Ajax-loader

N. András (Bp.)

Rate_positive 184 Rate_neutral 4 Rate_negative 1

2291 napja velünk van ma itt járt

Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Santa_300 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-early_bird Badge-onkentes Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (571)

Émile Ajar (Romain Gary) - Salamon ​király szorong
,,A ​dolgok jó oldalát érdemes nézni, Cora kisasszony, igaz, nem mindig lehet tudni, hogy melyik a jó oldal. Nem nagyon feltűnő." A címadó nem Dávid és Betsabé bölcs fia, hanem a párizsi illetőségű, nyolcvanöt éves Salomon Rubinstein, visszavonult nadrágkirály, aki a konfekcióiparban szerzett vagyonából ajándékküldő és lelkisegély-szolgálatot finanszíroz, sőt álmatlan éjszakáin maga is odaül a telefonhoz, enyhíteni halálfélelmét, illetve tagadni annak elkerülhetetlenségét. Ez a Salamon király rokon lélekre talál Jeanban, a huszonöt éves taxisofőrben, aki elkeseredett küzdelmet folytat a természet törvényei ellen, és egyáltalán, minden állatért és emberért, amelyet vagy akit kihalás vagy meghalás fenyeget. Veszélyeztetett egyed például Madame Cora Lamenaire, az egykor szebb napokat látott, hatvanöt éves sanzonénekesnő, aki a német megszállás alatt egy gestapós szépfiúra cserélte Rubinstein urat, és a hetvenes évekre már nagyon mélyre süllyedt, egészen egy söröző alagsoráig, vécésnéninek. Jean nem személyre szóló, hanem általános humanizmusból felkarolja, és táncolni, majd ágyba viszi Madame Corát, ami bizonyos megaláztatásokkal és igen áldozatos kompromisszumokkal jár, de végül minden jóra fordul...

Lady_20l
elérhető
9

Romain Gary - Lady ​L.
Lady ​L., az előkelő angol arisztokrata hölgy, ódon kastélya csodálatos termeiben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A díszes családi összejövetelt váratlan esemény zavarja meg: közlik a bájos és akaratos francia származású Lady L.-lel, hogy ötezer holdas parkja szélén álló kerti házát le kell bontani, mert az állam kisajátítja ezt a területet. Lady L. felháborodva tiltakozik ellene, majd karon fogja hűséges rajongóját, a híres "Koszorús Költőt", és lassan sétálgatva a házacska felé, bevallja neki ellenkezése okait és rugóit. A vallomás - az egykori párizsi kurtizán izgalmas és váratlan fordulatokban bővelkedő élettörténete - nemcsak az angol királyi ház "Koszorús Költőjét" döbbenti meg, hanem az egész álszenteskedő és erkölcseire oly büszke, sznob angol uralkodóosztályt. A haladó szellemű Goncourt-díjas író finoman kötekedő, kritikusan csipkelődő regényéből film készült Sophia Loren főszereplésével.

René Goscinny - Morris - Lucky ​Luke - Jesse James
Lucky ​Luke a leghíresebb vadnyugati hős. Az árnyékánál is gyorsabb képregény-figura történetei évtizedek óta töretlen népszerűségnek örvendenek világszerte. A felnőttek és a gyerekek számára egyaránt élvezetes, fergeteges humorú történetek a vadnyugat hőskorában játszódnak. Lucky Luke nem csak fantasztikus céllövő tudományát, hanem eszét is használva harcol a gyengékért a kor banditái, rablói és hamiskártyásai ellen. A sorozat nyolcadik epizódjában Jesse James-szel, a hírhedt banditával ismerkedünk meg. Jesse és társai Nothing Gulchban ütik fel tanyájukat. A helyiek eleinte tartanak tőlük, de a banda tagjai mintapolgárként viselkednek. Eloszlanak a kezdeti aggályok, és az idegenek nagy népszerűségre tesznek szert. Azonban hamarosan fordul a kocka...

René Goscinny - Morris - Lucky ​Luke – Az apacsok szorosa
Ebben ​az epizódban Lucky Luke a mexikói határvidékre utazik, ahol az ír származású katonákból álló helyőrség szakadatlan harcot vív a közeli apacs törzs harcosaival. Hamarosan kiderül, hogy a viszály személyes okokra vezethető vissza, és Luke terve, hogy megteremtse békét csak úgy valósítható meg, ha közben régi családi ellentétek is megoldódnak.

René Goscinny - Asterix ​a római légióban
Obelix ​szerelmes lett! Szerencsétlenségére vonzalma tárgya, Faringa már jegyben jár, ráadásul vőlegényét akarata ellenére besorozták Julius Caesar hadseregébe. A nemeslelkű Obelix bánata dacára megfogadja, hogy kiszabadítja és hazahozza Tragicomixot, és természetesen Asterix is vele tart. Miután kiderítették, hogy a fiatalember már behajózott Afrikába, hőseink úgy látják, nincs más megoldás, nekik is be kell állniuk a római légióba, hogy rátaláljanak.

Covers_380960
Törvény, ​jog, igazság Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Törvény, ​jog, igazság
Kötetünkben ​Széll hosszú és sokoldalú közéleti pályafutásának minden fontos elemét feldolgozták történész szerzőink. A tudományos pontossággal megírt tanulmányok nem csupán Széll életének legismertebb korszakaival foglalkoznak. Az államháztartást stabilizáló pénzügyminiszter és az ellenzékkel békés viszonyt kialakító miniszterelnök mellett megismerhetjük a bankárt, a korszerűen gazdálkodó földbirtokost vagy a pályája csúcsán már túljutott, tekintélyes veterán államférfit is. Aki tehát arra kíváncsi, ki volt, és mit tett Széll Kálmán, kötetünkben találhatja meg a ma elérhető legalaposabb válaszokat.

Hatos Pál - Szabadkőművesből ​református püspök
Ravasz ​László (1882-1975) a láthatatlan református pantheon egyik legfontosabb alakja. A 20. századi református egyház Erdélyből jött karizmatikus püspöke, lenyűgöző szónok és író, a modern magyar protestantizmus nagy hatású közéleti személyisége. Ugyanakkor egyike a két világháború közötti zsidóellenesség ideológiai megalapozóinak. A róla szóló emlékezések vagy a szenvedélyes dicsőítés, vagy a vádirat műfaját követik. Akárcsak katolikus kortársai, Prohászka Ottokár vagy Mindszenty József esetében. A Horthy-rendszerhez ezer szállal kötődő egyházi vezető vagy karizmatikus püspök, rendkívüli szellemi tekintély vagy az egyházi antiszemitizmus egyik fő ideológusa, kivételes érzékenységű retorikus vagy az irodalmár jelmezébe bújt konzervatív erkölcscsősz? Az azonosuláshoz választani szükséges, a történeti megértés viszont kiteheti az ést is az ellentmondások közé. A magyar jobboldali hagyományt tárgyaló művek csak szórványosan említik Ravasz László nevét, pedig igen fontos formáló szereplője volt, mind politikai szerepvállalásával, mind termékeny írói életművével, és a vasárnapi ebéd előtt elhangzó beszédeivel egyaránt. Élete is tele van izgalmas tényekkel, valaha szabadkőműves volt, később Horthy Miklósért rajongott. Megszavazta a zsidótörvényeket, de 1944-ben aktívan közreműködött az embermentésben. Később pedig, az 56-os forradalom hatására, még a szocializmust is elfogadta volna a marxizmus és a szovjet elnyomás nélkül. Az izgalmas és ellentmondásos életmű áttekintése arra figyelmeztet, vallás és a politika összefüggései a 20. században is döntő hatással voltak a magyar társadalom fejlődésére. Ravasz László elsősorban egy hang. Rádióhallgatók százezreinek volt a magyar református egyház megszemélyesítője a két világháború közötti időszakban. Kicsit kenetes, de dallamos hang volt az övé, ugyanakkor tisztán és érthetően csengő. HATOS PÁL az a történész, aki nemcsak már-már divatjamúltan széles műveltségénél és kétségbevonhatatlan elemző tehetségénél fogva alkalmas az összetett ravaszi életpálya bemutatására, hanem azért is, mert mindezt olyan nyelven teszi, amelynek révén sokak számára válik áttekinthetővé a teljes életmű. Ablonczy Balázs

Hódosy Annamária - Biomozi
A ​könyv népszerű, többnyire hollywoodi filmek ökokritikai olvasatával ismerteti meg az érdeklődőket. A címben is szereplő terminus, az „öko­kritika”, a kultúrkritikai irány­zatoknak egy újabban előtérbe került, környezet­tudatos, természetközpontú válfajára vonatkozik. Olyan szemléletet kínál, amelynek megismerése és elsajátítása új fényben tüntetheti fel e többnyire nem sokra becsült alkotásokat. És talán hozzá­járulhat egy olyan gondol­ko­dás­mód kialakításához is, amely a TV vagy a számító­gép elől felkelve és a moziból való távozás után is a világ fenntarthatóbbá tételére ösztönzi a nézőket. „Az olyan fantáziák nélkül, mint amilyenek e könyv szerint a »biomoziban« öltenek testet, a ma embere pontosan úgy járhat, mint az a kisgyerek, akinek nem mesélnek: te­he­tet­le­nül magára marad szo­ron­­gásaival. A »bio­mozi« lehetővé teszi, hogy anél­kül dolgoz­zuk fel »ökológiai félelmeinket«, hogy eköz­ben szemtől szembe kellene kerülnünk azok­kal.”

Covers_151514
Megérett ​az idő Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Megérett ​az idő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Menyhért Anna - Elmondani ​az elmondhatatlant
Hogyan ​jelennek meg a személyes traumák egyes élettörténetekben, memoárokban? Hogyan beszélnek irodalmi művek egyéni és kollektív traumákról? Hogyan hatnak az olvasóra a traumákat feldolgozó szövegek? Milyen hatást gyakorolnak a társadalmi traumák az irodalmi és irodalomtudományos szövegekre? Felfedezhető-e a holokauszt, és magyar viszonylatban a Rákosi- és a Kádár-korszak traumatizáló hatása az irodalmi nyelvnek a XX. század második felében bekövetkező változásaiban? Hogyan válhatnak a traumák az irodalom segítségével a történelem részévé, immár tehát múlttá? Milyen viszonyban van egymással trauma és ideológia? Hogyan foglalkozik az irodalomtudomány traumákról szóló szövegekkel? Hogyan segítenek ebben a társtudományok (pszichológia, kulturális antropológia, újhistorizmus, feminista elméletek)? Mi a személyes olvasás? Trauma és irodalom kapcsolatáról van szó ebben a könyvben, arról, hogy az irodalmi szövegek hogyan hoznak létre traumatikus eseményekről történeteket: hogyan foglalják nyelvbe a törést.

Menyhért Anna - Egy ​olvasó alibije
A ​kötet 1998 és 2001 között írott tanulmányaim és kritikáim gyűjteménye. Megírásuk időszakában elsősorban szöveg és olvasó viszonyának körvonalazása, vagyis az olvasás mechanizmusainak feltérképezése foglalkoztatott. Az írások révén bontakozott ki és vált megfogalmazhatóvá az elgondolás, melynek értelmében az olvasást szövegbeli s olvasói "én"-ek nem feltétlenül egyetértésbe futó dialógusaként értelmezem. Nem(csak) szöveg és olvasó viszonyáról van szó, hanem "én"-konstrukciók kialakulásáról és együttműködéséről: hiszen a beszélgetéshez két vagy több személy, ill. személyként fellépő/felléptetett, vagyis irodalmi szövegekben az "én"-ben, ill. a "te"-ben megszemélyesített alak(zat)ok szükségesek. E konstrukciók létrejöttét a lírai szövegek "énjének" esetében Paul de Mant követve a szövegbeli beszélő arcának az olvasó általi megrajzolásaként, az "én"-nek való hangadásként értelmezem, az olvasói "én" esetében pedig a szövegben "előírt" (szintén az olvasás folyamatában megképződő) "engedelmes" olvasói szerepkör és a konkrét olvasó e szerepnek való (részleges vagy teljes) ellenállásaként értem; az ellenállást pedig az újabb és újabb olvasatok feltételének tekintem. E dialógus során az immár archoz és hanghoz jutott "felek" "beszélgetnek", mégpedig úgy, hogy ez a beszélgetés nem feltétlenül vezet az azonos értésben való feloldódáshoz, hanem, mint ahogy ez személyek között is történik, félreértésként, mellébeszélésként, vagy az irányításért folytatott küzdelemként, s az ehhez használt - figurációs műveletekben megmutatkozó - cselszövésként is felfogható. E beszélgetés során az olvasó az elképzelt beszélőnek valamiféle szándékot tulajdonít, főként arra nézve, hogy az milyen olvasói szerepet szán neki. Ezt az olvasó a szöveg retorikai, poétikai sajátosságai, utasításai, s az általa ismert műfaji hagyományok összjátékából bontja ki, s így kerül abba a helyzetbe, hogy eldöntheti, képes-e (akar-e) azonosulni ezzel a szereppel. Ha küzdelem is az így értelmezett olvasás, győztese, pontosabban, nyertese mégis inkább a mindenkori következő olvasó, aki ezáltal az értelmezések immár bővebb skáláját ismerheti meg, építheti be saját élettörténetébe, tapasztalatként ezen élettörténet újraolvasásába és állandó újrakonstruálásába, s aki ugyanakkor az előző olvasat műkődésbe lépésének, hatásának is feltétele. Menyhért Anna

Menyhért Anna - Egy ​szabad nő
,,Öngyilkos ​lett korunk legnagyobb írója. Bródy Sándor..." - kiáltozza egy rikkancs 1905. július harmadikán Budapesten. Egy konflis suhan el mellette, benne egy nő megdöbbenve, rémülten hallgatja a hírt. Az író szeretője az, Erdős Renée. Csak nem ő, csak nem a szakításuk okozta a tragédiát? Erdős Renée-t a Bródy Sándorhoz fűződő viharos szerelme mellett erotikus regényeiről ismeri az utókor. De ki is volt ő valójában? Egy győri zsidó lány, aki családját hátrahagyva Budapestre költözött, hogy megvalósítsa álmát, és színésznő legyen a fővárosban? Formabontó, modern költőnő, aki az írásnak él, és az első nő, aki meg is tud élni belőle? Ünnepelt szerző, aki először vetette papírra kendőzetlenül, mi a női vágy, és akiért tömegek rajonganak? Az élet királynője, akinek a lába előtt összetört szívek hevernek? Vagy egy magányos lélek, aki saját magát keresi, és egy olyan világban kell helytállnia, amely gyanakodva figyeli, ha egy nő többet, mást akar, mint amit a normák előírnak számára? Menyhért Anna regényében megismerkedhetünk a huszadik század elejének legnépszerűbb írónőjével, szerelmeivel, vívódásaival, a boldogságért folytatott küzdelmével: egy érzékeny, szeretetre éhes asszonnyal - egy szabad nővel.


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

Madách Imre - Reformkori ​drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (110)

J. P. Delaney - The ​Girl Before - A lány a múltból
Írja ​össze azokat a tárgyakat, amelyeket nélkülözhetetlennek tart! A kérdés különösnek, sőt tolakodónak tűnik – és a két nő számára, akik megválaszolják, pusztítóak lesznek a következmények. EMMA A sokkoló betöréstől megviselt Emma új lakásba akar költözni, ám egyetlen lakást sem talál megfizethetőnek vagy elég biztonságosnak. Egészen addig, amíg meg nem érkezik a Folgate Street egy számba. A ház az építészet remeke: minimalista tervrajz, halvány kő, táblaüveg, égig érő falak. Ám vannak szabályok. A titokzatos építész, a tervező, továbbra is parancsol a házban: nincs könyv, nincs díszpárna, nincs fénykép, sem rendetlenség, egyáltalán semmiféle személyes tárgy. A teret arra szánták, hogy megváltoztassa azt, aki benne él – és ez be is következik. JANE Magánéletének tragédiája után Jane új életet akar kezdeni. Amikor rátalál a Folgate Street egyes számra, azonnal megtetszik neki a ház, és annak zárkózott, vonzó tervezője. Röviddel beköltözése után Jane értesül a hozzá külsőre és korban is hasonlító, előző lakó tragikus balesetéről. Miközben Jane megpróbálja szétszálazni az igazságot és a hazugságot, akaratlanul is ugyanazokat a mintákat követi, ugyanazokat a döntéseket hozza, ugyanazokkal az emberekkel hozza össze a véletlen, és ugyanazt a rettegést éli át, mint az előző lány.

Böszörményi Gyula - Ármány ​és kézfogó
A ​naptár 1900-ról lassanként 1901-re vált, miként a négy esztendővel korábban elrabolt Hangay Emma ügye is hátborzongató fordulatot vesz. Ambrózy báró, az Osztrák-Magyar Monarchia első magándetektívje és hű segítőtársa, Mili kisasszony új nyomra lel, ám az ösvény, melyre ezáltal lépnek, sokkal tüskésebb, nyaktörőbb és veszélyesebb, mint azt bármelyikük is sejtené. Vajon a morc báró miért válik egyre titokzatosabbá, sőt, kegyetlenné és gonosszá azokkal szemben, akik szeretik, s hogyan lesz képes mindezt Mili kisasszony elviselni? Mit rejt a Magyar utcai ház, miért lop lovat Mück Márika, kinek vall szerelmet Tarján Vili, és hány holttest kell még ahhoz, hogy a háttérben működő gonosztevők nehéz vasba veressenek? A békebeli bűn- és szívügyek, melyek a _Leányrablás Budapesten_ és _A Rudnay-gyilkosságok_ című regényekben még homályban maradtak, most végre tán megoldásra lelnek.

Michael D'Antonio - Soha ​nem elég
A ​Pulitzer-díjjal kitüntetett nagyszerű amerikai újságíró, Michael D'Antonio nagy fába vágta a fejszéjét, amikor elkészítette napjaink legismertebb emberének, az amerikai politikai rendszert a fejetetejére állító Donald Trumpnak részletes, elképesztő titkokkal és leleplezésekkel teli életrajzát. Michael D'Antonio nagy gonddal megírt, minden apró részletre kiterjedő könyvéből választ kaphatunk ezekre a kérdésekre. Megtudhatjuk, hogyan gondolkozik Trump. Kiderül, hogy milyen ember volt a nagyapja és az apja. A könyv lapjain a szemünk láttára ismerheti meg lenyűgöző, gyönyörű feleségeit. Tanúi lehetünk a házasságkötést megelőző könyörtelen tárgyalásoknak, a káprázatos esküvőknek és a viharos válásoknak is. A szókimondó könyv arra törekszik, hogy bemutassa Trump összetett személyiségének minden részletét. Nemcsak a bírálói és az ellenfelei kapnak szót, de a rajongói is és azok is, akik hosszú éveket közvetlen a közelében dolgozva mind a mai napig esküsznek arra, hogy Donald ugyan nagy elvárásokat támasztó, de megbízható, korrekt főnök, aki hajlandó tűzbe menni azért, akit szeret.

Jojo Moyes - Az ​utolsó szerelmes levél
Ellie ​századunk tipikus szinglije, aki az újságírói karrierje nyújtotta biztos jövedelmének és baráti társaságának köszönhetően alapvetően élvezi független életét. Jó kedélyét egyetlen dolog árnyékolja be: egy nős, családos férfiba szerelmes. A szerkesztőség archívumában – megírható téma után kutatva – véletlenül rábukkan egy levélre, melyben egy szerelmes férfi arra kéri kedvesét, Jennifert, hagyja ott a férjét, és utazzon el vele. Ellie az 1960-as években írt rejtélyes levélben saját titkos vágyait fedezi fel, ezért megpróbálja kibogozni a szerelmi történet szálait, bízva abban, hogy reményt meríthet a hajdani szerelmespár sorsából. Az eseménydús, váratlan fordulatokban bővelkedő regényben a múlt és a jelen romantikus, megható, szenvedélyes – olykor erotikus – képei váltakoznak. Jennifer a múltban próbálja megtalálni elveszett szerelmét, az időközben újabb szerelmes levelekre bukkanó Ellie pedig a jelenben igyekszik felkutatni az egykori szerelmeseket, és megtudni, vajon egymásra találtak-e végül?

Kathryn Croft - A ​nő, aki máshol ébredt
Arra ​ébredsz, hogy a férfi melletted halott. De aki mellett fekszel, az nem a saját férjed. És az ágy nem a saját ágyad. Tara Logan imádja tökéletes kis családját: a férjét, Noaht és két tizenéves gyermekét, Rosie-t és Spencert. Boldogsága azonban darabjaira hullik, mikor a szomszédban ébred, Lee Jacob ágyában, de fogalma sincs, hogyan került oda, vagy hogy mi történt kettejük között. A legrémesebb, hogy a férfit leszúrták. Tara lánya egyre kezelhetetlenebbé válik, férje egyre hűvösebb vele, s a nőben felmerül a gyanú, hogy valaki a közelében tudja, mi történt azon az éjszakán. Mikor a rendőrség látókörébe kerül, rádöbben: ezt neki kell kiderítenie. De mibe kerül Tarának az események feltárása, és túlélhető-e az igazság? Tegnap még a tiéd volt a tökéletes élet. Ma rá kell döbbenned, hogy az egész csak hazugság. Hátborzongatóan lebilincselő, fordulatos pszichológiai thriller A lány a vonaton és a Holtodiglan rajongóinak, amely hónapokig állt a bestseller listák élén.

Kathryn Croft - A ​nő, aki máshol ébredt
Arra ​ébredsz, hogy a férfi melletted halott. De aki mellett fekszel, az nem a saját férjed. És az ágy nem a saját ágyad. Tara Logan imádja tökéletes kis családját: a férjét, Noaht és két tizenéves gyermekét, Rosie-t és Spencert. Boldogsága azonban darabjaira hullik, mikor a szomszédban ébred, Lee Jacob ágyában, de fogalma sincs, hogyan került oda, vagy hogy mi történt kettejük között. A legrémesebb, hogy a férfit leszúrták. Tara lánya egyre kezelhetetlenebbé válik, férje egyre hűvösebb vele, s a nőben felmerül a gyanú, hogy valaki a közelében tudja, mi történt azon az éjszakán. Mikor a rendőrség látókörébe kerül, rádöbben: ezt neki kell kiderítenie. De mibe kerül Tarának az események feltárása, és túlélhető-e az igazság? Tegnap még a tiéd volt a tökéletes élet. Ma rá kell döbbenned, hogy az egész csak hazugság. Hátborzongatóan lebilincselő, fordulatos pszichológiai thriller A lány a vonaton és a Holtodiglan rajongóinak, amely hónapokig állt a bestseller listák élén.

Feldmár András - Credo
A ​Credo nem önéletrajz, noha életrajzi elemek vannak benne. Azt remélem, hogy aki elolvassa, megérez valamit, belelát egy-egy kinagyított pillanaton keresztül abba, miért gondolkodom úgy, ahogy, mit éltem át, milyen élményeim voltak, mit láttam, hallottam, olvastam, min csodálkoztam, ámultam, min sírtam és min röhögtem, milyen tekergő utakon jártam, míg ideérkeztem, ahol most vagyok. Nem akarok senkit meggyőzni semmiről, csak leírok ezt-azt, amire én rátaláltam. Ez a könyv bátor vállalkozás. Remélhetőleg az én bátorságom vagy vakmerőségem másokat is inspirálni fog arra, hogy leírják a legjobb tudásuk szerint, mit hisznek, milyen fényes csillag vezérletével élik az életüket, folytatják a praxisukat.

Covers_441581
elérhető
19

Munk Veronika - Kéjutca
Munk ​Veronika, az Index újságírója olyan ajtókat nyitott ki, amelyek mindeddig a külvilág előtt zárva voltak. Szexmunkásokkal, futtatókkal, bordélytulajdonosokkal folytatott számos beszélgetés és több éves kutatómunka eredménye, hogy a Németországban dolgozó magyar prostituáltak rejtett világa feltárult. Böbe, a madám nem hagyhatja el Németországot, mert a magyar törvények értelmében azonnal letartóztatnák. Berta, az örömlány, bár álmodozik arról, hogy egyszer végleg leszámol a vörös lámpás negyeddel, a pénz mindig visszahúzza. Berta Böbének dolgozik, és Ivánnak, a stricinek, aki a szálakat Magyarországról mozgatja. Az észak-német kikötőváros, Bremerhaven egy egész magyar kolóniának biztosít munkalehetőséget, amely a liberális törvénykezés előnyeit kihasználva szabadon űzheti itt az ipart. Szereplőink bizalmát elnyerve Munk Veronika felteszi azokat a kérdéseket, amelyekre mindig is szerettük volna tudni a választ. Mi fér bele egy húszperces menetbe? Kiből lesz strici? Van a lányoknak orgazmusa? Tabu az óvszer nélküli szex? A személyes hangvételű, ám egy szociológiai tanulmány alaposságával megírt könyv egy saját szabályokkal bíró, zárt és veszélyes világba nyújt betekintést, ahol a pénz és a szex a kiszolgáltatottsággal és egy jobb élet reményével keveredik.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (180)

Massimo Pallottino - Az ​etruszkok
"A ​történelem színpadáról letűnt ókori népek közül az etruszk az egyik legérdekesebb, legfigyelemreméltóbb. Aki Itáliában jár, lépten-nyomon találkozik nyomaikkal: sírszobrok, fafestmények, művészi ékszerek, edények őrzik magas kultúrájuk emlékét. A tudósok ma is vitatják, hogy honnan származnak. Hérodotos állítása alapján egyesek kis-ázsiai eredetűnek tartják őket, mások szerint északról, az Alpokon túlról vándoroltak be az Appennini-félszigetre, ismét mások szerint viszont őshonos itáliai lakosok. E nép történetével, nyelvével, művészetével igen sok mű foglalkozik. A gazdag tudományos irodalomból magasan kiemelkedik Massimo Pallottino könyve, amely több olasz kiadáson kívül angolul, franciául, németül, spanyolul is megjelent. A szerző 45 évi kutatómunkájának eredményeit foglalja össze e kötetben, amely részletesen ismerteti az etruszkok történetét, társadalmukat, városállamaikat, vallásukat, művészetüket, a nyelvükkel kapcsolatos problémákat, s leírja mindennapi életüket. Pallottino otthonos a történettudomány, a régészet, a nyelvtudomány legújabb módszereiben, minden itáliai és minden jelentős Itálián kívüli etruszk leletet ismer, s nagy figyelmet szentel a társadalmi és gazdasági problémáknak. Nagyon szép képanyag egészíti ki a kötetet."

Márai Sándor - Fedőneve: ​Ulysses I-II.
Ahová ​most belépünk, az az emberi világ egyik legveszélyesebb térfogata, a történelem. ELSŐ KIADÁS. Ulysses Vasárnapi krónikája következik. Ulysses a magyar irodalom egyik legnagyobb élő reprezentánsának fedőneve. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, hangzott föl először 1951. október 7-én, Münchenben. Márai az évek során (1967-ig volt a Rádió munkatársa) több száz felolvasást tartott, melyek közül az első időszakban a Vasárnapi krónika címmel jelzett sorozaté volt a főszerep. A cím emlékezés egyben a Pesti Hírlap nagy hagyományokkal rendelkező rovatára, melynek 1936-tól kezdve maga is gazdája volt több éven keresztül. Szerencsésebb népek nagyobb erővel fejlődtek, mi kérlelhetetlen erővel tudtunk megmaradni. Most is ezt műveljük. Ez a mi titkunk, egy nemzet titkos műfaja. És titkos fegyverünk az emlékezés. Mindez személyes, írói vallomása is: az odahaza egy osztály élményét, emlékeit felidéző Márai immár a száműzött sors egyik alapvető toposzába, a nemzetbe, annak is szellemi vonulatába kapaszkodik, amelyhez mindig is közelállónak tudta magát. 1954-ben tervbe vette a Szabad Európa Rádióban felolvasott jegyzeteinek kötetbe rendezését (Átfésülni, egy későbbi magyar kiadás céljaira, a rádióba írott felolvasásokat, Szól a kakas már címmel összeállítani egy ilyen kötetet), de elképzelése nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses tehát elsősorban az írói szándék megvalósulása, ugyanakkor egy sorozat nyitódarabja, mely gyarapítja, árnyalja Márai-tudásunkat, amikor a hidegháborús évek kibeszéletlen történeteivel szembesülünk a kötet lapjain: a berlini híd szimbolikája, az amerikai és szovjet befolyás alatt álló Európa kiszolgáltatottsága, a Rákosi-éra gunyoros arca, a bolsevista hatalomgyakorlás, Nyugat-Európa és a vasfüggöny, Andrássy út hatvan, kitelepítés és megtorlás, kultúra és szellemtörténet, irodalom kalodában; a politikai és közéleti író jegyzeteinek olvasásával az íróról alkotott képünk is egyre tisztábbá válhat, miközben páratlan kulturális panorámaképet kapunk a kettészakadt Európáról. Jelent-e valami újat e kötet a Márai-portréban? Úgy tűnik, hogy a felolvasások árnyalják az eddigi megállapításokat a hazáját gyűlölő emigráns Márairól, számos idézet jól példázza ezt. Egyrészt a féltés hangján szól az ország népéről, amely kiszolgáltatott a Szovjetuniónak és hazai lakájainak, másrészt történészi körképet ad a korról. Márai Sándor magyar író akart lenni, idehaza szeretett volna élni és dolgozni. Ez nem sikerült, de felolvasásai közreadásával a kassai polgár egy kicsit ismét hazaérkezett. Hallgassuk őt érdeklődéssel, nyitott füllel!

Radko Pytlík - A ​csavargó liba
Hálás ​vitatéma, hogy Svejk a derék katona tökéletesen hülye-e, vagy csak tetteti a kedélyes együgyűséget? Lehet-e ennyire bárgyú valaki? Vagy a világ őrült meg 1914-ben? Ma ezt valljuk, ebből viszont az következik, hogy Jozef Svejk zseniálisan hülye, aki maszkot visel, a kisember védekező reflexeit mozgósítja - a túlélés érdekében. Svejk olyan irodalmi szimbólummá nőtt, mint Don Quijote a bús képű lovag. De Svejk azután végképp nem bús, amint a zseniális szerző, Jaroslav Hasek is örökvidám tréfamester volt, mindenféle züllött alak és mindenféle alkohol tartalmú ital nagy barátja. De hát Hasek, a prágai bohémból Bugulma bolsevik városparancsnokává lett író nem viselt-e maszkot? Önpusztító, nyomorúságos életét elviselhette volna a kocsmák ihlető légköre nélkül? A cseh mondás szerint olyan volt, mint egy csavargó libuska... Pytlik könyve könyve gondos nyomozás eredménye. Édesbús kalandok sora, amelyet mindenki szomorkás-vidáman forgat, aki egyszer szívébe zárta az örökéletû katonát, Svejket.

Rózsa András - Fociológia
Az ​első labda legendája című fejezet kultúrtörténeti érdekességeket tartogat! Ha nem tudnák: - Az európai labdarúgósport az eszkimók labdajátékából származik! (Julius Lips: A dolgok eredete)

Ivan Olbracht - Anna ​/ Átok völgye / Vándorcirkusz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Chantal Thomas - Sade
Sade, ​a (Szodoma százhúsz napja) szerzője inkább az életét kockáztatja, semhogy elfogadja a vérpad terrorját. Szigorúan elválasztja a libertinizmus fantáziaszínpadát - ahol mindent szabad, a kegyetlenség pedig az élvezet nélkülözhetetlen hozzávalója - a világ többi részétől - és az önéletrajzi síktól (ezért marad titokzatos író)... Ha úgy olvassuk Sade-ot, hogy figyelmen kívül hagyjuk az irodalom szabadságát, öntörvényűségét, és ha nem tartjuk folytonosan szem előtt a gondolatmenetek erotikus irányultságát, akkor az élvezés bűvkörében mozgó észjárása alapján gonosztevőnek látjuk és akként is ítéljük el...

Brigitte Hamann - Rudolf ​- A trónörökös és a lázadó
"Bizonyos, ​hogy mindaz, amit Hermann Broch jellemzőnek tart az Osztrák-Magyar Monarchiára a XIX. század végén, hozzátartozik ehhez az életrajzhoz, és különösen ehhez: a frivolság, az élvezetek hajszolása, miközben a világot a hanyatlás hangulata tölti el, a kísérteties "operett bölcsesség" és a heurigerek melankóliája. Bécs "vidám apokalipszise" szinte Rudolf trónörökös körül kristályosodott ki, pedig a gazdag botránykrónikák az ifjú Habsburg életének csupán jelentéktelen részét teszik ki. A történészeknek nemigen vethetjük a szemére, hogy Rudolf trónörökösről a történelem azt tartotta érdemesnek feljegyezni: szoknyavadász volt (ami igaz), antiklerikális szabadgondolkodó (ez is igaz), és politikai szempontból bolond (ami egyáltalán nem igaz)" - írja Brigitte Hamann könyve előszavában. A szerző jól ismert hazánkban, ő írta a néhány éve megjelent nagy sikerű életrajzot Erzsébet királynéról is. Rudolf trónörökösről szóló könyve - mely előbb készült el, mint az Erzsébet-életrajz - már büszkélkedhet mindazokkal az erényekkel, amelyek Hamann későbbi munkásságára is jellemzők: rendkívül könnyed, élvezetes stílus, a hatalmas anyag fölényes, magabiztos kezelése és nem utolsósorban témájának az előzőekhez képest egészen egyéni, eredeti megközelítése. Így nem törekszik arra, hogy mindenáron megfejtse a mayerlingi titkot és megválaszolja a megválaszolhatatlant: öngyilkos lett-e Rudolf vagy gyilkosság áldozata. Elfogadja azt a sajnálatos tényt, hogy a "dicstelen mayerlingi vég majdnem végérvényesen tönkretette még a reményét is annak, hogy Rudolfot a történelem igazságosan ítélje meg." A véget illetően marad tehát a nagy kérdőjel, de Rudolf nem mindennapi életét, jellemét, a császári és királyi család konfliktusait és ritka örömeit e monográfia alapján mégis megismerhetjük közelebbről.

Bart István - A ​boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös
A ​kétségtelen tény ennyi: 1889. január 30-án a mayerlingi vadászkastély egyik hálószobájában meghalt Rudolf, I. Ferenc József trónjának várományosa és Vetsera Mária bárónő. A királyfi haláláról szóló első hivatalos verzió szívszélhűdésről szólt, a másnap kiadott beismerte, Rudolf pillanatnyi elmezavarában öngyilkosságot követett el; Vetsera baroneszről nem szólt a kommüniké - és míg a Habsburg-birodalom állt, hivatalos hely nem ejtette ki, nem írta le a nevét. Feltehetően kettős öngyilkosság történt, a szobában azonban csak egy golyót találtak. Mi történt valójában? Igaz lenne, hogy Rudolfot körmönfont módon behálózták, de aki állítólag hálóba csalta, meghalt végül, s feltehetően szerelmese kezétől. (De miért járt a halál éjszakáján katonaorvos-nőgyógyász - kissé különös ez együtt - a vadászlakban?) Kezdettől fogva a tragédia, a halál előérzete lebeg a szerelmesek felett, egyiknek sem frivol kaland, kellemes viszony ez a kapcsolat. De mi idézi a légyottok színhelyeire a tragédiát? Rudolf politikai csalódása, netán valamilyen, a trónörököst halálba kergető kényszerhelyzet, vagy csak játék a tűzzel? Vagy valóban aprólékosan kitervelték, gondosan megtervezték a közös halált? Esetleg nem is ők, hanem mások? Mária csak eszköz lett volna, hogy az igazi okról elterelje a figyelmet? Mi a magyarázata például annak, hogy a liberális Moritz Szeps oly gondosan színezgette hírlapjában a haladó szellemű trónörökös arcképét, azt engedvén setjeni, hogy Rudolf politikai nézetei nem azonosak az apjáéval, s távolról sem a nagy szövetséges, Vilmos császáréval? Az image olyan jól sikerült, hogy Magyarországon sokáig gyászolták a boldogtalan Rudolf királyfit, az igaz magyar hazafit, aminek persze, mint Bart István mesterien elemzi, egyetlen alapja volt, a történelmi-politikai hamis tudat. Vagy netán mégis lenne igazság a kortársi mendemondában, miszerint nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt? Mi volt abban a vasdobozban, amit a trónörökös Larisch grófnő gondjára bízott, s amit Orth János gróf magával vitt - talán a tenger fenekére -, és amely máig sem került elő? Rengeteg a kérdés, kézzelfogható bizonyíték viszont alig akad; gondos kezek összegyűjtötték és megsemmisítették a legtöbbet. A szerző a lehetséges teljes anyagot összegyűjtve Maigret gondosságával vizsgál meg minden nyomot, követ végig minden szálat, tesz fel és válaszol meg minden kérdést, ebben a történelmi-politikai krimiben, mesterien szerkesztett, szellemesen megírt "esszében". S bár mindvégig a tragikus sorsú szerelmespár alakját állítja reflektorfénybe, lassan a teljes színtér megvilágosodik: az Osztrák-Magyar Monarchia elmaradott társadalmi viszonyaival, kafkai bürokráciájával, a trónörökös minden lépését feljegyző rendőrségével, politikai viszonyaival, diplomáciai kapcsolataival, várható csúfos jövőjével - a múlt század utolsó évtizedeiben, amikor már szövődnek azok a szálak, melyek az első világháborúhoz vezetnek. Ha kalandregény ez a könyv, olyan íve van, mint egy nagyszabású történelmi tanulmánynak, ha történelmi esszé, olyan olvasmányos, izgalmas, lebilincselő, mint egy detektívregény a javából, de az alcíméről se feledkezzünk meg: "szerelmi regény"....


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (68)

James Ellroy - Szigorúan ​bizalmas
Los ​Angeles a háború után. Mindenki egyet akar: befutni. Ellis Loew, a fiatal, ambiciózus zsidó ügyész, Ed Exley, a jó családból származó rendőrtiszt, Bud White, az izomember, Jack Vincennes, a hajdani árvagyerek, Pierce Patchett, a legexluzívabb callgirl-hálózat feje, Sid Hudgens, a Pszt! magazin sztárriportere, Ray Dieterling, a filmcézár - valamennyien a csúcsra törnek. Nincsenek csodák. Mindent az alvilág pénze mozgat. Lehet szó szerelemről, üzletről, művészetről, politikáról, heroinról vagy bármi egyébről. Minden tündökletes karrier mögött hazugságok, árulások, csalások, megalkuvások sora rejtőzik. És legalább egy hulla. A szereplők sorsa összefonódik. Barátságok, szövetségek köttetnek és bomlanak fel, az álmok beteljesülnek és szertefoszlanak, százszor is fel kell állni a padlóról, és mégse lehet abbahagyni. Előbb vagy utóbb mindenki rálép a palacsintára, de bármely pillanatban lehetőség van tiszta lappal kezdeni. Van, aki elkopik ebben a játékban, van, aki bedobja a törölközőt, és olyan is akad, akit megedz a folyamatos, gyilkos küzdelem. Semmit sem adnak ingyen. James Ellroy pedig pontosan tudja, mi mennyibe kerül, és kinek mennyi az ára. Ahogy a regény mottója is mondja: "A dicsőség valójában semmit se jelent, és mégis mindent megér."

Marcel Proust - Álmok, ​szobák, nappalok
Az ​eltűnt idő nyomában szerzője 1908 október és 1909 szeptember között írta a jelen kötetében olvasható írásokat. Rögtön ez után, 1909 őszén már a nagyregény első változatához fogott. Ennek részben az is oka volt, hogy a kiadás tervét a Mercure de France ez év tavaszán elutasította. A szerző eredeti elképzelése alapján Bernard de Fallois állította össze ezt a gyűtjeményt, amely 1954-ben látott napvilágot a Gallimard kiadónál. Proust gazdag levelezésének tanulsága szerint a Contre Sainte-Beuve című kötetben a XIX. század neves irodalomtörténészének nézeteivel kívánt szembeszállni - innen az eredeti cím. Mégsem csupán Baudelaire-t, Nervalt, Balzacot elemző esszéket találunk a könyben. Az eltűnt idő nyomában számtalan motívumával találkozhatunk itt, s ezek a változatok - Roland Barthes véleménye szerint - gyakran gazdagabban, előzmények nélküli ragyogásukban tárják elénk azokat a képeket, amelyek később a nagyregény szövetébe illeszkednek. A híres prousti elmélet, mely az önkéntelen emlékezés jelentőségét hangsúlyozza, már itt pontosan megfogalmazódik. Az író az előszóban arra figyelmeztet minket, hogy "...a tudat másodlagos. Ám mégiscsak a tudatot kell felkérnünk, hogy megállapítsa saját alacsonyabbrendűségét. A fejedelmi koronát ugyan nem érdemli meg, mégis egyedül ő ítélheti oda másnak. S noha az erények rangsorában csupán a második helyre szorul, csakis az értelem nyilváníthatja ki, hogy az első helyet az ösztönnek kell elfoglalnia."

Massimo Pallottino - Az ​etruszkok
"A ​történelem színpadáról letűnt ókori népek közül az etruszk az egyik legérdekesebb, legfigyelemreméltóbb. Aki Itáliában jár, lépten-nyomon találkozik nyomaikkal: sírszobrok, fafestmények, művészi ékszerek, edények őrzik magas kultúrájuk emlékét. A tudósok ma is vitatják, hogy honnan származnak. Hérodotos állítása alapján egyesek kis-ázsiai eredetűnek tartják őket, mások szerint északról, az Alpokon túlról vándoroltak be az Appennini-félszigetre, ismét mások szerint viszont őshonos itáliai lakosok. E nép történetével, nyelvével, művészetével igen sok mű foglalkozik. A gazdag tudományos irodalomból magasan kiemelkedik Massimo Pallottino könyve, amely több olasz kiadáson kívül angolul, franciául, németül, spanyolul is megjelent. A szerző 45 évi kutatómunkájának eredményeit foglalja össze e kötetben, amely részletesen ismerteti az etruszkok történetét, társadalmukat, városállamaikat, vallásukat, művészetüket, a nyelvükkel kapcsolatos problémákat, s leírja mindennapi életüket. Pallottino otthonos a történettudomány, a régészet, a nyelvtudomány legújabb módszereiben, minden itáliai és minden jelentős Itálián kívüli etruszk leletet ismer, s nagy figyelmet szentel a társadalmi és gazdasági problémáknak. Nagyon szép képanyag egészíti ki a kötetet."

Sugár István - A ​budai vár és ostromai
A ​kiadó várköteteinek ismert szerzője ezúttal a magyar uralkodók központjául szolgáló vár súlyos harcokkal terhes hét évszázadát tárja az olvasók elé, érdekesen megírt, gazdagon illusztrált munkájában. A "szakállas Budától" nevet nyert erősség a tatárjárás után indul fejlődésnek. IV. Béla betelepíti a Várhegyet, és erős fallal véteti körül. A király 1299-ben Esztergomból Budára költözik. Nagy Lajos már véglegesen Budán tartja székhelyét, és a hegy eddig pusztán álló déli nyúlványán megépítteti az első, a várostól különálló várat és királyi palotát. A vár első virágkorát Luxemburgi Zsigmond alatt éli, ekkor ölt végleges formát védelmi rendszere is. Hunyadi Mátyás uralkodása hozza meg Budavár és a középkori Magyarország fénykorát, amely ekkor a birodalom politikai, katonai, gazdasági, közigazgatási, diplomáciai és tudatosan formált kulturális, művészeti központja is. 1302 szeptemberében indul Buda első ostroma. Károly Róbert hívei a támadók, de a védők vállalják a kirohanás kockázatát. A véres harc a budaiak fölényes győzelmével zárul. 1526. szeptember 11-én a mohácsi síkon győztes oszmán sereg kardsuhintás nélkül veszi birtokába a várat, de hamarosan sorsára hagyja. Megkezdődik az ostromok hosszú sora. 1529, 1530, 1540, 1541, 1542, 1598, 1602, 1603, 1684 és 1686, amikor végre örökre lekerülnek a török hadijelvények a budai vár falairól; 1849 április–májusában ismét magyar vér öntözi az öreg vár falait. 1849. május 22-én Kossuth szózata tudatja a diadalt a nemzettel: "Budavár a miénk!" A századfordulón folyó hatalmas építkezések alakítják ki a barokk uralkodói rezidenciát. Itt jelenti be Ferenc József Bosznia és Hercegovina okkupációját, és itt írja alá Horthy a lemondó levelét. 1945. február 13-án a déli órákban fejezik be a szovjet Vörös Hadsereg katonái Budapest és a vár felszabadítását. A küzdelemből kiveszik a részüket a Budai Önkéntes Ezred vörös szalagos katonái is.

Eörsi István - Emlékezés ​a régi szép időkre
"A ​vádiratokban szereplő cselekmények többségére valóban sor került, így hát a pereket nem nevezhetjük koncepciósoknak. A történelemszemlélet volt koncepciós, mely lehetőséget nyújtott a bírósági komédiákra. Konstruált perek helyett konstruált történelem gondoskodott a halálos ítéletekről és zsúfolta teli a börtönöket.”

Márai Sándor - Fedőneve: ​Ulysses I-II.
Ahová ​most belépünk, az az emberi világ egyik legveszélyesebb térfogata, a történelem. ELSŐ KIADÁS. Ulysses Vasárnapi krónikája következik. Ulysses a magyar irodalom egyik legnagyobb élő reprezentánsának fedőneve. Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja, hangzott föl először 1951. október 7-én, Münchenben. Márai az évek során (1967-ig volt a Rádió munkatársa) több száz felolvasást tartott, melyek közül az első időszakban a Vasárnapi krónika címmel jelzett sorozaté volt a főszerep. A cím emlékezés egyben a Pesti Hírlap nagy hagyományokkal rendelkező rovatára, melynek 1936-tól kezdve maga is gazdája volt több éven keresztül. Szerencsésebb népek nagyobb erővel fejlődtek, mi kérlelhetetlen erővel tudtunk megmaradni. Most is ezt műveljük. Ez a mi titkunk, egy nemzet titkos műfaja. És titkos fegyverünk az emlékezés. Mindez személyes, írói vallomása is: az odahaza egy osztály élményét, emlékeit felidéző Márai immár a száműzött sors egyik alapvető toposzába, a nemzetbe, annak is szellemi vonulatába kapaszkodik, amelyhez mindig is közelállónak tudta magát. 1954-ben tervbe vette a Szabad Európa Rádióban felolvasott jegyzeteinek kötetbe rendezését (Átfésülni, egy későbbi magyar kiadás céljaira, a rádióba írott felolvasásokat, Szól a kakas már címmel összeállítani egy ilyen kötetet), de elképzelése nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses tehát elsősorban az írói szándék megvalósulása, ugyanakkor egy sorozat nyitódarabja, mely gyarapítja, árnyalja Márai-tudásunkat, amikor a hidegháborús évek kibeszéletlen történeteivel szembesülünk a kötet lapjain: a berlini híd szimbolikája, az amerikai és szovjet befolyás alatt álló Európa kiszolgáltatottsága, a Rákosi-éra gunyoros arca, a bolsevista hatalomgyakorlás, Nyugat-Európa és a vasfüggöny, Andrássy út hatvan, kitelepítés és megtorlás, kultúra és szellemtörténet, irodalom kalodában; a politikai és közéleti író jegyzeteinek olvasásával az íróról alkotott képünk is egyre tisztábbá válhat, miközben páratlan kulturális panorámaképet kapunk a kettészakadt Európáról. Jelent-e valami újat e kötet a Márai-portréban? Úgy tűnik, hogy a felolvasások árnyalják az eddigi megállapításokat a hazáját gyűlölő emigráns Márairól, számos idézet jól példázza ezt. Egyrészt a féltés hangján szól az ország népéről, amely kiszolgáltatott a Szovjetuniónak és hazai lakájainak, másrészt történészi körképet ad a korról. Márai Sándor magyar író akart lenni, idehaza szeretett volna élni és dolgozni. Ez nem sikerült, de felolvasásai közreadásával a kassai polgár egy kicsit ismét hazaérkezett. Hallgassuk őt érdeklődéssel, nyitott füllel!

Radko Pytlík - A ​csavargó liba
Hálás ​vitatéma, hogy Svejk a derék katona tökéletesen hülye-e, vagy csak tetteti a kedélyes együgyűséget? Lehet-e ennyire bárgyú valaki? Vagy a világ őrült meg 1914-ben? Ma ezt valljuk, ebből viszont az következik, hogy Jozef Svejk zseniálisan hülye, aki maszkot visel, a kisember védekező reflexeit mozgósítja - a túlélés érdekében. Svejk olyan irodalmi szimbólummá nőtt, mint Don Quijote a bús képű lovag. De Svejk azután végképp nem bús, amint a zseniális szerző, Jaroslav Hasek is örökvidám tréfamester volt, mindenféle züllött alak és mindenféle alkohol tartalmú ital nagy barátja. De hát Hasek, a prágai bohémból Bugulma bolsevik városparancsnokává lett író nem viselt-e maszkot? Önpusztító, nyomorúságos életét elviselhette volna a kocsmák ihlető légköre nélkül? A cseh mondás szerint olyan volt, mint egy csavargó libuska... Pytlik könyve könyve gondos nyomozás eredménye. Édesbús kalandok sora, amelyet mindenki szomorkás-vidáman forgat, aki egyszer szívébe zárta az örökéletû katonát, Svejket.

Elizabeth Wurtzel - Prozac-ország
Elizabeth ​Wurtzel alig múlt húszéves, amikor megírta ezt a könyvet a depressziójának történetéről, s ma már Sylvia Plathszal és Willam Styronnal együtt a "depresszió-irodalom" legfontosabb szerzői között emlegetik. Wurtzel szerint Plath és Styron könyve túlságosan udvarias, bocsánatkérő volt; ő egy "rock-and-roll könyvet" akart írni: vadul, teljesen kitárulkozva mesél a szüleihez fűződő és a depresszióját úgy-ahogy magyarázó kapcsolatáról, szenvedéseiről, őrült szerelmi és szexuális kalandjairól, pszichológusairól és pszichiátereiről, öngyilkossági kísérletéről, segítőkész egyetemi barátairól, akiknek végül az agyára ment állandó, megmagyarázhatatlan kínlódásával. A "regény" végén, utószóként közölt esszéjében Wurtzel a Prozac-jelenségről ír - a kilencvenes évek elején megjelent csodaszerrel őt is "meggyógyították", de Wurtzel szerint nem felhőtlenül jó hír az, hogy Amerikában jóformán mindenkinek, aki szomorúságra panaszkodik, három perc alatt felírják a Prozacot (vagy valamilyen hasonló, depresszió elleni szupergyógyszert). Az igazi depresszióval ugyanis nem olyan könnyű elbánni, s miközben mindenütt mesterségesen boldoggá tett emberek szaladgálnak, az "igazi" depressziósok bajára ma sem tudja senki a megoldást - mert hiszen a világ bajait sem lehet holmi neurotranszmitterekre ható molekulákkal megoldani. Wurtzel élete mindenesetre valamennyire egyenesbe jött: sikeres rockzenekritikus és írónő - két könyvet publikált a Prozac-ország óta.


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók