Ajax-loader

Kirmizi

Rate_positive 295 Rate_neutral 3 Rate_negative 1

1711 napja velünk van 3 napja láttuk utoljára

Badge-feltolto-1 Badge-stoppos-100 Badge-stoppos-10 Badge-stoppos-1 Badge-jobbmunkas Badge-jomunkas Badge-hardrukkcafe_100 Badge-hardrukkcafe_20

Kívánságlista és stoppolások

Ezeket a könyveket szeretné a felhasználó elolvasni.

összes (513)

Covers_44444
Elvarázsolt ​madarak Ismeretlen szerző
23

Ismeretlen szerző - Elvarázsolt ​madarak
Nyugatról ​és keletről összetalálkozó mesék kereteit az örmény nép megtöltötte életének és a csodálatos szépségű örmény tájnak jellegzetes szereplőivel: ember, állat, növény és forrás – bár nagyon ismerős, de mind sajátosan örmény alakban,öltözetben és környezetben áll előttünk. A hősök ezekben a mesékben is a szegény, elnyomott nép álmait váltják valóra, s csak annyiban különböznek más népek mesehőseitől, hogy az örmény szegényt csak ritkán segítik titokzatos erők, varázslók és tündérek, legtöbbször saját furfangjának, leleményességének köszönheti sikereit. A bölcsességet az állatok világában itt a kígyó és a ló testesíti meg, az istenek és táltosok képviselői. A meséket erős igazságérzet jellemzi. A jók mindig elnyerik bennük jutalmukat, a rosszak pedig megbűnhődnek. Néha felbukkan a csupán költői igazságszolgáltatásnál lényegesebb igény is, a társadalmi igazságtalanságok felismerése. Ezt mondatja a bölcs takáccsal: „Én, uram, csupán egyet akartam, azt, hogy tudd: szolgáid között bölcsebbek akadnak, mint vizirjeid, és hogy ezután vedd emberszámba a takácsokat és saruvargákat is!”

Mhagama Péter - Afrikai ​mesék
Az ​oroszlán, a majom és a hiéna áll ennek, az eredetileg szuahéli nyelven íródott, először Magyarországon megjelenő mesekönyvnek a középpontjában. Mhagama Péter meséi a varázslatos Szerengeti földjén játszódnak, a Kilimandzsáró mellett, s a három összefüggő történet az itt élő állatok mindennapjainak egy-egy epizódját meséli el.

Margaret Mazzantini - Újjászületés
Felkavaró ​és túlzás nélkül katartikus művet tart a kezében az olvasó, aligha véletlenül nyerte el a könyv 2009-ben a rangos Campiello-díjat. Lírai és felzaklató történelmi krónika, egy emésztő, szenvedélyes szerelem históriája, és egy még emésztőbb, nehezen beteljesülő vágy, a gyermek utáni sóvárgás megindítóan szép története. Váratlan telefonhívással indul a regény: több mint másfél évtized után a vonal végén Gojko, a hajdani bosnyák barát, költő és életművész szólal meg. Arra kéri Gemmát, a Rómában élő szerkesztőnőt, hogy térjen vissza Szarajevóba, ahol egykor Gemma, férje, a fotográfus Diego és ő elválaszthatatlan barátok voltak a törékeny béke napjaiban és a háború poklában. A meghívás apropója egy fotókiállítás, ahol a háború áldozatául esett Diego képeit mutatják be. Anya és fia, az ízig-vérig római kamasz – aki sohasem ismerhette meg apját – repülőre ül, hogy szembesüljön egy öldöklő háború sújtotta város kísérteteivel és saját múltjával. A történetet minduntalan visszatekintések sora szakítja meg, szövevényes, váratlan, kiszámíthatatlan fordulatokban gazdag emlékfolyam, a tudat hatalmát legyőző, olykor parttalan áradás. A próza szövete minduntalan felfeslik, szokatlan hasonlatok, meghökkentő metaforák tudatják az olvasóval: az életben egyszer adatik meg az esély az igazi szerelemre; a hűség, a szeretet, a gyökerekhez való ragaszkodás önmagukon túlmutató fogalmak, melyek a legnagyobb tragédiák után is segítenek tovább élni. Margaret Mazzantini olasz írónő Írországban született 1961-ben, olasz apától és ír anyától. Pályáját színésznőként kezdte, íróként 1994-ben debütált. Műveivel azóta számos irodalmi díjat nyert el, s ma már nemzetközileg ismert, sikeres szerzőnek számít. Filmrendező férjével, Sergio Castellittóval és négy gyermekükkel Rómában él. Az Újjászületés eddig több mint húsz országban jelent meg. A regényből Penélope Cruz főszereplésével forgatnak filmet. „Csak egyszer kérdezte meg, hogyan született. Harmadik általánosba járt, egy házi feladathoz kellett. Papírragasztóval egy kartonlapra ragasztottuk az újszülöttkori fényképét. „Mit írjak oda, anyu?” Le kellett írnia a születése történetét, és természetesen engem faggatott. Felálltam, kinyitottam a hűtőt, kivettem egy szelet húst. Háttal állva válaszoltam… kitaláltam valami mesét, miközben a hideg húsdarabot forgattam a kezemben. Aztán megláttam a házi feladatát a többi gyereké mellett, a nagy év végi iskolai tablóra ragasztva. (…) Banális, szirupos születési történetet írt le. De éppen ez a lapos banalitás hatott meg. Olyanok voltunk, mint mindenki más, én szerető anyuka, ő pedig pufók újszülött. Abszurd történetünk elveszett a szabályos születési történetek, a világoskék és rózsaszín szalagocskák között. Pietro ott volt a közelben, az apja csenevész fizikumával, a város sápadt arcával. A tökéletes bűntárs derűs tekintete: „Tetszik, anyu?” Egy könnycsepp hullott a szememből a narancslébe. Éppolyan ostoba könnycsepp, amilyen az életem. Válaszolni sem bírtam, csak bólogattam, mint a csőrével csapkodó tyúk. A csőrömmel csapkodtam azt a langyos, végtelen hosszú hazugságot, amelyet a fiam bizonytalan írásának ceruzavonalai kentek el. Ezzel az ártatlansággal takaróztam. Ő maga keresztelt anyjává. Ő maga mondta, hogy te vagy az. És ez az igazi születési bizonyítvány. Mit kellett volna mondanom neki?”

Chuck Wendig - Vészmadarak
Miriam ​Black tudja, hogyan fogsz meghalni. És ez pokollá teszi a hétköznapjait, különösen, mivel semmit sem tehet, hogy megakadályozza az előre látott több száz autóbalesetet, szívrohamot, szélütést vagy öngyilkosságot. Csak meg kell érintenie téged, és látja, hogyan és mikor kerül sor az utolsó pillanataidra. Miriam már rég nem próbálja megmenteni az emberek életét, mivel azzal csak beteljesíti a végzetüket. De amikor Louis Darling felveszi a kamionjába, és megrázza a kezét, Miriam előre látja, hogy a férfit harminc nap múlva brutális módon meggyilkolják, miközben az ő nevét ejti ki a száján. Louis azért fog meghalni, mert találkozott vele, és a következő áldozat maga Miriam lesz. Bármivel próbálkozik, Louist nem tudja megmenteni. De ha életben akar maradni, mégis meg kell próbálnia. A remekül megírt Miriam Black regények tévésorozat adaptációja már előkészületben van. „Képzeld el, hogy Stephen King és Chuck Palahniuk írta a Sírhant műveket” (SFX), és akkor megkapod a Vészmadarakat: zsigeri, izgalmas regény egy pengeélen táncoló életről. „Pimasz, hard-boiled thriller paranormális vonással” (The Guardian)

Katherine Boo - Az ​örök szépségen túl
Az ​örök szépségen túl a Pulitzer-díjas Katherine Boo mérföldkövet jelentő elbeszélő tényirodalmi könyve, amely a huszonegyedik század egyik egyenlőtlenül fejlődött nagyvárosában lakó, jobb életért küzdő családok drámai, néha szívet tépő történetét mondja el. Ez a nagyszerűen megírt, fordulatokban gazdag, magával ragadó eseménysorozat három évig tartó, megalkuvást nem ismerő riportíráson alapszik, és a globális változás és egyenlőtlenség döbbenetes korát emberközelivé, megérthetővé teszi. Annawadi ideiglenesen összetákolt település a Mumbai (1996 előtt Bombay) melletti luxusszállodák árnyékában, és mivel India virágzó fejlődésnek indul, Annawadi lakosait is felvillanyozza a remény. Abdul, egy megfontolt és vállalkozó szellemű, keményen dolgozó muszlim kamasz fiú a gazdagabb emberek eldobált, újrahasznosítható hulladékaiban véli megtalálni a számítását, az elérhető „jómódot”. Asha, egy rendkívül éles eszű asszony, akit a gyerekkorában átélt falusi nyomor súlyosan megsebzett, rátalál egy bizonyos útra, amely a középosztályba vezet: a politikai korrupcióra. Gyönyörű, érzelmekben gazdag lánya – Annawadi „legremekebb teremtése” – egy kis szerencsével hamarosan majd a település első női diplomása lehet. Még Annawadi legszegényebb lakosai – mint például Kalu, a tizenöt éves ócskafémtolvaj – is hisznek abban, hogy a sorsuk nemsokára jobbra fordul, és így megismerhetik azt az életet, amelyet „teljes élvezetnek” neveznek. Abdult, a szemétválogatót azonban egy megrázó tragédia során hamisan megvádolják. Terror és recesszió rázza meg a várost, és az elfojtott vallási, kasztbeli, szexuális, hatalmi és gazdasági gyűlölet brutálissá válik. Amint az igen törékeny egyéni remények összeütközésbe kerülnek a hatalmas globális valósággal, Annawadi lakosainak az elképzelései és bátor próbálkozásai mellett, egy könyörtelen versenyen alapuló kor igazi körvonalai is föltárulnak az olvasó előtt. Az örök szépségen túl című könyv okos belátással, humorral és az emberi kapcsolatok iránti mély együttérzéssel belevonja az olvasót egy sebesen változó korba, közvetlenül a huszonegyedik század egyik rejtett világába, és olyan emberek életébe, akiket nem lehet elfelejteni.

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Két ​régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. Egyikük annak idején elárulta barátját, örökre tönkretette az életét. Márai regényében a barátság, hűség és árulás, egy világrend széthullásának kérdését járja körül.

Brittainy C. Cherry - Csendfolyó
Gyerekként ​szerettek egymásba, ám egy szörnyű élmény rányomja bélyegét a lány életére. Elég erős-e a szerelem ahhoz, hogy leküzdjék a múlt árnyait, amelyek rátelepednek a kapcsolatukra? Brooks és Maggie May szeretik egymást…de nem szeretik önmagukat. Szívbe markoló történetük megszegett ígéretekről, szerelemről, életről és halálról szól, azoknak, akik sodródnak a hullámokkal, és azoknak, akik mellett lehorgonyozhatnak. Brittainy C. Cherry ELEMENTS – sorozata már milliók szívéhez talált utat. Engedd be te is!

Anna Gavalda - Csak ​azt szeretném, ha valaki várna rám valahol
Tizenketten ​vannak az elbeszélők, különböző nemű, korú, más-más társadalmi réteghez tartozó és más foglalkozású mesélők, akik vagy életük egy kiemelt pillanatát, vagy egész addigi életüket sűrítik egy rövid történetbe. Egy öregedő rocksztár, akit véletlenül mégis megérint a szerelem. Egy szintén szerelmes mérlegképes könyvelő, aki a nővéreivel bérel közös lakást. Egy anya, akinek második magzata elhal, miközben mindenre kiterjedő változásokat indított már el a család életében. Egy eltávos kiskatona, aki a bátyja árnyékában él. Egy állatorvosnő, aki részeg megerőszakolóit józan fejjel heréli ki. Anna Gavalda novelláskötetének minden darabja egy váratlan fordulatra épül, arra a pici csavarra, melynek működésbe lépése után minden, ami korábban történt, mást jelent. A szerző hol humorral, hol távolságtartással, hol együttérzéssel, hol megvetéssel viszonyul szereplőihez: a langyos szerelmi vágyakozás úgy keveredik Gavalda történeteiben az egyszeri ember legmegrázóbb drámáival, mint a parfümpára és a kutyaürülék szaga a Champs-Élysées-n.

Akutagava Rjúnoszuke - A ​hottoko álarc
" ​Egy egyetemi hallgatóval sétált a magas fűvel benőtt mezőn. -Önökben bizonyára még erős az életvágy, ugye? -Igen... De hiszen önben is... -Bennem nem. Bennem csak az alkotás vágya van, de... Őszintén így érezte. Valóban, szinte észrevétlenül elvesztette az élet iránti érdeklődését." A nyomasztó látomások között élő, meghatározhatatlan szorongásokkal küzdő, harmincöt évesen a halált választó Akutagava egyik utolsó feljegyzéséből idéztünk. Kritikusai, biográfusai az esztétikum emberének, életrajz nélkül írónak tartották. Tizenhét éves korától írt, verseket, novellákat. Tökéletes remekműveket a legkülönfélébb témákról: a középkori legendák szentjeiről, halálba induló katonákról, nagyvárosi entellektüelekről, tanyasi földművesekről, buddhista szerzetesekről, soha nem volt szigetlakókról, Lev Tolsztojról, utcalányokról. Írt nyers realizmussal, költői emelkedettséggel, könnyed iróniával, szatirikus hangon. Ezek a tematikailag és hangvételükben is oly sokszínű elbeszélések egy nagyszerűen felkészült író tudósításai egy átmeneti korról, arról az időszakról, amikor a régi japán erkölcsi rend és az európai civilizáció szükségszerű összeütközése minden értéket kétségessé tett. Kötetünk A vihar kapujában világhírű szerzőjének magyarul még ismeretlen novelláit gyűjti össze.

Akutagava Rjúnoszuke - Víz ​alatti emberek
A ​huszadik század legkiválóbb japán írója, s egyben a modern japán irodalom egyik megalapítója, Akutagava Rjunoszuke Víz alatti emberek c. kisregényében a korabeli japán társadalom gyilkos szatíráját írta meg. Történetének hőse, a 23-as számú elmebeteg, mintha az egyetlen józan, épelméjű ember lenne az általa ábrázolt világban: őrültségében rendszer van, tiltakozás és ítélet. Akutagava hősei sokszor lebegnek a valóság és álom határán, és ha követjük az írót a képzelet útjain, a keserű bírálatból megérthetjük a tanulságot. Akutagava élete is tiltakozás volt a társadalom képmutatása, az elbírhatatlan igazságtalanságok ellen. Az író összeroppant a valóság és a képzelet nyomasztó terhei alatt. Írói hírnevének tetőpontján, önmagával meghasonulva, önkezével vetett véget életének. Egy japán kritikusa élettörténetéről csak ennyit írt: "Megszületett, alkotott és meghalt. Életének története azonos műveinek történetével."

Sue Monk Kidd - Szárnyak ​nélkül szabadon
Hetty ​rabszolga a kora 19. századi Charlestonban. A szenvedésen túli életről, szabadságról álmodik. Jómódú gazdáinak lánya, a csillapíthatatlan tudásszomj és lázadó eszmék által hajtott Sarah kislánykora óta keresi a hivatását a világban, de fogva tartják a nőkre kényszerített társadalmi kötelékek. A tízéves Hetty szobalányként a mindössze egy évvel idősebb Sarah tulajdonába kerül. A Szárnyak nélkül szabadon kettejük életútját követi végig: azt, hogy miként alakítják drámai módon egymás sorsát, és hogyan alakul ki a bűn, a dac, az elidegenedés és az ambivalens szeretet által meghatározott, összetett viszonyuk. Hetty megismeri a bánat és a gyász értelmét, s egyre inkább ráeszmél, ki is ő valójában. Sarah útját összetört remények, árulás, viszonzatlan szerelem és száműzetés szegélyezik. Vajon mit tartogat számukra a faji és társadalmi előítéletektől terhes 19. századi Délen az élet, vajon képesek lesznek-e szárnyak nélkül is szárnyalni? Sue Monk Kidd magával ragadó és megindító regénye a reményről, a bátorságról, a szabadság kereséséről szól. Remekmű, melyet világszerte több mint egymillió példányban adtak el, s több mint húsz nyelvre fordítottak le. "Lehetetlen úgy elolvasni ezt a könyvet, hogy utána ne gondolnánk másként saját női helyzetünkre, és azokra a kivételes nőkre, akik szerepet játszottak abban, hogy oda juthattunk, ahol most vagyunk. Elképesztő teljesítmény." (Oprah Winfrey)

Weöres Sándor - Három ​veréb hat szemmel
Weöres ​Sándor életművében kiemelt szerepet kap a Három veréb hat szemmel című, első kiadásban 1977-ben (Szépirodalmi), majd bővített változatban 1982-ben (Magvető) megjelent antológia, amely a költő szavaival rokontalan könyv a világon. A középkortól a XX. század kezdetéig tesz közzé "lappangó, rejtett, ismeretlen költői szépségeket, különös izgató zamatú, rendhagyó műveket, amelyekkel éppen különlegességük miatt nem tudtak mit kezdeni, évszázadokig hevertették hajdani nyomtatványokban új kiadás nélkül vagy éppen kéziratban, kiadatlanul". Több mint negyedszázad után a Helikon Kiadó az életmű-sorozatban teszi újra közzé az eredetileg a nagyközönségnek szánt "temető-feltáró" antológiát, ami nemcsak rendkívül szórakoztató és tanulságos gyűjtemény, hanem sajátos vonással gazdagítja Weöres Sándorról alkotott képünket. A két kötetet az 1982-es változat szerkesztője, Steinert Ágota gondozta. Helyet kap a műben Kovács Sándor Iván forrásjegyzéke és bevezető tanulmánya, valamint Bata Imre esszéje.


Elérhető példányok

Ezek a felhasználó ebben a pillanatban is elérhető könyvei. Ha egy könyvből többet tett fel, akkor az többször szerepel a listában.

Marga Zobel - Horst Weibelzahl - Lisa Mrose - Nyers ​ételek
A ​háziasszonyok mindennapos kérdése: MIT FŐZZEK MA? Szükséges-e egyáltalán minden nap főzni? Természetesen nem mindenkor indokolt a főzés. Miért ne tehetnénk változatosabbá étkezéseinket kevés munkával, főzés nélkül, rövid idő alatt? Ebben a könyvben 190 receptet találhatunk zöldségből készíthető salátákra, és több mint 100-at gyümölcsből készíthető ételekre. Bizonyára sokan idegenkednek majd az első pillanatban különösnek tűnő társításoktól, de ha kipróbálják, megváltozik véleményük. Bátran nekiállhatnak a salátakészítésnek: darabolják vagy reszeljék meg a hozzávalókat, keverjék jól össze, hintsék meg ízlésük szerint friss, zöld fűszerekkel és "szóróanyagokkal", és már készen is van a vitaminokban és ásványi, valamint rostanyagokban gazdag saláta!

Merényi Schuller Zsuzsa - Utirajzok
Ez a rajzos napló sajátos kordokumentum. Egy tizenkilenc éves lány készítette 1944. decembere és 1945. júniusa közötti élményeiről, a deportálásról, a bergen-belseni koncentrációs táborról és hazaútjáról. A komor téma ellenére a napló szinte pimasz módon szórakoztató.

Galgóczi Erzsébet - Vidravas
A ​vidravas tányér alakú, nyeles, gyilkos szerszám, az apró háziállatokat pusztító kisvadak ellen használják. Az egyik téli reggel ilyen csapóvas csípi be a regény hősnőjének, Rév Orsolyának a kezét. Orsolya szüleit kuláknak nyilvánították, őt ezért kizárták a Képzőművészeti Főiskoláról. Szülőfalujában várja, hogy folytathassa tanulmányait. Hozzájuk kerül, egy Pestről kitelepített idős asszony, a nemzetközi hírű geológus felesége. A tudóst szabotázs vádjával először halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték... 1952-t írnak. Embertelen rendelkezések nyomorítanak és tesznek próbára öreget és fiatalt, falusit és városlakót egyaránt. Van, aki nem bírja elviselni az új, megváltozott körülményeket, és elpusztul, fizikailag vagy erkölcsileg megsemmisül. És van, aki addig ismeretlen erőforrásokat tud fölfedezni magában. Galgóczi Erzsébet új regényében 1956 nyaráig követhetjük az eseményeket. A szereplők egyéni, mégis általános lélektani és társadalmi törvényeket sűrítő sorsát az írónő gazdag életismerettel, nagy tömörítő erővel, érzékenységgel tárja elénk.


Sikeres passzolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt rukkolásai, amelyek passzal végződtek.

összes (157)

Khaled Hosseini - És ​a hegyek visszhangozzák
2013 ​szépirodalmi szenzációja - Khaled Hosseini új regénye a világ bestseller-listáinak élén! A 80 országban, 40 millió példányban eladott Papírsárkányok és Ezeregy tündöklő nap szerzőjének új regényét már az első hetekben világszerte többszázezren olvasták. Hosseini mestere a rabul ejtő egzotikus történeteknek és a finoman szőtt mondatok mögött rejlő, mélyen emberi érzéseknek. Új regényében arról mesél, hogyan szeretünk, hogyan viselünk gondot egymásra, és a döntéseink hogyan rezonálnak a minket követő nemzedékek életében. Könyve nem áll meg a szülők és gyermekeik kapcsolatánál, hanem a testvérek és unokatestvérek kötődéseiből bámulatosan gazdag tablót festve mutatja be, hogyan sértjük meg, áruljuk el, becsüljük meg és áldozzuk fel egymást. Hogy milyen gyakran lepnek meg bennünket döntéseikkel és tetteikkel a hozzánk legközelebb állók amikor a leginkább számítanánk rájuk. Miközben lap, lap után, a Földet körbeutazva követjük a regényszereplők ágas-bogas életét, sorsukat és szerelmeiket - Kabultól Párizsig és San Franciscótól a görög szigetvilágig -, az érzelemgazdag és magával ragadó történet belénk költözik és életre kel. "Mit is mondhatnék nektek, miféle kínokat állt ki Baba Ajub és a felesége azon az éjszakán? Egyetlen szülőt sem szabadna ilyen választásra kényszeríteni. Baba Ajub és felesége úgy tanácskozták meg, mi a teendő, hogy a gyerekek meg ne hallják. Beszéltek, sírtak, beszéltek, sírtak. Egész éjjel csak újra és újra átbeszéltek mindent, és bár már közeledett a hajnal, eldönteni mégsem tudták - lehet, hogy a div épp ezt akarta, mert ha nem döntenek, akkor öt gyereket vihet el egy helyett. Végül Baba Ajub a ház ajtaja elől behozott öt ugyanolyan méretű és alakú követ. Mindegyikre ráírta egy gyermeke nevét, s mikor megvolt vele, bedobta őket egy vászonzsákba. De mikor odanyújtotta a zsákot a feleségének, az úgy ugrott hátra, mintha mérges kígyó lenne benne. - Nem tudom megtenni! - mondta a férjének a fejét rázva. - Nem tudom én kiválasztani. Nem bírnám elviselni! - Én sem - kezdte Baba Ajub, de az ablakon kinézve látta, hogy már csak néhány pillanat, és kibukkan a Nap a keleti dombok mögül. Egyre fogyott az idejük. Gyászosan bámult az öt gyerekére. Le kell vágni egy ujjat, hogy megmentsük a kezet! Lehunyta a szemét, és kihúzott egy követ a zsákból. Gondolom, már ti is tudjátok, melyik követ találta kihúzni Baba Ajub. Amikor meglátta a rá írt nevet, az ég felé fordította arcát és felkiáltott. Megtört szívvel karjába vette legkisebb fiát, Qais pedig, aki vakon megbízott az apjában, a nyaka köré fonta a két kezét. Csak akkor értette meg, mi a baj, amikor az apja letette a földre kint, majd becsukta az ajtót; Baba Ajub ott állt bent, hátát az ajtónak vetve, két szemét szorosan lehunyta, de még így is folytak belőlük a könnyek, az ő drága Qais-e meg picike öklével verte kívülről az ajtót, és sírt, hogy Baba engedje be. Baba Ajub pedig csak állt, állt, azt motyogta, bocsáss meg, bocsáss meg!, s a div lépteitől megremegett a föld, a fia felsikoltott, és a föld újra és újra megrendült, ahogy a div távozott Maidan Sabzból, míg végül eltűnt, és a föld is megnyugodott; néma csend volt, csak Baba Ajub zokogott és kérte Qais-t, bocsásson meg neki."

Ávráhám Ben Jehósuá - Szerelmesek
Ádám ​szépen virágzó, hatalmas műhellyel rendelkező negyvenöt éves dúsgazdag autószerelő Haifában. Történelemtanár feleségétől, Ászjától valahogy elhidegült az évek során, ezért örömmel karol fel egy Franciaországból Izraelbe hazatért fiatalembert, aki azután - tudtával és hallgatólagos beleegyezésével - a középkorú asszony boldogságot jelentő vigasza, szeretője lesz. Sőt, amikor az 1973-as októberi háborúban eltűnik, minden követ megmozgat felkutatására. Van egy másik párfogoltja is: egy arab fiú a műhelyből, aki meg a lányával, Dáfival esik kölcsönös szerelembe, anélkül hogy Ádámot e tény felháborítaná. Mindent legyőz a szerelem? Inkább arról van szó, hogy a főszereplő - az író nyilvánvaló rezonőrjeként - méltányolja mások jogát is az érzelmekre, annyira, hogy ennek az elvnek a jegyében nemcsak megértővé, de toleránssá is válik: túlteszi magát mind a féltékenység alantas érzésén, mind pedig a küszöbön leselkedő faji előítéleteken. Ávráhám Ben Jehósuá, a haifai egyetem irodalomprofesszora azt sugallja regényében: akkor kerekedhetünk fölébe a bennünket körülvevő világ szorongató ellentmondásainak, ha előbb önmagunkat győzzük le. Az eredetileg Tel Avivban megjelent könyv egy család belső életén keresztül a mai izraeli élet szinte minden fontosabb metszetét bemutatja. Lapjain az olvasó nemcsak egy előttünk úgyszólván ismeretlen irodalomba, hanem egy igen hiányosan ismert, sajátos világba, a mai Izrael hétköznapjaiba is betekintést kaphat.

Charlotte Link - A ​róka völgyében
Mihez ​kezdesz, ha elrabolnak, és az egyetlen embernek, aki tudja, hol vagy, nyoma vész? Egy forró augusztusi napon, egy erdőszéli, elhagyatott parkolóban Vanessa a férjére vár, aki a kutyájukat sétáltatja. A nő a gondolataiba merülve nem veszi észre, hogy egy autó közeledik felé. Hirtelen rossz érzése támad, de későn eszmél. Egy idegen megtámadja, elkábítja és elrabolja. Aztán bezárja egy ládába egy heti élelemmel és vízzel, majd elrejti egy elhagyatott völgyben található barlangban, amelynek a létezéséről csak ő tud. Váltságdíjat követelne a szabadon bocsátásáért, ám mielőtt fel tudná hívni az asszony férjét, egy kocsmai verekedés miatt letartóztatják, és két évre elítélik, a nő pedig a sorsára marad... Amikor a férfit szabadon engedik a börtönből, különös, fenyegető dolgok történnek a környezetében. Vajon üldözi valaki? Bosszút akarnak állni rajta? Ráadásul a lelkifurdalás sem hagyja nyugodni a két évvel korábbi, szörnyű tette miatt. Úgy érzi, egyedül akkor találhat megnyugvásra, ha felkeresi a barlangot a róka völgyében...

Murakami Haruki - A ​kurblimadár krónikája I-III.
Tokió ​külvárosában egy Okada Toru nevű munka nélküli fiatalember először csak felesége elveszett macskája keresésére indul, idővel aztán rádöbben, hogy a felesége is elhagyta. A város békés felszíne alatt rejtőző föld alatti világba keveredve különös ismeretséget köt egy testvérpárral, akik a görög szigetvilág két tagjáról kapták a nevüket. A szomszédban lakó bolondos lány révén beavatást nyer a parókakészítés rejtelmeibe, egy nyugalmazott tiszt pedig a mandzsúriai háború tapasztalatait osztja meg vele. A zenekedvelő és rezignált Toru titokzatos állást vállal az inkognitójukat messzemenőkig őrző Szerecsendiónál és Fahéjnál, s eltűnt háziállatának és házastársának felkutatása miatt szó szerint sötét és mély kútba kell alászállnia. Murakami valóságot és misztikumot ötvöző regényének felzaklató történeteit az elbeszélés szenvtelen nyugalma ellensúlyozza, feszült kíváncsiságot ébresztve az olvasóban, aki az események sodrásának engedve képtelen letenni a könyvet. A lapok közül pedig minduntalan kihallatszik a világ mozgásban tartásáért felelős, láthatatlan kurblimadár hangja: gíííííííí...

Patrick Modiano - Hogy ​el ne tévedj
Modiano ​legújabb, 2014 őszén megjelent regényének főhőse Jean Daragane író, aki egy pályaudvaron elveszíti a telefonos noteszát. Pár nap múlva felhívja egy férfi, Gilles Ottolini azzal, hogy megtalálta a noteszt, és szeretné visszaszolgáltatni. A másnapi találkozón Ottolini egy barátnőjével, Chantallal jelenik meg. Bevallja, hogy végiglapozta a noteszt, s szeretne információt kérni az abban szereplő egyik férfiról, Guy Torstelről, akinek a nevével egy régi gyilkosságról szóló újságcikkben találkozott, s most könyvet szeretne írni erről az 1951-ben történt bűnügyről. Daragane azonban nem emlékszik Torstelre. Másnap Chantal találkozóra hívja Daragane-t, és ad neki egy dossziét, benne az Ottolini által a gyilkosságról összegyűjtött, részben rendőri forrásokból származó anyag fénymásolatával. Az egyik lapon az írónak szemébe ötlik egy lóversenypálya neve, ahol egyszer régen ő is megfordult, s ahol találkozott egy férfival, akit az előtörő emlékek nyomán Torstelként azonosít be – ám nem sokra emlékszik vele kapcsolatban. Aztán újabb ismerős neveket talál a dosszié lapjain: anyjáét, aki Torstel ismerőseként szerepel az anyagban, Roger Vincent-ét és Annie Astrand-ét, akiket gyermekkorában ismert meg. Rábukkan egy fénykép másolatára is, amely róla készült 1952-ben, gyerekkorában, amikor egy ideig Annie volt az egyik gondviselője. A fotó eredetije útlevélképnek készült, mert annak idején Annie a gondjaira bízott gyerekkel együtt akart külföldre szökni a rendőrség elől. A könyv azoknak a napoknak a felidézésével zárul, amikor Annie magával viszi a gyermek Daragane-t az olasz határ közelébe, ám végül a fiúcskát magára hagyva, egyedül próbál meg átjutni Olaszországba... Patrick Modiano francia író. Első regénye 1968-ban jelent meg La place de l’Étoile címmel. 1972-ben kapta meg a Francia Akadémia regényeknek járó irodalmi díját Les Boulevards de ceinture című alkotásáért, 1978-ban pedig a legrangosabb francia díjat, a Prix Goncourt-t a Sötét boltok utcájáért. 2002-ben A Kis Bizsuért neki ítélték a Prix Jean-Monnet de Littérature européenne-t, 2010-ben megkapta a rangos Prix Mondial Cino Del Duca nemzetközi irodalmi díjat az Institut de Farnce-tól életművéért, 2012-ben az Európai Irodalom Osztrák Állami Díját, legutóbb pedig, 2014-ben az irodalmi Nobel-díjat. Hogy el ne tévedj című kötete a legutóbb megjelent írása.

Tóth Krisztina - Pillanatragasztó
- ​Minden kapcsolat időzített bomba - Ebben a könyvben huszonöt történet van. Ez nem véletlen: a szerző huszonöt évvel ezelőtt adta ki első könyvét. A történetek mindegyike egy-egy pillanatfelvétel Magyarországról, tükörcserép az elmúlt negyedszázadból. A Pillanatragasztó megkísérli összeragasztani ezeket a cserepeket, és rögzíteni a múlt egy darabját. Vajon miért bonyolódik levelezésbe egy arab fiú a Madártani Intézettel? Mit keres egy hulla a kiállítóteremben? Mi történt azzal a nővel, akinek egy bevásárlóközponban egyszer csak leesik a feje? És mi sodorja a középkorú művésztanárt az őrület szélére egy tengerentúli utazás alatt? Hová tartanak egy kisbuszban az erdélyi vendégmunkások, és mi lesz a kissráccal, aki velük utazik? A szereplők a legkülönbözőbb helyszíneken élnek, életük díszletei, lehetőségeik, vágyaik nagyon eltérőek, de közös bennük, hogy sorsfordító pillanatok előtt állnak. A döntést, a végső nagy halálugrást azonban csaknem mindegyikük halogatja: egy-egy pillanatra odaragadnak másokhoz, a véletlen találkozások talán megváltást jelenthetnének, de ők nem képesek felismerni a lehetőséget. Tóth Krisztina új könyvében a szenvtelennek tűnő elbeszélő végtelenül pontosan láttatja az emberek közti bonyolult viszonyok rendszerét, és a nehéz sorsok, olykor groteszk jelenetek elmesélése közben minduntalan megcsillan kifinomult és szarkasztikus humora.

Christina Baker Kline - Árvák ​vonata
1854 ​és 1929 között elhagyott gyerekek tízezreit szállították vonaton az Egyesült Államok keleti partvidékéről a közép-nyugati országrészbe. A gyerekek sorsa csak a vakszerencsén múlott: vagy befogadó, szerető családra leltek, vagy gyermekkorukat és fiatalságukat kemény munkával, szolgaságban töltötték. Fiatal ír bevándorlóként Vivian Daly is egyike volt azoknak a gyerekeknek, akik New Yorkból indultak vonattal a bizonytalan jövő felé. Később visszatér a keleti partvidékre, Maine partjai mentén éli csendes, nyugodt életét, emlékei pedig szinte a feledés homályába vesznek. Ám padlásán, ládákba rejtve ott sorakoznak mozgalmas életének relikviái. A tizenhét éves Molly Ayer tudja, hogy csak azért nem kell bevonulnia a fiatalkorúak börtönébe, mert közhasznú munkában segíthet kitakarítani az idős hölgy padlását. Miközben segít kiválogatni Vivian holmiját, rá kell jönnie, hogy a látszat ellenére sok közöttük a hasonlóság. Molly penobscot indián, akit kézről kézre adtak a nevelőszülők. Vivianhez hasonlóan őt is idegenek nevelték fel, s neki is választ kell találni néhány, a saját múltjával kapcsolatos kérdésre. Christina Baker Kline regénye részletekben gazdag, nagyívű történetet mesél el, melyben egyformán szerephez jut a történelem, az egyéni kitartás, a váratlanul köttetett barátság lehetősége és magunkban tartott titkok sorsfordító szerepe. "Ez a regény két makacs, bátor nő története... A valahová tartozás, a család, az elfogadás iránti vágyról szól, no meg arról, mit kell tennünk ahhoz, hogy ezek a vágyak valóra is váljanak." (Kathleen Kent)

Barbara Pease - Allan Pease - Karácsonyi ​fegyverszünet
Közeleg ​a karácsony. Azt se tudjuk, hol áll a fejünk. Még gyorsan be kell fejezni egy határidős munkát, aztán ajándékot kell venni, bevásárolni az ünnepekre, kiválasztani a karácsonyfát, megírni az ajándékkísérő kártyákat... Fel van adva a lecke mindkét félnek nőnek és férfinak egyaránt. Ünnepi készülődéskor jó esély van rá, hogy a legapróbb nézeteltérésből is kiadós vihar kerekedik. "Még nem vetted meg a mamádnak az ajándékot?! Megírtad, szívem a karácsonyi üdvözlőlapokat?" Ismerősek ezek a mondatok? Ha igen, akkor életmentő lehet ez a könyv, mely mély emberismerettel, bőséges tapasztalattal és sok-sok humorral ad tanácsokat az ünnepi "vészhelyzetekre", hogy boldogabb és békésebb legyen a karácsony.


Sikeres happolások

Ezek a felhasználó sikerrel lezárt happolásai, amelyeket átvett. Reméljük rerukkolja azokat, amiket elolvasott. :)

összes (152)

Dymphna Cusack - Fekete ​villám / A megperzselt fa
FEKETE ​VILLÁM Tempe Caxton negyvenöt éves, de ezt senki se mondaná róla: ragyogóan szép, elegáns és híres asszony, az ausztrál tévé egyik sztárja. Élethivatásának tekinti a szépség dicséretét és megtartását, mert az igazi női feladat szerinte: tetszeni. De mi történik, ha mindennek villámcsapásszerűen véget vet egy véletlen? Ha a férfi, akire egész életét feltette, egyszerre otthagyja egy másikért, aki nem szép, de nagyon gazdag? Tempe úgy érzi, összeomlott egész világa, és inkább a halálba menekül. Öngyilkossági kísérlete nem sikerül, s miközben ébrenlét és ájultság között lebeg, letesznek az ágyára egy vékony füzetet: évekkel ezelőtt a Malájföldön elesett fia naplóját. Ez a napló felfed előtte egy soha nem sejtett titkot, és egyszerre fordulatot hoz egész életébe... A MEGPERZSELT FA Leskelődő szempár figyeli eleinte csodálattal, majd egyre növekvő rémülettel, amint egy fiatal férfi újra meg újra meglovagolja a félelmetes sziklazátonyok felé hömpölygő hullámokat. Ez az ember vagy őrült, vagy szándékosan keresi a halált! Az ausztrál tengerparton megjelenő ismeretlen fiatalember végső kétségbeesésében valóban a halált választaná. Gyűlöli azt a társadalmat, amely a "hazafiság" jelszavával arra kényszerítette, hogy mint önkéntes vegyen részt a világ legigazságtalanabb háborújában, azután pedig kitaszította magából. Ő a szüleit, egykori barátait nem akarja többé látni - fiatal és szép felesége pedig őt, az elrútított férfit. Számkivetettségében osztozik egy árván maradt bennszülött kisfiú s egy lelkileg kifosztott, magára hagyott fiatal nő.

Vera Kistlerová - Ne ​menj oda, kisfiam, gyilkos van ott
Nem ​mindennapi és bizonyos értelemben mégis tipikus életutat bejárt szerző nem mindennapi könyvét tartja kezében az olvasó. A cseh származású írónő, Vera Kistlerová, született Vera Polenová több mint harminc éve az Amerikai Egyesült Államokban, a dél-karolinai Darlingtonban él. Egyike volt azoknak az európai nőknek, akiket a II. világháborúban kontinensükön harcoló amerikai katonák "kikapartak a romok alól", s mintegy hadizsákmányként, győzelmi trófeaként hazavittek. Önmagáról és sok száz sorstársnőjéről írta Vera Kistlerová ezt a tárgyilagosságában is torokszorító, monotematikusságában is sokszínű, személyes élmények hitelesítette, drámai erejű elbeszéléskötetet. Arról, hogy mit találtak ezek a gyakran naiv, szép elképzelésekkel teli fiatal nők és gyereklányok a szétdúlt, romokban heverő Európához képest "ígéret földjének" számító Amerikában, főleg a déli államok minden hiedelemmel ellentétben nagyon is zárt, merev, idegenektől ódzkodó világába. Az esetek többségében kemény próbatétel, keserű, nemegyszer tragédiába torkolló csalódás várta őket. Hiszen a fess amerikai katonák otthon bizony hamar "kivetkőztek" jól szabott egyenruhájukból, visszavedlettek átlag amerikaivá, és így a "háborús menyasszonyoknak" - ahogy Amerika-szerte nevezték őket - sem volt más választásuk, minthogy "levetkőzzék" Európából hozott romantikus illúzióikat, és megpróbáljanak alkalmazkodni a korántsem rózsás valósághoz.

Ávráhám Ben Jehósuá - Szerelmesek
Ádám ​szépen virágzó, hatalmas műhellyel rendelkező negyvenöt éves dúsgazdag autószerelő Haifában. Történelemtanár feleségétől, Ászjától valahogy elhidegült az évek során, ezért örömmel karol fel egy Franciaországból Izraelbe hazatért fiatalembert, aki azután - tudtával és hallgatólagos beleegyezésével - a középkorú asszony boldogságot jelentő vigasza, szeretője lesz. Sőt, amikor az 1973-as októberi háborúban eltűnik, minden követ megmozgat felkutatására. Van egy másik párfogoltja is: egy arab fiú a műhelyből, aki meg a lányával, Dáfival esik kölcsönös szerelembe, anélkül hogy Ádámot e tény felháborítaná. Mindent legyőz a szerelem? Inkább arról van szó, hogy a főszereplő - az író nyilvánvaló rezonőrjeként - méltányolja mások jogát is az érzelmekre, annyira, hogy ennek az elvnek a jegyében nemcsak megértővé, de toleránssá is válik: túlteszi magát mind a féltékenység alantas érzésén, mind pedig a küszöbön leselkedő faji előítéleteken. Ávráhám Ben Jehósuá, a haifai egyetem irodalomprofesszora azt sugallja regényében: akkor kerekedhetünk fölébe a bennünket körülvevő világ szorongató ellentmondásainak, ha előbb önmagunkat győzzük le. Az eredetileg Tel Avivban megjelent könyv egy család belső életén keresztül a mai izraeli élet szinte minden fontosabb metszetét bemutatja. Lapjain az olvasó nemcsak egy előttünk úgyszólván ismeretlen irodalomba, hanem egy igen hiányosan ismert, sajátos világba, a mai Izrael hétköznapjaiba is betekintést kaphat.

William Dufty - Cukor ​blues
A ​cukor megédesíti mindennapjainkat, szeretjük az édeset, képesek vagyunk akár 60 kg-ot is elfogyasztani belőle egy évben. Hiszen szinte mindenben van cukor, és nem is kevés: a mustárban, a ketchupban, az üdítőitalokban, de még a cigarettában is. Nem mindig volt ez így. A cukrot az emberiség évezredeken át nem ismerte, és csak az időszámításunk utáni hatodik században sikerült a "méhek nélküli mézet" kikristályosítani úgy, hogy szállíthatóvá vált. A cukornád, az "indiai só" eredeti alapanyaga csak a trópusokon termett meg, ezért a cukorhoz évszázadokon át mindössze igen kis réteg tudott hozzájutni. Mígnem a gyarmatosítás lehetővé tette a cukornád "európai területeken" történő termesztését. Ennek persze ára volt. A cukornádültetvényeket a trópusi klímához szokott afrikai rabszolgákkal kellett megműveltetni. Noel Deer angol történész szerint: "Nem túlzás azt állítani, hogy a rabszolga-kereskedelem során húszmillió afrikai pusztult el, s kétharmaduk a cukor miatt." A cukor terjedésével párhuzamosan megjelentek az első figyelmeztető jelek: az édes életnek ára van. A fogszuvasodás, a cukorbetegség, a rák, de a kamaszkori pattanásos arcbőr vagy koncentrálóképességünk romlása mind a cukor nehezen tetten érhető következményei. Mi több, a cukor iránt - csakúgy, mint az alkohol, a cigaretta, a kávé és a valódi kábítószerek iránt - függőség alakul ki. Ezért tudjuk olyan nehezen elfogadni, hogy bármi baj is lehet a finomított cukorral. "A világegyetem örök rendjében a mesterségesen finomított cukornak, mint minden másnak, megvan a maga szerepe - írja Dufty. - Lehetséges, hogy a cukoripar maga a gonosz, aki kísértésbe visz minket, és egy olyan emberirtót terjeszt közöttünk, amely pusztításba dönti az édes élet falánk megszállottjait, és természetes kiválasztódásra ítéli őket: kik az alkalmasak a túlélésre, s kiket sodor el a bibliai vízözön (vagy stílszerűen: kólaözön) - ily módon tisztítva meg az emberi fajt egy eljövendő új kor számára." A Cukor blues a cukor több évszázados történetének megdöbbentő dokumentációja. A cukor története törvényszerűen összefonódott az orvoslás történetével. Az orvostudomány azonban máig nem hajlandó elfogadni - különböző gazdasági és politikai érdekektől vezérelve -, hogy a cukor civilizációs betegségeink egyik első számú okozója. Dufty a Cukor blues bevezetőjében leírja első találkozását az amerikai némafilmek koronázatlan királynőjével, Gloria Swansonnal. Miss Swanson, aki kortalan szépségéről és reformtáplálkozásáról egyaránt híres volt, kedvesen figyelmezteti Duftyt, amikor feketekávéját egy szem kockacukorral akarja megédesíteni: "Előttem ehet bárki akár darált üveget is, a szemem se rebben. Vegye csak el, ... egye meg a fehér cukrot, és legyen csak öngyilkos. ... ezt mindenkinek magának kell megértenie, mégpedig a saját kárán." Dufty megtanulta a saját kárán, megírta a Cukor bluest, és feleségül vette Miss Swansont, akinek hatodik férje lett. És Gloria Swanson iránti tiszteletből ezentúl hatodik William Duftynak nevezte magát. "Amikor ma azt látom, hogy valaki megfog egy kockacukrot, megrándulok, ahogy Gloria Swanson is megrándult azon a bizonyos sajtótájékoztatón. Szeretnék az illetővel egy csendes sarokba húzódni, és elmondani, milyen könnyű legyőzni a cukor bluest. Tekintsék most úgy, hogy egy csendes sarokba húzódtunk. Mit veszíthetnek?"

Ilja Ehrenburg - Lasik ​Roitschwantz mozgalmas élete
Lasik ​Roitschwantz kalandjainak kerete és színtere a század 20-as éveinek Európája, a végállomás Palesztina. Ma, amikor a "glasznoszty" jegyében egyre több korabeli dokumentum kerül az olvasók kezébe, ezt a regényt is keserű szatíraként olvashatjuk a 20-as, 30-as évek világáról, a bürokráciáról, a hivatalnokok megvesztegethetőségéről, a visszaélésekről. S mintha ismerős világban járnánk. Ez minden időkre érvényes, hiszen a Lasik Roitschwantz által mondott példák és példázatok a bibliai és történelmi időktől napjainkig élőek. Reméljük, hogy a kis zsidó szabócska anekdotái, meséinek sajátos gyűjteménye, talányos mondatai ma is magával ragadják az olvasót, miközben végigkísérik útját Homelből, az orosz zsidóság klasszikus földjéről.

Mihail Solohov - Csendes ​Don
"A ​már életében klasszikussá vált, Nobel-díjas orosz író világhírű alkotása ez a regény. A mű szétfeszítve a szokásos családregények kereteit, a korszak hatalmas panorámáját bontakoztatja ki, de a kompozíció középpontjában mindig a Melehov család áll, sorsukon át a történelem végső tanulságait összegezi az író. A doni puszták kozákságának balladai szépségű regényeposzáról írja Radnóti Miklós: "Érzelmességtől mentes, pontos és kemény líraiságában szinte egyedülálló, valóságábrázoló erejének titka pedig tapintatos aprólékosságában rejlik... mely az ábrázolás hitelét szolgálja".

Merényi Schuller Zsuzsa - Utirajzok
Ez a rajzos napló sajátos kordokumentum. Egy tizenkilenc éves lány készítette 1944. decembere és 1945. júniusa közötti élményeiről, a deportálásról, a bergen-belseni koncentrációs táborról és hazaútjáról. A komor téma ellenére a napló szinte pimasz módon szórakoztató.

Galgóczi Erzsébet - Vidravas
A ​vidravas tányér alakú, nyeles, gyilkos szerszám, az apró háziállatokat pusztító kisvadak ellen használják. Az egyik téli reggel ilyen csapóvas csípi be a regény hősnőjének, Rév Orsolyának a kezét. Orsolya szüleit kuláknak nyilvánították, őt ezért kizárták a Képzőművészeti Főiskoláról. Szülőfalujában várja, hogy folytathassa tanulmányait. Hozzájuk kerül, egy Pestről kitelepített idős asszony, a nemzetközi hírű geológus felesége. A tudóst szabotázs vádjával először halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték... 1952-t írnak. Embertelen rendelkezések nyomorítanak és tesznek próbára öreget és fiatalt, falusit és városlakót egyaránt. Van, aki nem bírja elviselni az új, megváltozott körülményeket, és elpusztul, fizikailag vagy erkölcsileg megsemmisül. És van, aki addig ismeretlen erőforrásokat tud fölfedezni magában. Galgóczi Erzsébet új regényében 1956 nyaráig követhetjük az eseményeket. A szereplők egyéni, mégis általános lélektani és társadalmi törvényeket sűrítő sorsát az írónő gazdag életismerettel, nagy tömörítő erővel, érzékenységgel tárja elénk.


Saját könyvtárban

Ezek a felhasználók jelezték, hogy megvan nekik a könyv.

összes (59)

John Killens - Aztán ​mennydörgést hallottunk
Jegyet ​váltott és a színes sor végére állt. Most már szabadon lélegzett. A déli éjszaka levegője jólesett a tüdejének. megtörölte arcát kekiszínű zsebkendőjével, és megkönnyebbülés áradt végig egész testében. Otthon van, biztonságban! Többé nem keveredik ilyen pácba. Most, amikor keresztüljött a kihalt városon, most ébredt rá először arra, milyen kétségbeesetten akar előretörni a hadseregben, hogy tiszt lehessen, meg minden. Miért ne? Minél több a néger tiszt, annál demokratikusabb a hadsereg, nem igaz? Nem ezért folyik a háború? A magas, fehér sofőr leszólt: - Beszállás! Természetesen előbb a fehér katonák szálltak be. Amikor a négerek kerültek volna sorra, újabb fehér katonák szállingóztak oda, egyesek részegen tántorogtak, csukladoztak, és amíg jöttek, a négereknek várniuk kellett. Solly Sunderst a sor végén tehetetlen düh emésztette, amint látta, hogy az utolsó pillanatban mindig újabb fehér katonák érkeznek, nevetgélnek, káromkodnak, kiabálnak, jókedvűen, déli akcentussal, középnyugati vontatottsággal, brooklyni ír tájszólással: "Fiam, ezek a georgiai pipik! Csupa remek bőr!" "Az ám, férfifalók mind!" Két fehér katona közeledett a buszhoz, középtermetű fickók, az egyik komoly képű, amásik arcán ördögi mosoly. Megálltak az ajtónál, rápillantottak a színesek sorára, aztán a sofőrre. - Tessék, szálljanak be! - szólt az. - De ezek az emberek már előttünk itt voltak - mondta a komoly arcú. - Az a színes sor. Ők jönnek a legvégén. Ez a szabály. Solly drukkolt, hogy a fehér katonák ne hagyják magukat. Akkor szálltok föl, amikor tetszik, az istenfáját! Ne engedjétek. Ez a két fehér katona tudja, miért folyik a háború! Rokonságot érzett velük. - Ez nem igazság! - mondta a komolyabbik fehér, és ránézett barátságos arcú társára. Solly szinte örült, hogy itt áll, láthatja és hallhatja mindezt. - Nem én csinálom a szabályokat, barátom - mondta a sofőr, aki Sollyt Rutherfordra emlékeztette. Magas volt, vékony, csontos és jókora pisztoly fénylett a derekán. - Fölszállnak vagy maradnak? - kérdezte a két fehér katonától. Egymásra néztek, a mosolygós arcú megszólalt: - Hát mi a fenét csinálhatunk? Szél ellen...A fene egye meg. Még pár percig haboztak, aztán megadóan fölszálltak. És tovább jöttek a fehér katonák, miközben a sötét tekintetű színesek remegtek az ingerültségtől. A busz megtelt, az állóhelyek is, a motor köhögve, köpködve megindult, becsukódott az ajtó, és a busz kigurult az állomásról anélkül, hogy egyetlen néger katonát fölvett volna.

William Dufty - Cukor ​blues
A ​cukor megédesíti mindennapjainkat, szeretjük az édeset, képesek vagyunk akár 60 kg-ot is elfogyasztani belőle egy évben. Hiszen szinte mindenben van cukor, és nem is kevés: a mustárban, a ketchupban, az üdítőitalokban, de még a cigarettában is. Nem mindig volt ez így. A cukrot az emberiség évezredeken át nem ismerte, és csak az időszámításunk utáni hatodik században sikerült a "méhek nélküli mézet" kikristályosítani úgy, hogy szállíthatóvá vált. A cukornád, az "indiai só" eredeti alapanyaga csak a trópusokon termett meg, ezért a cukorhoz évszázadokon át mindössze igen kis réteg tudott hozzájutni. Mígnem a gyarmatosítás lehetővé tette a cukornád "európai területeken" történő termesztését. Ennek persze ára volt. A cukornádültetvényeket a trópusi klímához szokott afrikai rabszolgákkal kellett megműveltetni. Noel Deer angol történész szerint: "Nem túlzás azt állítani, hogy a rabszolga-kereskedelem során húszmillió afrikai pusztult el, s kétharmaduk a cukor miatt." A cukor terjedésével párhuzamosan megjelentek az első figyelmeztető jelek: az édes életnek ára van. A fogszuvasodás, a cukorbetegség, a rák, de a kamaszkori pattanásos arcbőr vagy koncentrálóképességünk romlása mind a cukor nehezen tetten érhető következményei. Mi több, a cukor iránt - csakúgy, mint az alkohol, a cigaretta, a kávé és a valódi kábítószerek iránt - függőség alakul ki. Ezért tudjuk olyan nehezen elfogadni, hogy bármi baj is lehet a finomított cukorral. "A világegyetem örök rendjében a mesterségesen finomított cukornak, mint minden másnak, megvan a maga szerepe - írja Dufty. - Lehetséges, hogy a cukoripar maga a gonosz, aki kísértésbe visz minket, és egy olyan emberirtót terjeszt közöttünk, amely pusztításba dönti az édes élet falánk megszállottjait, és természetes kiválasztódásra ítéli őket: kik az alkalmasak a túlélésre, s kiket sodor el a bibliai vízözön (vagy stílszerűen: kólaözön) - ily módon tisztítva meg az emberi fajt egy eljövendő új kor számára." A Cukor blues a cukor több évszázados történetének megdöbbentő dokumentációja. A cukor története törvényszerűen összefonódott az orvoslás történetével. Az orvostudomány azonban máig nem hajlandó elfogadni - különböző gazdasági és politikai érdekektől vezérelve -, hogy a cukor civilizációs betegségeink egyik első számú okozója. Dufty a Cukor blues bevezetőjében leírja első találkozását az amerikai némafilmek koronázatlan királynőjével, Gloria Swansonnal. Miss Swanson, aki kortalan szépségéről és reformtáplálkozásáról egyaránt híres volt, kedvesen figyelmezteti Duftyt, amikor feketekávéját egy szem kockacukorral akarja megédesíteni: "Előttem ehet bárki akár darált üveget is, a szemem se rebben. Vegye csak el, ... egye meg a fehér cukrot, és legyen csak öngyilkos. ... ezt mindenkinek magának kell megértenie, mégpedig a saját kárán." Dufty megtanulta a saját kárán, megírta a Cukor bluest, és feleségül vette Miss Swansont, akinek hatodik férje lett. És Gloria Swanson iránti tiszteletből ezentúl hatodik William Duftynak nevezte magát. "Amikor ma azt látom, hogy valaki megfog egy kockacukrot, megrándulok, ahogy Gloria Swanson is megrándult azon a bizonyos sajtótájékoztatón. Szeretnék az illetővel egy csendes sarokba húzódni, és elmondani, milyen könnyű legyőzni a cukor bluest. Tekintsék most úgy, hogy egy csendes sarokba húzódtunk. Mit veszíthetnek?"

Marga Zobel - Horst Weibelzahl - Lisa Mrose - Nyers ​ételek
A ​háziasszonyok mindennapos kérdése: MIT FŐZZEK MA? Szükséges-e egyáltalán minden nap főzni? Természetesen nem mindenkor indokolt a főzés. Miért ne tehetnénk változatosabbá étkezéseinket kevés munkával, főzés nélkül, rövid idő alatt? Ebben a könyvben 190 receptet találhatunk zöldségből készíthető salátákra, és több mint 100-at gyümölcsből készíthető ételekre. Bizonyára sokan idegenkednek majd az első pillanatban különösnek tűnő társításoktól, de ha kipróbálják, megváltozik véleményük. Bátran nekiállhatnak a salátakészítésnek: darabolják vagy reszeljék meg a hozzávalókat, keverjék jól össze, hintsék meg ízlésük szerint friss, zöld fűszerekkel és "szóróanyagokkal", és már készen is van a vitaminokban és ásványi, valamint rostanyagokban gazdag saláta!

Merényi Schuller Zsuzsa - Utirajzok
Ez a rajzos napló sajátos kordokumentum. Egy tizenkilenc éves lány készítette 1944. decembere és 1945. júniusa közötti élményeiről, a deportálásról, a bergen-belseni koncentrációs táborról és hazaútjáról. A komor téma ellenére a napló szinte pimasz módon szórakoztató.

Christopher Lasch - Az ​önimádat társadalma
Nem ​csak elemző szociológiai és pszichológiai tanulmány ez a könyv, hanem szenvedélyes kiáltvány, az oly sokféle jelenségvilágot mozgató lényeget is megérző és érzékeltetni is képes érzékeny esszé – az egyénről, a családról, a munkahelyről, az iskoláról, a nemek és nemzedékek viszonyáról, mondhatni az egész XX. század végi Amerikáról. Arról a világról, amelyben a nálunk is oly népszerű mai amerikai regények játszódnak, s amelyről eddig vagy csak egy-egy önmagában értelmezhetetlen s ezért furcsa és rikító napihír vagy csak az irodalom tudósított a maga bármily hiteles, de mégiscsak áttételes eszközeivel. Chrisopher Lasch enciklopédikus tanulmánya – amely egyetlen jelenség köré csoportosítva (de korántsem egyetlen okra visszavezetve) veszi sorra az amerikai társadalomnak az egyén pszichológiájáig hatoló bomlástüneteit – számunkra mindenekelőtt „háttérolvasmány”, kommentár, amely azonban nemcsak összegzi, hanem egyúttal bővíti és értelmezi is szórványos ismereteinket. Bár némelyik érve, okfejtése bizonyára vitatható, Lasch mondanivalójának lényegét mégis hitelesítik szemünkben az egész mai amerikai irodalom java alkotásai.

Ilja Ehrenburg - Lasik ​Roitschwantz mozgalmas élete
Lasik ​Roitschwantz kalandjainak kerete és színtere a század 20-as éveinek Európája, a végállomás Palesztina. Ma, amikor a "glasznoszty" jegyében egyre több korabeli dokumentum kerül az olvasók kezébe, ezt a regényt is keserű szatíraként olvashatjuk a 20-as, 30-as évek világáról, a bürokráciáról, a hivatalnokok megvesztegethetőségéről, a visszaélésekről. S mintha ismerős világban járnánk. Ez minden időkre érvényes, hiszen a Lasik Roitschwantz által mondott példák és példázatok a bibliai és történelmi időktől napjainkig élőek. Reméljük, hogy a kis zsidó szabócska anekdotái, meséinek sajátos gyűjteménye, talányos mondatai ma is magával ragadják az olvasót, miközben végigkísérik útját Homelből, az orosz zsidóság klasszikus földjéről.

Galgóczi Erzsébet - Vidravas
A ​vidravas tányér alakú, nyeles, gyilkos szerszám, az apró háziállatokat pusztító kisvadak ellen használják. Az egyik téli reggel ilyen csapóvas csípi be a regény hősnőjének, Rév Orsolyának a kezét. Orsolya szüleit kuláknak nyilvánították, őt ezért kizárták a Képzőművészeti Főiskoláról. Szülőfalujában várja, hogy folytathassa tanulmányait. Hozzájuk kerül, egy Pestről kitelepített idős asszony, a nemzetközi hírű geológus felesége. A tudóst szabotázs vádjával először halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték... 1952-t írnak. Embertelen rendelkezések nyomorítanak és tesznek próbára öreget és fiatalt, falusit és városlakót egyaránt. Van, aki nem bírja elviselni az új, megváltozott körülményeket, és elpusztul, fizikailag vagy erkölcsileg megsemmisül. És van, aki addig ismeretlen erőforrásokat tud fölfedezni magában. Galgóczi Erzsébet új regényében 1956 nyaráig követhetjük az eseményeket. A szereplők egyéni, mégis általános lélektani és társadalmi törvényeket sűrítő sorsát az írónő gazdag életismerettel, nagy tömörítő erővel, érzékenységgel tárja elénk.

Vera Kistlerová - Ne ​menj oda, kisfiam, gyilkos van ott
Nem ​mindennapi és bizonyos értelemben mégis tipikus életutat bejárt szerző nem mindennapi könyvét tartja kezében az olvasó. A cseh származású írónő, Vera Kistlerová, született Vera Polenová több mint harminc éve az Amerikai Egyesült Államokban, a dél-karolinai Darlingtonban él. Egyike volt azoknak az európai nőknek, akiket a II. világháborúban kontinensükön harcoló amerikai katonák "kikapartak a romok alól", s mintegy hadizsákmányként, győzelmi trófeaként hazavittek. Önmagáról és sok száz sorstársnőjéről írta Vera Kistlerová ezt a tárgyilagosságában is torokszorító, monotematikusságában is sokszínű, személyes élmények hitelesítette, drámai erejű elbeszéléskötetet. Arról, hogy mit találtak ezek a gyakran naiv, szép elképzelésekkel teli fiatal nők és gyereklányok a szétdúlt, romokban heverő Európához képest "ígéret földjének" számító Amerikában, főleg a déli államok minden hiedelemmel ellentétben nagyon is zárt, merev, idegenektől ódzkodó világába. Az esetek többségében kemény próbatétel, keserű, nemegyszer tragédiába torkolló csalódás várta őket. Hiszen a fess amerikai katonák otthon bizony hamar "kivetkőztek" jól szabott egyenruhájukból, visszavedlettek átlag amerikaivá, és így a "háborús menyasszonyoknak" - ahogy Amerika-szerte nevezték őket - sem volt más választásuk, minthogy "levetkőzzék" Európából hozott romantikus illúzióikat, és megpróbáljanak alkalmazkodni a korántsem rózsás valósághoz.


Olvasta

Ezek a felhasználók olvasták már a könyvet.

összes (37)

Morgan Sportès - Mindent ​azonnal
2006. ​január, Párizs. Kisstílű külvárosi bűnözők egy mindenre elszánt afrofrancia férfi, Youssouf Fofana irányításával elrabolják Ilan Halimi fiatal bolti eladót, hogy váltságdíjat követeljenek érte. Bár túszuk és annak családja még csak módosnak se mondható, a kreatív, de primitív ,,agy" vakon bízik a sikerben, mivel az áldozat zsidó, így szinte biztosra veszi, hogy a jómódú zsidó közösség összefog, hogy előteremtse a pénzt. A tettesek - igen vegyes etnikumú diákok, munkanélküliek, drogdílerek - több mint három hétig tartják fogva embertelen körülmények közt. Használható információk reményében rendszeresen kínozzák, majd brutális módon végeznek vele. Morgan Sportes 2011 őszén nem véletlenül kapta meg a legjobb újságírói-írói műért járó Interallié-díjat. Hideglelős tényregénye hatalmas anyagot virtuózan kezelve jeleníti meg azt a világot - etnikai háború, drog, gyújtogatás, esélyegyenlőtlenség, leszakadás-, amelyről egyre többet hallunk ugyan, mégis nagyon keveset tudunk. ,,Azt hinnénk, civilizált világban élünk, távol a barbároktól. De Sportes szikár, könyörtelen tényregénye rádöbbent, hogy biztonságérzetünk hamis. A Mindent azonnal univerzumában a túlélés az életcél. A gyűlölet az úr. Aki onnan jön, az nem mérlegel, elragadja, ami neki jár, bármi áron." Karafiáth Orsolya

Galgóczi Erzsébet - Vidravas
A ​vidravas tányér alakú, nyeles, gyilkos szerszám, az apró háziállatokat pusztító kisvadak ellen használják. Az egyik téli reggel ilyen csapóvas csípi be a regény hősnőjének, Rév Orsolyának a kezét. Orsolya szüleit kuláknak nyilvánították, őt ezért kizárták a Képzőművészeti Főiskoláról. Szülőfalujában várja, hogy folytathassa tanulmányait. Hozzájuk kerül, egy Pestről kitelepített idős asszony, a nemzetközi hírű geológus felesége. A tudóst szabotázs vádjával először halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték... 1952-t írnak. Embertelen rendelkezések nyomorítanak és tesznek próbára öreget és fiatalt, falusit és városlakót egyaránt. Van, aki nem bírja elviselni az új, megváltozott körülményeket, és elpusztul, fizikailag vagy erkölcsileg megsemmisül. És van, aki addig ismeretlen erőforrásokat tud fölfedezni magában. Galgóczi Erzsébet új regényében 1956 nyaráig követhetjük az eseményeket. A szereplők egyéni, mégis általános lélektani és társadalmi törvényeket sűrítő sorsát az írónő gazdag életismerettel, nagy tömörítő erővel, érzékenységgel tárja elénk.

Galgóczi Erzsébet - Vidravas
A ​vidravas tányér alakú, nyeles, gyilkos szerszám, az apró háziállatokat pusztító kisvadak ellen használják. Az egyik téli reggel ilyen csapóvas csípi be a regény hősnőjének, Rév Orsolyának a kezét. Orsolya szüleit kuláknak nyilvánították, őt ezért kizárták a Képzőművészeti Főiskoláról. Szülőfalujában várja, hogy folytathassa tanulmányait. Hozzájuk kerül, egy Pestről kitelepített idős asszony, a nemzetközi hírű geológus felesége. A tudóst szabotázs vádjával először halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték... 1952-t írnak. Embertelen rendelkezések nyomorítanak és tesznek próbára öreget és fiatalt, falusit és városlakót egyaránt. Van, aki nem bírja elviselni az új, megváltozott körülményeket, és elpusztul, fizikailag vagy erkölcsileg megsemmisül. És van, aki addig ismeretlen erőforrásokat tud fölfedezni magában. Galgóczi Erzsébet új regényében 1956 nyaráig követhetjük az eseményeket. A szereplők egyéni, mégis általános lélektani és társadalmi törvényeket sűrítő sorsát az írónő gazdag életismerettel, nagy tömörítő erővel, érzékenységgel tárja elénk.

Yuval Noah Harari - Sapiens
A ​tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá... A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

J. M. Lee - Szökés ​a Paradicsomból
Egy ​ismeretlen férfit holtan találnak New Yorkban, vérébe számokat és szimbólumokat rajzoltak a padlón. A gyanúsított az észak-koreai származású Kil-mo, akit a helyszínen őrizetbe vesznek. Angela, a CIA egyik ügynöke elnyeri a zárkózott fiú bizalmát, és az megosztja vele élete történetét. Kil-mo, aki kiemelkedő matematikai tehetségével mindig kilógott társai közül, csöndes életet élt Phenjanban. Ám amikor sebészorvos apját keresztény hite miatt letartóztatják, ő is munkatáborba kerül a család többi tagjával együtt. Itt találkozik a szépséges Jong-ével, akivel barátságot kötnek. A lány azonban megszökik a táborból, Kil-mo pedig elhatározza, hogy követi. Különleges képességeinek hála, sikerül is kijutnia, és átszökni a határon. Ám a megkönnyebbülés nem tart sokáig: hamarosan az ázsiai alvilág kellős közepén találja magát, amelyhez foghatót el sem tudott képzelni...

J. M. Lee - Szökés ​a Paradicsomból
Egy ​ismeretlen férfit holtan találnak New Yorkban, vérébe számokat és szimbólumokat rajzoltak a padlón. A gyanúsított az észak-koreai származású Kil-mo, akit a helyszínen őrizetbe vesznek. Angela, a CIA egyik ügynöke elnyeri a zárkózott fiú bizalmát, és az megosztja vele élete történetét. Kil-mo, aki kiemelkedő matematikai tehetségével mindig kilógott társai közül, csöndes életet élt Phenjanban. Ám amikor sebészorvos apját keresztény hite miatt letartóztatják, ő is munkatáborba kerül a család többi tagjával együtt. Itt találkozik a szépséges Jong-ével, akivel barátságot kötnek. A lány azonban megszökik a táborból, Kil-mo pedig elhatározza, hogy követi. Különleges képességeinek hála, sikerül is kijutnia, és átszökni a határon. Ám a megkönnyebbülés nem tart sokáig: hamarosan az ázsiai alvilág kellős közepén találja magát, amelyhez foghatót el sem tudott képzelni...

Yann Martel - Pi ​élete
Pi ​Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14. Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris! Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit? A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.

Uri Orlev - Sziget ​a romok között
A ​tizenegy éves Alex megszökik a fallal körülvett varsói zsidó negyedet kiürítő németek elől, s egy lakatlan romházban rendezkedik be. A kisfiúnak minden leleményére, ravaszságára szüksége van, hogy túlélje a túlélhetetlent. A könyv - miközben nagy megjelenítő erővel mutatja be a zsidóság tragédiáját - népeket nem tesz felelőssé; emberekről ír, akik között vannak bűnösök, hősök és ártatlanok.Ez a mű az Izraelben élő író első, magyarul is megjelenő könyve. Uri Orlev a gyerekkönyv írók Nobel-díjaként számon tartott Andersen-díj egyik kitüntetettje.

Kollekciók