György Horváth

Mirejla Boglaar - Tollászkodás
Ahogy ​a scrable nevű társasjátékban 7 betűt kell húzni és szavakat alkotni, úgy a kötetben is 7 a keretszám. 7 fejezet 7 lehetőségként akadt a játékra, csakhogy itt a pályát könnyítendő 7-nél több betűből álltak össze a szavak, sokszor rímekbe szedve. A műfajuk – a versét meghagyva a költőknek – legyen mondjuk tollászkodás, mert papíron, tollból születtek, csak később merészkedtek számítógépre és még később a nagyvilágba. Ha tetszik valamelyik, azt magadnak s a szavaknak köszönd és ha van kedved, akkor gondold, érezd vagy tollászkodd immár a saját szavaid tovább.

Ismeretlen szerző - Andrássy ​út
A ​kiadó nem tudományos, hanem szinte líraian szubjektív kötete állított össze. Nem a szó szoros értelmében vett útikalauz ez a könyv, hanem kedvcsináló az olvasónak és ”kalandozóknak”, érdeklődőknek és ínyenceknek. Akik talán a Világörökség e részét nem egyvégtében járják végig, de ”előzetes” olvasmányként ki tudják szemelni-szemelgetni, hogyan sétálhatnak végig az Andrássy úton és hogyan tudnának a közvetlen közelben esetleg kitérőket tenni. Kultúrtörténeti guide ez a könyv ez a kötet, hiszen ma már vagy teljesen új, más épületeket találunk a valahai helyszíneken, vagy egészen más tevékenység folyik a patinás falak között, mint annak idején. Nyilván meg-meglepődünk s elgondolkodunk egy-egy épület kalandos sorsán, ám megismerkedve történetükkel, visszavetíthetjük rég- és közelmúltunkat, és a séta közben láthatjuk a jelent.

Ismeretlen szerző - A ​régi pesti városfal mentén
A ​pesti Belvárost határoló belső körút a Deák Ferenc utcától a Vámházig a várfal tövében húzódó vizesárok feltöltésével jött létre. A 19. század elejétől kezdve végig a Kiskörút ívén impozáns közintézmények és magánpaloták sora épült a városfalra tapadva vagy közvetlenül a városfal peremén. A múlt és jelen figyelmet érdemlő épületei közül válogattunk ebbe a kötetbe, és ahogy az egy könnyed sétánál lenni szokott, néhány esetben egy-egy érdekes vagy fontos ház bemutatása végett kissé letértünk az útvonalról. A városfal árnyékából száz év előtti jeles alakok tűnnek elő, számos kultúrhistóriai érdekesség és építészettörténeti adalék sorakozik fel, és láthatóvá válnak a legutóbbi évtizedek pozitív és negatív lenyomatai. A sorok között megmutatkozik a történelmi és politikai fordulópontokra reflektáló pesti polgárság és a város falakat és rendszereket túlélő folyamatos fejlődése. A könyv lapjain mintegy ötven helyszínről olvashatunk hosszabb-rövidebb leírást, a szövegblokkok tömörségét gondosan válogatott friss fotók és archív képek oldják. Reméljük, hogy sétakönyvünk a nagyközönség és a lelkes helytörténész számára is hasznosan forgatható olvasmány lesz a helyszíni szemlélődés és a fotelbéli lapozgatás alatt is. Szerkesztő: Saly Noémi; Szerzők: Csontó Sándor, Götz Eszter, dr. Holló Szilvia Andrea, Zádor Judit; Fotók: Surányi J. András

Olga Tokarczuk - Sok ​dobon játszani
Olga ​Tokarczuknak (1962) mindig is Szilézia volt az otthona. Igaz, a nyolcvanas évek első felében a Varsói Egyetemen tanult pszichológiát (a legviharosabb időszak, 1981 decembere több elbeszélésében is visszatér). Az évtized második felében Wrocławban dolgozott, a szakmájában, majd egyre több időt szentelt az írásnak és a könyvkiadásnak. Nowa Rudában él, ha éppen nem járja a világot. ___Bár gimnazista kora óta jelennek meg versei, elbeszélései, a valódi pályakezdést egyetlen magyarul is olvasható regénye, Az Őskönyv nyomában (1993, 2000) jelentette. Újabb regényeivel E. E. (1995), Őskor és más idők (1996), Nappali ház, éjjeli ház (1999) bekerült a mai lengyel próza legszűkebb élvonalába, műveit már Európán kívüli nyelvekre is szorgalmasan fordítják. ___Meghatározó szerepet játszott abban, hogy a lengyel prózában 1990 után háttérbe szorult a fikció iránti bizalmatlanságról árulkodó dokumentarista és önéletrajzi írásmód. Az új nemzedék a formai ellenforradalom után visszahelyezte jogaiba a történetmondást, újra felfedezte a hagyományos prózaírói erényeket. Ennek köszönheti sikerét. ___Tokarczuk műveit gyakran próbálják értelmezni pszichológiai kategóriákkal (főként Jung és Freud hatását keresik), vizsgálják mitográfiai prózaként (Eliadéra vagy García Márquezre hivatkozva), megint mások pedig a feminista kritika eszköztárával közelítik meg. E kötet olvasói mindegyik módszert kipróbálhatják. Nem fognak célt téveszteni, hisz Tokarczuk szerint az én, bármilyen gyanús konstrukció is, igen jól használható. Nélküle nem lenne irodalom.

Søren Kierkegaard - Vagy-vagy
A ​múlt század egyik legnagyobb hatású filozófusának főművét tartja kezében az olvasó - minden bizonnyal a filozófiatörténet egyik legkülönösebb művét. Semmiben sem hasonlít a rendszeres bölcseletekhez: műbírálatok és naplók, lírai tanulmányok és levelek váltják benne egymást, különböző "szerzőktől", akik vitatkoznak egymással, cáfolják és vádolják egymást. A filozófus átöltözetei ezek, s a bonyolult inkognitók rendszerében végül is három magatartás különül el, három életlehetőség (az esztétikai, az etikai és a vallási). Gondolat Kiadó, 1978

Kálmán László - Nádasdy Ádám - Hárompercesek ​a nyelvről
A ​kötetbe felvett írások, melyek eredetileg a Bartók rádióban 1992 és 1997 között, a Muzsikáló reggel című műsorban hangzottak el Nyelv-ész-érvek címen, a nyelvészethez szeretnék elvezetni az olvasót. Nem bevezetés tehát a nyelvészetbe, nem is tankönyv: műfajából adódóan nem lexikális ismereteket közöl, hanem közismert tényeket magyaráz, s inkább kérdéseket tartalmaz, mint válaszokat. A szerzõk gyakran kitérnek a `hagyományos iskolai nyelvtanok` hiányosságaira és az iskolai anyanyelvoktatás furcsaságaira, mivel nagyon sajnálatosnak tartják, hogy a mai nyelvészeti közgondolkodás nem jelenik meg az iskolákban, a nyelvtudomány egyáltalán nem szerepel a tananyagban, sõt a tananyag nyelvtani, tehát nyelvészetileg érdekesebb részét is hallatlanul unalmas, osztályozó szempontból tárgyalják a tankönyvek. A tartalomból: * I. Nyelvészeti alapfogalmak * Mi a nyelv, és ki a nyelvész? * A hangok tartománya * A szavak tartománya * A szerkezetek tartománya * A jelentések tartománya * II. A nyelvek sokfélesége * Hasonlóság és különbözõség * Nyelvi eszközök * Népek és nyelvek * A nyelv és a társadalom * III. Jelenségek a magyarban * Magyar hangtan * Magyar nyelvtan * Magyar szókincs * Magyar szavak története

Horváth György - Ólompegazus
Utas ​Andrásnak csak a szerelem és a barátság fontos igazán, így aztán hiába szajkózzák ismerősei, hogy többre vihetné, ő mégis éttermi futárként tengeti életét. Ám egy napon felbolydul körülötte minden: autóját ripityára töri egy sofőr nélkül csatangoló kamion, majd nem sokkal ezután legjobb barátja is eltűnik. András először nem is feltételezi, hogy összefüggés lehet a két eset között, aztán lassanként rá kell döbbennie, ki indította be öntudatlanul a valószerűtlen események láncolatát. Miközben régi cimboráját keresi, és egyre furcsább karakterekbe botlik, mindinkább szétmorzsolódik körülötte az eddig ismertnek gondolt világ, míg végül kiderül, hogy senki sem az, akinek eddig hitte, leginkább szerelme és barátja nem. Hamarosan ókori mítoszok héroszaként indul egy római kori dárdával és egy papírnehezékkel olyan harcba, amihez se kedve, se hite nincs. Az "Ólompegazus" a Zenit sorozat első köteteként csupán röpke pillantást enged a kulisszák mögé, de ennyi talán elegendő, hogy ráébredjünk, a világ sokkal titokzatosabb és színesebb hely annál, mint amennyit a szürke hétköznapok látni engednek belőle.

Horváth György - Ólompegazus
Utas ​Andrásnak csak a szerelem és a barátság fontos igazán, így aztán hiába szajkózzák ismerősei, hogy többre vihetné, ő mégis éttermi futárként tengeti életét. Ám egy napon felbolydul körülötte minden: autóját ripityára töri egy sofőr nélkül csatangoló kamion, majd nem sokkal ezután legjobb barátja is eltűnik. András először nem is feltételezi, hogy összefüggés lehet a két eset között, aztán lassanként rá kell döbbennie, ki indította be öntudatlanul a valószerűtlen események láncolatát. Miközben régi cimboráját keresi, és egyre furcsább karakterekbe botlik, mindinkább szétmorzsolódik körülötte az eddig ismertnek gondolt világ, míg végül kiderül, hogy senki sem az, akinek eddig hitte, leginkább szerelme és barátja nem. Hamarosan ókori mítoszok héroszaként indul egy római kori dárdával és egy papírnehezékkel olyan harcba, amihez se kedve, se hite nincs. Az "Ólompegazus" a Zenit sorozat első köteteként csupán röpke pillantást enged a kulisszák mögé, de ennyi talán elegendő, hogy ráébredjünk, a világ sokkal titokzatosabb és színesebb hely annál, mint amennyit a szürke hétköznapok látni engednek belőle.

Horváth György - Estvér
Egyszer ​volt, hol nem volt, a csillagos ég rétjét járva élt, sőt, még ma is él Égi Habók. Persze nem hívták mindig Égi Habóknak - dehogy hívtak mindig így -, mint mindennek, ennek is története van. Nos, nagy bölcs volt egykor, segített, vigasztalt, és olyan jó tanácsokat osztott, hogy hetedhét egekben csodájára jártak. Aztán... Aztán egy borongós, de mégis szép napon felkereste őt a Tejút Csillagcsevelyű Hercegnője. Nagy bajban volt a hercegnő, mert fia, Rásemheder Áron rosszcsontnak bizonyult. Nem volt gonosz, ó nem, de nem tisztelt senkit és semmit, mások kárában lelte örömét, s mikor már nem tudott több csínyt kieszelni, úgy döntött unalmas itt: fölpattant hát ködparipájára, és uccu, más kozmoszokba vágtatott! Nem csoda, ha sehol sem szerették Rásemheder Áront, hisz borsot tört mindenki orra alá, s mivel nem szerették, egyre több és egyre csúnyább csínyt eszelt ki. Gondja volt arra is, hogy fel ne ismerjék: mindenhol Jóska néven mutatkozott be. Hamarosan úgy is emlegették a világokban szerte, hogy a ködparipás Bal Jóska.

Horváth György - Estvér
Egyszer ​volt, hol nem volt, a csillagos ég rétjét járva élt, sőt, még ma is él Égi Habók. Persze nem hívták mindig Égi Habóknak - dehogy hívtak mindig így -, mint mindennek, ennek is története van. Nos, nagy bölcs volt egykor, segített, vigasztalt, és olyan jó tanácsokat osztott, hogy hetedhét egekben csodájára jártak. Aztán... Aztán egy borongós, de mégis szép napon felkereste őt a Tejút Csillagcsevelyű Hercegnője. Nagy bajban volt a hercegnő, mert fia, Rásemheder Áron rosszcsontnak bizonyult. Nem volt gonosz, ó nem, de nem tisztelt senkit és semmit, mások kárában lelte örömét, s mikor már nem tudott több csínyt kieszelni, úgy döntött unalmas itt: fölpattant hát ködparipájára, és uccu, más kozmoszokba vágtatott! Nem csoda, ha sehol sem szerették Rásemheder Áront, hisz borsot tört mindenki orra alá, s mivel nem szerették, egyre több és egyre csúnyább csínyt eszelt ki. Gondja volt arra is, hogy fel ne ismerjék: mindenhol Jóska néven mutatkozott be. Hamarosan úgy is emlegették a világokban szerte, hogy a ködparipás Bal Jóska.

Horváth György - Estvér
Egyszer ​volt, hol nem volt, a csillagos ég rétjét járva élt, sőt, még ma is él Égi Habók. Persze nem hívták mindig Égi Habóknak - dehogy hívtak mindig így -, mint mindennek, ennek is története van. Nos, nagy bölcs volt egykor, segített, vigasztalt, és olyan jó tanácsokat osztott, hogy hetedhét egekben csodájára jártak. Aztán... Aztán egy borongós, de mégis szép napon felkereste őt a Tejút Csillagcsevelyű Hercegnője. Nagy bajban volt a hercegnő, mert fia, Rásemheder Áron rosszcsontnak bizonyult. Nem volt gonosz, ó nem, de nem tisztelt senkit és semmit, mások kárában lelte örömét, s mikor már nem tudott több csínyt kieszelni, úgy döntött unalmas itt: fölpattant hát ködparipájára, és uccu, más kozmoszokba vágtatott! Nem csoda, ha sehol sem szerették Rásemheder Áront, hisz borsot tört mindenki orra alá, s mivel nem szerették, egyre több és egyre csúnyább csínyt eszelt ki. Gondja volt arra is, hogy fel ne ismerjék: mindenhol Jóska néven mutatkozott be. Hamarosan úgy is emlegették a világokban szerte, hogy a ködparipás Bal Jóska.

Horváth György - Estvér
Egyszer ​volt, hol nem volt, a csillagos ég rétjét járva élt, sőt, még ma is él Égi Habók. Persze nem hívták mindig Égi Habóknak - dehogy hívtak mindig így -, mint mindennek, ennek is története van. Nos, nagy bölcs volt egykor, segített, vigasztalt, és olyan jó tanácsokat osztott, hogy hetedhét egekben csodájára jártak. Aztán... Aztán egy borongós, de mégis szép napon felkereste őt a Tejút Csillagcsevelyű Hercegnője. Nagy bajban volt a hercegnő, mert fia, Rásemheder Áron rosszcsontnak bizonyult. Nem volt gonosz, ó nem, de nem tisztelt senkit és semmit, mások kárában lelte örömét, s mikor már nem tudott több csínyt kieszelni, úgy döntött unalmas itt: fölpattant hát ködparipájára, és uccu, más kozmoszokba vágtatott! Nem csoda, ha sehol sem szerették Rásemheder Áront, hisz borsot tört mindenki orra alá, s mivel nem szerették, egyre több és egyre csúnyább csínyt eszelt ki. Gondja volt arra is, hogy fel ne ismerjék: mindenhol Jóska néven mutatkozott be. Hamarosan úgy is emlegették a világokban szerte, hogy a ködparipás Bal Jóska.

Horváth György - Estvér
Egyszer ​volt, hol nem volt, a csillagos ég rétjét járva élt, sőt, még ma is él Égi Habók. Persze nem hívták mindig Égi Habóknak - dehogy hívtak mindig így -, mint mindennek, ennek is története van. Nos, nagy bölcs volt egykor, segített, vigasztalt, és olyan jó tanácsokat osztott, hogy hetedhét egekben csodájára jártak. Aztán... Aztán egy borongós, de mégis szép napon felkereste őt a Tejút Csillagcsevelyű Hercegnője. Nagy bajban volt a hercegnő, mert fia, Rásemheder Áron rosszcsontnak bizonyult. Nem volt gonosz, ó nem, de nem tisztelt senkit és semmit, mások kárában lelte örömét, s mikor már nem tudott több csínyt kieszelni, úgy döntött unalmas itt: fölpattant hát ködparipájára, és uccu, más kozmoszokba vágtatott! Nem csoda, ha sehol sem szerették Rásemheder Áront, hisz borsot tört mindenki orra alá, s mivel nem szerették, egyre több és egyre csúnyább csínyt eszelt ki. Gondja volt arra is, hogy fel ne ismerjék: mindenhol Jóska néven mutatkozott be. Hamarosan úgy is emlegették a világokban szerte, hogy a ködparipás Bal Jóska.

Horváth György - Estvér
Egyszer ​volt, hol nem volt, a csillagos ég rétjét járva élt, sőt, még ma is él Égi Habók. Persze nem hívták mindig Égi Habóknak - dehogy hívtak mindig így -, mint mindennek, ennek is története van. Nos, nagy bölcs volt egykor, segített, vigasztalt, és olyan jó tanácsokat osztott, hogy hetedhét egekben csodájára jártak. Aztán... Aztán egy borongós, de mégis szép napon felkereste őt a Tejút Csillagcsevelyű Hercegnője. Nagy bajban volt a hercegnő, mert fia, Rásemheder Áron rosszcsontnak bizonyult. Nem volt gonosz, ó nem, de nem tisztelt senkit és semmit, mások kárában lelte örömét, s mikor már nem tudott több csínyt kieszelni, úgy döntött unalmas itt: fölpattant hát ködparipájára, és uccu, más kozmoszokba vágtatott! Nem csoda, ha sehol sem szerették Rásemheder Áront, hisz borsot tört mindenki orra alá, s mivel nem szerették, egyre több és egyre csúnyább csínyt eszelt ki. Gondja volt arra is, hogy fel ne ismerjék: mindenhol Jóska néven mutatkozott be. Hamarosan úgy is emlegették a világokban szerte, hogy a ködparipás Bal Jóska.

Eric Knight - Feketét ​játszol, vörös nyer
Kalifornia. ​Hollywood. Mesébe illő karrierek világa. Ide szökik meg otthonról az ábrándos fiatalasszony, Louise, s ide követi őt férje, a naiv, jóképű Richard. A félszegen csetlő-botló fiatalembert nyomban bekebelezi az elvarázsolt birodalom, s kezdetét veszi a kalandok sora. Richard bankrablásba keveredik, majd egy gyilkosság árnyéka vetül rá, de különös módon mindig sikerül megmenekülnie. Mentőangyalai jellegzetes kaliforniai figurák: egy unatkozó szépasszony és egy suttogva ordító filmrendező. A szerelem és a pénz játékai meghökkentő fordulatokban részesítik a szereplőket (és a könyv olvasóit), híven a regény eredeti címéhez, miszerint: "Ha megteszed a feketét (tuti, hogy) kijön a piros."

Hank Jeff - Az ​átkozott lehetőség
Az ​Otthon vándorai elhagyják szülővilágukat. Már hosszabb ideje készülnek erre az utazásra, hiszen jól tudják, hogy az őket éltető nap hamarosan kimeríti utolsó energiatartalékait, és kihuny. A távozás időpontját azonban előbbre kell hozniuk, mert pusztító ellenséges hatalom tűnik fel a világegyetemnek abban a részében, amely eddig csak az övék volt; az Xtrykxek leigázással, megsemmisítéssel fenyegetik őket. Az otthoniak már évmilliók óta nem ölnek, nem pusztítanak, nem háborúznak. Erkölcsi érzékük elutasítja az élőlények pusztítását, eszközük sincs hozzá, a fogalmat sem ismerik már, elfelejtették. És most hirtelen védtelenné váltak. Szinte menekülésszerűen hagyták el hazájukat: az Otthon bolygót, hogy áttelepüljenek a világegyetem egy távoli részébe. Bowud parancsnok és társainak űrhajója azonban belefut egy gyilkos erejű Xtrykx-támadásba. És itt a nagy kérdés: mit tegyenek? Hagyják elpusztítani magukat? Vagy védekezzenek? Netán próbáljanak ellenállni? Támadni? Mi a fontosabb: az életben maradás vagy a szokásokhoz, az elvekhez való ragaszkodás? Az a megoldás, amit kényszerűségből választanak, újabb, hihetetlen kalandokba sodorja őket.

Frederik Pohl - C. M. Kornbluth - Dr. ​Gladiátor
Amerikában ​öröknek tűnő kasztrendszert teremtett az új társadalmi rend. A kiváltságos gazdagok buborékházaikban élnek, van értelmes munkájuk és bankszámlájuk. De ha valaki elveszti állását, menten kipenderítik csodalakásából, letiltják bankszámláját, és egyik pillanatról a másikra Belly Rave putrilakó, bűnöző társadalma szippantja fel. Nem marad más öröme, csak az évente megtartott Nagy Verseny véres ünnepe, a Stadion iszonyatos cirkuszi műsora. Ebben az Arénában váratlanul bukkan fel dr. Mundin, a fiatal jogász, aki modern Spartacus módjára gladiátorként ugyan, de paragrafusokat és értékpapírokat forgatva vív meg hatalmas és mindvégig legyőzhetetlennek hitt ellenfeleivel. Az olvasmány izgalmait, a cselekmény feszültségét mulatságos epizódok oldják.

Hal Clement - Az ​elveszett rakéta
Az ​óriás Meszklin bolygón, ahol a gravitáció a földihez képest több százszoros, egy kutatórakéta - a felbecsülhetetlen értékű adatokkal - nem tud felszállni, a földi űrhajósok sem tudják megközelíteni. Szerencsére akad egy vállalkozó kedvű meszklinita - 40 cm hosszú és 5 cm átmérőjű kis lény -, aki felderítő-kereskedő, egy tengerjáró hajó kapitánya, s mi sem ésszerűbb számára, mint hogy északról a déli sarkig elmenjen a Repülők rakétájához. Persze ... ha ebből neki is származik valami haszon! Az emberi és a nem emberi értelmes lények remek összmunkája és a hosszú úton a sok izgalmas kaland, tapasztalat meghozza az eredményt - miközben az olvasó úgy megszereti a kis lényeket, hogy sajnál tőlük elválni.

Kir Bulicsov - Kettészakított ​élet
A ​szovjet szerző neve nem ismeretlen a magyar sci-fi olvasók számára, hiszen jelentek már meg írásai többek között a Galaktikában is. E kötet válogatott, fantasztikus témájú novelláit, elbeszéléseit tartalmazza. Történeteiben különös lények bukkannak fel, pl. egy, az űrben céltalanul keringő űrhajón, akiket a gonosz idegenek különböző bolygókról raboltak el, közöttük a földi nő, Nagyezsda, aki rabságából kétségbeesetten menekülni igyekszik. Fokozatosan döbben rá, hogy a számára csúf és undorító külsejű többi lény ugyanúgy gondolkodik mint ő, és végül nagyon is emberi szövetség alakul ki közöttük az idegenek ellen. Bulicsov novelláit az emberi humánum erejébe vetett hit, a jobbért való küzdelem szép írói megfogalmazása teszi értékes olvasmánnyá.

Szentmihályi Szabó Péter - A ​tökéletes változat
A ​regény antiutópia, amely nem távoli csillagrendszerekbe viszi el hőseit és olvasóit, hanem a nukleáris háborúban csaknem teljesen elpusztult Földre, amelynek lakói - a maroknyi túlélők törzse - a vadság állapotába visszasüllyedve vívják reménytelen harcukat az életért és az emlékezetért, hogy emlékezzenek arra a nyelvre, kultúrára és civilizációra, melynek már csak halvány nyomai maradtak. A száműzöttek kis csoportja azonban visszatér a Földre, hogy egykori vezetőjük, Gwandal világmodelljének tervei és utódai, a Kurátorok irányítása alatt megalapítsák Perfectopolist, a Tökéletes Várost. Kétezer esztendő telik el a nagy világkatasztrófa után, amikor a haldokló Kurátor egy fiatal vadembert nevez meg utódjául... Az érdekes, filzozófiai mondandót is rejtő regény mellé - főként magyar témájú - sci-fi elbeszélések, paródiák sorakoznak.

Umberto Simonetta - Éjszakai ​utazók
Umberto ​Simonetta regénye azzal a szorító problémával foglalkozik, hogy mi lesz, ha a Föld túlnépesedik. A regény hősei igen "kulturált" és radikális megoldást találnak. 49 éves korában mindenki köteles valamelyik, e célra létesített tengerpati üdülőfaluba vonulni, ahol dolgos élete jutalmaként élvezheti a napsütést, a tengert, a test örömeit szabadon, egyszóval boldogan élhet. Hogy visszatérhet-e? Ezt tudhatják meg az olvasók, akik a regény filmváltozatát is láthatták.

Bohdan Petecki - Messier ​13
Egy ​távoli csillagrendszerben lévő bolygón a földi kutatók értelmes élet nyomaira bukkannak. A tudósokat egy különleges biztonsági szervezet védelmezi, de a biztonságiak és a tudosók között számtalan konfliktus keletkezik, mert a tudósok szerint egy fejlett civilizáció csakis jóindulatú lehet, a biztonságiak viszont csupán az idegenek ellenőrzése után engedélyeznék a kapcsolatfelvételt.

Robert Franklin Leslie - A ​medvék - és én
Egy ​fiatal aranyásó Kanadában, a végeláthatatlan erdőségekben, távol minden civilizációtól, aranyat mos a folyók hordalékából. Magányos élete közben három, néhány hónapos kis medveboccsal találkozik. A kis baribálok (amerikai feketemedvék) anyját egy vadász leterítette, s a magukra maradt kis állatok a fiatal aranyásóban vélték megtalálni védelmezőjüket, gondozójukat. A könyv tehát nem olyan medvebocsokról szól, amelyeket az ember vett magához, hanem olyan kis állatokról, amelyek maguk csatlakoztak az emberhez. A fiatal aranyásó csak egy nagy tál mézes kukoricakását tett az alá a fenyő alá, amelyre a bocsok felkapaszkodtak. Azok pedig ettől kezdve önszántukból csatlakoztak hozzá, hűséges kutyaként követték kunyhójába. A könyv további 14 fejezete a legfontosabb események köré csoportosítva meséli el a kis feketemedvék sorsának alakulását az elkövetkező két évben. A "pótmama" - Joy Adamsonhoz hasonlóan - tudatos tervszerűséggel úgy irányította életüket, hogy felnövekedvén képesek legyenek beilleszkedni természetes környezetükbe, az északi rengetegek életébe. És éppen ez adja meg a könyv varázsát, amely valóságos tárháza az állattani érdekességeknek. A három kis bocs felnevelésének történetéből megismerhetjük a magasabb rendű állatok viselkedését meghatározó öröklött, vele született és az egyedi élet folyamán elsajátított (megtanult) viselkedési sémák egymásba szövődésének jelentőségét - a feketemedve etológiáját az egyedfejlődés tükrében. A könyv stílusa könnyed, a szerző előadásmódja élvezetes olvasmánnyá varázsolja a tudományos tényadatokat.

Darvasi László - A ​könnymutatványosok legendája
Öt ​könnymutatványos járja ponyvás szekéren a törökök dúlta Kelet-Európa tájait. Sírásművészeknek is nevezhetjük őket. Az egyikük égő mézet sír, a másik tükördarabkákat, a harmadik vért, a negyedik apró fekete köveket... Megjelenésük és eltűnésük kapcsolja össze a tucatnyi főszereplő sorsát, akiket a Buda bevételétől annak visszafoglalásáig eltelő bő egy évszázadon át követhetünk nyomon.

Lénárd Sándor - Egy ​nap a láthatatlan házban
A ​ház a világ végi völgyben felépült már; a kertet áthatolhatatlanul sűrű mandarinsövény veszi körül; a ház lakója csengő és óra nélkül éli napjait; de van saját forrása és zongorája meg könyvtára. Betegek ritkán zavarják - arrafelé az emberek csak végszükségben fordulnak orvoshoz, és az író bőségesen megoszthatja idejét orvosi teendői, kertje, tanulmányai, könyvei és a muzsika között - nem háborgatja senki. De nem igazi magány ez: a szerző, aki tizenhárom nyelven ír és beszél, és a fél világot beutazta, korunk kultúrájának legjelentősebb képviselőivel tart fenn levelezést, könyvének legmegindítóbb részlete az az alkonyi kép, amint a kanyargós úton közeledő autóbuszt várja, szívszorongva: "Az utolsó lejtőn felkapaszkodva, a felhőket keresi a fénycsóva. Most már csak két lehetőségre gondolok: vagy megáll majd a kapu előtt vagy sem. Ha lassít, valószínűleg megáll. Ha megáll, valószínűleg jött posta. Ha jön, talán jó híreket hoz! Megáll! Még nincs egészen vége a napnak: visszamenet még jöhet erre műhold, a fényes Echo II. a hunyorgató Anna... még lezuhant egy kései repülőgép, nekimehet a Serra falának, lehullhat egy meteor, mint az, amely az időknek előtte egy csíknyi vasdarabot szórt végig a völgyön úgy, hogy földemen is néha égitestbe botlok... még jöhetnek betegek, vendégek, még csaphat villám az eukaliptuszfába, fakadhat forrás a szőlőhegyen, szellemek szállhatnak az éjszakában, halottak jöhetnek búcsúzni, meghalhatok... de tudom: fontos, döntő dolgok ma már nem történhetnek."

Olga Tokarczuk - Őskor ​és más idők
Őskor ​mitikus falu Lengyelország keleti részén. Négy arkangyal teremtette, akik őrt állnak a folyóktól körbezárt falu körül. Ezeknek az arkangyaloknak a szemével látjuk, ahogy az első, majd a második világháború felkavarja az apró falu életét. Miközben zajlik előttünk természet és modernitás, nők és férfiak összecsapása, lassan minden a könyörtelen idő allegóriájává válik. Visszaemlékezések, álmok, fantáziák, szóbeszédek, elmondatlan történetek és inszomniás képzelődések teremtik meg Tokarczuk világát.

José Saramago - A ​kolostor regénye
Egy ​félkarú katona, egy léleklátó asszony és egy fantaszta, repülésről álmodó szerzetes a hőse a legnagyobb élő portugál író történelmi regényének, amelyben mese és valóság keveredik. Miközben az Inkvizíció máglyára küld mindenkit, akire az eretnekség gyanújának akár csak az árnyéka is vetül, ez a három ember keresztény lelkekre vadászik, hogy a segítségükkel emeljék levegőbe a brazil szerzetes repülő szerkezetét. Földi és légi kalandjaik során bejárják egész Portugáliát, amelyet egyetlen hatalmas építőműhellyé változtatott a nagyravágyó uralkodó, V. János, aki a spanyol Escorialnál és a római Szent Péter-bazilikánál is nagyobb építménnyel szerette volna beírni nevét a történelembe. A portugál író mágikusrealista történelmi víziójában megelevenedik előttünk a XVIII. századi Portugália, a fénykorát élő, de már hanyatló világbirodalom központja, ahová még mesés kincsek érkeznek, de léte már éppolyan anakronisztikus a boszorkányüldözéssel és megcsökött hagyományaival a felvilágosodás Európájában, mint az az országot kiszipolyozó építkezés a talmi csillogás ellenére koldusszegény országban.

Szerb Antal - A ​Pendragon legenda
Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

Stanisław Lem - Kiberiáda
Ez ​a kötet a sci-fi egyik legnagyobb mesterének, a lengyel Stanisław Lemnek két kultikussá vált, a robotok világába kalauzoló gyűjteményéből válogat: a Kiberiádából és az Amit a robotok mesélnek című kötetekből. Az utóbbi két zseniális robotépítő mérnök, Trurl és Klapanciusz különleges utazásairól és kalandjairól mesél, az előbbiben pedig tobzódnak az acéllovagok, az elektronikus boszorkányok, a szerelmes robotkirályfik és a rátarti robotkirálylányok. A történetek egyszerre poétikusak és groteszkek, a bennük rejlő társadalomkritika pedig a mai olvasó számára is rendkívül friss és élvezetes. Ugyanis ez a metsző iróniával elénk tárt kibernetikus csodavilág - a maga zsarnok gépkirályaival, talpnyaló udvaroncaival meg agyafúrt robotzsiványaival együtt - nem csupán Lem kortársainak, hanem a 21. század olvasóinak is ismerős lehet.