra nézve, hogy az milyen olvasói szerepet szán neki. Ezt az olvasó a szöveg retorikai, poétikai sajátosságai, utasításai, s az általa ismert műfaji hagyományok összjátékából bontja ki, s így kerül abba a helyzetbe, hogy eldöntheti, képes-e (akar-e) azonosulni ezzel a szereppel. Ha küzdelem is az így értelmezett olvasás, győztese, pontosabban, nyertese mégis inkább a mindenkori következő olvasó, aki ezáltal az értelmezések immár bővebb skáláját ismerheti meg, építheti be saját élettörténetébe, tapasztalatként ezen élettörténet újraolvasásába és állandó újrakonstruálásába, s aki ugyanakkor az előző olvasat műkődésbe lépésének, hatásának is feltétele. Menyhért Anna

Menyhért Anna - Egy ​szabad nő
,,Öngyilkos ​lett korunk legnagyobb írója. Bródy Sándor..." - kiáltozza egy rikkancs 1905. július harmadikán Budapesten. Egy konflis suhan el mellette, benne egy nő megdöbbenve, rémülten hallgatja a hírt. Az író szeretője az, Erdős Renée. Csak nem ő, csak nem a szakításuk okozta a tragédiát? Erdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus regényeiről ismeri az utókor. De ki is volt ő valójában? Egy győri zsidó lány, aki családját hátrahagyva Budapestre költözött, hogy megvalósítsa álmát, és színésznő legyen a fővárosban? Formabontó, modern költőnő, aki az írásnak él, és az első nő, aki meg is tud élni belőle? Ünnepelt szerző, aki először vetette papírra kendőzetlenül, mi a női vágy, és akiért tömegek rajonganak? Az élet királynője, akinek a lába előtt összetört szívek hevernek? Vagy egy magányos lélek, aki saját magát keresi, és egy olyan világban kell helytállnia, amely gyanakodva figyeli, ha egy nő többet, mást akar, mint amit a normák előírnak számára? Menyhért Anna regényében megismerkedhetünk a huszadik század elejének legnépszerűbb írónőjével, szerelmeivel, vívódásaival, a boldogságért folytatott küzdelmével: egy érzékeny, szeretetre éhes asszonnyal - egy szabad nővel.

Erdős Renée - Ifjúságunk
Irodalmi ​szenzáció Erdős Renée önéletírásának megjelentetése. Benne őszintén és részletesen mesél életéről, karrierjéről, fiatalkori álmairól, amikor színésznő szeretett volna lenni, továbbá kétségeiről és vívódásairól, valamint nem utolsósorban versről, prózáról, az első kísérletekről. És aztán természetesen elérkezik a siker időszaka, verseskötete jelenik meg, bejáratos lesz a férfiak által uralt irodalmi életbe - mindezt a századvégen-századelőn. Női írósors, mely összefonódik a regények történetével, mintha Erdős saját maga főhősévé lépne elő. Olvasunk írókról, szerkesztőségek kulisszatitkairól, továbbá Eötvös Károlyról, Molnár Ferencről, valamint Kadosa Marcellről és Bródy Sándorról. Erdős lenyűgöző mesélő - ahogy regényei alapján tudjuk. Ezúttal sem okoz csalódást: sziporkázó és szellemes, miközben saját sorsát boncolgatja. "Miről írok ebben a könyvben? Mielőtt ennek a jelentéktelen eseménynek leírásába belefognék, hadd bocsássak előre valamit, aminek elmondása nélkül magyarázatokat és jegyzeteket kellene ehhez a könyvhöz mellékelnem, amit a téma nem bír el, s megvallom, én magam sem bírok. E könyv írójának eddig ugyanis ötvenegy könyve jelent meg nyomtatásban és számtalan kiadásban. Ezek között körülbelül tíz kötet lírai és drámai mű, és negyven kötet regény. Vagyis csupa olyan munka, amikben a kitalálás, a kompozíció, a fantázia, az érzések különfélesége, az emberi sorsok kaleidoszkópja játszotta a főszerepet."

Richard J. Evans - A ​Harmadik Birodalom hatalmon
Impozáns ​trilógiájának második részében a cambridge-i történész Hitler uralmának azt a hat évét mutatja be, mely 1933-tól, a hatalomra kerüléstől 1939-ig, a második világháború kitöréséig tartott. A politikai, gazdasági és művészeti élet riasztó változásaitól kezdve az oktatáson és az egyházak helyzetén át minden részletet kimerítően elemez: a tények és adatok sorjázását a korszak jelentős német személyiségeinek, emigránsoknak és hétköznapi embereknek, például egy hamburgi tanárnőnek a személyes feljegyzéseiből, naplóiból vett idézetek hozzák emberközelbe. Egy olyan állam képe rajzolódik ki előttünk, amely a hétköznapi élet minden területére erőszakosan rátelepedett, és azt saját céljainak megfelelően alakította át. Evans megmutatja, hogy a nácizmus hatékonyságának kulcsa pontosan a rendszer irracionalitásában és önkényességében rejlik: a gondolkodó elme sehol nem talál fogódzót. A panoramikus képet adó mű döbbenetes erővel mutatja be, hogyan vált az egész lakosság egy gyűlölet emésztette, megszállottan a háborúra készülő diktatúra rabjává.

Richard J. Evans - A ​Harmadik Birodalom születése
Kezdetben ​csupán utcán randalírozó, szélsőséges és erőszakos alakok bandájáról volt szó, akik azonban alig néhány év alatt egypárti államot tudtak csinálni Németországból, hogy aztán Európa egyik legfejlettebb nemzetét morális, fizikai, kulturális romlásba és kétségbeesésbe taszítsák. Richard J. Evans hatalmas tudásról tanúskodó, igen olvasmányos könyvében ezt a folyamatot mutatja be. Részletesen vizsgálja az előjeleket, okokat és összefüggéseket, majd felteszi a sokakat kínzó kérdést: valóban elkerülhetetlen volt Hitler hatalomra jutása? Drámai módon idézi fel a káosznak, a gazdasági összeomlásnak, az erőszaknak és a megosztottságnak azt a vad forgatagát, melyben a Harmadik Birodalom terrorisztikus uralma megszülethetett. „A Harmadik Birodalom katasztrofális korszakának lenyűgöző bemutatása. Imponáló, éles szemű, empatikus.” Ian Kershaw „Richard J. Evans körpanorámát ad a német társadalom állapotáról Hitler hatalomra kerülése előtt, alatt és után. Művének kimagasló erénye a részletgazdagság, és az utcai összetűzések felejthetetlen ábrázolása.” Glasgow Herald „Félelmetes tudású történész, remek tollú író, aki elemzéseit megvilágító erejű jellemábrázolásokkal tarkítja. Könyve élvezetes olvasmány.” New Satesman

Pinczési Judit - Lombja ​van a csöndnek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pinczési Judit - Versek ​oltárába szöktem
A ​Versek oltárába szöktem című posztumusz kötetben helyet kaptak a költőnő korai és hátrahagyott versei, valamint korábban megjelent versesköteteinek - úgymint a Szelídített tenger, Kehely, Lombja van a csöndnek - gyöngyszemei. Az egyik kortárs, Pintér Lajos szerint a költőnő "írószobája egyszerre laboratórium és játékszoba... Külön világot alkot a maga teremtett figurákkal, teremtett törvényekkel, magánnyal és csönddel, olyan csönddel, melyben megcsendülnek a különös szavak." Elbújva a világ elől, bezárkózva a szobájába, a nyugalom és a béke szigetén "faragta rímbe" érzéseit, örömeit, életének megrázó eseményeit és fájdalmait egyaránt. Pinczési Juditot leginkább a csönd költőjeként jellemezték költő- és pályatársai.

Pinczési Judit - Kehely
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pinczési Judit - Láng ​volt az élet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kalmár Melinda - Ennivaló ​és hozomány
Kalmár ​Melinda tanulmányainak egy része a Holmiban, a Históriában és a Beszélő című folyóiratban jelent meg, s keltett figyelmet. Írásai a Kádár-korszak első időszakával foglalkoznak, tehát az 1956-os forradalom letörésének hónapjaitól 1963-ig jutnak el. Új fogalmat vezet be Kalmár Melinda, amikor ezt a korszakot nem a konszolidáció, nem is a restauráció, hanem a szanálás fogalmával jelöli. Azt állítja, hogy egy működésképtelenné vált rendszert kellett a Kádár-rezsimnek működőképessé tenni, s ezért stratégiát és taktikát változtatott. -A frissen feltárt levéltári dokumentumokból egyértelműen kiderül , hogy a kádárista vezetés kezdettől fogva tudatosan törekedett annak a rendszernek a kiépítésére, amely végül a konszolidált kádárizmus arculatát olyan jellegzetesen meghatározta. A konszolidált kádárizmus tehát az ötvenes évek második felében folyamatosan alakul, és a hatvanas évek elejére már felismerhető, körvonalazott formáját mutatja- - írja a szerző. Vizsgálódásának tárgyát képezi a nyilvánosság modernizálása, a sajtónyilvánosság átalakítása, az irodalmi élet és a sajtó összefüggései, a pártirányítás eszközei és módszerei. Foglalkozik a könyvkiadók szerepével, a lektori jelentések és a sajtókritikák funkciójával. Külön fejezetet szentel az -alternatív ideológiák- elleni harcnak, s a Kádár-korszak ünnepeit, azok jellegét bemutatva a korszak belső természetét rajzolja meg. A kötet izgalmas esszéfüzér - mindazok számára, akiket e korszak igazi természetrajza érdekel.

Kalmár Melinda - Történelmi ​galaxisok vonzásában
Kalmár ​Melinda, a Kádár-korszak jeles szakértője 25 éves kutatómunka összegzéseként írta meg a magyarországi szovjetrendszer történetét. A nagyszabású szintézis egyszerre épül a szerző széles körű levéltári feltáró munkájára, valamint a legújabb hazai és nemzetközi történeti, politológiai, technológiai, ideológia- és kultúrtörténeti irodalom eredményeire, amelyek újragondolásaként valódi modern, interdiszciplináris megközelítésű munka született. A könyv Magyarország második világháború utáni történetét a nemzetközi irodalomban is kivételes módon a szovjetrendszer egyetemes kialakulásának, fejlődésének és folyamatos átalakulásának kontextusában, és egyben a világpolitika és a kelet-nyugati viszony mindenkori alakulásának tág összefüggésrendszereiben vizsgálja.

Jakabb Oszkár - Madárnévkalauz
Mit ​jelentenek, mire utalnak, miről árulkodnak az egyes madárnevek? A madarak milyen bélyegeik, szokásaik, tulajdonságaik alapján kaphatták nevüket? E kérdésekre ad választ a Madárnévkalauz több mint 400 névcikkében. A kötet teljes körűen bemutatja a Kárpát-medence madárfaunájának névkincsét. A névcikkek élén a a madárfaj latin neve áll, ezt követi annak magyar, majd angol neve. A szerző nemcsak megadja e nevek jelentését, hanem részletesen elemzi eredetüket is. Többek között megtudhatjuk, hogy a kék cinege latin (Parus caeruleus) és angol (Blue Tit) neve azonos értelmű a magyarral. A nevek jelentésének fejtegetése sok érdekességre rávilágít: az ezüstsirály (Larus argentatus) például angolul Herring Gull, vagyis lefordítva heringsirály, ami a magyar szakirodalomban egy másik fajt jelöl. Számos név hangutánzó eredetű, így a nagy lilik is a madár lilik-lilik-szerű magas, csengő szaváról kapta nevét. A névadásban sokszor megemlékeznek a faj első megfigyelőjéről vagy az első leírt példány származási helyéről: a szikipacsirta Calandrella brachydactyla hungarica alfaját például Horváth írta le először, és elsősorban a Hortobágyon költ. A névcikkek további részében a madár népies neveivel ismerkedhetünk meg: a fehér gólya például onnan kapta emeletes veréb nevét, hogy a kéményre rakott nagy fészke oldalában előszeretettel fészkelnek a verebek. Az apró betűs részek további izgalmas információkkal szolgálnak. A mezei pacsirta leírásánál például Dobos C. József szakácskönyvéből olvashatunk részletet, noha a híres szakács is megjegyzi, milyen kárt okoz a természetben ennek a madárnak túlzott vadászása. Jakabb Oszkár sorai közül is minduntalan kicseng a madárvilág féltése, a fajok pusztulása felett érzett aggodalom. A Madárnévkalauzban az egyes fajok nem ábécérendben követik egymást, hanem a 72 családot a jelenleg elfogadott, Voous-féle névjegyzék rendszertani sorrendjében ismerteti a szerző. A családnevek, illetve a fajok latin, angol és magyar nevei azonban könnyedén visszakereshetők a kötet végén található négyféle mutatóból. A függelékben a Kárpát-medencében található madarakhoz fűződő néprajzi, hitvilágbeli kapcsolatokat foglalja össze a szerző. A könyv a sokféle érdekesség felvillantása révén nemcsak ornitológusok és madárbarátok számára lebilincselő olvasmány, hanem a nevek eredetét kutató, madárszerető ember is találhat benne kedvére valót. Jakabb Oszkár több évtizedes kutatásait összegzi ebben a munkában. Hobbija a madarak megfigyelése, az egyik legnagyobb magyar madártani szakkönyvgyűjteményt vallhatja magáénak.

Lukács András - Róma ​kulturális szótár
A ​Róma kulturális szótár kötelező olvasmány Róma szerelmesei számára, de bátran ajánlható mindenkinek, aki egy kicsit is érdeklődik az Örök Város iránt. Nem útikönyv, mégis hasznos kalauz lehet római tartózkodásunk előtt, alatt és után is, hiszen ez a szótár a Várossal kapcsolatos kulcsszavakat és kifejezéseket magyarázza. A szócikkek a képzőművészeti alkotásoktól a közlekedésig, a zenétől a gasztronómiáig, a történelmi eseményektől az egyházi ünnepekig, a feliratoktól a híres emberekig számos témába nyújtanak betekintést. A címszavak döntő többsége olasz, kisebb hányaduk latin nyelvű, illetve római nyelvjárási, de jól ismert magyar és angol címek, idézetek, kifejezések is felbukkannak közöttük. Ez a nyelvi sokszínűség azonban nem szabad, hogy bárkit elijesszen: a részletes magyarázatok, valamint a szócikkek közötti keresztutalások gondoskodnak arról, hogy ne csak az italianisták számára jelentsen izgalmas olvasmányt a könyv, amelyben - a lektorálást végző Dr. Szabó Győző szavaival élve - "minden szó Rómába vezet".

Zoltán Gábor - Orgia
A ​második világháború végnapjaiban játszódó regény a nyilasok szemszögéből mutatja meg, milyen is az, amikor valaki(k) egy eszme nevében önként, kéjjel öl(nek), nemcsak parancsra. Zoltán Gábor Budapesten született 1960-ban. A városmajori templomban keresztelték. Ahol nem sokkal korábban Kun páter prédikált. A Maros utcában nőtt fel. Ahol a nyilasok tömeggyilkosságokat rendeztek. 2010 után szánta rá magát, hogy lehajoljon az előtte heverő témához. Hogy megismerje a Városmajor múltját. Mindenekelőtt azt, hogy mi, miért és hogyan történt 1944-45 telén.

Sárközi Mátyás - Levelek ​Zugligetből
A ​könyv a szerző emigrációja első kilenc (1956-1965) esztendejének történetét dolgozza fel sajátos módon: egyrészt tartalmazza Sárközi Mátyás regényszerűen megfogalmazott visszaemlékezéseit, másrészt édesanyja, Sárköziné Molnár Márta (Molnár Ferenc lánya), a budai Zugligetből hozzá írt leveleit. Ezért azután az adott időszak párhuzamos történetét olvashatjuk, két helyszínről. A szerző igen fiatalon, mindössze tizenkilenc évesen szánta rá magát, hogy elhagyja szülőhazáját, és más országban próbáljon szerencsét. Londonba ment, ahol először távoli rokonok segítségével, majd önállóan kezdett új életet. Grafikus iskolába iratkozott, tanulta a nyelvet, azt követően pedig - beilleszkedve a helyi magyar emigráns entellektüell réteg életébe - maga is újságíró, író, valamint a Szabad Európa rádió munkatársa lett Cs. Szabó László mellett. Eközben, Magyarországon maradt édesanyja leveleiből egy furcsa, nehéz világ bontakozik ki: az otthon maradt művészelit maradék szellemi szabadságáért a maga módján küzdő világa, amit talán másképp fel sem lehetett dolgozni, mint ahogyan ezt Molnár Márta tette, a levelekből áradó, töretlen derűvel, intelligenciával, fanyar humorral. A sorok között békés harmóniában fér meg a málnalekvárfőzés Bibóék letartóztatásával, Panni kutya Illyés Gyula, Moldova György, Janikovszky Éva, Darvas Lili magánéleti-irodalmi pletykáival, életre-halálra menő perek és feljelentések a tortasütéssel és hólapátolással. Két élet bontakozik ki tehát előttünk: egy érzékeny fiúé Nyugat-Európában és egy csodálatos humorú és erejű asszonyé Magyarországon. A 20. század második felének magyar irodalmában jártas olvasóknak külön ínyencséget jelenthet a legnagyobb kortárs szerzők, közéleti figurák magánéletének egy-egy fölvillanása.

Sárközi Mátyás - Túl ​az ezrediken
A ​könyv az 1956 óta Londonban élő, József Attila-díjas író-újságíró több mint ötvenöt év alatt megjelent cikkeiből, tárcáiból, kritikáiból közöl válogatást. Ezek az írások eddig csak elszórtan jelentek meg lapokban, folyóiratokban, vagy hangzottak el különböző rádióadókban. Mivel a szerző tizenkilenc évesen, 1956 végén elmenekült Magyarországról, és 1989-ig csak emigráns sajtóorgánumokban publikált, abban a szerencsés helyzetben van, hogy politikailag minden leírt sorát vállalhatja, magyarázkodás nélkül. A válogatás első darabja, utcai riport 1956 október 23-áról, a forradalom kirobbanásáról, a Hétfői Hírlapban jelent meg a szerző akkor 19 éves volt. A záró cikket 75 évesen írta, a kolozsvári Korunk körkérdésére válaszolva, a magyar nemzeti érzésről Az olvasó szabadon szemelgethet, csaponghat a könyvben, bizonyos, hogy talál kedvére való tárcákat, cikkeket, főként kulturális témákról, könyvekről, személyiségekről, de sok minden másról is, amit a szerző hetvenöt év alatt jártában-keltében megélt, látott vagy tapasztalt. A szövegek intellektuálisak, de nem tudálékosak, széles rétegekhez szólnak, érződik rajtuk, hogy írójuk régi rádiós, aki lelki szemeivel mindig maga előtt látja azt az ismeretlen érdeklődőt, akihez szól, s akinek a figyelmét meg akarja őrizni.

Sárközi Mátyás - Torkig ​Bizánccal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sárközi Mátyás - Liliom ​öt asszonya
A ​Pál utcai fiúk és a Liliom világhírű szerzőjének élete regényszerű. Sárközi Mátyás több népszerű kötet szerzője, gazdagon adatolt könyvében Molnár Ferenc szerelmeiről lebbenti fel a fátylat. A világhírű drámaíró leszáll nem létező szobra talapzatáról, közénk lép, mesél, rokonszenvünkre pályázik.

Kollekciók