Ajax-loader

Fazekas Ádám

Rate_positive 7 Rate_neutral 11 Rate_negative 4

2914 napja velünk van 2737 napja láttuk utoljára 2698 napja hibernálva van

Badge-orjongo Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (15)

René Guénon - Az ​ember sorsa a Védánta szerint
René ​Guénon, a francia filozófus, filozófiatörténész, az ún. hagyomány metafizikájának nevezett kutatási irány egyik megalapítója a húszas-harmincas években volt igen divatos irracionalista szerző. Napjainkban új kultusza támadt műveinek, amelyek nem a szakfilozófusok értelmében foglalkoznak metafizikával, hanem megkísérlik a misztikus és okkult hagyományokat, illetőleg az ilyen értelemben felfogott klasszikus - főként keleti - műveket újrainterpretálni, egy modern misztika szellemében feltámasztani és aktualizálni. Most megjelent műve az ősi indiai Védák és azok Kr.u. 8. századból való ind kommentárjai alapján kísérlik meg a hagyomány metafizikáját bemutatni. A könyv nem szakszerű szanszkrit filológiai alapozású, a szerző sokkal egyénibb módszereket követ. Lényegében egy irracionális antropológia, újmisztika kidolgozásához keres történelmi előzményeket. A kötet középpontjában az ún. "Végső Azonosság" elérésének szellemi útjait- módjait bemutató gondolatmenetek állnak.

René Guénon - A ​modern világ válsága / A kereszt szimbolikája
"Néhány ​évvel ezelőtt, az Orient et Occident megírása idején úgy gondoltuk, hogy a könyvben tárgyalt problémákat illetően minden, legalábbis az idő tájt esedékes részletről szóltunk. Jóllehet az azóta egymást egyre nagyobb ütemben követő események nem teszik szükségessé egyetlen leírt szavunk megváltoztatását sem, kedvező alkalmat nyújtanak bizonyos kiegészítő magyarázatokra, és azoknak a gondolatmeneteknek a kibontására, amelyek hangsúlyozását az előző alkalommal nem éreztük elengedhetetlennek. E magyarázatok annál elkerülhetetlenebbekké válnak, minél agresszívebb módon látjuk manapság megerősödni azt a felforgatást, amely ellen minduntalan fellépni kívánunk. Ez okból gondosan távol maradva mindenféle vitától, célszerűnek látjuk a dolgok valódi perspektívájukban történő újbóli bemutatását. Vannak ugyanis bizonyos - gyakran kifejezetten elemi szintű - szempontok, amelyek jószerivel annyira idegenek kortársaink döntő többségétől, hogy általános megértetésükhöz újból és újból vissza kell térni rájuk, különböző aspektusaikból mutatva be őket, és ahogy a körülmények engedik bővebben megmagyarázva azokat a pontokat, amelyek előre nem mindig látható módon, nehézségeket okozhatnak."

René Guénon - A ​mennyiség uralma és az idők jelei
René ​Guénon (1886–1951) az egyetemességében vett spirituális és metafizikai Tradíció restaurációjának, valamint a világnézetfeletti tradicionális létszemlélet megalapozásának legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb jelentőségű alakja, életművével valódi és univerzális távlatokat nyitott meg a modern világ egyre súlyosabb válságában még eszmélni képes jelenkori ember számára. 28 kötetes életműve fundamentum a tradicionális világ alapelveinek újratalálásához, ami az egyetlen komoly és talán utolsó esély a katasztrofális végkifejlettel fenyegető modernitás mint ab ovo deviáció felszámolására. Guénon a primordiális Tradíció centrális ezotériájától a különböző partikuláris – vallási és más – alkalmazásokig elmélyülten ismerve a tradicionális tanításokat, valódi útmutatóként tárja fel az ezekben rejlő örökérvényű bölcsességet, egyszersmind az írott doktrína lehetőségeihez mérten betekintést tesz lehetővé a szellemi és vallási praxis legmélyebb szintjeibe. A szerző történelembölcseleti főműve, A mennyiség uralma és az idők jelei átfogó és mélyreható képet ad a modern civilizációról, amelynek legmeghatározóbb vonása a mennyiség uralma a szellemi értelemben vett minőség fölött. Guénon műve azoknak az örökérvényű tradicionális igazságoknak a fényében foglalkozik a történelem valódi mozgatóerőivel, amelyeknek az egész modern világ a maga összes eszméjével és intézményével a lehető legvégletesebb ellenképe. Diagnózisa szerint a modern világ egy hanyatló és felbomló világ, amelyen felismerhetők mindazok a tünetek, amelyek a „sötét kor” végső fázisának ismérvei. A világról, az időről, a történelem valódi mozgatóerőiről komolyabb művet valószínűleg nem írtak eddig. Anélkül, hogy jóslásokba bocsátkozna, a könyv felvázolja a modern világra és emberre váró jövő lényegi vonásait is: az integrális materializmustól egészen a legfélelmetesebb lehetőségig: a „fordított spiritualitásig”. A jelen kötet a mű második, javított kiadása. (A mű első kiadása A Hagyomány és a Transzcendencia Iskolája által 1993-ban történt. Ehhez képest a jelenlegi második kiadás jelentős módosulásokat tartalmaz. Az első kiadás csak angolból volt fordítva, a mostani két nyelvből: angolból és az eredeti franciából. Megvalósult egy általános fordítási és nyelvi korrekció, valamint tartalmi pontosítások is történtek több konkrét vonatkozásban; a latin nyelvű szentenciák immáron magyarul is olvashatók; és nem utolsó sorban az esztétikailag és könyvészetileg minőségibb kivitel is jelentős változásnak számít.)

René Guénon - A ​Nagy Triád
Az ​ezoterikus hagyomány kiváló huszadik századi tolmácsolójának a nagy hármassággal foglalkozó könyve a távol-keleti tradíció egy sajátos aspektusának, az ún. Triádnak a spirituális vonatkozásait bontja ki a tőle megszokott roppant anyagismeret és magasszintű metafizikai elemzőkészség birtokában. A mű témája egy olyan fogalom, amely szinte minden jelentős vallásban létezik és gyakorta - mint Guénon rámutat, helytelenül - a keresztény Szentháromsággal szoktak összehasonlítani. A spirituális tradicionalitás francia mestere könyve első fejezetében e kétféle hármasság (az európai Szentháromság és a távol-keleti Triád) különbségeit hangsúlyozza, majd számba véve a hármasságok különböző típusait, a távol-keleti Triád fogalom tükrében elemzi bevezetésként a kettősségekben megnyilatkozó hármasságokat, mint a kettős spirál, a jin és a jang, az alkímia alapműveletének számító solve et coagula (oldás és kötés), majd pedig a tradicionális gondolkodásban jelentős szerepet játszó egyéb hármasságokat, mint a spiritus-anima-corpus, a szintén alkímiai kén-higany-só, a deus-homo-natura, a gondviselés-akarat-sors, illetve az olyan keleti tanításokat, mint a hármas időre, a kozmikus kerékre vagy a triratná-ra vonatkozók. Az univerzális összefüggéseket feltáró mű a spirituális gondolkodásban kulcsszerepet játszó középút vagy közép fejtegetésével zárul. A spirituális tradíciók iránt érdeklődő olvasók számára alapmű, de mindenkinek érdemes ajánlani, aki mélyebben érdeklődik a szimbolikus gondolkodásmód, főleg a keleti tanítások iránt.

Titus Burckhardt - A ​szakrális művészet lényegéről a világvallások tükrében
A ​szakrális művészetek tárgyalása során szándékosan az említett hagyományokra szorítkozunk, mivel ezekben az esetekben a megformálás törvényeiről nemcsak a rendelkezésre álló művek, hanem a különböző didaktikai írások, valamint az élő mesterek példái is tanúskodnak. E kereteken belül meg kell elégednünk a szakrális művészet területén előforduló legsajátosabb megnyilvánulásaival. Számunkra elsődleges fontossággal az indiai művészet bír, mivel a leghosszabb töretlen hagyományra tekinthet vissza. Példáján láthatóvá válik, hogy a középkori kultúra sokkal korábbi korszakok örökségéből részesedik. A legtöbb teret mégis a keresztény művészetnek szenteljük, mert ez az, ami a nyugati olvasót a legközelebbről érinti. ... Az iszlám művészettel a harmadik helyen foglalkozunk, mert néhány tekintetben poláris viszonyban áll a keresztény művészettel. Végül a távol-keleti művészet néhány olyan aspektusát fogjuk kiemelni, melyek nagymértékben különböznek az előzőleg tárgyalt művészetektől, s tesszük ezt azért, hogy a különféle kifejezésmódok rendkívüli átfogóképességére rámutassunk.

Titus Burckhardt - Alkímia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ernesto Milá - Nácizmus ​és ezoterizmus
Ernesto ​Milá műve a külföldi irodalomból is messze kimagaslik, szigorú objektivitás jellemzi. Egyfelől nyilvánvalóvá válik belőle, hogy a nácizmus formálódásában olyan szellemi irányvonalak is erősen közreműködtek, amelyekről a materialista történettudomány nem tud, vagy nem akar tudni, másfelől, hogy a különféle spiritualista véleményekkel szemben a nácizmusnak semmi köze nem volt a sátánizmushoz.

Mezei Balázs - Vallásbölcselet ​I-II.
Könyvem ​azoknak szól, akik a vallásbölcselet terén átfogó és tagolt ismeretre kívánnak szert tenni. A 'vallásbölcselet' kifejezést az alábbiakban egyrészt filozófiai gondolkodásként, másrészt a filozófia sajátos fogalmaként értem. Ezért munkámat azok is haszonnal forgathatják, akik a filozófia alapvető problémái, s ezen túlmenően a bölcseletként felfogott filozófia lehetősége iránt érdeklődnek. (A szerző)

Ismeretlen szerző - Az ​individuum és az európai tradíció
Amikor ​2000 májusában a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Társadalomelmélet Tanszéke A kereszténység és az európai tradíció címmel konferenciát rendezett, már világosan körvonalazódott az elképzelés, miszerint ez első, „hagyományteremtő” eseménye lesz egy sorozatnak. Ma már talán megkockáztatható, hogy egy létező sorozatról beszéljünk: 2001-ben megrendezésre került második konferenciánk Az emberi jogok és az európai tradíció, 2003-ban pedig a harmadik Az individuum és az európai tradíció címmel. Ennek a konferenciának a kötete jelent most meg a támogatók és a Savaria University Press jóvoltából. Miként az előző konferenciák során, most is az európai kultúrának egy olyan alapkérdését állítottuk a középpontba, melynek vitathatatlannak tûnõ értéke az utóbbi évtizedekben a strukturalizmus, a dekonstrukció, a posztmodern, a kommunitarianizmus–individualizmus-vita stb. következtében legalábbis kérdésessé vált. A kötet szisztematikus és történeti tanulmányai, sok szempontból átértékelvén vagy másként súlyozván az individuum problématörténetét, valóban egyértelművé tették az önmegvalósításra és szabadságra törekvő, autonóm individuum valaha egyértelmű jelentésének és értékstátuszának elbizonytalanodását, de hozzájárultak e fogalom elkerülhetetlen újragondolásához is.

Jonathan Littell - Jóakaratúak
Jonathan ​Littell Jóakaratúak című regényét (2006), melyet két rangos francia elismeréssel (a Goncourt-díjjal és a Francia Akadémia regény-nagydíjával) is jutalmaztak, e nyelven írta, és az Éditions Gallimard jelentette meg. A volt SS-tiszt, Maximilien Aue regényes önéletírásaként elbeszélt történet a második világháborúban játszódik, legnagyobbrészt a keleti fronton (Lengyelországban, Ukrajnában, a Kaukázusban, az ostromgyűrűbe zárt Sztálingrádban). Littell bevallása szerint művét Claude Lanzmann Shoah című filmje mellett egy nácik által kivégzett partizánról készített fotográfia ihlette. A regény Franciaországban az elmúlt három év alatt több mint húsz kiadást megért, közel másfélmillió példányban fogyott, és azóta több más nyelven is sikert aratott (mint Németországban vagy Lengyelországban), valamint sok nyelvre még csak most fordítják (az angol kiadás szinte a magyarral egy időben jelenik meg, 2009 márciusában, a Harper Collinsnál, The Kindly Ones címmel). Littell 2002-ben kezdte az előzetes kutatást művéhez. Főhősét, Aue-t úgy alkotta meg, hogy elképzelte, ő maga miket tett volna, ha a háború előtti Németországban születik és nácinak áll. Littell 1994 és 2001 között egy nemzetközi humanitárius szervezetnek dolgozott, így jutott el keletre, regénye helyszíneire, többek közt Csecsenföldre. A Jóakaratúak (Les Bienveillantes) cím Aiszkhülosz Oreszteiájának harmadik darabjára, az Eumeniszekre utal. Az Eumeniszek (más néven Erünniszek vagy Fúriák) a bosszú antik istennői, akik a szülőgyilkoson torolják meg tettét. A drámában Oresztészt, aki megöli anyját (Klütaimnésztrát), hogy ezzel bosszút álljon apja (Agamemnon) haláláért, ezek az istennők veszik üldözőbe. Végül az ítélet alól a hőst Athéné istennő menti fel. Az ősi istenek, az Erünniszek tiltakoznak a döntés ellen, mivel úgy gondolják, hogy semmibe vették őket. Athéné bölcsessége azonban megoldja a kialakult helyzetet. Az ősi isteneknek lakhelyet és kultikus tiszteletet ígér Athénban. Mivel az Erünniszek elfogadják a döntést, így lesznek belőlük Eumeniszek: „Tiszteltek. Kegyesek, mi vidékünk jóakarói…” (Devecseri Gábor fordításában). Littellt – saját bevallása szerint – az Oreszteia szerkezete mellett a belőle sugárzó antik morál is megérintette. Ez minduntalan kitűnik a hét fejezetre – melyek mindegyikének címe egy-egy zenei tárgyú fogalom – tagolt regényfolyamot elbeszélő öreg Aue, a felelősségre vonást megúszó, művelt és érzékeny, volt SS-tiszt megállapításaiból, melyekkel saját akart és akaratlan gaztetteit, valamint a háború hozta szükségszerűségeket illeszti élettörténete ok-okozatiságába, hogy a szövegáradat folyamán a maga bonyolultságában vesse fel a „felelősségek” kérdését. Ő – Littell fiktív történelmi tanúja – az az embertelen embertársunk, aki megszólít bennünket, hogy olyasmit mondjon, amit legtöbbnyire nem akarunk meghallani.

Kunszt György - A ​hagyomány jövője - Prolegomena
Jaspers ​szerint a Kr. e. első évezredben jött létre az emberiség szellemi alapkincse, amiből a mai napig is él. Ebben a "tengelykor"-ban (Achsenzeit) élt és müködött Aiszkhülösz, Hérakleitosz, Jeremiás és Ézsaiás próféta, Buddha, Lao-ce, s az ő szellemi generációik hozták létre az emberiség alaphagyományát. Koruk óta történelmünkben egyetlen-egy döntő jelentőségű új fejleményre került sor: az újkorral induló tudományos-technikai fejlődésre. Ennek hatására több vonatkozásban is alapvetően problematikussá vált a táplálkozás az alaphagyományból, s ez a biblikus kinyilatkoztatásból kiinduló filozófiai hitre különösen áll. Ebbe a jaspersi értelemben vett világtörténelmi hagyománykontextusba Kunszt György egy katolikus gimnázium, a népi írók mozgalma, s Szabó Lajos és Tábor Béla körének konkréciójában épült bele, a Rákosi- és a korai Kádár-korszak szellemi deklasszálódottságától sújtottan. Egy kutatómérnöki egzisztencia sáncai mögött élve alapproblémája lett a jaspersi értelemben vett hagyomány jövője, s egyre nagyobb meggyőződéssel Szabó Lajos gondolkodásában látta e jövő zálogát. A Kádár-rendszer ideológiai fellazulásával, 1986-tól, több írással igyekezte szolgálni Szabó Lajos magyarországi recepcióját, majd - felismerve, hogy bizonyos történelemfilozófiai kérdésekben Szabó Lajos és Bibó István felfogása megegyezik - igyekezett szolgálni komplementer recepciójukat is, éppen ebben látva a magyar szellemi élet 1990 után felszínre kerülő válsága megoldásának kulcsát. Több - a jelen kötetben is közölt - tanulmánnyal részt vett a második világháború, s különösen z 1968 utáni szellemi világhelyzet mértékadó személyiségeinek magyarországi adaptálásában, elsősorban Heidegger, Derrida, Deleuze és Nishitani filozófiájának, valamint Le Corbusier szakrális és Eisenman dekonstruktivista építészetének elemzésével; kimondatlan célkitűzésként mindenütt azt vizsgálta, hogy hitelesen miként reaktiválódik a hagyomány korunkban. Különösen foglalkoztatja a posztmodernnek mondott korunk nihilizmusa, s a hagyomány szükséges szerepe és kirajzolódó esélyei ennek leküzdésében.

Leo Strauss - Joseph Cropsey - A ​politikai filozófia története I-II.
A ​nagyszabású összeállítás - melynek kis részét Strauss írta, nagyobb részét tanítványai és munkatársai - közel két és fél ezer esztendő politikatudományát, Thuküdidésztől Heideggerig közel negyven gondolkodó eszméit öleli fel.


Elérhető példányok

A felhasználónak nincsenek elérhető könyvei jelenleg.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (15)

Göncz Árpád - Találkozások
Tizenegy ​írás - tizenegy életfoszlány. Egyik sem befejezett "elbeszélés": az élet maga fejezi be a történeteket. Ami az emberrel történik, talán még megálló sem: mind csak egy folytonos vonal önkényesen kijelölhető, többé-kevésbé jellemző pontja. Helyzete előzményekre, folytatásra, meghatározó erőkre utal. Társadalomra. Korra. Tizenegy írás, és mind a tizenegy másmilyen: az író, akár a mesterember, az anyag és megformálás követelményei szerint válogatja nyelvi szerszámait. Mégis- vagy éppen ezért?- valamennyi magán viseli a keze nyomát. Mind drámai fogantatású, a dísztelenségig - díszlettelenségig egyszerű- a robbanó erejű kifejezés érdekében. Mindnek más a hőse, más életkorhoz kötődik: a kötet így egységes ívű, az emberéletet követi végig a gyermekkortól a halálig, sőt még azon túl is: a kötet utolsó misztikus-groteszk írásának tárgya maga a "megmaradás." A színtere is mindegyiknek más. És mégis egy. Az emberi én bonyolult világa. Ahol a kívül-belül meghatározott, mégis szédítően szabad és magára hagyott ember vívja örök harcát a magány ellen a szeretetért, az élete értelméért. Az emberségért. Ezt a harcot figyeli és ábrázolja Göncz Árpád. Kegyetlen részvéttel.

Arábiai Lawrence - Lázadás ​a sivatagban
Az ​egzotikus Kelet szabadságharcának és a 20. századi Európa hatalmi küzdelmeinek közepébe csöppen egy ifjú angol régész. Rátermettségének, megszállottságának, szuggesztivitásának, igazságszeretetének és szerencséjének köszönhetően legendássá növő alakja döntő tényezője lesz a sivatagi felkelésnek. Ő Aurunsz emír azaz Arábiai Lawrence, Mekka hercege, aki a Brit Birodalom ezredeseként is arab köntösben, arany fejékkel, tőrrel az oldalán foglal helyet Feiszal serif mellett az első világháborút lezáró párizsi békekötés tárgyalóasztalánál. Tudós történész és haditechnikus feltaláló, zenebolond és térképész, politikus és kém, vasútrobbantó és filozófus - Churchill és Shaw személyes jó barátja. De mindenekelőtt alkalom szülte hadvezér, aki hihetetlen leleményességgel vezeti sikerre arab gerillacsapatait a túlerőben lévő német és török hadsereggel szemben. Jó író, aki érzékletesen veti papíra arábiai nagykalandjának történetét. Híven ábrázolja a különös keleti világot, pontos portrékat rajzol az események hőseiről: Feiszal serifről, a karizmatikus sivatagi vezérről, a beduinfőnök Audáról, a hű barátról és vakmerő kalandorról, Tallalról, aki önmagát feláldozva áll bosszút lemészárolt rokonaiért, az angol Strossrólés Newcombe-ról, akik tollal harcolnak hazájukért, de ha kell, dinamitrudakat visznek kúszva a hedzsázi vasút sínpárjához és Allenby marsallról, aki a brit vezérkar tisztjei közül egyedül fogadta el a gerillavezér különleges háborús taktikáját.

Bucsay Mihály - A ​protestantizmus története Magyarországon 1521-1945
Kerek ​nyolcvan esztendeje jelent meg utoljára a magyarországi protestantizmus történetéről olyan összefoglaló mű, mely az érdeklődő olvasók számára készült. E hiány pótlására jelenteti meg a kiadó Bucsay Mihály nyugalmazott református teológiai professzor könyvét, melyet először német nyelven adtak ki külföldön. A neves egyháztörténész 1521-től indítja mondanivalóját, s egészen 1945-ig jut el. Részletesen elemzi azokat a társadalmi és gazdasági viszonyokat, melyek a reformáció elterjedését lehetővé tették hazánkban. Ismertei a két legnagyobb protestáns egyház, az evangélikus és református történetét. De nem hanyagolja el a kisebb protestáns egyházakat sem. Ír azokról az értékekről, melyekkel a hazai protestantizmus gazdagította kultúránkat, beszámol küzdelmeiről. Rámutat történetének negatív elemeire is. A könyvet jól megválasztott képanyag és négy térkép egészíti ki.

Benedek Marcell - Magyar ​irodalmi lexikon I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kallós Zoltán - Balladák ​könyve
Élő ​erdélyi és moldvai magyar népballadák

Pedro Antonio de Alarcón - A ​földgolyó / A norma fináléja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alekszandr Grin - Fandango
Grin ​különös világával a Bíborvörös vitorlák címû kötetünkben találkozott elsõ ízben az olvasó. Grin a XIX. század romantikusainak hûséges tanítványa, fantasztikum és kaland, álom és valóság ötvözõdik valamennyi alkotásában, alakjai ördögök vagy angyalok, akiket emberfeletti tettekre sarkall a lelkükben élõ gyûlölet és szerelem. Mégis, a legmodernebb írói kísérletek elõfutárának érezzük az 1932-ben meghalt, s mûveiben csupán 1957 után feltámasztott írót. A tudatunkban gomolygó reális és irreális képek és cselekedeteink közti összefüggések szálait keresi, hogy végül a fantasztikus csodák és rejtélyek világából elhozza számunkra a szépet, a jót, a mélységesen emberit. Kötetünkben három, nálunk még ismeretlen kisregényét mutatjuk be olvasóinknak. A Fandangóban egy egzotikus álom, egy varázslat elevenedik meg, a Jessy és Morghianá-ban gonosz ösztönöktõl sugallt testvérgyilkossági kísérletnek lehetünk tanúi, A Hincs kalandjai-ban pedig a vakszerencse kedveltjének, egy könnyûvérû fiatalembernek emelkedését és bukását kísérhetjük nyomon. Grin fordulatos, izgalmas meseszövése, színekben gazdag kifejezõkészsége kellemes szórakozást nyújt az olvasónak.

Féja Géza - Viharsarok
Az ​Athenaeum felkérésére tíz kitünő fiatal író és szociográfus vállalta a feladatot, hogy bejárja az országot és tíz kötetben a magyarság életének s e súlyos élet nagy problémáinak hű képét tárja a művelt olvasók elé. E kötetekben meglepve döbbenünk rá, hogy országunkat és népünket, a magyar tájat és embert, a magyar múltat és elsősorban a leplezetlen magyar mát kevésbé ismerjük, mint Afrika sivatagait, Ázsia hegyóriásait vagy Dél-Amerika őserdőit. A munka, amit tíz író vállalt, kalandos és hősi expedíció és a munka eredménye egy közvetlen közelünkben levő ismeretlen világ: Magyarország felfedezése.


Sikeres happolások

A felhasználónak még nincs egyetlen lezárult happolása sem.


Saját könyvtárban

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Saját könyvtár


Olvasta

Ez a kollekció nem tartalmaz egyetlen könyvet sem: Olvasmányok

Kollekciók